Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-14 / 54. szám, kedd

'4. UJSZÖ 1949 június 14 AZ ÚJ VASÚT-IZÚJ ÉLET ÉPÍTŐ! HÚZOTT Magyar dal is zeng az Örömök völgyében Hronská Pubrava, — élessze a városok zajos forgatagától, a völ­gyek mélyén, a hűsítő erdők között, a szelíden csobogó Selmec patak mentén dolgozik az országépítő ifjúság az új vasúton, mely az Ifjúság Vasútja nevet kapta. Dubrava és Selmecbánya között építik ki ezt a fontos vasútvonalat, melyet eddig a selineci bányavidék annyira nélkü­lözött. A partizán harcok során leégett Besztercebánya mellett Baláze fa­lucska újjáépítése után hazánk ifjúsága 1948-ban egy másik, még na­gyobb munkába, egy majdnem 21 km-es vasútvonal kiépítésébe fogott cs ezzel a vállalkozásával sikeres tanújelét adta, hogy a fiatalságban nagy országépítő erő rejlik. Késő éjjel érkeztünk Dübravára. Az állomáson — Zdravo! Zdravo! — köszöntéssel CSM egyenruhában egy leány és egy fiú fogadnak bennün­ket. Teherautóra szállunk és útnak indulunk. A hold a sárga szín tel­jes ragyogásában tündökölt, a titok­zatos .mélyzöld táj pedig aludt. A hegyek és az erdők, melyeket nap­pal a vasútat építő fiatalok munká­ja élénk élettel telít meg, most hall­gatagok voltak. A második táborban szállásoltak el bennünket. A kora reggeli órák­ban éles kürtszó ébreszt fel mind­nyájunkat. Szemünket töröljük. Ilyen korán ? — Igen, igen! csak keljetek fel, újságíró testvérek! — mondja veze­tőnk. Kintről nevetés és hangos beszéd hallatszik be hozzánk. Vezényszó, futás, reggeli torna. A fiatalok sok­kal fürgébbek. De azért mi sem maradunk le. Gyorsan a patak üde vizéhez sietünk és derékig megmo­sakszunk. Igazi cserkészélet ez. Hegyek, erdők, jó napsütés, víz és tiszta levegő — az egészség igaz forrásai. Ez a levegőváltozás meg is látszik a fiatalokon. Semmi gond­juk, kedélyesek, vidámak és Izmaik erőtől duzzadnak.' A leányok, akik külön faházakban laknak, kedves dalokkal üdvözlik a reggelt. Hz Örömök völgye Találóan nevezték el a Dubravától Selmecbányáig húzódó völgyet az örömök völgyének. A magára talált fiatalság itt boldogan dolgozik. A napbarnította fiúk és leányok a reggeli után felsorakoznak, ajkaik­ról ének harsan fel és munkahelyük felé indulnak. Utánuk megyünk mi is. Először az első munkaszakaszt tekintjük meg, mely majdnem négy kilométer hosz­szú. Cseh, magyar és szlovák fiúk, leányok dolgoznak itt. A hatalmas dombot, melyet ketté kellett szel­niök, „mogyorós csokoládénak" ne­nezték el. Az agyagos föld a kavi­csok ezrével van tele. Ez az egyik legnehezebb munkaszakasz. A mun­kában egymás között nem tesznek különbséget. Leányok, fiúk egyaránt csákányolnak, lapátolnak vagy pe­dig csilléket tolnak. Nagy földmun­kálatokat végeznek itt. — Vigyázat, robbantás követke­zik! — kiáltják. A többiekkel együtt ml is gyorsan védett helyre sietünk. Az útban lé­vő hatalmas sziklákat távolítják el robbantásokkal. A nagy dördülések után újabb látványban részesülhe­tünk. A völgy mélyén megjelenik a környék királynője, az Ancsa, a keskenyvágányú vonat, melynek hi­vatását rövidesen az ifjúság új vas­útja veszi át. Milyen büszke még most_is, sokkal többet pöfékel, mint amennyit halad. Mosolyogva nézünk a régi idők kedves maradványára. Tovább megyünk, a Garam most épülő hídja felé. A hídon podbrezo­vai munkások dolgoznak, akik lát­va az ifjak lelkes munkáját, Ígére­tet tettek, hogy a hídépítési mun­kálatokat a kitűzött határidő előtt, június végéig befejezik. Ebben rejlik a szocializmus nagy ereje, nagyobb munkateljesítményre ösztönzi az em­bereket. Sok dolog van még hátra, de a fiatalok még az éjjeli munká­tól sem ijednek meg, leküzdik az összes akadályokat, hogy a megha­tározott időpontban, ez év október 28-án átadhassák az államnak a kész vasutat. Itt is, mint mindenhol bevezették a munkaversenyt, mert csak ezzel állapíthatják meg a brigádok nagy munkateljesítményét. A szociális verseny a teljesítőképes­ség legjobb mérője. Kilenc tábor van itt, amelyek egymással versen­genek a munkában. Hetenként álla­pítják meg az elsőséget, amikor a munka harcosának zászlaját a leg­jobbnak Ítélik oda. A zászló heten­ként más és más táborba vándo­rol, de megtörtént az is, hogy a 6-ik tábor három héten keresztül tartot­ta tulojdonában .A táborok brigá­dokra, szakaszokra oszlanak. Ezek egymás között is versengenek és a legnagyobb munkateljesítményt jel­ző zászlót minden nap a legjobbak­nak ítélik oda. Ez az erkölcsi siker­ért folyó küzdelem is eredményeseb­bé teszi a munkát. A fiatalokat azonban nemcsak ez hajtja, hanem az élmunkási kitüntetés megszerzésé­nek vágya is, amihez 135 százalékos norma elérése szükséges. Ennek meg is van a maga jó eredménye, a munkaverseny legutóbbi körében például a táborok 115—142 százalé­kos eredményeket értek el. Még a délelőtt folyamán a 2-ik tá­borból a 6-ik táborba megyünk át, ahol az egyik brigád traktorvezetést Is tanul Erőtől duzzadó falusi fiúk ezek, legtöbbnyire csallóköziek, Duna­szerdahelyről, Nagymegyerről va­lók. Ez njár a második tanfolyam. A 62 résztvevő közül 15 magyar fiú. Azok részére, akik szlovákul nem tudnak, Dragúft tanfolyamveze­tő magyarul ad elő. Felkeressük a magyar fiúkat. Megszólítjuk az egyik jóképű legényt: — Hogy hívnak? — Such János vagyok. I^átja rajtunk, hogy újságírók va­gyunk. Kérdezés nélkül folytatja: Sokat köszönhetünk ennek a traktorvezető tanfolyamnak. Innen mint kész emberek a szövetkezeti gépállomásokon kapunk alkalmazást Ott a mi igazi helyünk, — magya­rázza János, — a jövőnket biztosít­juk, egyúttal pedig mi is hozzájáru­lunk a mezőgazdaság gépesítéséhez, amire nagy szükség van. A napi hat órát mi is ledolgoz­zuk rendesen a vasútépítésen, utána pedig elméleti és gyakorlati tanítás­ban részesülünk. A 6-ik táborban a mi brigádunk az első — jelenti ki büszkén —» szorgos munkával hálál­juk meg a vezetőségnek, hogy ben­nünket itt ingyen tanítanak. A 6-ik táborban is hatalmas mé­retű munkálatok folynak. Nagy via­duktot építenek, hegyoldalakat rob­bantanak, töltéseket emelnek. Mi, újságírók is nekigyürkőztünk a munkának, mert csak így, munka­közben ismerhetjük meg a legjob­ban az ifjúság nagy tettrekészségét. A fiúk és leányok többet akarnak dolgozni, amennyit elvárnak tőlük. Egyeseknél, főleg a fiatalabbaknál, dicséretre méltó az akarat ls, mert az sokkal nagyobb, mint a bennük rejlő erő. A munka után lemosakszunk a pa­takban, majd pedig a táborban meg­ebédelünk. Levest, fasirozottat, bur­gonyát és salátát kapunk. Kisebb pi­henő után a főhadiszállásra megyünk. Itt Toman főparancsnok fogad. Szívélyesen elbeszélgetünk ve­le. Megtudjuk tőle, hogy július else­jén dán és lengyel brigádosok is jön­nek". Mostanáig őszesen 29.000-en. eb­ben a hónapban pedig 4000-en dol­goznak az épülő vasútvona;on. A dolgozó fiatalság egészségéről három orvos gondoskodik, ezenkívül min­den táborban vöröskeresztes nővér is van. A főhadiszállás mellett tábori kórházat rendeztek be. A vasútépítésnek nemcsak az a célja, hogy az ifjúság dolgozzék, ha­nem, hogy szellemileg és testileg fej­lődjék. Naponta két órát sportra, kettőt pedig kulturális előadásokra fordítanak. Hetenként egyszer az egész tábor tábortűz köré gyüleke­zik és itt az ifiúmunkások kellemes szórakozással töltik el az estet. Mind a sportban, mind pedig a kultúrában is versengenek egymással, mert ezek­ben is el kell érniök bizonyos ered­ményt, hogy élmunkási kitüntetés­ben részesülhessenek. A brigádosok mostani főcélkitűzé­se az, hogy az erre a hónapra előírt munkán kívül az előző hónapban el­maradottat pótolják. A munkában már nagyon előrehaladtak és minden jel arra mutat, hogy október végéig elkészül a vasútvonal. Az 1200 méter hosszú alagút építését már teljesen befejezték, a garami hidat e hónap végén, a többi szükséges építkezést július 15-ig, a földmunkálatokat pe­dig augusztus végén fejezik be. A számítások szerint már szeutember elején hozzáfoghatnak a vágányok le rakásához. Szlovenszkón először itt használják majd a síneknek géppé', való lerakását, ami jelentékenyen meggyorsítja a munkálatokat. Napon­ta kb. 800 méternyi szakaszon fek tetik le a vágánvokft. Az ebhez szük­séges 35.000 köbméter kőtörmeléket a Dnbrpvában lévő saját kőbányában dolgozzák fel. Miért építenek vasutat? — Miért volt szükség az ifjúság ilyen nagyarányú megmozdítására? — kérdezzük Toman főparancsnoktól. — Üj, haladószellemű ifjúságot kell nevelnünk, munkával egybekötve — feleli Toman. — E cél elérésére a legcélszerűbbnek a brigádmunka bi­zonyult, mely a legjobban fogja ösz­sze az ifjúságot. Igazolja ezt a bol­gár, jugoszláv, lengyel ifjúság példá­ja is. Az élmunkási mozgalom — folytatja a főparancsnok — nálunk indult meg először, ez a fogalom na­gyobb telejsítményre buzdítja a fia­talokat, de nemcsak a munkában, hanem a sportban és a kultúrában is. Utána Toman, a fiatal táborpa­rancsnok, szervezési újításról számol be. Minden táborban aktívak (^llen­őrző bizottságok) alakultak, melyek ellenőrzik a folyó munkát, a felmerü­lő ügyeket maguk között elintézik és mindent elkövetnek, hogy a brigádok minél nagyobb eredményeket érhes­senek el. ... és felcsendül a magyar dal Lasan eljött a búcsúzás ideje. Nem­sokára haza kell indulnunk. A hol­minkért még viszamegyünk a má­sodik táborba. Hat óra múlott. Egye­sek most fejezik be a délutáni mun­kát. Az ifjú brigádosok felsorakoz­nak és táboruk felé indulnak. Egy szakasz menetel éppen előttünk. Ka­tonásan lépkednek, majd vezetőjük magyarul szólal meg: — Egy, kettő, három, négy! — és az ifjak ajkán magyar dal csendül fel: Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, álljunk csatasorba vidáman, ránk vár a munka, ez a harc a miénk, katonái vagyunk valahányan, jó fegyverünk, izmos karunk, égő szemünk s vidám dalunk, amerre járunk megterem erő, szabadság — a győzelem! Hozzájuk csatlakozom. Végre a mieink között lehetek, örömmel for­dulok hozzájuk. Fazekas Kálmán, a Fülek melletti Bolgárom községből ezt mondja; — Jól érzem itt magam, ha nem is szoktam ehhez a munkához, mert más a mesterségem. Borbélyinas vagyok, i « <*» >. - Wm J! de igyekszem én is a többiekkel, hogy megkaphassuk az élmunkási kitűn tetést. Losonc környéki fiatalok ezek, mindnyájan a 46-os brigádba tartoz­nak. — A kényelmes családi otthonból kizökkenve, a fiúk megtanultak itt egymásért testvériességben élni és egymáson segíteni — mondja Búzás Béla főiskolás, aki itt a testnevelő tisztjét tölti be. Mizsúr József és Svornyavszky Gyula pedig a következőket mondják: — Szépen fejlődik az együttműkö' dés a szlovák és a magyar fiatal­ság között. Jól megértjük egymást, vita sohasem fordul elő közöttünk. Együtt dolgozunk, jókedvvel me­gyünk a munkába és nagyon szép eredményeket érünk el. A szokásos szombati tábortűz mellett mi is fel­lépünk külön magyarnyelvű műsor­ral. Lipták Sándor Apátfaluról alig várja, hogy ő is szóhoz juthasson. Liptáknak és szakaszának nagy ér­deme van abban, hogy a magyar fiúk ennyire összefogtál? itt s hogy állandóan magyar dalokat énekelnek. — örömmel jöttem ide — mondia Lipták. — Alig vártam azt a pilla­natot, hogy én is résztvehessek a szlovenszkói ifjúságnak ebben a nagy munkájában. Jóleső hangok ezek a szlovák és cseh ifjúság többezerre menő tömegében. Az emberben megerősödik az a tu­dat, hogy a népeink közötti ellen­téteket nem a munkásosztály, hanem a burzsoázia világa szította mindig. Szeretettel elbúcsúzunk mindenki­től. Zdravo! Zdravo! — köszöntjük egymást és útnak indulunk. A ma­gvar fiúk újból énekelni kezdenek. Még mesze is utánunk zeng daluk. ... ránk vár a munka, ez a harc a miénk!... A csehszlovák ifjúság összefoeá­sának ereje rejlik ezekben a szavak­ban. Egység, erő és egészség — jel­lemzi a vasútépítők sokezres töme­gét. Még utoljára visszaintegetünk — Még visszatérünk! — kiáltjuk — addigra is: jó munkát! (F-i) Q budapesti Petőfi rádió Smsiana: Eladott menyasszo­nyát közvetíti Az elmúlt hetek során Szege­den bemutatásra került Smetana halhatatlan műve, az Eladott menyasszony. Az operának oly átütő sikere volt, hogy a magyar rád ó most műsorára tűzte. Csü­törtökön, június 16-án 17.30 órai kezdettel a Petőfi-rádió hullám­hosszán a szegedi Állami Opera­ház előadásában magyar szöveg­gel csendülnek fel Smetana víg­operájának örökszép dalai. Éltalános sztrájk Olaszországban Azz olasz szakszervezeti szö­vetség vasárnap felhívást adott ki, amelyben bejelentette, hogy az olaszországi dolgozók az olasz földmunkások hősi küzdelmének támogatására általános sztrájkot hirdetnek. Az általános sztrájk időpontját meg nem állapították meg. Az olasz szakszervezeti szö­vetség által meghirdetett általános tiltakozó sztrájk egy óra hosszat feg tartani. fi londoni vasutassztrájk Isaac vasútügyi min'szter a lon­doni rádió útján szombaton a sztrájko'ó vasutasokhoz fordult, hogy őket a munka felvételére felkérje. A vasúti alkalmazottak ennek ellenére vasárnap folytat­ták a sztrájkot. A vonatvezetők, mozdonyvezetők és fűtők Isaac felhívása és a szakszervezet fel­szólítása ellenére sem vették fel a munkát. Liverpool és Bristol kikötőiben körülbelül 10.000 k köiőmunkás is beszüntette a munkát. Isaac felhívásában úgy nyilat­kozott, hogy a sztrájk a kommu­nisták felforgató akciója, Joe Doody, a sztrájkbizottság elnöke, Isaac kijelentésére válaszolva megjegyezte, hogy a Labour-párt szemében minden jogait védő munkás, kommunista. Szombaton az angol szigetország vasutasai beszüntették ismét a mun­kát. A vasúttársaság és az angol vasutasok között hetek óta dúló bérharc ismét kiújult, melynek ha­tása alatt az angol vasutasok elha­tározták, hogy beszüntetik a mun­kát. A sztrájk következtében vasár­naptól Anglia vasúti forgalma le­áll. A beérkezett jelentések szerint több mint 50.000 vasutas foglalt ál­lást az angol vasutas szakszervezet által megszervezett sztrájk mellett. A helyzet kiélesedését aa váltotta ki, hogy a vasúttársaság továbbra is elutasítja a vasutasok heti 10 shil­linges bérjavítási követeléseit. Állandóan növekszik a nyers­anyaggyüjtés jelentősége A június havában elért nyers­anyaggyűjtési eredmények 29 szá­zalékkal magasabbak, mint a má­jusiak. A hulladékacél gyűjtését 119 százalékban, az öntöttvas gyűjtést 173 százalékban, a pa­pírét 130 százalékban, a textilét 76 százalékban és a csontgyűjtést 124 százalékban teljesítették. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gyűjtési tervek teljesítésével nagy nyersanyagkészletet bizto­síthatunk, ami meggyorsítja a ter, m élést. Magyarországon már aratnak A napokban Magyarországon megkezdődött az aratás. A kiadós esőzések kedvező hatással voltak a gabonaneműekre. A jó idő meg­gyorsította a mag érését és ennek tudható be, hogy a szegedi határ­ból megkezdték az aratc.si.

Next

/
Thumbnails
Contents