Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-16 / 106. szám, kedd

ÖJ SIö 1949 augusztus 13' Négymillió földnélküli paraszt — parlagon heverő százezer holdak Olaszországban Az ola^z mezőgizda<iág a Marshall-terv hálójában Kz olasz mezőgazdaságot a háború után az összes társadalmi ellentmondások rendkívüli kiéleződése jellemzi. Az Olasz falvakban, különösen az ország déli részében még fenr állanak a középkori feudális viszonyok jelentős maradványai. A Borghese herceg, Torlohi, Bonccmponi stb. családokból álló „földarisztokrácia" a középkor élő maradványa. A nagybirtokosok a fasiszta uralom fotámaszai voltak, de a fasizmus bukása nián is sikerült nekik gazdasági pozíciókat és óriási földbirtokaikat megtartani. Általában nem foglalkoznak íöMmüve'.éssel és nem érdekli őket annak fejiesztése. Birtokaikon több tízezer hektár föld parlagon hever. Ezzel szemben 8 m'l'ió paraszt közül 4 mii liónak egyáltalában n'ncs földje, 2 millió pedig félévig kénytelen a nagybirtokos földjén dolgozni, hogy a betevő falatot valahogy megszerezhesse. Amikor a földnélküli parasztok követelték, hogy adjanak lehetőséget a nagybirtokosok parlagon heverő földjeinek megművelésért, csendőrséget küldtek ellenük. Igy történt például 1947 novemberében Apuliában, amikor a mezőgazdasági munkások 90.000 hektár parlagon heverő föld megművelését követelték. A második világháború meggyorsította a parasztság további osztályrétegeződését. A falvak kulák elemei és a középparasztság meggazdagodott része azáltal, hogy a fekete piacon értékesítette gabona- és egyéb termésfeleslegét, jelentős mértékben megerősítette anyagy báz

:sát, különösen a háború első szakaszában. A szegényparasztság, továbbá a középparasztok nagy része, akiket megnyomorítottak az adók, nemcsak hogy gabonafelesleggel nem rendelkeztek, hanem gyakran kénytelenek voltak a piaccn vásárolni gabonát, így nrndinkább elszegényedtek és tönkrementek. A kis- és középparasztok százezrei a háború alatt nem rendelkeztek megfelelő termelési eszközökkel és proletarizálódtak. Emiatt az olasz falvakban fokozódott a mezőgazdasági proletariátus jelentősége. Az Olaszország gazdasági le igázá^ára irányuló amerikai politika sérti az olasz parasztság érdekeit. Az amerikai monopóliumok terjeszkedése a mezőgazdasági termelés csök kenését és a mezőgazdasági proletariátus helyzetének roszszabbodását hozza magával. Az amerikai búzaexportőrck Olaszországot óriási elhelyezési piacnak tekintik és ezért a búza-vetésterület, a leg fontosabb olasz gabonafajta területének csökkentésére törekednek. A monopolista tőke politikája meggyorsítja az olasz falvakban a belföldi reakció és óceántúli h a t a l o LENGYELORSZÁG ni A népi demokratikus Lengyelországban tevékeny részt vesznek a szakszervezetek a termelés fejlesztésében, a dolgozók szociális és kulturális felemelésében. A Lengyel Szakszervezeti Tanácsnak nem kis része volt abban, hogjs az újítási és észszerüsitési mozgalom, valamint a rr.unloverseny hatalmas lendülete következtében 194S-ban 28 százalékkal emelték a termelést az előző évihez képest. De a szociális és kulturális munka területén is szép eredményeket értek cl a lengyel szakszervezetek. Javaslatokra az álbm a mult év tavaszára 2 n I liárd zlotv' fordított miinkáslakások helyreállítására 75.090 dolgozó jutott így egészséges otthonhoz. Az idén már mintegy félmillió lengyel dolgozó és egynvlüó gyer-rek üdül a lengyel szakszervezetek nyaralóiban. De kultúrvonalon sem maradt el a szakszervezet. A szakszervezeti kultúrházak száma 1945 óta 600-ról 4152-re emelkedett. A lengyel népi demokráciában a szakszervezeti mo:" lom jelentős támogatást kap az áüimtól, hogy eredményesen fejthesse ki szociális munkáját és a dolgozók kulturális felemelését. Ji 'datász Emii: FORTUf — Ez mind hazugság. A kommunista nem lop, tudod? És tudod, m.nd elvittük apa könyveit, hogy kenyeret vegyünk érte, tudod? ... Az én apám gázgyári főbizalmi volt és a 300-as szovjet tagja. Es lopás, meg ékszer az mind hazugság ... — Igen, csak jártasd a szádat — mondta a nagy lány rákönyökölve az taszlara és szemeit a fiúra szegezte. — Talán azt is tagadod, hogy szabad szerelem volt. Ismerjük már az egészet... Péter nem ériette ezt a szót, de, a „szerelem" zavarbahozta, valami szégyenfélét érzett. Legyintett. — Ostobaságot beszélsz. Nálunk semmiféle disznóság nem volt. Az én anyám ... Elharapta a szót, mert haragjában és tehetetlenségében könnybelábadt a szeme és akkor a szobába lépett Roosema mester, ráütött az asztalra könyöklő lány farára és elkiáltotta magát: Mi van itt, micsoda politizálás megy itt végbe? — Nem várta be a választ, mert látta, hogy ama számtalan jelenetek egyike tárul elébe, amikor a gyerekeket felnőttek ugratják és a fiúk lángvörös arccal, könnyes szemmel szegezték neki gyönge mellüketa feléjük zúduló támadásoknak. — Mars le játszani az udvarra ... Még mindig itt vagytok? De mire a nyár elmúlt és beáliottak a ködös hollandi őszi reggelek, aikonyatok, Fortunáti Pétér, a kilencéves, belefáradt az egyenlőtlen harcba, mind ritkábban háborodott fel az apja és a kommunisták elleni kiíakadásokon, végre terhesnek és céltalannak talá.ta annak az embernek a védelmezését, aki messze, egy börtönben fel és alá járva számolgatta az élet lemorzsoló perceit. Főtisztelendő Van Bergen egyszer megajándékozta egy könyvvel és hosszan, komolyan elbeszélgetett vele; érdeklődött utána hogy tanul, nem lenne-e kedve tovább tanulni és azóta Péter mind'g köszönt neki: — Dicsértessék ... Minden iskolásfiú így köszönt a papnak és Péter idővel el se tudta képzelni, hogy másként köszön jön neki. A papról azt hitte, hogy jó ember, mert az sohasem szidta az apját, bár gyakran kérdezősködött róla. — Nem fiam, — mondta neki egy nap a vallásóra után — te csak írj neki, fia vagy, ő apád ... Hibás volt-e, nem-e, azt odafent az égben tudják, nem a te do'god ítélkezni fölötte. Te csak írjál ne ki. És írd meg, hogy viselje el keresztény alázattal sorsát, amelyben akár bűnös, akár ártatlan, mindenképp és mindvégig apád uralom EGY

ESÜLT ÁLLAMOK Az amerikai trösztök és monopóliumok nem szívesen tűrik meg a szakszervezeti mozgalmat. Búr az AFL, az egyik legnagyobb szakszervezet vezetősége, magyarán mondva a monopóliumok ,^sebében van", mégis félnek a munkásság szervezkedésétől. Az utóbbi időben gombamódra szaporodtak el a különböző nyomozóirodák, amelyek kiterjedt besúgóhálózattal rendelkeznek az amerikai üzemekben és jópénzért szívesen adnak információkat a monopóliumok urainak üzemeik munkásmozgalmáról. Söt kívánságra „fekete listákat" is állítanak össze a tőkéseknek „a nemkívánatos baloldali munkásokról". A dolgozók sztrájkmozgalmai is újfajta iradákat hívtak létre. Úgynevezett sztrájktörő-irodák alakultak meg, amelyek olyan munkásokat tartanak nyilván, akik hajlandók sztrájk esetén mint sztrájktörők dolgozni. Pc'cr Berghof, a legnagyobb ilyen természetű iroda tulajdonosa, akit „sztrájktörökirálynak" neveznek, garanciát vállal, hogy negyvennyolc óra alatt tízezer sztrájktörőt tud a „megszorult" gyáros rendelkezésére bocsátani. gazdái elleni széles arcvonal ki alakulását. Ilyen front mindenütt keletkezett Olaszországban, a déli elmaradt agrár területektől kezdve, ahol még igen erősek a feudális maradványok, egészen a Po völgyében lévő, kapitalista szem pontból fejlett mezőgazdasági területekig. Az olasz falvak anti-imnerialista frontját a mezőgazdasági proletariátus vezeti, amely szoros kapcsolatokat tart fenn az ipari munkássággá. Az olasz falvakban a munka nélküliek száma meghaladja az egymilliót, de még azok is, akik dolgoznak, az évnek csak kis részében végeznek rendes munkát. Így például Emiliában, Olaszország egyik legfontosabb mezőgazdasági kerületében, az egy munkásra eső évi átlagos munkanapok száma a Po deltája környékén 100, a Bologna tartományban ped g 180 körül ingadozik. A rablógazdálkodást folytató nagybirtokosok inkább elbocsátják a „felesleges munkaerőt", semhogy nagyobb arányú javítási munkálatokat végeztetnének, amelyek némileg csökkentenék a munkanélküliek számát. A mezőgazdasági munkások el bocsátása rendszerint november 11-én történik, ezen a napon a mezőgazdasági munkások tízezreivel számolnak el, akik családtagjaikkal együtt kiköltöznek az elfoglalt barakokból. 1948-ban azonban ezt a hagyományt megszegték. A mezőgazdasági munkások szakszervezeteik támogatásával bejelentették, hogy nem hajlandók a munkát félbehagyni. Sok helyen a munkások makacsul ellenálltak a kirendelt rendőrségnek is és győzelmet arattak. A nagybirtokosok — jóllehet, a kormány, valamint a keresztény-demokratikus szakszervezetek sztrájktörő tevékenységet folytattak — 1948 végén már nem voltak abban a helyzetben, hogy nagyszámú mezőgazdasági munkásaiknak felmondhassanak. marad... Szeresd és imádkozz érette, fiam Péter és Krisztus meg -gja vigasztalni az ő vérző és meggyötört lelkét... IV. A rotterdami levelek, amelyben a két fiú kéri, hogy keresztényi alázattal viselje sorsát, hogy bíznék és el ne csüggedjen, mert nem a gyermekek dolga ítélkezni apjuk bűnein, Fortunáti Istvánt alaposan feldübösítették: — TaknyoV'k! Akkurátusan megtanulták, hogy . . . nem a gyermekek dolga ítélkezni az apjuk bűnei fölött... Ezt níár megtanulták. S miközben a válaszlevelet megírta, magaelőtt lá.tta két fiát ministráns-ruhában, olyanban, amiben harminc-egynéhány év előtt ő is segédkezett a cseteji papnak. „Hazugság az, drága én fiaim, hogy a fiúnak nincs joga ítélkezni apja fölött... Ez csak a burzsoá és a kócos kispolgári társadalomban van meg. Egy kommunista ember ebben mindig is teljes jogot biztosít a fiának: Itt vagyok fiam, ezt tettem, így tettem, jól tettem-e? Minálunk nincsenek apa osztályok. Van uralkodóosztály, amelyik kizsák mányol és van munkásosztály, amelyet kizsákmányolnak — így áll a dolog és engem hagyjatok békében mindenféle krisztusi csókokkal, mifenével..." Fortunáti Péter ebből a levélből csak apja elégedetlenségét érezte ki tisztán, a többi — az apa és gyermek közötti viszony 'ra vonatkozó dolog — zavarba hozta és Van Bergen főtisztelendőhöz fordult, akiben (mert ő volt. aki sohasem szidta az apját) megbízott. A szelídszavú, halkbeszédü pap a fiú fejére tette a kezét: — Börtönben ül. A börtön zaklatja. Rossz gondolatokat, bizalmatlanságot és keserűséget ébreszt a lelkében. Bocsáss meg neki... ,,Én drága Apám! Ha neked így jobb, nem írok többet Krisztusról, de azért nem szabad elfe lejtened, hogy Krisztus mégis bent lesz a levélben, mert „Ö" jelen van mindenütt, ahol egy fiú szerető szívvel fordul szüléjé hez"... ősszel Fortunáti István helyzete annyiban megváltozott, hogy három más „politikaival" közös zárkába került. A rotterdami levelekre most már mind a négyen szerkesztették havonta a választ s a rotterdami Roosemaék frontja ellen a váci fegy ház négy kommunista munkása fogott egybe — megmenteni két távoli gyermeket. Fortunáti István és három tár sa nem elégedett meg a cenzúra részéről alaposan megtépázott levélírással. Minthogy az egyik fogoly hozzátartozói késznek nyi latkoztak elvállalni a két fiút, Fortunáti a fegyházigazgatóhoz ment kihallgatásra, milyen módon hozhatná vissza a gyerme keit. Azt a választ kapta, hegy ilyen ügyekkel a fegyház nem foglalkozik, forduljon kérvényé vei a ,,Vöröskereszt"-hez, az majd továbbítja. Egy szovíe! gépgyár százéves jubileuma A Szovjetúnió egyik legrégibb Ij ára, az „Orosz Diesel" az idén ;któberben ünnepli fennállása 100. évfordulóját Ez az üzem gyártja a másik százéves gyár, a Vörös Szormovo" részére a foyarni vontatóhajók 400 lóercs, 1 típusú Diesel-motorait. Az Orosz Diesel" küszöbön álló jubileumára kiadvány jelenik meg, amely a szovjet Dieselmótorgyártás történetét • mutatja be. Tcnegvérengzésre készülnek a görög fasiszták A monarcho-fasiszta kormány írtóhadjáratba kezdett Kephalónia sziget 50 000 lakosa ellen amiatt, hogy ez a béke- és szabadságszerető lakosság ellenszegül a monarcho-fasiszták garázdálkodásának. A sziget egész lakosságát elhurcolták lakóhelyükről és egy elhagyott helyen internálták, ahol az éhség, a szomjúság és a járvány áldozatává lesznek. A monarcho-fasiszták még a kutakat is megmérgezték vagy használhatatlanná tették. A sziget katonai parancsnoksága kijelentette, hogy el van szánva az egész lakosság kipusztítására, ha nem sikerül rövid időn belül kézrekerítenie a szigeten működő partizánokat. Nyugat-Berlin pénzügyi és gadasági csőd előtt Luise Schröder asszony, Nyugat-Berlin helyettes polgármestere, az angol-amerikai megszállók kiszolgálója, szerdán kénytelen volt bejelenteni Howley tábornoknak, a város amerikai katonai parancsnokának, hogy NyugatBerlin pénzügyi csőd előtt áll-és a munkanélküliség mindinkább nő. A munkanélküliek száma még a Reuter-ügynökség jelentése szerint is meghaladja a 200.000 et Nyugat-Berlinben. — Ahelyett, hogy örülne, — mondta, — hogy a fiai tisztességes környezetben élnek, a fejetetejére akar álliítani mindent!... Elmehet! És ezzel a kísérlet végkép kudarcot is vallott, közben olyan változások történtek, amelyek arra bírták Fortunáti Istvánt, hogy a gyermekeiért folyó harcnak más formákat adjon. Fortunáti Istvánt ugyanis Szovjetoroszország kiszabadította a fogságból. Kicserélték. V. És itt átadjuk a szót magának Fortunáti Istvánnak, az életfogytiglan elítélt, majd kiszabadított magyar rabnak, jelenleg a poltavai népbíróság ügyészének, akivel 1928 nyarán a „Tovariscs Frunze" nevű hófehér dnyeperi hajón találkoztunk. — 1923-ban, — mondja Fortunáti — augusztusban megérkeztünk Moszkvába. Harmadnap felmentünk Csicserin elvtárshoz, a külügyi népbiztosságra. Ott* jegyzökönyvet vettek fel. Csicserin azt mondta, hogy a népbiztosság mindent meg fog tenni, de gyors elintézést ne várjak, mert Hollandiával nincs diplomáciai kapcsolatuk. Ez szóról szóra így is volt. Vagy három hónap múlva válasz jött a Vöröskereszttől, hogy így-úgy, a dolognak semmi sem áll útjában, megindítják az ak, ciót, érintkezésbe lépnek, meg miegymás. — A fiúk írtak? (Folytatjuk.)