Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-24 / 87. szám, vasárnap

— UJSZ0 1949 július 23 Csínján bánjunk az abrakkal! Régi, de nagyon helytelen szo­kás, hogy aratás után megeresz tik a gyeplőt és minden állattal dúlásig etetik a szemes terményt. Előfordul, hogy még el se csépel­ték a terményt, máris megkezdik annak etetését. Milyen károk származhatnak az abrak pazarló etetéséből? A lovaknál az, hogy a még sokszor éretlen zöld bab emésztési zava­rokat: kólikát okozhat, ami miatt a ló több napon át betegeskedik és éppen akkor nem használhat­juk, amikor legnagyobb szükség lenne rá. A baromfiak és serté­sek kévés árpával való etetésé­nél az a kár, hogy az állat nem cséplőgép, igy nem veri *ki töké­letesen a szemeket a szalmából, emellett a serét sok szemet eltipor, benyálaz, betrágyász, a tokiá­szok pedig felsérthetik a száját és emésztési zavarokat is okoz­hatnak. A kárt fc^ozza az a kö­rülmény is, hogy a szalmás ser­tések nem keresik olyan fürgén a tarlón az elszórt kalászokat és magvakat, ennek következtében sok értékes takarmány ott ma­rad a tarlón, elvész haszontala­nul. De tekintsünk távolabbra is. Nézzük meg, hogy az egyes abraktakarmányok tulajdonkép­pen mire és mikor kellenek. Ve­gyük az árpát. Az árpa, legfontosabb malac­nevelő takarmányunk. Ritka eset az, hogy valaki éppen júliusra fiaztatja a kocáját, általános vi­szont a télvégi elletés. Ha most gondatlanul elpazaroljuk az ár­pát, az valamikor hiányzik majd. Mégpedig éppen akkor hiányzik, amikor legnagyobb szükség van rá; télen a malacozások idején. Cséplés után is indokolt tehát az árpa takarékos etetése. Gondo­lunk itt a hízóba állított süldők­re is. A hizlalásnak ebben a most következő első szakaszában ne árpát etessünk a hízóba állított süldőkkel, hanem a jó konyha­moslékot, a hullott, érett, férges gyümölcsből, arra törekedve, hogy azok jól kibendősödjenek. Az ókukoricára is úgy vigyáz­zunk, mint a szemünk fényár--. Arra gondoljunk, hogy csak no vember táján lesz morzsolható és takarmányozásra alkalmas kuko­ricánk és addig még hosszú az idő. A szemes ókukorica a leg­jobb hizlaló takarmány. Takaré­kosan bánjunk hát vele, hogy amikor a most beállított süldőket hizlaló takarmányra fogjuk, le­gyen még szemes ókukoricánk, amíg az új kukorica morzsolható állapotba kerül. Az ókukoricáról az új kukoricára való áttérés nem megy zökkenő nélkül. Le­gyen készletünk ókukoricából an­nak az átmenetnek a megoldásá­ra is, amelynek során az ókuko­ricát új kukoricával váltjuk fel. A minden átmenet nélkül új ku­koricára fogott hízósertés ugyan­is könnyen étvágyát veszti, foga elvásik, bélrendszere megbeteffe­d'k, és így biztosan visszaesik hí­zásában. Most fogjuk meg tehát az abra­kokat, nehogy akkor hiányozza­nak ezek a legértékesebb takar­mányok, amikor az abrakfé­lékre a legnagyobb szükségünk van! Csínján bánjunk az abra­kokkal! — Csehszlovák kiállítás Bostonban. A napokban írta alá a Csehszlovák Iparkamara newyorki képviselője azt a szerződést, melynek értelmében szep­tember 8—23-ig Bostonban kiállítást rendeznek. A csehszlovák kiviteli ke­reskedések a legkülönbözőbb árukat állítják itt ki. Megtaláljuk majd itt a textil-, üveg-, fafeldolgozó-, bőr- és élelmezési ipar minden termékét. A kiállításra készfiit árukat már útbain­dították. A bostoni kiállítás uLsn New­Yorkban és New-Orleansban rendez­nek kiállítást; Mint az amerikai cseh­szlovák kiküldötte', jelentik, a kiállí­tás iránt már is nagy az érdeklődés. Olvassátok és terjesszétek az UJ SZÓT — A LEGSZEBB SZABAD­SÁG, melyet m'ndenki, megen­gedhet magának. HOL és MIKOR? SZEPTEMBERBEN KARLOVÉ VARYBAN, MARIÁNSKÉ LÁZ NÉBAN vagy FRANTI§KOVE LÁZNÉBAN! Gondolja meg: 1. szeptemberben legszebb és leg­állandóbb az időjárás. 2. A für­dő szeptemberben' kényelmesebb, nyugodtabb és zavartalanabb. 3. Szeptemberben minden fürdői gyógykezelést olcsóbban végez­nek. 4. A szeptemberi fürdőzési díj oly alacsony, hogy mindenki számára hozzáférhető. 5. Az egész szeptemberre meghosszab­bították a „CSALÁDI SZABAD­SÁG 1949-ben" akciót, mert egy szoba bérlete és egy kéttagú csa­lád teljes étkezése (reggeli, ebéd, vacsora) lietenkint 1.400.— Kcs­be, háromtagú család heti teljes ellátása 1.750.— Kcs-be, négy­tagú család heti teljes ellátása 2.100— Kcs-be kerül. Kétheti el­látási díj kétszer annyiba kerül. 6. Egy-egy szobában nemcsak családtagok lakhatnak együtt, ha­nem 2—3—4 barát is. 7. Töme­ges látogatás esetén a vasút 33 százalékos díjkedvezményt nyújt. Eddig még sohasem kínálkoztak fürdőinkben kedvezőbb fürdőzési ehetőségek. Használja ki ön is! Határozza el magát! A szükséges felvilágosításokat és a jelentkezé­si íveket a SLOVAKOTOUR és a CEDOK szolgáltatnak. Ezt az akciót a CSEHSZLOVÁK HO­TELEK nemzeti üzem és a CEDOK nemzeti üzem készítet­ték elő. I416/v. • — Irodalmi verseny Georgl Di­mitrov emlékére. A szófiai nő­szövetség felhívására a bolgár nök vers és elbeszélési versenyt ren­deznek Dimitrov emlékére. A leg­szebb novellát vagy költeményt ju­talomban részesítik. Az leső díj 10.000 leva, a két második díj fejenként 500 leva lesz. Borl>élyok és fodrászok a bri­gádon. A szlovák iparosok szövet­ségének bratislavai kerületi titkár­sága figyelmezteti a közönséget, hogy az összes borbély- és fodrász­üzletek július 25-én zárva lesznek. Ezen a napon a munkaadók és al­kalmazottak brigádmunkái a men­nek. "fi > A csehszlovák atléták megérkeztek Moszkvába A csehszlovák atléták első csoportj a csütörtök este érkezett meg Moszkvába. A csehszlovák atlétákat a repülőtéren ünnepélye­sen fogadták. Az atléták második csoportja csütörtökön a déli órákban Prá­gából repülőgépen indult a szovjet fővárosba. A két ország közötti első találkozón a következő csehszlovák atléták vesznek részt: Harcic, Horecky, Kodrle, Rck, ávajgr, Winter, Zátopek, Vykoupil, Bur'an, Híkl, Jungr, Komár, Kucera, Kvicer, Malá Matcs, Modrach, Michácck, Pisko, Stachovic, Straka, Sicncr, Trcko és Zátopckné. MegíiietMeüenek azok a tapasztalatok, amelyeket úszóink a Szovjetunióban szereztek — írja a Ruilé Právo A prágai lapok még mindig hosz­szasan foglalkoznak a csehszlovák úszók legutóbbi moszkvai vendégsze­replésével. A RucU Právo részletesen beszámol az úszók és vízilabdázók Szov etúnióban szerzett tapasztala­tairól. A tapasztalatok, amelyeket Moszk­vában szereztünk, megfizethetetle­nek, — állapítja meg a Rudé Právo. — Azok alapján, amit a Szovjetunióban láttunk, úszósportunkban nagy lépést teszünk majd előre*. A cikk ezután ismerteti a szovjet úszósport jelenlegi helyzetét. »A Szovjetunióban igen nagy az érdeklődés az úszás iránt — írja a lap. — Ezt a legjobban bizonyítja az egyesületekben igazolt versenyzők igen nayy száma. Valamennyi úszó­ról a legtökéletesebben gondoskod­nak. Egy-egy edzőre csak igen kevés versenyzőt, rendszerint négyet vagy ötöt bíznak, hogy lehetősége lettyen alaposan foglalkozni velük. Az edző­nek azonban nemcsak az a feladata, hogy elősegítse a versenyzőt a jó eredmények elérésében, hanem törődnie kell a rábízott sportoló életmódjával is, vigyázni kell a versenyző egészségé­re, szóval gondoskodnia kell arról, hogy az úszót vagy vízilabdázót élet­körülményei a legmagasabb teljesít­mény eléréséhez segítsék*. A cikkíró ezután megállapítja, hogy a szovjet úszók sikerének az alapja a kezdeményezés. A szovjet versenyzők naponta mintegy öt órát töltenek el az úszómedencéijen és ez egyáltalán nem árt nekik, sőt segíti őket a nagyszerű eredményekhez. A pompás étkezések pótolják az úszás közben vesztett kalóriát. • Öt mérkőzés, egy meglepetés a szovjetbajnokságban. Hétfőn és kedden egész sereg mérkőzést ját­szottak a szovjet labdarúgó baj­nokságért. —- Hétfőn: Moszkva: M. Torpedó—Jerivani Dinamó 2:1 (2:1). A Stalinec-stádionban sorrakerült mérkőzést Liszakovszkij vezette. A moszkvai csapat technikában és taktikában is jobb volt, a jerlva­niak lelkesebben és mozgékonyab­ban játszottak. Moszkvai Lokomo­tív—Kievi Dinamó 0:3 (0:2). A kieviek ismét meglepetést csinál­tak. Leningrád: L. Dinamó— Sztá* lingrádi Torpedó 2:0 (2:0). —Ked­den. Moszkva: VVSz—Tbiliszi Di­namó 3:2 (1:1). Változatos, erös irar mú mérkőzés. Leningrád: Zenit—. Nyeftyanvik 3:0 (1:0). A bajnoki táblázaton sok érdekes változás történt. A legfigyelemreméltóbb az, hoey a VVSz hétről-hétre feljebb tör. KARCZAG ISTVÁN: A fölcseréli szülelésnap Ettől az időtől kezdve Cserven .a Tóni jobban belegabalyodott a fogaskerékbe, mint amennyire Fehér Matildba volt belegaba­lyodva. Éjjel-nappal a fogaske rékre gondolt, jóformán nem is jutott a fejében más gondolatnak hely. Egyre csak a megoldások és a lehetőségek útvesztőjében bolyongott. De már nem olyan elhagyottan, nrnt amikor egyszer egyedül rótta a mozi után Kőbá­nya sikátorait. Most már nemcsak önmagával társalgott, hanem a céllal is. Már magányosságot sem érzett. Azt érezte, mintha az egész műhely vele haladt volna előre. Tóni a munka megszállott ja lett. De lassanként ő vált úrrá a mur' ája fölött A idő pedig megszelídült. Már ner' volt hozzá ellenséges, sőt szövetségese lett és mellette haladt. De Cservenka Antal nemcsak valami egyszerű és kö­zönséges időt érzett. Nemcsak az óramutató mozgásác, amely egy aránt jelzi a munkaidőt és a sza­badidőt és a hetek forgását va­lami egyszerű születésnap xelé. Cse -nka Antal szép és külö nös időt érzett. És valami külö­nösen szép születésnap közeledtét, amely talán pirosbetűvel lesz fel­jegyezve egy nagyszerű naptár­ban. Zsebnapátárba is újfajta fel­jegyzések kerültek. Feljegyzések a fogaskerék és a közötte dúló harcról. És feljegyzések a kiví­vott eredményekről. Ezek a fel­jegyzések újabb és újabb dátumo­kat értek el és messze maguk mögött hagyták Matild születés­napi dátumát. Tóni bizony mun­kája mámorában Matildról egé­szen megfeledkezett. De amikor izzadva és gyötrőd­ve munkapadja fölé hajolt, néha egy-egy önfeledt nyögéssel el hagyta ajkát az „anyja, Matild!" indulatszó. Ilyenkor egyáltalában nem gondolt Matildra. Az öröm nek vagy a lendületnek a kitöré­se a fogaskeréknek volt címezve. A fejét merte volna rátenni, hogy az egésznek annyi köze sincs Ma tildhoz, minta Scála mozinak egy dalárda skálázásához. S bár elein­te a munkadarabot is a „Matild" névre keresztelte, később az el­nevezést is megváltoztatta. Vala milyen okból, a munkadarabnak a szovjet vadászgépek nevét adta: a közismert „Rata" nevet. • Így hát Fehér Matild hiába várta a születésnapján Cservenka Tónit. Azt jól tudta, hogy Tóni „felcsapott" újítónak és nyakig elmerült munkájában. Matild azt hitte először, hogy ez az újítás és ez a nyakig elmerülés csak azért történik, mert Tóni beléje fülig merült el és neki akarja a szüle­tésnapjára kivágni a rezet. — Mégis csak el akar érni az utála­tos valami szépet, valami különö­set — gondolta, nem kis büszke­séggel — mégis csak bebizonyítja, hogy nem csak úgy ukmukfuk akar velem elkezdeni valamit. . . Nagy lett azonban Matild csaló­dása, amikor a születésnapján Tóni nem -jelentkezett. És még­nagyobb lett a nyugtalansága, amikor később meghallotta Tóni sikerét. Később már nemcsak hal­lott a dologról, hanem az üzemi újságban olvasott is. De amikor már nagy napilapok is írtak róla, Matild egyenesen sírva fakadt: — A ménkű csapna a gyalázatos ba! ... Ilyen dicshimnuszok! . . . Cservenka Antal a szocialista j< • vő embere! Nekem köszönhet mindent ez a hálátlan alak ... És az egyik szombat este Tóni mégis felkereste Matildot: — Jön a centerhaK? — kérdez­te mogorván és minden átmenet nélkül. Matild is mogorván válaszolt: — Nem jön — mondta. — Mi­ért, mit akarsz vele? ... Tóni vállatvont: — És semmit. Hanem van két mozijegyem; ideje, hogy egy ki­csit kiluftoljam a fejem. Jössz? ... Most Matild mondta minden át­menet nélkül: — Bánom is én, mehetek. De egy pillanat után mégis tartott egy kevés átmenetet: — Hopp, várjunk csak, attól függ, milyen filmhez!... Engem csak a komoly, tanulságos filmek érdekelnek. Hülye filmhez nem megyek . .. Nem akarom, hogy megint rumlit csinálj ... Tóni bólintott: — Légy nyugodt, a film tanul­ságos. Matild is bólintott, de még meg kérdezte: — Melyik mozi és kik a sze­replők? Tóni ártatlan képpel a levegőbe meredt. — Az egyik főszereplő én va­gyok — mondta hanyagul. — A Híradó moziba van jegyem ... Az egyik film engem mutat be a gép mellett. Matildot egyszeriben elöntötte a pulykaméreg: — És oda akarsz engem elvin­ni?! — kiáltotta megbotránkozva. — Oda menj csak egyedüli... -r Miért? — kérdezte faképpel Tóni. — Hát nem azt mondtad, hogy csak a tanulságos filmek ér­dekelnek. Matild már toporzékolt: — Fuj, nem érdekelnek és te sem érdekelsz!... Hiába vagy újító ... Durvalelkű maradtál, dia­dalmoskodni jöttéi ide, elégtételt akarsz venni'... És takarodj in­nen, ne is lássalak!... Tóni rendíthetetlen nyugalom­mal felelt: — Hát nem azt mondtad, hogy kerülni akarod a rumlit? ... Most meg te csinálsz cirkuszt ide . . . Matild, igazán szégyenlem ezt a közönséges viselkedést... azt hi­szem, kár is nekünk újra elkez­deni ... mert az a nő, akivel én újra elkezdeném, az legyen fi­nom és legyen benne valami szép, valami különös ... Erre már Matild felágaskodva, Tóni sasorra előtt hadonászott: — Te piszok! Te undok fráter! És még téged neveznek újító­nak?!... Hiszen most is belőlem élsz, engem utánzói!... Még min­dig itt vagy?!... Miért nem ját­szol már kámfort, mit akarsz még itt?! ... Azt hiszed, mert most nagyfiú lettél, egy maharadzsa lá­nya lesz a partnerod?!... Tóni finnyásán félrehúzta a száját. ."Folytatjuk.) K7f> csehszlovákéi magyar dolgozók napilapl». Szerkesztős^ é? kiadóhivatal: Bratislaxa Jesenskéhn S„ II em Telel. i. Wl-71 Fo- és felelösszerkesítö. I fi.m t» Oyula Felártó • ' .[ ó D()stahiv.tai Biatislaia II. Nyomja és kiadja a Piavda grafikai és kiadó vállalunk Kf7ir»t.,kal nem adunk vissza. Elöf zeté» I évre 540.-, '/i *vr« "U.-, [U *v« 135.— " ' v / I hónapra 45.— Kcs.

Next

/
Thumbnails
Contents