Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-20 / 110. szám, szombat

UJSZ0 1949 augusztus 16' Fcrrő lelkesedéssel fogadfák a Komszomol ujabb küldöttségét (Budapestre kiküldött munkatártunk te Le jón jelentése.) Csütörtökön este fél 8 körül, amikor kijöttem a Magyar Színházból, arra lettem figyelmes, hogy hatalmas tömegek tódulna* a Kelen pályaudvar félé. Kiderült, nogy a Komszomol' újabb küldöttségét várják. Akkor már nehezen sikerült átvergődnöm a Rákóczi úton, mert az út mindkét oldalán sűrű sorfalat áiit Budapest ünneplő népe. A Baross tértől a Rákóczi úton át egészen a Nemzeti Színházig rendőrkordon tartotta fenn a rendet, hogy biztosítsa a Komszomol szabad útját a VIT autóbuszok felé. Tízezres tömegek szorongtak a Baross téren, hogy láthassáK a luimi Komszomol bevonulását. De nemcsak a tér volt zsúfolt, hanem a házak ablakain ott könyököltek Budapest polgárai és a Keleti pályaudvar körül a fák is roskadoztak a lelkes ifjúságtól. Fönn a pályaudvar homlokzatán vörös neoncsillag ragyogott és hirdette a szabadság és beke ünnepét. A tömegben egy idősebb hivatalnok-külsejű polgár sóhajtva mondotta társának: — Istenem, ha harminc évvel fiatalabb lennék... Volt ebben a kijelentésben valami mély és megrendítő igazság. Magam is gyakran úgy ériem, hogy rengeteget elmulasztottam azzal, hogy oly v.lágban töltöttem el legszebb fiatal életemet, amely a fiatalságot alig engedte szóhoz jutni. A fiatalság ünnepéről pedig szó sem lehetett. Ismeretlenül, elnyomottságban éltünk és mint hervadt falevelek hullottak fiatal éveink. Ma azonban a Vörös csillag hirdeti a lenini Komszomol érkezését. 19.40 órakor fut be a Sztálin, Rákosi és Petőfi képeivel feldíszített vonat. Zene, virágzápor fogadja a vendégeket. A lenini Komszomol tagjai őszinte meghatottsággal és örömmel integetnek a vonat ablakából és miközben a pályaudvar zeng az éljenzéstöl, ők kiszállnak a vonatból. A szovjet és magyar himnusz elhangzása után Sztálint, Rákosit éltetik. A- Világifjúsági Találkozó résztvevőinek nevében Gui de Boysson üdvözölte a vendégeket, kiemelte, hogy a Fesztiválon résztvevő 80 nemzet fiataljai már eddig is csodálattal tekintettek a szovjet fiatalságra. — A tj részvételetek — mondotta — csak megerősíti ezt a csodálatot. Éljen a szovjet ifjúság, amely a v.lág fiatalságának mutatja az utat. Kljén Sztálin! Éljen Rákosi! Utána Hollós Ervin a MINSZ főtitkára beszélt. A következőket mondotta: —A Komszomol munkája ad új erőt a békéért folyatott harcban. A nagy Sztálinnak köszönhetjük, hogy szabadok vagyunk. A magyar ifjúság ezt sohasem fogja elfelejteni. A szovjet küldöttség nevében Kocemaszov elvtárs ezekkel a szavakkal köszönte meg a fogadtatást: — A szovjet ifjúság forró és harcos üdvözletét hozzuk a magyar ifjúságnak. Mindenki látja, hogy ez a talákozó a béke nagy manifesztációja és nem kételkedünk abban, hogy ez újabb lépés a tartós béke felé. Éljen és erősödjön a szovjetmagyar fiatalság barátsága! A lelkes ünnepség után a lenini Komszomol, a munka és szocializmus hősei és hirdetői végigvonultak a lelkesedő tömeg várakozó sorai között. Utánuk fellobogózva ezrével sürü sorokban a magyar ifjúság következett. Ez a lelkes, spontán ünnepség békét, világosságot árasztott magából az egész világra és bebizonyította, hogy a világ minden tájáról ideérkezett fiatalok kéz a kézben összefogva és egyesült erővel összekovácsolva magasra tartja a béke fáklyáját. Sz. B. Potylicha — a hatalmas szovjet filmváros Potylicha nemcsak Moszkvának, az egész Szovjetúniónak legnagyobb filmstúdiója. Hatalmas területen, kertek és nyírfaligetek kőzött fekszik, távol az utcák zajától. A filmvárost az igazi várostól az erdös-dombos Moszkva-folyó határolja el, de a Moszfilrhstudió épületeiben éppen olyan elevenen él a szovjet valóság, mint a folyón túl, a nyolcmilliós Moszkvában. A szovjet film mestereinek egész serege nőtt itt fel. Pudovkin, Pirjev, Romm, Alexandrov, Ptusko, Csiaurelli, a Lenfilm stúdióból nemrég átkerült Petrov neve jólismert a magyar nézőközönség előtt. Itt dolgozott Eisenstein is, emlékét a lakásból átalakított Eisenstein-múzeum őrzi. A film művészei alkotnak, tanítanak és tanulnak. A Moszkvai Tudomány-egyetem külön osztályt állított fel a filmvárosban, ahol Alexandrov művészeti vezető és Kuznyecov igazgató mellett rendezőkből. színészekből operatőrökből, írókból. Összetűzések a Marshall-államok között A hollandi lapok szerint Nyugat-Európa mashallizált államai a tönk szélén állnak. Mindegyiket gazdasági krízis fenyegeti. Ez az oka annak, hogy a tervben résztvevő államok között megoldhatatlan ellentétek merültek fel, ugyanis Anglia a többi kisebb, gazdasági szempontból még gyengébb államok rovására növelni akarja a „marshall-segítséget". Ezt az álláspontját a valósághoz hasonló gazdasági helyzettel indokolja. Ugyanezzel védekezik Nyugat-Európa többi állama is. Fogyasztani akarják a gyümölcsöt, melytől már megbetegedtek. Francia csapatok veresége Vietnamban Vietnamból rádió útján érkezett jelentések szerint a franc"a 'parancsnokság a leggyalázatosabb módszerekkel igyekszik elfojtani a szabadságukért küzdő vietnamiak ellenállását. Üjabban a rizsföldek elpusztításának Egyafúrt módszeréhez folyamodnak. A vietnami szabadságharcosok mindezek ellenére bátra

n és kitartóan folytatják ha?cukat Egy újabb jelentés szerint a francia katonaság vsszavnulásra kényszerült és feladta Bakany városát. A felszabadító vietnami csapatokat kitörő lelkesedéssel fogadta a várcs lakcssága. apáüfa napfaráiifá sztrájhenozgaSom Japánban egyre jobban fokozódik a rendőrterror. Nemrég 220 rendőr megrohant két bányatelepet és letartóztatott 17 embert, köztük a bányászszövetség két vezető tagját. Okayama városban a rendőrség egy munkásküldöttség több tagját megsebesítette. A jatpán rendőrség és a hatóságok — az amerikai imperialisták parancsára — egyre dühödtebben üldözik a haladó erőket. A japán dolgozók a rendőri önkény és erőszak ellenére egyre szervezettebb ellenállást tanúsítanak a megszálló hatóságok által nyiltan támogatott reakció támadásaival szemben. Az egész országban nagyarányú sztrájkmioegaloim bontakozik ki. A dolgozók tömeggyűléseken követelik a reakciós dollárkormány távozását. Az elmúlt évben Tito és hírhedt Rankovicsa több kommunistát öltek meg, vetettek börtönbe, mint a jugoszláv burzsoárendszer tíz év alatt. Az amerikai főnök: És ma otthonosabbak vagyunk Belgrádiban, mint valaha. (Jefimov rajza a Krokodilban.) díszlete zőkből és kritikusokból álló Művészeti Tanács működik. Rendszeresen megvitatják a forgatókönyveket, a felvett anyagot és a kész filmeket, tanácsokat adnak a fiatal művészeknek. Fiatalokban nln^s hiány. Az Állami F lmművészeti Főiskola szüntelenül ontja az új, friss tehetségeket. Ez rányomja bélyegét az egész Moszfilmstudióra. A műtermeket és hivatalokat elönti az alkotó ifjúság, a kertek vidámsága és ereje .. A Moszfilm művészei nyáron sem pihennek, a műtermekben szüntelenül csattog a felvétel kezdetét jelző „csapóléc", a szigetelt falak hangos vezényszavakat nyelnek el. . Az egyik stúdióban Petrov rendező dolgozik a „Sztálingrádi csata" második részén. Az első részt három hónappal ezelőtt mutatták be a moszkvai mozik — s a jegypénztárak előtt még ma is sorbaállnak. Petrov már túljutott a munka nehezén, a külső felvételek tömegjelenetein s nincs kizárva, hogy a magyarországi bemutatón egyszerre fogják vetíteni mind a két részt. Érdekes, hogy ugyanebben a műteremben készültek a másik nagy. Sztálingrádról szóló fidm, Ermler „Döntő fordulatá"nak belső felvételei. (A Döntő fordulat" egy kópiája azóta már munkában van a budapesti Hunnia-filmgyár szinkron-műtermében). A nagy témát Ermler és Petrov más-más oldaláról közelítették meg. Míg á „Döntő fordulat" a sztálini haditaktikát mutatja meg elsősorban, a „Sztálingrádi csata" a város történelem keresztüi örökíti meg a döntő fordulatot. Sztálingrádból Berlinig hosszú volt az út, de az egyszerű szovjet emberek Sztálin elvtáis vezetése alatt diadallal jártak végig és saját barlangjában ütötték agyún a fasiszta fenevadat. Erről szol Csiaurelli színesfilmje, a „Berlin e.este". (A könyvet Pavlenko írta). A film „stábja"' nemrég utaiott Berlinbe, hogy elkészítse a külső felvételeket. Kuznyecov elvtárs igazgató ezzel a filmmel kapcsolatban jelentette be, hogy a Moszíilm idén tokozott mértékben rátér a bzinesíilmeg gyártására. Amióta a Szovjet Írószövetség határozatot hozott, hogy tagjai tevékenyebben vegyenek reszt a lilmforgatókönyvek írásban — munkaközösségek dolgozzák fel a legsikerültebb színdarabokat a szerző és egy forgatókönyvszakember vezetésével. Virta drámaíró egymaga két forgatás alatt lévő filmet írt. Az ő müve a „Sztálingrádi csata" forgatókönyve és Kalatozov rendező az ő színdarabjából készíti a „Valahol egy országban" c. filmet. A Moszfilm egyik legrégibb, legkitűnőbb és legnagyobb hírnévre szert tett rendezője, Vszevolod Pudovkin, „az orosz repülés atyjáról", Zsukovszkijról készít filmet. Pudovkin Ptuskoval együtt a közelmúltban fejezett be egy különleges színesfilmet, a címe: „Három találkozás". Elmondja, hogyan kapcsolódnak be újra a munkába a Honvédő Háborúból visszatért emberek, akiknek a feladata a kommunhsta társadalom felépítése. Nemcsak két rendezője, főszereplői is világhírűek: Borosz Csirkov és Tamara Makarova. Jugyin „Bátor emberek" című színes filmje kalandos történet a bátor szovjet lovasokról. Pirjev, a „Szibériai rapszódia" rendezője, hamarosan befejezi új színes filmjét, a „Vidám vásár"-t, amely a kubáni kolhozparasztok derűs világát varázsolja majd a nézők elé. A gyártás mellett teljes üzemmel dolgozik a lektorátus s a Moszfilm mesterei már hozzáfogtak új alkotásaihoi, amelyeket 1950-ben nyújtanak majd a mozilátogató millióknak. Holnap, vasárnap az .Ifjúsági Szemle" bővített terjedelemben jelenik meg. A csehszlovák repülés napja Minden év szeptember első vasárnapján tartják meg ezentúl a csehszlovák repülés mapjá't. Ennek a napnak az a nagy jelentősége, hogy megerősíti a dolgozók és a repülők szövetségét és hirdeti arepülés nagy feladatát, mint a béke védelmezőjét és a szocialista köztársaság építőjét. Az idei csehszlovák repülés napját szeptember 4-én tartják meg. Erre a napra mind a katonai, mind a polgári repülők kötelezettségeket vállaltak, melyekkel elősegítik munkájuk megjavítását és a repülőforgalom gazdaságosabbá tételét Kitüntetett munkások a Danubius-gyérban A Danubius-fanógyár újítóklubja 7 újító számára pénzjutalmat szavazott meg 14.050 Kcs összegben. A legértékesebb újítójavaslatot, mely a villanymotor áramhasznalatára vonatkozik, Seiner villanyszerelő terjesztette be. Kopcáni elvtárs az újításért egy Jawa-mótorkerékpárt kapott jutalmul. Hogyan áll az aratás a l\Sinai kerületben? A íilinai Kerületi Nemzeti Bizottság földművelésügyi referense a napokban beszámolót tartott, a kerület aratási és cséplési munkálatairól. Augusztus 16-ig a kerületben a búza 90, a rozs 100, az árpa 50 és a zab 25 százalékát learatták. A termény behordása szintén folyamatban van. A kerület több járásaban megkezdték a cséplési munkálatokat is. Külföldön is megbízhatatlanok a csehszlovák árulók A newyorki bevándarlási hivatal a napokban néhány szlovák reemigránsot letartóztatott, akik útban voltak Amerikába. Ezek az emigránsok 1948 februárjában hagyták el Csehszlovákiát. Tervük azonban mind itt, mind pedig külföldön kudarcba fulladt. Megbízhatóságukban az imperialisták is kételkednek. Az Atlanti Paktum védekezik a béke ellen — állapítja meg Trigve Lie Trigve Lie a napokban sajtókonferenciát rendezett, amelyen kijelentette, hogy nézete szerint az AtlantiPaktumnak semmi békés célja nincs és ellenkezik az Egyesült Nemzetek Szövetségének chartájával. A paktum megteremtése tehát nyílt támadást jelent az Egyesült Nemzetek Szövetsége ellen. Marxista-Leninista sarok Kritika és önkritika A kritika és önkritika a szocialista társadalomban nemcsak az anyagi, hanem a szelemi életnek is mozgató ereje. A tudományban és a kultúrában is az elavult és a visszamaradt ellen az újért vívott harc eszköze. A marxistaleninista kritika világnézeti téren mindig a leghatározottabb harcot folytatta az összes reakciós eszmék ellen, amelyek az előrehaladást gátolják. A szocialista világnézet előtt történelmi feladat áll: a burzsoá tudomány és kultúra rendszeres forradalmi kritikájával a reakciós burzsoá irodalmárok és tudósok leleplezésével meggyorsítani az emberek tudatában még fellelhető kapitalista maradványok leküzdését. A párt világnézeti munkájának éle a burzsoá világnézet maradványainak kíméletlen leküzdésére, bármely világnézeti el ferdítéssel szemben való bolsevista kérlelheíetlenségre irányul, szögezi le Malenkov elvtárs, a moszkvai Pravda 1947 decemberében írt cikkében. A szocialista kritikának és önkritikának ezt a történelmi feladatát világnézeti fronton való kifejlesztés nélkül végrehajtani lehetetlen. A IX. kongresszuson Kopecky elvtárs gyönyörűen körvonalazta azokat az elveket, amelyekkel megerősíthetjük a kritikát és önkritikát, » bolseviki engesztelhetetlenséget mindenfajta világnézeti elferdítéssel szemben, hogy a szocialista rendszer és a szocialista kultúra propagandáját magasabb színvonalra emeljük. A bolseviki kritika és önkritika egész sor megkülönböztető sajátossággal rendelkezik. Mindenekelőtt szigorrúan elvi, tudományosan objektív. A mi kritikánk és önkritikánk objektivitása abban áll, hogy az igazságnak megfelelően tükrözi vissza az objektív "világ fejlődésének folyamatait. A világ fejlődésének folyamán minden tárgy és jelenség saját belső ellentmondásainak következtében egyúttal saját tagadását is tartalmazza. Az ellentétes irányzatoknak, az újnak és a réginek harcában az új győz s a régi az elavult elpusztul. A fejlődés az anyagi valóság új oldalai feltárásának végtelen folyamata. A tudomány sok kiválósága már a marxizmus előtt is megértette, hogy kritika és önkritika nélkül a tudományos gondolat előrehaladása lehetetlen. Ismeretesek Sztálin elvtárs szavai, amelyek szerint a tudomány nem egy olyan bátor férfiút ismer, mint Gallilei, Darwin és másokat, akik megtudják törni a régit és minden akadály ellenére megalkotják az őjat. A tudomány igazi nagyságai mindig felhasználták a kritikát és önkritikát tevékenységük ben. L. A. Orbei

1' szovjet akadémikus Pavlov tudományos munkásságáról ezt írja: „Ivan Petrovics egész alkotását az jellemezte, hogy az egyes ténybeli adatok felgyüjtése után felállította ismert elméleti elgondolásait, azután újabb ténybeli adatok felhalmozásának megíefelően, gyakran lemondott tegnap felállított elméleteiről..." Pavlov egyike a legnagyobb szovjet tudósoknak, minden általánosítását sokszoros kritikának, átértékelésnek vetette alá. Ha a dalgok, jelenségek, folyamatok változók, mozgásban lévők, hajlékonyak s a fejlődés folyamán az egyik formából a másikba mennek át, következésképpen a miróluk való elképzeléseinknek, ismereteinknek és hajlékonyaknak, mozgásban lévőknek kell lenniök, hogy a valóságban végbemenő leghajszálvékonyabb változásokat is ki tudják fejezni, hogy meg tudják ragadni a fejlődésben az újat. Ismét Sztálin elrvtárs szavait idézzük: „A dialektika azt mondja, hogy a világon nincsen semmi örök, a világban minden átmeneti és változékony, változik a természet, változik a társadalom, változnak az erkölcsök és a szokások, változnak az igazságról alkotott fogalmak, változik maga az igazság is, ezért tekint a dialektika mondenre kritikus szemmel, ezért tagadja az örök érvényűnek megállapított igazságokat". • | A kritika és önkritika olyan gondolkodási forma, amely arra hivatott, hogy számításba vegye azokat a változásokat. amelyek az objektív valóságban végbemennek és hogy gondolkodásunkat ezekkel a változásokkal összhangba hozza. A tudat elmaradása az anyagi rész fejlődésétől a tudományos gondolkodásban is fellelhető. A gondolat szívesebben halad a már kitaposott úton, kész feleleteket keres a kérdésekre. Innét származik az a törekvés, hogy kész meghatározásokból induljunk ki. A gondolkodásnak ez a maradi oldala tápláló forrása annak a nézetnek, amely ismereteinket kimerítőeknek tekinti és a tárgyak további tanulmányozását fö. löslegesnek tartja. Ez az elmélet jellemzi azokat a reakciós nézeteket, amelyek a reakciós osztályok érdekeit fejezi ki, az ehalót, a régit védelmezi és harcolnak a haladó, az új ellen. Az igazi tudomány ellene van a gondolkodás pangásának és a kritika, önkritika segítségével megszünteti a maradiságot a gondolkodásban, elutasítja a meggyökeresedett előítéleket, megsemmisíti az elavult fogalmakat, újakkal váltja fel őket, amelyek hűségesebben és pontosabban tükrözik vissza a valóságot. „A tudományt azért nevezik tudománynak, tanítja Sztálin elvtárs, mert nem fél felemelni a kezét arra, ami lejárta magát, ami elavult és élesen figyel a tapasztalat és a gyakorlat szavára".