Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-20 / 83. szám, szerda
— UJSZ0 1949 július 23 Losonci levelezőnk írja: Tekintetfel arra, hogy az Uj Szó június 16-i számában megemlékezést közölt a szlovák tanácsköztársaság 30. évfordulójáról és említést tett_ a losonci járás moszkvai zászlójáról is, azt hiszem kötelességem, hogy a zászló eredetéről tájékoztassalak benneteket már csak azért is, mert az adományozás 24. évfordulóját ii.inepeljük július 24-én járási pártnap keretében Losoncon. 1925-öt jelzett a naptár, amikor a csehszlovák köztársaság kapitalista reakciósai egységes frontban előidézték a legnagyobb méretű gazdasági válságot. Bezárták a gyárak kapuit és nem törődtek azzal, mi lesz a dolgozók mindennapi kenyerével. Nem érdekelte ezeket a reakciósokat, hogy I.osonc és környékének többezer dolgozójának lesz-c mindennapi kenyere. A losonci járás dolgozói tisztában voltak azzal, mit jelent részükre az 1921bsn nyilvánosságra hozott moszkvai 21 f.rinl, amelyeket a losonci járás dolgozói is magukévá teljek. Már 1925-ig is számtalan tanújelét adt-'k a munkássiolidaritásnak és annak. ho;:y ki mernek ál'ani jogaikért. Losoncon közel 5 ezer munlás dolgozott és pedig a két zománcedény-gyárban, a tnezőgazdasá'ri gépgyárban, a posztógyárban. sőréi, kályha, ezüst, fémáru iizen ekben és a két szeszfinomítóban. Csaknem valamennyien az utcára kerültek. Egyedül a posztógyár dolgozott mé<r csökkentett létszámmal, de ezt is halálraítélték a kapitalisták. A Párt szavára megmozdult a losonci járás dolgozóinak tömt^e és kijelentette, hogy nem akarja, hogy városunk temetővé változzon és ki fogja harcolni a dolgozók jólétét. 21 éves évfordulónkon visszaemlékezünk felejthetetlen tanítónk, Dr. Herz elvtárs munkásságára. Visszaemlékezünk arra a nagy tüntetésre, amely megrémítette az akkori burzsoáziát és olyan riadalmat okozott, hogy városunk területén 3 napos statáriumot rendeltek el, városunk legjobbjait pedgi börtönbe ve ették. Nagv megmozdulásunkra fölfigyelt a Párt központi vezetősége is. De éber figyelemmel őrködtek fe'ettünk az egyre erősödő szovjet dolgozók is. A moszkvai dolgozók nagy megtiszteltetésben részesítették a losonci járás proletariátusát. A moszkvai Dyn;mó íizem munkássága Iván Lyckin és Georgij Bokoliiin elvtársak, bizottsági fayok javaslatára zászlót adományozott a losonci pártszervezetnek. A zászlót Prágán keresztül kaptuk mey és egy albummal viszonoztuk, amelyben sokezer dolgozó aláírásával biztosítottuk forradalmi szolidaritásunkról a moszkvai munkásságot. A zászlót őriztük, mint szemünk fényét. Nehéz volt megőrizni, mert nehéz idők jártak a Párt feleit. Már az első köz ársaság utolsó éveiben Kompis rendőrkapitány vezetésével detektívek egésg serege próbálta elrabolni tőlünk a zászlót. De a zászló eltűnt a Párt elszánt harcosai között és sohasem tudtak nyomára bukkani. Helyzetünk egyre rosszabbodott. Gyűléseinket rendőrbrutalitás verle széjjel. Hiába volt Steinet. Major, Mező, Nagy, Herz elvtársaknak mentelmi joguk, ütöttek-vertek őket, velünk együtt a régi úri demokrácia pribékjei. A mai Sztálin-téren ja'jgstó sebe^ sültek maradtak egy-egy népgyűlés uián cs ez az állapot -mél'ó bevezetése volt a gyászos-emlékű I93 n-as esztendőnek, atnikor Pártunkat íelosz'atták. •főitek győzelemittasan a pribékek, fe'dúlták a munkásotthont, de a zászló nem került elő. A moszkvai zász'ó hollétére' egyedül Boldis János elvtárs és felesége cs még két elvtárs tudtak és rejtekhelyet állandóan változtatni kellett, mert a kopók nagyon a nyomukban vol'ak. És attól is kellett tartani, hogy a dolgozók között akcd áru'ó, aki 30 judás-pengőért elad- bennünket a kopóknak. Még nehezebb helyzetbe került Bo'd's elvtárs, amikor a néir.et rr.e^szá'lás ide'e jött el. mert lakásába is beköltözött két gesfapák. A párnát, amelynek be'sejében volt bevarrva a zászló, a feje alól rángatták ki azzal, hogy ,.te már öreg vagy, neked úgy se kell!" Boldis elvtárs el volt szánva arra. ho^y a zászlót élete árán,is megmenti. Sikerült is. A zászló megmaradt, hogv hirdesse a losonci proletárok régi hősies munkásmozgalmi harcait. Á Vörös Hadsereg katonái a zászlót fényképen meg is örökítették és a fényképet a szovjet információs folyóirat le is közölte. Bo'dis Jánps. az öreg zászlótartó, kidőlt már soraink közül és sírjára ez a felirat van vésve: Éltem a dolgozók harcában fél évszázadon át, nyugodtan pihenek, mert megértem a fö'szabadulást és ti utánam következők építsétek a boltfog szocializmust. Mi az Ui Szó hasábjain üzenjük a moszkvai Dvnamó gyár munkásságának és ma is élő kiváló vezetőinek Lvckin é"» Bokoldin elvtársaknak, hogy a zászlót, amit tőlük kaptunk, megőriztük és a jövőben is őrizni fogiuk cs vezetni fog bennünket a szrbad, új hazában a szociai ;7rr>"s felé. Sinka Gyula. Vasmunkások és parasztok jelenlétében avatták fel az új hadnagyokat Az új hadnagyok nagy többsége: munkás- és paraszti származású Vasárnap ünnepélyes keretek között tartották meg Ostravában, HradecKrálovéban, Pardubicéban és Trnaván a tiszti iskolák első évfolyamának záróünnepélvét. Az ünnepségen resztvettek a hadsereg és a közélet kiemelkedő képviselői. Ezekkel az ünnepségekkel egybeesett a hranicei katonai akadémiából kikerült ifjú hadnagyok felavatása, melyen résztvett Svoboda tábornok hadügyminiszter. Az avatási ünnepségnek különös fényt adott a vitkovici Gottwald-müvek 1300 fémmunkásának és a milenovai oarasztgazdáknak jelenléte, mellyel dokumentálni akarták a dolgozók és a hadsereg baráti kapcsolatát, együvé'artozását. A szónoki emelvény mellett az ismén katon-u jelvénveken kívül a milenova' Egységes Földműves Szövetkezet által adományozott Zetor-15 traktor díszelgett. Az idei hadnagy."v^tás jelentősége al-bm áll. hogy most t'Vént az akaifém'T ahpítása ótn e'őször, hogy az pi •><)»nrát nüffvszámú munkás- és földművesosztályból származó hallgató hagyta el. Soraikból került ki a négy legjobb diák is. A felavatási ünnep alkalmából Svoboda tábornok hadügyminiszter beszédet mondott A miniszter rámutatott arra a különbségre, amely a tiszt szerepét jelemezte a kapitalista Csehszlovákh idején és a mai népi demokrata államunkban. Éppen ezért a népi demokrata állam egész más feladatokat ró tisztjeire, mint a München előtti kapitalista köztársaság. A ma újtípusú tisztjétől elvárjuk, hogy politikailag képzett és osztályöntudatos egyén legven, aki a nemzet elválaszthatatlan alkotórészét képezi. Ezt nemcsak t"dnia kell, hanem ezért akt van kiizder-le is kell. hogy hozzájáruljon a szocializmus megvalósításához. A miniszter a továbbiakban felhívta az új hadnagyokat, hogy váljanak a nemzeti büszkeség, a szocialista h.izifiassát? és a munkásság nemzetközi testvérisége gondolatának igaz hordozóivá. Az úi tiszt'karban nincs helye többé a burzsoá nemzeti irányzatnak, valam'nt a népe'lenes Imperialista világpolgári gondolatnak. Befejezésül a miniszter ezeket mondotta: „Bizonyítsátok be munkátokkal, hogy érdemesek vagytok arra a bizalomra, melyet a nép, a hadsereg vezetősége és a hadsereg feje, Gottwald köztársasági elnök helyez belétek". A tisztiiskola befejezése alkalmából a köztársasági elnök és Svoboda miniszter között levélváltás töptént. A köztársasági elnök levelében többek között ki ejtette a mai népi demokratikus tisztikar feladatát. Ez ma a nemzet magas bizalmát élvezi, gondosan őrzi annak szabadságát, függetlenségét és országépítő buzgalmát. Az új tisztikar a dolgozó nép soraiból fakadt és hivatva van a dolgozó nép védelmét szolgálni. Az újtípusú tisztikart a dolgozó nép és a munkásosztály soraiból kell felnevelni. Ebből a célból létesítettük tavaly az újtípusú tisztiiskoláinkat. Ezzel lehetővé tettük, hogy a inunkásés dolgozó osztály fiatal nemzedéke gyorsítva egészíthesse ki általános műveltségét, amely a katonai akadémián való tanuláshoz szükséges. Sztálin generalisszimusz is résztvett a repülőnapon A szovjet repülőnap — az egész szovjet nép ünnepe Vasárnap ünnepelte a szovjet nép a repülőnapot. Mint mindig, ezidén is ez a nap a szovjet lé^ülotta hatalmas erejének a maniíesztaciójává vált _s a szovjet nép büszkén vette tudomásul a sztálini sólymok hatalmas sikerét. A moszkvaiak hatalmas űnepséggel ünnepelték a szovjet nép e hagyományos napját, a j-zlálini repülőnapot. Moszkva lakosainak százezrei lepték el már a reggeli órákban a tusini repülőteret. Az ünneplők hatalmas lelkesedéssel üdvözölték Sztá'in generalisszimuszt és elvtárrait, akik a kormány részére fenntartott páholyban helyezkedtek el. 12 órakor felhangzottak a harsonák és 100 ágyúból húszszoros díszlövést adtak le. A szovjet himnusz felhangzásakor a repülőtér fölött egy zászlókkal feldíszített repiilőosztag repült el. Áz e'sö repülőgép Sztál ;n hatalmas képét vitte, a többi repülőgépen a Szovjetúnió köztársaságainak a zászlai lengtek és a szovjet aviatika standardjai. A szovjet repülőgépek további csoportja felírta az égboltozatra: „Éljen Sztálin". Ezután a sportrepülők, a moszkvai aeroklul) és diákjai mutatták be művészetüket. Ferestenko, a pilótatudomány mestere vezetésével három „Jak IS" típusú repülőgép akrobatamutatványokat produkált. A repülnvitorlás nők madárhoz hasonló' gépeiken olyan akrobatamutatványokkal kápráztattak el, amelyet az elragadtatás hangjait váltották ki a közönségből. Potref, a Központi Aeroklub repülője azután mótornélküli egyszárnyas repülőgépen. mutatott be akrobációkat. Szünet után a katonarepülők következtek. A szovjet katonai pilóták a magasabb repülótudomány bonyolult figuráit mutatták be áramvonalas repülőkön, melyeket Jakovlev, Lavocskin és Mikojan, ismert tervezők állítottak össze. A szovjet pilóták csodálatraméltó mesteri pontossággal hajtottak végre minden figurát az áramvonalas gépeken. Ezután légi parádé következett, me'y látszat légiharccal végződött. Támadó és nehéz bombázógépek zuhantak a repülőtérre, bombák robban tak és légelhárító ágyúk dörögtek. A katonai pilóták részvétele jogos büszkeséget váltott ki a szovjet hazafiak sz' és a hála meleg érzetét Sztálin iránt, aki megteremtette a hatalmas szovjet repülészetet. A program harmadik részében az ejtőernyősök mutatták be tudományukat. A Szovjetúnió az ejtőernyős sport hazája, mely férfias akaratot, elhatározást és merészséget kíván. A repülőtér fölött személyszállítógépek repültek el és színes ejtőernyőjű parasutiszták ugráltak ki belőlük. Az ejtőernyősök köztük Myznikov és fia, az ismert sportolók hatalmas sikert arattak. Valami bűzlik Fornrózában — Generális, va n már valami eredménye a blokádnak? — Hogyne. Megrohadt az áru .... Micsurin és Lyssenko tanításának követői Csehszlovákiában A prágai Csehszlovák Földművelésügyi Akadémia rendkívüli közgyűlésén foglalkozott Micsurin cs Lyszenko haladószellemű tudományával, mely átformálja a természetet és azzal hogyan lehet bevezetni ezt a tudományt mezőgazdaságunkba és összeegyeztetni a gyakorlati élettel. A tudománynak 15 legjobb munkása, akik tudományos munkásságuk kiinduló pontjául a szovjet mezőgazdasági növénytant fogadták el, önkéntes szerződésekkel kötelezték magukat, hogy földműveseink számára népszerű tudományos műveket fognak kidolgozni legkésőbb 1950. év végéig. Dr. Ing. Domorázek. a Csehszlovák Földművelésügyi Akadémia főtitkára az összejövetelen előadta azt a tervet, melynek alapján köztársaságunkban a szovjet mezőgazdasági növénytan ismereteit elterjesztjük. Először kerületi, Jkésőbb, szeptemberben, járási konferenciákat tartanak, melyeken szakemberek ismertetik földműveseinkkel — újítóinkkal az új tudományos megismeréseket. Azután kerületi és járási Micsurin-klubokat rendeznek be földművesek, szövetkezeti tagoknak, újítók és kísérletezők számára. Ezek a klubok az Egységes Földműves Szövetkezet alkotó tényezői lesznek, de szakügvekben szorosan együtt fognak működni a Csehszlovák Földművelésügyi Akadémiával, melynek benyújtják a megoldásra váró feladatokra és a gyakorlatból szerzett ismeretekre vonatkozó észrevételeiket. Az új módszer alapján végrehajtott mezőgazdasági kísérletező munkálatoknak előfeltétele az, hogy szorosan együttműködjön a földművesek, újítók és kísérletezők' legszélesebb tömegével. A tudományos munkások és kísérletezők patronátust fognak gyakorolni a járások fölött és tanácsaikkal .segíteni fogják főként az Egységes Földműves Szövetkezeteket, ahol a tudományos ismereteket jobban érvényre lehet juttatni, mint az egyéneknél. A szovjet ifjúság példáját követve, a mi földműves és iskolás ifjúságunk is belekapcsolódik ebbe a kísérletező munkába, mely mekívánja a tömegek együttműködését, azzal, hogy egyfelől megismerkedik a micsurini-ly szenkói mezőgazdasági növénytannal, másfelől résztvesz a gyakorlati kísérletezésben és mintaiskolák létesítésében. A haladószellemű mezőgazda sági tudomány népszerűsítésénél falvainkban nagy szerepet játszanak a helyi agronómok és állatorvosok. Micsurin és Lyszenko tudománya, mely a természeti jelenségek magyarázatában a dialektikus materializmus törvényét érvényesíti, lesz nálunk is a mezőgazdasági tudomány elismert és gyakorlatilag megvalósított alapja, éppen úgy, mint a többi népi demokráciában. A NAP ESEMÉNYEIHEZ . Hz ötéves terv első sikere A szombati és vasárnapi lapokban megjelentek az első hireK az ötéves terv első félévének eredményeiről. A tervet az ipari termelés terén országos méretekben 101.9 százalékban teljesítette, míg az élelmezési ipar 112 százalékos eredményt ért el. Néhány nap előtt a földművelésügyi miniszter jelentette, hogy a szarvasmarhaállomány július l-ig elérte a tervszerinti mennyiséget. Nincs kétségünk afelől, hogy a gabona és más termények idei terve teljes egészében teljesül. A közlekedés fennakadás nélkül dolgozik, a vasút és a posta példásabban teljesíti kötelességét, mint a kétéves tervben. Végül pedig az építészetben naprólnapra javul a helyzet. Az ötéves tervnek már ezek a kezdeti sikerei igazolják, hogy a munka jobban halad, mint a kétéves terv idejében. Ennek a ténynek Íren nagy a gazdasági és politikai hordereje. Az ötéves terv egész életünk alapköve. Ma mindenkinek meg kell értenie, hogy életünket ma az ötéves terv • Irányítja. Biztosítja a munkát, azt a munkát, amely egyáltalán nem annyira természetes, mint azt sokan hiszik. Vegyünk csak példát a nyugati államokról és rögtön látjuk, hogy a munka ott sokszor majdnem elérhetetlen távoli dolog, aminek semmi közössége nincsen a tömegekkel. És az emberek örülnek, ha munkát kapnak. Nálunk mindenki, aki dolgozni akar, munkát talál. Nálunk a munka, bármilyen is, megbecsült és nemes; az osztály és rendi ellentétek eltűnnek benne. A legtiszteletreméltóbb ma az a munka, amely legjobban előmozdítja az ötéves terv sikerét. Hőseink ma az osztravai élmunkások. a kiváló teljesítményt felmutató vasöntők, a szövőmunkások és a disznóetetők, a dolgozó parasztok. Ezek a mi hőseink, mert nagyszerű erőfeszítéseikkel ők biztosítják számunkra az ötéves tervet, a dolgozók jobb jövőjét. Egész Spanyolország fölött borús az ég... 1936 július 18-án a madridi rádió reggeli hírei között a bemondónő, mintegy véletlenül monotón hangon odavetve olvasta be a mikrofónba a következő mondatot: „Egész Spanyolország felett derült az ég." Ez a mondat volt a jeladás a készenlétben álló fasiszta reakciósoknak, hogy megkezdjék aljas támadásukat a spanyol nép és a spanyol demokrácia ellen. Ez a jelentéktelen mondat lett az árulás elindítója. A világtörténelem legnagyobb és legvéresebb testvérharcát ez jelentette be sz ibériai félszigeten. Spanyolország nyílt csatatérré változott. A világ cs^zes haladó nemzetei harcoltak itt a jó ügyért, saját nemzetük szabadságáért. A spanyol hadszíntér kicsiny színpad volt csak, de elég nagy ahhoz, hogy a támadó fasizmus megtarthassa rajta főpróbáját. Itt kezdődött meg az a szörnyű játék, amely átvonult egész Európán és lángbaborította az efé.sz világot. „Snanvolország felett derült az ég." Igen, a nemzetközi reakció Span^olorPTÍ p-ot választotta ki, hogy az áldott ibé^ni fé'szi^et legyen a főpróbája a vilá? haladó erői ellen irányuló keresztes hadjáratnak, amelv a nenf^ívps frrií't júliusi nap óta. 13 éven keresztül szakadatlanul folyik. Gyalázatos, alias játék volt ez. Az e^vik oldalon a fefrwertelen spanyol nép és a nemzetközi szabad sá"-* 1 arcosok maroknyi csapata, a másikon a színpadra lépő imperialista német és olnsz fasizmus által hajlómra i'ittatott Frsnco, akinek háta mögött, ma már tisztán látjuk, ott állottak a nemzetközi mun 1 ,'áR T Vio7 r rplnm benemavatkozási komédiáinkkal. Spanvolors^áfha özönlött a fegyver. Francoék tele voltak Junkers, Heinckel és rrr's t'onsú reniMŐPfé™ei-'kel, nehéz t íÍ7é* , cép ,'< s*pl, aknavetőkkel, mfr a m^sik oldnlon I.eon Blum úr és a többiek benemavatVn^rfci komédiájukkal céltndatospn ftéiték halálra a sppmrol dpmokráe'át. felett borús az ésr. dp tudink ho°-v nvi" rf >M nrrth*'itozás ellenére vé£,ül is ott is kiderül.
