Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-23 / 112. szám, kedd

Ma rádióműsor! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 augusztus 23, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 112. szám FENY A FALUBAN Lukacovic megbízottat és Major Istvánt lelkesen ünnepelte űubnik (Csúz) község lakossága Vasárnap a kora reggeli órákban indultunk el a nővé zámky-i já­rásban fekvő Dubnik (Csúz) községbe, ahol nagy ünnepség keretében kapcsolták be délelőtt a vil'.anyt. A letarolt mezőkön az ekék már új barázdákat húznak, a föld új fogamzásra, újabb bő termésre készül, hogy biztosítsa dolgozóink számára az ízes kenyeret. Rátekintünk az országút mellett elhúzódó villanypóznákra, melyeken csillogva feszülnek a hu­zalok. Amit eddig az elmúlt rendszerek nem tudtak megcsinálni, azt ifjú népvezetésünk, dolgozó társadalmunk nagy akaratával gyors ütemben valósítja meg. A nyitrai kerületben az ez évi terv (tzerint 28 falut kellett volna a vil­lanyhálózatba bekapcsolni, de a sze­relők gyors munkájával és a köz­ségek anyagi támogatásával, az ön­áramszolgáltatás körébe. A falvak egymás között versengenek, hogy minél előbb kaphassák meg a fényt. Csúzon az áram bevezetése 1.700.000 Kcs-be került, amiből a falu közel Major István a régi elvtársak között. ként«s brigádmunkák megszervezé­vel túlhaladják ezt a tervet. Eddig már 23 faluba vezették be az ára­mot, 6 faluban dolgoznak és az ev végére még 5 falut kapcsolnak be az 800 ezer koronát vállalt magára, ami igen jelentékeny összeg, mert még az aratás előtt fizették ki a fa­lu dolgozói. A falu lelkes és odaadó munkájá­ért. a kötelezettségek példás teljesí­téséért meg is kapta a maga méltó jutalmát: a fényt, a kultúra egyik forrását. Amikor a régi elvtársak meghal­lották, hogy megérkezett Major Ist­ván, köréje sereglenek és szívélye­sen üdvözlik öt. Vizala István, Ha­ládik József, Sápek István, Turnov­szky Sándor vannak itt, akik a múlt­ban annyi küzdelmet vívtak a dol­gozók jogaiért. — A múltban és most is megmu­tattad a helyes útat, — mondották Major elvtársnak. Majd visszaemlékeznek a régi időkre, amikor a csendőrszuronvok között csak titokban találkozhattak, hogy megbeszéljék a szükséges teen­dőket. Nagy öröm sugárzik mindegyik elvtárs arcáról, boldogok, hogy újból közöttük lehet Major István. Lukacovic megbízott ünnepi beszéde Az istentisztelet után a falu lakói a kultúrházuk előtt gyűlnek össze. A díszemelvényen ott látjuk Luka­éov»ő megbízottat, Takáí megbízott képviseletében Lackó mérnököt, Ma­jor Istvánt, a Járási Akciós Bizott­ság titkárát, a KSC járási titkárát, a járási Nemzeti Bizottság elnökét, a szomszédos falvak képviselőit. Gütner Gyula, a helyi Nemzeti Bi­zottság elnöke nyitja meg az ünnep­séget. majd felkéri Lukacoviö meg­bízottat az ünnepi beszéd megtartá­sára. — így építi ki a népi demokrácia a falvak százait — mondotta beszé­(Folytatás a 2. oldalon.J Jugoszláviában szovjet állampolgárokat tartóztattak le A Szovjetunió kormányának erélyes jegyzéke Belgrádban Moszkva, TASS jelentés, —Jú­lius 23-án a Szovjet kormány a jugoszláv kormánynak jegyzéket küldött a szovjet polgárok tör­vénytelen letartóztatása tárgyá­ban. Erre a jegyzékre a jugoszláv kormány július 30 án válaszolt. A Szovjetúnió kormánya a válasz áttanulmányozása után augusztus 18-án erélyeshangú jegyzéket kül­dött Belgrádba, amelynek tartal­mát itt ismertetjük. A jugoszláv kormány július 30 1 válaszjegyzéke megkísérelte a Szovjetúnió jegyzéke alóli k'bu­vást és hallgatólagosan mellőzi a szovjet állampolgárok törvényte­len letartóztatásának tényét. A szovjet állampolgárokat a jugo­szláv börtönökben ütik-verik, kí­nozzák és éheztetik, sokan közü­lük életveszélyes módon megbete­gedtek e kínzások következtében­A jugoszláv kormány ahelyett, hogy a szovjet kormány július 23-i vádjaira válaszolna, erre a kérdésre más kérdéssel felel és megkísérli, hogy állatias kegyet­lenkedéseit a szovjet állampolgá­rokkal szemben mentegesse. A tör vénytelen letartóztatás okául a ju­goszláv kormány azt az állítólagos okot hozta fel, hogy a bebörtön­zött szovjet polgárok a múltban fehér-gárdista em'gránsok voltak, akik ellenségesek a Szovjetunió­val és a szovjet kormánnyal szem­ben. Ez nem újdonság és ezek a tények a szovjet kormány előtt ré­gesrégen ismeretesek. A 12 ezer orosz fehér-emigráns sorsa Ismeretes, hogy a Szovjetúnió 28 évvel ezelőtt, a Denikin csapa­tai felett aratott győzelem után. ezeket a fehérgárdistákat, mint a nép ellenségeit, kiutasította. Ezek a fehérgárdista elemek harcot ve­zettek a szovjet államberendezés ellen és ártottak a Szovjetuniónak, ahol csak tehették. Ismeretes az is, hogy ezek az elemek a régi Ju­goszláviában otthonukra találtak és több mint húsz esztendőn ke­resztül innen vezették káros te­vékenységüket. Amikor azonban a második világháború idején a fasiszta Németország veresége kö­zeledett, a jugoszláviai fehér­gárdista emigráció csoportokra oszlott és kezdte megváltoztatni álláspontját. Egy része a távozó fasiszta csapatokkal megszökött a Jugoszláv'át felszabadító szov­jet csapatok elől. Más része azonban segített a jugoszláv par­tizánoknak harcukban és a Szov­jetúnió elleni régi bűnüket kezd­ték jóvátenni. A fölszabadítás után azok a fehérgárdisták, akik Jugoszláviá­ban maradtak, kb. hat ezren, be­jelentették azt a kívánságukat, hogy szeretnék felvenni a szov­jet állampolgárságot. Ezzel kap­csolatban a jugoszláv és a szov­jet kormány arra a megállapo­dásra jutottak, hogy igazságtalan lenne büntetni ezeket az emig­ránsokat. akik leszámoltak a fa­sizmussal. Ez 1945-ben történt. Ezidő óta az orosz emigránsok egyenlőrangú polgárok voltak Jugoszláviában és fölvetődik az a kérdés, hogy a jugoszláv kor­mány miért csak most 1949-ben kezdi őket üldözni. És miért ül­dözik a mult bűneiért csak azo kat az emigránsokat, akik aztán szovjet állampolgárokká lettek. Miért üldözik a jugosz^v ható­ságok. pl. Dodonovc/t, Demiden­kót, Sztrelkacsot és Kiszelevsz (Folytatás a 2. oldalon.) Dubnik (Csúz) lakossága ünnepli a villany bevezetését. fl román Népköztársaság ünnepére... ben az ország Irányítását, egyesül a dolgozó parasztsággal és a haladó éi­telmiséggel és szétmorzsolja . a nagy­birtokosok, a burzsoázia hatalmát. Fo­kozatos munkával oly államot létesít, amelyben a döntés joga már kizárólag a dolgozóké. Államosítják az ipart, megindul a mezőgazdaság szocialista reformja, egyszóval Románia a szo­cializmus építő útjára tért. Ma a po­litikai hatalom már nem összpontosul az idegen tőke kezében és a földműve­sek munkája nem a nagybirtokosoknak hajtja a hasznot, de az építő munka mondén eredménye a dolgozóké. A dolgozó nép pártja a népi román köztársaság vezető politikai pártja. Ezt a pártot maga a dolgozó nép vezeti a szocializmus útján. Európa országaiban ma kétféle élet van és kétféle életlehetőségek léteznek. A keleteurópal államok néptömíijei, ahol a népek maguk vették kezeik kö­zé az irányítást, az élet megszaba­dult a kizsákmányolóktól, a rabszolga­sorsba hajtó burzsoáziától és ez orszá­gok polgárai nemzeti függetlenségnek örvendenek. Előttük a szociális élet perspektívája tárva áll. A Szovjetúnió és a népi demokratikus országok kéz a kézben haladnak, egymáson kölcsö­nösen segítenek, hogy így biztosítsák és megvédjék a békét. Ezzel szemben a nyugateurópai államok népei anyagi és erkölcsi nyomorban élnek. A mun­ka iránti jog is puszta fikció, mert hisz a népek milliói munkanélküliségre vannak kárhoztatva. Az életszínvonal állandóan csökkenik a dolgozók vá­sárlási képessége állandóan süllyed. A kapitalista országokban a gazdasági válság jelei mutatkoznak és helyze­tük rosszabbodásának arányában nő a Wall Streethez való gazdasági függő­ségük. Ilyen viszonyok mellett termé­szetesen nemzeti függetlenségről be­szélni ezekben az államokban nem le­het. Amerikai katonai parancsnokok látogatják most Nyugat-Európát, hogy számba vehessék azokat, akiket a jövő háborúban, igénybe vehetnének, mert számukra csak a háború adhatná meg a lehetőséget, hogy páncélszekrényei­ket mások pusztulása árán újra meg­tömhessék. A román Kommunista Párt, a mun-. kásosztály haladó tömegei azonban ré­sen állnak és a béke megvédése ér­dekében mindent elkövetnek, hogy a burzsoá imperialista tőke céljait meg­akadályozzák Azok a sikerek, amelyeket a népi demokratikus országokban a dolgozók mi liői elc-tek, ösztönzik a kapitalista országok dolgozóit is arra, hogy ai imperialista kizsákmányolóiktól meg­szabaduljanak. Mert látják, hogy a né­pi demokratjkus országok, amelyek az | imeprializmus fojtogató karmaiból megszabadultak, ma a béketábor aktív j tagjai, annak a béketábornak, amelyet l a Szovjetúnió, a győzelmes szocializ­mus országa vezet. | Az öt esztendő, amely a győzelmes szovjet hadsereg szabadságot hozó fegyverténye óta eltelt, bizonyítja, erőkkel rendelkezik és Len'n és Sztálin eszméitől vezetett pártja le­, győzhetetlen. Csehszlovákiai magyar dolgozók ma Romár.ii népét üdvözlik a román nép felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából. 1944 augusztus 23-án, 3t évvel ez­előtt a Kommunista Párt a hazafias katonák élére állt és sikerült Antones­cu katonai fasiszta diktatúráját felszá­molni. Ezzel egyidejűleg Románia po­litikáját is megváltoztatta és most már a Szovjetúnió hadseregével együtt Ro­mánia is a népek felszabadításáért, a hitlerista Németország ellen küzdött Atélyek és nagyok a változások, amelyek Romániában az utóbbi öt esz­tendőben bekövetkeztek. Szociális, po­I lilikai és gazdasági szempontból be­következett változások voltak ezek, melyek mindazoknak a harcoknak - eredményei, amelyet a Kommunista Párt vezetése alatt a romániai dolgo­zók hozták és a romániai dolgozók pártja végrehajtott. Öt évvel ezelőtt Romár.Ia még a legelmaradottabb országok egyike, a nvugati imperializmus hű kiszolgálója volt és a fasizmusnak a Szovjetúnió elleni harcában hatalmas emberanya­got jelentett. Itt a legnagyobb nyo­mor a legnagyobb terrorral haladt párhuzamban A dolgozó munkásság és a parasztság kizsarolása nem is­mert határokat. Szabadság csak a nagybirtokosok és a burzsoázia a ki­zsákmányolók számára létezett, akik az államot vezették és akik a vérszom­jas német imperializmus hű kiszolgálói voltak, vagy azt megelőzően a francia, angol és amerikai imperializmust szolgálták. A nemzet maga kimondha­tatlanul alacsony életszlnten mozgott; pária sorsában főhelyet a miiszticiz­mus, a babona és az írástudatlanság kapott. A hazai burzsoáziának és az idegen klzsákmányolóknak főérdekiik az volt, hogy t nép elől elzárják a ha­ladás szellemét, helyébe pedig a sovt­Í niszta nacionalizmust, a faji diszkrimi­nációt és a munkanélküliséget ültet­ték. A Szovjetúnióval szemben az an­tiszovjet gondolatot hirdették, amely alapja volt Románia külpolitikájának és 1918-tól 1944-ig minden propagan­daeszközt felhasználtak, hogy a Kom­munista Pártot és az eszmét törvé­nyen kívül helyezzék és hirdetőivel megdöltsék a börtönöket és internáló táborokat. A szigorú terror, a súlyos börtön büntetések és kínzások ellenére sem lehetett a Kommurlsti Pártot Romá­niában megszüntetni, mert a Párt ret­tenthetetlen hősei tovább folytatták harcukat a munkások, földműves és értelmiségi dolgozók felszabadításáért. A szovjet hadsereg ragyogó haditettel lehetővé tették, hogy Románia is meg­szabaduljon az imperialisták rabigájá­ból és népének sorsát a nép tiszta és őszinte szabad akarata szerint irányít­sa és a népi demokratikus Románia így elidulhatott a szochlizmust építő or­szágok oldalán. A kizsákmányolt és elnyomott munkásosztály átveszi a népi demokratikus rendszer szellemé-

Next

/
Thumbnails
Contents