Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-15 / 79. szám, péntek

— UJSZ0 1949 július 23 0. Zasiávski Httlee beszédéről (Folytatás az 1. oldalról) nr -.listákra hárítják. Ezzel szemben a ' ommunisták megmondják a ncp­r az igazat, ami a Marshall-tervet c a labouristák káros politikáját il­leti. Azt is megmondják a népnek, ho' v a szocializmus valóban megtar­tott ,-> a kapitalizmus fölött a fslsőbb­f Tit a Szovjetunióban és a népi de­mokratikus államokban, ahol a gaz­d-sági terveket tervszerűen hajtják ••'"ve, míg a kapitalista világban a Marshall-terv halomra dől. A Szov­:ctúnióban, meg a népi demokratikus á'lamokban a nép nem ismeri a vál­ságokat és a munkanélküliséget, míg a kapitalista világban már bekövet­k—?tt a krízis, amely állandóan erö­f-bb lesz és magával hozza a növek­vő munkanélküliság minden borzal­rr t. az éhséget és halálozást. Atflee úr manchesteri beszédében prélkül, hegy valakit is megneve­zett volna, rámutatott arra. hogy egv külföldi állam az angol kommunis­tákat a Marshall-terv és az angol l-'bourista kormánv politikájának é'ps kritizálására kényszeríti. Nem akarunk foglalkozni ezeknek a göbbelsl arzenálban zsákmányolt piszkos trmadásoknak elemzésével, cak megállapítjuk, hogv Attie e úr réizásai nagyon nevetségesek. A kor­mány, mely gazdasági, diplomácia! és katonai politikáját az amerikai imperialisták engedélvével folytatja, elvesztette önálló arcélét. A moszkvai Pravda mai "zárnának nemzetközi áttekintésében M. Marini ezeket írja: — Mikor a nyugati hatalmak kí­sérlete. ami azt célozta, hogy a Szov­;etún:óra rákényszerítsék potsdam­ellenes programjukat, kudarcot val­'ott Párizsban, más iránvba fordul­tak. De mrmár Wash'ngtonban er­ről a változásról is lemondanak és úiból a potsdam el'en irányuló cső­döt mondott politikának csinálnak reklámot.. Itt nem a lélektani elem a döntő, hanem az állami departementnek az amerikai kongresszussal szemben ta­núsított politikája. Mint ismeretes, a szenátus hosszas halogatások után megkezdte az Északatlanti Szerző­désről a tárgyalásokat. Az állami departement taktikája abban reilik, hoev a Külügyminiszte­"ek Tanácsa párizsi ülésének ered­ményeit a legnagyobb mértékben rosszul rajzolják le. A tényekkel el­őtétben az amerikai állami depar­tement ki akaria használni az elert megegyezéseket és leginkább az oszt­rák kérdésben elért eredménvt, mint ellentétet, melv a szilárd politikának hathatóságát igazolja. Jellemző, hogy ezt a hazug válto­zatot Tito Jugoszláviájának nacio­nalista klikkje minden erejével tá­mogatja. Román énekesi a prágai Nemzeti Színházban A bukaresti román állami operaház énekesnője Dora Massi­ni vasárnap és szerdán a prágai Nemzeti Színházban lépett fel „Eugenyij Onyegin" című operá­ban. Fellépése újabb bizonyítéka a csehszlovák-román baráti vi­szonynak. A számok beszédek az ukrajnai kuttűrétel Ukrajna városaiban és községei­ben 4Sa.7'i 5 mükecivelő koiiektiva működik. A kerületi, városi és te­rületi seregszemlén közel 23.000 kol­lektíva, 400.000 szereplővel vett részt. A műkedvelő kollektívák 85 százaléka a fiatalok sorából került ki. A kulturális felvilágosodás nagy­arányú kibontakozása nemcsak a műkedvelő gárdák nagy számában, hanem a könyvtárak gyarapodásá­ban is megmutatkozik. Mint a sta­tisztikusok megállapították, Ukraj­na községeiben 5887 kolhozista könyvtár van, amelyek közül min­den másodiknak komszomolista a könyvtárosa. 1948 tizenegy hónapja alatt 40 millió darab könyvet ad­tak ki Ukrajnában. Múlt évben je­lentek meg Lenin és Sztálin mü­veinek újabb ukránnyelvü kiadásai is. A gyermek- és ifjúsági könyvki­adással foglalkozó ukrajnai kiadó­vállalat mintegy 1,500.000 cl.an könyvet bocsátott ki, amely az ifjú­ságnak és a kisebb gyermekeknek szól Az Ukrán Köztársaság film­színházaiban 122.000, 115.000 néző fordult meg az elmúlt évben. Mindezek a számok fényesen mu­tatják a kultúra hatalma? fejlődését a Szovjetunióban. A Csemadok lévai kultúrestje — a garammenti magyarság nagy ünnepe Ali g egyhónapos megalakulása után rendezte meg a CSEMADOK lévai helyicsoportja első nyüvános kultúrestjét, mely sikerévei min­den tekintetben túlszárnyalta a leg­messzebbmenő remenyeket is. Ott láttuk a zsúfolásig telt Városi Színház első soraiban a párt, a szak­szervezet, a járás és a város veze­tőit, a haladó munkásság és értelmi­ség képviselőit s mögöttük Léva és vidéke magyarságát. Hosszú évek »óta először hangzik fel magyar szó a lévai színházban, Ünnep ez a nap, hálaadó ünnepe azoknak, akik megérték ezt a napot és hálaadó ima azok felé, akik visz­szaadták Csehszlovákiában a ma­gyar szó szabadságát! Pintér Géza csoportelnök meg­nyitójában üdvözölte a közönséget, majd megemlékezett a népi demo­kráciák nagy halottjáról, Georgij Dimitrovról, akinek emlékét egy­perces néma felállással gyászolta a zsúfolt nézőtér. / A műsor bevezető számaként a Hevesi-Schmdler zenekar pompásan begyakorolt együttese Kéhler Béla „Magyar vígjátéknyitányát" adta elö a közönség nagy tetszése mel­lett. Alig halkultak el az utolsó ak­kordok, Nagy László, Léva város népszerű és kitűnő műkedvelője lép a függöny elé ezüstvégü bottal, kis táskaval, Petőfi-köpenyben. Egy percre felzúg a taps, hogy az tan helyet adjon a lélegzetfojló csenu­nek. Nagy László az örök színész jelképeként lassan megindul a kö­zép leié. Félve néz körül, beles a színpadra, végigjártatja kérdő te­kintetét a zsúfolt sorokon és könny­től csillogó szemmel, áhítattal, gyen­géden simogatja meg a kopottas bársonyfüggönyt: — Ügy láttam, megérkeztem ... Itthon vagyok! — Sokáig nem láttam otthono­mat, sok éven át nem hallattam hangomat, melyet belémfojtott az ágyúk dörgését, a tankok dübörgése, vijjogó bombák robbanása, A hábo­rú szétdúlta, felégette otthonomat es én, a számkivetett szegény vándor, elindultam megjárni a kisemmizet­tek, hajléktalanok szomorú Kálváriá­ját. — Szólni akartam, hallatni han­gomat, belekiáltani a fekete gon­dok, a felmarcangolt sebek vigasz­talan éjszakájába: „Ember! állj meg! Az örök i<razság nevében kér­lek, állj meg, állítsd meg féktelen rohanásod a történelmi századok lej­tőién, mert hamis az utad, rossz az iránytűd .. .!" — Falvakon mentem át. A még füstölgő házererendák mellett lehor­gasztott fejű, szótalan emberek. Néma falvak néma lakói: magya­rok .. . Szemükből hangtalanul su­hant felém a szó: Hová? Merre? — Intettem nekik: Arra, Kelet fe­lé, ahonnét világosság dereng, ahol egy új Nap szórja sugarait minden­kire, aki fázik, aki melegre, aki otthonra vágyik! Nem kellett őket hívni, jöttek velem és számunk egyre megsokasodott. A gyengék el­hullottak az úton, mert hátranéztek a régi világ felé, mely hontalanná tette őket. — Megjártuk a Kálváriát! Fenn a hegyen iáttuk az új hajnalhasadást s amonnan Keletről eddig alig is­mert melódiákat sodort felénk a szél, mely megcsapott bennünket is és magával ragadott, hogy orkánná dagadva elsodorjon minden akadályt. Hömpölygő töme-rcé váltunk, mely zú^va zúdult a Haladás útján egy szebb és jobb jövő felé. A menet élén P viharvert, srob'őténte zászló, de rajta aranybetükkel egy szó: Szabadság! — Szabadság! Az emberi vágyak netovábbja, lelkünk titkon melenge­tett palántája, melyet féltve ápol­gattunk, óvtunk, hogy új tavasz jöttével örömmagvakat hintsen a vértől ázott föld kifosztott termő­talajába. — Szabadság! Te bűvös, varázslatos szó! — ismerd meg hatalmadat! Nézz bele _ sorsüldözött munkásnép könny­marta szemébe, simítsd le arcukról a szenvedésvájta barázdákat és kiáltsd feléje telitorokkal: Eljöttem hozzátok éli — a Szabadság! Be­szélhettek apáitok nyelvén, nem kell félnetek vagy szégyenkeznetek érte! Meghoztam nektek a Kelet diadalát a világ minden nyelvén, egybetettem a szlovák és a magyar dolgozik ke­-ét. hoT a füstölgő romokon közös erővel közös hazát énítsenek! ... Fáradtan érkeztem jiaza, lelke­met meerténdesték a tövisek s az idő is eljárt felettem. Hoznád fordulok rrost. haladó mafver ifjúság! Mun­kára hívlak benneteket, hoirv össze­fogva szlovák társaitokkal horda­tok a téglát, keverjétek a betont és építsetek fel egy szebb, egy jobb ha­zat, melyben nem az lesz az irány­adó, hogy ki milyen nyelven beszel, — hanem az, hogy ki mennyi téglát hordott össze az új haza felépítésé­hez! — S amig a téglákat hordjátok, ajkatokról vidáman csendüljön fel a szabadság dala! Ezt kívánom én, akit talán testben megtört a vihar, de lelkemet meg nem törheti sem­mi! ... — Ha valaki kíváncsi kilétemre? — bemutatkozom: Én vagyok —'ha ÚTy tetsz'k — Hamlet vagy Leár király, Jánoáik avagy János vitéz, Sári bíró, vaery Hunyady László, Rettenetes Iván avagy Gül Baba, — mert ez mind én vagyok. Arcom száz, nevem ezer, de lényem csak egy: az örök színész, a magyar komédiás !... Percekig tartó tapsvihar jutal­mazta a pompásan előadott és meg­játszott monológot, melynek szöve­gét Halász László írta. Lassan gördül szét a függöny és a misztikus reflektorfényben mély szakadék tárul a közönség elé. A szakadék oldalén szlovák és ma­gyar dolgozó. Látni rajtuk, hogy közeledni akarnak egymáshoz, hisz ezeréves történelmi együttélés, év­századok elnyomása fűzi őket ösz­s"e. de széles a szakadék, nem ta­lálják meg az utat, mely közelebb hozná őket egymáshoz. S amint igy tanácstalanul állnak, egy hatalmas vörös csillag ereszkedik le. mely be­tölti a szakadékot s a két nép dol­gozóba megtalálja az utat, melyen mindkettőjüknek haladni kell. Vala­hol messze felcsendül a béke indu­lója s a két nemzet dolgozőia kezet fog egymással, erősen, férfiasan, hogy ez a baráts^i 0" örökre szóiion az emberiség szebb jövőie érdekéhen. E néma jelkéri intő azok számára, akik még új háborúra rsz'tanak és p sovinizmus nalástja alatt a gyű­lölet átkos élti'ét akarják a két nem­zet közé verni. T*th Károly tanító Petőfi: „ETV srondo'flt bánt engemet" cfmű versét adla elő mélv átérzéssel. Nagy tap­sot Vot) a ló előadásért. Talpisr érö fehér selyemruhában K u c s p r a Manci lén azután a füg­göny elé. A cifránv hanrol. Halkan, finoman felesendiil a im™9r hali­ra tó é" dallamával megtölti a ter­met. Üjra s'áU a maervar nóta, Lé­ván. bog" hirdesse a néni demokrá­ciák p-Wizelmét, a nvelv szabadsá­gát. Pokaknak szemében könnyeket láttunk megcsillanni. Hullásukból rne"környebb'M a szív. megtisztul a lélek. A nézőtér tombol, a siker forró. A műsor első részét Terstvftnszky Józsi .Tenő: „A vízbefúlt esízmáia" című tréfíla' zárja be. melyben Ju­hi sz Endre, Németh Dóra, Ledénvl ,T*To Pf neménv László, Dalmady .Albert 's Palkovles József aratnak "fT sikert. Dicséret illeti ezt a fia­tal m*'nkásfTeneráciőt, in el" a mí­b el vekből, e-y árakból sietett, a pró­bákra heteken át, ho"-v beMzonvIt­pák a mpevpr dolgozók tettrekész­ségét és tehetségét. Szünet után az ifjúsági szavalő­kórus együttese szép sikerrel Petőfi: „Feltámadt a tenger" című versét szavalta. Most ismét „Blágerszám" követ­kezik. Pattogó magyar csárdás üte­meire G r á n e r Magái perdül a színre, hogy bokázó jávai elkápráz­tassa a nézőteret. Búzakalászos párta, piros pruszlik, rövid szoknya, piros csizma, mosolygó arc, pajkos, ka­cérkodó kék szemek s mindehhez istenadta tehetség! A közönség szűnni nem akaró tapsa ujrázásra készteti és a függöny elé szólítja a kis táncosnőt, aki kipirult arccal köszöni meg a forró sikert. Most ismét Tóth Károly lép elö és nagy tetszés mellett adja elö Pető­fi: „A mágnásokhoz" című forradal­mi hangú, gúnyoros versét. Közkívánatra Kucsera Manci szlo­vák dalokat ad elö, majd egy pat­togó magyar csárdást, melyet a nó­tára éhes közönség háromszor is megismételtet. Nagy és megérde­melt sikere volt! A műsor zárőszáma Török Rezső: ..Foro? vagv nem forosr" című fa­lusi tréfába volt, melvpt Var^a Len­ke. Va^a Júl'a, Tóth Károly és Jeskó János visznek sikerre. A da­rabot. többször nyíltszíni taps sza­kította félbe. Az est megérdemelten hatalmas sikert aratott. A helyicsoport veze­tőinek gratulálhatunk jól végzett munkájukhoz. Külön kell kiemelni Pompos András, Pákozdy Béla, Pá­kozdy Jolán, Heffner Sándor, Bar­tal István, Hübsch Ferenc és Gúth László vezetőségi tagok fáradhatat­lan munkáját az est megszervezése érdekében, valamint Nagy László szakértői tudását, a színdarabok be­tanításáért. A műsort táncmulatság követte és itt azok is szóhoz jutot­tak. akik az előadáson csak néző­ként vettek részt. Az előadás után megkértük Krsiak Jánost, a járási nemzeti bi­zottság elnökét, dr. Greger Lászlót, a járási nemzeti bizottság titkárát, Mana Károlyt, a Párt járási politi­kai titkárát és SluSny János járási biztonsági előadót, hogy nyilatkoz­zanak az előadásról é3 ezzel kapcso­latban a CSEMADOK lévai helyi csoportjáról. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fenti lévai politikai tényezők el­ragadtatással nyilatkoztak az elő­adásról és annak rendezéséről. Ki­jelentették, ha a CSEMADOK to­vábbra is ily szellemben dolgozik és ilyen szép és komoly népművészetet produkál, a CSEMADOK mindig számithat rájuk. Mana járási politi­kai titkár el volt ragadtatva az összefogást szimbolizáló élőképtől. KrSiak elvtárs hangsúlyozta, hogy tetszett a közönség 75 százalékos munkás és kisparaszt volta és hogy a dolgozó közönség ugyanolyan lel­kesedéssel hallgatta és tlnneplte a szép szlovák népdalokat, mint az előadás többi számát. Végül valamennyien arra kérték a CSEMADOK vezetőségét, hogy eb­ben a szellemben irányítsák tovább­ra is a helyicsoportot. — nemo — Lengyei jegyzék Angliához 2 nád tábornokok perénak dszabotálása miatt A lengyel kormány jegyzéket intézett a brit kormányhoz, amely­ben tiltakozását jelenti be az el­len, hogy az angol katonai meg­szállóhatóságok Németországban, állítólagos „egészségügyi okokból" nem állították bíróság elé von Rundstedt és Strauss náci tábor­nagyokat, akik Lengyelországban hallatlan kegyetlenkedéseket kö­vettek el. TITO-ELLENES földalatti mozgalom Jugoszláviában A Romániába menekült jugo­szláv hazafiak folyóirata újabb leleplezéseket közöl a Tito-klikk jugoszláviai rémuralomról. Rankovics belügyminiszter hó­hérai ezrével vetették börtönbe a kommunistákat és százával végez­ték ki azokat, akik továbbra is ki­tartottak a Szovjetúnió mellett. A jugoszláviai kommunisták föld­alatti tevékenységre kényszerül­tek, de ez a tevékenység már meg van szervezve a városokban, ipari központokban és falvakban egy­aránt. Tízezrekre rúg azoknak a kommu­nistáknak és jugoszláv hazafiak na 1: a száma, akik résztvesznek a Tito bandájának elűzésére irá­nyuló harcban. A Tito-klikk üldözi a szegény­parasztságot is. Miközben a kulá­kok a szegény- és középparaszt­réteg kárára állandóan gazdagod­nak, a szegényparasztok kénytelenek magasabb adókat fizetni és a falvak szegény lakossága ma rosszabbul él, mint azelőtt a kapi­talista Jugoszláviában. Zenta köz­ség kommunista pártszervezetének vezetősége kénytelen volt Romá­niábr. menekülni, mert nem akart részese lenni annak a gyilkos had­járatnak, amelyet a trocKista banditák folytatnak a jugoszláv nép ellen. II munkásSevelezőkhcz A KSS terebesi járási titkársága névsort küldött be nekünk, ame­lyet az alábbiakban közlünk: Halász János, Cejkov, Puskás Dániel, Kistoronya, Galgán Miklós, Nagytoronya, Valkonda János, Surneg, Stefán József. Imreg, Ferenci András, Terebes. Felkérjük ezeket az elvtársakat, hogy körzetünkben vegyék át a munkás- és parasztlevelezői tisztet és legalább egyszer kéthetenként írjanak kimerítő levelet a falu vagy az üzem munkájáról. Közöl­jék a példásan dolgozó parasztok neveit, számoljanak be az élmun­kásokról, a beszolgáltatási kötele­zettség teljesítéséről, hogy olvasó­inknak t'szta képet tudjunk adni mindarról, ami a vidéken történik. A zselizi KSS járási titkársága felhívásunkra Varga Sándor elv­társat ajánlotta Fohronsky Rus­kovból, akit ezúton kérünk arra, hogy lapunkat a zselizi járásban történtekről időközönként tudó­sítsa. Egyúttal arra is kérjük, hogy ismerős elvtársai közül a többi falvakból és helyiségekből is szervezzen munkás- és paraszt­levelezőket. Körlevelünkre a Párt nagykapo­si járási szervezete a következő elvtársakat nevezte meg munkás­és parasztlevelezőkként: Germán Gyula, hivatalnok. Nagy kapós, Albert János, munkás, Lieskova, Majoros István, földműves, Nagykapos. Ezeket az elvtársakat is arra kérjük, hogy a fentebb jelzett ér­telemben lépjenek velünk azonnali összeköttetésbe. Felkérjük Johlik Ferenc elvtár­sat, korponai munkást, hogy mun­káslevelezőink körébe a korponai járási pártszervezet átirata értel­mében kapcsolódjék be. Felkérjük Szénási Viktor csalló­közaranyosi és Szabó Zsigmond­Guta 668. sz. alatt lakó gazdákat, hogy csatlakozzanak parasztlevele­ző mozgalmunkhoz és körzetükből küldjenek nekünk hetente, vagy kéthetente egy-egy beszámolót. A leveleket kérjük a következő címre küldeni: Cj Szó, szerkesztő­sége, Bratislava, Jesenského ul. 8. A borítékon a címük alatt jegyez­zék oda: „M. L.", vagyis munkás­levelező. Angliai kfaeslap A nehéz helyzetben vergődő an­gol lakosság figyelmét a kormány minden lehető módon igyekszik elterelni helyzetének roszabbodá­sáról. így a kormány sajtója és rádiója hatalmas reklámot csapott annak, hogy a kormány „vívmá­nyaként" most már Londonban és más angol városokban esténként kigi/uiladhatnak a villanyreklá­mok is. Ugyanakkor reklámok csábítják a lakosságot; Vásárol­jatok amerikai ruhaneműt!" De a kereskedők hiába igyekeznek be­csalogatni a vásárlókat, az üzletek üresek, az emberek minden erő­feszítése arra irányul, hogy a ne­hezen beszerezhető élelmiszercik­kekkel ellássák magukat. Az üz­letek polcairól már rég eltűnt a tojás és a szalonna, tojásport pe­dig már úgyszólván nem hoznak he. London és más városok leg­több üzletének pultjain ló- és bál­nahús van. A fejadagokat gram­mokban méricskélik. Vasárnapon­ként tömegesen látni londoniakat, akik, hogy csökkent fejadagjukat kiegészítsék, puskákkal, csapdák­kal felszerelve mennek a környék­re as ott nyulakra, seregélyekre ?s mókusokra vadásznak... íme, néhány kép a mai Angliából...

Next

/
Thumbnails
Contents