Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-13 / 104. szám, szombat

1949 augii^rtns 13 Ejtőernyős alakulatokat és tankokat vetett be a francia kormány. a gyárbezárások miatt tiitabozó munkások ellen UJSÜ0 A francia kormány amerikai pa­rancsra az elmúlt hetek során több franciaországi repülőgépgyárat bezára­tott és a munkásokat elbocsátotta. A francia munkásság tiltakozó tö­meggyűléseken válaszolt a kormány intézkedéseire. A kormány — ugyancsak amerikai pa­rancsra — drákói rendszabályokhoz nyúlt és ismét a katonai erő alkalma­zását használta fel a munkásság ellen. Ramadier hadügyminiszter utasítására ejtőernyős csapatokat vetettek be a munkásság ellen: az ejtőernyős csa­patok a tegnapra virradó éjjel el­foglalták a párizsi SNCMA repülő­gépgyárat. A gyárat augusztus 5-én bezárták és a gyárban dolgozó 3400 munkást el­bocsátották. A kormány a felfegyver­zett ejtőernyős csapatokkal együtt tan­kokat is kirendelt a gyárba. Az SNCMA-gyár bezárásával egyidejűleg Franciaország különböző városaiban hétezer repülőgépipari munkást bocsá­tottak el a repülőgépgyárakból. A franciaországi események között említjük meg azi, ioi^y a Waggon Kits nemzetkÖ7Í hálókocsitársaság négy­ezer alkalmazottja tegnap reggel sztrájkba lépett A sztrájk időtarta­mát nem határozták meg. A USZTRÍÁBAN néger törvények alapfán ítélkeznek az amerikaiak az osztrákok feiett Ausztriában, sőt az egész német nyelvterületen, feltűnést keltett az ainerkni bíróságnak egy linzi ítélete, amely megfeleiő fényt vet az ameri­kaiak véleményére az osztrákokról s arra a bánásmód ra, amelyben a meg­szállók a „gyarmatosított" népeket ré­szesíteni kívánják. Linz mellett, Kieferfeld közelében van az amerikaiak villatelepe, ahol a megszálló csapatok tisztjeinek és pol­gári hivatalnokainak családjai laknak. A legnagyobb jólétben élnek és a szó szoros értelmében nem férnek a bő­rükbe. Néhány héttel eze.Jtt az egyik tisztnek hétéves fia csupa vásottság­ból nagy köveket, rothadt uborkákat és sarat dobalt be Buchmayr Ferenc 36 éves osztrák munkás közelben le­vő lakásának ablakán és nemcsak az ablakot törte be, hanem a szoba be­rendezését is megrongálta. Buchmayr kirohant és felháborodá­sában arculütötte a vásott kölyköt. A jól megérdenelt pofon miatt a linzi amerikai bíróság vád alá helyeztt Buchmayrt, miután a megszállók kato nai rendőrsége vasraverve behozta Linzbe, nem törődve ar.zal, hogy a munkás négy apró gyermeke ellátatlan maradt. Szabá'yos perre került sor s Pavton amerikai bíró végre is hathavi bör­tönre ítélte a szerencsétlen Buch­mayrt. Az osztrák haladópártok meg­kísérelték, hogy megtelelő védelemben részesítsék a vádlottat, de Payton azl ; sem engedte, hogy tanukat vonultas- ' sanak fel, akik bebizonyítják, hogy a • nyakonütött kölyök a kieíerfeldi ame j rikai telepnek is réme s honfitársainak j sok kellemetlenséget okozott már ? csinjeivel. f — Az a mi ügyünk és semmi köze » hozzá az osztrákoknak — hangoztatta j a bíró. | Az osztrák és a német lapok felhá- | borodott cikkekben foglalkoznak az ' esettel, mert nem tartják elszigetelt je- j| fenségnek s az osztrákokat indokolat- j lanul vérigsértő ítéletek nap-nap után jj elhangzanak. A bécsi Vo'kstimme sze- j rint Phyton bíró a Kentucky államban ; érvényben lévő négertörvények alap- • ján ítélte el ily súlyosan Buchmayrt. ? E törvény kimondja, hogy a néger jj büntetlenül semmiképpen sem nhúlhat | fehér amerikaihoz. S — Tehát mi is a négerek kategória­jába kerültünk — állapítja meg a bé­csi bp. — Mi más ez, ha nem az ame­rikai gyarmatosító gőg újabb je!e? . Nem vesznek emberszámba, de kor­mányunk ennek ellenére mindent el­követ. hogry behajtsa Ausztriát a rab­szolgasorba. Most már csak ?z kérdé­ses. horry mikor válik szabaddá a lin­cse'és is közöttünk. A Szovjetunióban bocsátották ki a világ első rádiószondáját, amelyet Molesanov szovjet tudós talált fel. A rácljszonda, felszállva a légtér magas rétegeibe, automatikus rádiójeleket ad le a levegő nyomásáról, hőfokáról és nedvességéről. A szovjet feltalálás új korszakot nyitott meg a légtér kuta­tásában. Eddig a Szovjetúnió tarija a rádiószonda felszállásának magassági és pontossági világrekordját. A Szov­jetúnió szocia'sita tearv gazdálkodásá­nak nemcsak egy napra szóló időjá­rásjelentésre van szüksége, hanem he­tekre és hónapokra előre. Ezt a fel­adatot világviszonylatban elsőnek a szovjet tudósok vetették fel és oldot­ták meg. A hosszú időre szóló prog­nózis nagy jelentőséggel bír különö­sen mezőgazdaság szempontjából. A Marshall-„segély" keretében Auoztr.uou ertcezu szállítmányokat az o.iztrátc toké azunnai eltűnten és nie­re gar ága áron »üja el — a fekete­p-ucon. Gyakran m<*yuk az angol­szász megszállóit tüntetik el kéz a.att a kúlönjele portékákat és vágják zsebre a zsíros hasznot. Az elsó sza­mú orgazda a „Lepra-barlang" nevű' mű a tó tulajdonosa A miu^óü^n működő „Lepi a-banda" 55 tagból ad Ls egtsz Ausztria legveszedelmesebb fekítező társavága. A bandilak mtg a gyilkosságtól sem rutának vissza, ha uollársz^got éreznek. A kormány látjU, zudja, hogy mi történik, rntg­sein lép közbe. Hogyan is lépne: közvetve vagy közveuenul maga is „benne v&n" az üzletben. Egy lelkes horgász Dániában ti­lal/m L iuuok . ii luenn^gykuos pontyot jogost, ttajiaka.pi<uk s feljelentettek* A rendörbiró pénzbüntetésre iteite, uradéi a bíró szerint az ügy el lett Voynet m^ezve. ~ue nem így uz elitéit! Amiko-r a bíró "z íte.eieí kihirdette, a vudtott kurbelte, hogy adják ki az íteletet írásban, /i. biw meg litrdeZ"L.: — ugy<*n mire jo ez'.' Knjzeti a penz­buiite»esc a miitueu renuoen van! — ive tessék naiaguuni ,bíro ur! — csö­KonyoSiiodöJ a aea*,vens. — Írás n^oKui egyetlen uoi gusziarsam su/i iimzt el. ii^tíu — e/vivU/ ű pontyot j-y L.am! (Utazás cl (Vőlg/iii Képet akarunk adni a Szovjet­ún ;óról és megmutatni átalakulá­sát, melyet a szovjet hatalomnak köszönhet". (Idézet N. Mihajlov és V. Pok­sisevszklj világhírű útinaplójából, melynek nyomán készült az alábbi cikk.) Kujbisevtől délre már alig van fa, csak néha húzódik a fo­lyó mentén keskeny szalagként egy-egy erdősáv. Itt-ott látni er­dőket a magas hegyi parton, termés, az éhség esztendői nyo­morba taszították az itt lakó né­peket. Ma az aszály már sok te­kintetben legyőzött ellenség. Szá­razságbíró búzafajtákat tenyész­tettek ki a területek számára; a hóhalmozódás és a jobb talaj­megmunkálás motoros ekék se­gítségével sokban függetlenítette a terméseredményt az esőtől, a kolhozókban pedig nagy készleie­ket raktároztak el, amelyek rész­A szarátovi pctróle unuelriclgozó látképe. Hajózható csatorna épül Romániában a Duna és a Fekete-tenger kőzött A napokban számolt be a román sajtó a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozatáról, mely tervbe vette a Duna és a Fekete-ten­ger közötti hajózható csatorna építé­sét. A Csatorna építése a Román Nép­köztársaság ezévi gazdasági tervének második fe'ében már el is kezdődik. A csatorna Dobrudzsa középső ré­szén fog végighúzódni, körülbelül Csernavoda és Konstanca vonalában, mert Dobrudzsa földje itt a legkeske­nyebb a Dunavölgy és a Fekete­tenger partja között. A csatorna hossza a terv szerint kö­rülbelül 76 kilométer lenne és ezertonnás hajók is közlekedhet­nek majd rajta. A terv megvalósításával megváltozik a táj képe is. Eltűnnek a mocsarak, megszűnik a malária A csatorna lesz az egész vidék főütőere, melynek | mentén virágzó falvak, városok és ipartelepek épülnek. I Az iparosodás útjára lépett Román Népköztársaság áruforgalma megr.ö­vekedett. Kereskedelmi forgalma a - Szovjetunióból kétszeresére nőtt. A fo­I kozódó belvízi forgalom megköveteli, hogy a hajózási útvonalat egy Duna— Foké te-tengeri csatornával megrövidít­I sók. A csatom? elkészülésével az ed­digi Dunatorkolat SuPna-ága 460—COJ j kliométerrel rövidül meg. Egy kis séta az Atlanti-Paktum körül Az amerikai katonai rendőrség FijílvÍui tüun inegtdi.iáuia a jiyug.u­nv.r.ieiorszagi iiiui.Küncíku.ieK tuiite­tesét, akik ülcCloy, az új németorszá­gi LSA rörnegüizoit tőhauiszaiiása eié voiriuUak. Tábláikon a következő 1 el­írások voltak: „Al.éit türi on a hábo­rús nyereszkedoKeí?" — „Tizs/ázaiek­kai kevesebb megszállási küitség es r.em keiíene éheznünk!" — „Un nem munkát, hanem új háborút készít elő". Újfajta hamisítás született Fran­ciaországban: a met eorhamsiiás. tgy minden tiájjal megkent szélhámos beálítoit a párizsi nemzeti muzeuut­oa és az igazgatónak eiaaout egy — bemondása szerint a vLágüioul frissen lepottyant meteort. Az igaz­gató szév összeget utaltatott ki az eladónak. Csak néhány nappal ké­sőbb vetek tszre ,hOyy az ,,tgttestet" rtz és vas összeolvasztásával hami­sították. Egy svájci gazda tehene farkával agyoncsapott egy mehet, amely ha­tara telepedett. Erre a ynehkas hat­vanezer lakója a békésen kérődző állatnák repült, hogy megbosszulja megu.t társát. Hiábavaló volt a tehén kétségbeesett bögese, a közeiben aot,­gozó parasztok közül senki sem s.et­nete'J segítségére és kénytelenek vol­tak végignezni, miképpen végez a hatvanezer méh a szerencsétlen ál­lattal. • Ukrajnában 3500 falusi elektromos központot épitetiek fel a háború beíe­jezése óta. Ezidősze rint tízezer elek­tromotor dolgo; IK az ukrán mezőgaz­daságban és a kolhozoknak több. mint ezer elektromos cséplőgépük van. Az utóbbi években az elektrifikált falvak száma megháromszorozódott. A !,a Hora című buenos-alresi lap egyik legutóbbi cikkeben megállapítja, hogy a délamerikaiak milliói igeri nagy érdeklődéssé: hallgatják a moszkvai rádiót. A szovjet rádió Iránt tanúsított érdeklődéi fokozódására vall az a tény is, hogy a brazíliai la­pok újabban egyre gyakrabban idéz­nek moszkvai rádiójelentéseket. A La Hora beszámolója szerint kü­lönösen sokan hallgatták a moszkvai rádiónak Nerula chilei költő tiszteleté­re adott műsorát A buenos-airesi új­ság ezzel kapcsolatba bő' kivonatban ismerteti Fagyejev, Ehrenburg, Tyi­honov és több más felszólaló előadá­sát. szórványosan facsoportokat és füzeseket az árterületen. A Volga ^mindkét oldalán nagy sztyepme­: zők terülnek el. Ezek a Volga­í vidék gazdag éléskamrái. Itt te­I rem a kitűnő volgai búza. A sík­; ságon aratás idején számtalan kaszáló- és cséplőgép látható. A gépesített mezőgazdaság a Szov­jetúniónak ezen a nagy gabona­vidékén igen előrehaladt. ROPPANT TUTAJOK ÜSZNAK LEFELÉ... Lassan úsznak a folyón lefelé a hosszú, fedélzetükig vízbeme­< rült* fémtank-bárkák, amelyek színültik vannak töltve kaukázu­si olajjal. Roppant, százméteres tutajok úsznak lefelé a vizén, mindegyiken egy fatörzsekből épített házacska van a tutajos számára. Mikor a tutaj rendelte­tési helyére érkezik, ezeknek a kunyhóknak is akadnak vevőik. Szirénajelzéseket váltó vontató­gőzösek haladnak a folyón le- és fölfelé, sok tehercsónak szállít sót, halat, gabonát, gépeket vagy cementet. A Volgára a szovjet belföldi hajózás áruszállításának mintegy fele esik. AZ ASZÁLY: LEKÜZDÖTT ELLENSÉG. Hatalmas területet fut be a Volga. Mikor torkolatánál a ha­józás már megkezdődött, Kujbi­sevnél megindul a jégzajlás és Kazánnál még a jég alussza ál­mát. Miikor a Volga torkolatvidé­kén már javában tart a nyár, fel­ső folyásánál még csak a hó­olvadás kezdődik. Kujbisevtől délre egyre nagyobb a hőség és Ázsia forró lehellete csapja meg az embert. Ha a száraz szelek a Volgától keletre huzamosabban tartanak, aszály fenyeget. Ez va­lamikor nagy elemi csapás volt a Volgától balra eső területekre. Az időszakonként viaszatérő rossz leges rossz termés esetén is biz­tosítják a lakosság ellátását. £s már készen állnak a Volga jö­vendő vizierömüveinek tervei. Ezek a folyam energiájának egy részét arra használják majd fel, hogy a vizet a Volgából a folyó­tól balra elterülő földekre szi­vattyúzzák. Így mesterséges ön­tözéssel végkép le tudják majd küzdeni az éghajlat szeszélyeit. / A LEGKOSSZAFB GÁZVEZETÉK. A volgaparti Kujbisev és Sztá­lingrád között egy jelentős város van: Szarátov, fontos ipari és kulturális központ. Az 1939. évi népszámlálás szerint 376.000 la­kosa volt. Szarátovban nagy kom­bájn gyár van, nagy golyócsap­ágy-gyár és más nagy üzemek. Egyetemén — amely a Volga­vidék egyik legjobb főiskolája — és agronómiai intézeteiben szé­leskörű kutatómunkát végeznek. Szarátov közelében sok a föld­gáz. Moszkvát innen látják el gázzal, a Szovjetúnió leghos­szabb gázvezetékén keresztül. TEVÍ:K TÜNEDEZNEK FEL... Szarátovtól délre sárga hcmok és szürkészöld sás húzódik a par­tokon. A folyó itt helyenként a három-négy kilométer szélességet is eléri. A távoli partokon'tevék tünedeznek fel — Ázsia közelsé­gének újabb jelei. A falvak itt nagyok, sokkal nagyobbak, mint a felső és középső Vulga-vidékén, de igen nagy távolságban vannak egymástól. A gőzös gyakran órák hosszat halad a sztyepén át a ko­pár partok között, míg valame­lyik tanya mögött végre feltűnik egy nagy falu, kikötőhellyel. A kikötőhelyek, mint a Volgán min­denütt, nagy tehercsónakokon úszó talapzatok. Ezek az úszó ki­kötők néha háromemelet magas­ságúak.

Next

/
Thumbnails
Contents