Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-24 / 140. szám, szombat

mm A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR 00LGOZÓKLAPJA • rfn%. mm Bratislava, 1349 szeptember 24, szombat 3 Kcs II. évfolyam, 140. szám A Megbízottak Testületének üléséről: Szlovákia dolgozó népe nagy örömmel üdvözölte a szabad kenyeret! A Megbízottak Testülete csütörtöki ülésén a közélelmezési megbízott beszámolója után azzal a nagy visszhanggal foglalkozott, mely Szlovákia dolgozóinak soraiban a kenyér, liszt és burgonya szabaddá tételéró'l szóló kormányrendelet keltett Szlovákia dolgozói nagy örömmel fogadták ezt a rendeletet, melyben gazdasági viszonyaink állandó szilárdulását és gazdasági politikánk sikerét látják. A Megbízottak Testülete határozatokat hozott, melyek a szabaddá tett kenyér s a többi árucikkek folyamatos elosztásának biztosítását és azok minőségének javítását szolgálják. A Megbízottak Testülete ezután meghallgatta elnökének a ,,Csehszlovák-Szovjet barátsági napok" akció előkészítéséről szóló beszámolóját, melynek keretében társadalmunk öszszes rétegeinek lehetőség kínálkozik, hogy kifejezhessék odaadásunkat a Szuvjetúmj iránt, kibővíthessék ismereteiket a Szovjetunióról, n ind pedig az orosz nyelv tudásában s hogy mind ezekkel még jobban k

;mélyítsék a csehszlovák-szovjet kölcsönös jó barátságot. A Megbízottak határozatot hozott, mely alapján biztosítják az állarri és népi közigazgatási szervek közreműködését a „Csehszlovák-Szovjet napok" előkészítési munkálataiban, valem'nt az akció idejére is. A Megbízottak Testülete az október másodikától kilencedikéig sorrakerülő országos ünnepségek, a duklai harcok ötödik évfordulója megünneplésének műsorát is megtárgyalta. Október másodikán a Duklán és Sv'dniken tartandó ünnepségen a Megbízottak Testü'etét külön küldöttség képviseli, meIvpí a Testület elnöke vezet. A küldöttségben résztvesz a belügyi, tájékoztatásügyi, ipari és kereskedelmi, technikai és a közélelmezési megbízott. A munka és a népjóléti megbízott tájékoztatást nyújtott arról, amelyet a népjóléti megbízotti hivatal nyújtotta presovi kerület árvízsujtotta polgárainak. / A Megbízottak Testülete a belügyi megbízott felszólalása után határozai tokát hozott a közlekedési biztonság fokozására. A gépkocsik számának állandó növekedésével a közlekedéri szerencsétlenségek száma is növek'iik. A Megbízottak Testülete ezekben a határozatokban mindenekelőtt a gépkocsivezetők szakszerű iskoláztatásával és nyilvántartásuk javításával foglalkozik. A lelk'ismeretlen és tudatlan gépvezetőket a legsúlyosabb büntetésben részesítik és egyúttal irfe'glenesen vagy véglegesen a hajtási engedélyeket is megvonják tőlük. „A munka termelékenysége, ez végeredményben, az új társadalmi rend szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog. A kapitalizmus a munka termelékenységének olyan fokát hozta létre, aminőt a feudalizmus nem ismert. A kapitalizmust az győzheti le véglegesen és az is fogja véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységét hozza létre. Ez igen nehéz és igen hosszadalmas dolog... A kommunizmus a kapitalizmussal szemben a

z önkéntes, az öntudatos, az egyesült, a modern technikát• felhasználó munkások magasabbfokú munkatermelékenységét jelenti..." m Lenin: Marx, Engels, marxizmus. Üzenet az építőmunkásoknak Néhány nappal ezelőtt szerkesztőségünkben nie -jelent egy építőmunka:,, aki egy fontos bratislavai építkezésen dolgozik. Leültettük, elbeszélgettünk vele. Az elbeszélésből éles kép rajzolódott elénk, amely napjaink egyik legégetőbb kérdését vetítette elénk. Szükségét ére/.zük, hogy erről őszintén hangot adjunk. Arról esett a szó, hogy az építkezésen dolgozó elvtársak némelyike még mindig nem érti azt, hogy tulajdonképpen miért és min dolgozik. . Megpróbál juk megmagyarázni. Eár' mennyire is közömbös valaki a napi eseményekkel szemben, egyet tisztán és világosan kell látnia. Ebben az országban történelmi változások í folytak le, amelyek megindították a ' népben szunnyadó hatalmas erőfor, rácokat, utat szabtak ezeknek az í erőknek, úgyhogy Itt ma egy épülő : új világ lüktet körülöttünk, amelynek fejlődése szemünk előtt folyik j )e és épülésének tanni vagyunk. Ezer és ezer új építmény körvonalai , bontakoznak ki, nanről napra válHolnap ítél a Népbíróság a Rajk-banda felett Sznptember 23-án, csütörtökön zajlott le a Rajk-pör tárgyalásának utolsóelőtti része, amelyen a vádlottak beszéltek az utolsó szó jogán. Ezek a vádlottak egytől egyig alattomos áruló módon, mint a nyugati és jugoszláv gazdáiknak láncos kutyái viselkedtek; törekvésük volt a dolgozd nép kezét mindenütt bilincsekbe verni és Magyarországot Jugoszlávia gyarmatává süllyeszteni és népét annak a Titonak szolgájává tenni, aki me~szökött a népi demokrácia táborából és átment a reakció táborába és Jugoszláviát az imperializmus csatlósává tette. Rajk és társai terve mögött is az amerikai imperializmus állott, amely összegyűjtötte mindazokat a kétes elemeket a német amerikai zónában, akik erre az aljas szolgálatra vállalkoztak azzal a céllal, hogy újra visszaállítsák kegyetlen uralmukat és újra térdig gázoljanak a magyar dolgozó nép vérében. Ezúttal nem a német fasizmus, hanem az amerikai imperializmus érdekében akarták árr.ba bocsátani a magyar népet és megsemmisíteni az országban a szociális haladás minden eredményét. A Népbíróság különtanácsa foly- I még egyszer felszólaljanak. Elsőnek tatta a tegnap félbeszakított tárgyalást és alkalmat adott a vádlottaknak, hogy az utolsó szó Jogán Rajk Lászlót szólította fel a bíróság elnöke: WMmű saját e3fíatározái@m!ső!

v szabad mérlegelés atamán tetteiül" Rajk László: Tanácselnök úr! Tisztelt Népbíróság! Abban a helyzetben vagyok, hogy nagyon rövid lehetek. A vád tárgyát képező cselekménnyel kapcsolatban a nyomozás folyamán és a Népbiróság előtt kihallgatásom alkalmával a lényeget illetőleg részletekben is mindent előadtam és beismertem. Ehhez tehát semmi hozzátenni valóm nincs. Szükségét érzem azonban annak, hogy a közben felmerült kérdésekhez és szempontokhoz, ámbár épp csak utólag érintve, két megjegyzéssel éljek. Mielőtt a Népbíróság ítéletét kimondaná, minden félreértés elkerülése és kizárása végett rá kell mutatnom arra, hogy mindaz, amit valaha is tettem és elkövettem, minden körülmények közt és mindenkor döntően és elsősorban saját elhatározásomból, szabad mérlegelés alapján tettem és követtem el. A különböző mellékkörülmények és egyéb kényszerítő okok, amelyekre kihallgatásom folyamán utaltam, csak snásodrendü szerepet játszottak. Kétségkívül fennáll azonban az, hogy bizonyos mértékig Titonak, illetőleg Tito politikájának eszköze is lettem. Annak a Titonak, aki Hitler nyomdokába lépett és a Balkánon és KeletEurópában Hitler politikáját folytatja és annak a Titonak. akinek háta mögött, mint irányító gazdák, az amerikai imperialisták állanak. Befejezésképpen kijelentem, hogy az ügyész úrnak legtöbb megállapításával teljesen egyetértek és itt természetesen nem a szinte mellőzhető és amúgy sem fontos részletkérdésekre, hanem a lényegre gondolok. Éppen azért már eleve kijelentem, hogy bármilyen is legyen rámvonatkozó!ag a Népbíróság ítélete, az ítéletet igazságosnak fogom tartani, mert igazságos lesz. Rajk mindezeket nyugodt és elég határozott hangon adta elő. A következő vádlott, Pálffy György, izgatott és néha elcsukló hangon mondotta el utolsó szó jogán mondanivalóját. A magyar nép esküdt ellenségesek érdekeit szolgáltam

1* Pálffy György: Azért állok a magyar Népbíróság előtt, mert a legsúlyosabb bűnöket követtem el a nép és az állam ellen. Tudatosan és tervszerűen kihasználva párttagságomat és magas pozíciómat, az ellen a nép ellen dolgoztam, amelynek minden elöhaladásomat és jólétemet köszönhettem, amelynek hűséges szolgálatára, érdekei védelmére felesküdtem. A magyar nép esküdt ellenségeinek érdekét szolgáltam. Egész bűnös tevékenységemet, minden tettemet, tervemet, áruló magatartásomat őszintén és mélyen megbántam. Igaz az, hogy soviniszta-fasiszta beállítottságom, osztályhelyzetem, múltam és nevelésem alapján én csak színlelésből, igazi tevékenységem lejlezésére és ellenségként léptem be a Kommunista Pártba. De őrizetbe vételem óta átértékeltem egész életemet és ma már el tudom ítélni tevékenységemet. Ma már tisztán látom, milyen következményekkel járt volna tervünk végrehajtása. Békés építőmunka helyett véres polgárháború, emelkedő életszínvonal helyett nyomor, ami a nyugati országokban van, a dolgozók szabadsága helyett a visszatérő burzsoázia kegyetlen elnyomása, függetlenség helyett az amerikai imperializmus politikai hatalma és gazdasági kizsákmányolása. Ez kettősen érvenyesült volna Tito befolyásán keresztül is, úgyhogy a magyar nép számára kettős elnyomást jelentett volna és végül a béke és szociális jövő helyett az ágyútöltelék szerepe a magyar nép számára egy újabb szovjet ellenes háborúban, amely a tőkések profitját és világuralmi törekvésüket szolgálta volna. Ezt eredményezte volna tevékenységünk siker esetén. Nagyon sajnálom, hogy ezt csak most látom és nagyon bánom, hogy ezeket a veszedelmeket a magyar nép fejére felidéztük. Ügy érzem, hogy jogom van ahhoz is, hogy ne csak magamat és vád.ott társaimat vádoljam, hanem azokat is, akik ennek a magyar nép és a béke ellen irányuló összeesküvésnek szervezői és irányítói: a Tito-klikket és az ő amerikai gazdáikat, az amerikai imperializmus, oo,om van ehhez, mert az ő áldozatuk is vagyok. Jogom va

n ehhez, mert mint ennek az. összeesküvésnek egyik beavatott, aktív vezetőtagjának meg van a lehetőségem ahhoz, hogy leleplezzem őket. Mi súlyos bűnösök vagyunk. Lehet, hogy ebben nincs fokozat. De ha van, még bűnösebbek, Rankovics, Tito és társai, akik azért, hogy uralmukat a jugoszláv nép felett meghosszabbítsák és az amerikai parancsokat végrehajtsák, gátlástalanul végzik népellenes, a szocializmus építését akadályozó aknamunkájukat. A mi esetünkből meg lehet állapítani, hogy a széles ügynöki hálózat, a ravasz tervszerűség (Folytatás a 2. oldalon.J tozilt az utcák és vidékek arculata. A nemrégiben mér gazzal benőtt és óes' avasBktól ékte'er'ef''! telkek helyin új üzemek, úi lakások, kórházak. i=Vo'ák nenek, a-r>p]yr'r<

,k egyetlen és közös c'»l ia iobb életet biztosítani a dolgozóknak. Es ti. Ismeretlen elvtársaim, akik jósziintatokból jelentkeztetek az építés nagyszerű munkájára, megen-editek magatoknak azt a fényűzést, hogy néha valamilyen homályos egyéni érdek miatt napokra otthon maradtok és reggel nem jelentek meg munkahelyeteken. Hogyan fordulhat ilyesmi elő? Hiszen mindannyitoknak tudatában kell lenni annak, hogy ez a munka, amit végeztek, a közösségért folyó munka és a ti munkátoktól függ az, milyen gyorsan tudjuk felépíteni ezt az új életet, milyen gyorsan tudjuk emelni a nép életszínvonalát. Nem fog el a szégyen érzete, nem látjátok, ho~y | a dolgozókat rövidítitek meg ezzel, j nem érzitek-e, hogy milliók szem' rehányó tekintete fordul felétek az; zal a számonkéréssel: teljesítetté> trk-e ti is kötelességeket? Tud! játok-e azt, hogy a bányák mélyén 5 munkástársaitok éjt nappallá téve dolgosnak azon, hogy a szebb életet í"érő ötéves terv tel jesüljön ? Tudjátok-e azt, hogy Lazik elvtársnö es a többlek, nz Ismertek és ismeretlenek az üzemekben kétannyi gépet szol "álnak ki és így megkétszerezik egy emberre eső teljesítményt? Tud'átok-e azt, hogy egyszerű munkások a zólyomi Ruesin,

Ahan, vagy a po<*brezovai vasüzemeVben újításaikkal milliókat érő értékeket adnak a dolgozók társadalmának. Tudjátok-e azt, lio-y a vágsellyei és a dunaszerdahelyi traktorosok egymással versenyeznek, hogy melyik szánt fel több földet, hogy melyik segíti elő jobban az új élet felépülését? És ez a hullám roppant erővei vonul végig az egész országon. Mint ahogyan Gottwald elnök mondotta, új típusú ember születik, aki méltó ahhoz a társadalomhoz, amelyet súlyos harcok arán hoz létre. Es ti, elvtársaim, otthon maradoztok! Indokolatlanul! Ott hagyjátok e-y vagy két napra azt a munkahelyet, amelynél annyira, de annyira szükséges mimiegyitek kezemunká.ip.! Amelynél egyetlen embernek a kiesése olyan htárányokat okoz, amit később behozni nehéz. Ebben az országban mindenki teljesíti a tervet. Nézzétek csak meg a kimutatásokat. Az ipar és mezőgazdaság minden ágazata túlhaladta a száz százalékot. De ti, építőmunkások a munka ebben a lázában nem áll játok meg a helyeteket! Nem áll.játok meg a helyeteket azért, mert talán még nem tudjátok, miről is van tulajdonképpen szó. Nem élettelen falakról, nem fényűzést nyújtó villákról, de az iskolákban a ti gyermekeitek fognak tanulni, a gyáradban a ti munkástestvéreitek fő-mik dolgozni, a kórházakban beteg miralcástestvéreitek fognak gyógyulást nyerni, a napközi otthonokban a dolgozók gyerekei fognak játszani. Mindez együtt a ti új életetek kézzelfogható bizonyítéka lesz. Megértitek ezt? Vagy tovább mondjam talán? Megemlítsem-e azt, hogy a dolgozó parasztság és munkásság kölcsönös segítségnyújtása következtében megszületett az uj kenyér, amelyet szabadon, minden korlátozás nélkül, a régi áron kaphattok ugyanakkor, amikor a nyugati államokban minden egyre kevesebb és minden egyre drágább. Megemlítsem-e azt, hogy a sertéshizlaldák százaiban, amelyet építőmunkás elvSársaitok építettek fe!, sok százezernyi sertés liizik és ez még ebben az évben biztos

;tani fogja az. egész köztársaság jobb hús- és zsírellátását. Magasabb termelékenység a textilüzemekben, nz üzletekben e yre több lesz az árú és lassan hozzákezdhetünk majd itt is az árak leszállításához.. Mondjam-e tovább? Kell-e még bizonyíték? Hogyan is mondta Zápotocky elvtárs? „Ebben a köztársaságban ma minden a munkától függ, nemcsak az egyének, de mindannyiunk kollektív munkájától. Ezért nem elegendő az, hogy valaki maga dolgozik. Gondoskodn'a kell arról is, hogy becsületesen és produkttvan dolgozzanak m'ndnyé jan. Mindegyikünk; gazda ebben az országban és érdeke fűződik ahhoz, hogy gazdaságunkat senki nif- ne károsíthassa, tönkre ne tehesse." De a ti távolmaradástok, elvtársp.im, az a néhány nap is megkárosít bennünket. Az, a néhány nan is fenyegeti a tervet. Ez a néhány nnp is megakadályozhatja azt, hogy abban a gyárban időben indulhasson meg a munka, hogy az az emberbaráti intézmény megkezdhesse működését, hogy a lakásokban emberi módon lakhassanak. Megértitek ezt elvtá rsaim? Ennyi volt az egész mondanivalóm. És azt hiszem, hogy meg is hallgattatok. Mert ti is mindannyian azért éltetek eddig, ezért dolgoztatok, ezért szenvedtetek. Ha reggel a csallóközi vonaton utazom, száz és száz építőmunkással kerülök össze, akik csak úgy áradnak a magyar falvakból. Jönnek minden nap, minden reggel, minden időben. Frissen, mosolyogva, bizakadva. Nem egyszer szóba elegyedtem velük. Tudtam, hogy mi fáj nekik, tudtam, hogy mi égeti őket, mi húzódik meg a szorosra zárt szá jak mögött Megmondtam, min lelict már most segíteni és mit hoz magával az idő. Megmagyaráztam nekik azokat a történelmi szükségszerűségeket, amelyek a mi fejlődésünket, a mi utunkat a szocializmus felé meghatározzák. Sűrűsödött a füst a vagonban, komoly arcokkal meghallgattak. És már néhány nap múlva leveleket is kantunk tőlük. Éj üzemi tanácsot alakítottak, mindjárt jobban ment a munka. Tudták már milyen jogaik vannak, tudták, mit harcolhatnak ki, tudták mire képesek. Volt közöttük egy elvtárs, aki nem tudom hány hónapja dolgozott a múzeum épületének megjavításán. egy másik a műszaki főiskola építkezéseire járt, egy harmadik megint valahova Bratislava mellé. Megkérdeztem őket. hányszor maradtatok ki a mun'-áből? Még egyszer sem, felelték. És ha a „csórna" le nem gyűr bennünket nem is maradunk ki egy napot sem. Nemrégiben hallottam, hogy ők is hármas csoportokat alakítottak és az új munkamódszer szerint sokkal nagyobb eredményt érnek már el. Nem is csodálkoztam rajta. Már akkor ott a vonatban láttam, amit még ők maguk sem tuHta!<, ho<jv ezek már a Gottwald elvtárs példázta újtípusú emberek. Befejezem. Akiknek szól, úgy is tudják, hogy őket intettem. A többeket pedig arra kérem: n-inden erejükkel hassanak oda, hogy az „abszencia" minél kisebb legyen az építkezéseken. Meggyőződéssel, okos szóval beszéljék rá munkástárs-ikat a pontos megjelenésre és akkor bizonyosak vagyunk benne, hogy teljesülni fog az ötéves terv. És akkor rájuk is vonatkozni fog a nrnisztere'nök szeptember 17-1 rádióbeszédének utolsó szakasza: „Mindazoknak, akiknek érdeme van abban, hogy közellátásunk napról napra javul és a köztársaságban az élet szebb lesz, a legnagvobb hálával tartozunk és munkájuknak becsület adassék". HORVÁTH LASZLO.