Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-15 / 79. szám, péntek

—•— ÜJ SZO BEMUTATJUK ABHÁZIA ELSŐ KÖLTŐJÉT, GULIÁT, 75. SZÜLETÉSNAPJÁN 1949 július 16 UJSZ0 Szuhumiban, a Fekete tenger egyik legszebb városában él Abhazia nemzeti költője, Dimitrij Joszipovics Gulia, aki az elmúlt héten ünnepelte hetvenötödik születésnapját. Abhazia népe szeretettel veszi körül nagy nemzeti költőjét. Érdemei elismeréséül Szukumi város tanácsa egyemeletes, pompásan berendezett lakóházzal ajándékozta meg az agg poétát és az ő dicsőségét hirdeti a város egyik legszebb utcája is, cö!dműves csaüád fia Dimitrij Gidia Abházia első költője. Az abház nyelv a világ egyik legősibb nyelve, de a Nagy Októberi Forradalomig ennek a népnek még ABC-je sem volt. Az ősi dalok, a mesék és a legendák szájhagyományok formájában maradtak fenn. Ezekhez a szájhagyományokhoz fordult Dimitrij Gulia, ezekből meríti műveinek alapeszméjét. Életének hetvenöt esztendeje alatt Gulia sokat, nagyon sokat írt. Igaz, hogy ő már a forradalom előtt megtanult írni-olvasni. Földművescsalád fia. Városi rokonsága iskoláztatta. Orosz isko'.ábp. járt és azután tizennyolc éves korában visszatért falujába, hegy tanítsa és nevelje népét. Mesemondóktél §s rsépénekesektől tanul! Dimitrij Gulia nemcsak Abházia első és legnagyobb költője, de első tanítója is. Ő állította össze az abház ABC-t és abház nyelven akarta tanítani népét. A cárihatalom azonban megakadályozta ebben. Gulia tehát titokban nyomatta ki az abház ABC-t, az e'.ső abháznyelvű könyvet. A költő feldolgozta népe történetét. A mesemondóktól és a népéneksektől tudta meg azokat a legendákat, amelyek az abház történelem dicső hőseiről szólnak. Sokat kutatott a tifliszi és moszkvai könyvtárakban. Az orosz irodalom remekműveit lefordította abház nyelvre. Többek között Puskin legszebb művei az ő fordításában jelentek meg abház nyelven — természetesen csak az Októberi Forradalom győzelme után. Ebben az időpontban írta meg Abházia történetét is. Ő alapította meg az első abház újságot és ő írta az első abháznyelvű színdarabot, A legbüszkébb arra vagyok... A háború éveiben írta a „Költemény Sztálinról" című nagy ódáját. Legutóbb megjelent az „Ősz falun" című kötete, amely a háború utáni kolhozéletet mutatja be. Az ősz költő résztvett szűkebb hazája, az abház autonóm köztársaság po'Atikai' életében is. Tagja köztársaság Legfelső Tanácsának. Hetvenötödik születésnapja alkalmából meghatottan emlékezik a múltra. — Az egykor oly elmaradott Abházia — mondja — ma már művelt és kulturált ország. Szuhumiban felépült a Tudományos Akadémia fiókintézete, van pedagógiai főiskolánk és tudományos kutató laboratóriumunk. A nem is olyan régen még írástudatlan abházok gyermekei közül sokan mérnökök, orvosok, tanárok. Ma már nem én vagyok Abházia egyetlen költője. Fiam — mondja büszkeséggel hangjában —, Georgij Gulia, egy sereg nagysikerű elbeszélés és színmű szerzője. „Tavasz Szakemben" című elbeszélés-gyűjteményéért most kapta meg a Sztálindíjat. Leányom, Tatjána, a helybeli pedagógiai főiskola tanára. Végezetül azt mondja: — A legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy hetvenötödik születésnapom alkalmából szívem felett viselhetem a Lenin-rendet. Tanítók énekelnek munkásoknak A „Nitran" nevű tanító énekkar vendégszerepelt a Ferenit nyitrai üzemben, ahol az összegyűlt munkások előtt több kardali szerzeményt és népdalt adott elő. Az énekkar elnöke az üzemi könyvtárnak 19 értékes könyvet adományozott. A Kommunista Pórt üzemi szerve köszönőlevelet küldött a „Nitran" énekkarnak. A levél többek között ezeket tartalmazza: „Megértettétek az idők szellemét és szoros érintkezést vettetek fel a munkássággal. Ebben az igyekezetetekben sok szerencsét kívánunk." Gretchen: Nézd, Mutti, a papa! M ama: Az nem a papa kislányom, csak nagyon hasonlít hozzá! SZENES ERZSI: BUKSI ES A MACSKAK Buksi még nem volt hároméves, miKor Micike, a macska, a n^ioa került, a macska meg nem volt sokkal nagyobb, mint i»uksi ökle. Buksi kimoiiunatatianul örült az új játékszernek, agyonszerette, agyonnyúzta. Hiaba intették, fenyítették, hogy nem szabad a kis macskát bántani, nem egyszer megkínozta. Jobban mondva csak úgy bánt vele. mint a bábukkal, vagy a nagy barna mackóval, azoknak is kicsavarta kezétlábát és úgy húzta őket végig a padlón. A macskával is ezt cselekedte. Csakhogy ez mulatságosabb volt, mert a kölyökmacska sivított, nyivákolt, a babák s a mackó viszont hallgattak. Nehezen tudta megérteni, miért szabad az egyikkel mindent, a másikkal jóformán semmit, hogy az egyik élő, a másik élettelen, neki egyformán játékszer, mulatság volt mind a kettő. Micike az első időben alig tudott a kínzástól fejlődni, nem fogott rajta az étel, nyeszlett, ványadt volt, pedig friss tejszínt, sok nyalánkságot kapott, még húst is, a házban mindenki kényeztette, istápolta Buksi ellenében. Igazán csoda volt, hogy az első heteket kibírta, hogy bele nem pusztult. Az volt a legkülönösebb, hogy nem futott meg kínzójától, sőt ragaszkodott hozzá. Mindenen túl szerették egymást Buksival; téli délutánokon, mikor odakünn sűrűn havazott s a szobában mintha megállt volna az álmosító csöndben az idő, a cserépkályha előtti szőnyegen meghitten játszottak. A macska olykor szundított vagy dorombolt, hol itt, hol ott lelt meleg zugolyra a puha díványpárnák és fotelek között, boldogan nyújtózott Buksi apró tenyere alatt, míg a kislány gyöngéden simogatta a hátát, a fejét. A kis tenyérből több melegség áradt felé, mint a forró cserépkályhából. Buksi sok mindenre tanította, kényszeritette. El kellett például lelejtenie, hogy ö élő, lélegző, moz

eó, ugráló valami, olyan mozdulatlanná kellett változnia, mint a bábuknak és a mackónak. Buksi kirakta a díványra a mackót és a babákat; sok babája volt, úriruhások, meg parasztrokolyások, porcelán és rongybabák és mindegyiknek szerepe egy képzelt játék szabályai szerint. A macskát odaültette a babák mellé, a hátsó lábain kellett ülnie, míg elülső lábait kiskutyák módjára feltartotta. Ebben a helyzetben félórahosszat is megmaradt mozdulatlan, félig húnyt szemekkel. Ha valaki idegen bejött a szobába, azt hihette, hogy nem eleven állat, hanem csak emberkéz alkotta gyermekjáték, akár a körülötte lévő babák. Lassanként beleszokott ebbe az életbe, melyben jó é3 rossz, kínzás és gyöngédség egyre váltakoztak. Három hónap múltán gyönyörüszép, karcsú, viilámosszőra állattá fejlődött, a nemes fajták minden ismérvével. Teste és feje rendkívül arányos volt, kecsesség és báj jellemezték, s mintha tudatában is lett volna szépségének, ha végigment a szobán, felemelte a farkát s kényesen lépdelt, tetszelegve. Buksihoz sokszor bizalmasan hozzádörgölődzött, hízelgett, dorombolt, szeszélyeinek híven engedelmeskedett, játékszerből játszópajtássá lépett elő. Bármint is adódott kínozta Buksi avagy dédelgette, a háziak közül láthatólag öt tüntette ki leginkább ragaszkodásával, a felnőtteket nem sokba vette. Űgylátszik, az állatok mégis csak a gyerekeket érzik legközelebb magukhoz, a kisebb lényeket, kikben mint őbennük, erősebb az ösztön, mint az értelem. Tavasszal egyszerre tág lett a világ. A cserépkályha kialudt, de az örökké égő aranykályha, a nap, egyforma hővel árasztotta a meleget és a fényt. Kinyíltak az ajtók, az ablakok, Mici macska felfedezte az udvart, a kertet, a rügyező fákat, a pázsitot, a szomszédos háztetőket és a szerelmet. Buksi hamarosan megtudta, hogy a macskának kicsinyei lesznek, s azt is, hogy vakon fognak a világra jönni. Izgatottan várta a megszületendő cicákat. Buksi mamája is készült a családi eseményre, gondosan vackot készített Micikének a kölykezés idejére. Szerencsésen a világra is jött négy kis cica, hármat a cigányasszony vitt el, egy tiszta ezüstszínűt megtartottalt és elnevezték Fifinek. Az anya-macska a felnőtteket közel engedte kölykéhez, Buksi mamája még kézbe is vehette, a legteljesebb bizalommal viseltetett iránta. De mikor Buksi kiszaladt a szobából a konyhába nagy lelkendezve, hogy Fifivel megismerkedjék, a nagy macska szentébe kiült a borzalom, szőre felborzolódott, zihálva fujtatott, minha lángot akart volna kibocsátani a torkán, előre nyújtotta karmait, azután villámsebesen szájába kapta kölykét, a nyakánál fogva és elrohant vele. Napokig nem került elő. Fifit később lehozták a padlásról, de Buksi közeledtére Micike mindig elcipelte és elrejtette. Néha napjában többször is megismétlődött ez a jelenet. Buksit tíz lépésről sem tűrte meg kicsinye közelében, míg ha Fifit biztonságban tudta, eljátszott Buksival, mint azelőtt. Bízni azonban nem tudott benne, az anyai ösztön éberséggel emlékezett a múltra, a szörnyű kínzásokra, amit Buksitól kellett elszenvednie; mintha megelevenedtek volna előtte a gyötrelmek, mikor a kislány a lábát ráncigálta, mikor fejjel lefelé tartotta percekig, s úgy dobálta egyik sarokból a másikba, mint holmi érzéketlen pamutgombolyagot. Nem, nem bízhatta rá kölykét ezekre az apró, kegyetlen kezekre! Rekcrdközönség Érsekújváron Hétszámjegyű győzelme! aratott a Ferencváros Ferencváros -Sokol NV ÖSSZ Kővé Zámky 11:0 [3:0) ra. A kapustól kipattant labda Décsi I.-hez kerül, aki azt szerencsétlenül saját kapujába továbbítja. 4:0. A 13. percben Deák mestergólja köt ki a hálóban, A 16. percben szép érsekújvári támadás után a labda Sereshez kerül, aki még néhány lépést fut, majd hatalmas bombalövést küld a kapura. A kapu torkából Klspéter fejeli ki a már gólnak hitt lövést. A 25. percben ismét Deák van jó helyzetben, de szabálytalanul szerelik. A játékvezető nem ítél 11-est. A 27, 32. és 35. percben Deák góljai kötnek ki a hálóban. 8:0. A 41. percben Kocsis eredményes. A 42. percben Deák szabályszerű gólt ér el. de a játékvezető les címén nem adja meg. A következő percben Kocsis eredményes, majd a 43. percben Mészáros állítja be a végeredményt. Az érsekújvári sportnak a nagy vereség ellenére is ünnepe volt. A magyar bajnok, a Ferencváros szlovenszkói portyája során Érsekújváron játszotta első mérkőzését. Már a koradélutáni órákban zsúfolt teherautókon, autóbuszokon, autókon és szekereken érkeztek meg a vidék sportrajongói, hogy tanúi lehessenek a zöld-fehérek bemutatómérkőzésének. Az érsekújvári sportpályán eddig még soha nem tapasztalt nagyszámú, közel nyo'cezer néző szorongott a lelátókon. A csapat vezetősége 500 fiatal mezőgazdasági brigádmunkást is meghívott a mérkőzésre, akik díjtalanul nézték végig a mérkőzést. A közönség nem csalódott. Szép mérkőzést látott, a magyar bajnok a modern labdarúgótechnika iskolapéldáját mutatta. pont hét órakor futott ki a két c.sa.pat. Kölcsönös üdvözlések és a csapatzászlók kicserélése után a mérkőzésre kerü't a sor. Gero, tapolcsányi játékvezető sípjelére a következő felállításban álltak ki a csapatok: Ferencváros: Henni — Rudas, Szabó — Kéri, Kispcter, Lakat — Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor. Sokol CSSz Nővé Zámky: Andris — Kovái, Lénárt — Kollár, Décsi II., Décsi I. — Kovacié, Jurik, Seres, Virágh, Pintér. A Ferencváros kezdi a játékot. Mingyárt a második percben Kispéter Mészárost szökteti, aki a döntő helyzetben mellé lő. A következő percekben a honi csapat támad, de mindháromszor lesre futtatják a ferencvárosi védők. A honiak idegeskedése nagvobb, mint az iram. A 10. percben Mészáros szép lövését védi az érsekújvári kapus. Két percre rá Kovaííő egyedül fut a 16-osig, lövése a kapulécről pattan vissza. A vezetést a 18. percben szép összjáték után Deák átadásából Kocsis szerzi meg. Márom percre rá ismét Kocsis eredménves, 2:0. A gól után a honiak ellentámadásba mennek. Előbb Pintér, majd Seres, illetve Virágh lövését védi Henni. A 35. percben Czibor átjátsza magát a védelmen s a 16-os tájékáról bombagóllal növeli az előnyt, 3:0. Egy percre rá Kovacié szép lövését húzza le a levegőből Henni. Az első félidő utolsó tízpercében mindkét csapatnak voltak jó helyzetei, de a csatárok a döntő pillanatban vagy mellé lőttek, vagy pedig túlkombináltak. Az első félidő szögletaránya 6:1 a Ferencváros javára. A második félidő a honiak eredménytelen támadásaival indul. A Fradi védelme elsőrangú védőjátékot mutat. A 13. percben gyors léfutás után kavarodás támad az érsekújváriak kapuja előtt. Budai lő kapuBírálat; Az eredmény reális. Kezdés után 'óidéig a honiak lámpaláza volt észlelhető. A Ferencváros fáradtan játszott. (Vasárnap óta ez a harmadik mérkőzésük 1 A honiak viszont idegesen kapkodtak. A mai Ferencvárostól ilyen gólaránnyal kikapni nem szégyen. Még akkor sem, ha a vereség kétszámje<?vű. így kaoott ki az NB I-ben az ETO és a Szeged csapata is. A Ferencváros jelenleg kiváló játékerőt képvisel. Az egész csaoat dicséretet érdemel. De meg kell dicsérni az érsekújvári játékosokat is. akik az első nerctől kezdve sportszerűen és kitartással küzdöttek. A Ferencváros csaoatában föle? Czibor iátékát kell kiemelni. Kitűnő formában vn, gól;ai mesteriek voltak. Deák 60 percen keresztül nem volt található. Gyengén. fáradtan játszott. Az utolsóne"»-<-edórában mutatta be igazi tudását. Jól játszott még Rudas és Kocsis. Az érsekújvári csapatban Andris idegesen védett. Az első félidőben volt esv-két jó védése. Szorgalmas edzéssel jó és biztos kapust lehetne belőle faragni. A védelem és a fedezetsor sokat dolgozott, de nem tudtak megbirkózni a kitűnően taktikázó ferencvárosi csatárokkal. A fedezetsor legjobbja Décsi II. volt. A csatársorban Seres játéka emelkedett ki. A lestaktikát kitűnően alkalmazó ferencvárosi védők az első félidőben kifárasztották a honiakat. A második félidőben szinte macskaegér harc folyt. A Sokol NV CSPz Nővé Zámky veresége előrelátható volt. Egy tanulság mégis van: Jó, ha a vidéki csapatok nagy ellenfelek ellen is játszanak, mert ilyen játék közben sokat tanulhatnak és tudásukat fejleszthetik.. Gero játékvezető hibásan vezette a mérkőzést. Magyarország szakszervezeti válogatott— Csehszlovákia szakszervezeti vál. 3:0 (3:0) Budapesten nagyszámú nézőközönség előtt játszották a mérkőzést, mely a magyar szakszervezeti válogatott győzelmével végződött. A magyar válogatottban több nemzeti válogatott játékos is szerepelt, míg a csehszlovák színeket a bratislavai kerület szakszervezeti válogatattja képviselte. Az első félidőben a vendégek a nap ellen játszottak. Stájer kapus két gólban „benne van". A magyar csapatban Turai, Bozsik és Puskás, mig a vendégeknél Dr. Balázsy, Viéan, Laskov és Venglár voltak jók. A mérkőzést -Kádár vezette. • Magyarország—Franciaország 2:3. A Davis Cup elődöntőjében a francia válogatott Budapesten szép küzdelmek után 3:2 arányban győzött. Hétfő délután a francia Bernard 6:2, 6:4, 6:1 arányban győzött Ádám ellen, míg Asbóth Abdesselamont győzte le 6:2, 7:5, 9:7 arányban. A találkozókat 8000 néző előtt játszották. • Két győzelmet aratott Svájcban a Dynanrtka. A pozsonyi Dynamitka labdarúgócsapat Svájcban portyázik: Eddig két mérkőzést játszott. Eredmények: Sportfreunde Bozilej—Dynamitka 0:3 (0:1), Dynamitka—Satus Bern 11:0 (4:0). III C7<1 a csehszlovákul maevsr dolgozók napilap!*. Szerkesztőséé és kiadóhivatal- Bratislava Jesenského R.. II. em Teleién ?fi*>-7? Fő- és felelfisszerkeszfS: I B.-ln

c» Gyula. Feladó f, irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállaltok Kéziratokat nem adunk vissza. Előizetés I évre 540.-, '/j évre Ü70.-, lU évre 135.-,