Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-23 / 86. szám, szombat
I 1949 július 23 UJSZ0 Petőfi emiékezete a Szoyjeiymóbao Sok EÚMÍBŐ szovjet író és köita dolgozik Peíiífi verseinek fordilásáe Petőfi műveit az orosz költők már régen lefordították, a versek terjesztését azonban a cári kormány minden eszközzel megakadályozta. Csak a szovjet hatalom éveiben ismerkedett meg a Szovjetunió olvasóközönsége Petőfi lelkes forradalmi költészetével. Az utóbbi években Petőfi művei hatalmas példányszámban jelennek meg a Szovjetunióban. Sok ki'ünő szovjet író és költő dolgozik Petőfi versednek fordításán. Sok szovjet lap és folyóirat közöl Petőfi-verseket. Nemrég a magvar forradalom 100. évfordu'ójára adták ki Petőfi válogatott költeményeit, ugyanakkor e'őadásokat tartottak éle- , téről és költészetéről. A szoviet emberek nagvra értékelik Petőfi költői alkotásait. Piervomnjs?ki| költő ,-izt íria Petőfi költészetéről, bony ma is erős fegyver a demokrácia megerősítéséért küzdő m°gyar nép kf-zéSen „I ehetetlen — írja —, hocv az a nép, amelynek kezében ''ven fegyver van. ne győzedelmeskedjék" Tyihonov költő szerint Petőfi „az új demokratikus világ és a nagyjjvöjü emberiség költője, harcosa, polgára. Versei fegyvert jeleníenek mindenkinek, aki igazán szereti népét és hazáját". Szurkov ezt mond ia: „A dicső magyar forradalom harcos költője nagyon közel áll a szovjet néphez, amely maga is harcban és munkában építi új életét" Lövik szovjet író ezeket a szavakat intézte a magyar néphez: „Nagy jövö vár arra a néore, amelynek olyan fiai vannak, mint Petőfi" Ezek a nyilatkozatok híven fejezik ki a szovjet néo vé'eményét a magyar nén n^gy költőjéről és szabadságharcosáról A szovjet emberek mé'ységes tisztelettel fordulnak Petőfi em'éke felé. A n.igv magyar költő forradalmi és hazafias költészete naovrrértékben hozzájárul a Magyarország és a Szovjetúnió né^ei közt fennálló barátság erősítéséhez. VEGYES HÍREK • LEZUHANT EGY HOLLAND ÖBIASREPÜLÖGÉP. Csak néhánynapja, hogy Bari mellett a holland légiforgalmi társaság egyik repülőgépe a tengerbe zuhant és máris újabb repülőszerencsétlenség híre érkezett. Bombay közelében. egy repülőtéren kedden lezuhant a hollandi légiforgalmi társaság egy másik gépe. A gép erős szélben közeledett Bombay felé. A rossz Idő miatt me<"szakadt a rádióösszeköttetés a gép és a repülőtér között, j úgy, ho<*v a eín nen tudott leszállni, e«-y ideig körözött a repülőtér felett, iraíd e»-v domboldalba ütközött fs le-=r-*>nnt. A repi 1lő"-ép»n SG i't'<s és 8 f'pvi v/oiyZ"!tartózVo' 1 V t. ^ - * *" 1 a 4 '-en éiptü^^t tett Mr. A-r. "tnsok If'Pt vo't 11 i• i"/. kfizt 1 lk " f-Alj p T' r\U.> "1"„ n vetf-*J\ ^'-"ps (>« jT* 1 _ 1 T«l„t 1°0 rcncn*t!ens^g kör""" ,:ezt5ben. O MOSZKVA húrom tenger kikötője I "" • & A himki hajóállomás, Moszkva „tengeri kikötője" árát üésiietország szövge! mmtéh Németország szovjet övezetében állandóan javul az élelmiszerellátás és ezért a Gazdasági Bizottság lényegesen leszállította az árakat Az élelmiszerek árát 30—50 százalékkal szállították le, a textiláruk és cipők árát 20—40 százalékkal. A cukor ára 12 márkáról 7 márkára, a kávé ára 60 márkáról 40 márkára csökkent. Lényegesen leszállították a varrógép, kerékpár és más a dolgozó nép számára fontos cikkek árát. A keleti övezetben mutatkozó gaz dasági javulással szemben a nyugati övezetben a gazdasági helyzet egyre romlik. A nyugatberlini városi tanács kénytelen volt új költségvetési tervet kidolgozni, miután a katonai megszálló hatóságok visszautasították a most kidolgozott tervet, mert az nagy deiiCitet mutat. Az új költségvetés nagy adóemelést tartalmaz, aminek újabb drágasági hullám és fokozott munkanéiküliség lesz a következménye. A nyugafnemefországl „árvahazak" íiíka „Milyen jogon tartanak több mint 150.000 szovjet gyermeket még ma is távol hazájuktól?" — ezt a kérdést intézi Jekaterina Seveljeva a Szovjet Nők Lapjában Anglia és más országok demokratikus közvéleményéhez. A háború alatt a szovjet gyermekek százezreit szállították erőszakkal Németországba. Az élet logikája s a nácik által halálrakínzott emberek vére egyaránt azt követelte volna, hogy ezeket a gyerekeket a győzelem e'ső napjaiban hazaszállítsák. Ennek ellenére még ma is több mint 150.000 szovjet gyermek sínylődik idegen földön. A Szovjet Nők Lapja már 1948 márciusában közölte az első je'entéseket azokról az úgynevezett „árvaházakról". Lübeck, Klino-enberg, Haffkrug környékén, amelyek a valóságban ifjúsági fogolytáborok. Az első jelentéseket továbbiak követték az angolszász hatós^ok újabb hűnte'teiről. A Szovjet Nők Lapjának 1949. évi első száma közölte a Litván Köztársaság asszonyainak nyílt levelét az angol nőkhöz. A litván nők felszólították angol társaikat, velük együtt követeljék, az angol kormánytól, hogy engedjék haza a nyugatnémetországi gyüjtőtáborokban sínylődő litván gyermekeket. Anglia egyszerű asszonyai válaszoltak a szovjet anyák felhívására. Levelet írtak Bevinhez, remélve, hogy külügyminiszterük az igazságnak megfelelően válaszol nekik. De a hivatalos kormányszervek, valamint az egész reakciós sajtó hallgatásba burkolódzott. El akarják titkolni az angol nép tömegei elől az igazságot arról a sokezer szovjet gyermekről, aki a németországi angol övezet táboraiban és „otthonaiban" sínylődik. „Tudja meg minden becsületes angol nő — írja Seveljeva —, hogy a gyermekektől elválasztod boldogtalan anyák leveleinek százai válasz nélkül maradtak". 21 nemzet versenyző', 13 kü'önböző helyen, több mint 100 világbajnoki címért küzdenek A FŐISKOLAI VILÁGBAJNOKSÁGOKON Nemcsak Budapesten, hanem a világ valamennyi részén egyre több szo esik az augusztusi nagyszabású Világifjúsági Találkozóról és az annak keretében lebonyolításra kerülő X. Főiskolai Világbajnokságról. A budapesti rendezőség irodáiban máris hatalmas munka folyik és rövidesen a legaprólékosabb pontossággal elkészül az a menetrend, amely a VIT és az FVB sporteseményeit foglalja magában. MINŐSÉGI SPORTBEMUTATÓ A Világifjúsági Találkozó sportrészének legnagyobb jelentősége abban áll, hogy a résztvevők a legkülönbözőbb sportágakban mérhetik össze erejüket, úgynevezett jelvényszerző verseny formájában. A VIT tömegsportja augusztus 14-én kezdődik és két héten át ta-t, minden reggel 9 órától délután 4-ig. Ezek a jelvényszerző versenyek hatalmas apparátust foglalkoztatnak és a VIT rendezősége maris gondoskodott arról, hogy semmi fennakadás ne legyen a hatalmas tömegsportmegmozdulás lebonyolításánál. A jelvényszerző versenyeken és a sportszerű "szórakoztatásokon kívül a Világifjúsági Találkozó során érdekes minőségi bemutatók Is lesznek. A tervek szerint augusztus 20-án motoros verseny lesz a Városligetben és ugyanezen a napon a budaőrsi repülőtéren repülőnapot tartanak, amelyet efvbekapcsolnak a nemzetközi modellező veisennyel. Augusztus 23án a Millenáris-pályán 2000 fiataj sportoló tart MHK-próbát, különböző versenyszámokkal szerepelnek az olimpikonok és utána „villanyfényes" kerékpár, motorkerékpár és mótorvezetéses versenyre kerül sor. Augusztus 25-én a FTC-pályán a magyar atlétikai élgárda bemutatóját nézhetik végig a VIT külföldi vendégei, majd az FTC és az MTK labdarúgócsapatának a mérkőzését. OLIMPIAI NAGYÜZEM BUDAPESTEN. A Főiskolai Világbajnokság, amely szintén augusztus közepén kezdődik, hatalmas feladat elé állítja az Országos Sport Hivatalt és a különböző szakszövetségeket. Valóságos olimpiai nagyüzem lesz mintegy két hétig Budapesten: tizenhárom különböző helyet kell megfelelően előkészíteni a versenyek sima lebonyolítására. Valamennyi helyen lázasan dolgoznak, hogy a pályák ét a csarnokok felszerelése és külső képe méltó legyen a jubiláris Főiskolai Világbajnoksághoz és ahhoz a nagy érdeklődéshez, amelyet a külföldi nemzetek tanúsítanak a „budapesti olimpia" iránt. A rendezőbizottsághoz eddig 21 ország nevezése érkezett be és ezek közül a legnagyobb érdeklődés a Szovjetún'ó diáksportjának a szereplését előzi meg. A szovjet sportolók nellett igen nagy létszámú csapattal érkeznek a csehszlovákok, lengyelek, bolgárok, románok, franciák, skótok egyiptomiak és még számos nemzet 3 100.0C0 KILO WATTOS ÖRIÁ£I 'íüuiiU<AkAT (j"* AtiVANAn A » jjíix uivxoBAij. jx bzovjeiunió egyik legionto&aub üzeme, a bztalinról elnevezett lenm^raxii fémíeiúolgozo gyt.r ujabű ten.ieiési sikert ért el a vilianyerőmüvek részére szállítandó hataunas turbinák gyártása terén. A gyár a háború utáni sztálini ötéves terv keretében számos 100.000 kilowatt kapacitású, hatalmas turbinákat hozott forgalomba. Kojarinov, a gyár igazgatója a moszkvaiPravda legutóbbi számában beszámolt arról, hogy a gyárban olyan hatalmas és gazdaságos turbinákat gyártanak, amelyek felülmúlják a legkiválóbb külföldi gyártmányokat is. Nincs a viiágnak még egy országa, ahol ilyen hatalmas turbinákat építettek volna. A háború után létesített vizierőmütelepeket a leningrádi gyár korszerű viziturbinákkal látta el. A sikeres eredmény elsősorban a szocialista versenynek tulajdonítható, ami lehetővé tette a munkások kezdeményezésének érvényesülését. A gyár szoros kapcsolatot tart fenn több tudományos intézettel is. amelyek munkatársai szaktársaikkal megkönnyítik a munkát és növelik a munka termelékenységét. A gyárban már technikai tanácsot is létesítettek, amelyben a technikusok, mérnökök és termelési újítók foglalnak helyet. Ez a tanács jelöli ki azokat a feladatokat, ameFvek megoldásában az elméleti és gyakorlati szakemberek karöltve vesznek részt. Az igazgató cikkének vég-én hangsúlyozta, hogv a gyár tervezőt olyan turbina létes'tésén dolgodnak, amelv a s'oviet ti'rblin.-ínltéT terén valóságos forradalmat fog jelenteni. • TÜNTETNEK A MUNKANÉLKÜLIEK IZRAELBEN. Tel-Avivban hétfőn körülbelül 800 munkanélküli zsidó bevándorló „munkát akarunk" kioltással tüntetett. Az izraeli kormány székháza e'őtt összetűzésre ker' s' f a sor a rendőrséggel. Az Msretfizés során húszan megsebesültek. • I • ÜJFAJTA SZÁRAZ KENŐOLAJ sikeres kipróbálásáról ad hírt a szovjet műszaki sajtó. Az új kenőolaj a mótorok kezelésénél és a gépIpar egyéb területein nagy előnyöket jelent: kezelése egyszerű és a festékszerü anyagot, amely tulajdonkéopen nem áll másból, mint alkoholban elosztott io-en anró grafitszemcsékből. könnyen lehet bármtlv felületre felkenni. Pillanatok alatt megszárad és vékony összefüggő bevonatot alkot, amely Íren ellenálló. nem veszi macába a port és szennyezéseket. A száraz kenőolaj i"-en magas és igen alacsony hőmérsékleten is jól has-*n<siható, termésrptesen nem sűrűsödhetik be és nem válhatik hígan folyóssá sem. A mélyen a szárazföld belsejében 'fevő MoszKva három tenger kikötője lett! Hatalmas hajók úsznak le kikötőjéig, s mennek a tovább a Balti-, a Fehér- és a Káspi-tenger felé, száz meg száz, olykor ezernél is több kilométert hagyva maguk után. Tévedés ne essék, nem volt ez mindig így. Aki kezébe vesz például e _y tizenöt év előtti térképet, ugyan nem fogja kitalálni, hogyan jut el akár egy fia csónak is, csak a Volgától Moszkváig. 128 kilométerre folyik a Volgától a szovjet fővárost átszelő kis Moszkva folyó. A-lengerek pedig még sokkal messzebb vannak. Nos, mondjuk meg végre is mi történt: az ötéves tervek alatt olyan hatalmas, gyönyörű csatornahálózatot építettek a szovjet emberek, amelyeken át a fővárostól a tengerig utazhatnak. Vegyük csak kezünkbe a térképet. Ott vagyunk, ahol Moszkva — A lengyel k'kötők forgalma. A lengvel kikötők forgalma az utóbbi években erősen megnövekedett. 1946-ban a kikötőkben 7.8 millió tonna árut, 1947-ben 10.7 millió tonna árut és 1948-ban 16.6 milliót raktak hajóra. E számok szerint a forgalom növekedését százalékokban kifejezb e 20—30%-ra tehető. 1949-ben a háro»n lengyel fökikötő elérte a háború előtti színvonalat. Kedvezően alakul a külfölddel lebonyolított forgalom is. mellett a horgony jelzi a kikötőt. Hatalmas vízgyűjtő ez a főváros északi felén: Himki. A medence kék tükrének hátterében harmónikusan belesimuló, a volgai hajók formájára emlékeztető szép nagy állomásról indulunk el. S most 128 kilométeren át olyan út következik, amely azelőtt nem volt és amely a Moazkvafolyót összeköfi a Volgával. Ahogy a moszkvaiak mondják, ezen a csatornán át „a Val*a e!j5a Moszkvába" Persze, a hajóút nem egyszerű. A csatornát dimbes-dombos úton kel lett keresztülvágni s a vizet előbb több lépcsőn át felemelni, majd újra leereszteni a fővárosig. Hatalmas zsiliprendszer tagolja sok részre a csatornát, óriás elektromos szivattyúk emelik át a vizet, hatalmas zsiliprendszerek a hajókat. Hajónkat előbb két zsilip emeli mind feljebb, majd újabb öt lépcsőn át megyünk le egész a Volgáig. A világ legnagyobb folyóvízi csatornáján visz utunk, a szovjet technika egyik legnagyszerűbb alkotását látjuk. Mezőkön, erdőkön, dombokon vágták át magukat a csatorna építői. Hatalmas kotrógépek százai emelték ki a földet, „víziágyúk" _ hidromonitok — óriási nyomás alatt kllöve'lő erös vízsugarakkal mosták el az útabanálló dombokat. Így jutunk el a csatorna végéhez, „a moszkvai tengerhez", amely 30 méterrel van alacsonyabban. mint a csatorna legmagasabb pontia. A ..Moszkvai tenger" a szovjet főváros „kútja", víztasAaléka. A csatorna elkészítésekor ugyanis elzárták a ieisü Volgát és a víz elöntötte ezt a 327 négyzetkilométer nagyságú területet. Eltérne ezen a területen egész Moszkva, külvárosaival, parkjaival együtt. A „Moszkvai tenger" a főváros lakóinak kedvenc kirándulóhelye, sokan töltik el fenyöerdőkkel borított partjain vasárnapjukat, s télen, amikor a csatorna befagy, vitorlás szánok százai repülnek rajta. E tó és a csatorna azonban még más célra is kellett. Szovjet mérnökök 1931-ben pontosan kiszámították, hogy a Moszkvafolyó naponta 60 millió vödör vizet hömpölytet el a város mellett és 1937-re olyan méretűre növekszik a város, annyi üzemnek lakóháznak kell majd viz, hogy a szükséglet éppen 60 millió vödör lesz, vagyis a város ki fogja meríteni az egész folyót. Sztálin elvtárs kezdeményezésére a szocialista tervgazdálkodás itt is gyökeres változást hozott. A „Moszkvai tenger" víztartaléka ma 80 milliárd vödör. Tökéletesen ellátja a fővárost és nem fogyhat el, mert a Volga állandóan táplálja vizével. Az egykori kis Moszkva folyó is megújhodott. Gránittal borított töltései közé hatalmas hajók tudnak befutni s felveszik Moszkva termékeit. hozzák az ország távoli vidékeiről. A „Moszkvai tengernél" monumentális vizierőmü mellett hajózunk el — a zsiliprendszer elemi erejű vízzuhatagú turbinákat hajt és ezzel részben pótolja a zsilipek és szivattyúk fogyasztotta áramot. Ezutőn már a kiszélesített Volgán hajózunk tovább a „Ribinszki-tengerig". A scserbakovi gát és vízierömü a ..tenger" első állomása. Itt kezdődik ez a hatalmas, ugyancsak az ötévea tervek alkotta mesterséges tó, amely mintegy ötször nagvobb, mint a mi Balatonunk s amelynek vizén a halászok tengeri felszereléssel dolgoznak. Ez a „tenger" akkor keletkezett. amikor Scserbakov városa mellett el"árHk a Vol~a és a Sekszna fol^'ó toiálliwrás^nál a vizet. E megyényi területről mintegy 690 fa'at és 6 várost telepítettek át a jövendő tó partjára és az elhagyott területet lasaan elborította a viz. Az új tó partján lévő városok pedig „tengeri kikötök" lettek. A tó északi csücskénél lévő Scserepovec városa Leningrád elökikötőjévé vált. Mind északabbra megyünk. Elmarad a Fehér-tó s elérjük az Onyega-tavat Most már elhagytuk Leningrád magasságát is s itt két hatalmas csatornaút között választhatunk. Vagy elmegyünk a Ladoga-tó mentén Leningrádba vagy átvágunk a viharos Onyega-tavon és a Sztálin-csatornán kihajózunk a Fehértengerre. De ha Leningrád fölé akarunk menni, választhatunk kisebb viziutakat. A Volgát például két másik mesterséges viziút is összeköti a Lado?a-tóval: a visnyevolocki és a tichvinszki-rendszer. Ha ránézünk a térképre — bár csak a legnagyobb csetornákat jelöltük rajta, — jól látni, hogy egy egységes akarat egységes terv szerint változtatja át a szovjet ország arculatát. Egymástól többezer kilométernyi távolságra fekvő területek kapcsolódnak össze új csatorna- és folyórendszerek hálózatán keresztül és olcsó, nagy teherbírású szállítóutakon tudnak egymás segítségére sietni. Leningrád és Moszkva, Archangelszk és az Ural egy lüktető kereskedelmi és közlekedési rendszer egymással mind szorosabban összekapcsoló óriás t^ma^zpontia'vá vélnak a sroeíalista terv nagy alkotó műhelyében.