Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-20 / 83. szám, szerda

ÖJS10 Súlyos gazdasági helyzet Görögországba!!, Törökországban és Ausztriában 1949 július 20 Diomidisz, a monarcho-fasiszta kormány miniszterelnöke a drach­ma 50 százalékos leértékelését ja­vasolta.­Athénben tombol a gazdasági válság és a monarchofasiszta vezetők nem is titkolják, hogy zsákutcába jutottak. Az állami költségvetés hiánya eléri a két trilliót. A megélhetési költségek aggasz­tóan emelkednek s a lakosság mindjobban zúgolódik. A kor­mánylétét a szó szoros értelmé­ben megrendíti a munkásosztály ter­vezett széleskörű sztrájkmozgal­ma, amihez a tisztviselők és állami alkalmazottak is csatla­koznak. A monarcho-fasiszta hadsereg tehetetlensége következtében elő­állott válságos helyzetet nyíltan szóvátették az athlmani úgyne­vezett parlamentben, ahol Gona­tasz képviselő kijelentette, „Katonáink állandó levertség­ben élnek". Zervasz, az egyik monarcho-fasisz­ta párt vezére pedig bevallotta, hogy a demokratikus hadsereg a télen halálos csapást mért a mo­n archo-f asizm usra. Egész Szaloniki lakossága cso­dálattal beszélt a demokratikus hadsereg egyik szabadcsapatának hősiességéről. Ez a csapat a város kellős közepén megtá­madott egy monarcho-fasiszta csendőralakulatot. Több csendőr elesett vagy megse­besült, a többi elmenekült. Egész fegyverzetük a demokratikus sza badcsapat kezébe került. Íz mk tükrében... AJUÍÍ triában az élelmiszerek ára 1945 júliusától ez év júliusáig 400 —1000 százalékkal emelkedett. Ugyanez idő alatt a bérek csak 200 százalékkal emelkedtek. A fe kete kenyér most 580, a liszt 450, a cukor 540, a sertészsír 650, a burgonya 770, a tej 490, a tojás Mivel foglalkozik a leningrádi Kísérleti Orvostani Intézet? Leningrádból jelentik: A leningrádi Kísérleti Orvostani Intézetet, a Szovjetúnió legnagyobb tudományos központját, új osztályokkal bővítik ki. Az Intézet területén most épül a mikiobiológiai és viruskutató osztály új nagy épülete, ezenkívül kü­lön épületet emelnek a Pavlov-múzeu m céljára. Dimitrij Naszonov Sztáiin­dijas tanár a következőket mondotta intezetének munkájáról: — Kiváló szovjet tudósok dolgoznak itt, köztük Nikolaj Anicskov, az Orvostudományi Akadémia elnöke, intézetünk kórbonctani osztályának ve­zetője. Legutóbbi kutatásai az érelmeszesedés gyógyítása terén nagyobbje­lentőségű tudományos eredmények. Az általános élettani osztályon Konstan­tin Bikov és munkatársai elsőnek állapították meg, hogy az agykéreg nem­csak az Izomrendszert, hanem a belső szervek, így a vese és gyomor mű­ködését is befolyásolja. Pavlov eszméit termékenyen továbbfejlesztette egyik tanítványa: Kupalov, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja. Az általá­nos alaktani osztályon azt tanulmányozták, hogy élő sejtanyag hogyan vál­tozik külső behatásokra. Az intézet más fontos felfedezéseiről inár nyilvá­nos üléseken tájékoztattam a közönséget. így például megállapítottuk, hogy a hanghullámok nemcsak a hallószervekre hatnak, hanem közvetlenül a szövetekre is, amelyek szintén hallanak. A szövettan terén Hikolaj Hlopin, Sztálin-díjastanár, az Orvostudományi Akadémia tagja, új kutató módszere­ket tárt fel. Érdekes vizsgálatok folynak a viruskutató és a gyógyszertani osztályon is. Borisz Torin, az élettani tudományok doktora, a baktéi lumöíő anyagokkal végez eredményes kísérleteket. 1040, a hús 600 százalékkal drá­gább, mint 1945-ben volt. Emellett ezek az árak a jegyre adott élel­miszerek hivatalos árai, a fekete piacon a drágulás még sokkal na­gyobb arányú. Ankarai jelentés szerint Inonü török köztársasági elnök, Kelet­Törökországban tartott körútja során mondott beszédében kijelen­tette, hogy az ország válságosabb helyzetben van, mint valaha. Han­goztatta, hogy belügyi téren is komoly következményekkel kell számolni. A török főváros politi­kai köreiben az elnök beszédének szokatlan őszintesége nagy feltű­nést keltett. A demokratikus el­lenzék már jó ideje élesen bírálja a kormány politikáját és hangoz­tatja, hogy a Marshall-terv és a katonai segítség tág teret nyit az amerikai befolyás érvényesülésé­nek Törökország belügyeibe. Budai, a Ferencváros válogatott jobbszélsoje, aki Kocsissal együtt lényegessen tbene van« abban a közel másfélszáz dugóban, amit a bajnokcsapat ellenfeleinek az el­múlt NB folyamán rúgott.... Odahaza pontét vesztett a Szpartak Könnyen nyert a moszkvai Dinamá és a C0SCU Moszkva. — Szombaton Moszkvá­ban három mérkőzést játszották a szovjet labdarúgó bajnokságéit. Tu­lajdonképpen csak egy mérkőzés ke­rült volna sorra ezen a napon, de mi­vel vasárnap ünnepelték a Légierők Napját, a Szpartak és a CDKA mér­kőzést szombatra hozták előre. Ered­mények. Moszkvai Dinamó—Kujbisevi Krilja Szovjetov 5:0. Vezette: Szár. A Di­namó győzelme egy pillanatig sem volt kétes. CDKA—Rigai Dangava 4:0. Ve­zette: Tavjelszkij. A CDKA is tartja a jó formáját Szpartak—Harkovi Lokomotív 2:2. Vezette: Csatorasvili. A Szpartak nem tud kikeiü'.ni a hullámvölgyből. Június 20 óta nem nyert mérkőzést, perlik azóta már négy mérkőzést is játszott. A bajnoki- táblázat érdekessége az, hogy most egyformán minden csapat 18 mérkőzést játszott. M. Dinamó 18 15 2 1 50: 8 32 CDKA 18 14 1 a 53:17 29 Zenit 18 II á 2 27:17 27 K. Dinamó 18 11 4 3 3i:18 26 Szpartak 18 9 5 4 43:22 23 M. Torpedó 18 6 7 5 36:28 19 Tb. Dinamó 18 6 7 5 25:20 19 II. Lokomotív 18 7 5 6 25:21 19 L. Dinamó 18 7 5 6 27:28 19 VVSz 18 6 5 7 22:24 17 M. Lokomotív 18 5 6 7 23:31 16 Nyeftvanyik 18 3 9 6 13:20 15 Sz. Torpedó 18 3 8 7 11:16 14 Kr. Szovjet. 18 4 6 8 16:31 14 Mi. Dinamó 18 4 3 II 21:41 II J Dirramó 18 2 4 12 15:43 8 Sahtvor 18 2 4 12 10:36 8 Daugava 18 3 2 13 10:37 8 Csebszíovákia-Ausztria 52:54 Szombat és vasárnap Brnoban találkozott a két ország nő-atléti­kai válogatottja, mely szép küz­delmek után két pontos különb­séggel osztrák győzelmet hozott. Eredmények: 100 m: 1. Sicner (CSR) 12.2, 2. Jenny (A) 12.8, 3. Kummer (A) 13.0, 4. Kucera (CSR) 13.1 mp. Magasugrás: 1. Steinegger (A) 153 cm, 2. Pruschák (A) 150 cm, 3. Kvicer (CSR) 145 cm, 4. Mo­drach (CSR) 140 cm. Súlylökés: 1. Komár (CSR) 13.36 m, 2. Machácek (CSR) 12.78 m. 3. Schláger (A) 12.21 m, 4. Heidegger (A) 11.02 m. 60 m: 1. Sicner (CSR) 7.9 mp, 2. Kumner (A), 8.2 mp, 3. Tesa­rik (CSR) 8.3 mp, 4. Raftl (A) 8.3 mp. Gerely: 1. Zátopek (CSR) 44.02,' m (új csehszlovák csúcs!), 2. Melich (A) 36.88 m. 3. Burian (CSR) 36.48 m, 4. Zuber (A) 31.63 m. 800 m: 1. Trcko (CSR) 2:28.2 mp, 2. Kladen lA) 2:30 mp, 3. Hul (CSR) 2:36.6 mp, 4. Sigmund (A) 2:34.2 mp. / 200 m: 1. Jenny (A) 26.2 mp, 2. Hiklová (CSR) 27 mp, 3. Raftl (A) 28.1 mp, 4. Mates (CSR) 28.6 mp. Távolugrás: 1. Steinegger (A) 531 cm, 2. Malá (CSR) 521 cm, 3. Stach (A) 508 cm, 4. Plsko (CSR) 503 cm. Diszkosz: 1. Heidegger (A) 42.07 m, 2. Schláger (A) 36.10 m, 3. Jung (CSR) 36.09 m, 4. Stachovic (CSR) 34.68 m. 4X100 m staféta: 1. CSR 51.7 mp, 2. Ausztria 51.8 mp. % Üj szovjet rekord a mótorozás­ban. A szovjet szakszervezetek mó­torkerékpár bajnokságának döntőjé­ben Jevgenyij Gringaut az egy­kilométeres repiilöstartos verseny­ben új szovjet rekordot állított fel, 177.6 km-es óraátlaggal. Ezzel több, mint másfél kilométerrel lépte túl az országos rekordot. Gringaut 350 köb­centiméteres szovjet gyártmányú gépen indult. KARCZAG ISTVÁN: A fölcseréli — Dehogyis nincs — nyerte vissza egyensúlyát a sasmadár. Tóni most már óvatosabban csak az egyik kezével közeledett Ma­tild vállához. És amikor félkéz­zel sikerült is Matildot átkarol­nia, olyan behízelgő hangon, mint a mélyhegedű egy szonátá­nál, ezt mondta ... — Dehogyis nincs más tudo­mányom, hányszor mondjam, hogy feleségül veszlek ... De Matildot nem hatotta meg a mélyhegedűből zengő szonáta. Hü/ös arccal nézett fel féloldalt Tóldi mancsára, majd egészen fel a magasba, a fiú ártatlan ké­pére, azután ezt mondta: — Ne izgasd magad feleslege­sen ... nagyon felhúzhatott az a csókjelenet... — Azután göm­bölyű arcán kis mosoly jelent meg egy enyhe pírral a nyomában. — Jobb, ha elveszed a praclidat, Tónikám... én csak tégedet akarlak megkímélni... — De Tóninak eszeágában sem volt Matild húsos válláról elven­n : a kezét. Ellenkezőleg, csontos ujjaival ábrándosan nyomogatni kezdte a rugalmas vállat, mint a gyerek a gumilabdát. — Engem sohse kimélj, Ma­tild! — kiáltott fel érthetetlen születésnap büszkeséggel. — Komolyan, fele­ségül is vennélek ... — Engem sohse kímély, Ma­zassági ajánlat után sem jelent-' kezett a kívánt hatás. Nagy nyu­galommal felnyúlt Tóni kezéhez, és mint valami emelődarú kam­póját, leakasztotta a válláról. — Feleségül is vennél!... Is, isi Valamii újabbat Tónikám, va­lami érdekesebbet, mintha már ezt hallottam volna Tőled is, mástól is. Egy villanylámpa fényszigeté­hez értek, ahol Matild megállt. Tóni rőtes-szőke haja szinte szá­lanként csillogott. Ádámcsutkája iszonyúan mozgott a nyitott ing felett. A fejét is forgatta, mintha valami láthatatlan nyakkendő fojtogatta volna: — De kispolgári vagy... — nyögte ki végre. — Tán még azt is várad, hogy karikagyűrűvel pecsételjem az adott szavam ... — Én vagyok kispolgári? ... — nézett fel Tóni arcára őszinte csodálkozással Matild. — Te vagy kispolgári, fiacskám! . . . Nem csodálkoznék, hogy egyszer, ami­kor csakugyan megnősülsz, jel­mezkölcsönzőből veszel ki ma­gadnak frakkot, vagy szmokingot és csokornyakkendővel járulsz az aráddal a fotográfus elé. De azért a karikagyűrűt kigúnyolod! . . . Csodálatos, hogy milyen nagyvo­nalú vagy!... Ugyanakkor egy hülye film indulatba tud hozni, akár egy tőzsdést valami undok pornográfia. Tóni két hosszú karjával, tü­relmetlen mozdulatot tett. — Pornográfia ide, pornagráfia oda — mondta kis haraggal — te mindig eltérsz a tárgytól!... Megfigyeltem, hogy amióta kul­túrfelelős lettél, sokat nyafogsz ... Ne pornográfiáról beszélj — kez­dett elégtétellel vigyorogni — és ne fotográfiáról. — Hanem fono­gráfiáról; ... A gramofónlemez­ről beszélj, amit te eltorzítva for­gatsz az unalomig!... — Nem rossz bemondás — bó­lintott Matild elismerően. — Most már csak jó favicceket vá rok. De nem! Most még a szerel­mes filmszínésznél tartunk! . . . Mikor akarsz kitágult orrcimpák­kal fölémha.jolni, mint abban az amerikai filmben az a derék fiatalember? ... Már várom, hogy vonagló ajakkal lecsapj a szá jamra, miközben fölöttünk an­gyalian ragyog a hold ... — Ragyog a nyavaja! — kiál tott fel Tónit dühösen. — Nem erről van szó!... Ne marháskodj, Matild, tudod, hogy feleségül vennélek! — Igen, mondtad már, Tóni­kám ... De fene tudja, nehezen állok kötélnek. Mert tudod, Tó­ni, nálam úgy állhat a dolog, hogy nem nagyon érdekel, ha va laki házasságot igér. _ Furcsa, ugye, amikor olyan kevés a fér­fi? ... Pedig megsúgom, ha jönne egy rendes fiú ... — Hát én nem vagyok neked rendes fiú?... — dadogta Tóni. Azután lelkesültebben: — Én nem vagyok rendes?... — Rendes vagy — bólintott Matild. — De nekem még vala hogy kevés . .. Jóképű is vagy, tetszel is nekem, nem tagadom. De nem vagyok annyira beléd­esve, hogy rászánjam magam •— Dehát mi kell neked? — Tóni türelmetlenül váltogatva a lábait. — Kinek szánnád rá ... ? — Ezt így nem tudnám meg­mondani — felelt Matild. — An nak valahogyan hatni kellene a képzeletemre ... Az legyen kü lönb a többinél, emelkedjék ki a szürkeségből, mutasson fel vala­mi szépet, valami különöset... Cervenka Tóninak leesett az álla: — Szépet? ... Különöset? ... — kérdezte ámuldozva. — Miket szavalsz te, itt össze-vissza? ... relmi filmekről? ... Talán kezd jek el neked dzsiggelni, mint a Fred Aster? Vagy álljak be az iidegenlégióba, mint Geri Ku­per ... Vagy mi az istenlovát csi­náljak?! ... — Matild jóízűen felnevetett: — Egy szóval sem mondtam, hogy te csinálj valamit... Pláne egy dzsiggelést vagy idegenlé­giót! ... Azonkívül az istenlova sem az esetem... A durva hang sem tud hatni a képzeletemre ... Nem tehetek róla, már én ilyen vagyok!... Tóni egyik ámuldozásból a má­sikba esett: — Már te ilyen vagy... — rázta a fejét keserű rosszalással. — Hát ezt nem gondoltam volna rólad . . . Ezt nem — foly­tatta mélységes szemrehányásá­val, mintha Matildról valami szé­gyenteljes dolog derült volna ki. — Mondd, normális vagy te? ... Matild megint felnevetett jó­ízűen: — Persze, hogy nem vagyok az! Mert igényeim vannak ugye?... Erre már Tóni is felkiáltott: — Ne kertelj itt nekem!... Mi­revaló ez a sok duma?!.. . Én itt valami bűzt érzek!... Miért nem mondod meg nyltan, hogy egy egyszerű melósgyerek nem az eseted!... Miféle kommunista­lány vagy te? Egy éve járok már veled!... Talán a Szovjetúnióban valami maharadzsa, vagy valami arab sejk a munkáslány partne­re?!... Vagy talán egy gazdag lovagot vársz?!... ÍFoly tatjuk.) l)J S70 a csehszlovákéi magyar dolgozók fiapllapla. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Jesenskéhn 9., II em Teleb-n 'fi 1T1 F3- és felelősszerkesztőr I fi.-'n c» Oyula Feladó és irányító postahivatal. BiatUÍava II. Nyomja és kiadja ft l'iavda grafikai és kiadó vállaltok Kézirat .kai nem adunk vissza. tlől ieté* 1 évre 640.—, '/ a évre 270.—, (/« évre 135.—, I hónapra 45,— Kcs,

Next

/
Thumbnails
Contents