Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-06 / 98. szám, szombat

1!M9 augusztus 6 UJSIG A Vatikán önmagát leplezte le, mint a reakció ügynökét XII. Pius pápa július 13-i határo­*ita kiközösíti és megfosztja a szentségektől az összes kommunis­tákat, támogatóikat, azokat, akik rájuk szavaztak, akik együttműköd­tek velük és mindazokat, akik együttműködtek velük és mindazo­kat, akik marxista könyveket olvas­nak vaty kommunista újságot vá­sárolnak. Egészen pontosan értelmezve a S7avakat, a Vatikán határozata ki­közösíti a szakszervezetek 70 millió tagját, akik beléptek a Szakszerve­zeti Világszövetségbe, továbbá azt a 600 millió embert, akiknek küldöttei a kommunistákkal együtt résztvet­tek a béke híveinek világkongresszu­son. A p?pa az e;rész emberiségnek körülbelül egyharmadát átkozta ki. Ezenfelül átokkal fenyegeti minden olyan ország polgárát, ahol a kor­mányban kommunisták vesznek részt. Ilyen méretű kiátkozás— ál­lapítja meg a moszkvai Pravda — a XII. század óta nem fordult elő, az eretnekek száma sem ért el ilyen csillagászati méreteket. Kogy mi késztette XII. Pius pápát erre az intézkedésre, az egy pilla­natig sem kérdéses és nem véletlen. Az elmúlt hónapok a nemzetközi re­akció és a háborús uszítók táborá­rak fokozatos gyengüléséről tanús­kodnak. A világ népeinek hatalmas békemozsralmával kapcsolatban az imperialista államok uralkodó kö­reiben egyre jobban mv.tatkoznak az Idegessé? és fetvesrtettsé? jelel. A nemzetközi reakcióban különösen erős dührohamot vált ki a kommunis­ta pártok befolyásának megerősödése. Minden államban a kommunisták azok, akik a békéért harcoló erőket vezetik. A nemkommunisták mil­liói és milliói működnek együtt a kommunistákkal a tartós és demo­kratikus békáért folyó harcban. XII. Pius pápa rendelete elkerül­hetetlenül a Vatikán tekintélyének még fokozottabb csökkenésére ve­zet, mind a népi demokráciák, mind a kapitalista államok katolikus dol­gozói között. A katolikus, protes­táns, pravoszláv, mohamedán vagy buddhista hivők milliói — írja Leon­tyev a moszkvai Pravdában — soha nem fognak a háborús veszély, az imperialisták véres tervei elleni kö­zös harcról lemondani. Európában, Ázsiában és Amerikában a lelkészek ezrei vesznek részt tevékenyen a békéért való küzdelemben és nem i-'"'lnek meg a pápa fenyegetőzésé­től. A pápa lépése nem csupán a kom­munisták ellen irányul. A kapitalis­ta államok uralkodó körei a kom­munistaellenessé;? álarcában való­jában a demokratikus szólásszabad­ság, a dolgozók jogai ellen, lépnek fel. XII. Pius pipa a kommunizmus és a demökrícia elleni támadásával a Vatikán leleplezte önmagát, mint az imperialista reakció ügynökét és a háborús uszítók eszközét. A Vati­kán esztelen kalandját elitéli min­dén becsü'etes katolikus dolgozó, aki kész harcolni a békéért. A trumani javaslat EZ ANGES Az amerikai képviselőház külügyi bizottságában az ímperiaiiscaK ügy­nökei tovább foiytatjuk erőfeszítésü­ket, ho„y a nyugateurépai és más országok fegyverkezésére kidolgo­zott kormányprogramot elfogadtas­sák a habozó és szabadkozó kép­viselőkkel. Johnson nemzetvédelmi miniszter ennek a görcsös ercfeszí­t5snek a során lényegében kényte­len volt beismerni, hogy a program értelmében amerikai csapatokat kül­denek Európába fegyverkezési fel­szerelések használatára, vagyis az USA csak a fegyvereket kívánja szállítani, ágyútölteléket azonban a nyugateurópai országoknak kellene adnlok. Johnson beszéde .leleplezte, hogy a maishailizált kounányok hazaáru­ló piódon teljes mértékben kiszol­gáltatták országaik katonai titkait ez Egyesült Államoknak, ugyanak­kor azonban maga Truman elnök szegezte le legutóbbi sajtókonferen­ciáján, hogy az amerikai kormány nem hajlandó az atómbombára vo­natkozó felvilágosításokat Angliával és Kanac'ával közölni. Truman be­ismerte, hogy ennek következtében ellentétek robbantak ki Anglia és az Egyesült Államok között. Truman hozzátette, hogy bár korábban olyan megállapodás volt az USA, Angl.a és Kanada között, amely szerint a három ország összes alapvető erőit közösen használják fel az atóm­kísérletekben, ez a megállapodás „csak meghatározott intézkedésekre és időtartamra" szólt, az Ejyesült Államok kormánya nem kíván erre vonatkozólag újabb megállapodást létrehozni. Az an^ol-amerikai ellentétek más területeken is tovább mélyülnek. A Krasznij Flot rámutat aria, hogy az amerikai imperialisták egyre mohób­ban hatolnak be az angol imparia­lizmusnak a második világháború folyamán meggyöngült nyersanyag­forrásaiba. Az amerikai imperialis­ták elsősorban az angol kaucsuk-, ólom- és rézmonopóliumokat akar­ják felszámolni. Délkelet-Ázsiában és Afrikában különösen élesen nyilvá­nul meg az angol-amerikai monopo­listák versengése, amelynek során ez amerikaiak egyik gazdasági kulcspozícióit a másik után vérzik el az angol tőkésektől. A kapitalista világ ksouján kopogtató j-azdasá<^ válság méT inkább kiélezi az angol­amerikai ellentéteket és fokoz-a a monopóliumok harcát a piacokért Csehszlovákia népei is ériékelik Petőfi tanítását A csehszlovák íróküldöttség, amely a Petőfi ünnepségekre Bu­dapestre látogatott, kedden dél­után a Írószövetség budapesti székházában récztvett a magyar írókkal és költőkkel folytatott baráti megbeszélésen. Az írószö­vetség nevében Gergely Sándor elnök üdvözölte a külföldi író­kat, majd Illés Béla, a magyar Írószövetség háláját tolmácsolta a szovjet írószövetség küldöttei­nek és a jelenlévők viharos tap­sai között mondotta el, hogy a szovjet delegáció vezetője, Szcsi­pacsbv költő a dicsőséges szovjet hadsereg soraiban, fegyverrel a kezében vett részt Magyarország felszabadításában. Élénk eszmecsere fejlődött ki, amelynek során felszólaltak Szcsi­pacsov szovjet költő, Pabló Neru­da és Jozef Rybak, a csehszlovák íróküldöttség tagja is, aki elmon­dotta, hogy a csehszlovák iroda­lom legjobbjai arra törekszenek, hogy a szocialista irodalom meg­teremtésével vegyenek részt az országépító munkában. Hangoz­tatta, hogy a magyar és csehszlo­vák íróknak együtt kell harcol­niok a szocialista realizmus meg­teremtéséért. A Csehszlovákiában lefolyt Pe­tőfi-ünnepségek bebizonyították, — mondotta Jozef Rybak —, hogy Csehszlovákia népei is ér­tékelik azt a tanítást, amelyet Petőfi adott nemcsak a magyar népnek, hanem a világ valameny­nyi népének. M'nden országok közül w Szov­jetuniónak van a legtöbb művé­szeti iskolája: nem kevesebb mint ötven művészeti főiskola, ötszáz középiskola és nyolcvankét ipar­művészeti iskola áll a tehetséges gyermekek rendelkezésére. Ebben az esztendőben kétezer végzett növendék hagyta el ezeket az is­kolákat, akik mint színház- és filmrendezők, színészek, zenészek, szobrászok és építészek kezdik meg munkájukat. Q/Lzíí Lzáliődmt illilllillliilllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllil A keíeta fiikai Kenjában elefántháború tört ki b'gy 500 hatalmas elefántból ríiió csorda útnak indult a tartomány északi részén fekvő őserdőkből az Indiai óceán jelé és mindent e.­gázol, ami útjába esik. Az óriási á latok vándorlásukban már tö'ob falut elpusztítottak és számos cu­kor-, kukorica- és egyéb ültei­vényt teljesen tönkretettek. A la­kosság páni félelemben menekül az elefántok elől. A kormány ka­tonai járőrt küldött az elefántok el en, amely eddig 70 elefántot te­rített le, azonban az e'efántok ügyet se vetve a súlyos veszteség re, folytatták az offenzívát, úgy­hogy a járőrnek végül is vissza kellett vonulnia. Most páncélko­csikat küldtek az elefán'ok ellen. Szakértők szerint az e'efávtok hirtelen vádorlásának az ország belsejében uralkodó ro-,p"vt szá­razság az oka. Az állatok hetek óta nem jutottak vízhez és nyíl­ván a kínzó szomjúság haj fja őket a tenger felé. A Natalbán élő hinduk kongresz­szusa Durbánban tartott évi közgyű­lésén felhívást intézett az ország fa­sisztaellenes erőihez, hogy közös de­mokratikus arcvonalba egyesülve, tartóztassák fel a fasizmus "térfogla­lását a Dclafrikai Unióban. (Nicker, a kongresszus elnöke, fel­szólította a maláj kormányt, versen vágót eddigi elnyomó politikájának és biztosítson olyan elbánást az or­szág h-'ndu lakoságának, amely meg­felel a z emberi jogokról szóló kiált­ványnak. Ez a kongresszus is bizo­nyítja, hogy az e.syre öntudatosodó gyarmat; népek mind hangosabban követelik jogaikat.) Churchill gordonéi nyaralásáról újabb hírek érkeztek. (Amikor elfoglalta lakcsztá'yát, a szobapl ncér mély meghajlással üdvö­zöl'e és elvben mefjeeyczte: az a rendkívüli megtiszteltetés éri. hogy abban az á?yban aludhatik, ahof a ..boldogult" Mussolini szokott aludni. A vén háborús uszító, bár ma is szi­veden felhasználná Mussolinit aü?<i céMs'ra, kivéeze't ember ágyában n^m Ezíve«~n n'.-zik. így mdsik szo­bát kéri. Ma ;d levonult a strandra, és szokása szerint felment az ugró­deszkára, rroelv punnal leszakadt vele. Az első ital tehát, molyet Oia.sz­ot-szá? földiín megkóstolt, nem rz obi"Tát whiskv volt, hanem a Garda­tó langyos vize.) O Fél évszázada foglalkozik szabad óráiban kedves munkájával, a művé­szi csontfaragással A. Kapusztin, omszki munkás. (ő a legöregebb szibériai csontfa­ragó és munkái a munka választé­kos=á?ával és a fénvezés tökéletes­ségével tűnnek ki. Kis műhelyében mammutcsontbó' faragott, sok művé­szi f?ra<;ványt talál a látogató: do­bozkákat, tintatartókat, írókészlete­ket. szivarosdobozokat. A mamrnut­csontokat Kapuszt-'n a Kar.srki t en­fter partvidékén fyűiti. Főleg az északi nomád rénszarvas-tenyésztők életét ábrázolják szobroesl-Ai. Az "reg csontfaragó fia Szergei Kanusz­t;n, kerámiai modellező szob^á^mun­kás, amellett mammutcsontból ís művészi tárgyakat farag.) • Szverdlovszk város társadalma a napokban ünnepelte a Bjelenszkij­könvvtár 50 éves jubileumát. Ma félmillió kötet sorakozik a könyvtár polcain. A nagy Honvédő Háború idején i.,en sok könyvet kül­dött ki a frontra. Ma 18.000 olvasó látogatja a könyvtárat, melynek tisztviselői tudományos bibliográfiai munkát is végeznek. A kerületi szov­jet végrehajtó bizottság a könyvtár legrégibb munkásait díszoklevéllel tüntette ki. • A londoni értéktőzsdén kedden Is­mét zuhant az angol állampapírok árfolyama. A legtöbb érték új mélyponton zárult. A keddi árfolyamveszteség sok esetben papíronként elérte a 25 shillinget. A három és félszázalékos hadikölcsön árfolyama kilenc év óta a legalacsonyabb. A lengyel népköztársaság felsza­badulási ünnepsége alakalmából ren­dezett kajakversenyen a magyar versenyzők az összetett számban két ponttal győztek. A magyar vízi­labda válogatott 7:0 (2:0)-ra nyert Lengyelország csapata ellen. lejfjJA a, (V&lgxui iiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiuiiHiniiiiiiniiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Lefelé hajózunk a Volgán. A gőz­hajó a Volgának egyik jellegzetes és elválaszthatatlan eleme. Aki a Volga mellett él, meg tudja különböztetni a gőzhajókat hajókürtjeik mossz-ire hallatszó, sajátos hangja után. A volgai gőzhajók,-különösen a Gorkij­tól lefelé közlekedők, igen nagyok. Rendszerint három fedélzetük v a_n. A fehér volgai gőzösök, csillogó ablakaikkal, úszó szá.lodúkhox ha­sonlatosak. Sokan töltik volgai hajóúton nyári szabadságukat. A Volga középső folyása (Gorkij­tól Kujbisevig) az erdős sztyeppe vi­szonylag sűrűn lakott övezetét szeli át. fev&zázadokon kérésziül sokat vál­tozott ez a vidék. Az erdőket ki­irtották és most a fekete föld kitűnő termőterület. Köröskörül Közép­Oroszország csendes és barátságos tá­jai láthatók. Szántóföldek váltakoz­nak erdőkkel. Közöttük kis falvak terülnek el, templomaik festői ha­rangtoniyaival. A halovány kék ég, tovavonuió felhőivel, az egészet fe­hér fénybe burkolja és érzékelteti a téj távlataid Itt a vízen, messze a nagyvárostól tiszta és átlátszó a le­vegő, úgyhogy a tájék minden rész­lete messziről jól látható. A Leninről elnevezett egyetem épülete Kazánban J.accadaimi aáCtozásak a bsicadatom után Gorkij alatt három autonóm nem­zeti köztársaság fekszik: a Volga jobbpartján a Csuvas Autonóm Szo­cialista Szovjet Köztársaság (egymil­liónál valamivel több lakossal), a bal­parto na Mari Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság (mintegy hat­százezer lakossal) és lejjebb, a folyó mindkét partján a Tatár Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság (mint­egy hárommillió lakossal). Ennek a vidéknek a fejlődését a cári kormány e'nyomó politikája megakdaályozta: az „idegenek" jog­talanok voltak, alig volt saját anya­nyelvükön iskolájuk, a földek föl­desurak kezén voltak, akik magas áron adták bérbe az ottiakó paraszt­ságnak. Ez a helyzet a Forradalom után forradalmian megváltozott. A csuvasok, a marik, a tatárok autonóm köztársaságokat alkottak és rövidesen jelentős gazdasági si­kereket értek el. A Szoeialista Szovjetúnió ugyanis minden népnek megadja a jogot és a tényleges lehetőséget, hogy meg­valósítsa politikai önállóságát, fel­építse saját gazdasági életét és nem­zeti kultúráját. Amely nép túlságosan kicsi ahhoz, hogy tagállama lehes­sen az Uniónak, legalább nemzeti autonómiát kap és autonóm köztár­saságot vagy autonóm területet al­kot az Unió valamelyik köztársasá­gán belül. A 'cC £enMtanu*t A Volga-vidék nemzetiségeinek éle­tében bekövetkezett változások leg­jobban a Tatár Szovjet Köztársaság fővárosában, Kazánban figyelhető meg. Kazánna kaz 1939-es népszámlá­lás szerint négyszázezer lakosa volt. Nagy kulturális központja a Volga­vidéknek. Kazánban fiókja van a Szovjetúnió Tudományos Akadémiá­jának, ezenkívül sok kutatóintézete, főiskolája, melyek közül különösen figyelemreméltó az egyetem. Ez Oroszország egj/ik legrégibb egyeteme, itt tanult Lenin is. A Tatár Szovjet Köztársaságban most 12 főiskola van, a legtöbb Kazánban. 1945-ben 1140 tatár diák tanult itt. Ennek a számnak a jelentőségét csak akkor tudjuk méltányolni, ha tud­juk azt is, hogy a város alapításától az 1917-es forradalomig eltelt 113 év alatt mindössze hat tatár tanult a kazáni egyetemen. Most már Jó szín­házak is vannak Kazánban, Nemzeti Opera létesült, ahol tatár zeneszer­zők tatár operáit is előadják. Kazán a Volga-vidék fontos ipari központja. A régi kézműves faggyú-, sztearin- és szappanfőzők helyén most vegyi-, illatszer- és szappan­ipar keletkezett. Nagy gépipari, köny­nyű- és élelmiszeripari üzemeket lé­tesítettek, így irógépgyárat, nagy szőr­mefeldolgozo üzemet, nyersfilmgj á­rat és a Szovjetúnió legnagyobb ne­mezgyárát. Tatárország ipari terme­lése a második világháború kezdetén tizenhétszeresen múlta felül a for­radalomelőttit és a háború éveiben ismét megkétszereződött. ••• mi Kreml Kazánban, a tatár autonóm köztársaság fővárosában. Anyag- és készletnormák tervgazdaságunkban Az Állami Tervhivatal most adta ki a vállalatoknak a jövő évi üzemi üzemtervek kidolgozására vonatkozó utasításokat. Az üze­mekben augusztus 5-ikí körül kezdik meg az utasítások megtár­gyalását és augusztus folyamán mindenQtt elkészülnek az 1950-re szóló üzemtervek. Ezeknek egyszerűeknek, ponto­saknak és könnyen végrehajtha­tnak kell lenniök. Különösen fontos tényező a minőség ellen­őrzése. Bevezetik az anyagfogyasztási normákat i*r amelyek nemcsak a nyersanyaggazdálkodásra vo­natkoznak, hanem felölelik a rezsiköltségeket. is, mint amilyen a villanyáram­fogyasztás. Normákra van szúki ség a beruházási terv teljesítésé­hez is, amelyek megmutatják a gépi berendezés kihasználásának mértékét. Hasonlóképpen meg­állapítják a vállalati készletek normáit is.

Next

/
Thumbnails
Contents