Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)
1949-08-23 / 112. szám, kedd
Ma rádióműsor! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 augusztus 23, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 112. szám FENY A FALUBAN Lukacovic megbízottat és Major Istvánt lelkesen ünnepelte űubnik (Csúz) község lakossága Vasárnap a kora reggeli órákban indultunk el a nővé zámky-i járásban fekvő Dubnik (Csúz) községbe, ahol nagy ünnepség keretében kapcsolták be délelőtt a vil'.anyt. A letarolt mezőkön az ekék már új barázdákat húznak, a föld új fogamzásra, újabb bő termésre készül, hogy biztosítsa dolgozóink számára az ízes kenyeret. Rátekintünk az országút mellett elhúzódó villanypóznákra, melyeken csillogva feszülnek a huzalok. Amit eddig az elmúlt rendszerek nem tudtak megcsinálni, azt ifjú népvezetésünk, dolgozó társadalmunk nagy akaratával gyors ütemben valósítja meg. A nyitrai kerületben az ez évi terv (tzerint 28 falut kellett volna a villanyhálózatba bekapcsolni, de a szerelők gyors munkájával és a községek anyagi támogatásával, az önáramszolgáltatás körébe. A falvak egymás között versengenek, hogy minél előbb kaphassák meg a fényt. Csúzon az áram bevezetése 1.700.000 Kcs-be került, amiből a falu közel Major István a régi elvtársak között. ként«s brigádmunkák megszervezével túlhaladják ezt a tervet. Eddig már 23 faluba vezették be az áramot, 6 faluban dolgoznak és az ev végére még 5 falut kapcsolnak be az 800 ezer koronát vállalt magára, ami igen jelentékeny összeg, mert még az aratás előtt fizették ki a falu dolgozói. A falu lelkes és odaadó munkájáért. a kötelezettségek példás teljesítéséért meg is kapta a maga méltó jutalmát: a fényt, a kultúra egyik forrását. Amikor a régi elvtársak meghallották, hogy megérkezett Major István, köréje sereglenek és szívélyesen üdvözlik öt. Vizala István, Haládik József, Sápek István, Turnovszky Sándor vannak itt, akik a múltban annyi küzdelmet vívtak a dolgozók jogaiért. — A múltban és most is megmutattad a helyes útat, — mondották Major elvtársnak. Majd visszaemlékeznek a régi időkre, amikor a csendőrszuronvok között csak titokban találkozhattak, hogy megbeszéljék a szükséges teendőket. Nagy öröm sugárzik mindegyik elvtárs arcáról, boldogok, hogy újból közöttük lehet Major István. Lukacovic megbízott ünnepi beszéde Az istentisztelet után a falu lakói a kultúrházuk előtt gyűlnek össze. A díszemelvényen ott látjuk Lukaéov»ő megbízottat, Takáí megbízott képviseletében Lackó mérnököt, Major Istvánt, a Járási Akciós Bizottság titkárát, a KSC járási titkárát, a járási Nemzeti Bizottság elnökét, a szomszédos falvak képviselőit. Gütner Gyula, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke nyitja meg az ünnepséget. majd felkéri Lukacoviö megbízottat az ünnepi beszéd megtartására. — így építi ki a népi demokrácia a falvak százait — mondotta beszé(Folytatás a 2. oldalon.J Jugoszláviában szovjet állampolgárokat tartóztattak le A Szovjetunió kormányának erélyes jegyzéke Belgrádban Moszkva, TASS jelentés, —Július 23-án a Szovjet kormány a jugoszláv kormánynak jegyzéket küldött a szovjet polgárok törvénytelen letartóztatása tárgyában. Erre a jegyzékre a jugoszláv kormány július 30 án válaszolt. A Szovjetúnió kormánya a válasz áttanulmányozása után augusztus 18-án erélyeshangú jegyzéket küldött Belgrádba, amelynek tartalmát itt ismertetjük. A jugoszláv kormány július 30 1 válaszjegyzéke megkísérelte a Szovjetúnió jegyzéke alóli k'buvást és hallgatólagosan mellőzi a szovjet állampolgárok törvénytelen letartóztatásának tényét. A szovjet állampolgárokat a jugoszláv börtönökben ütik-verik, kínozzák és éheztetik, sokan közülük életveszélyes módon megbetegedtek e kínzások következtébenA jugoszláv kormány ahelyett, hogy a szovjet kormány július 23-i vádjaira válaszolna, erre a kérdésre más kérdéssel felel és megkísérli, hogy állatias kegyetlenkedéseit a szovjet állampolgárokkal szemben mentegesse. A tör vénytelen letartóztatás okául a jugoszláv kormány azt az állítólagos okot hozta fel, hogy a bebörtönzött szovjet polgárok a múltban fehér-gárdista em'gránsok voltak, akik ellenségesek a Szovjetunióval és a szovjet kormánnyal szemben. Ez nem újdonság és ezek a tények a szovjet kormány előtt régesrégen ismeretesek. A 12 ezer orosz fehér-emigráns sorsa Ismeretes, hogy a Szovjetúnió 28 évvel ezelőtt, a Denikin csapatai felett aratott győzelem után. ezeket a fehérgárdistákat, mint a nép ellenségeit, kiutasította. Ezek a fehérgárdista elemek harcot vezettek a szovjet államberendezés ellen és ártottak a Szovjetuniónak, ahol csak tehették. Ismeretes az is, hogy ezek az elemek a régi Jugoszláviában otthonukra találtak és több mint húsz esztendőn keresztül innen vezették káros tevékenységüket. Amikor azonban a második világháború idején a fasiszta Németország veresége közeledett, a jugoszláviai fehérgárdista emigráció csoportokra oszlott és kezdte megváltoztatni álláspontját. Egy része a távozó fasiszta csapatokkal megszökött a Jugoszláv'át felszabadító szovjet csapatok elől. Más része azonban segített a jugoszláv partizánoknak harcukban és a Szovjetúnió elleni régi bűnüket kezdték jóvátenni. A fölszabadítás után azok a fehérgárdisták, akik Jugoszláviában maradtak, kb. hat ezren, bejelentették azt a kívánságukat, hogy szeretnék felvenni a szovjet állampolgárságot. Ezzel kapcsolatban a jugoszláv és a szovjet kormány arra a megállapodásra jutottak, hogy igazságtalan lenne büntetni ezeket az emigránsokat. akik leszámoltak a fasizmussal. Ez 1945-ben történt. Ezidő óta az orosz emigránsok egyenlőrangú polgárok voltak Jugoszláviában és fölvetődik az a kérdés, hogy a jugoszláv kormány miért csak most 1949-ben kezdi őket üldözni. És miért üldözik a mult bűneiért csak azo kat az emigránsokat, akik aztán szovjet állampolgárokká lettek. Miért üldözik a jugosz^v hatóságok. pl. Dodonovc/t, Demidenkót, Sztrelkacsot és Kiszelevsz (Folytatás a 2. oldalon.) Dubnik (Csúz) lakossága ünnepli a villany bevezetését. fl román Népköztársaság ünnepére... ben az ország Irányítását, egyesül a dolgozó parasztsággal és a haladó éitelmiséggel és szétmorzsolja . a nagybirtokosok, a burzsoázia hatalmát. Fokozatos munkával oly államot létesít, amelyben a döntés joga már kizárólag a dolgozóké. Államosítják az ipart, megindul a mezőgazdaság szocialista reformja, egyszóval Románia a szocializmus építő útjára tért. Ma a politikai hatalom már nem összpontosul az idegen tőke kezében és a földművesek munkája nem a nagybirtokosoknak hajtja a hasznot, de az építő munka mondén eredménye a dolgozóké. A dolgozó nép pártja a népi román köztársaság vezető politikai pártja. Ezt a pártot maga a dolgozó nép vezeti a szocializmus útján. Európa országaiban ma kétféle élet van és kétféle életlehetőségek léteznek. A keleteurópal államok néptömíijei, ahol a népek maguk vették kezeik közé az irányítást, az élet megszabadult a kizsákmányolóktól, a rabszolgasorsba hajtó burzsoáziától és ez országok polgárai nemzeti függetlenségnek örvendenek. Előttük a szociális élet perspektívája tárva áll. A Szovjetúnió és a népi demokratikus országok kéz a kézben haladnak, egymáson kölcsönösen segítenek, hogy így biztosítsák és megvédjék a békét. Ezzel szemben a nyugateurópai államok népei anyagi és erkölcsi nyomorban élnek. A munka iránti jog is puszta fikció, mert hisz a népek milliói munkanélküliségre vannak kárhoztatva. Az életszínvonal állandóan csökkenik a dolgozók vásárlási képessége állandóan süllyed. A kapitalista országokban a gazdasági válság jelei mutatkoznak és helyzetük rosszabbodásának arányában nő a Wall Streethez való gazdasági függőségük. Ilyen viszonyok mellett természetesen nemzeti függetlenségről beszélni ezekben az államokban nem lehet. Amerikai katonai parancsnokok látogatják most Nyugat-Európát, hogy számba vehessék azokat, akiket a jövő háborúban, igénybe vehetnének, mert számukra csak a háború adhatná meg a lehetőséget, hogy páncélszekrényeiket mások pusztulása árán újra megtömhessék. A román Kommunista Párt, a mun-. kásosztály haladó tömegei azonban résen állnak és a béke megvédése érdekében mindent elkövetnek, hogy a burzsoá imperialista tőke céljait megakadályozzák Azok a sikerek, amelyeket a népi demokratikus országokban a dolgozók mi liői elc-tek, ösztönzik a kapitalista országok dolgozóit is arra, hogy ai imperialista kizsákmányolóiktól megszabaduljanak. Mert látják, hogy a népi demokratjkus országok, amelyek az | imeprializmus fojtogató karmaiból megszabadultak, ma a béketábor aktív j tagjai, annak a béketábornak, amelyet l a Szovjetúnió, a győzelmes szocializmus országa vezet. | Az öt esztendő, amely a győzelmes szovjet hadsereg szabadságot hozó fegyverténye óta eltelt, bizonyítja, erőkkel rendelkezik és Len'n és Sztálin eszméitől vezetett pártja le, győzhetetlen. Csehszlovákiai magyar dolgozók ma Romár.ii népét üdvözlik a román nép felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából. 1944 augusztus 23-án, 3t évvel ezelőtt a Kommunista Párt a hazafias katonák élére állt és sikerült Antonescu katonai fasiszta diktatúráját felszámolni. Ezzel egyidejűleg Románia politikáját is megváltoztatta és most már a Szovjetúnió hadseregével együtt Románia is a népek felszabadításáért, a hitlerista Németország ellen küzdött Atélyek és nagyok a változások, amelyek Romániában az utóbbi öt esztendőben bekövetkeztek. Szociális, poI lilikai és gazdasági szempontból bekövetkezett változások voltak ezek, melyek mindazoknak a harcoknak - eredményei, amelyet a Kommunista Párt vezetése alatt a romániai dolgozók hozták és a romániai dolgozók pártja végrehajtott. Öt évvel ezelőtt Romár.Ia még a legelmaradottabb országok egyike, a nvugati imperializmus hű kiszolgálója volt és a fasizmusnak a Szovjetúnió elleni harcában hatalmas emberanyagot jelentett. Itt a legnagyobb nyomor a legnagyobb terrorral haladt párhuzamban A dolgozó munkásság és a parasztság kizsarolása nem ismert határokat. Szabadság csak a nagybirtokosok és a burzsoázia a kizsákmányolók számára létezett, akik az államot vezették és akik a vérszomjas német imperializmus hű kiszolgálói voltak, vagy azt megelőzően a francia, angol és amerikai imperializmust szolgálták. A nemzet maga kimondhatatlanul alacsony életszlnten mozgott; pária sorsában főhelyet a miiszticizmus, a babona és az írástudatlanság kapott. A hazai burzsoáziának és az idegen klzsákmányolóknak főérdekiik az volt, hogy t nép elől elzárják a haladás szellemét, helyébe pedig a sovtÍ niszta nacionalizmust, a faji diszkriminációt és a munkanélküliséget ültették. A Szovjetúnióval szemben az antiszovjet gondolatot hirdették, amely alapja volt Románia külpolitikájának és 1918-tól 1944-ig minden propagandaeszközt felhasználtak, hogy a Kommunista Pártot és az eszmét törvényen kívül helyezzék és hirdetőivel megdöltsék a börtönöket és internáló táborokat. A szigorú terror, a súlyos börtön büntetések és kínzások ellenére sem lehetett a Kommurlsti Pártot Romániában megszüntetni, mert a Párt rettenthetetlen hősei tovább folytatták harcukat a munkások, földműves és értelmiségi dolgozók felszabadításáért. A szovjet hadsereg ragyogó haditettel lehetővé tették, hogy Románia is megszabaduljon az imperialisták rabigájából és népének sorsát a nép tiszta és őszinte szabad akarata szerint irányítsa és a népi demokratikus Románia így elidulhatott a szochlizmust építő országok oldalán. A kizsákmányolt és elnyomott munkásosztály átveszi a népi demokratikus rendszer szellemé-