Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-23 / 62. szám, csütörtök

m %m 1949 június 23 Dobi István magyar miniszter­elnök a díszszázad parancsnoká­nak jelentését hallgatja N4WWII HI MMt >t < MI )l > tt M WW W W«<W W >J3UI3BJ tcrrel és Prága helyőrségének parancsn kával, Eiem tábornok kai sz vélyes beszélgetésbe mé­lyedve. Ott volt Drgáé tábornok Fisrl'nger miniszterelnökhelyet t -s, Dur á földművelésügyi mi n zter, Clementís külügyminisz­ter, Koirzlala képviselő, dr. Va­ce'.:, Fr'ga polgármestere és en­n:k helyettese, Krosnáf. 12 óra tájban érkezett meg Í magyar küldöttség kísérő tagjai val. Debl István miniszterelnök, Rákod Mátyás miniszterelnök­helyeit, s, Gerő Ernő állammi nis ter, Kállai Gyula külügymi n szter a csehszlovák kormány je­lenlévő tagjaínak kíséretében megtartották a szemlét a magyar kü döttség tiszteletére elvonult dí zs :ázad előtt. A magyar kül­döttség a díszszemle után hatal­m~s vörös rózsákból szőtt gyö­nyörű, művészi koszorút helye­z tt el a névtelen katona sírján Abban a pillanalban, amikor a ko zorút elhelyezték, felhangzott a m-gyar himnusz, majd azt a c eh zlovák himnusz követte. A kos o"ú szalagján a következő felirat volt: „A magyar dolgozó nép függet lenségéért elesett csehszlovák hő süknck". A szaleg másik oldalán: „A magyar küldöttség, 1949 jún. 22." A díszszemle után egy őszhajú assz ny a névtelen katona sír iá­hoz lépett és két ibolyacsokrot h lyezctt el rajta. Mindezt né­mán, magától értetődő szerény­séggel helyezte el. Megkérdeztük az asszonyt, mi késztette arra, hogy éppen most hódoljon a virággal a Névtelen katona sírja előtt. Az asszony, akit Antónia Precnerovának hív­nak és régi szabadságharcos, a köve'k zőket mondotta: — Cseh nemzetiségű vagyok, de 1918 óta élek Szlovenszkón. E yetl n hő óhajom, hogy a ma­gyar és a csehszlovák nép között 1 tr jöjjön az igazi, szívből jövő b rát^ág. Ezért helyeztem el sze­rlny virágja'mat a névtelen kato­na sírján. Ügy érzem — mondot­ta — teljesen éretté vált az együttműködés ideje. Mind a magyar, mind a csehszlovák dol­gozók egy és ugyanazon célt akuj'k, azt, hogy a népi de­mokrácia megerősödjék és közös erővel szolgálják a szocializmust. y^éftjWMmwwTin — A gyermekek egészségének i Lsílására ebben az évben a Nem eti Biztosító 30 millió koro­nát ferdít. Ezzel, mely bizonyítja a Nemzeti B ztosító és az egész­ségügyi iga'gatss jó együttmükö­d's't, jó eredményeket érnek '­1 el. Ezentúl nem lesz szük­arra, hogy az egyes szülők 1: n tírgyajjanak a járási Nem­iét B ztosító hivatalokkal, a T- --ekek üdültetéséhez szüksé­ges hezzáj árulások miatt. Zápotoeky miniszterelnök rádióbeszéde ezreinek támogatását és beleegyezé­sét bírják. Ugyanúgy nemkatolikusnak bé lyegzik a katolikus Charitast, mert ez elutasítja a Köztársaság ellensé­geinek, az összeesküvőknek és reak­ciósoknak támogatását és valóban karitatív gondoskodásnak akarja szentelni magát. Ezért Berán her­cegérsek betiltotta a katolikus Cha­ritas érdekében történő gyűjtést. A Köztársaság kormánya ezzel el­lentétben azonban a katolikus Cha­ritást támogatta és támogatja. Éppen ezért, mert a kormány be­csületes törekvése a béke és nyuga­lom megőrzése, eddig türelmet és tar­tózkodást tanúsít. Nem nyúlt büntető szakciók alkalmazásához, de figyel­meztetett, óvott és felkínálta a tár­gyalásokat és megegyezést. A meg­egyezés nyugalmát és a Köztársaság érdekében való együttmunkálkodást követelik az összes hívők és köve­telik a Katolikus Akció szervezői és aláírói is. Ennek ellenére a hercegérsek egy­részt betiltja a papoknak a Köztár­saság érdekében történő politika: te­vékenységét, másrészt elrendeli, hogy a papság vegyen részt a Köztársaság ellenes politikai tevékenységben. Fel­szólítja őket, hogy a templomokat és a vallási szertartásokat a kormány é; a népi demokratikus berendezkedés elleni politikai agitációra használják fel. Fenyegetéssel, büntetésekkel, ter­rorral és erőszakkal akarja erre kény­szeríteni a hívőket és a papságot, akik védekeznek az uszító tevékeny­ség ellen. A mult vasárnap Berán hercegérsek és a püspökök elrendel­ték a templomokban egy pásztor'.evél felolvasását. Ez a levél a Köztársa­ság ellenes hazug támadások egész halmazát tartalmazza. Azokat a pa­pokat, akik ezt az állemellenes meg­nyilatkozást nem olvasnák fel, egy­házi büntetésekkel, esetleg az egy­házból való kiközösítéssel fenyeget­ték meg. Ezért a Csehszlovák Köztársaság kormánya a következő nyilatkozat közzétételével bízott meg engem: Alkotmányunk minden polgár­nak biztosítja a vallási szabadsá­got, így tehát a katolikus hívők­nek is. Ezt a szabadságot válunk semmiképpen nem korlátozta. Az egyházi szertartásokat nálunk sza­badon végzik. Senkit sem akadá­lyozunk abban, hogy ezeken ré-t f­vegyen. A vallást az iskolákban tanítjuk és a szülőknek semmiféle akadályt nem gördítenek a gyer­mekek vallási nevelésének útjába. Egyúttal azonban alkotmányunk elrendeli, hogy a hit és a vallási meggyőződés nem leh"t ok arra. hogy ixilaki polgári kötelességét ne teljesítse, amelyet a törvény szabott meg neki és ar a'kotmávv azt sem engedi meg, hogy a val­(Folytatás a* 1. oldalról.) lási szertartásokat nem vallási cé­lokra használják fel. A kormány üdvözli azt a kezdeményezést, amellyel maguk a hívők adtak ta­núbizonyságot a népi demokrati­kus Köztársaság iránti igenlő ál­iásjOgLalásukról azzal, hogy ön­ként szervezték meg a Katolikus Akciót. A kormány védelmébe vesz min­denkit, aki u. népi demokrácia alapján áll. A Köztársaság kormánya véde­ni fogja a népi demokratikus be­rendezést, az alkotmány útján fog haladni, amelyet a nep jóváha­gyott és a Nemzetgyűlés érvényes törvényekkel szentesített. A kormány nem engedi meg az alkotmány és törvények megsér­tését. Egyrészt védeni fogja a val­lási meggyőződés szabadságát, másrészt nem engedi meg, hogy az egyházi szertartásokat és a tem­plomot reakciós politikai megnyi­latkozások és a Köztársaság elle­ni uszítás színterévé tegyék. A politika nem való a templomba. A kormány nem engedi meg, hog'i a hercegérsek és a püsnökök ter­rorizálják és megakadályozzák a hazafias katolikus papság akara­tának szabad megnyilvánulását. Védelmébe veszi a hazafias pap­ság ezreit, akik hűséggel viseltet­nek a Köztársaság iránt és érde­kében akarnak dolgozni. A Csehszlovák Köztársaságban lehetővé tesszük és biztosítjuk az alkotó munkát és tevékenységet minden polgárnak, aki jóakarattal szándékozik dolgozni a Köztársa­ság és népei érdekében. A kártévők, provokátorok és a nifugtalanságok előidézői ellen a törvény szigorával fogunk lesúj­tani. Ezért a Köztársaság kormánya szilárdan hiszi, hogy sem. a hívő polgárok, s?m a hazafias papok nem hagyják ma.gukat uszítással vagy megfélemlítéssel, de terror­ral sem eltántorítani és megma­radnak nemcsak hívő vmberek­nek, de a Köztársaság hü polgá­rainak is. Támogatni fonják a kor­mámrt és az őszes polgártársaikat cz alko'ómunkábán és a boldonabb •jövő felépítésének erőfeszítései­ben. A kormány mindért megtesz a rend ár a béke biztosítására, honn összes polnárri a haza boldomOn­sának szentelhessék munkájukat. ü CSEMADOK HÍREI fiz iiief termés iénak ígérkezik, ami jotányosabliá feszi a mezőgazdasági termékek árai! A kormány mai ülésén megálla­pította a gabonaneműek, a kapás, az olaj és más növényi termékek vétel­árát. Egyidejűleg a kormány meg­engedte a termények, hüvelyesek és zöldség szabad eladását azoknak a földműveseknek, akik eleget tesznek a termelési és beszolgáltatást szer­ződéseknek. A növényi termelésben megmaradnak a multévi árak. Csak a rozsért nem fognak 20 Kcs rend­kívüli többletárat fizetni, mert en­nek okai (a szárazság következtében fennállt rendkívüli viszonyok) már idejüket múlták. A harmadosztályú étburgonva árát 100 Kcs-ről 95 Kfs-re szállítják le. A lóheremagvak árát is leszállítják. Ezzel szemben az elsőosztályú burgo­nya ára 130 Kfs-rSl 150 Kcs-re emel­kedett. A takarmányburgonya ára 56—60 Kés helyett 85 Kés-re emel­kedik. Javul a napraforgó és lóhere­félék magvainak az ára is. Ha ehhez hozzászámítjuk az állat­tenyésztési, továbbá a mezőgazdasági termékek szabad piaci árát és a sza­bad elárusítás további kiterjesztését mezőgazdasági téren, akkor minden földműves saját tapasztalata alapján meggyőződhet arról, mit jelent a terv­gazdálkodás nemzetgazdaságunkban. A földművesek — amennyiben töké­letesen eleget tesznek a szerző­déseknek — a szabad piacon gabo­naneműeket is árulhatnak vagy pe­dig azokat hivatalos árakon a jogos felvásárlóknak adhatják el. Joguk van a rendes szerződésen kívül még utólagos szerződést is kötni, de csak július 31-ig. A termés mai állapota szerint igazán jónak ígérkezik s ez még jutányosabbá teszi a mezőgazda­sági termékek árait. Kis- és közép­parasztjaink ezzel újra meggyőződhet­nek a szocialista tervgazdálkodás je­lentőségéről. És éppen úgy beválik a gazdálkodás tökéletesítése és a föld­műves munkatermelése emelésének érdekében kifejtett erőfeszítésünk is, hogy így többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Ez a nemzetgazdasági bevételeinknek emelkedését, a föld­műves és felesége megerőltető mun­kájának a csökkenését jelenti. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló tervezet is, amelyet már szét­küldtünk a földműveseknek, ezt a célt szolgálja: megjavítani a földmű­ves munkájának eredményeit • A magyar-szlovák baráti együtt­működés jegyében alakult meg Oz» d'anyban (rimaszombati járás) a CSEMADOK helyi szervezete. Ismét egy példa arra, nogy kitűzött célunk — a testvéri együttmunkálkodás — kölcsönös jóakaratta 1 lehetséges. Az alakuló közgyűlésen a helyi szervek közül a KSS képviseletében- Jozeí Orosz, a helyi Nemzeti Bizottság ne­vében Július Ragáií főjegyző és Pa­vel Palenik, e Művelődésügyi Tanács nevében Ján Greksák tanító, a Slo­venská Matica nevében Peter Bolha, középiskolai igazgató, a Zivena nevében Margita Regitková, a CSM nevében Mária Slabé és Pavel Úrban, a ROH nevében id. Agonás Husz Ján jelentek meg, akik magyar és szlovák nyelven üdvözöl­ték" a haladószellerr.ű kultúregyesület megalakulását ér kifejtették a helyi­csoporttal való szoros együttműködés és baráti kapcsolat szükségességét. A helyicsoport elnökévé Bodor De­zső földművest választották meg, ki székfoglaló beszédében szintén hang­súlyozta az együttműködés fontossá­gát és jelentőségét. — Demeter Bá­lint, rimaszombati kiküldött felkérte a vezetőséget, hogy ne csak ez a meg­alakulás, hanem a helyicsoport teljes Í működése is az együttmunkálkodás jegyében történjék, mert csak ez ve­zethet célunkhoz, a szocializmus fel­építéséhez. 9 Milanovcén (Nagykér) Is meg­alakult a CSEMADOK. Az alakuló közgyűlésen Smatana József, a KSS helyi szervezetének elnöke, magyar és szlovák nyelven örömmel üdvözöl­te a magyar dolgozók haladószellemű kultúrmegmozdulását. Utána Knotek Ferenc, a novézámky-i CSEMADOK nevében mondott üdvözlő beszedet és felkérte a vezetőséget és a többi meg­jelenteket a szlovák és magyar együtt­munkálkodás kiépítésére. Dojcsán Jó­zsef megválasztott elnök ismertette a CSEM'VDOK célját és felkérte a je­lenlevőket, támogassák őt munkájá­ban, hogy közös erővel dolgozhassa­nak kulturális téren is a szocializmus­ért. Az alakuló közgyűlés után a mi­lanovcei és a novézámky-i helyicso­portok kultúrgárdája tartott műsoros estet, melynek szép sikere volt. • Zemné (Szlmő) községben a CSEMADOK^ helyicsoportja megtar­totta az első műsoros kultúrestet. Elő­adásra került Móricz Zsigmond „Nász­tehén" és Palotai Boris „Féltékeny­ség", című egyfelvonásos vígjátéka, valamint egy szlovák, egy magyar és egy hindu népi tánc. A szereplők és rendezők odaadó és fáradságos mun­kájának nagy erkölcsi és anyagi si­kere volt. A helybeli Kommunista Párt nagyterme zsúfolásig megtelt, de mi­vel az érdeklődők számára a helyiség kicsinek bizonyult, az előadást köz­kívánatra meg fogják ismételni. Mi­után a szereplők mindegyike jól vé­gezte dolgát, nem szükséges külön megdicsérnünk őket. i - Vigyétek, vigyétek vala­mennyit! — mondta lehajolva. S kan vannak, isten g} rerme­kei, akik t'tokban a szent igazsá­got hirdetik, hogy megváltoztas­sák azt a helyzetet és felszaba­dítsák az embereket, feltámasszák őkel halottaikból, mint ahogy én is feltámadjam. Titkon hirdetik, mert, amint tudjátok, nem sza­bad az igazságot hangosan ki­mondani, mert aki kimondja, azt üldözik, ütik és börtönbe zárják. Az é'et igazsága a gazdagok ha­talmát törné meg, ezért egymás­nak, soha ki nem békíthető ellen­ségei. Minket azonban megszaba­dít az irigy, lélekvásárló embe­rek e 1 nyomása alól. Higyjétek amit mondok. — Brávó, öreg! — kiáltották felé. Valaki nevetett. - Oszolj! — kiabálták a csend­őrök és fé'relökdösték az embe­reket. Ezek morogva engedel­meskedtek, de nagy tömegük nem nyílt szét elég gyorsan és akadá­lyoz a a csendőröket, hogy az anyához jussanak. Az ősz asz­szony, becsületes, nagy szemével elragrdta őket. Az élet elszakí­totta őket egymástól, de most a avak hevítő tüze egyesítette őket, ami az élet igazságtalansá­gaitól sújtott lelkeknek régi vá­gya volt. A közelállók hallgatták és az anya látta figyelmes, ki­gyúló szemüket és érezte meleg lehe'etüket. - Folytasd, állj fel a padról — kiál'ották felé. - Menekülj öreg! AZ ANYA Max'm G o r k 1 j halhatatlan regényének utolsó fejezete. — M'ngyárt megfogják... — Micsoda nagyszájú asszony! — Beszélj gyorsan ... már itt vannak! — Oszoljatok! — hangzott új­ból a csendőrök kiabálása egyre közelebbről. Most már segítsé g<3| kaptak, többen voltak és e <Tyesen dolgoztak a tömegben a puskatussal. Az anya előtt em­be ek meginogtak és egymás ke­ze után nyúltak, hogy ellenállja­nak a lökdösésnek. Az anyának úgy tűnt, mintha körülötte minden hullámzott vol­na, mintha mindenki megértette volna őt. Hirtelen, egyszerre meg akarta mondani az emberek­nek mindazt, am'.t tudott, azt a gondolatot, amely átjárta a testét. Könnyedén merült fel lelke mé­lyéből, dalba lendült, de szégyen­kezés fogta el, hogy hangja el­enyé zik a zsivajban, hogy re­kedt, remegő. — Az én fiam szava, a mun­kásember tiszta szava, a meg­vesztegethetetlen igazságé. Vés­sétek szívetekbe, amit monda­nak a tiszták és igazságért féle­l:m rékül mennek a halálba is. Ejy pár fat.al szem elragadta­tással és félelemmel tekintett rá. Mellbe vágták, megszédült és lcom'ott a padra. A csendőrök k-ze az emberek fölé emelke­dett, megragadták, aki útjukat állta, félrelökték őket, letépték a sr.pkájukat és messzire dobálták. Az anya előtt minden elsötétült, szédülés fogta el, de igyekezett rosszullétét legyűrni és megma radt erejével tovább kiáltozott: — Egyesítsétek erőiteketl Egy hatalmas, vörösképű csend­őr torkon ragadta és megrázta: — Fogd be a-szádat! Fejét a falhoz verte, szíve egy pillanatra a félelem szorító kö­débe burkolódzott, majd újra fel­lángolt és a ködöt széttépte. — Előre! — kiáltott rá a csendőr. — Ne féljetek, nagyobb fájda­lom úgy sem érhet, mint a ti éle­tetek szenvedései! — Befogd a szád, azt mondom! — A csendőr megragadta a kar­ját, egy másik a másik karját fogta és határozott léptekkel vit­ték magukkal. — Nincs annál keserűbb fájda­lom, mint amit naponta csend­ben elszenvedünk, amely kiszá­rítja az erőnket. A spicli futva jött szemközt vele és öklével az arca előtt ha­donászott: — Fogd be a szádat, te vacak! Az anya szeme kitágult, villá­mot lövelt. Az álla reszketett. Megvet tte lábát a sima köveze­ten és ulolsó erőfeszítéssel ki­áltotta: — Te kutya! A spicli az arcába vágott — Kellett ez neked, te vénség! — kiáltotta egy kárörvendő hang. Fekete és vörös vakította el a szemét, sós vér öntötte el a szá­ját. Szaggatott kiabálások hallat­szottak: — Ne bántsátokl — Gyerekekl — Mi az? — Ó, te szemtelen fickó. — Üssétek. — Az észt nem lehet vérbe­fojtani. Nyakát, hátát öklözték, vállára, fejére sújtottak. Minden forgott körülötte, ordítás, könyörgés, fü­tyülés vadul örvénylett a fülé­ben, torkába tódult és fojtogatta. A padló betört a^tta, lába tén­fergett, teste é"ő fájdalomtól re­megett, elnehezült és erőtlenül támo'ygott... De szeme nem aludt ki, és látta maga körül azt a sok szemet, melyek az előtte jólismert tűzben égtek ... Nekilökték valami ajtónak. Kiszabadította kezét és az ajtó­félfába kapaszkodott. — Még a vér tengerével sem oltjátok el az igazságot. A kezére ütöttek. — Csak kétségbeesést halmoz­tak feli Minden a fejetekre száll vissza. A csendőr megragadta a nyakát és fojtogatta. Az anva hörgött. — Ti boldogtalanok ... Va'aki hangosan felzokogott.,, (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents