Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-08 / 73. szám, péntek

UJSZÖ 1949 július 8 .gÜl k m eJ 0 Az öntudatos dolgozó felelősségének teljes fti&OS SUíSUISIt slicg" _ a _ r • íf - r mm r - w Í3¥i!ásán firadezsek MBlfSBill Olt 211 3 MtW® (Folytatás az 1. oldalról.) sát, amely a városi és a falusi dol­gozók egytiltmunkálkodására és test­véri ö-;;zeíogására nevel. — Dimitrov halálának gyászában — folytatta beszédét dr. Józsa —. nem szabad megfeledkeznünk Sztá­lin tanításáról, a nemzetköziség el­véről sem. A februári győzelem után Cseh­szlovákiában megteremtettük azt a légkört, amelyben a magyar kér­désteljes és maradéktalan megol­dása lehetővé válik. Mi, kommu­nisták mindig tudtuk és hirdettük hogy a két nép dolgozói között nincsenek ellentétek, hogy össze • fognunk, egy nagy testvéri össze­fogásban kell találkoznunk és ma mindennél erősebben kell tudato­sítanunk annak szükségszerűségét, hogy közöttünk nincsenek ellent é' tek. Közös erővel kell közös sor­sunk megjavításán fáradoznunk.' Aki ma nem vallki a két nép kö­zötti testvériséget, az nem áll a kommunista tanok elvi síkján, az ellensége országunknak és az el­lentábor, a külföldi imperiaHsta re­akciós világ támogatója és félre kell állítani, mmt az ország és osztály ellenségét. — Mint már említetem — foly­tatta ezután beszédét Józsa M :klós dr., a besztercebányai akcióbizottság titkára —, Lenin rrra tanít bennün­ket, hogy ha a munkásosztály meg­szerezte az őt megillető hatalmat, ez az osztályharc kiélesedésével jár. —i Ennek beigazolódását látjuk ki, pmikor a reakció a katolikus egyház mö?é bújva, népünk vallá­sos érzületét használja ki és intéz támadásokat a népi köztársaság rendszere ellen. A szónok ezután történelmi vi-z­fapillantást adott mindazokról az előzményekről, emel vek közrejátszot­tak, hogy a püstiöki kar és a kor­mány közötti tárgyalások megsza­kadtak. A tárgyalok m ;ndadd'g kedvező légkörben folytak, állapítot­ta meg dr. Józsa. amíg meg n^m je­lent msgr. Verolino. a Vatikán ki­küldöttje, Mlndszen+v tanácsadója, aki a kedvező légkört befolyásával és az egyházi főpapok félrevezetésé­vel pülanatok alatt felboríto +t a. Kétségtelen tehát, hogy VeroTmo a csehszlovákiai katolikus egyházat a baptista Trumen és imperialista társai céljaira akarta felhasználni. Akárcsak Mag'iarországon, ahol Mind­szentyt sikerült volt rávennie a leggyalázatosabb bűnre, a hazaáru­lásra, itt is mindent elkövetelt, hogy saját és Truman érdekei szol­gálatába állítsa a csehszlovákiai katolikus főpapságot. De a becsü­letes. hazájukhoz hű katolikusok Verolinónak és a hazai főpapság romboló munkájának megakadá­lyozására megindították a Katoli­kus Akció mozgalmát. 1949 június 10-rn kiadják a hithű katolikusok és jó hazafiak kiáltványukat, amely­ben nincsen szó a reakció által hirdetett új egyházról, schí-rnáról, éppqn ellenkezőleg: a. kiáltvány hangsúlyozza a páoa és a vvspöki kar iránti hűs Agpt. a vallási é'ct szabad gyakorlását, de hűséget fo­gad hazája iránt. — A hazai katolikus hierramhia t'mpdf'st intézett ellenünk, a külföld és a Vat'í-án nvomására, Vero'ino vat'kí.ni kiküldött unszolására. Az a katolikus bi^rrrrchia, am»lv a múltban mindig a rendszerekhez, f e^yes uralkodók akaratához tudott idomulni. Most rz államhatalom a proletariátus kez Abe m°nt, át, a bur­zsoázia és külfö'di segítőtársai a ka­tolikus egyház?t. mint erős intéz­ményt akarja cé'iai elérése érd^ké­felhasználni. Látjuk tehát, hogy e ."-jött • nagy hírverés möoöt*. melynek ímogatására a külföldi, reakció minden lehető hírmagyarázó esz­közét felhasználta, a megvert re­akció áll és nem a vallásszabadság­ról, de a reakció néveVenes táma­dásáról van szó, melvet a nf-n és szocialista rendszerünk biztosítása érdekében leleplezünk és a bűnö­sökkel érdemük szerint fogunk el bánni. Dr. .Tózsa beszéde után, melyet a hallsatelíás! hosszantartó tapssal és éljenzéssel jutalmazott meg, Kugler János közrionti kiküldött lépett a szó­noki emeivényre és a dolgozó pa­rr­1 mai kérdéseivel foglalkozott y fitően ilrglér János beszédében főként a magyar és szlovák parasztság összefogásáról beszélt, hangsúlyoz­va, hogy mind a két oldalnak, min­den erejével azon kell fáradoznia, hogy a baráf{ légkör kialakulása teljes és tökéletes legyen, mert ez­zei fogjuk a külföldi reakció szá­mára valóban bebizonyítani, hogy harcukat elvesztették. Amikor a nép lelk'iidvéért élő papok százai és a hívők száz­ezrei kiáltványukban a béke, a megegyezés határozott óhaját fejezik ki az állam és a kaíoliku s egyház között, ugyanakkor a magas klé­rus méltóságai a megegyezést, a béke őszinte törekvését ridegen visszautasítják. Annak ellenére, hogy a népi demokrácia felelős tényezői mindent elkövettek, hogy az egyezség létrejöjjön, annak ellenére, hogy köztársaságunk a legmesszebbmenő támogatásban ré­sesítette az egyházat és sek miliőt költött az állami költségvetés­ből templomok javítására és építésére, csakhogy őszinte tanújelét adhassa annak, hogy országunkban minden hívő szabadon gyako­rolhatja vallási meggyőződését: mindez mitsem használt, az egy­ház méltóságai, felelős tényezői, a püspökök, a templom szószeké­ről, a béke örök forrásának szolgálata helyett, külföldi sugallatra hamis híreket, viszályt hintettek széjjel a keresztény hívők és dol­gozók soraiban. Semmi kétség, ha Krisztus ma élne, ostorral a kezében ker­getné szét e kufárokat a templomok közeléből. De mert ezek a ku­fárok, akik eltávolodtak Krisztus szent és megváltó tanaitól, ame­lyek kezdettől fogva a népért, a dolgozóért, az egyenlőségért száll­tak síkra, a dolgozókra vár most az a fontos feladat, hogy a kufárck kártékony, konkolythintő működését gyökerestül egyszer és min­denkorra megsemmisítse. A dolgozó népnek nincs most sok ideje, be kell takarítania az áldott termést, hogy biztosíthassa az ország mindennapi kenyerét és zavartalanul folytathassa munkáshazája építőmunkáját, ezért egyetlen pillanatig sem szabad tovább haboz­nia, hanem gyorsan és erélyesen le kell sújtania göbös, kérges munkásöklével az ellenfélre, amely világéletében a történelem fo­lyamán mindig is a gazdagokkal, a nagytőkésekkel szövetkezett. A dolgozó nép felelős szerepének tudatában e téren már megtette az első lépéseket. Nagymegyer és kör­nyékének öntudatos magyar és szlovák dolgozói közös elhatározással gyűlést rendeztek, amelyben megbeszélték a legközelebbi teendőket. A szlovák dolgozók részéről az elő­adó hangsúlyozta, hogy a katolikus felhívást, amelyet papok százai és a hívők százezrei Írtak alá és amely az állam és egyház közötti megegyezés óhaját juttatja érvényre, köztársasá­gunk kormánya, a Nemzeti Front és országunk vezető Pártja a legnagyobb rokonszenvvel fogadták. Népi demokráciánk a katolikus egyházzal vaSó megegyezésért szánt síkra Az előadó hangoztatta, hogy népi demokráciánk kormánya mindig & leg­nagyobb előzékenységgel és tisztelettel viseltetett a vallás iránt. Amikor ta­valy június 14-én Klement Gotlwald a prágai várban elfoglalta felelőség­teljes helyét, első útja a templomba vezetett, holott tudjuk, liogy köztár­saságunk vezetője kommunista, a Csehszlovákiai Kommunista Párt elnö­ke és nem lett volna okvetlenül fontos, hogy ezt megtegye. Azt is tudjuk, hogy sen az első. sem a második csehszlovák elnök ezt nem tette. De elnökünk nyiltan kifejezésre akarta juttatni a iószándékot, a jóakaratot a maga és Pártja részéről, amelynek el­nöke, hogy megteremtse a béke lég­körét, a közös tisztelet és együttmű­ködés lehetőségét az egyház és ál­lamunk között, ahol a kommunisták vették át a vezetés és irányítás szere­pét. Ehhez a gondolathoz, a békés együttműködéshez köztársaságunk el­nöke és a Csehszlovákiai Kommunista Párt mindvégig hűek maradtak. Hűek maradtak annak ellenére, hogv a katoli­kus egyház felelős ténvező'vel nem voltak a legjobb tapasztalataik. Nem kell nagyon messzire mennénk. A szlovenszkói klérus híí kiszolgálója volt a nácizmus barbár képviselőinek. Habozás nélkül támogatta azt a rend­szert. amely csehszlovák, szovjet és népellenes volt. A katolikus egyház magas funkcionáriusai voltak azok, akik hozzájárultak köztársaságunk fel­darabolásához. ök voltak azok, akik egyetértettek azzal a rendszerrel, ame­lyek ártatlan emberek millióit táborok­ba hurcolta és lassú éhhalál'al elpusz­tította. A józan megítélés kigúnvolása az. amikor most a pásztorlevélben ar­ra hivatkoznak, ho^v a megszá'^s ideje alatt ellená'lásukkal és szenvedé­sekkel érdemeket szereztek. E tapasztalatok el'enére kormányunk még mindig a legnicvohb jóakaratot tanúsította az egyházzal szemben, mert egyetlen szempont lebeget' e'őt­te, hogv megteremtse ?z őszinte együttműködés lehetőségét és a hívők zavartalan"! résztvehessenek abban az építőmunkában. amelv a dogozók étet­színvonalát akarja emelni és biztosí­tani. .Kormányuk kitartó türelemmel ke­reste az egyházzal való megegyezés útját és a naoság százai, a hívők száz­ezrei is felhívásukkal a megegyezés­ért szálltak síkra, de a püspökök nagy része a Vatikán pirancsára a meg­egvezés ellen foglaltak állást. Nos, az a Vatikán, amelv meg tudott egveznl a történelem folyamán minden isten­telen és n-igánv kormányzattal, a népi demokratikus kormánnyal nem akar megegyezni. Az a Vatikán, amelv a vi­lág legnagyobb gonosztevőiével. Hit­lerrel hallgatólagosan együttműködött, a néri, a dolgozók kormányzatát el­utasít ia magától. Elutasítja, mert félti a birtokait, amit a népi kormányza­tunk azoknak ítélt, akik dolgoznak, ve reitékeznek rajta A keresztényi, a Krisztusi jog szerint a föld nem is le­het másé. mint azoké, akik az áldott földet megdolgozzák. A katolikus egyház püspökei ezt ri­degen visszautasítják és odáig mennek, hogy fullajtárjaikkal rémhíreket ter­jesztenek a nép- és a hívők között, hogy megbontsák a szocializmus épí­tőmunkáját. E rémhírterjesztésben mesterek ok, mert hiszen a Szovjet hadsereg előrenyomulásakor azt ter­jesztették, hogyha a Szovjet győzni fog, akkor akasztani fogják a papokat és a templomokat lerombolják. Mi mindannyian tudjuk, hogy soha egyet­len papnak sem görbült meg a haja­szála azért, mert teljesítette papi hi­vatását. De viszont mi dolgozok nem tűrhetjük, hogy munkánkat alaptalan rémhírekkel megzavarják, amikor szo­cialista munkáshazánkat építjük. Nem tűrhetjük és minden erőfeszítésünkkel fel kell világosítani a hívőket, hogy miről van itt tulajdonképpen szó. Kugler János bratislavai kiküldött magyarnyelvű beszédében hasonlókép npilatkozott a ren izavarokról és fel­szólította a jelenlevőket, hogy tartsák kötelességüknek a falvakban, közsé­gekben felvilágosító munkát végez­ni, ahol a reakció felüti a fejét. A re­akciónak egyetlen célja van, hogy ria­dalmat keltsen hamis hírek terjesztése révén és ezáltal megzavarja az épí­tőmunkát, amely az ötéves terv meg­valósítását tűzte ki céljául. Kugler ezután igy folytatta: — Mi dolgozók nem tűrjük köztár­saságunkban, hogv bárki is másnak a munkájából, verejtékéből éljen vagy hasznot húzzon. Minden dolgozó mun­kája után abba a templomba mehet imádkozni, vallási gyakorlatait végez­ni, amelybe akar. Senki sem gátolja ebben. A Szovjetunióban, ahol 30 éve építik a szocializmust, ma is templo­mokat emelnek és a papok zavartalanul tarthatják meg a hívők számára a vallási szertartásokat. A rémhíreket, amelyeket ma terjesz­tenek, az a reakció terjeszti, amelyet februárban kiszorítottunk a parlament­ből és nem kell félni, kiszorítjuk min­denünnen. Mi dolgozók elég erősnek érezzük magunkat és megálljuk a he­lyünket. Nincs mitől tartani, ha elvit­tük a földet a grófoktól, a földbirtoko­soktól, az ingyenélöktől és odaadtuk a dolgozónak, ugyanazt megtesszük a papi birtokkal is. Itt nincslés nem lesz kivétel. A föld azé. aki megdolgozza. Ezt a törvényt Krisztus maga is he lyesli. És ezt a törvényt a katolikus egyháznak is támogatnia kellens. Ezt a törvényt a katolikus egyház­nak támogatnia kéne, ha tényleg a ke resztényi szellemet tartaná szem előtt. Tehát ezért minden öntudatos dolgo zónák az a kötelessége, hogy felvilá­gosító munkát végezzen ott, ahol za varó, rosszakaratú hangok terjednek. Kugler után \ hallgatóság köréből egy ötven év körüli munkás emelke­dik szólásra. Ennek a munkásnak nem csak a keze kérges, de az arca is cerzett a napfénytől, a verejtéktől és szine oly sötéten barna, mint a meg­munkált iöld. Hangja nyugodt és ha tározott, amikor megszólal, de beszéde folyamán hangja egyre erőteljesebbé vilik és a meggyőződés lüktető ereje fűti át eleven mondanivalóját. A mun­kást Arvai Józsefnek hívják. Beszédet így kezdte: — Nekünk dolgozóknak tisztában kell lenni azzal, hogy milyen feladat há­rul ránk, népi kormányunk és a kato'i­kus egyház közti áldatlan viszálynál. Látjuk azt, hogy azt. amit a hívők százezrei a kormánnyal meg akar olda­ni, azt a főpapság akarja megakadá­lyozni. A katolikus egyház ellenállása az egyházi birtoknál összpontosul. fiz GHÜIMS dolgozó Isimi a szentírást Tehát ez az a kényes pont és itt ennél a pontn-'il nekünk dolgozóknak világosan kell látnunk. Addig, míg az egyházi birtokok nem voltak érntve, addig hallgattak és nyugodt lelkiisme­rettel zsákmányoltak ki keresztény hí­veiket, akik az ő birtokukon dolgoz­tak. Most azonban, hogy a dolgozók­nak akarják adni ezeket a földeket, olyan rémhíreket terjesztenek, hogy a papokat leakarják tartóztatni. Oly rá­galom ez, amely páriát rikítja. Nekünk dolgozóknak itt világosan ki kell fejeznünk határozott álláspon tunkat. Mi is ismerjük a Szentírást és hivatkozhatunk arra, hogy mit mondott Krisztus a gazdag ifjúnak, amikor ta­nácsért fordult hozzá. Krisztus azt mondotta neki: oszd széjjel a vagyono­dat. Mi dolgozók pontosan tudjuk, hogy a papság nem a -keze munkájával sze­rezte meg a földjei*, tehát nem az övé. Ismét'em újra és újra, hogy a föld azé, aki azt megdolgozza. A pap­ságnak az lenne a kötelessége, hogy megőrizze a békét és elősegítse íiz építőmunkát. Már most kérdem, a panság viselkedésiben hol van a test­véri szeretet, ho! van a felebaráti ra­gaszkodás, amit ápolnia kéne a kato­likus egyháznak 5 Nyugodtan ál'íthatjuk, hogy a fő­papság felebaráti szeretet helyett, rá­galomhadjáratot indított meg a dolgo­zók ellen. Ez ellen nekünk, dolgozók­nak felvilágosító fegyvereinkkel fel kell lépnünk és világosan meg kell ma­gyaráznunk, hogv népi demokratikus kormányunk a vallási és a lelkigyakor­latokat nem akadályozza, mert itt a mi országinkban mindenkinek egyfor­ma joga van vallásra és nemzetiség­re való tekintet nélkül. Ezt a jogot kormányunk tiszteletben tartja. De nem engedhetjük meg. hogy a temp­lomok szószékéről népellenes és szo­cialista ellenes politika folyjon. Ez el­len mi dolgozók egységesen és egyön­tetűen fel'éoünk Mi azt kívánjuk, hogy az. iskolákban szociális nevelést kejl adni az ifjú nemzedéknek és a szocia­lizmust támogatnia kell. Ha ezt a felvilágosító munkát or­szágszerte elvégezzük, akkor a ránk­háruló felndntot a szocializmus érde­kében teljesítettük. Arvai őszinte és meggyőző szavait a hallgatóság óriási tetszésnyilvánítás­sal fogadta. A beszéd után az egyik magyar dolgozó fe'áll és azt kívánja tőlünk, hogy ezt a beszédet közöljük az Uj Szó olvasóival és mi ennek a kívánságnak szívesen helyt adunk. Súlyos háborúkkal és súfyos tapasztalatokkal a hátunk mögött Ezután Bohác, a I\SS járási elnöke emelkedik szólásra. Bohác 40—45 körüli, határozott és megnemalkuvó, öntudatos dolgozó be­nyomását kelti. Szlovákul mondja el beszédét és megrendítő hangon ecse­teli és közös nevezőre hozza az ő ko­rabeli dolgozóinak keserves sorsát. Bo­hác beszéde így hangzik: — Amikor 1914-ben apáink bevonul­tak és anyáinkat kenyer nélkül hagy­ták, csak azé't vonultak be a háborúba, hogy megvédjék az Urak es a papság földbirtokait. Mi gyerekek azért éhez­tünk, hogy a nyiírai katolikus egyház bérbe adhassa 20 000 kat. földet, eze­ken dolgoztak a keresztény hívők és azokat kíméletlenül kizsákmányolta. Az egyház birtokán egy egy kis szobában két-három munkáscsalád volt összezsú­folva és állati módon éltek, verejtékez­tek EZ úri papság jóvoltából. Még ma is pontosan emlékszem, hogy reszket­tek ezek a papok 1917-ben, amikor ki­tört az orosz forradalom. Amikor itt nálunk a régi republiká­ban megalakult a szoc. dem. párt, amely az evolúciós mese alapján akar­ta megvalósítani a szocializmust és magához csalta a munkásság egy zö­mét, természet.-sen az urak' is csatla­koztak e veszélytelen mozgalomhoz. Ei a mozgalom azt 'hozta magával, hogy Tiso és Gazi mmiszterek lettek es ezeknek az Uraknak- egyetlen gondjuk volt, hogy a cinkosság alapján esalaü­tagjaik számára a legjobb hivatalokat biztosították. Amikor ezt a feladatukat elvégezték, akkor egyszerűen vissza­vonultak. 1926 és 1927-ben földmuvessztrajk tört ki a nyitrai papi birtokon, amit a papok a hatóságokkal együttműködve, erőszakkal letörtek Holott e» a sztrájk azért tört ki, mert már elviselhetetlen körülmények között élt és vergődött a földmunkás 1930-ban a nagy k'ízls idején a szlo­vák munkás kénytelen volt külföldre vándorolni, hogy biztosítsa megélhe­tését. A szoc dem. párt persze mind­ezt ölhetett kezekkel nézte es a be­következő katasztrófát hagyta nyu­godtan fejlődni 1935. 1936 és 1937-es években egyre nagyobb tért hódított a német fasizmus és eljött az ideje an­nak is, amikor a katolikus Hlinka párt a pogány é- tasiszta Henleir,-párttal fogott kezet. Es ők voltak azok. akik azért szervezkedtek, hogy szétverjék a köztársaságunkat. A Hlinkaisták egyetlen pillanatig sem haboztak, hogy a katolikus temp­lomokban megünnepeljék a keresztény Lengyelország éb a keresztény Párizs letiprását a német fasiszta csizma ál­tal, mert hittek a gonosztevő Hitler győzelmében. Most azonban, amikor kormányunk súlyos milliókat áldozott a templomok javítására csak azért, hogy őszinte ta­nújelét adhassa annak, hogy békés­megegyezést kiván az egyházzal, a katolikus egyház főpapjai ezt vissza­utasítják. Itt e makacs ellenálláson kiderül, hogy Krisztusnak igaza volt ak­kor. amikor azt állította, hogy köny­nyebb égy tevének átjutnia a tű fo­kán, mint gazdagnak a mennyország­ba jutnia, A főpapok éppúgy ragasz­kodnak a vagyonukhoz, akár a gazda­gok. A papok tűrték a népi demokrati­kus szellemet add'g, amíg a földbirto­kaikról nem volt szó. Most azonban megmutatják a foguk fehérjét. Gott­wald elnökünk szavai jutnak eszembe, aki azt mondta, hogy a reakciót ugyan megvertük, de nincs még teljesen meg­semmisítve. fi haladás utján Mi dolgozók nem állhatunk meg az út közepén, hanem tovább keli halad­nunk a szocializmus útján. Résen kell lennünk, figyelnünk kell az eseménye­ket es erélyesen el keii háiVuíiunk azokat az akadályokat, amelyek épitő­munkánkat megzavarják. Boháé, tapasztalatokkal gazdag be­széde, őszinte lelkességet váltott ki a hallgatóság soraiban. Egyesek még hozzászólnak és elmondják, hogy mi­lyen rémhírek terjednek a falvakban, de ezek a hírek oly ostobaságok, hogy a hívők előbb utóbb úgy is rájönnek, hogy minden alapot nélkülöznek, ezért nem is foglalkozunk veiük, de meg kell említenünk még Hlavnicka József ba­lonyi pártttitkár felszólalását, aki Bo­hácot arra kerte, hogy tegye lehetővé azt, hogy a papság és a katolikus hí­vők felhívását a magyar lakosság ma­gyar nyelven is megismerhesse. Bo­hác megígéri, hogy a közeli napokban ez megvalósul A nagysikerű gyűlés Kugler szavai­val zárult, aki a következő örömhírt közli a magyar dolgozókkal: A KSS határozata értelmében bizottságok alakultak, amelyek megvizsgálják azok­nak a visszatért magyar dolgozóknak a helyzetét, aki még nem julottak rendes lakáshoz. A Párt megbízásából közlöm ezt veletek magyar dolgozók és nyugodtan bízhattok a Pártban, hogy megoldja az összes megoldallan problémákat. A bizottságokban résztvesz a KSS központi ' titkárság magyar bizottságának, a Földmüvelés­ügyi Megbízotti hi- atalnak és az Átte­lepítési hivatalnak egy egy kiküldöttje. _ (sz. b.) ®Éb válság lugSiálian Nagy-Britanniát újabb krízis fe­nyegeti, amelyből csak egy kiút van. Az amerikai erőszaknak, ki­zsákmányolási politikának a legha­tározottabban ellen kell állnia és kell szüntetnie azt a hatalmi túl­súlyt, amelyet Amerika a Marshall­terv segítségével az európai álla­mokkal szemben érvényre akar jut­tatni. Az „Economist" cimü lap az USA és Nagy-Britannia között ki­élesedett viszonnyal foglalkozó cik­kében felszólítja Nagy-Britannia politika tényezőit, hogy a legsürgő­sebben vegye fel a tárgyalásokat a Szovjetúnióval, az európai népi de­mokratikus államokkal, valamint az új Kínával és minden lehetőt kö­vessen el, hogy ezekkel a demokra­tikus országokkal hosszúlejáratú szerződéseket kössön.

Next

/
Thumbnails
Contents