Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-23 / 86. szám, szombat

1949 július 16 UJSZ0 Lenin elvtárs beszélgetése Klára Zetkinnel a nők egyenjogúságáról Lenin elvtárs több Ízben folytatott beszélgetést Klara Zetkinnel, a nemzetközi munkásmozgalom egyik nagy harcosával a nőkérdésről. Klara Zetkin kommunista irónö Németonsszágban született. Eredetileg tanítónő volt, majd Z. Osszip orosz iró felesége lett. Az első szocialista női lapot „Egyenlőség" cimen ő szerkesztette. A német birodalmi gyűlés tagja volt. 1921 ben a női kommunista internacionálé elnökévé választották. Lenin elvtárs egy beszélgetés alkalmából a következőket mondta: „A proletariátus diktatúrájának kormánya szövetkezve a párttal és a szakszervezetekkel, természetesen mindent elkövet, hogy a férfiak és a nők maradi felfogásán győzzön, s a régi kommunistaellenes pszihológ'a alól kihúzza a talajt. Magától értedödik a férfi és a nő teljes egyenjogúsága a törvény előtt. A nőket beosztjuk a szociális gazdaság, közigazgatás, igazságszolgáltatás és kormányzat szerveibe. Minden tanfolyam és iskola nyitva áll előttünk, hogy szakmai és társadalmi teljesítőképes ségüket fokozzák. Közkonyhákat és éttermeket létesítünk, mösó-és javítóműhelyeket, csecsemőápolókat, óvodákat, gyermekotthonokat és különböző nevelőintézeteket. Szóval, komolyan vesszük programunknak azt a követelését, hogy a magánháztartás gazdasági és nevelő funkcióit átvisszük a társadalomra. Ezzel a nő felszabadul a régi házi rabszolgaság és férfira utaltság alól. Tehetségének és hajlamának megfelelő társadalmi tevékenységet teszünk neki lehetővé. A gyermekek jobb fejlődési lehetőséget kapnak, mint odahaza. A munkásnő megvédésére mi hoztuk a legfejlettebb törvényeket s a szervezett munkásság megbízottai hajtják végre őket... — mondotta Lenin elvtárs. Azután a falusi asszonyokról iszólva így folytatta: — A proletárdiktatúra alatt a megvalósulandó kommunizmus során a falusi asszony felszabadulása is elérkezik. Iparunk és mezőgazdaságunk elektrifikálásától nagyon sokat várok ezen a téren. Ez óriási mii lesz. Nagyok, roppant nagyok a keresztülvitel elé gördülő nehézségek. A legnagyobb tömegerőnket kell megoldásukra felszabadítani, felnevelni. Milliónyi nő erejének kell itt segíteni — fejezte be a beszélgetést Lenin elvtárs." Mi is követjük a Szovjetúnió pédáját és Lenin elvtárs tanítá sait. Nálunk is a szociális intézmények egész sorát állítják fel ötéves tervünk megvalósításával és igyekszünk levenni a terheket a dolgozó nők válláról, amiket az asszonyi munkák jelentenek a nőknek. Asszonyaink bekerül hetnek a munka minden területére, sőt olyan állásokba, ahová azelőtt soha sem jutottak volna. Ezeket kell szem előtt tartani minden nőnek, aki résztvesz a népi demokrácia nagy harcaiban. T. M. -Ggíj la ytí tó nő oisszaem lékeié esc A legféktelenebb kis nebuló volt az osztályban. Mint kezdő tanítónőnek, sok keserves percet szerzett. Mindig későn jött. Most is látom magam előtt, ahogyan berohant piszkos, fehér matrózblúzában — valami „úrigyerektől" kaphatta —, mezítláb, hóna a'att a rongyos olvasókönyvvel, szamáríüles füzetekkel, viharvert tolldobozzal. Nem mentette ki magát, fejét lesütve haladt el a katedra mellett, egyenesen a helyére. Egyszer úgy robogott be, hogy spárgán maga után gurított egy közepén átfúrt cipőkrémes dobozt. Az osztály ragy gaudiummal fogadta és kórusban üvöltötték: „Fülöp, Fülöp" Ügy líivták: Fülöp Ferinek. Alig tudtam lecsendesíteni őket, igaz, hetvenketten voltak egy külvárosi isko'a II. osztályában, még úgy harminc évvel ezelőtt. Leghathatósabb fegyelmezési eszközöm, a mese sem Togott rajta. Volt a viselkedésében valami szinte tudatos, megfontolt ellenkezés. Sokszor bizonyos öreges vonást figyeltem meg rajta — mintha nem is gyerek lenntíT Egyszerűen nem bírtam vele: ha OH vastunk, almát evett, ha számoltunk^ ceruzáját hegyezte, óra alatt paofrgalacsinokkal dobálódzott, verekedett stb.. stb. Egy tavaszi napon feltűnően xsjtn desen nyitott be az osztályba, a szokott negyedórás késéssel. Arca píros volt a láztól, torka be volt kötve, Iá4szott rajta, hogy komolyan beteg. Ellenkezés nélkül kijött a helyéről, megnéztem a torkát: be volt dagadva, rajta gyanús lepedék. Hazaküldtem:" „Édesanyád hívjon orvost!" De nem tudtam megnyugodni. Megnéztem az osztálykönyvet: apja ismeretlen, anyja dohánygyári munkásnő. Vájjon tényleg hivnak-e orvost? Akkor még nem volt divatban a családlátogatás, környezettanulmány. Elmentem megkeresni. Jó messze lakott a külvárosban. Megtaláltam a házat, a hátsó udvarban laktak. Miközben a lakást kerestem, véletlenül beneztem egy ablakon és a kép, amit láttáin, mély hatással volt további pedagógiai működésemre. — Szegényes, szűk kis szoba. Az ablak világában kopott bölcső, tarka cihák között egy síró csecsemő. A bölcső mellett, lázas fejét kábultan lehajtva, az én kis haszontalan fiam ül összeroskadtan, lábával a bölcsö'i ringatva. Sok mindent megértettem ebben a pillanatban. Ámuló, felragyogó szeme kárpótolt a hosszú botorkalásért. A szomszédasszonytól megtudtam, hogy nagyanyja valamelyik utcasarkon almát árul. Felkutattam. A „diftéria" szóra ijedtén szipogVa szedte össze piros almáit és totyogott haza. A pénztári orvost is mozgósítottam. Néhány hétig hiányzott. Amikor visszaérkezett, ki volt cserélve. Legjobb gyerekem lett. — A pöslyéni kúrszalen épületében diétikus konyhát nyitottak, ahol a betegek orvosi előír és sze rint étkeznek. A diétás konyha a népélelmezési intézet és a diétikus állami intézet vezetése alatt — Baromfikiállítás Bratfstávában. A bratislavai járás baromfi tenyésztőinek szövetsége július 30-án és 31-én Bratisl^vában iMakovického út 306) baromfikiállítást rendez, melyen egyszersmind osztályozni fogják a baromfiakat. A kiállításon galambokat, tyúkokat, ludakat, kacsákat, pulykákat, gyöngytyúkokat stb. találunk. Kéí csinos kötényf terveztünk a háziasszonyoknak. Szabásuk egyszerű, még a befőzés nagy munkája mellett is néhány óra alatt megvarrhatják. Az első két méter csíkos mosóanyagból készül Minden dísze a szép szabás és köröskörül a cak-! kozás Ezeket nem hímezzük ki „slingeléssel", hanem jókora, fél ötforin tosnagyságú cakkokat szabunk az anyagból ésj alászegjük A kötény' nyakban és hátul deréknál masnira kötődik. A bő, harangszabású szoknyarészt a harangszabású' alj szabásmintája után ké-| szítjuk. „A" a fél ele'e.j ,,B' a szoknya tele, „C"| a zseb. A második kötényhez két és léi méler egyszínű és egynegyed méter pepita anyag kell (pl. világoskék és búzakék-fehér kockás). A két mell alatt, é« há'ul kicsit bevarrunk beiőle, hogy a'akhoz simuljon (D). A szoknyát bővebbre szabjuk a harangszabású aljnál, hogy behúzhassuk (E). Hátul végig gombolódik; gombos az öve, derékrésze, vállpánt ja is. Blúzzal házi ruhának viselhető. Ugyanez a szabás japántijias, szélesgallérú boleróval napozó ruhának is megtelel. Befőzési tanácsadó Baracklekvár Az érett barackot forró vízbe dobjuk, néhány pillanatig forrni hagyjuk. A barack héjat lehúzzuk, ugyanakkor kimagozzuk. Egy kiló kimagozott, hámozott barackot 40 —60 deka cukorral előző este lecukrozunk, má >n<ip, a forrástól számított 20 percig főzünk. Mielőtt a tűzről levennénk kevés szalicilt (öt kilóhoz kb. egy késhegynyit) adunk hozzá. Forrón üvegekbe öntjük, légmentesen elzárjuk. Ügynevezett „duntszba" teszszük (a forró üvegeket papírba csavarva párnák, vagy pokrócok közé rakjuk) és kihűlésig benne hagyjuk. Ringlóbefőtt: Zöld ringlót tűvel megszurkálunk, gyenge ecetes vízben kifőzünk, üvegbe rakunk. Edes cukorszirupot készítünk. Kb. egy kiló gyümölcshöz 35—40 deka cukrot veszünk. A kihűtött szirupot ráöntjük az üvegbe rakott gyümölcsre. Minden üveg tetejére egy egeszen kis csipet szalicilt teszünk Hideg vízzel telt fazékba helyezzük a lekötözött üvegeket éí .a vtz iorrásátci simított 5—10 percig fo raljuk. Utána levesszük a tűzről, pokróccal betakarjuk az edényt és másnapig úgy hagyjuk. Zöldbab: A megtisztított, összevágott és megmosott zöldbabot lobogó vízbe dobjuk és ahogy felforrt jól leszűrve kiszedjük Üvegekbe rakjuk és gyenge ecetes, só.- vizet (semmi esetre sem azt, amiben a bab főtt) öntünk rá. Kevés szalicilt teszünk minden üvegbt. A lekötött üvegeket hideg vízzel telt fazékba tesszük és a fonástól számított 15—20 percig forraljuk. Levesszük a tűzről, pokróccal betakarjuk az edényt és másnapig úgy hagyjuk. ARATA5 Perzselőn süt le a nap, A földeken aratnak. Daltól hangüs a határ, Folyik a nagy munka már. A legények kaszája, Rendet vág a búzába. Nyomukban a lánysereg A kévékéi köti meg. Ahogy gyorsan haladnak, Egyre több lesz az asztag. Majd a kocsin behordják. Cséplőgépbe beszórják. Onnét ömlik a zsákba És kerül a magtárba. S jövő héten, gyerekek, Ebből esztek kenyeret! Miklós bácsi. AFARKASTANYA Megérkezett a iraktor Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl — volt egy tojás. Ez a tojás megindult a világra. Görgött, görgött. Egyszer találkozik egy rucával. Azt kérdi tőle a ruca: — Hová mégy, tojás koma? — Megyek világgá. — Én is megyek, menjünk együtt. Mennek, mendegélnek, találnak egy kakast: Hova mentek, ruca koma? .— Megyünk világgá. _ Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, talának egy varrótűt. Az is hozzájuk szegődött, aztán, amint négyen folytatták útjukat, szembejön velük egy rák is: — Hová mentek, tü koma? — Megyünk világgá. — Én is megyek, menjünk együtt. Megint mennek, mendegélnek, találkoznak egy lóval, végül pedig egy ökörrel, mig egyszer rájuk esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejébe. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tü a törülközőbe szóródott belé, a ló lefeküdt a ház közepébe, az ökör meg a pitvarba. Egyszer jön ám haza tizenkét farkas, akié a kis ház volt. A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni: — Phü, phü, de idegen szagot érzek, ki mer bemenni? Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög is van odabenn, nem fél semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyujtófát, hogy majd mécsest gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni, akkor belenyúlt hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkant, szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával, aztán szaladt a törülközöhöz, ott meg a tü szúrta meg, na?y ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúrja oldalba. Erre a farkas elkezdett ordítani. — Jaj, fussunk, fussunk! Éa:s7akadás, földindulás! Valamennyi ördög odabenn van. Nyúlok a hamúba, meglőnek puskával. Szaladok dézsához, megvágnak ollóval. Kapkodok kendőhöz, bánva szúr ' tűiével. Futok ajtó mellé, kilöknek lapáttal. Szaladok pitvarba, vesznek vasvilHra! • E<?v kiált: hep-hep-hen! Más ordít: Add feljebb! Akkor nagyot estem, Bezzeg nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltalt. A A mi falunkba érkezett meg! Csillogó szemekkel állták körül. — Bizony, jó kis masina. — Ez aztán igen, ilyen kell nekünk — mondogatták é'; se vége se hoszsza a gyönyörködésnek. Este lett, mire lassan szétszéledtek a falusiak. Az én apám kézerifogott s ketlen ballagtunk hazafelé. Láttam erősen töri a fejét, még beszélt 's magában. — Nem, nem hagyom magam becsapni, hogy aztán a íek> termést elvegyek. Nem, aztán — morogta — jó lesz nekem a kézieke ezután is, az apám is azzal szántott, én is azzal dolgozom. Szerettem vo'na mondani neki valamit. de nem mertem, mert nagyon morgós kedvében volt Otthon, dühösen dobta le porlepte kabát iát, megint csak dünnyögött és úgy kanalazta a tejespuliszkát, mint aki nem is tudja mit eszik. .Másnap a falu dolgozói a traktor után mentek ki rétre Délben már énekelve tartottak hazafelé. Apám egész n-ip úgy dolgozott, mint egy ló, de hiábf no, a traktor egy félnap alatt sokkal többet szántott, mint apám egé«7 nap. Láttam az arcán, hogy bánja a dolgot, de félt, hogy k

:ncvetik éz duzzogva dolgozott tovább. Másnap, amikor a traktor visszafelé robogott, odakiáltott neki Szeged' János bácsi — Zsigq te aztán még nem gontoltad meg magad? — En mán .. valahogy úgy.... meggondoltam volna ... — Hátha igen, mért nem jössz közénk? — — Aztán visszavesztek? — — Miért ne? Nem törültünk mi tcged a listáról. Szóval, ha akarsz, jöhetsz már holnap Este apám jókedvű volt, még játszott is velünk Másnap mái a többi emberrel ment szántani, belátta, ho«y mégis csak hasznos a tiaktor. G. V. fej ötö Mi az e'ekttomo* ellenállás mértékegysége? Hol halt meg II. Rákóczi Ferenc? Melyik fém lát<n neve a stannum? Ki a csehszlovák miniszterelnök? Melyik szép kerti virág volt tulajdonképpen a vadontermö ibolya? Miért kell rr<-.gmo>ni a gyümölcsöt, mielőtt elfogy-i'zt mki Hány szótagot irn*k le percenként a parlamenti gyorsítók? Mivel lehet legkönnyebben kivenni a tintafoltot « szép feliét ruhából? Olvassátok és terjesszétek az UJ SZOT