Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-07 / 99. szám, vasárnap

A VIZ CSODÁL szenny Ezért aztán egy időién alacsuuyiermelű emberek valóságos búcsújant rendeztek s kis lóhoz, melynek vizetoJ nagy ra nőni reméltek, de persze hiába Micsoda csodája lenne azonban a világnak, ha valaki összetudna vezetni a savanyúfolyot a cukor tóval s így valóságos limonádé fakadna a földből! De van egy csodálatos viz Norvégiában is, a MoFjord, mely a szó szoros értelmében három rétegből áll. A felszínétől körül belül három méter mélység.g a vi-:e édesvízi folyóvíz, mely egy patakból cáp lákozik. Itt édesvízi növények élnek. Ez alatt köz vétlenül 3—7 méterig tiszti,, sós tengervizet találunk, mely a tengerből földalatti úton kerül ide és minden'.éle tengeri állat és moszat népesíti be. Míg a Fjord legalsó rétegét a Halál zó nájának nevezik, mert egypár baktériumon és kezdet leges iszapállaton kívül semmiféle élőlény sem ké pes itt megélni. Mert valami rejtett forrásból eme fe nékréteg vize állandóan óriási mennyiségű kénnel keveredik össze s ez elpusz tít. benne minden élőlényt. Annak pedig, hogy a* há r un réteg viz nem keveredik egymással, igen egyszerű a magyarázata: a vi i.ek fajsúlya. A felülső édesvíz a legkönnyebb, a sos tengervíz már nehe zebb. így áll elő tehát ez a különös természeti tüne mény. Ugyanilyen titka van a Palesztinában levő híres Holt tengernek is. A benne fürdőknek ugyanis valami egészen különös érzést ad az ásványi oldatok e furcsa játéka. A Holt-tengerben tndniillik nem merül el egé szen az ember, mert a víz nehéz fajsúlya állandóan fenntartja a benne fürdőzőt a vizén! Valószínűtlenül le begő érzés így a Holt-tengerben való fürdőzés. Egy másik különös „édesvízi" folyam Chilében az, amelyben tiszta sós tenger'víz folyik, mely úgy lehet séges, hogy a földalatti ula kon kerül a tengervíz a me derbe. Érdekes az Egye^üx. Államok „tojásfözö" íoiyója is, melyben nem lehet fürödni, mert 80 fok forróságú víz gőzölög benne. Eze ken a partokon mindenki ingyen megfőzheti a tojást, a természet ajándékából és té'en az ember egyszerűen kimegy a foló part iái a — melegedni. Izland szigetén a vulkánikus talajból lépten nyomon felfakadó híres gejzírek szintén véghez vi sz;k ezt a csudát. Métermagasra gőzölgő forró vizüket a lakosság különféle célokra használja fel. Az asszonyok mohnak benne, főznek vele sót fűtési célokra is alkal mázzák. De leghasznosabb m. g s az érdeklődő külföldi turisták csodálata, mely JÍ. lentús bevételi „forrása" ennek a kis nepnek. Mexikó egyik folyarra [,e dig állandó tűzveszedeitm mel fenyegeti a környék békcs lakosságát, úgy, hc^y a partra nagy tablákat állítottak fel, melyre óriási betÜKkel felírták: „Tilos a dohányzás, mert ali'olyó tzzveszétyes!" Miért? Azér , mert a folyó petróleumvidéken folyik keresztül és felszínét vastagon lepi be a gyúlékony petróleum! t'ndiáról azt szokták mondani, hogy a babonáit és bűvészetek . hazája. Nos, nem is olyan régen egy öoiégi hindu vallási babonáról deiült ki, hogy komoly tudo.ná nyos alapja van. Az indiai hívok ugyanis az egész esztendőben elzarándokolnak a Gangeszhez, hogy megmártsák magukac tzent foiyójuk csodatévő, de meglehetős szennyes vizében, melynek gyógyhatást tulajdonít vallásuk. Hosszú évtizedekig mosolyogták meg ezt a barbár szokást az európiak, míg végül .kiderült, hogy a hinduknak van igazuk: a Gangesz vize erősen rádiumos és így valóban gyógyhatású! Ilyen nyomai vannak Eldorádó meséinek a tudomány megvilágításában és ezekre a csodákra képes a víz, útjában a földön keresztül. . mp vámszedője Szemtelen, mint a piaci lfc

b

J . — lóban, nehtz szemtelent uo éiolv ny t talajai a lóid kereks.gou, ii.hit a legyet. l>e a légy nemcsak kellemetlenkedik az emberiségnek, hanem jelentus károkat is okoz. Számos vizsgálat bizonyította be, hogy háziállataink igen sok energiát fordítanak a légy ellem védekezésre. Ennek következtében a teheneit tejtermelése gyakran csökken és a hizlalás menete is igen sokszor kedvezőtlenül alakul. A le yek elleni védekezés tehát gazdasági okokból i

ben szükséges, de szükséges egészségügyi okokból is. Köztudomású, hogy a legyek szívesen lepik el a trágyát és a rothadó anyagokat, ahonnan lábaikra rárakódnak különféle bacillusok, amelyeket azután tejre és egyéb élelmiszerre átvisznek. Ilyen módon a járványok terjesztésének egyik legveszedelmesebb eszköze a légy. Veszedelmes voltát fokozza az, hogy példátlanul szapora. Tavasz elején megkezdi petéi lerakását. A petéből rövidesen kikel a mohón táplálkozó és íepy gyorsan fejlődő lárva, amely háromszori vedlés után bábozódik és néhány nap m \lva a báliból kibújik a légy. Az e ész fejlődés 8—10 nap alatt megtörténik. Mivel egy légy köriübeVJl 1000 petét rakhat és a gyors fejlődés következtében évenkint 12 neírzedék születik, elméletbon egy légypártól húszmilliárd utód származhat egy év alatt. Szerencsére azonban a légy csak napokig él. Bár pontos és biztos adataink nincsenek, a feltevés szerint qlig éri el a tíznapos kort. A légy csak akkor tud szaporodni, ka megfelelő mennyiségű táplálék áll rendelkezésére. A légy csak folyékony, oldott vagy folyadékban lebegő, apró, szlárd darabkákat tud szivókáján felvenni. Ha számára kívánatos, de szil írd táplálékra akad, akkor nyálával oldja fel. tgy oldja fel a cukrot. Rendkívül szereti az édessé et, tejet, gyümölcsöt és húst. Száz légy egy nap alatt egy gramm cukrot és e~y gramm tejet elfogyaszthat. Ha tehát a házban minden ennivalót gonlosan elzárunk, különösen a folyadékot, akkor a Icyek kipp* í- ' ia

T:, mert m-m bírják a szomjúságot és n<>m tudnak táplálékot szerezni. Mindennapi gond'aink M't csomagoljunk a kirándvlásra? Itt a szép idő, s gyerekeink vasárnaponként kirándulni vagy fürödni mennek. Mit csomagoljunk a gyerekeknek tízóraira, ebédre? Először is: ne adjunk túlságosan sokat! A gyerek ne c peljen fölöslegeset és ne szokja meg, hogy a ki ránduláson vagy fürdésen legfőbb jó a nagy lakoma. Gondoljunk arra is, hogy a gyerekek közösen fogyasztják a kirándulásra vagy fürdésre magukkal hozott ennivalót, tehát úgy csomag goljunk, hogy könnyen tudjanak osztozkodni. Ezért jobb a kifőtt keménytojás, pogácsa alakban kisütött hús, apró sütemény, amit jól lehet szétosztani. Gondoljunk arra is, hogy kiránduláson könnyen meg szomjazik az ember! Ne adjunk nagyon sós, vagy nagyon édes dolgokat. Nagyon jó a gyümölcsízzel (lekvárral) megkent, vagy almával töltött sütemény. Lehetőleg adjunk minden kirándulásra egy-egy almát, vagy más gyümölcsöt. Pótolja az édességet, csillapítja a szomjúságot és sohasem okozhat gyomorrontást. Jó, ha a kenyeret előre felszeleteljük, és a húsfélév, szalonnát vagy sajtot már előre fölszeletelve, a kenyér közé tesszük. Kiránduláson ugyanis a gyerekek nem igen jutnak a kézmosáshoz, s a hegymászás, játék közben nem lehet ügyelni a ke^dk^ tisztaságára. Rirándulópohár készítése. Fehér rajzpapírból vagy tiszta irkalapból 20X20 cm nagyságú négyzetet vágunk. A négyzetet egyik átlója mentén pontosan felcbe hajtjuk, majd az így nyert háromszög két sarkát viszszahajtjuk: a „b"iSarkot az „a"-„c"-oldalra, a ,,c"-sarkot az „a—b" oldalra. Most az „a"-saroknál a papírost két-** felé hajtjuk: egyik lapjával lefogjuk a visszahajtott „b"és „c"-sarkokat, másik lapját a simán maradt oldalra hajtjuk.