Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-13 / 104. szám, szombat

UJSZ0 1949 augusztus 16' íijward Fast üdvözli a VIT-et A béke biztosítása érdekében kiáltsa ok oly hangosan, hogy hangotokat Amerikában is hallhassák. Ezekkel a szavakkal üdvözölte az Ifjúsági Vi lágszövetség budapesti fesztiválját Hcward Fast, az ismertnevű haladó amerikai író. Howard Fast üdvözletében mély csodálattal adózik a világ különböző vidékeiről Budapestre érkező fiatalságnak, amelv a jövőbe vetett rendíthetetlen reménnyel kezdi meg hatalmas munkáját a magyar fővárosban. . — A ml országunkban fiatalnak lenni — írja Fast Amerikáról —, az egyet jelent a mindennapi küzdelemmel. ahol szemtől-szembe kell tekinteni a háborúnak, a munkanélküliségnek és más földi haszontalanságoknak. Én magam elég fiatal vagyok ahhoz, hogy megérezzem, mit éreznek lelkük mélyén nálunk, az Egyesült Államokban ifjaink. Higyjék el, hogy a legtöbb amerikai fiatalember ugyanolyan, mint önök. akik a jobb és békésebb élet érdekében teljesítik kötelességeiket. Kiáltsanak oly haingosan, hogy szavukat a ml ifjúságunk is meghallhassa. Kiáltsák minden erejükből, hogy nem akarják a háborút, a fasizmust, hogv a békét kívánják, örökké a békét Hívják fel az egész világ ifjúságának figyelmét és mondják meg nekik, hogy együttesen akarnak dolgozni és együttesen kívánják építeni a (szebb életet. — Holland sajt és vaj Franciaországnak. Mint a francia mezőgazdasági minisztérium közli, a nagyméretű szárazság következtében Franciaországban a tej és tejkészítmények ára igen magasra emelkedett. Ezért a lakosság ellátása szempontjából szükségessé vált dán és holland sajtnak és vajnak felvásárlása. A LUCENECI BÚTORGYÁRBAN A felszabadulás óta Luéenecen ls nagy méretben indult meg a gazdasági élet újjászervezése. A háború előtt az emberek azt mondogatták, hogy .halott" város ez. A nagyobb ipari üzemek sorra zárták be kapujukat és a munkásmozgalmak ellanyhulásávai a város lakossága erősen kezdett elpolgáriasodni. Ámde egészen más a helyzet most. Tudja és látja már mindenki, hogy az egykori ipari városban újból megindult rési élet Sorra nyitják meg kapuikat az új ipari Ű2emek, melyek nagvban hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. A közelmúltban egyes magánosok bútorgyárat létesítettek, melyet ez év januárjában a Tatra bútorgyár nemzeti vállalat vett át. Sok nehézséggel kellett megküzdeni mert a raktárakban nem maradt anyag és a munkaerőkben ís nagy hiány mutatkozott. Ma annyira fej lődö't az üzem, hogy a szükséges nyersanyag biztosítása mellett a ju Husi tervet már 127 százalékban tudták teljesíteni a dolgozók. Mivel az év elején nagycn kezdetleges állapotban vették át az üzemet, nem vezethették be azonnal a tervszerű termelést és így a szocialista munkaversenyt csak júniusban kezdhették el. Az asztalosműhelyben: Potocky Ferenc, Sirák Bertalan. Simkó József, Panek István, a lakatosmühelyben: Grexa István, a gépműhelyben pedig: Konc Béla, Nagy István és Gaus János tűntek ki a többiek közül szorgalmas, jó és pontos munkájukkal. Az ötéves terv alatt az üzemet kibővítik és az egyik legmodernebb bútorgyárrá fejlesztik ki. Már eben az évben elkezdik »z átépítéseket és a közeljöi vőben üzemi konyhát is,létesítenek. 4600 halálos áldozata van az equadori földrengésnek Equadorban borzalmas földrengés pusztított. A földrengés központja az Andeshegységben lévő Ambate város volt. Legújabb hirek szerint az equadori hatóságok a földrengés halálos áldozatainak számát 4600ra becsUlik. A sebesültek száma sokezer. A földrengés főleg a híres „Vulkánsugárútat" sújtotta. Ennek a 2700 méter magasságban fekvő völgynek mindkét oldalán tűzhányó van, amely állandóan működ k. A szerencsétlenség színhelyén fekvő helységekkel mindén összeköttetés megszakadt. A lakosok számára repülőgépekről ejtőernyővel dobnak élelmiszereket. Egy repüőgép, amely mentőket szállított, lezuhant, a gép 34 utasa meghalt. Az üzemben elkészített áru minősége állandóan javul és nemcsak eléri, de túl is haladja a kisipari minőséget. Az árak sokkal alacsonyabbak, mint a kisiparosoké. A losonci bútorgyár is arra az álláspontra helyezkedett hogy nem a nagyobb kereseti lehetőségek mérvadók, hanem mindenben a dolgozók javának szolgálata. Az üzemi konyhán kívül rövidesen munkáskönyvtárat is létesítenek. Az üzemi dolgozók túlnyomóan akkordban dolgoznak és elégedettek, mert belátták hogy ezzel a rendsztvrel na Svobh kereseti lehetőséghez jutnak A faipari szakban a losonci Tatra bútorgyár fióküzemében vezették be először az állami munka-katalógus rendszert, vagyis a teljesítmények szerinti fizetési módozatokat. Talpa'atnyi föld fl t

er

melés növekedésével párhuzamosan nő a fogyasztás A termelés és a fogyasztás néhány számadata Mindennapi életünk zajában észre se vesszük kellőképpen, milyen nagyiramú gazdasági életünk fejlődése. Nem kerül nagy fáradságba, ezeket a fejlődés ket a mindennapi élet bármely szakaszában felismerni. Az építkezések oly nagyiramúak, mint soha eddig. Az ipar újabb gyárakkal és üzemekkel bővül, ami főkép dolgozóink fokozottabb munkalendületének tulajdonítható. Minden munkás az építés, a haladás és az életszínvonal emelésének vágyától van áthatva. Ezekről a tényekről a prágai Szociális Akadémia kutató intézete nyújt néhány érdekes adatot. Ha munkásságunk jelenlegi életszínvonalát az 1937-es életszínvonallal összehasonlítjuk, 12 százalékos emelkedést tapasztalunk. Az ipari termelés az 1937-el szemben 35 százalékkal magasabb. A gépgyártás a háború előttivel szemben 62 százalékos emelkedést mutat. A közszükségleti cikkek gyártása egyelőre még nem haladta túl a hárú előttit, ez azonban nem csüggeszt el bennünket. Itt is állandó növekedést tapasztalunk. Ha az ipari termelés egyes ágait vizsgáljuk, azt vesszük észre, hogy az idei termelés a tavalyival szemben a bányaiparban 2 százalékkal, az energiaelőállító iparban 17 százalékkal, a kohóiparban 12 százalékkal, a vasiparban 6 százalékkal és a vegyi iparban 14 százalékkal magasabb. A textilipa nlan a háború előttihez viszonyítva ugyancsak nagy emelkedést tapasztalunk. Ha lakosságunk életszínvonalá nak emelkedését akarjuk meg állapítani, figyelembe ktll ven' ni azt a tényt, hogy az olyan cikkek, mint például a rádió, kerék pár, motorkerékpár stb., tehát ezek a lényegében fényűzésnek minősíthető cikkek előttivel szemben szinte meglepő növekedést mutatnak. A háború előtt Csehszlovákiában 750.000 rádió volt. Ez a szám ma 2 millió 100.000-re emelkedett. Ma már nem megy ritkaságszámba az sem, hogy a munkásoknak motorkerékpárjuk van. A háború előtt ezt mindegyik nagytőkés sem engedhette meg magának. A statisztika azt mutatja, hogy a mótorkerékpárvásárlók túlnyomó többsége munkás és csak kb. 20 százaléka hivatalnok és 17 százaléka kereskedő vagy más foglal kozású. Ez a néhány számadat megbír ható bizonyítéka annak, hogy a tervszerű gazdálkodás nemcsak száraz elmélet, hanem valóban a gazdasági élet legmodernebb legjobban bevált formája, Marxista-Leninista sarok Kritika és ö ikritika n. A termelésben a kritika aktív szerepet játszik. Ez az aktív szerep kiválóan mutatkozik meg napjaink szocialista munkaversenyében, élmunkás és újító mozgalmában. Az újítómozgalom megdönti a technikára vonatkozó régi nézeteket, a régi normákat, terv teljesítő képességeket és új magasabb műszaki normát, termelési tervek megalkotását követeli. Köztársaságunkban hatalmas tömegmozgalom indult meg, amely az ötéves terv első évét a második szakszervezeti kongresszusig igéri teljesíteni. Az egyes munkások, műhelyek, üzemek és vállalatok magukra vállalják, hogy idő előtt eleget tesz nek kötelességeiknek és ezt szocialista szerződésekben biztosítják Ilyen nagyméretű mozgalom eddig ismeretlen volt. Ez a dolgozók szocialista öntudatának hatalmas növekedéséről tanúskodik és ugyanakkoi fontos tényezője a munkateljesítmények a termelés fokozására és nyersanyagtartaléliok mozgósítására. így a tárgyilagos kritika és önkritika, amely a szocialista verseny iormáiában jelentkezik, hozzájárul a szocialista társadalom termelőerőinek fejlődéséhez A szocialista munkaversenyben világosan megmutatkozik az az elvi különbség, amely a kapitalizmus ellentmondásait a szocialista társadalomban az új és régi között folyó harctól meg-, különbözteti. A kapitalizmusra jellemző konkurrencia elkeseredett harcban nyilvánul meg, amely minél több haszonra és nyereségre irányul. A szocialista verseny ettől teljesen különbözik. Ha a konkurrencia az egyes embernek saját maeáert a többiek ellen vívott harcát fejezi ki. akkor a szocialista verseny a közösség összefogását jelenti az általános felemelkedésért vívott küzdelemben. A szocialista verseny hatalmas mértékben elősegíti a legszélesebb dolgozó tömegek aktivításánan kezdeményező erejének kifejlődését. A szocialista társadalomban nem ellenséges osztályok állanak egymással szemben, amelyek osztályérdekeiket védelmezik, de morális politikai egységbe összeforrott emberek. A szocialista verseny és a konkurrencia ké* teljesen különböíö elvet képvisel A konkurrencia elve: vereség és halál az egyiknek, győzelem és uralkodás a másiknak. A szocialista verseny elve, elvtársi segítség az elmaradottaknak az élenjárók részéről, hogy ezáltal közös munkával, általános emelkedést érhessünk el. A szocialista munkaverseny milliók alkotó kezdeményezését kelti fel, létrehozza az elvtársi verseny szellemét. Ezek szenirt a szocialista verseny az új és a régi harcának sajátságos formája, új formája olyan emberek harcának, akiket az elvtársi szolidaritás köt egymáshoz, akik felemelkedtek a közös népérdekek felismeréséig. De az emberekben még benne ma radtak a régi felfogás maradványai. Fennáll az uralkodó szocialista terme lési viszonyok és a kapitalizmusmak az emberek tudatában megmaradt csökevényei közötti ellentmondás Az emberek tudatában rejtőző kapitalista maradványok a szocialista jlet különböző területein egyre-másra felbukkannak. Megnyilvánulnak abban is. hogy az emberek egy része saját érdekeit többre becsüli a közösség érdekeinél, hogy saját életét a szocialista társadalom többi tagjainak rovására rendezze be. Sok embernél ezek a maradványok a szoeirflista munkafegyelem megszegésében, az üzemekben, az állami intézményekben, a közös tulajdon fosztogatásában, spekulációkban és nem ritkán tudatos, vagy tudat alatti szabotázsban nyilvánulnak meg. Ezeket a maradványokat tevékenyen támogatja és táplálja a kapitalista környezet. A nemzetközi burzsoázia a kizsákmányoló osztályok maradványainak szétzúzása után főtámaszát országunkon belül elvesztette. De megkísérli azt, hogy céljai érdekében felhasználja az emberekben még meglévő rejtett kapitalista maradványokat. Ezek a maradványok nem tudják visszatartani a szocialista élet fejlődését, de sok ágazatában késleltetik. Ezeket a gátlásokat, ezeket a csökevényeket az élet ágazataiban mutatkozó régmúlt maradványait távolíthatja el a helyesen alkalmazott és bátran keresztülvitt kritika és önkritika. Hogy ez milyen nagy segítseget nyújt új szocialista életünk megteremtésében, annak kiváló példáját láttuk a IX. pártkongiesszuson vezető elvtársaink beszédeiben és beszámolóiban elhangzott bírálatoknál. Ezek a kritikai ítéletek, a hibák őszinte feltárása szocializmus felé haladó utunkban mérföldkövet jelentenek és tapasztalatlan kádereinket segítik a mindennapi harcban. A szocializmusba való útunk korszakában döntő jelentősége van a tömegek állandó iskolázásának, á kommunista nevelésnek. Életszínvon<mtnk emelkedése sokban attól függ, hogy ezt a nevelést hogyan és milyen gyorsan fogjuk tudni véghezvinni. E nevelés különösen fontos most, amikor a támadó imperialista reakció tábora és békefront között a béke, a fejlődés érdekében és nevében hatalmas harc folyik. A kritika és önkritika tömegeinek nevelésének pótolhatatlan és igen nagy jelentőségű eszköze. Arra van hivatva, hogy kialakítsa az új szocialista embertípust. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy „önkritika nélkül nem lehet helyesen nevelni a pártol, az osztályt, a tömegeket! „A kritika és önkritika kifejleszti az emberekben a kommunista erkölcsöt, engesztelhetetlenné teszi őket a fogyatékosságokkal szemben, magas követelményeket támaszt önmagukkal és másokban szemben, pontosságra és fegyelmezettségre tanít, kifejleszti az emberekben a legértékesebb tulajdonságokat, a hibák meglátásának, csiráik ban való feltárásának és megelőzésének képességét. A kritika és önkritika kiapadhatatlan optimizmusra nevel, világos céutudatosságra és arra a megdönthetetlen el tökéltségre, hogy eltávolítsuk az öszszes akadályokat és hibákat és meg gyorsítsuk utunkat a szocializmus Felé. A Párt állhatatosan kritikára és önkritikára neveli az embereket, ami nélkül lehetetlen az igazi érdeklődés a munka megjavítasa iránt. A kritika ki A dolgozók bratislavai első filmfesztiváljának harmadik napján, kedden, augusztus 16-án, a „Talpalatnyi föld" című magyar film kerül bemutatásra. Nagy dicsőséget hozott ez a film a magyar filmgyártásnak a mariánskeláznei nemzetközi filmfesztiválon, ahol a harmadik nagy díjat nyerte el. Ennek a harmadik nagydíjnak a Munka díjának jelentőségét emeli, hogy a2 első két nagy díjjal a szovjet filmművészet két grandiózus alkotását: a „Sztálingrádi csatát" és a „Találkozás az Elbán" című filmeket tüntették ki. A „Talpalatnyi föld" című magyar filmnek egy nagy tanulsága van. Rámutat arra a nagy igazságra, ami a mai felszabadult paraszti nézőhöz szól: a szegény paraszt hiába próbálja egymaga felvenni a harcot a kizsákmányolók ellen. A földmunkás kubikusok vezetőinek alakjában fellép az öntudatos munkás, aki megmagyarázza Gócz Jóskának, a háború I fil

m P

arasz

t hősének, hogy a kubikusok azért kapnak magasabb napszámot ugyanazért a munkáért, mert „szervezettek". Jóska megérzi, megsejti a nagy igazságot, amit napjaink tudatosítanak: az öntudatos munkásság szervező forradalmi ereje nélkül a parasztság nem tudja kivívni jobb sorsát. Jóskát, bár vasraverve viszik a börtönbe a kakastollas Horthy-csendőrök, már látja, érzi a jövő útját. Egyedül hiába küzdött és lázadt, összefogás és szervezés kell. Börtöncellája tábláján megjelenik nevével a felszabadulás éve: 1945 és valóban e jelképes tábla az egész magyar szegény parasztság felszabadulását hirdeti, A „Talpalatnyi föld" a szegény dolgozó paraszt szemszögéből mutatja meg a falu dolgozó parasztjának életét — ez adja meg a filmnek a hitelességét. A „Talpalatnyi föld" a mariánske láznei Munkadíját a dolgozó ember küdelmének és az emberi munka felszabadításáért vívott harcnak meggyőző ábrázolásáért kapta. A díjat Erban csehszlovák miniszter adta át Mariánske Lázneban Révay Dezsőnek, a magyar filmküldöttség vezetőjének. •— örülünk nemzetük sikerének' — mondotta Erban miniszter. — Ez a díj is bizonysága annak, hogy a magyar filmművészet jó úton halad. Révay Dezső elvtárs erre a kővetkezőket felelte: — A díj emlékeztetőnk lesz arra, hogy filmünkkel a népek békéjét, a haladást fejleszti az emberekben a felelősség _ „^„.^j^* <» „„„„^ t^^^un^l^ I é\

a d0

lS°

z

ó emberiséget szolgál ságait, hogy minél gyakrabban és mi- I J

ultnél behatóbban foglalkozzanak munká iuk eredményeivel. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy: fejlődésünk legfontosabb alapfeltétele, hogy minden enber naponta összegezze munká ja eredményeit bátran ellenőrizze saját magát, elemezze munkáját, őszintén bírálja meg hiányoságait és hibáit, gondolja át hogyan érhetne el jobb eredményt munkájában és hogy szüntelenül dolgozzon önönmaga tökéletesítésén. A kritika és önkritika alábecsülése, nyárspolgári kezelése egyike a legártalmasabb kapitalista maradványoknak. A nyárspolgár úgy tekint a kritikára és önkritikára, mint egymás bemocskolására, mint valamire, ami arra irányul, hogy a megkritizált személyt lehetetlenné tegye, tekintélyét aláássa. Sztálin elvtárs „lakkozottaknak" nevezi azokat az embereket, akik általában nem szeretik a kritikát, különösen pedig az önkritikát. A lakkozottak nyugodtan akarnak élni és azt mondják, hogy a kritika kefe, amelylvel nem szabad könnyű szöveteket tisztítani, mert elszakítja azokat. csütörtöki számunkban következik.) (Folytatása Mindnyájan nagyon örülünk, hogy ez a kiváló magyar film bemutatásra kerül a doigozók bratislavai I. fesztiválján. — Kínai diákok a brigádokban. A demokratikus Kína diáksága kihasználja az új szocialista módszereket. Tanuló-, kulturális ós munkabrigádokat alapítottak. A demokratikus kínai rádió hírei szerint 200 tagú diákbrigád Charbinban esti előadásokat tart földműveseknek. Csancsunban 100 tagú ifjúsági csoport a gyárak munkásait tanítja. — Az USA sajtó követeli a brit mezőgazdaságba való beavatkozást. Az amerikai ipari és pénzügyi körök sajtója az utóbbi időben erélyes hadjáratot indított a brit mezőgazdaságba való beavatkozás érdekében. A sajtóközlemények szerint szükséges, hogy a brit mezőgardaságra erősebb nyomást gyakoroljanak a Marshallterv keretében.