Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-12 / 103. szám, péntek

UJSZ0 1949 augusztus 16' „Utánunk mások jönnek..." Már tegnapi számunkban ismertettük a dolgozok első bratislavai filmfesztiválián, vasárnap agusztus 14-én bemutatásra kerülő „Habetin i}r távozik", című csehszlovák filrrpt, melynek óriási sikere volt a mariánskeláznei íilmfesztivá'on. A filmfesztivál második napján, tehát augusztus 15-én, hétfőn „Utánunk rr.ások jönnek" című lengyel film kerül bemutatásra. Ez a film a néző elé tárja Varsó életét a megszállás legborzalmasabb és legnehezebb idejében. A németek megvetették lábukat Lengyelország földjén és a nácista hadsereg a Wga partjai felé közeledett. A film a földalatti és illegális mozgalom mozzanatait és a szabadságharcos mozgalmat mutatja be, amely még ezekben a legsúlyosabb időkben sem szűnt meg és állandóan folytatta a harcot a megszállók ellen. A lengyelek méjj ezek'ien a legnehezebb időkben is erös hittel fordultak a jövő felé, életüket áldozták ezért a hitért és azért, hogy a többiek egyszer majd sz«bb életet élhessenek és építhessék az új Lengyelországot. Ez a film szintén hatalmas alkotása a lengyel filmgyártásnak Bohdziewieze rendezésében Egyes jelenetek kiválóan jói sikerültek, mint a burzsoá család bemutatása. A filmnek azonban két alapvető hibája van. Az egyik, ami különösen nagy fogyatékossága a filmnek éi, tipikus, néhány már ismert, a megszállás idejét taglaló filmre, hogy az egész filmben a szabadságharcos mozgalom névtelenül folyik és hiányzik a társadalmi megalapozottsága. Szó esik ugyan egy szervezetről, amely a szabadságharcos mozgalmat irányítja, de ezt a szervezetet közelebbről senkisem nevezi meg. (Csak az uto'só jelenetnél van szó -i Lengyel Munkáspárt parancsáról.) A film nem mutat rá arra, milyen visszhangot keltett a szabadságharcos mozgalom a lengyel nép többi rétegében, milyen jelentősége volt azok számára és ezért nem világos, hogy kik lesznek azok, akik „utánunk jönnek". Ennek a lengyel filmnek nagy a jelentősége a ni filmgyártásunk szempontjából is, mert figyelmeztet arra, nogy a szabadságharcos tárgykör feldolgozásánál legközelebb meg kell mutatnunk a szabadságharc politikai jellegét, politikai jelentőségét, a munkásosztály és a Kommunista Párt vezető szerepét és ezeket nem szabad a névtelenséggel háttérbe szorítani. A másik hiba a film rendezőinek , szól, akik a filmet te'ezsúfo'.ták történeti szekvenciókkal, ahelyett, hogy értelmességre törekedtek volna. Ennek a két hibának a felemlítése csak figyelmeztetés a lengyel filmgyártás felé, de egyáltalán nem csökkenti magának a filmnek értékét és a filmen dolgozóknak megbecsülendő munkáját. Ausztriában mag mindig a kulák az „úr* i Az osztrák lapok megírják, hogy a falvakban a nyomor egyre nő. A kormány reakciós politikája folytán csak a kulákok kapnak mezőgazdasági hitelt. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy a hitelek elosztását az úgynevezett Mezőgazdasági Kamara végezte, amey a reakciós nagybirtokosok igazgatása alatt áll. Így történt, hogy az elmúlt években a kifosztott szegényparasztság sorra vesztette el földjét, házát, miközben a kulákok a nép bőrén egyre gazdagodtak. Magyar építőmunkások közt A háború után a bratislavai Szlovák Múzeum inkába rom volt, mint épület. A'íéltóságteljes külsejét hatalmas rések, üregek éktelenitették. Betetőzésül a földszint' kávéház pazarul beiendezett helyisége az ott tanyázó német katonák által előidézett tűz áldozatául esett A felszabadulás után állványokat helyeztek az épület köré és megindult a helyreállítás munkája, mely azóta is folyik és előreláthatólag még két évet fog igénybe venni. A múzeum tatarozása a legnagyobb adaptációs munka az országban- költségei 25 millióra rúgnak. Á munkálatok ma már annyira előrehaladottak, hogy az épületen a sebek behegedtek és szép külsejével ismét a Dunapart ékességei közé tartozik. A belső helyiségek rendbehozott részeiben a múzeális tárgyak már elhelyezést nyertek. Ez a nagy változás természetesen a seiény munkáskezek segítsége nélkül sosem következhetett volna be. Azonfelül, hogy a múzeum az ország lakosságáank közös kincse a magvarság érdeklődésére kü'önösen azért tarthat számot, hegy tavaly április- óta főleg magyar munkások dolgoznak rendbehozatalán. Látogatás a munkások között Az újságíró számára kétszeiesen csábító a gondolat, ellátogatni az ú jáépiilö múzeumba. Elsősoiban alkalma nyílik sze ntől-szembe kerülni egy nagyobb magyar munkáscsoporttal, másodsorban megfigyelheti, hogyan állja meg a magyar munkás a helyét az építkezési mozgalmunknak annyira népszerűvé váló szocialista munkaversenyében. Látogatásom idején, a nap oly perzselően tűzött, hogy azt hittem, a nap heve kiszívja a munkások minden erejét és meggátolja őket abban, hogy munkájukat elvégezhessék. A valóság azonban az ellenkező képet mutatta. A földszinttől egészen a hatI i r * ki-őm emeletnyi magasságban lévő tetőig nagy sürgés-forgás fogadott. Az egész épületen a munka örömteli üteme hangzott. A főmunka a tető elkészítésére irányul, melynek építési költségei hat milliót tesznek ki A telőn vnsbetonozással és zsn'uzássnl vannak a munkások elfoglalva. Mielőtt azonban ide feljutottam volna, még a földszinten összekerültem az első magyar munkással, egy napbarnitotta, mosolygos arcú, csétalvai legénnyel. Soóky László a munkáról Egyáltalában nem lepi meg, hogy újságíró keresztkérdéseinek tüzébe kerül, annyira természetesnek találja, hogy ma a munkást megbecsülik. Röviden vázolja élete törtenetét. Mint sokgyermekes, 'szegény föidművescsalád gyermeke kora ifjúsága óta nehéz robotra volt kárhoztatva. Sokszor elgondolkozott a múltban sorsa felett, de mindenkor vigasztalannak találta. Sehol egy reménpsugár a kizsákmányoló kapitalista rendszerben, hogy nehéz helyzetén némikép is javíthasson. Hol mert volna álmodni például arról, hogy ő is igényt tarthat szabadságra, pihenőre, vagy alkalma lesz egyszer a földmunkából jobban jövedelmező szakma kitanulására. Azonkívül mindenkor maga előtt látta a fenyegető munkanélküliség rémét. Olyan volt ez az élet mint valami rossz álom, mely hála az új rendszernek, elmúlt. Többé nem kell tartarii a munkanélküliségtől, a jó munka jutalmaként ingyen üdülés vár rá és ha kedve tartja, átképezheti magát Mint a föld szerelmese, még mindig a földmunka felé húzza a szíve Korcska Ferenc, egy idősebb, családos munkás megjegyzi, hogy bizony ő is szívesen végez földmunkát, mert ez már a vérében van. Kollár Titusz földreform receptje A beszélgetésbe most már bekapcsolódik Kollár Titusz 26 éves szőke, kékszemű fiatalember is, akinek magas homloka értelmet árul el. Kollár elvtárs el szokott gondolkozni az élet problémái felett. — A földmunka utáni vágyakozás — mondotta — semmire sem vezet, ha nem vesszük tudomásul, hogy a földmunka csak akkor biztosíthat megélhetést, ha a föld megszűnik magántulajdon lenni. A gaz^a mindig roszszul fizetett és ma is rosszul fizet. A fö'dmitnkához csak akkor lesz érdemes visszatérni, ha falvainkban a sok csipcsup gazdaságból egységes földműves szövetkezetek létesülnek. Csehországban saját szemeimmel meggyőződhettem a gépesített gazdaság előnyeiről az állami birtokokon és földműves szövetkezetekben. Visszatérve eredeti témánkhoz, az építéshez, Kollár Titusz kijelentetíe, hogy a jelenlegi munkát is szívesen végzi, mert az ország érdeke, hogy minél előbb megvalósithassáK az építkezési programot. A szocialista munkaverseny híve Továbbiak során szóba elegyedtem Sevecsek Gyula 20 eves. köztptermetű várkonyi fiatalemberrel, aki mint kőmüvestanonc dolgozik az epületen. Munkája erdekli. de amig az epület munkásai el nem határozták, hogy munkaversenyre hívják ki a stádion munkásait, addig unalmasnak találta, mert csak olyan toldozás-foldozásnak tűnt. A munkaverseny a jövő hét elejétől indul ircy és élénkséget, lendü letet fog belevinni a munkába. A szocialista . munkaversenyben azonban azért is érdemes résztvenni, mert a sikeres munka a dicsőségen kivül szép jutalommal van egybekötve. Az a vá gya, hogv minél jobb mesterember legyen belőle. Nagyon hálás a rendszernek. mely lehetővé tette számára, hogy tízhetes tanonctanfolyamon vehetett részt. Szereti a mesterségét, mert van abban valami felemelő, ahogy az ember egymásra rakosgatva a téglákat magas falakat emel, melyekből lakó házak, középületek keletkeznek. Nagyon sajnált?, hogy nem ismeri az új szovjet falazást módszert, melyet troj ka avagy hármasban való munka néven vezettek be Csehszlovákiában. Ez a módszer meggyorsítja a munkát. Szlovenszkón csak most ismerkedtek meg ezzel a munkamódszerrel, míg Csehországban mái nagy sikerrel alkadmazzák. Sevecsek Gyula az újítá sok híve s amint elárulta, töri is a fejét néhány úiításon, amelyekkel meg akarja lepni vállalatát. > Forró Károly, az élmunkás A sort Forró Károllyal az élmunkás sal zárjuk le, aki ezt a büszke címet az állványozásban elért kiváló eredmenyeiért nyerte el. Forró Károly ma gas, tagbaszakadt férfi, akinek ég a munka a keze alatt. Munkájához nemcsak testi erejét, hanem szellemi képességeit is felhasználja. Forró igyekvő ember, akit munkára az is buzdítja, hogy nagyszámú családról kell gondoskodnia. Helyesnek találja, hogy az élmunkásmozgaloin gondolata gyökeret vert hazánkban. Sok munkás azelőtt csak azért nem fokozta teljesítményét, mert hiába is iparkodott, úgysem remélhetett érte elismerést. AAa az ember élmunkássá léphet elő, ami a belső elégtétel mellett mindenki megbecsülését vívja ki. Valóban Forró Károlyra büszkék a vele együtt dolgozó magyar munkások. Az Egységes Földműves Szövetkezetek a kis- és középbirtokosok érdekeit szolgálják Egy ieiovcei szövetkezeti tag véleménye Zelovce községben a szövetkezeti mozgalom gcndolatmagva jó talajra talált. Már az első Csehszlovák Köztársaság idejében különböző szövetkezetek voltak itt, ezek azonban „szakértők" kezében tönkrementek. A szövetkezet gondolata azonban a szocialista egyénekben tovább élt és 1948. februárja után új erőre kapott. Zelovcén először arról győztük meg földműveseinket, hogy gépesíteni kell a mezőgazdasági terA RS!Í étaükásmozgate napról-napra nagyobb méreteke! ölt A dolgozó nők élmunkás-mozgalma gyönyörűen fejlődik, főként Szlovenszkón, melynek vidékeinek élmunkásnöi az országos munkaversenyben a legelső helyeket foglalják el a második szakszervezeti kongresszus alkalmából vállalt élmunkások százalékának emelésében. A topolcsánvi Drevoindustria üzemben pl. 65 élmunkásnő van, akik 16.6 százalékkal lépték túl a megszabott normát és 2 százalékkal csökkentették a munkából való távollétet. A vegyes élmunkás-csoportokban a nők 6.8 százalékkal haladták túl a normát és a hulladékanyagot 0.6 százalékkal csökkentették. A hlohoveci gyógyszerüzem 63 élmunkásnöje 11 százalékkal lépte túl a normát és a chrenovi állami birtok élmunkásnöi 5 százalékkal. Ezek az asszonyok elsőkként tettek bizonyságot arról, hogy a mezőgazdasági munkálatokkal is lehet versenyt folytatni és példájukkal az állami birtokokon dolgozó más asszonyokat is belevontak a mozgalomba. A presovi kerüleetben is terjed az élmunkásnöi mozgalom. A kerület üzemeiben eddig 236 élmunkásnő kapcsolódott be a mozgalomba, akik közül 60 női és 4 vegyes élmunkás csoportban versenyzik. melést. Ezáltal végetvetnek annak az állapotnak, melyek szerint egy törpe- és kisbirtokos hetekig dolgozott az igavonójószág kikölcsönzéséért. Azon kívül a gépmunka olcsóbb. 2elovcén például 1948-ban a nagybirtokosok egy kat. hold föld megmunkálásáért 500Kés-t kértek ugyanakkor, amikor az állami gépek ezt a munkát 320 Kcs-ért végezték. Ma már Egységes Földműves Szövetkezeteket alapítottunk és ez még olcsóbb munkaerőt biztosít minden szövetkezeti tagnak. Egy kat. hold föld kétszeri megszántása csak 390 Kcs-be kerül. Ezt a munkát a helybeli nagybirtokosok kb. 800—1000 Kés-ért végeznék el. 1948 óta 2elovce községben nem kaszálnak kézzel, az aratást is gépesítették. A község földművesei rájöttek arra, hogy ha szövetkezetbe lépnek, nem szükséges, hegy a gazdasági felszerelésekbe, gépekbe nehéz ezreseket fektessenek. A szövetkezet mindent ad. Ezek azok a vonzóerők, melyeknek eredményeképpen a szövetkezeti tagok száma napról napra növekszik. A község nagygazdái próbálták ugyan meggátolni a szövetkezet fejlődését, önző céljuk azonban nem hátráltatta a szövetkezet önsegélyző célját. Azzal rémítgették a törpebirtokosokat, hogy a közös legelő szövetkezeti vagyonná tétele után közös vagyonná teszik a kisbirtokosok vagyonát is. A múltban fennállt az a tény, hogy egy-egy nagygazda, akinek 20—25 legeltetési joga volt, ezeket a jogokat 600 koronájával eladta a vagyontalabbaknak. Ma már ez azonban szövetkezeti birtok, a szövetkezet tulajdonát képezi és megszűnt a törpebirtokosok tradiciós kizsákmányolása. A legelőkből eredő haszon a szövetkezet pénztárába kerül, mely azt majd a legszükségesebb célokra fordítja. Az Egységes Földműves Szövetkezet terveket dolgozott ki, melyek szerint kibővítik a gépállomást, traktorokat és megmunkálógépeket vásárolnak, hogy még hathatósabb segítséget nyújtsanak a gazdáknak. Amint látjuk, a fenti adatok kézzelfoghatóan bizonyítják a szövetkezet előnyeit. A földműves mentve van a nagy befektetésektől, melyek a múltban sok törpeés kisbirtokost tönkretettek, de a szövetkezeti vagyon növekedésével párhuzamoson nő a tagok jóléte is, ami abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezet egyre nagyobb segítséget nyújthat majd a tagoknak. Az Egységes Földműves Szövetkezet kérdése ma minden földművest .foglalkoztat és helyességét egyre többen belátják. ' A Világifjűsági Találkozó elé Augusztus 14-én kezdődik Budapesten a VIT (Világ Ifjúsági Találkozó). 70 nyelven 11 ezer torokból hangzik majd fel az induló: ,,Egy a jelszónk, a béke Harcba boldog jövőért megyünk". Olyan lelkesedéssel, olyan fiatalos lendülettel, ahogy csak azok tudnak daloin

!, akik már a szocializmust építik vagy akik minden erejükkel harcolnak szabadságukért. Közben magasra emelkedik a Világszabadság, a Világbéke vörös zászlója. A világ ifjúságának a legjobbjai gyűlnek össze Budapesten, hogy hitet tegyenek a Szovjetúnió vezette hatalmas, legyőzhetetlen beketábor mellett. Ott lesz a hős lenini Komszomol küldöttsége, amely a Nagy Honvédelmi Háborúban az első sorokban harcolt a fasiszta fenevadak ellen. Ott lesznek a testvéri népi demokráciák: Csehszlovákig Bulgária, Albánia, Románia, Lengyelország ifjúsági küldöttei, akik a nagy olvasztóknál, a bányákban, az iskolákban és a mezőköp a legjobb eredményeket érték el a szocializmus építésében. Ott lesz a felszabadult Kína if júságának küldöttsége, a vietnami hős fiatalok, akik fegyverrel kezükben harcolnak a kegyetlen gyarmatosítók ellen. Azok az olasz munkásif jak sem hiányoznak majd, akik kitűzték a külügyminisztérium homlokzatára a béke zászlóját. Elmennek Budapestre azok a francia egyetemisták is. ak'k kétnaponként csak egvszer esznek — a Marshall-terv jóvoltából — és szabad idejükben agitálnak és Párizs utcáin a L'Humanité-t árulják. De ott lesznek az ameríkrl és az angol fiatalok is, akik meggyőződhetnek azokról az eseményekről, amelyeket a szocializmust építő magyar nép elért és láthatják majd a világ fiatalságának a békéhez ragaszkodó vágyát és szenvedélyét. Meglátják, hogv ez a fiatalság képes megvédeni a Békét. Tizenegyezer külfö'di fhtal jön a „vasfüggöny mögé'' és bejárják majd az egész országot, meggyőződhetnek a hitvány dollárokért vett toilnokok „sajtószabadságáról", láthatják majd a munkásság életszínvonalát, beszélhetnek a szövetkezetekbe egyesült parasztokkal és csodákat hallhatnak a tanulás lehetőségeiről. Miért próbálta mindenképpen gátolni a „nyugat", hogv onnan a fiatalok eljöjjenek a VIT-re? Egyszerű a felelet. Esetleg mást találnak Itt, mint amiről a BBC beszél, vagy a Times és a New Yosk Herald Tribüné ír. De nemcsak politikailag van a VITnek óriási jelentősége. A világ fhtaljal megismerhetik az igazi népi gyökerekből táplálkozó kultúrát A legjobb kultúresapatok mérik össze tudásukat. Nem érzéki táncokkal, limonádés, jazzdalokkal és az nsztályharcot elködösítő olcsó szellemességekkel állnak majd kl a fiatalok, hanem az évszázados elnyomásról szól a kínai kuli dala, egyenlőségről szival a néger, népi táncot lejt a skótcsoport és gvöztesen, boldogan énekel a szovjet ifjúság és a már felszabadult fiatalok. A főiskolás sportvilágbajnokságot Is megrendezik a találkozón, ahol bebizonyosodik a tömegsport elsőbbsége. Augusztus 14-től 28-ig Budapest felé néz a világ do'gozó, békeszerető népe. Az Ifjúság az, amelyik eddig a legnagyobb véráldozatokat hozta tőkések szennyes spekulációiért. Most világos választ ad ma»d az ifjúság a háborús uszítóknak. Ránk ne számítsatok! És velünk zúgják a munkások mindenütt: — Ránk ne számítsatok! Mi dolgozni, építeni akadunk, munkásházakat, iskolákat, üdülőket, gépeket, hogy könynyebb és szebb legyen az élet. ... És velük zúgják az anyák: — Ránk ne számítsatok! Eleget adtunk aljas kapzsUágtokért! Míg Osztravában keményebben fogja meg a munkás a szerszámot, Ukrajnában dalolva szánt a kolhozparaszt, Kínában úi vasútat építenek, Vietnamban elszántabban harcol a szabadságharcos, Franciaországban béremelést követel s munkás — Amerikában négereket lincselnek és bírósáp elé állítanak embereket, mert kommunisták. Készülnek a f atalok a találkozóra. Sok helyről már el Is indultak és 14-én 70 nyelven tizenegyezer torokból s-'áll majd az ének: „Nincs oly erő. mely legyőzné Ki a népért küzd". ... És fent a szé1b?n lobog majd a Béke, a Szabadság vörös zászlaja. P. Szűcs Béla.