Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-24 / 140. szám, szombat

UJ SZO 1949 szentember 29 Szeptember 24', szombat. A nap kél 6 óra 42 perckor, nyugszik 18 óra 54 perckor. A római katolikus naptár szerint Gerad, a protestáns naptár szerint Cyprian napja van. • Catánlából érkezett hfr szerint Adrano városkában, az Etna alján, megrázó esemény történt. Hu­szonöt esztendei hallgatás után megszólalt egy néma. Ez a néma — a huszonötéves Emilio Positani — a mult héten kötött házasságot Fnancesca Lul­lio hajadonnal. Amikor a néma vőlegénytől — a formaság kedvé­véért — azt kérdezték, hogy akar­ja-e fentnevezett hajadont hitves­társául — ő a menyasszony és a násznép örvendezve riadt csodálko­zása közben harsány igennel vála­szolt. Az Onepélyes pillanat boldog Iz­galmában megjött a szava. Ebben a cataniai történetben fő­ként az a csodálatos, hogy a két házasfél közül a férfinál? jött meg a szava. Mert esküvő után rend­szerint az asszonnyá szokott meg­jönni. • Írország fővárosában, Edinburg­ban nagy színházi és zenei ver­senyt rendeztek. A közönség ész­revette, hogy a díszpáholyban Skouzes, a monarchofasiszta athéni polgármester foglal helyet. A kö­zönség heves tüntetésbe kezdett: „Nem tűrjük el azt a sértést, hogy Edinburgban ezer és ezcr_ görög hazafi gyilkosa díszpáholyból nézi végig az előadást". (Edinburg város vezetősége el­felejtette azt, amit a város polgá­rai még nem felejtettek el: azok a hazafiak, akik ma a monarcho­fasiszták ellen a görög hegyekben harcolnak, nem is olyan régen az edinburgi polgárokért is hullatták vérüket, amikor az olasz és a né­met fasiszták ellen küzdöttek). — A nyári időszámítás vége. Éhben az évben a nyári időszá­mítás október 2-án éjjel 3 órakor fejeződik be, amikor az órák mutatóját 1 órával toljuk vissza. — A banskábystricai szakszer­vezeti tagok konferenciája. A na­jpokban a bansikábysitricai muiv káshápban a szakszervezeti ta­gok összszakszervezeti gyűlést tartottak, melyre 193 kiküldött érkezett a gyárakból. Staner elv­társ, a kerületi Szakszervezeti Tanács politikai titkára, vázolta a politikai és gazdasági helyze­tet, Luby elvtárs a banskábystri­cai kerület sikeres munkájáról és problémáiról beszélt. Több fel­szólalás után a küldöttek hatá­rozatot fogadtak el, melyben el­határozták a tagság számának emelését, a szocialista versenyek elősegítését, valamint a szakszer­vezeti sajtó olvasótáborának ki­építését. _ HELYREIGAZÍTÁS. Tegnapi „"Hatiné" című beszámolónkból saj­nálatosan egy mondat kimaradt és összecserélödött, ami értelmetlenné tette a kritikát. A mondat helyesen igy hangzik: utána a tehetséges lé­vai Kucsera Manci énekelt néhány szlovák népdalt. Zárószámként a he­lyicsoport balalajka együttese, stb... „Blesk" autoiskola, Bratislava, Suché Mytr c. 3. telefon 274-26, magj/arnyelvíí minden kategóriá­nak megfelelő sofőrkurzusokat kezd meg szeptember 26—27-én, 18 és 20 órakor. Információ, beira­tás naponta. 1436/V — Meghosszabbították a nya­ralási idényt Trencsén-Teplicen. A trencsénteplici állami fürdők igazgatósága a reumában szen­vedő betegek nagy számára való tekintttel a fürdőidényt novem­ber 15-ig meghosszabbította. — A banskábystricai kerület­ben újítójavaslatokkal 27,510.804 Kcs-t takarítottak meg. A banská­bystricai Szakszervezeti Tanács nemzetgazdasági osztálya jelenti, hogy a kerületben 72 üzem ver­senyében 9772 versenyző vett .részt. Üjítójavaslatokkal 27 mii lió 510.8O4.— Kcs-t takarítottak meg. OSZTRAVAI LEVÉL Tisztelt elvtársak! Osztrava a közelmúltban nagy ün­nepségek színhelye volt. Az OKD a csehszlovákiai bányászat 700 éves év­fordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket rendezett, melyek már szeptember 6-án megkezdődtek az osztravai Nemzeti Színházban, ahol színre került a „Kutnohorai bányá­szok" című színdarab. Szeptember 10-én este a Téli Stádionban koncer­tet adott az OKD 400-tagú kultúr­csoportja. A Karvinban tartott ün­nepi manifesztáción Slánsky elvtárs, a KSC főtitkára nagyszabású beszé­det mondott. A manifesztáción részt­vettek Buchvaldek képviselő, a kor­mány kiküldöttje, a szovjet, jcngyel és egyéb külföldi delegátusok is. A karvini ünnepségekhez, illetve annak sikeréhez nagyvonalban hoz­zájárult az OKD 300 férfitagból álló énekegyüttese Rudolf Kubin elvtárs vezetésével és a 100-tagú művészi ze­nekar. Első koncertjük volt ez, de a bányászok megmutatták, hogy mint művészek is megállják helyüket, ugyanúgy, mint a föld gyomrában, többszáz méter mélyen dolgozva. Kö­zel százezer résztvevője volt az ün­nepségeknek s ünnepelték a hősöket, kik e 700 év leforgása alatt ennyire kifejlesztették bányászatunkat. A ma bányásza nemcsak a doigozós élharcosa, hanem öntudatos kommu­nista és hű polgára is népi rendsze­rünknek. Erre mi, az OKD dolgozói különösképp büszkék is vagyunk, mert a mi körzetünk mondja magáé­nak a standard zászlót, amelyet Gott­wald elvtárs ajándékozott a győztes Hedvika bánya dolgozóinak a győ­zelem elismeréséül. E zászlót mi, az OKD dolgozói joggal mondjuk ma­gunkénak és úgy vigyázunk rá, mint a két szemünkre, ki nem adjuk e zászlót senkinek! Az ajándék őre odaadó munkásságunk! Vigyázunk és őrködünk a reakció ellen, nehogy Rajkok és társaik un­dorító bandája férkőzhessen közénk. Vigyázzunk a szabadságra, mint : legféltettebb kincsünkre és vasököl lel csapjunk le a reakcióra, akárhol is üti fel a fejét. Igazi elvtársi üdvözlettel: Hoksza István Osztrava II Nem valósult meg a reakció jóslása! A 20-án, az Ű,j Szóban megjelenő cikk jó hangulatot váltott ki a dol­gozók közölt, hogy nem kell jegy ezentúl a kenyérhez és a sütemény­hez. Nemcsak azért jó a hangulat, hogy nem kell jegyre vásárolni a ke­nyeret, hanem azért is, mert a dol gozók tudják, hogy ez már számukra a fokozódó életszínvonal emelését je­lenti. Mert ma a kenyér, holnap pe­dig a cukor vagy a húsellátás javul meg a tervszerű és eredményes gaz­dálkodással és ez az ő munkájuk eredménye. Amilyen jó a hangulat a munkás­ság között, a reakciósoknál éppen az ellenkezője van, mert nem sikerült az a módszerük, mikor tavasszal azt hangoztatták, hogy ezidén olyan ter­més lesz, mint tavaly, mert elviszik a papokat és ezért nem lesz eső és minden ki fog száradni. Némelyek ezt el is hitték addig, amíg a termé­szet és az idő nem igazolta, hogy nincs igazuk a reakciósoknak, mert olyan termést hozott, hogy a ke­nyér szabadon vásárolható és a p a' pok is otthon maradtak. Amikor Dó­zsát, a nagy felkelő vezért tüzes vastrónon elevenen elégették vagy mikor a munkanélküliek tízezrei szo­rultak az utcára, lakás, ruha és ke­nyér nélkül, akkor hallgatott a re­akció. Nem félt a rossz terméstől, te­hát nincs oka most sem, amikor a rendforgatók beleegyezése nélkül ha­ladunk a fejlődés útján a szocializ­mus felé, ahol nemcsak, hogy kenyér lesz szabadon, hanem minden, amire csak szükségünk lesz. Szabadság! K. M. Samorín. Holnap ítél a Népbíróság a Rajk-banda felett (Folytatás a 2. oldalról.) kenteni. Beismertem és beismerem a vádtól terhemre rótt bűncselekménye­ket. Arra szeretném ezt az alkalmat felhasználni, hogy megvilágítsam, ho­gyan jutottam a dolgozó nép ellensé­geinek táborába. Ha visszatekintek pályámra, egy alapvető közös okát lá­tom mindazoknak a bűnöknek, ame­lyeket elkövetem és ez trockista meg­győződésem. A kommunista mozga­lom ellenségeivel, nemzetközi troc­kista vezetőkkel való érintkezés befo­lyása alatt lettem a kommunista moz­galom ellenségévé. .Közel húsz eszten­dő politikai tevékenységem telítve van a trockizmus mérgével. Már a harmincas években szövetkeztem kü­lönböző csoportokkal és frakciókkal, amelyek harcoltak az akkori illegális kommunista mozgalom ellen. Ez a tény engem már akkor objektíve a rendőrség segítőjévé tett, amikor még nem voltam beszervezett ügynöke és később ez is megtörtént és magában már ez a legsúlyosabb bűn volt és mégis csak az első lépés azon a lejtőn, amelyre a trockista nézetek vittek. A trockista tevékenységet még ak­kor sem hagytam abba, amikor Hitler megindította rablóháborúját. Pedig, akkor, a háború évei alatt, a trockiz­mus egyértelmű volt a hitlerizmus tá­mogatásával. A felszabadulás után megnyílt volna a lehetőség arra, hogy gyökeresen szakítsak multammal és új életet kezdjek. Nem volt bennem e'ég erő és bátorság ehhez, de a dön­tő ok az volt, hogy trockista néze­teim megmaradtak és ennek követ­keztében a népi demokrácia elleni ter­vekkel kezdtem foglalkozni. Folytat­tam a felszabadulás után is trockista káderek nevelését, igyekeztem ezeket a kádereket a kulturális és politikai élet fontos posztjaira juttatni. Külföl­di tartózkodásaimon rágalmaztam a magyar népi demokráciát és vezetőit. Bűnösnek érzem magam a magyar népi demokrácia elleni aknamunká­ban, a francia titkos szolgálat részé­re végzett kémtevékenységben, de a legsúlyosabb bűnt azzal követtem el, hogy a jugoszláv Tito szolgála­tában és szellemében Rankovics uta­sítására kémtevékenységet és akna­munkát folytattam a magyar népi demokrácia ellen. Magában az a tény, hogy Rankovics ügynöke a jugoszláv szolgálatba való beszervezésemnél azokat a kompromit­táló iratokat használta fel, amelyek a horthysta rendőrsegnek tett szolgála­taimra vonatkoztak, maga ez a tény jellemzi a módszereket. De ebben az esetben is a trockista nézetek tettek alkalmassá e szerep betöltésére. Az én szerepem Rankovics utasításai sze­rint az volt, hogy fogjam össze a trockista és más antidemokratikus ele­meket és bocsássam a Rajk-féle ösz­szeesküvő szervezet rendelkezésére a magyar népi demokrácia megdöntése céljából. En elmondhatom, hogy nem újságcikkekből, hanem személyes ta­pasztalatokból, Rankovics külön meg­bízottaival való érintkezés során is­mertem meg a Tito-klikk legfőbb jel­legzetességeit. Ezekkel az ügynökökkel való érint­kezésben ismertem meg izzásig he­vített sovinizmusukat, gőgjüket, gyűlöletüket, harcukat a Magyar Népköztársaság és a többi népi de­mokrácia és a Szovjetúnió ellen. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ebben a harcban készségesen kiszolgálták az amerikai imperializ­must és az támogatta őket. Azt is személyes tapasztalatból tudom, hogy válogatás nélkül mindenkit, a nép minden ellenségét és minden eszközt felhasználnak a népi demo­kráciák ellen, a rágalmazástól, a féktelen terrorig. Ennyit akartam elmondani az utolsó szó jogán, hozzátéve, hogy őszintén megbántam és nyiltan feltártam mind­azt, amit tettem és mindent, amit tud­tam. Tudom, nem számíthatok arra, hogy higyjenek őszinteségemben. Tu­dom, szavakkal nem lehet jóvátenni azt, amit elkövettem. Ép ezért utolsó kérésem csak az, hogy adják meg a módot arra, hogy a magyar dolgozó nép javára végzett bármilyen munká­val jóvátehessem azt, amit elkövet­tem. » A népbírósági tanái s elnöke ezután az ülést felfüggesztette és az ítélet kihirdetésére szombat d. e. 9 óráját tűzte ki. I Kedves elvtársak! örömmel olvastam az Oj Szó szá­maiban azt az örvendetes, jó hírt hogy a csehszlovákiai magyar kultúr szervezel az 1950-es évre népnaptárt ad ki magyar nyelven. Azonnal ha­tároztam, hogy a dolgozók között, kik odahaza dolgoznak, mint kisiparosok vagy kisüzemekben vannak alkal­mazva, felkeresem őket, hogy elője­gyezzék magukat és így biztosítsuk magunk részére a nélkülözhetetlen naptárt, amiből megrendelek 150 da­rabot, melynek árát a naptár meg­jelenése után rögtön postára adom Kedves elvtársak, ez nem oly nagy mennyiség, de 150 családot jelent kiket pár óra alatt szereztünk meg. kik a legőszintébb szeretettel vették felszólításunkat és léptek a népi nap­tárolvasók táborába. Csak azért tar­tottam szükségesnek e pár sort le­írni, hogy fölhívjam munkatársaink és elvtársaink figyelmét arra, hogy pár órát áldozva mindannyiunk kö­zös ügyében, mily nagy munkát és igen nagy eredményt tudnánk elér­ni ezen a téren is, mely nemcsak anyagi megerősödést jelentene szer­vezetünk részére, hanem nagy felvi­lágosító munkát érhetünk el. És a tö­meges megrendelésen keresztül a ki­adót nagy megterheléstől mentesít­jük. Elvtársi üdvözlettel: Réthy István, Rim. Sobota Mit láttam Nagyidán? Űtban a rozsnyói bányásznapra, alkalmam volt Nagyidára (Veiká Ida) kirándulni. Erről a községről napjainkban sokat lehet hallani és a szlovák sajtó is sokat foglalkozik ez­zel a magyar községgel. Ez a község a szövetkezetek faluja. Minta szövet­kezeti községnek van kijelölve. Kirándulásom tapasztalatait, be­nyomásait és jótanácsaimat közlöm Egy volt urasági kastély és dísz­udvara mellett haladtam. Különös zene ütötte meg a fülemet, mely igen vonzó volt. Kíváncsi lettem az ud­var belsejére. A látvány szokatlan volt. Az udvar játszótérhez hasonlí­tott. Egy rögtönzött asztal mellett szórakozókat láttam az udvaron, tar­ka-barka színt öltött gyermeksere­get. A hangszórós rádió vidám ze néjétöl hangzik az egész udvar. Azt hittem, vasárnap van, csalód­tam, hétköznap volt. Ez a körülmény kíváncsiságomat még jobban fokozta. Jobban körülnéztem és láttam, hogy az épület homlokzatán ez a nagy felirat díszeleg: „Odbor obuvníkov", vagyis „Cipészek szakosztálya". Ez már igen! Bent, a tágas teremben örömmel dolgozó cipészek a rádió szórakoztató hangja mellett javítot­ták a falu dolgozóinak cipőit, bakán csait ) csizmáit. Nem feketén, hanem hatósági áron. A dolgozóterem mel­lett nem kocsma, hanem kantin van. Jó gondolat! A munkaterem mellett frissítő ételek és italok, amit szem és száj kíván. De ez még nem minden. Szórakoz­tató zene hozzá. Valami regényben olvastam a nagyidai cigányokról, de most látnom kell a cigányzenét ked­velő nagyidai derék cipészeket, akik felebarátszeretők. A hangszórót ki­vitték az udvarra, amely a község apraja-nagyját csalogatja a szóra­kozásra. Gyermekjátszóteret a tágas udva­ron és napközi otthont építsetek gyer­mekeiteknek, derék nagyidai cipé­szek. Rendezzetek munkaversenyt, ki tudja a legszebb cipőt vagy csizmát készíteni. A győztes megérdemli a szakosztály mesteri oklevelét. Dol­gozzatok a kiállításra! A legszebb ké­szítményeket vigyétek el Bratisla­vába, Prágába. Hadd tudják meg, hogy a magyar kisiparosság kézi mű­vészetre is képes, mert t elve vagytok élniakarással, szorgalommal, tehet­séggel és hűséggel. Mit szóltok pár soraimhoz, kedves nagyidai cipészek? Feleljetek az Oj Szó hasábjain, ismét válaszolok majd nektek. Viszontlátásra! Puskás Dániel. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének zsihárec i cso­portja 1949 szeptember hó 25-én dél­után 3 órai és este 8 órai kezdettel P e t ő f i-emlékünnevpélyt rendez a mozo helyiségében (Ürge Ernő ven­déglője), melyre tisztelettel meghív­ja a n. b. közönséget. A rendezőség. — A KSS politikai Iskolája Bitcán. A napokban nyílt meg a bitcai kerület politikai iskolája. A megnyitáson ott volt Stanco kerületi politikai titkár is. A is­kolázás 14 napig tart. A politikai tanfolyamon földművesek, mun­kások és a dolgozó intelligencia tagjai vesznek részt. Az iskolá­zás iránt igen nagy az érdeklő­dés. — Kitüntette magát a 148. SNB brigád. A napokban kitün­tették az „Ifjúság vasútvonalán" dolgozó 148. SNB brigádot. Mun­kateljesítménye 194.49 százalé­kos volt. Ezzel az SNB brigádo­sok elérték az eddigi legjobb tel­jesítményt és munkakedvükkel megmutatták, hogy mindenütt megtalálják a helyüket, ahol szükség van rájuk. Bebizonyítot­ták, hogy olyan lelkesedéssel vesznek részt a szocializmus épí­tésében, mint a szocializmus el-, lenségei elleni küzdelemben. — Külföldi újságírók Cseh­szlovákiában. Szerdán este a csehszlovák ujsáírók Prágában az ujságíróklubban ismerkedési es­tet tartottak a fővárosban tar­tózkodó svéd, francia, holland, belga, olasz újságírókkal. A kül­földi újságírók meg akarnak is­merkedni a köztársaság minden­napi életével. A jövő héten Cseh-, Morvaország és Szlovákia né­hány városába látogatnak el a külföldi vendégek. — Üjabb áremelkedések Ang­liában. Mint Nagy-Britanniából jelentik, az angol kormány újabb áremelkedésre számít. Különösen a színes fémek árai emelkednek. A réz ára 31, az ólom ára 39, a cink• ára 38, az alumínium ára 20 százalékkal emelkedik. Ezek­nek a fémeknek drágulása ter­mészetesen visszafejleszti az ipari termelést is, ami közvetve, keve­sebb munkát, kevesebb keresetet s nem legutolsó sorban az élet­színvonal hanyatlását jelenti. Arról is jelentést adnak, hogy október elsejétől a kenyér- és a malomipari termékek árai is emelkednek. — A londoni vasutasok sztrájk­ja. Szerdán éjféltől kezdve több mint 50.000 londoni vasutas ha­tározta el a sztrájkot. A vas­utasok elhatározását meggyorsí­totta a reakciós szakszervezeti vezetők árulása, valamint a font leértékelése. — A francia Kommunista Párt tiltakozik. A francia Kommunis­ta Párt V. rendes ülésén határo­zatot hozott, melyben tiltakozik a De Gaulle és társainak a kom­munista vezetőkkel szemben ta­núsított magatartása ellen. Tilta­kozik továbbá a kormány p-olitl­:ája ellen, mely lehetetlenné te­szi a dolgozó nép emberibb élet­színvonalának fenntartását. — Az olasz kormány közle­ményt adott ki a líra és az ide­gen pénznemek rendezése tárgyá­ban szeptember 19-i árvcn.iyel. A közlemény értelmében a lírát az amerikai dollárhoz viszonyít­va 13.8 százalékkal értékelik le, mely szerint 1 dollár 650 lírának felel meg. E közlés előtt 1 dollár 570 lírát ért. — A nyugatnémet márka le­értékelése. Nyugatnémetországi tőzsdei körökben azt várják, hogy a nyugatnémet márka le­értékelése sem késhet sokáig. Az új árfolyam szerint 1 USA dollár 4.20—4.30 DM között mozog majd. — A bratislavai YMCA esti nyelv­tanfolymokat rendez. Orosz, spa­nyol, olasz, német, eszperantó és más nyelveken. A tanfolyamok október l én kezdődnek. Ezen­kívül még hét- és négyhónapos tanfolyamon könyvviteli, gyors­és gépírási, elektrotechnikai és más szaktanfolyamokat rendez­nek. i

Next

/
Thumbnails
Contents