Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-29 / 91. szám, péntek

1849 július T9 (Petőfi oz eszmélés Látosában 1949 a sírnélküli Petőfi éve. Sírtalan, nyugtalan kísértetek bolyonganak, de Petőfi sohse volt kísértet, élő, változatlan való-ága kétségtelen: szüntelen ébrenlét ez, hallhatatlanság. A .sírnélküliségben valóság és szimbólum találkoznak 'egymásterősítőn. Sír és Petőfi, halál és Petőfi: e párosítást' még a. köztudat sem tudja elfogadni, életét megható legendák kísérik, halhatat'ansága térben és időben egyformán kimutatható realitás. Á tényleges, sír előtti élet a mostani centenáriumon egy-egy ponton kiszínesedik: mintha lámpák gyúlnának, költők, kutatok, írók nagvítóüveggel és mikroszkópikus alapossággal vetítik elénk Petőfi tegnap*, máig érő valóságát. Mint Szalatnai Rezső, aki kis füzetében (Petőfi Pozsont/ban. — „Vá'asz" kiadása, 1949) Petőfi Sándor pozsonyi vonatkozásait gyűjti egybe. Pozsony, Petőfi eszmélésérek egyik legfontosabb fejlődési állomása. Nem is lehet máskép. E város a reformkor ringó bölcsője Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey és Kossuth erőfeszítéseinek színhelye, jurátusok, ifja':, diákok, lelkesedések szitája. Pedig Petőfi mindössze néhány hónapig élt csak Pozsonyban „s bár rövid életét nem határolják el éles vonalak, Pozsony szerepe erősen látható benne" — írja Sz"latnai. Petőfi a fogékonyság érzékeny éveiben és a reformkor vaiúdó napjaiban járt az országgyűlés várösában és így egy életre gazdagodat benyomásaitól. Pedig e'őször csak a soproni zöldh ajtók ás, sárgipitykés közlegény jött Pozsonyba — baráti látogatásra a volt selmeci és pápai cimborákhoz. A soproni ezredből hivatalosan jártak át Pozsonyba s Petőfi mindig beosztatta magát ilyen szakaszba. Amikor betegen kisebb kóborlások után újra a koronázó városban köt ki „a városban, ahol ország sorsát akarják elrendezni, szeretné rendezni a saját sorsát is". De ez sehogysem sikerül. Sem diák nem lehet a Líceumban, sem színész a ligeti színkörben, de az akadályoknak mind'o megvan a maga haszna és Petőfi mégis itt lett határozottan a magyar név kö'tője. Hogy hogyan, azt a „Távolból" című verse mondja el „ ... Kis lak áll a nagy Dv^n'm.tmtcben." Ki ne ismerné, da^am-írr

7 együtt! Szalatnai belő'e <*r VlTá'ja ki a változás kimutatható tínyét; ,.A gyermek könn' e-. szemmel em'éksz'k a napsütöttr o'thonra, de a rohanvást érő f'rfi a vVomiis után továbbment. t>* kell fejeznia körutazást, látnii kell az egész magyar föld"*, mivelhogy célja van vele... PstSfi új lendülettel nekivág a világnak, mint u magyar népmese hősei. A szenvedést el kell viselni, mert az otthon és a gyermekkor a tapasztalatok hősét várják vi-'za benne. A hőst. akinek küldetése van a nép között." Pozsony az eszmélés és nz eszméltetés városa, levegőiét büntetlenül nem lehet mellre fz'vn': „Bécshez kévést ebben az időben Pozsony állott a korszerűség élén, felvilágosult, szinte forrongó színhely." Szalatnai Sas Andor kutatásaira támaszkodva idézi Keglevich Jánosné naplóját, melyben ez a magyar főúri hölgy a várost „fölöttébb re^oltálór.ak" találja. Ez a város forrrdn'nwsítja víglegesen Petőfit. E'ső betyárda'ának születési hilife nini véletlenül Pozsony. „A pányva n<tn a lóról, hanem a szívről o'.dód'k le" — bölcselkedik a költő-betyár. „A nyerges ló a szabadság felé vágtat vele":e tényt százéves hitc'ességgel nyugtázza mai krónikása. A szabadság magyar viláiköltője, 1843-ban a Zr/dó utcában, a várba vezető ódon lépcső 24. fokán álló házban körmöl' az „Országgyűlési Tudósításokat". Nem Petőfi Sándort szerződtették, „gyönyörű szép betűi miatt fogadták fel a boh*m íródeákok közé". Rendes lakása persze nincs, de május van: ligeti pad a párnája. Nappal sok keserűséget nyel a diétán, de feltüzesedett, valahányszor ,,a nemzet ügye. a nye'vé és a szegény pórnévé tárgyalódóit". A látottak és haV.of.ak alapján végérvényesen le kellett számo'-'a a feudalizmus halálos kölör.r'vsl: „Pozsonyból látta, mit Islsr.t r.-' ünk a nép. Itt testesíti ma keményen, mintha kőből faragták volna ki, népünk rendeltetését. S e rendeltetésben a nemzetin túl az egyetemességet is". Petőfi valóságához elválaszthatatlanul hozzátartozik eszméiéséAz X paktum sárii az Egyesűit Nemzetek chariájat A francia parlament az Eszakatlanti paktum becikkalyezeséve. iog1&.KJOZÓ ü.ase, mely k^aden e^le iü órakor kezdődői-, egesz ejszakan át tartó tárgyiiás u^án, szcrcián reggel 9.4Ü órakor, v.haros hangulatban tre véget. Ahogy eiore várható vo.t, az imperiaüst-a tőkés osztályt kiszolgáló írancia polgári es jooboldaU korok képvise.ói a képv.seiőháznak erre a fontos tárgyalására összpontosították minden erejüket s összefogva 388:107 arányban a kormány javaslata mellett szavaztak. Közvetlenül a szavazás előtt került sor Duelos képviselő beszédére. A Kommunista Párt képviselője hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény rabszolgasorsba taszítja a francia népet, jellege támadó, amely sérti az Egyesült Nemzetek chartáját. Ez az egyezmény ugyanúgy a Szovjetúnió ellen irányul, mint valamikor a Kommir,térn ellen hozták ".étre az úgynevezett Hitler-Paktumot. Ez az egyez- i mény a háborút készíti elő mindenáron és az amerikai nagytőkések gazdasági válságát és összeomlását akarja megakadályozni. Az Atlant. paktum nem a béke megvédésére szolgál, de a béke ellen v3n, mert ez az egyezmény katonai és reakciós jellegű. A haladó gondolkodású, oszin.e demokraták ezt a szovjetellenes politikát, mellyel Európa és a francia nép sírásói, Hitler, Laval és Petain b'ztosan azonosították volna magukat, elfogadni nem tudják. Az egyezményt becikkelyező parlamenti ülésen Afrika megbízottja. Coulibaly képviselő is felszólalt, aki ugyancsak a legerélyesebben ítélte el az Északatlanti Paktumot. Emlékeztette a francia parlamentet, hogy a san-íranclsco: nemzetközi konferencia elutasította a gyarmati rendszert és most egyes imperialista poli''kai kalandorok Európa nyugati államaira az Atlanti Paktumot kényszerítik, amely a gyarmati rendszert kívánja ismét bevezetni. A francia parlament négerszármazású képviselője ezután idézte Robeson, a világhírű amerikai néger énekesnek Szovjetunióról gyakorolt kritikáját: „Csak a Szovjetunióban érték el az emberek a szabadságot és egyenlőséget, tekintet nélkül arra, hogy a fehér, fekete, vagy bármely más nemzetiséghez tartoznak." Az amerikaiak — folytatta tovább a francia képviselő beszédét —, az egész világon hadászati, sztratégiai bázisokat építenek a Szovjetúnió e> len. Franciaországban azonban senki ne számítson arra, hegy a mai francia gyarmatok francia lakossága az imperialisták cldalán egyeseileges Szovjetúnió elleni háborúban résztvennének. Abbrn a háborúban, .amelyet éppen az Atlanti Egyezmény kíván előmozdítani. , rstsi HuKhisissaif kizirták a lator Party-ból Az angol "munkáspárt végrehajtó bizottsága további lépéseket tett, hogy elhallgattassa mindazokat a haladó politikusokat és k nviselőket, akik nem hajlandók tovább fflytatni az angol népet romlásba sodró labourista politikát. Nem hajlandó tűrni, hogy az angol munkások a kritika szavával illessék Attleenek, Bevlnnek és Morrisonnak a kapitalistákkal együttműködő politikáját. Az elmúlt hónapok során hatalmas port vert fel Zilliacus és társainak k^zárí^a. és most hasonló kizárás történt, amennyiben a Labcur párt végrehajtó bizottsága tagjainak sorából törölte Manchester munkásktpviselőjét, Lester Hutchinsont. Huichinson képviselő, aki nem azonosította magát Kevlnnek Trumanékkal és a reakcióval cimboráló politikájával, több ízben élesen bírálta az angol külügyminisztert és annak külpolitikai irányvonalát. Attlee szemében Hutchánson akkor követte el legnagyobb bűnét, amikor májusban Amerikában járva, Henry Wallace politikai gyűlésein az amerikai haladó tömegmozgalom e kiváló vezérével együtt szerepeit. Hutchinson képviselőt Amerikából va;ó visszatérte után a párt vezetősége rögtön megtámadta. Az elmúlt hét során a párt választmánya elé állították, amelynek során felelősségre vonták amerikai ténykedéséért. E vizsgálóbizottság tagjai sorában ott voltak Attlee és Morrison is. Lester Hutchinson harcos tagja volt a meg nem alkuvó angol munkásmozgalomnak, közismert politikai író személyisége az angol közéletnek. Az angol munkásság főleg évtizedes szakszervezeti munkássága során ismerte meg közelebbről. G. SHAW LEVELE ZILLIACUSHOZ G. B. Shaw. a nagy író, levelet küldött K. Zilliacus képviselőnek, akit nemrég kizártak a Labour-pártból. A levélben szigorú kritikát mond a labcuristák áruló polit'kájáról. „Azok, akik Önt kizárták a pártból, — írja Shaw, — minden nyilvános beszédben a háborús veszedelemmel kürtöli tele a világot. Szemben á'lnak a teljes csőddel, a sztrájkok' okával, amit udvariasan ,,dollárválságnak" neveznek. És ezek a labourista miniszterek kijelentik, hogy nemcsak a sztrájkok, hanem káros politikájuk fölött mondott minden kritika a kommunisták műve, akik ugyanis szabotálják a nyugati műveltséget. Azt állítják, hegy NagyBritanniának a dolgozók életszínvonalának kárára, hatalmas összegeket kell kidobálnia a fegyverkezésre a Szovjetúnió elleni háborús készülődésben, mert a Szovjetún'.ó, mint mondják, ha talmas hadsereget tart, mintha Sztálin a világbéke ostromlója és nem annak védelmezője volna. Ezt a páníkus félelmet Bevin, Attlee és társai váltották ki, — folytatja Shaw, — akik képtelenek a háborús propagandának ellenállni és ezt olyan hangosan ismételgetik állandóan, hogy végül még túlharsogják W. Churchilt is." A befejező sorokban hangsúlyozza Shaw, hogy Zilliacus választókerületének Gatesheadnak kell megtenni az első lépést Nagy-Britannia megmentésére fizzál, hogy hatalmas többséggel mint független szocialistát beválasztja Zilliacust a parlamentbe. „Minden szavazat, amely ön ellen szól, az új háborúért szavaz," végzi levelét Shaw. Zilliacus v röpiratában „Miért zártak ki?" leírja a szocializmusért és az 1945-ből származó labourista választmányi Ígéretek betartásáért folytatott életharcát. Zilliacus követői egész nemzeti frontot létesítettek, melynek célja a békéért folytatott kampány támogatása és a káros labourista vezetés elleni harc egész NagyBritanniában. Élsség pusztítja a török parasztságot A Kudret című lap a török parasztság mai helyzetével foglalkozik. Ma már a kormány és az uralmom lévő politikai pártok is bevallják, hogy ez az esztendő Törökországban az éhség és terméketlenség esztendeje. Nyilatkozataikban azt állítják, hogy elkövettek mindent, amit a kormány az éhség és a terméketlenség áthidalására szükségesnek tartott. Emberi szempontból azonban ezek a kijelentések egészen nevetségesek. A gabona, amely még lábon áll, sok helyen arasznyi magasra sem nőtt meg. fiz 1913. év gazdasági tervének előirányzatai Az Állami Tervhivatal július 28-án és 29-én, azaz tegnap és ma tanácskozásokat rendezett. A tanácskozásokon kidolgozzák az 1950. évre szóló gazdasági tervet. Az alapterv tulajdonképpen már elkészült, melyet az ötéves terv 1950. évre eső része re és gyárakra, hrolainhrdloinuuuu alkotja. A tanácskozásokon ezt a tervet vetik szét az egyes üzemekre és gyárakra. Az egész tervet 16 részre osztják s a feladatokat szétvetik az egyes szektorokra. Ezek a követke~fk: ipar (beleértve a kézműipart is), közélelmezés, földművelés. erdőgazdaság építísret, közlekedés, belkereskedelem, külkereskedelem, Idegenforgalom, pénzgazdálkodás. szociális s^o'Tílat e-é"zsé'

rü"

ryl szolgálat. isi'«lp«<Ty, t-Hékoztr***ügy, kutatások és a közigazgatás. Augusztus 5-től szeptember 16-ig kidolgozzák a gyártási terveket. Az építkezési tervek október 10-ére és a földmüveléssel kapcsolatos tervek október 5-ére készülnek el. A gépgyártás tervét csak később készítik el, amennyiben helyben akarják megállapítani az egyes üzemek termelőképességét és anyagkészleteit. Ezek a tervek majd az üzem szakértőivel egyetértésben készülnek el. A tervek kidolgozásánál különös jelentőséget kell tulajdonítani a kiviteli áruk gyártásának. 1950-ben ugyanis nő a behozatalunk és r>em akarunk passzív külkereskedelmi mérleget. Nagy feladat vár a bánvaüzemekre is. Ez rrazdasási életünk eeyik planköve. Ha a h*nvaü?emek tpUesítik a tervet, több és jobb fűtőnek szülőföldje. Szerzőnk Urai plasztícjtású kis írása végszavában szemléltetőn húzza alá e város döntő szerepét: ,.A költő igéje örökétig zenél a tájon, ahol mecrszületett. Pozsonyban vá'asztódott el Petőfi Sándor a külső világtól. Roppant gyorsaifingal itt kezd érni benne a kö'tői mondanivaló. Herkulesi feladatok előtt áll. Az idő kinyitja kapuit költészete és politikai igazsága előtt. Ezt Pozsonyban érzi meg elöször... Itt tudatosítja m&aábc.n a gondolatot. hogír a mogi/arságot csak " nép mentheti meg a nemrethaláltól s állíthatja talpra. Soha távolabb nem jutott. Pozsony volt az ő élete végvára js, ahonnan végigtekintett Európán. Mindent látott. Nyugodtan ment Pestre, hotry beszámolton róla a nemzetnek". Rövid hat évig tartott e mM6 és immár százéves valóság lett belőle. Sírnéikü'í öröklét. r>Kdátlan halhatatlanság: Petőfi Sándor.' Fábry Zoltán. anyagra, a villanyerőgépek jobb működésére és a vasipari termelés emelkedésére számíthatunk. A kohók olyan érceket is^ fognak előállítani, amelyeket eddig külföldről hoztunk be. Eltávolítjuk a nehéz gépiparban jelentkező szakemberhiányt, a könynyü gépiparban pedig olyan árukat gyártunk, melyeket eddig impe áltunk. (Golyóscsapágy, finom műszerek.) Az építészetben több építőanyagot állítunk elö ami az építkezési munkálatokat gyorsítja majd meg. A textiliparban különösen a gyártmányok minőségének fokozását hangsúlyozzuk ki. E téren nagyobb figyelmet szentelünk a hazai nyersanyagok feldolgozására, mint pl. len, kender stb. Az iparágak eg-ész sorát említhetnénk meg ,ahol kihangsúlyozzuk a gyártmányok minőségét és menynyiségét és az erre vonatkozó terveket. Ezek a tervek különböznek a kapitalista állami tervektől, hogy mi az üzemekkel, az üzemi munkássággal, a közigazgatási terveket a hivatalnoki kar véleményének figyelembevételével, tehát a termelés minden ágában a szakéi tők meghallgatásával és azokkal való egyetértésben készítjük. Ez a titka annak, hogy a mi terveink mindig megvalósulnak. Augusztusi éteiftiiszeracfógGk Augusztusban lényegesen javulnak az e^e jnezesi viszony OK. A beállt valtozasOK a kovetKezuk; Minden szemeiy 1.5 Kg só és Wö gr papriKakiutalásban rtszesüi. Lze.c az aaagoi-í kon a va.ó tekintet nélkül, m.nden szíméiy szamára kiutaiandók. Az 53. e-e.mezesi időszakban, azaz augusztusban a iogyasz lóknak korosztályoK szerint a kövei-keZö adagokra van jogUK : 1. 6 éven aiuii gyermekek: 150® gr cukor, 100 gr. csokoládés cukorka, 100 gr cukorka (összesen tehát 20 dkg cuKorka), 500 gr konyhasó, 100 gr befőzési só, 25^ gr paprika, 700 gr hús, 650 gr vaj,' 3375 gr nuüás liszt, 4.5 kg sütemeny, 1125 gr kenyerliszt, 1100 gr kenyér, 250 gr hámozólt árpa, 15.5 1 tej, 10 drb tojás. 2. 6—12 év közötti gyermekek: 1500 gr cukor, 100 gr csoko.ádés cukorka, 100 gr cukorka (összesen tehát 200 gr cukorka), 500 gr konvhasó, 1000 gr befőzési só, 25 gr paprika, 1400 gr hús, 650 gr vaj, 160 gr disznózsír, 385 gr müzsír, 3750 gr nullás liszt, 5 kg süt-.mény, 4125 «r kenyérliszt vagy 5.5 kg kenyér, 2P0 gr hámozott áipa, 15.5 1 tej, 8 crt> tojás. 3 12—20 év közötti személyek: 1500 gr cukor, 10J gr cukorka, 100 gr csokoládés cukork-i (összeveti 200 gr cukorka), 500 gr konynasó, 2000 gr befőzési só, 25 gr paprika, 2000 gr hús, 650 gr vaj, 160 gr sertészsír, 335 gr muzsír, 4625 gr nullás liszt vagy 7.5 kg sütemény, 5225 gr kenyerliszt vagy 7 kg kenyér, 250 gr hámozott árpa, 9.3 1 tej, ti drb tojás. 4. 20 éven felüli, alkalmazotti viszonyban levő személyek: 1500 gr cukor, 500 gr konyhaso, 1000 gr bűfőzési só, 25 gr paprika, 1500 gr hús, 160 gr disznózsír, 250 gr műzsír, 5625 gr nullás üszt, 7.5 kg sütemeny, 4125 gr kenyérliszt vagy 5.5 kg kenyér, 250 gr hámozott árpa, 3.1 1 tej, 4 tojás. 5. 20 éven felüli, nem alkalmazotti viszonyban lévő személyek; 1200 gr cukor, 500 gr konyhasó, 1000 gr befőzési só, 25 gr paprika, 1500 gr hús, 160 gr disznózsír, 620 gr műzsír, 3750 gr nullás liszt vagy 5 kg sütemény, 4125 gr kenyérliszt - ó kg kenyér, 250 gr hámozott árpa, 3 11 • tej. A júliusban kiutalt szalonna he-* lyett most disznózsírt kapna't a fogyasztók. Ha közélelmezésünket összehasonlítjuk más államok élelmezési viszonyaival, megállapíthatjuk, hogy a mi munkásságunk egyike azoknak, akik a legnagyobb éieimiszeradagot kapják Európában. Ki kap naOtrágyaksutaSást? Az aratás utáni időszak falvainkban tarlóhántással és trágyázással telik el. A földművelésügyi ministériuim máris megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a gazdák idejében hozzájussanak a műtrágyához. A Szlovenszkói Földművesek Egységes Szövetkezete, mely a rendeletet kézhezkapta, felhívja a gazdák figyelmét, hogy átvehetik az 1948/49. gazdasági évre megrendelt mütrágyamennyiség 30 szászaiékát. Műtrágya minden szövetkezetben kapható. A mezőgazdasági szövetkezetek csak annak adják ki a műtrágyát, aki előmutatja a helyi nemzeti bizottság által kiállított igazolványt arról, hogy termelő és igényjogosult műtrágyára. Felmerül a kérdés, hogy ki igényjogosult? Műtrágyára mindazok igényjogosultak, akik ezt már előzőleg megrendelték és valóban földműveléssel foglalkoznak. A helyi nemzeti bizottságok már értesültek az, igazolványok kiadásáról. Ahol felesleg van, ott a szövetkezet azoknak is ad, aki nem rendelt. Ajánlatos volna, ha földműveseink kihasználnák a műtrágya előnyeit. Ez különösen azokra a vidékekre vonatkozik, ahol a talaj hitványabb, illetőleg valamilyen vegyi anyag, mint pl. mész stb. hiányzik a talajból. A járási nemzeti bizottságok mellett működő gazdasági felügyelő, aki ismeri a helyi körülményeket és talajviszonyokat, mindenkor nyu.it felvilágosítást arról, hogy a talaj milyen anyagokban szenved hiányt