Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-08 / 73. szám, péntek
UJSZÖ 1949 július 8 .gÜl k m eJ 0 Az öntudatos dolgozó felelősségének teljes fti&OS SUíSUISIt slicg" _ a _ r • íf - r mm r - w Í3¥i!ásán firadezsek MBlfSBill Olt 211 3 MtW® (Folytatás az 1. oldalról.) sát, amely a városi és a falusi dolgozók egytiltmunkálkodására és testvéri ö-;;zeíogására nevel. — Dimitrov halálának gyászában — folytatta beszédét dr. Józsa —. nem szabad megfeledkeznünk Sztálin tanításáról, a nemzetköziség elvéről sem. A februári győzelem után Csehszlovákiában megteremtettük azt a légkört, amelyben a magyar kérdésteljes és maradéktalan megoldása lehetővé válik. Mi, kommunisták mindig tudtuk és hirdettük hogy a két nép dolgozói között nincsenek ellentétek, hogy össze • fognunk, egy nagy testvéri összefogásban kell találkoznunk és ma mindennél erősebben kell tudatosítanunk annak szükségszerűségét, hogy közöttünk nincsenek ellent é' tek. Közös erővel kell közös sorsunk megjavításán fáradoznunk.' Aki ma nem vallki a két nép közötti testvériséget, az nem áll a kommunista tanok elvi síkján, az ellensége országunknak és az ellentábor, a külföldi imperiaHsta reakciós világ támogatója és félre kell állítani, mmt az ország és osztály ellenségét. — Mint már említetem — folytatta ezután beszédét Józsa M :klós dr., a besztercebányai akcióbizottság titkára —, Lenin rrra tanít bennünket, hogy ha a munkásosztály megszerezte az őt megillető hatalmat, ez az osztályharc kiélesedésével jár. —i Ennek beigazolódását látjuk ki, pmikor a reakció a katolikus egyház mö?é bújva, népünk vallásos érzületét használja ki és intéz támadásokat a népi köztársaság rendszere ellen. A szónok ezután történelmi vi-zfapillantást adott mindazokról az előzményekről, emel vek közrejátszottak, hogy a püstiöki kar és a kormány közötti tárgyalások megszakadtak. A tárgyalok m ;ndadd'g kedvező légkörben folytak, állapította meg dr. Józsa. amíg meg n^m jelent msgr. Verolino. a Vatikán kiküldöttje, Mlndszen+v tanácsadója, aki a kedvező légkört befolyásával és az egyházi főpapok félrevezetésével pülanatok alatt felboríto +t a. Kétségtelen tehát, hogy VeroTmo a csehszlovákiai katolikus egyházat a baptista Trumen és imperialista társai céljaira akarta felhasználni. Akárcsak Mag'iarországon, ahol Mindszentyt sikerült volt rávennie a leggyalázatosabb bűnre, a hazaárulásra, itt is mindent elkövetelt, hogy saját és Truman érdekei szolgálatába állítsa a csehszlovákiai katolikus főpapságot. De a becsületes. hazájukhoz hű katolikusok Verolinónak és a hazai főpapság romboló munkájának megakadályozására megindították a Katolikus Akció mozgalmát. 1949 június 10-rn kiadják a hithű katolikusok és jó hazafiak kiáltványukat, amelyben nincsen szó a reakció által hirdetett új egyházról, schí-rnáról, éppqn ellenkezőleg: a. kiáltvány hangsúlyozza a páoa és a vvspöki kar iránti hűs Agpt. a vallási é'ct szabad gyakorlását, de hűséget fogad hazája iránt. — A hazai katolikus hierramhia t'mpdf'st intézett ellenünk, a külföld és a Vat'í-án nvomására, Vero'ino vat'kí.ni kiküldött unszolására. Az a katolikus bi^rrrrchia, am»lv a múltban mindig a rendszerekhez, f e^yes uralkodók akaratához tudott idomulni. Most rz államhatalom a proletariátus kez Abe m°nt, át, a burzsoázia és külfö'di segítőtársai a katolikus egyház?t. mint erős intézményt akarja cé'iai elérése érd^kéfelhasználni. Látjuk tehát, hogy e ."-jött • nagy hírverés möoöt*. melynek ímogatására a külföldi, reakció minden lehető hírmagyarázó eszközét felhasználta, a megvert reakció áll és nem a vallásszabadságról, de a reakció néveVenes támadásáról van szó, melvet a nf-n és szocialista rendszerünk biztosítása érdekében leleplezünk és a bűnösökkel érdemük szerint fogunk el bánni. Dr. .Tózsa beszéde után, melyet a hallsatelíás! hosszantartó tapssal és éljenzéssel jutalmazott meg, Kugler János közrionti kiküldött lépett a szónoki emeivényre és a dolgozó parr1 mai kérdéseivel foglalkozott y fitően ilrglér János beszédében főként a magyar és szlovák parasztság összefogásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy mind a két oldalnak, minden erejével azon kell fáradoznia, hogy a baráf{ légkör kialakulása teljes és tökéletes legyen, mert ezzei fogjuk a külföldi reakció számára valóban bebizonyítani, hogy harcukat elvesztették. Amikor a nép lelk'iidvéért élő papok százai és a hívők százezrei kiáltványukban a béke, a megegyezés határozott óhaját fejezik ki az állam és a kaíoliku s egyház között, ugyanakkor a magas klérus méltóságai a megegyezést, a béke őszinte törekvését ridegen visszautasítják. Annak ellenére, hogy a népi demokrácia felelős tényezői mindent elkövettek, hogy az egyezség létrejöjjön, annak ellenére, hogy köztársaságunk a legmesszebbmenő támogatásban résesítette az egyházat és sek miliőt költött az állami költségvetésből templomok javítására és építésére, csakhogy őszinte tanújelét adhassa annak, hogy országunkban minden hívő szabadon gyakorolhatja vallási meggyőződését: mindez mitsem használt, az egyház méltóságai, felelős tényezői, a püspökök, a templom szószekéről, a béke örök forrásának szolgálata helyett, külföldi sugallatra hamis híreket, viszályt hintettek széjjel a keresztény hívők és dolgozók soraiban. Semmi kétség, ha Krisztus ma élne, ostorral a kezében kergetné szét e kufárokat a templomok közeléből. De mert ezek a kufárok, akik eltávolodtak Krisztus szent és megváltó tanaitól, amelyek kezdettől fogva a népért, a dolgozóért, az egyenlőségért szálltak síkra, a dolgozókra vár most az a fontos feladat, hogy a kufárck kártékony, konkolythintő működését gyökerestül egyszer és mindenkorra megsemmisítse. A dolgozó népnek nincs most sok ideje, be kell takarítania az áldott termést, hogy biztosíthassa az ország mindennapi kenyerét és zavartalanul folytathassa munkáshazája építőmunkáját, ezért egyetlen pillanatig sem szabad tovább haboznia, hanem gyorsan és erélyesen le kell sújtania göbös, kérges munkásöklével az ellenfélre, amely világéletében a történelem folyamán mindig is a gazdagokkal, a nagytőkésekkel szövetkezett. A dolgozó nép felelős szerepének tudatában e téren már megtette az első lépéseket. Nagymegyer és környékének öntudatos magyar és szlovák dolgozói közös elhatározással gyűlést rendeztek, amelyben megbeszélték a legközelebbi teendőket. A szlovák dolgozók részéről az előadó hangsúlyozta, hogy a katolikus felhívást, amelyet papok százai és a hívők százezrei Írtak alá és amely az állam és egyház közötti megegyezés óhaját juttatja érvényre, köztársaságunk kormánya, a Nemzeti Front és országunk vezető Pártja a legnagyobb rokonszenvvel fogadták. Népi demokráciánk a katolikus egyházzal vaSó megegyezésért szánt síkra Az előadó hangoztatta, hogy népi demokráciánk kormánya mindig & legnagyobb előzékenységgel és tisztelettel viseltetett a vallás iránt. Amikor tavaly június 14-én Klement Gotlwald a prágai várban elfoglalta felelőségteljes helyét, első útja a templomba vezetett, holott tudjuk, liogy köztársaságunk vezetője kommunista, a Csehszlovákiai Kommunista Párt elnöke és nem lett volna okvetlenül fontos, hogy ezt megtegye. Azt is tudjuk, hogy sen az első. sem a második csehszlovák elnök ezt nem tette. De elnökünk nyiltan kifejezésre akarta juttatni a iószándékot, a jóakaratot a maga és Pártja részéről, amelynek elnöke, hogy megteremtse a béke légkörét, a közös tisztelet és együttműködés lehetőségét az egyház és államunk között, ahol a kommunisták vették át a vezetés és irányítás szerepét. Ehhez a gondolathoz, a békés együttműködéshez köztársaságunk elnöke és a Csehszlovákiai Kommunista Párt mindvégig hűek maradtak. Hűek maradtak annak ellenére, hogv a katolikus egyház felelős ténvező'vel nem voltak a legjobb tapasztalataik. Nem kell nagyon messzire mennénk. A szlovenszkói klérus híí kiszolgálója volt a nácizmus barbár képviselőinek. Habozás nélkül támogatta azt a rendszert. amely csehszlovák, szovjet és népellenes volt. A katolikus egyház magas funkcionáriusai voltak azok, akik hozzájárultak köztársaságunk feldarabolásához. ök voltak azok, akik egyetértettek azzal a rendszerrel, amelyek ártatlan emberek millióit táborokba hurcolta és lassú éhhalál'al elpusztította. A józan megítélés kigúnvolása az. amikor most a pásztorlevélben arra hivatkoznak, ho^v a megszá'^s ideje alatt ellená'lásukkal és szenvedésekkel érdemeket szereztek. E tapasztalatok el'enére kormányunk még mindig a legnicvohb jóakaratot tanúsította az egyházzal szemben, mert egyetlen szempont lebeget' e'őtte, hogv megteremtse ?z őszinte együttműködés lehetőségét és a hívők zavartalan"! résztvehessenek abban az építőmunkában. amelv a dogozók étetszínvonalát akarja emelni és biztosítani. .Kormányuk kitartó türelemmel kereste az egyházzal való megegyezés útját és a naoság százai, a hívők százezrei is felhívásukkal a megegyezésért szálltak síkra, de a püspökök nagy része a Vatikán pirancsára a megegvezés ellen foglaltak állást. Nos, az a Vatikán, amelv meg tudott egveznl a történelem folyamán minden istentelen és n-igánv kormányzattal, a népi demokratikus kormánnyal nem akar megegyezni. Az a Vatikán, amelv a világ legnagyobb gonosztevőiével. Hitlerrel hallgatólagosan együttműködött, a néri, a dolgozók kormányzatát elutasít ia magától. Elutasítja, mert félti a birtokait, amit a népi kormányzatunk azoknak ítélt, akik dolgoznak, ve reitékeznek rajta A keresztényi, a Krisztusi jog szerint a föld nem is lehet másé. mint azoké, akik az áldott földet megdolgozzák. A katolikus egyház püspökei ezt ridegen visszautasítják és odáig mennek, hogy fullajtárjaikkal rémhíreket terjesztenek a nép- és a hívők között, hogy megbontsák a szocializmus építőmunkáját. E rémhírterjesztésben mesterek ok, mert hiszen a Szovjet hadsereg előrenyomulásakor azt terjesztették, hogyha a Szovjet győzni fog, akkor akasztani fogják a papokat és a templomokat lerombolják. Mi mindannyian tudjuk, hogy soha egyetlen papnak sem görbült meg a hajaszála azért, mert teljesítette papi hivatását. De viszont mi dolgozok nem tűrhetjük, hogy munkánkat alaptalan rémhírekkel megzavarják, amikor szocialista munkáshazánkat építjük. Nem tűrhetjük és minden erőfeszítésünkkel fel kell világosítani a hívőket, hogy miről van itt tulajdonképpen szó. Kugler János bratislavai kiküldött magyarnyelvű beszédében hasonlókép npilatkozott a ren izavarokról és felszólította a jelenlevőket, hogy tartsák kötelességüknek a falvakban, községekben felvilágosító munkát végezni, ahol a reakció felüti a fejét. A reakciónak egyetlen célja van, hogy riadalmat keltsen hamis hírek terjesztése révén és ezáltal megzavarja az építőmunkát, amely az ötéves terv megvalósítását tűzte ki céljául. Kugler ezután igy folytatta: — Mi dolgozók nem tűrjük köztársaságunkban, hogv bárki is másnak a munkájából, verejtékéből éljen vagy hasznot húzzon. Minden dolgozó munkája után abba a templomba mehet imádkozni, vallási gyakorlatait végezni, amelybe akar. Senki sem gátolja ebben. A Szovjetunióban, ahol 30 éve építik a szocializmust, ma is templomokat emelnek és a papok zavartalanul tarthatják meg a hívők számára a vallási szertartásokat. A rémhíreket, amelyeket ma terjesztenek, az a reakció terjeszti, amelyet februárban kiszorítottunk a parlamentből és nem kell félni, kiszorítjuk mindenünnen. Mi dolgozók elég erősnek érezzük magunkat és megálljuk a helyünket. Nincs mitől tartani, ha elvittük a földet a grófoktól, a földbirtokosoktól, az ingyenélöktől és odaadtuk a dolgozónak, ugyanazt megtesszük a papi birtokkal is. Itt nincslés nem lesz kivétel. A föld azé. aki megdolgozza. Ezt a törvényt Krisztus maga is he lyesli. És ezt a törvényt a katolikus egyháznak is támogatnia kellens. Ezt a törvényt a katolikus egyháznak támogatnia kéne, ha tényleg a ke resztényi szellemet tartaná szem előtt. Tehát ezért minden öntudatos dolgo zónák az a kötelessége, hogy felvilágosító munkát végezzen ott, ahol za varó, rosszakaratú hangok terjednek. Kugler után \ hallgatóság köréből egy ötven év körüli munkás emelkedik szólásra. Ennek a munkásnak nem csak a keze kérges, de az arca is cerzett a napfénytől, a verejtéktől és szine oly sötéten barna, mint a megmunkált iöld. Hangja nyugodt és ha tározott, amikor megszólal, de beszéde folyamán hangja egyre erőteljesebbé vilik és a meggyőződés lüktető ereje fűti át eleven mondanivalóját. A munkást Arvai Józsefnek hívják. Beszédet így kezdte: — Nekünk dolgozóknak tisztában kell lenni azzal, hogy milyen feladat hárul ránk, népi kormányunk és a kato'ikus egyház közti áldatlan viszálynál. Látjuk azt, hogy azt. amit a hívők százezrei a kormánnyal meg akar oldani, azt a főpapság akarja megakadályozni. A katolikus egyház ellenállása az egyházi birtoknál összpontosul. fiz GHÜIMS dolgozó Isimi a szentírást Tehát ez az a kényes pont és itt ennél a pontn-'il nekünk dolgozóknak világosan kell látnunk. Addig, míg az egyházi birtokok nem voltak érntve, addig hallgattak és nyugodt lelkiismerettel zsákmányoltak ki keresztény híveiket, akik az ő birtokukon dolgoztak. Most azonban, hogy a dolgozóknak akarják adni ezeket a földeket, olyan rémhíreket terjesztenek, hogy a papokat leakarják tartóztatni. Oly rágalom ez, amely páriát rikítja. Nekünk dolgozóknak itt világosan ki kell fejeznünk határozott álláspon tunkat. Mi is ismerjük a Szentírást és hivatkozhatunk arra, hogy mit mondott Krisztus a gazdag ifjúnak, amikor tanácsért fordult hozzá. Krisztus azt mondotta neki: oszd széjjel a vagyonodat. Mi dolgozók pontosan tudjuk, hogy a papság nem a -keze munkájával szerezte meg a földjei*, tehát nem az övé. Ismét'em újra és újra, hogy a föld azé, aki azt megdolgozza. A papságnak az lenne a kötelessége, hogy megőrizze a békét és elősegítse íiz építőmunkát. Már most kérdem, a panság viselkedésiben hol van a testvéri szeretet, ho! van a felebaráti ragaszkodás, amit ápolnia kéne a katolikus egyháznak 5 Nyugodtan ál'íthatjuk, hogy a főpapság felebaráti szeretet helyett, rágalomhadjáratot indított meg a dolgozók ellen. Ez ellen nekünk, dolgozóknak felvilágosító fegyvereinkkel fel kell lépnünk és világosan meg kell magyaráznunk, hogv népi demokratikus kormányunk a vallási és a lelkigyakorlatokat nem akadályozza, mert itt a mi országinkban mindenkinek egyforma joga van vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezt a jogot kormányunk tiszteletben tartja. De nem engedhetjük meg. hogy a templomok szószékéről népellenes és szocialista ellenes politika folyjon. Ez ellen mi dolgozók egységesen és egyöntetűen fel'éoünk Mi azt kívánjuk, hogy az. iskolákban szociális nevelést kejl adni az ifjú nemzedéknek és a szocializmust támogatnia kell. Ha ezt a felvilágosító munkát országszerte elvégezzük, akkor a ránkháruló felndntot a szocializmus érdekében teljesítettük. Arvai őszinte és meggyőző szavait a hallgatóság óriási tetszésnyilvánítással fogadta. A beszéd után az egyik magyar dolgozó fe'áll és azt kívánja tőlünk, hogy ezt a beszédet közöljük az Uj Szó olvasóival és mi ennek a kívánságnak szívesen helyt adunk. Súlyos háborúkkal és súfyos tapasztalatokkal a hátunk mögött Ezután Bohác, a I\SS járási elnöke emelkedik szólásra. Bohác 40—45 körüli, határozott és megnemalkuvó, öntudatos dolgozó benyomását kelti. Szlovákul mondja el beszédét és megrendítő hangon ecseteli és közös nevezőre hozza az ő korabeli dolgozóinak keserves sorsát. Bohác beszéde így hangzik: — Amikor 1914-ben apáink bevonultak és anyáinkat kenyer nélkül hagyták, csak azé't vonultak be a háborúba, hogy megvédjék az Urak es a papság földbirtokait. Mi gyerekek azért éheztünk, hogy a nyiírai katolikus egyház bérbe adhassa 20 000 kat. földet, ezeken dolgoztak a keresztény hívők és azokat kíméletlenül kizsákmányolta. Az egyház birtokán egy egy kis szobában két-három munkáscsalád volt összezsúfolva és állati módon éltek, verejtékeztek EZ úri papság jóvoltából. Még ma is pontosan emlékszem, hogy reszkettek ezek a papok 1917-ben, amikor kitört az orosz forradalom. Amikor itt nálunk a régi republikában megalakult a szoc. dem. párt, amely az evolúciós mese alapján akarta megvalósítani a szocializmust és magához csalta a munkásság egy zömét, természet.-sen az urak' is csatlakoztak e veszélytelen mozgalomhoz. Ei a mozgalom azt 'hozta magával, hogy Tiso és Gazi mmiszterek lettek es ezeknek az Uraknak- egyetlen gondjuk volt, hogy a cinkosság alapján esalaütagjaik számára a legjobb hivatalokat biztosították. Amikor ezt a feladatukat elvégezték, akkor egyszerűen visszavonultak. 1926 és 1927-ben földmuvessztrajk tört ki a nyitrai papi birtokon, amit a papok a hatóságokkal együttműködve, erőszakkal letörtek Holott e» a sztrájk azért tört ki, mert már elviselhetetlen körülmények között élt és vergődött a földmunkás 1930-ban a nagy k'ízls idején a szlovák munkás kénytelen volt külföldre vándorolni, hogy biztosítsa megélhetését. A szoc dem. párt persze mindezt ölhetett kezekkel nézte es a bekövetkező katasztrófát hagyta nyugodtan fejlődni 1935. 1936 és 1937-es években egyre nagyobb tért hódított a német fasizmus és eljött az ideje annak is, amikor a katolikus Hlinka párt a pogány é- tasiszta Henleir,-párttal fogott kezet. Es ők voltak azok. akik azért szervezkedtek, hogy szétverjék a köztársaságunkat. A Hlinkaisták egyetlen pillanatig sem haboztak, hogy a katolikus templomokban megünnepeljék a keresztény Lengyelország éb a keresztény Párizs letiprását a német fasiszta csizma által, mert hittek a gonosztevő Hitler győzelmében. Most azonban, amikor kormányunk súlyos milliókat áldozott a templomok javítására csak azért, hogy őszinte tanújelét adhassa annak, hogy békésmegegyezést kiván az egyházzal, a katolikus egyház főpapjai ezt visszautasítják. Itt e makacs ellenálláson kiderül, hogy Krisztusnak igaza volt akkor. amikor azt állította, hogy könynyebb égy tevének átjutnia a tű fokán, mint gazdagnak a mennyországba jutnia, A főpapok éppúgy ragaszkodnak a vagyonukhoz, akár a gazdagok. A papok tűrték a népi demokratikus szellemet add'g, amíg a földbirtokaikról nem volt szó. Most azonban megmutatják a foguk fehérjét. Gottwald elnökünk szavai jutnak eszembe, aki azt mondta, hogy a reakciót ugyan megvertük, de nincs még teljesen megsemmisítve. fi haladás utján Mi dolgozók nem állhatunk meg az út közepén, hanem tovább keli haladnunk a szocializmus útján. Résen kell lennünk, figyelnünk kell az eseményeket es erélyesen el keii háiVuíiunk azokat az akadályokat, amelyek épitőmunkánkat megzavarják. Boháé, tapasztalatokkal gazdag beszéde, őszinte lelkességet váltott ki a hallgatóság soraiban. Egyesek még hozzászólnak és elmondják, hogy milyen rémhírek terjednek a falvakban, de ezek a hírek oly ostobaságok, hogy a hívők előbb utóbb úgy is rájönnek, hogy minden alapot nélkülöznek, ezért nem is foglalkozunk veiük, de meg kell említenünk még Hlavnicka József balonyi pártttitkár felszólalását, aki Bohácot arra kerte, hogy tegye lehetővé azt, hogy a papság és a katolikus hívők felhívását a magyar lakosság magyar nyelven is megismerhesse. Bohác megígéri, hogy a közeli napokban ez megvalósul A nagysikerű gyűlés Kugler szavaival zárult, aki a következő örömhírt közli a magyar dolgozókkal: A KSS határozata értelmében bizottságok alakultak, amelyek megvizsgálják azoknak a visszatért magyar dolgozóknak a helyzetét, aki még nem julottak rendes lakáshoz. A Párt megbízásából közlöm ezt veletek magyar dolgozók és nyugodtan bízhattok a Pártban, hogy megoldja az összes megoldallan problémákat. A bizottságokban résztvesz a KSS központi ' titkárság magyar bizottságának, a Földmüvelésügyi Megbízotti hi- atalnak és az Áttelepítési hivatalnak egy egy kiküldöttje. _ (sz. b.) ®Éb válság lugSiálian Nagy-Britanniát újabb krízis fenyegeti, amelyből csak egy kiút van. Az amerikai erőszaknak, kizsákmányolási politikának a leghatározottabban ellen kell állnia és kell szüntetnie azt a hatalmi túlsúlyt, amelyet Amerika a Marshallterv segítségével az európai államokkal szemben érvényre akar juttatni. Az „Economist" cimü lap az USA és Nagy-Britannia között kiélesedett viszonnyal foglalkozó cikkében felszólítja Nagy-Britannia politika tényezőit, hogy a legsürgősebben vegye fel a tárgyalásokat a Szovjetúnióval, az európai népi demokratikus államokkal, valamint az új Kínával és minden lehetőt kövessen el, hogy ezekkel a demokratikus országokkal hosszúlejáratú szerződéseket kössön.