Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-15 / 79. szám, péntek
— UJSZ0 1949 július 23 0. Zasiávski Httlee beszédéről (Folytatás az 1. oldalról) nr -.listákra hárítják. Ezzel szemben a ' ommunisták megmondják a ncpr az igazat, ami a Marshall-tervet c a labouristák káros politikáját illeti. Azt is megmondják a népnek, ho' v a szocializmus valóban megtartott ,-> a kapitalizmus fölött a fslsőbbf Tit a Szovjetunióban és a népi demokratikus államokban, ahol a gazd-sági terveket tervszerűen hajtják ••'"ve, míg a kapitalista világban a Marshall-terv halomra dől. A Szov:ctúnióban, meg a népi demokratikus á'lamokban a nép nem ismeri a válságokat és a munkanélküliséget, míg a kapitalista világban már bekövetk—?tt a krízis, amely állandóan eröf-bb lesz és magával hozza a növekvő munkanélküliság minden borzalrr t. az éhséget és halálozást. Atflee úr manchesteri beszédében prélkül, hegy valakit is megnevezett volna, rámutatott arra. hogy egv külföldi állam az angol kommunistákat a Marshall-terv és az angol l-'bourista kormánv politikájának é'ps kritizálására kényszeríti. Nem akarunk foglalkozni ezeknek a göbbelsl arzenálban zsákmányolt piszkos trmadásoknak elemzésével, cak megállapítjuk, hogv Attie e úr réizásai nagyon nevetségesek. A kormány, mely gazdasági, diplomácia! és katonai politikáját az amerikai imperialisták engedélvével folytatja, elvesztette önálló arcélét. A moszkvai Pravda mai "zárnának nemzetközi áttekintésében M. Marini ezeket írja: — Mikor a nyugati hatalmak kísérlete. ami azt célozta, hogy a Szov;etún:óra rákényszerítsék potsdamellenes programjukat, kudarcot val'ott Párizsban, más iránvba fordultak. De mrmár Wash'ngtonban erről a változásról is lemondanak és úiból a potsdam el'en irányuló csődöt mondott politikának csinálnak reklámot.. Itt nem a lélektani elem a döntő, hanem az állami departementnek az amerikai kongresszussal szemben tanúsított politikája. Mint ismeretes, a szenátus hosszas halogatások után megkezdte az Északatlanti Szerződésről a tárgyalásokat. Az állami departement taktikája abban reilik, hoev a Külügyminiszte"ek Tanácsa párizsi ülésének eredményeit a legnagyobb mértékben rosszul rajzolják le. A tényekkel előtétben az amerikai állami departement ki akaria használni az elert megegyezéseket és leginkább az osztrák kérdésben elért eredménvt, mint ellentétet, melv a szilárd politikának hathatóságát igazolja. Jellemző, hogy ezt a hazug változatot Tito Jugoszláviájának nacionalista klikkje minden erejével támogatja. Román énekesi a prágai Nemzeti Színházban A bukaresti román állami operaház énekesnője Dora Massini vasárnap és szerdán a prágai Nemzeti Színházban lépett fel „Eugenyij Onyegin" című operában. Fellépése újabb bizonyítéka a csehszlovák-román baráti viszonynak. A számok beszédek az ukrajnai kuttűrétel Ukrajna városaiban és községeiben 4Sa.7'i 5 mükecivelő koiiektiva működik. A kerületi, városi és területi seregszemlén közel 23.000 kollektíva, 400.000 szereplővel vett részt. A műkedvelő kollektívák 85 százaléka a fiatalok sorából került ki. A kulturális felvilágosodás nagyarányú kibontakozása nemcsak a műkedvelő gárdák nagy számában, hanem a könyvtárak gyarapodásában is megmutatkozik. Mint a statisztikusok megállapították, Ukrajna községeiben 5887 kolhozista könyvtár van, amelyek közül minden másodiknak komszomolista a könyvtárosa. 1948 tizenegy hónapja alatt 40 millió darab könyvet adtak ki Ukrajnában. Múlt évben jelentek meg Lenin és Sztálin müveinek újabb ukránnyelvü kiadásai is. A gyermek- és ifjúsági könyvkiadással foglalkozó ukrajnai kiadóvállalat mintegy 1,500.000 cl.an könyvet bocsátott ki, amely az ifjúságnak és a kisebb gyermekeknek szól Az Ukrán Köztársaság filmszínházaiban 122.000, 115.000 néző fordult meg az elmúlt évben. Mindezek a számok fényesen mutatják a kultúra hatalma? fejlődését a Szovjetunióban. A Csemadok lévai kultúrestje — a garammenti magyarság nagy ünnepe Ali g egyhónapos megalakulása után rendezte meg a CSEMADOK lévai helyicsoportja első nyüvános kultúrestjét, mely sikerévei minden tekintetben túlszárnyalta a legmesszebbmenő remenyeket is. Ott láttuk a zsúfolásig telt Városi Színház első soraiban a párt, a szakszervezet, a járás és a város vezetőit, a haladó munkásság és értelmiség képviselőit s mögöttük Léva és vidéke magyarságát. Hosszú évek »óta először hangzik fel magyar szó a lévai színházban, Ünnep ez a nap, hálaadó ünnepe azoknak, akik megérték ezt a napot és hálaadó ima azok felé, akik viszszaadták Csehszlovákiában a magyar szó szabadságát! Pintér Géza csoportelnök megnyitójában üdvözölte a közönséget, majd megemlékezett a népi demokráciák nagy halottjáról, Georgij Dimitrovról, akinek emlékét egyperces néma felállással gyászolta a zsúfolt nézőtér. / A műsor bevezető számaként a Hevesi-Schmdler zenekar pompásan begyakorolt együttese Kéhler Béla „Magyar vígjátéknyitányát" adta elö a közönség nagy tetszése mellett. Alig halkultak el az utolsó akkordok, Nagy László, Léva város népszerű és kitűnő műkedvelője lép a függöny elé ezüstvégü bottal, kis táskaval, Petőfi-köpenyben. Egy percre felzúg a taps, hogy az tan helyet adjon a lélegzetfojló csenunek. Nagy László az örök színész jelképeként lassan megindul a közép leié. Félve néz körül, beles a színpadra, végigjártatja kérdő tekintetét a zsúfolt sorokon és könnytől csillogó szemmel, áhítattal, gyengéden simogatja meg a kopottas bársonyfüggönyt: — Ügy láttam, megérkeztem ... Itthon vagyok! — Sokáig nem láttam otthonomat, sok éven át nem hallattam hangomat, melyet belémfojtott az ágyúk dörgését, a tankok dübörgése, vijjogó bombák robbanása, A háború szétdúlta, felégette otthonomat es én, a számkivetett szegény vándor, elindultam megjárni a kisemmizettek, hajléktalanok szomorú Kálváriáját. — Szólni akartam, hallatni hangomat, belekiáltani a fekete gondok, a felmarcangolt sebek vigasztalan éjszakájába: „Ember! állj meg! Az örök i<razság nevében kérlek, állj meg, állítsd meg féktelen rohanásod a történelmi századok lejtőién, mert hamis az utad, rossz az iránytűd .. .!" — Falvakon mentem át. A még füstölgő házererendák mellett lehorgasztott fejű, szótalan emberek. Néma falvak néma lakói: magyarok .. . Szemükből hangtalanul suhant felém a szó: Hová? Merre? — Intettem nekik: Arra, Kelet felé, ahonnét világosság dereng, ahol egy új Nap szórja sugarait mindenkire, aki fázik, aki melegre, aki otthonra vágyik! Nem kellett őket hívni, jöttek velem és számunk egyre megsokasodott. A gyengék elhullottak az úton, mert hátranéztek a régi világ felé, mely hontalanná tette őket. — Megjártuk a Kálváriát! Fenn a hegyen iáttuk az új hajnalhasadást s amonnan Keletről eddig alig ismert melódiákat sodort felénk a szél, mely megcsapott bennünket is és magával ragadott, hogy orkánná dagadva elsodorjon minden akadályt. Hömpölygő töme-rcé váltunk, mely zú^va zúdult a Haladás útján egy szebb és jobb jövő felé. A menet élén P viharvert, srob'őténte zászló, de rajta aranybetükkel egy szó: Szabadság! — Szabadság! Az emberi vágyak netovábbja, lelkünk titkon melengetett palántája, melyet féltve ápolgattunk, óvtunk, hogy új tavasz jöttével örömmagvakat hintsen a vértől ázott föld kifosztott termőtalajába. — Szabadság! Te bűvös, varázslatos szó! — ismerd meg hatalmadat! Nézz bele _ sorsüldözött munkásnép könnymarta szemébe, simítsd le arcukról a szenvedésvájta barázdákat és kiáltsd feléje telitorokkal: Eljöttem hozzátok éli — a Szabadság! Beszélhettek apáitok nyelvén, nem kell félnetek vagy szégyenkeznetek érte! Meghoztam nektek a Kelet diadalát a világ minden nyelvén, egybetettem a szlovák és a magyar dolgozik ke-ét. hoT a füstölgő romokon közös erővel közös hazát énítsenek! ... Fáradtan érkeztem jiaza, lelkemet meerténdesték a tövisek s az idő is eljárt felettem. Hoznád fordulok rrost. haladó mafver ifjúság! Munkára hívlak benneteket, hoirv összefogva szlovák társaitokkal hordatok a téglát, keverjétek a betont és építsetek fel egy szebb, egy jobb hazat, melyben nem az lesz az irányadó, hogy ki milyen nyelven beszel, — hanem az, hogy ki mennyi téglát hordott össze az új haza felépítéséhez! — S amig a téglákat hordjátok, ajkatokról vidáman csendüljön fel a szabadság dala! Ezt kívánom én, akit talán testben megtört a vihar, de lelkemet meg nem törheti semmi! ... — Ha valaki kíváncsi kilétemre? — bemutatkozom: Én vagyok —'ha ÚTy tetsz'k — Hamlet vagy Leár király, Jánoáik avagy János vitéz, Sári bíró, vaery Hunyady László, Rettenetes Iván avagy Gül Baba, — mert ez mind én vagyok. Arcom száz, nevem ezer, de lényem csak egy: az örök színész, a magyar komédiás !... Percekig tartó tapsvihar jutalmazta a pompásan előadott és megjátszott monológot, melynek szövegét Halász László írta. Lassan gördül szét a függöny és a misztikus reflektorfényben mély szakadék tárul a közönség elé. A szakadék oldalén szlovák és magyar dolgozó. Látni rajtuk, hogy közeledni akarnak egymáshoz, hisz ezeréves történelmi együttélés, évszázadok elnyomása fűzi őket öszs"e. de széles a szakadék, nem találják meg az utat, mely közelebb hozná őket egymáshoz. S amint igy tanácstalanul állnak, egy hatalmas vörös csillag ereszkedik le. mely betölti a szakadékot s a két nép dolgozóba megtalálja az utat, melyen mindkettőjüknek haladni kell. Valahol messze felcsendül a béke indulója s a két nemzet dolgozőia kezet fog egymással, erősen, férfiasan, hogy ez a baráts^i 0" örökre szóiion az emberiség szebb jövőie érdekéhen. E néma jelkéri intő azok számára, akik még új háborúra rsz'tanak és p sovinizmus nalástja alatt a gyűlölet átkos élti'ét akarják a két nemzet közé verni. T*th Károly tanító Petőfi: „ETV srondo'flt bánt engemet" cfmű versét adla elő mélv átérzéssel. Nagy tapsot Vot) a ló előadásért. Talpisr érö fehér selyemruhában K u c s p r a Manci lén azután a függöny elé. A cifránv hanrol. Halkan, finoman felesendiil a im™9r halira tó é" dallamával megtölti a termet. Üjra s'áU a maervar nóta, Léván. bog" hirdesse a néni demokráciák p-Wizelmét, a nvelv szabadságát. Pokaknak szemében könnyeket láttunk megcsillanni. Hullásukból rne"környebb'M a szív. megtisztul a lélek. A nézőtér tombol, a siker forró. A műsor első részét Terstvftnszky Józsi .Tenő: „A vízbefúlt esízmáia" című tréfíla' zárja be. melyben Juhi sz Endre, Németh Dóra, Ledénvl ,T*To Pf neménv László, Dalmady .Albert 's Palkovles József aratnak "fT sikert. Dicséret illeti ezt a fiatal m*'nkásfTeneráciőt, in el" a míb el vekből, e-y árakból sietett, a próbákra heteken át, ho"-v beMzonvItpák a mpevpr dolgozók tettrekészségét és tehetségét. Szünet után az ifjúsági szavalőkórus együttese szép sikerrel Petőfi: „Feltámadt a tenger" című versét szavalta. Most ismét „Blágerszám" következik. Pattogó magyar csárdás ütemeire G r á n e r Magái perdül a színre, hogy bokázó jávai elkápráztassa a nézőteret. Búzakalászos párta, piros pruszlik, rövid szoknya, piros csizma, mosolygó arc, pajkos, kacérkodó kék szemek s mindehhez istenadta tehetség! A közönség szűnni nem akaró tapsa ujrázásra készteti és a függöny elé szólítja a kis táncosnőt, aki kipirult arccal köszöni meg a forró sikert. Most ismét Tóth Károly lép elö és nagy tetszés mellett adja elö Petőfi: „A mágnásokhoz" című forradalmi hangú, gúnyoros versét. Közkívánatra Kucsera Manci szlovák dalokat ad elö, majd egy pattogó magyar csárdást, melyet a nótára éhes közönség háromszor is megismételtet. Nagy és megérdemelt sikere volt! A műsor zárőszáma Török Rezső: ..Foro? vagv nem forosr" című falusi tréfába volt, melvpt Var^a Lenke. Va^a Júl'a, Tóth Károly és Jeskó János visznek sikerre. A darabot. többször nyíltszíni taps szakította félbe. Az est megérdemelten hatalmas sikert aratott. A helyicsoport vezetőinek gratulálhatunk jól végzett munkájukhoz. Külön kell kiemelni Pompos András, Pákozdy Béla, Pákozdy Jolán, Heffner Sándor, Bartal István, Hübsch Ferenc és Gúth László vezetőségi tagok fáradhatatlan munkáját az est megszervezése érdekében, valamint Nagy László szakértői tudását, a színdarabok betanításáért. A műsort táncmulatság követte és itt azok is szóhoz jutottak. akik az előadáson csak nézőként vettek részt. Az előadás után megkértük Krsiak Jánost, a járási nemzeti bizottság elnökét, dr. Greger Lászlót, a járási nemzeti bizottság titkárát, Mana Károlyt, a Párt járási politikai titkárát és SluSny János járási biztonsági előadót, hogy nyilatkozzanak az előadásról é3 ezzel kapcsolatban a CSEMADOK lévai helyi csoportjáról. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fenti lévai politikai tényezők elragadtatással nyilatkoztak az előadásról és annak rendezéséről. Kijelentették, ha a CSEMADOK továbbra is ily szellemben dolgozik és ilyen szép és komoly népművészetet produkál, a CSEMADOK mindig számithat rájuk. Mana járási politikai titkár el volt ragadtatva az összefogást szimbolizáló élőképtől. KrSiak elvtárs hangsúlyozta, hogy tetszett a közönség 75 százalékos munkás és kisparaszt volta és hogy a dolgozó közönség ugyanolyan lelkesedéssel hallgatta és tlnneplte a szép szlovák népdalokat, mint az előadás többi számát. Végül valamennyien arra kérték a CSEMADOK vezetőségét, hogy ebben a szellemben irányítsák továbbra is a helyicsoportot. — nemo — Lengyei jegyzék Angliához 2 nád tábornokok perénak dszabotálása miatt A lengyel kormány jegyzéket intézett a brit kormányhoz, amelyben tiltakozását jelenti be az ellen, hogy az angol katonai megszállóhatóságok Németországban, állítólagos „egészségügyi okokból" nem állították bíróság elé von Rundstedt és Strauss náci tábornagyokat, akik Lengyelországban hallatlan kegyetlenkedéseket követtek el. TITO-ELLENES földalatti mozgalom Jugoszláviában A Romániába menekült jugoszláv hazafiak folyóirata újabb leleplezéseket közöl a Tito-klikk jugoszláviai rémuralomról. Rankovics belügyminiszter hóhérai ezrével vetették börtönbe a kommunistákat és százával végezték ki azokat, akik továbbra is kitartottak a Szovjetúnió mellett. A jugoszláviai kommunisták földalatti tevékenységre kényszerültek, de ez a tevékenység már meg van szervezve a városokban, ipari központokban és falvakban egyaránt. Tízezrekre rúg azoknak a kommunistáknak és jugoszláv hazafiak na 1: a száma, akik résztvesznek a Tito bandájának elűzésére irányuló harcban. A Tito-klikk üldözi a szegényparasztságot is. Miközben a kulákok a szegény- és középparasztréteg kárára állandóan gazdagodnak, a szegényparasztok kénytelenek magasabb adókat fizetni és a falvak szegény lakossága ma rosszabbul él, mint azelőtt a kapitalista Jugoszláviában. Zenta község kommunista pártszervezetének vezetősége kénytelen volt Romániábr. menekülni, mert nem akart részese lenni annak a gyilkos hadjáratnak, amelyet a trocKista banditák folytatnak a jugoszláv nép ellen. II munkásSevelezőkhcz A KSS terebesi járási titkársága névsort küldött be nekünk, amelyet az alábbiakban közlünk: Halász János, Cejkov, Puskás Dániel, Kistoronya, Galgán Miklós, Nagytoronya, Valkonda János, Surneg, Stefán József. Imreg, Ferenci András, Terebes. Felkérjük ezeket az elvtársakat, hogy körzetünkben vegyék át a munkás- és parasztlevelezői tisztet és legalább egyszer kéthetenként írjanak kimerítő levelet a falu vagy az üzem munkájáról. Közöljék a példásan dolgozó parasztok neveit, számoljanak be az élmunkásokról, a beszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről, hogy olvasóinknak t'szta képet tudjunk adni mindarról, ami a vidéken történik. A zselizi KSS járási titkársága felhívásunkra Varga Sándor elvtársat ajánlotta Fohronsky Ruskovból, akit ezúton kérünk arra, hogy lapunkat a zselizi járásban történtekről időközönként tudósítsa. Egyúttal arra is kérjük, hogy ismerős elvtársai közül a többi falvakból és helyiségekből is szervezzen munkás- és parasztlevelezőket. Körlevelünkre a Párt nagykaposi járási szervezete a következő elvtársakat nevezte meg munkásés parasztlevelezőkként: Germán Gyula, hivatalnok. Nagy kapós, Albert János, munkás, Lieskova, Majoros István, földműves, Nagykapos. Ezeket az elvtársakat is arra kérjük, hogy a fentebb jelzett értelemben lépjenek velünk azonnali összeköttetésbe. Felkérjük Johlik Ferenc elvtársat, korponai munkást, hogy munkáslevelezőink körébe a korponai járási pártszervezet átirata értelmében kapcsolódjék be. Felkérjük Szénási Viktor csallóközaranyosi és Szabó ZsigmondGuta 668. sz. alatt lakó gazdákat, hogy csatlakozzanak parasztlevelező mozgalmunkhoz és körzetükből küldjenek nekünk hetente, vagy kéthetente egy-egy beszámolót. A leveleket kérjük a következő címre küldeni: Cj Szó, szerkesztősége, Bratislava, Jesenského ul. 8. A borítékon a címük alatt jegyezzék oda: „M. L.", vagyis munkáslevelező. Angliai kfaeslap A nehéz helyzetben vergődő angol lakosság figyelmét a kormány minden lehető módon igyekszik elterelni helyzetének roszabbodásáról. így a kormány sajtója és rádiója hatalmas reklámot csapott annak, hogy a kormány „vívmányaként" most már Londonban és más angol városokban esténként kigi/uiladhatnak a villanyreklámok is. Ugyanakkor reklámok csábítják a lakosságot; Vásároljatok amerikai ruhaneműt!" De a kereskedők hiába igyekeznek becsalogatni a vásárlókat, az üzletek üresek, az emberek minden erőfeszítése arra irányul, hogy a nehezen beszerezhető élelmiszercikkekkel ellássák magukat. Az üzletek polcairól már rég eltűnt a tojás és a szalonna, tojásport pedig már úgyszólván nem hoznak he. London és más városok legtöbb üzletének pultjain ló- és bálnahús van. A fejadagokat grammokban méricskélik. Vasárnaponként tömegesen látni londoniakat, akik, hogy csökkent fejadagjukat kiegészítsék, puskákkal, csapdákkal felszerelve mennek a környékre as ott nyulakra, seregélyekre ?s mókusokra vadásznak... íme, néhány kép a mai Angliából...