Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-29 / 144. szám, csütörtök

UJ SZO 1949 szentember 29 SZaSíSZ RVEZETI HÍRflOÍ Dunaj. Streda dolgozóinak köielezettségvá!(a!asa Dunaj ská Streda ls a fokozódó termelésbe való bekapcsolódásról tett tanúságot. A vasárnapi járási szakszervezeti konferencián a dolgozók országépitö egységét hirdetve lelkesen jelentették be kötelezettségvállalásaikat a II. összszakszervezeti kongresszus tiszteletére. A Dunostrov zöldség- és gyümölcskonzerváló üzem dolgozói a következő kötelezettségeket vállalták: 1. Az országos szakszervezeti kongresszusig 2000 órát dolgoznak le ajándéldíént a kongresszus tiszteletére, 2. a munka termelékenységét tíz százalékkal növelik, 3. 10 tonna hulladékvasat gyűjtenek össze. A Földműves Raktárszövetkezet alkalmazottai pihenő- és étkező helyiséget, valamint a vidékről bejáró munkások kerékpárjainak elhelyezésére fedett őrzöhelyet épitenek. Továbbá elhatározták, hogy ellenszolgáltatás nélkül 400 q csöveskukoricát morzsolnak le. Az állami gépállomás traktoristál a kongresszus tiszteletére 300 liter hatjóanyag helyett 900 litert takarítanak meg. A tarlóbuktatás idején brigádmunkában 2210 hektár földet szántottak fel. A traktoristák három munkacsoportban hét traktorral vesznek részt a versenyben, melyben 50—75 százalékos túlteljesitményeket érnek el. Céljuk, hogy eredményesebbé tegyék munkájukat és kiváló eredmények felmutatása révén a Kommunista Párt tagjaivá válhassanak. Megfogadták, hogy a kis- és középparasztokkal 10—20 százalékos kedvezményekkel kötnek szerződéseket. A hflskonzerváló tizem dolgozói ajándékként 1000 órát dolgoznak le. Ezévi munkatervüket a kongreszszusig teljesítik és 23.8 százalékkal fokozzák eddigi munkateljesítményüket. A CSM tagjai arra kötelezték magukat, hogy a kongresszus idejéig két üzemi, öt községi szervezetet alakítanak 350 új tag beszervezésével, ezenkívül nagyarányú brigádmunkálatokat végeznek. A Nemzeti Biztonsági Testület tagjai színes fémérc gyűjtésére vállalkoztak és a járás községei felett védnökséget vállaltak, hogy az őszi vetési munkálatok időben befejeződhessenek. Jahodna község szakszervezeti tagjai több, mint ezer órát dolgoztak le ajándékként a kongresszus tiszteletére. A járási konferencián megválasztották a járási szakszervezet új vezetőségét is. Stekler Rudolf nyomdász lett az elnök, alelnökké Hepner Istvánt és Sidó Sándort, titkárrá Horváth Róbertet választották. Tesák központi szakszervezeti kiküldött ezen a konferencián méltatta a vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, melyek dolgozóink nagy politikai érettségéről tesznek tanúságot. WWW

Wm

Mt

mHWWW

WHWt

i

WW

MWM Külföldi uiságérék GattwaZdov&an Kedden reggel egy újságírókülönítmény érkezett Prágából Gottwaldüvba éspedig svédek, olaszok, franciák, hollandok, belgák stb. A délelőtti órákban megtekintették a Svit nemzeti üzemet, ahol különösen az élmunkásmozgalom és az újítójavaslatok iránt érdeklődtek. Munkásságunk teljesítménye, odaadása, szakképzettsége és öntudata meglepte a külföldi újságírókat. Ugyancsak meglepetésszerűen hatott a külföldiekre a munkásság és a sajtó együttműködése. Anynyira érdekelte őket a munkásság élete és munkáia, hogy kedden este résztvettek a munkásság tanácskozásain és csak szerdán utaztak el, így meghosszabbították ottartartókodásukat. Néhány tanulság a Rafk-Rankovics-Tito kémbanda perével kapssifatosan Gerő Ernő magyar újjáépítési miniszter, az MDP Központi Vezetősége Politikai Bizottságának a tagja, a Tartós Békéért, Népi Demokráciáért legújabb számában írja: A Rajk—Rankovics—Tito kémbanda leleplezése és e kiterjedt, Európa számos országait behálózó imperialista kémhálózat felgöngyölítése nemcsak a magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés meghiúsítását jelenti, hanem egyben súlyos csapás az imperialistákra és a zsoldjukban álló fasiszta Tito-bandára is. A budapesti per teljes világossággal megmutatta, hogy az imperialisták a béke, a demokrácia és a szocializmus, a munkásosztály és annak élcsapata, a kommunisták elleni harcukban egyre aljasabb módszerekhez és eszközökhez folyamodnak. Az utóbbi évek folyamán a népi demokrácia országaiban a nyílt reakciós erők elszigetelődtek és döntő vereséget szenvedtek. A beketábor erői világszerte hatalmasan megnövekedtek. Megnőtt a munkásosztály öntudata, megnőtt a dolgozók bizalma a saját erejükben. Hatalmasan megnövekedelt a demokratikus és béketábor vezetőjének, a szocialista Szovjctúniónak a tekintélye. Ugyanekkor mind nyíltabban lepleződnek le az imperialista háborús uszítók. A gazdasági válság a kapitalista országokban egyre határozottabban mutatkozik meg, a hírhedt Marshall-terv pedig mindinkább a maga brutá is valóságában jelenik meg a dolgozó tömegek előtt, mint az amerikai imperializmus eszköze Európa gyarmatosítására, új rablóháború- előkészítésére. A népi demokrácia országaiban a felszabadult, az ország gazdájává vált nép óriási többsége szívvel-lélekkel támogatja a népi demokráciát, ennek államhatalmát, kormányzatát, vezető kommunista és munkáspártjait. Ezekben az országokban a Szovjetúnió iránt érzett bizalom és szeretet a dolgozó tömegekben megingathatatlan, mert az egész nép tudja, hogy szabadságát, függetlenségét, emelkedő életszínvonalát, a szocializmus útján való fejlődését döntőleg a Szovjetúniónak köszönheti. Ilyen körülmények között minden támadás a nyíltan reakciós erők részéről a népi demokrácia és ennek államhatalma ellen eleve kudarcra van ítélve. De nem sok reménnyel kecsegtet az ilyen támadás a munkásosztály, a demokrácia, a béke erői ellen a kapitalista országokban sem. Ezért kénytelenek az imperialisták a béke, a demokrácia, a munkásosztály és a népi demokrácia országai elleni harcukban új módszerekhez, új eszközökhöz folyamodni. Ezeknek az űj módszereknek a lényegét fedte fel a budapesti népbíróság előtt lefolyt Rajk—Rankovics— Tito kémbanda pere. Az új az imperialisták módszereiben és eszközeiben az, hogy ezek a munkásosztály, a demokrácia, a béke elleni harcukban a munkásosztályon, ennek pártján belül hosszú évek óta megszervezett, a munkásmozgalomba becsempészett, hosszú éveken keresztül álcázott tartalékerőiket vetik harcba. A per megmutatta, hogy ilyen elemeket az imperialistáknak sikerült számos erszágban a munkásmozgalomba becsempészni, Jugoszláviában pedig lényegileg sikerült az ilyen a munkásmozgalomba évek során beépített ügynökeik kezébe juttatni a hatalmat. A marxizmus-leninizmus igazságának és erejének bizonyítéka, hogy a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a per kapcsán ismeretessé vá't konkrét tények ismeretének hiányában is, több mint egy évvel ezelőtt világosan rámutatott, hová vezet a Tito-klikk po'itikája. Bár akkor még n°m voltak ismeretesek a Tito—Rankovics—Kardelj—Gy'lasz-ban da közvetlen ügynöki kapcsolat az imperialistákkal és ezek kémhálózatával, a Tájékoztató Iroda mult év júniusában hozott határozata a marxizmusleninizmus éles fegyverével, sztálini előre'átással megmondotta, hogy Tito és társai kommunista-ellenes nacionalista klikkje az árulás útjára, az imperialista banditrk útjára lépett. A budapesti per fényesen igazolja a Tájékoztató Iroda mult év júniusában hozott határozatának teljes helytállóságát. Egyben ez a per azt is megmutatta. mennyire alapos és teljes mértékben helvtálló a szovjet kormány által a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékben foglalt azon megállapítás, hogy a Tito—Rankovics—Kardelj— Gyilasz banda nem egyéb, mint a nemzetközi imperializmus rohamcsapata, fasiszta különítménye. A Rajk-féle perben nyilvánosságra került adatok fényénél megkell állapítani, hogy a jelenleg Jugoszláviában hatalmon lévő, a hatalmat bitorló, Jugoszlávia népeit igájában tartó sötét társaság jelentékeny része hosszú, sokesztendős gyakorlattal rendelkező provokátor, rendőrkém, imperialista ügynök. Az ő számukra nem új foglalkozás a munkásosztály elárulása, mert évek hosszú során át ez volt a kenyerük, ez volt a foglalkozásuk. Ezeknek az új adatoknak birtokában lehet csak megérteni a feneketlen aljasságot s a határtalan gyűlöletet, melyet ezek az imperialista zsoldban hatalomra jutott banditák a népi demokrácia országai és a Szovjetúnió ellen tanúsítanak. Az imperialisták kém- és diverziós' hálózatának a leleplezése és Magyarországon történt fe'göngyölítése kétségtelenül komoly sikere a demokratikus és a béketábor imperialista-ellenes harcának. De hiba volna, ha csak a sikert látnánk és nem vennénk észre, ho<ry az imperialisták és zsoldosaik új módszereivel szemben fokozott éberségre, a még le nem leplezett ellenség elleni további szívós küzdelemre köteleznek bennünket a budapesti per tanu'ságai Az ellenséget, bárhol legyen is, le kell leplezni, meg ke'l semmisíteni. Le kell leplezni, meg kell semmisíteni úgy, ahogyan leleplezte és megsemmisítette az Imperialista kémeket és diverzánsokat a Szovjetúnió a nagy Sztálin vezetésével. Szsíonnát lapnak a fmaszték Oktibirben javul s: éieimiszerfejadag memrisége Az októberi élelmiszer jegyek menynviségében, tehát az 55. közellátási időszakban, az előző időszakokhoz viszonyítva bizonyos változások álltak be és pedig a fogyasztók javára. A gyermekek 6 éves korig 1500 gr cukrot, 100 gr csokoládécukorkát, 100 gr cukorkát, 100 gr csokoládét, 200 gT lekvárt, 250 gr rizst, 500 gr gyümölcsszirupot 500 gr sót, 700 gr húst, 650 gr vajat, 15.5 liter tejet és 10 drb tojást kapnak. — 6—12 évig az iskolások 1500 gr cukrot, 100 gr csokoládécukorkát, 100 gr cukorkát, 100 gr csokoládét, 200 gi lekvárt, 250 gr rizst, 500 gr gyümölcsszirupot, 500 gr sót, 1400 gr húst, 650 gr vajat, 160 gr szalonnát, 385 gr müzsírt, 15.5 liter tejet és 8 tojást kapnak. — 12—20 évig a fogyasztók 1500 gr cukrot, 100 gr csokoládécukorkát, 100 gr cukorkát, 100 gr csokoládét, 200 gr lekvárt, 500 gr"sót, 2000 gr húst, 650 gr vajat, 160 gr szalonnát, 335 gr műzsírt, 9.3 liter tejet és 6 tojást kapnak. — A 20 éven felüli felnőttek, akik nem végeznek testi munkát 1200 gr cukrot, 500 gr sót, 1500 gr húst, 160 gr szalonnát, 620 gr müzsírt és 3.1 liter tejet kapnak. — A 20 éven felüli testi munkát végző felnőttek 1500 gr cukrot, 500 gr sót, 1500 gr húst, 160 gr szalonnát, 720 gr müzsirt, 3.1 liter tejet és 4 darab tojást kapnak. A szlovákiai asszonyod a halálraítélt görög asszonytársukért A szlovákiai asszonyok tiltakoztak a halálos ítélet ellen, amelyet a görög demokrata asszonyok szövetségének elnöknője felett mondottak ki. A Zivena szlovákiai asszonyok szövetsége levelet küldött Trygve Lienek, a Nemzetek Szövetsége főtitkárának. A táviratban a következő áll: A „Zivena" — a szlovák asszonyok szövetsége valamennyi szlovák aszszony nevében sürgető kéréssel fordul önhöz, hogy tegye meg azonnal a görög kormánynál a szükséges lépéseket és erélyesen tiltakozzon a halálos ítéletek ellen, amelyet PaladhI Katalin a görög demokrata nők szövetségének elnöknője felett mondottak ki. Azzal a bizalommal fordulunk önhöz, hogy mindent megtesz, hogy a halálos ítéletet ne hajtsák végre ez asszony felett, aki minden erejét feláldozta és emberfeletti törekvéssel küzdött a világbéke megvédéséért és népének és államának igazi demokráciájáért. Hangunkkal, amellyel felszólalunk ez ellen az ítélet ellen, megerősítjük a demokrata asszonyok nemzetközi szövetségébe tömörült százmilliók hangiát. A mi programmunk a világ valamennyi haladószellemű és demokrata erőinek a programja, amelyek élén a Szovjetnió harcol a világbéke és az osztatlan béke megvalósításáért. Világosan látjuk, hogy amíg olyan kormányok léteznek, amelyek a fasisztaellenes hős harcosokat halálbüntetésre ítélik munkájukért, amelyet a világbéke érdekében folytattak, ránk szükségszerűen hárul az a feladat, nagyobb törekvést fejtsünk ki és még erősebben emeljük íel tiltakozó szavunkat. ígérjük önnek, hogy a Nemzetek Szövetséget minden erőnkből támogatni fogjuk munkájában, mely a világ békéjének megóvására irányul. Százezres tömegszervezetünk hiszi, hogy minden lehetőséget, melynek f birtokában van. kihasznál arra, hogy nem engedi meg, hogy a halálos ítéletet Paladhi Katalin felett végrehajtsák. Lengyel diákok Moszkvában Mint a lengyel sajtószolgálat jelenti, a lengyel iskolaügyi minisztérium ösztöndíjat ad azoknak a lengyel diákoknak, akik a Szovjetúnióba mennek tanulmányútra. A lengyel diákok első csoportja már elutazott Moszkvába. A lengyel sajtó vezetőinek értekezletén kijelentették, hogy a kormány kötelessége, hogy elősegítse a diákok tanulását a Szovjetúnióban. Marxista-leninista sarok Az elmélet Nem is beszélek Lenin más, későbbi munkáiról, melyebben a polgári forradalom proletáríorradalomba való átnövésének eszméje, a lenini forradalmi elmélet egyik sarkköve, még élesebben domborodik ki, mint a „Két taktika"-ban. Egyes elvtársak úgylátszik azt hiszik, hogy Lenin erre az eszmére csak 1916-ban jött rá és hogy mindaddig úgy vélekedett, hogy a forradalom Oroszországban megmarad a burzsoá Keretek között; hogy tehát a forradalom a proletár- és parasztdiktatúra szerveinek kezéből a burzsoázia, nem pedig a proletariátus kezébe megy majd át. Mondják, hogy ez az állítás még a mi kommunista sajtónkba is behatolt. Ki kell jelentenem, hogy ez az állítás teljesen helytelen és egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Hivatkozhatom Lenin ismert beszédére, melyet a III. Pártkongresszuson (1905) tartott és amelyben a proletariátus és parasztság diktatúrájáét, azaz a demokratikus forradalom győzelmét úgy minősítette, hogy az nem „a rend szervezete", hanem a „háború szervezete". Hivatkozhatunk továbbá Lenin ismert cikkeire „Az ideiglenes kormányról" (1905), ahol az orosz forradalom kifejlődésének várható méretét ábrázolva a Párt ele azt tűzi ki feladatként: „el kell érni, hogy az orosz forradalom ne néhány hónap, hanem sok év mozgalma legyen, hegy a forradalom necsak a hatalom birtokosainak apró engedményeire, hanem e hatalmak teljes megdöntésére vezessen", s ahol Lenin, ezt a perspektívát tovább fejlesztve és az európai forradalommal kapcsolatba hozva, így folytatva. „Cs ha ez sikerűi, akkor... a forradalmi tflz lángra lobbantja Európát; a burzsoá reakciótól elgyötört európai munkás fellázad és megmutatja neKünk, hogyan kell ezt csinálni; akkor Európa forradalmi lendülete viszszahat Oroszországra és a néhány forradalmi évtized korszokává teszi". Hivatkozhatunk továbbá Lenin ismert cikkére, melyet 1915 novemberében tett közzé és amelyben a következőket írja: „A proletariátus harcol és fenntartás nélkül harcolni fog a hatalom megragadásáért, a köztársaságért, a föld elkobzásáért.. . azért, hogy a nem proletúr néptömegek résztvegyenek a polgári Oroszország felszabadításában a militaristafeudáiis imperializmus (-cárizmus) alól. A polgári Oroszországnak ez a felszabadítását a cárizmus alól, a földesuraK földet bitorló hatalma alól a proletariátus haladéktalanul fel fogja használni, de nem arra, hogy a jómódú parasztokat segítse harcukban a mezőgazdasági munkások ellen, hanem, hogy a szocialista forradalmat Európa ' proletariátusával szövetségben végrehajtsa" ... Hivatkozhatom végül Lenin „A proletárforradalom és a renegát Kautsky" című brosúrájának ismert helyére, ahol Lenin utal arra, amit az orosz forradalom fellendüléséről a „Két taktiká"-ból idéztem s az alábbi következtetésre jut: „Pontosan úgy történt, ahogy megmondtuk. A forradalom menete igazolta nézetünk helyességét. Kezdetben az egész parasztsággal a monarchia ellen, a földesurak ellen, a középkoriság ellen (és mennyiben a forradalom burzsoá, burzsoá demoteratikus marad). Azután a szegényparasztsággal, a félproletariátussal, valamenpnyi kizsákmányolttal a kapitalizmus ellen, ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat ennyiben a forradalom szocialistává válik. Aki megpróbál mesterségesen kinai falat vonni a kettő közé, aki mással is el akarja választani ŐKet, mint a proletariátus felkészültségének ' fokával és a szegény parasztsággal való öszszefogásának fokával, az a marxismust a legnagyobb mértékben elferdíti, elposványosítja, liberalizmussal cseréli fel". Ügy hiszem, ennyi elég. Jó, mondják majd nekünk, de akkor miért hadakozott Lenin a „permanens (szakadatlan) forradalom" eszméje ellen? Azért, mert Lenin azt javasolta, hogy a parasztság forradalmi Képességeit „ki kell meríteni" és a forradalmi energiát fenékig ki kell használni a cárizmus teljes megszüntetésére, a proletárforradalomra való átmenetre, míg a „permanens forradalom" hívei nem értették meg a parasztság komoly szerepét az orosz forradalomban, lehecsülték a parasztság forradalmi energiájának erejét, lebecsüItéK az orosz proletariátus erejét és képességét arra, hogy a parasztságot magával vigye és ezzel megnehezítették a parasztság kiszabadítását a burzsoázia befolyása alól, a parasztság tömörítését a proletariátus körül. Azért, mert Lenin azt javasolta, hogy a proletárhatalomra való átmenet forradalom ügyét betetőzte, míg ellenben a „permanens" forradalom hívei úgy gondolták, hogy mingyárt a proletariátus hatalmával kell kezdeni, nem értvén meg azt, hogy ezzel olyan „apróságok" fölött hunynak szemet, mint a feudális csökevények és nem vesznek figyelembe olyan komoly erőt, mint az orosz parasztság, nem értvén meg. hogy az ilyen politika csak akadálya lehet annak, hogy a proletariátus a parasztságot megnyerje. Lenin tehá* ?. „permanens" forradalom híveivel nem a forradalom szakadatlan folyamatának kérdése miatt hadakozott, hiszen Leinin maga is szakadatlan forradalom álláspontján állott, hanem, mert lebecsüItéK a parasztság, a proletariátus eme hatalmas tartalékának szerepét, mert nem értették meg a proletariátus hegemóniájának eszméjét. A „permanens" forradalom eszméje nem új. Első alkalommal Marx vetette fel a negyvenes évek végén a „Kommunisták Szövetségéhez" intézett ismert „Üzenetében" (1850) A mi „permanenseink" a szakadatlan forradalom eszméjét ebből a dokumentumból vették. Meg kell azonban jegyezni, hogy „permanenseink" átvéve az eszmét Marxtól némileg átgyúrták és átgyúrván „elrontották", a gyakorlati használatra alkalmatlanná tettéK. Lenin tapasztalt kezére volt szükség, hogy ezt a hibát kijavítsa, hogy Marx eszméjét a szakadatlan forradalomról a legtisztább formában vegye és forradalomelméletének egyik sarkkövévé tegye. Marx „Üzenetében" a szakadatlan forradalomról a következőket mondja, miután egész sor forradalmi-demokrata követelést sorol fel, amelyeKnek kiharcolására a kommunistákat felhívja: „Míg a demokratikus kispolgárok a fenti követelések minél nagyobb részének megvalósításával a forradalomnak a lehető leggyorsabban akarják végét vetni, a mi érdekünk és feladatunk az, hogy a forradalmat permanensé tegyük, legalább addig, míg valamennyi többé vagy kevésbé vagyonos osztályt az uralomból ki nem szorítottunk, amíg a proletariátus meg nem hódította az államhatalmat és a proletárok egyesülést nemcsak egy orszagban, hanem a világ minden uralkodó osztályában is odáig nem fejlődött, hogy a proletárok közötti verseny ezekben az országokban megszűnt és hogy legalább a döntő termelő erők a proletárok kezeiben összpontosulnak", i