Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-18 / 135. szám, vasárnap

Szovjetunióban nem a nemzeti ellenségeskedés és az egyes nemzetek közti összeütközés íooogója alatt hajtotta végre, hanem a Szovjetunió nemzetiségeihez tartozó munkások és parasztok kölcsönös bizalmának és testvéri közeledésének zászlaja alatt, nem a nacionalizmus, hanem az inte: nacionalizmus jegyében" — írja Sztálin. A forradalom a

zért győzhetett Oroszországban, a sokféle nép azért keit harcra Koicsak és Denikin ellen, mert Lenin és Sztálin szétzúzták a cári imperializmust, legyőzték az orosz uralkodóosztály elnyomó sovinizmusát s kiszabadították, a népeket a nagylőke kozmopolita uralma alól fölszabadították s nemzeti önállósághoz segítették a népeket. Ennek a politikának diadala jut kifejezésre a Szovjetunió alkotmányában, amelyről Sztálin ezt írja: „Abból indul ki, hogy minden nemzet és faj egyenjogú. Atból indul ki, ^hegy a bőrszín vagy nyelv különbsége, vagy bárminő más különbség is a nemzetek és fajok között nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy igazolja a nemzeti jogegyenlőtlenséget. Abból indul ki, hogy minden nemzetnek és fajnak, függetlenül mult 'és jelen helyzetétől, függetlenül erejétől vagy gyengeségétől — egyforma jogokat kell élveznie a társadalom gazdasági, szociális, áiiami és kulturális életének minden területén". Ezért, ezen az alapon nevezi Sztálin a iizovjet alkotmányt „mélységesen internacionalistának". Mikor az első világháború előtt, a II Internacionálé idején a nemzeti és gyarmati kérdés fölmerült, a bolsevikok EZ elnyomott nemzetek és gyarmatok felszabadításának s a nemzetek önrendelkezési jogának alapján álló politikát javasoltak. Ez ellen a politika ellen akkor egységesen foglaltak állást az imperializmus zsoldjában álló jobboldali szociáldemokraták s ez ellen a politika ellen fordult Troeklj, az áruló Bevinek, Titok, Ra,jkok mestere, a tőkések minden láncontartott ebének példája. Most új világháborút akarnak előkészíteni az imperialisták: ezért vetik föl ismét a nemzeti kérdést és a nemzetköziség kérdését s ismét zavart akarnak kelteni. Nekünk ezért kell tiszta vizet önteriünk a pohárba. Nacionalizmus és kozmopolitizmus a burzsoázia osztályideológiája, a patriotizmus és a proletár nemzetköziség a munkásosztály elvi álláspontja a nemzeti kérdésben — fogalmazta meg pontosan Andics Erzsébet, egy. tanárnő. Nacionalizmus és kozmopolitizmus: imperialista háború az amerikai nagytőkj világuralmának biztosításáért. Szocialista hazafiság és proletárnemzetköziség, a függetlenség és a béke védelme a fölszabadító Szovjetunió vezetésével, a népi demokráciák szabadságszerető, munkás közösségében. Az ifjúság és sajtója E cikkemmel szerelnek hozzászólni a szerkesztőségben nemreg leiolyt beszeigeléshez, amelyről egy fecsegi) lermé•szetii táisunk réven értesültetek. El kell árulnom, hogy a beszélgeLesból nekem az njú szerkészilők tenniakarás es igyekezete tetszeti, Eiienben mindez magában meg nem jelent megoldást. Tapasztalatból mondom, hogy az ilyen cikket elolvassák és nincs tovább. A magyar itjúság lapja nem követneli ezt az irányt, amelyről a közelmúltban olvatlam egy újságban. Mar nem emlékszem, melyik lap voít, céljául a már elért eredményük összegezését tűzte ki Ekkor ezen hosszan elgondolkoztam. Vájjon lehet-e egy lap célja csupán megállapítani az elért eredményeket? Ügy gondolom, nem. A lapnak feladata éppen a lehetőségek szerint a legnagyobb mértékben hozzásegíteni olvasóit ezekhez az eredményekhez és sikerekhez. Éppen ez alkaloríiból szeretnék rámutatni arra, mi volt az oka, hogy mindeddig nem tudtuk felemelni a lap olvasótáborát és hogyan látom én megoldhatónak az Ifjúsági Szemle fellendítését, hogy az valóban mindenkor komoly versenytársává váljék a többi ifjúsági lapnak á Helyes volt Cserbanicsnak az a megjegyzese, hogy az Ifjúsági Szemle most már nem lehet néhány szerkesztő magánügye, hiszen éppen ennek kiküszöbölésére kell törekednünk. Ezt pedig csak úgy érhetjÜK el, ha a szerkesztőség szorosan együtt fog dolgozni nemcsak iz ifjúsági szervezet magyar tagozatával, de az egész csehszlovákiai Ifjúság Szövetségével, mert végül is meg kell értenünk, hogy a sajtót nem különíthetjük el magától a szervezettel Ennek megvalósítására mindezidáig nem voltak meg a kellő lehetőségek. Egy

1 észt, mert mindmáig a magyar ifjúságnak mégcsak nagyon kis töredéke van beszerezve Tehát magyar ifjúsági szervezetről eddig nem igen beszélhettünk. Volt ugyan magyar szakosztály a központnál, de alig voltán helyi szervezeteink. Ellenben szolgáljon a jövőbe vetett bizalmunk sokat ígérő zálogul, hogy ahol voltak helyi szervezetink, azok olyan példásan do'goztak, hogy igenis büszkék lehetünk rájuk. Ismeretes előttünk, hogy egy-két ! hónappal a megalakulás után már résztvettek az Ifjúsági Al- ; kotóversenyben is, ahol figyelemreméltó eredményeket értei? el. Most önkénytelenül is fel- ' tesszük a kérdést: Ha a meglévő szervezetek ilyen szépen dolgoztak, akkor miért nem alakítottunk több csoportot ís? Igen, ez a kérdés jogos, de mingyárt próbálok felelni rá. Csehszlovákiában "magyar ifjúságról, mint olyanról, csupán 1 ez év márciusától hallottunk. Ekkor a CSM magyar tagozatának vezetője Száraz József lett. Egyedül, minden segítség nélkül látott hozzá a szervezéshez. "De ez nem ment olyan könnyen. Először is szükséges lett volna egy erős, ütőképes központ megalakítása. Erre nem voltak megfelelő erők, tehát GZ 3 munka egyedül őrá hárult. Ezzel egyidejűleg szükség lelt volna jó néhány emberre, akik állandóan utaztak volna vidéken, hogy felrázzák tespedt közönyéből a magyar ifjúságot. Alkalmas ember erre alig akadt, tehát ezt is neki kellett elvégeznie. Nem vol

f a szervezéshez szükséges magyarnyelvű anyag sem. Most nem akarok apro rész'etekre kitérni a nehézségekkel kapcsolatban. Nehézségek közepette mégis megindult az Ifjúsági Szemle, a magyar ifjúság lapja s egyidejűleg megindult a szervező munka is. Az Ifjúsági Szemlébe nem igen küldtek cikkeket. Akadt egy-két munkatárs, aki azonban csak elvétve, ritkán jelentkezett. Mindezt szükségesnek tartottam megemlíteni, hogy párhuzamot vonhassunk az akkori és a mostani lehetőségek Között. Ma pedig? A nyár folyamán akadtak ifjak, akik szintén bekapcsolódtak a szervezési munkába. Ekkor azonban a fontos nyári munkálatok miatt elfoglalt ifjúság beszervezése nem volt megvalósítható, erre hozzáfogtak magyar nyelvre lefordíatni a nagy őszi szervezési akcióhoz szükséges anyagot A szervezési anyag Készen áll. Most pedig megkezdődött a magyar oktató képzőtanfolyam Knazicén. A tanfolyam teljesen ingyenes. Az iskola végeztével a résztvevőket szét fogjuk osztani, egyrészt mint a CSM kerületi, másrészt pedig mint a CSM járási titkárai magyar részéről. így ki lesz küszöbölve annak lehetősége, hogy a kerületi vagy járási vezetőség figyelmen kívül hagyja a magyar ifjúságot. Ezek aztán mint fizetett titkárok fogjáK tovább szervezni az ifjúságot központi irányítás mellett. S egyben ők ellenőrzik az egyes csoportok működését is, mert nem elengendő csak „papírta gnak" lenni Ez számunkra semmifé'e eiőbbrejutást nem jelentene. Azonkívül minden helyi csoport köteles választani egy sajtóelőadót, akinek az. a feladata, hogy havonként beszámoljon a csoport ténykedéséről. Ha pedig a csoportnak valamilyen különlegesebb megmozdulása lesz. azt azonnal jelentenie kell. E téren versenyt fogunK indítani szintén központi irányítással s a legszorgalmasabb csoportokat megfogjuk jutalmazni, vagy ingyenes üdültetéssel, vagy külföldi kirándulással. Ezekel a havi vagy alkalmi beszámolókat lehet érdekesebb formában is kidolgozni. A sajtóelőadó fe'elős, hogy ezek a jelentések késés nélkül a szerkesztőségbe jussanak. Természetes az se lesz baj, ha ezeKet nem ő, hanem más valaki fogja kidolgozni. Külön feladata lesz az Ifjúsági Szemle terjesztése amelynek megrendelése minden csoport számára kötelező lesz, mert ez az egyedüli lap, amelyen keresztül a magyar fiatalok fenntarthatják a kapcsolatot egymással és vezetőikkel. Szükséges itt még megemlítenem, hogy a CSM sajtószakosztályávaí is megvannak a legszorosabb kapcsolataink. Ez alkalommal felhívjuK szaktársaink figyelmét arra is, hogy rövid időn belül az Ifjúsági Szemle ki fog bővülni s akkör több olyan cikket is közölhetünk, amely nem lesz szoros összefüggésben magával a szervezeti munkával, de annál inkább S7 ifjúsággal. Tehát ne szégyeljetek az ifjú korral kapcsolatos minden problémáitokról is írni és írásaitokat beküldeni. A jövőben rejtvényrovatot is indítunk. Ezek szerint tehát minden előfeltétel meg van arra, hogy lapunkat feltudjuk lendíteni, tehát most fogjunk hozzá és használjuk ki az adatt lehetőségekel. Próbáljátok meg ti is az írást, meglátjátok, sikerülni fog. Zsilka László. A legszebb nyaralásból érkezett haza e héten IS csehszlovákiai pionír. Másfél hónapot töltöttek Artekben, a Krím félsziget úttörővárosában. A 10—15 éves gyerekek ezt az üdülést az Ifjúsági Alkotóversenyben, a tanulásban, valamint az iskolai önkormányzatban elért eredményeikért kapták jutalmul. A tengerparti napfürdő, a sportkörben való egészséges szórakozás és a napi ötszörös étkezés azt eredményezte, hogy például a bratislavai Tóth Mártuska barna bőrrel és hat kilóval gyarapodva tért haza. A pionírok sosem felejtik el szovjet pajtásiakat, akik ottlétük alkalmával annyi szeretettel halmozták, el őket.