Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-11 / 102. szám, csütörtök

PJSZ0 1949 atiguszíus TT EGRI VIKTOR: István: Jó napot, gazdui am! S o v á n k a : Adj Isten, Pista! I 3 t v á n : Merre járt ebben a nagy melegben, hogy így neki van tüzesedve? S o v á n k a : Erre, meg amarra is. Sokfele, édes öcsém, hogy pontosan tudjad. István: De fura a beszéde. Oszt a szemembe se néz. S o v á n k a : Ejnye, megint vizslató kedvedben v^gy! Menek is, öcsém. Nincs ma nékem kedvem értekezni véled. István: Nyughassék, gazduram. Dehogy vizslatom. Inkább ' szép szóval megkövetem. Eddig jól megvótunk, mér váljunk el haraggal. S o v á n k a : Dejszen én nem haragszok. Csak azt a hegyes beszédedet sokallom. Azt a kajla mosolyodat, meg a hetykeségedet. István: Nem hetykeség az, gazduram. Csak egy kis öntudat. Sovánka: A fene — öntudat. Én inkább gőgnek nézem, meg annak, hogy nagyon fennen hordod az orrodat. Meg az egész kobakodat. Mintha csak abban vóna tudomány. István: De harapós a kedve, gazduram! Mi ütött magába? Tán a Pintér uram portáján járt megint, hogy úgy fel van paprikázva. Sovánka: Nem a te dógod, hol jártam. Én se kérdem, melyik elvtársaddal tótod a napodat. István: Pedig kérdezhetné. És felelhetnék is rá akkurátusan. Olyat, mondanék, amiből nagyot okulna! Sovánka: Hogy én okulnék ...? Ugratni akarsz engem, öcsém? István: Eszembe sincs, gazduram. Inkább kioksítani akarom.. Tegnap este egy kicsit számolgattunk a szövetkezetben. Sovánka: Oszt mit számolgattatok? István: Hogy nekünk szövetkezetbélieknek holdanként csaknem két mázsával több lett, mint maguknak, akik nem jöttek közénk. Sovánka: Azt mondod két mázsával? István: Annyival, gazduram. (... Nincs abban semmi csudálatos. Megadtuk a fődnek idejében, ami kellett. A jó vetőmagot, a trágyát bőségben, jó minőségben. Oszt idejében jött a gép és nem pergett ki fölösen egy mag se. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Sovánka: Hát ezért emeled oly magosra a fejed? István: Na látja, gazduram, hogy nem a gőg mián ... Csak azért a jó érzésért, hogy nekünk, csakis nekünk lett igazunk . . . Látja ezt maga is, mégis mindig a bajkeverők, a kulákok lovára akar szállni. Pedig már azt hittem, hogy a Pintérék szagát se állja többé, akár én .. . hogy már a mi oldalunk felé megyen az útja ... Sovánka: Menek, amerre menni kék ... István: De nem a jó úton ... Ha nem akar rám hallgatni, hát nyissa ki a rádióját és hallgassa azt... Ma reggel hallhatta vóna, hogy odalenn Bulgáriában a szövetkezeteknek 30 százalékkal több vót a gabonája, mint a magángazdálkodóknak. Sovánka: Messzi az a Bógária. Nem kell mindet készpénznek venni, amit a rádió mond. István: De azt ugyi készpénznek veszi, amit az Amerika hangja dudál? Nem értem magát, Sovánka uram! Mi a csuda ütött magába, hogy nem tud megbékélni a mi világunkkal, de odahúz a gonoszokhoz, minden jónak sírásóihoz. Mért futkároz ezerfelé, hol a városba, hol a szomszédba a zsíros parasztok közé és mért nem hallgat végre ránk, amikor nap mint nap világosan látja, mennyi haszna vóna belőle. Nálunk az egészség, ott meg a dögvész. Hát hol a jó szimatja, hogy egyre a dögszag után jár? Vagy a bűz kedvesebb magának, mint a mi tiszta életünk illatja? Sovánka: De cifrázod a szót, mintha csak könyvből óvasnád... István : Nem könyvből, de a szívemből olvasom ezt magának ... Hetek-hónapok óta puhítgatcm, édesgetem, okosítom és maga, gazduram, azt érzi, hogy én a kárát akarom és maga ellen fenekedek? Sovánka: Honnan tudhassam én, mik a te szándokaid? István : Ped'g megmondtam nem is egyszer. Az, hogy tartson velünk. Sovánka: Veletek ... ? Hogy tár), kommunista legyek.? István: No, megálljunk csak! Az egészen nincs így. Nem is mondtam. Beérjük, ha majd egyszer az unokája lesz az. Magától csak az kell, hogy minden dógában kövessen minket. Eddig nem vót kára belőle, haszna antúl több lesz. Előszámláltam nem egyszer. Az egy, a másik meg, hogy ne hagyja magát vadítani a Pintéréktől. Sovánka: Téged és a rádiót hallgassam, ugyi? ... A Falu hangját! István: Hát annak se látná kárát... Sovánka: Elárulom neked, öcsém, hallgatom azt is. Hallgatom ... István: De úgy látom, roszszúl hallgat oda ... A minap parasztok jártak a szovjet földön. Erről nem hallott? Sovánka: Tiszta csalás,* propaganda. Vasaltnadrágcs vót az mind. Városi elvtárs parasztnak őtözve. István: Nagy a tévedése, gazduram. Mintagazda vót köztük nem is egy! Sovánka: Honnét tudod? István : Mert láttam a képüket az újságban. Most oszt nyissa ki jó kerekre a szemét. Én a maga „vasaltnadrágosai" közt fölismertem az édes unokaöccsét. Sovánka: Kit ismertél te fel? István: Hát a Gérecz Kálmánt, aki innen a szomszédból három éve valamerre a Mecsek alá kötözött. Még a neve is ott vót a kép alatt. Meg az, hogy mintagazda ... Hallja, gazduram, mintagazda a maga vére. Oszt el is óvastam, amiket látott... Sovánka: Hol az az újság, Pista? István: A szövetkezetbe, a tanító elvtársnál... De elmondha" tom, ha olyan kíváncsi. Sovánka: Mondd el hamar! István: Hogy sehol se láttak annyi szép templomot, mondta, olyan gazdag ótárokat, mint szovjet fődön. Istenes ember vót itt is Kálmán, hát őt azt érdekelte ... Ez egy... A kettő meg, hogy ott olyan konyhákat látott, amiknek az ö falujában alig akad párja. És az ebédet, amit ott főztek, nem gyöte dicsérni. Hát ez az igazság a csajkáról, a vályúról... A három meg az, hogy aki lány férjhez meg a szovjet faluba, az a magáéba kötözik, takaros új házba, amibe bútort is kap... A négy meg az, hogy a szovjet családi éiet a legszebb az égvilágon. Sovánka: Eztet látta a Kálmánka? István: Látott ő egyéb jókat is ... Írjon néki, hadd okosítsa ki magát ő is. Hadd mondja ő is, amarra kelet felé vesse a szemét, ahol a nap kél és nem amarra, ahol nyugovása van. Nézzen amarra, amerről minden áldás és jó példa jő. És lássa maga is, vót-e valaha olyan világ, aki annyi szépet és jót hozott nekünk dolgozó embereknek, mint ez a mi világunk. Sovánka: Azt mondta, hogy szép templomok vannak és tiszta családi élet? ... Te magad óvasíad? István: Magam hát! Sovánka: Nem lesz abban valami csalafintaság? István : Hát mért vóna csalás? Tán a Kálmán öccse érdeke, hogy minket becsapjon? Sovánka: Hát nem vót hazudós ember... Egy kis igazság iesz. ha ü mondta ... István: Nem kicsi az az igazság, de óriási éppenséggel. Hiszen azért az a sok gonosz mesterkedés és fenekedés ellene. De az igazságot, a mi igazságunkat legyőzni nem lehet. És minél korábban elismeri ezt Sovánka uram, annál jobb magának is ... Sovánka: Mondod, egyre hajtogatod. De tudod, nehéz az embernek hinni, hogy annyiszor becsaotak minket. István: De nem mink, gazduram ... Láthatta mindig. Sovánka: ÉS azt mondtad, hogy nektek két mázsával több termett? István: Kukoricánk és krumplink s több lesz. Mink idejében egyeltünk, idejében kapáltunk ... Sovánka: És húsz százalékkal ócsóbb vót a tarlószántástok. István: Annyival hát? Sovánka: Oszt megcsinájjáíck azt a daloskört. István: Meglesz az is őszszel, gazduram. Ha kint a fődeken végeztünk a munkával és jut több idő pihenésre, meg tanulásra. Sovánka: Tanulásra . . . ? Tán még nem nőtt be a fejed lágya? István: Benőtt az régen, Sovánka uram. De egy kis szocialista tudomány elfér még benne. Sovánka: Hogy a falut egészen a tetejére fordijjad. István: Hogy a falut egészen a talpára segítsem, gazduram. És magát is benne . .. Mán látom, nem lesz az olyan nehéz, mint tavasszal gondóttam ... Na, Isten megáldja! Többszáz új gyümölcsés virágfsjta Szibériában Festői vidéken, a Jelsovka folyó partján fekszik a szovjet Tudományos Akadémia nyugatszibériai fiókjának központi botanikus kertje. Itt 60 hektárnyi területen különféle bogyós gyümölcsöket, micsurini almákat, továbbá gyógynövényeket, kalászos növényeket termesztenek. Az idén fokozott fi gyeimet szentelnek a fagyálló és bőhozamú Ixgyós gyümölcsöknek. A kísér et

; táblákon száz különféle fajú máluát, epret, szedret és más rokoauövr.i yt terjesztenek. A vetőmagok mesterséges érlelése Ha a vetőmagot a napon szárítjuk, fokozódik a csiraképessége és gyorsul fejlődésének menete (vb) A szovjet tudósok és gyakorlati szakemberek egy fontos újításról számolnak be. Mint tudjuk, a learatott gabona magvai, ámbár teljesen érettnek látszanak, a teljes csiraképesség eléréséhez egy fiziológiai folyamatot igényelnek, az úgynevezett aratás utáni érést. Ha nincs a gazdaságban vetőmag-készlet vagy pedig ha kevés idő van az aratástól az új vetésig, mint ahogy ez az őszi búza esetében fennállhat, kénytelenek vagyunk friss magot vetni, amely a szükséges érettségi fokot még nem érte el. Nem ajánlatos megvárni, hogy a mag önmagától beérjen a learatás után és éppen ezért szükséges ezt az úgynevezett aratás utáni érést meggyorsítani már azért is, hogy a vetés munkája ne szenvedjen késedelmet. A szovjet tudós T. D. Lysenko kísérletei és tapasztalatai alapján javaslatot tett, melynek segélyével meggyorsíthatjuk a friss vetőmag beérését. Ez a módszer nagyon egyszerű és bárhol megvalósítható. A kicsépelt és kitisztított vetőmagot vetés előtt kitesszük a nítpra, hogy felmelegedjen és átszellőzzön. Ebből a célból a magot vékonyan szétterítjük, hogy a hő és a levegő könnyen átjárhassa. Az érleltetés időtartama függ a szemek érettségének fokától, vagyis att'ól, milyen .állapotban lett a gabona learatva. Tehát három, esetleg öt napig tarthat az az érleltetés. Természetes, hogy a korábban learatott gabona hoszszabb idei melegítést és szárítást igényel. A napon Így érlelt vetőmagban nemcsak a csiraképesség fokozódik, de a fejlődési erő ls. Ez tehát az úgynevezett mesterséges érlelés. E tapasztalatokat több helyen és sok fajta növényen kipróbálták és értékesítették a Szovjetúnió különböző vidékein. A mesterséges érlelés, azaz a vetőmag felmelegítése és szellőzi tetése sikerrel járt a tavaszi növényeknél is, melyeknek magvai télen át a magtárakban vannak elhelyezve. Az ivanovi és vladimirovi körzetek kolhoszaiban a pohánka vetőmagjának mesterséges érlelésével a következő eredményt érték el százalékban kife-^ jezve: a csíraképesség átlagban áz érlelés előtt 57 százalékos volt, ezen folyamat után 82 százalék, tehát a pohánka vetőmagjának csiraképessége legalább 25 százalékkal emelkedett. Ugyanilyen eredmények mutatkoztak a többi növények magjaival végzett kísérleteknél is. Nem kivétel a tavaszi búza, zab, borsó, köles, árv pa, de az összes többi fel nem soi rolt növény sem. A melegítés és szellőztetés folyamata jelentős sikereket mutatott fel a növényi termelés fejlesztésében a Szovjetúnió többi körzetében is. Így például a kirovi, moszkvai és a kujbysevi kör-! zetekben. Az elmúlt évek folyamán elért eredmények következményeként megkezdték már Szibériában és az Ural vidékén, sőt 1947-ben az északi közetekben is a fentemlített eljárás szerinti ve-: tőmag előkészítést. Ez a módszer sokaknak talán hihetetlennek látszik, de saját magunk meggyőződhetünk sikeréről és ezért kötelességünk, hogy éljünk vele növényi termesünk fokozására. Termeljünk téli olajrepcét Télirepcét mindenütt lehet termelni, ahol a búza is megterem. Legalkalmasabb siámára sík vidék és a termékeny fensik. A repce jó közepes talajt kíván, mely mészben és humuszban gazdag. Túl nedves, vagy túl száiaz talaj nem megfelelő számára. Az előző év termését a lehető legkorábban le kell szedni, hogy idő legyen a talaj előkészítésére és a vetésre. Nagyon alkalmas a korábban felszántott heretöld, hüvelyes vagy korai burgonya után, melegebb vidékeken az őszi árpa és rozs után is A tajalt a repce számára gondosan elő kell készíteni s mivel a nagyon igényes a tápanyagokra, ezeket is bőven kell biztosítani számára. Legfontosabb trágyaanyag az istállótrágya, amelyből egy hektárra körülbelül 350 mázsára van szükség. A trágyát a tarlószántás előtt kell szétteregetni és beszántani, később pedig mélyebbre szántani, vagy pedig mingyárt az első szántást mélyebben kell elvégezni. Száraz időjárás esetén a talajt meghengereljük és azután könnyen meghironáljuk. Vetés eiött porhanyós* tani kell a talajt. A4ütrágyából egy hektárra I—2 q, 40 szá zalckos kálisót, 2 q szuperfoszfátot vagy citromfoszfátot és 1—1.5 q ostravai salétromot kell szórnunk. Ko ra tavasszal még megtrágyázzuk egy mázsa salétrommal. Ha istállótrágyával nem trágyáztunk vagy ha a föld az előző évben volt trágyázva, műtrágyából körülbelül egy harmaddal kell többet adnunk a fentemlített mennyiségekből. Szlovenszkón legjobban érvényesültek a korai fajták, rövidebb virágzási idővel, melyek a fagvnak ellenállnak. Ilyenek például a sz'ovenszkóí és morvaországi fajták, továbbá a magyar F.szterházy-féle repcemag. Ridegebb környezetben a repcét már augusztus elején el kell vetni, mérsékelt vidékeken, ahol az ősz" hosszabb, augusztus végén és szeptember elején. A repcét legjobb vetni meleg időben, eső után 30—40 cm-es sortávolságban Az egyhektárra szükséges mennyiség 8—12 kg. Nedves idő esetén kevesebb, siáraz időjárás esetén több kell. Ha vetés után a földön szilárd kéreg kelelkezik, ezt Kishengerrel meglazítjuk. Télre a repcét meg kell kapá'ni, miközben ügyelni kell arra, hogy a növénynek ne ártsunk. A sűrűn nőtt repcét ritkítani kell. ahol rosszul kelt ki. hozzáveléssel segítünk. Tavasszal a repcét kapálóekével megkapáljuk, d« ennél jobb a kézi kapálás. Érési ideje június' végétől július kö

J zepéig tart. Aratása nagyon kénye» munka, nem szabad idő előtt lekasiálni. míg a magja meg nem érett, hogy minősége megfelelő legyen, sem teljesen megérve, hogy ki ne szóródjon. Legalkalmasabb kaszálni akkor, amikor a mag barnás szint vesz fel és az alsó hüvelyek éretiek Kaszálni lehet reggel vagy este kaszával, de aratógéppel is. A lekaszált repcét kévékbe kötjük, a kévéket keresztekbe rakjuk úgy, hogy 9 kévét termésével felfelé felállítunk egy nagyobb kéve körül és erre ráhelyezünk 4—5 kévét termésr sel lefelé. A kiszáradt repcét kocsin szállítjuk, a kocsit elő'.őleg ponyvával leterítjük, hogy a kiszóródott szemek kárba ne vesszenek .A kicsépelt repcét szellős, levegős magtárba helyezzük el vékonyan rétegezve és gyakran átforgatjuk, hogy meg ne penészedjen. Egy hektár hozama 15—20 mázsa. A repceszalma mint alom felhasználható. Tekintettel arra, hogy nálunk kevés olajnövényeket termeltünk, kívánatos, hogy az olajnövények vetésterülete megnagyobbodjék. A repce a napraforgó mellett a legalkalmasabb olajnövénv, mely éghajlati viszonyainknak megfelel. 8:' — Munkások és földművesek a főiskolákra, A prerovi kerületben befejeződtek a munkások és földmművesek számára rendezett előkészítő tanfolyamok. A dolgozók az állami tanfolyam elvégzése után főiskolás tanulmányokat folytathatnak. — A michalovcel sorgyár elsS élmunkásnői. A michalovcei sörgyárban 9 élmunkásnő szocialistaverseny-szerzödést írt alá, melyben kötelezték magukat, hogy a normát 10. százalékkal, a munkateljesítményt 15 százalékkal, a selejtet pedig 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. & í f