Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-14 / 54. szám, kedd
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1949 június 14, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 54. szám Szocialista falu nélkül nem lehet szocializmust építeni. Jelentés az egységes földműves szervezetek kerületi konferenciáiról Falt'an megbízott beszéde a bratislavai gyűlésen * Szlovenszkószerte vasárnap zajlottak le az egységes földműves szerve1 zet (JSSR) kerületi konferenciái, amelyeknek célja az, hogy a nép minden rétegét megismertessék a IX. kongresszus határozataival. A JSSR, mint egyike a legnagyobb tömegszervezeteknek, fontos szerepet játszik az ország szocialista felépítésében es közvetve köztársaságunk egyik legjelentősebb kérdésében az élelmezési helyzet feljavításában. A kerületi konferenciák a legfontosabb mezőgazdasági munkák megkezdése előtt ülnek össze. Ebből is kitűnik, milyen nagy fontossága van az itt elhangzott szavaknak A bratislavai kerület gyűlésén Falt'an mezőgazdasági megbízott beszélt. Felszólalásának egy részét mai számunkban, másik nagyobb részét pedig lapunk csütörtöki földműves rovatában közöljük. A IX. kongresszus határozatai nagy kihatással vannak a falu munkájára éspedig nemcsak a Párt helyi szervezeteire, de a népi igazgatás összes részeire és fontosak a Nemzeti Front és az egységes földműves szervezet szempontjából is. Megjelölte a falusi munka irányvonalát, amely szerint haladnunk kell, hogy a falun is sikeresen járjuk a szocializmus útját. Falt'an megbízott beszédében idézte Gottwald elvtárs szavait, amely szerint meg kell szereznünk a szocializmus számára a falut, oldalunkra kell álM'tani a kis- és középparasztot és kiközösíteni a zsíros parasztot. Eszközcink a szavak meggyőző ereje, a szemléltető meggyőződés. A munkásság és a dolgozó parasztság erős szövetsége nélkül lehetetlen biztosítani a falu szocializmushoz vezető útját és szocialista falu nélkül lehetetlen szociauizmust építeni az országban. A földműves politika ezen alaoelvei nélkül lehetetlen folytatni munkánkat a falun. Mindes egyes földműves szervezeti funkcionáriucsnak ismernie kell ezeket az alapelveket és nagy részt ráiuk esik a földművesek meggyőzének nagy szerepe Nagy szerep vár a JSSR embereire az egységes földműves szövetkezetek kiépítésénél, amelyeknek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Miért is építjük' ezeket a szövetkezeteket? Bizonyára nem azért, mert valakinek talán ilyen gondolata támadt, amit mindenáron keresztül akar vinni, vagy esetleg roszszat akarnánk földműveseinknek, hanem egyedül csak azért csináljuk, mert segíteni akarunk a kis- és középparasztsságnak és mezőgazdaságunkat ki akarjuk vonni abból az általános visszaesésből és a zsákutcából, amelybe a kapitalizmus vezette. A termelőképesség' emelése és a munka termelékenységének fokozása főcélja politikánknak. Ezek nélkül lehetetlen elérni a nép életszínvonalának emelését. A termelésnek újabb, jobb és modernebb formáit kell megtalálnunk, jobban szervezett munkát, a technika minden formáját fel kell használni, hogy többet tudjunk termelni. Az egyetlen út, -amelyen jobb termelési formákhoz jutunk, a szövetkezet útja. Földműveseink ee-ész évtizedeken át emlegették az ipar és a mezőgazdaság közötti egyenlőtlenséget, amely még ma is fennáll. Ez az egyenlőtlenség nem a mezőgazdasági termékek és az ipari készítmények árának különbségében áll fenn, de éppen a mezőgazdaság és az ipar termelékenységében. Míg az ipari gyártás a kapitalibus ideje alatt nagybani gyártássá lett és állandóan emelkedett, addig a mezőgazdaságban állva maradt vagy visszaesett. Így a kapitalizmus szakadékot alkot a falu és a város között; gazdasági, szociális és kulturális szakadékot. Ha ezt az egyenlőtlenséget az árak segítségével akarjuk eltávolítani, akkor a következményekkel harcolunk és nem az okokkal. Aki a mi mezőgazdasági termelésünkkel és általában egész földműves társadalmunkkal komolyan és becsületesen veszi fel a dolgokat, annak azzal a kérdéssel is foglalkoznia kell, hogyan kell emelni a mezőgazdasági termelést, csökkenteni az önköltséget és emelni a hozamot. Parasztságunk főleg kis- és középparasztokból áll, akik elégtelen technikai és gépberendezéssel küzködnek, azonkívül megterhelten elmaradott nézetekkel és előítéletekkel. Hogy mezőgazdasági termelésünket növeljük és ezzel az egész földműves társadalom életszínvonalát emeljük. új mezőgazdasági munkaszervezést es álta.ában újfajtájú munkát kell keresni, mert a régi módszerrel sehová sem jutunk. Hogy a földműves termelését emelhesse, földjeit jobban kihasználhassa, gépekhez kell jutnia. Hogyan juthat azonban gépekhez a kis- és középparasztság? Nincs más út, mint a gépállomások géneinek használata és a parasztok szövetkezése gépek vásárlására és felhasználására. Parasztságunk ezt már tudja s napról napra jobban megérti és talán nincs már messze az az idő, amikor mezőgazdaságunk eléri azt a fokot, hogy zavartalanul biztosítani tudja az orszáf ellátását. (Lapzárta miatt ezt a nagyjelentőségű megnyilatkozást nem tudiuk folvtatní, ezért kériük olvadóinkat, kísérjék figve'emmel csütörtöki számunkat. — Szerk.) Bratisiavában csehszlovák-román barátsági és kultúregyesület alakult A csehszlovák-román barátsági és kultúrhét előestéjén, 11-én szombaton délután 16 órakor tartotta alakuló közgyűlését a csehszlovák-román barátsági és kultúrtársaság. A Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében tartott alakuló közgyűlésen Komzala a Nemzetgyűlés alelnöke, Granatier, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Zupka népjóléti meghatalmazott, Martonovié, a bratislavai kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, valamint a közélet számos kiváló tagjai jelentek meg. Az előkészítő bizottság nevében dr. Vajda mondott bevezető beszédet, melyben ismertette a két állam történelmét, kultúráját és szociális viszonyait. Kabourak lapszerkesztő, a csehszlovák-román barátsági szövetség prágai ,sztályának képviselője, a prágai szövetség elnökének, Cepicka miniszternek üdvözletét tolmácsolta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bratislavai csehszlovák-román barátsági egyesület megalapítása lényegesen hozzájárul a két állam közötti barátság megszilárdításához, mely barátságot a Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcokban 20.000 román hazafi vérével pecsételte meg. A vezetőség választásánál a gyűlés egyhangúan F. Zupka népjóléti megbízottat választotta a bratislavai csehszlovák-román baráti társaság elnökévé. A két alenök A. Granatier és dr. Vajda lett, titkárnőül dr. Szabónét választották, választmányi tagjai pedig munkások, írók és művészek. Az alakuló közgyűlés folyamán háromtagú román bizottság érkezett a tanácsterembe, melynek tagjait a jelenlevők viharos tapssal fogadták. A román küldöttség egyik tagja üdvözölte a közgyűlést s beszédében hangsúlyozta, hogy a Bratisiavában megalakult baráti szövetség megerősíti a két népi demokratikus állam közötti kulturális, gazdasági és politikai együttműködést. „Népeink, melyek az angol-amerikai imperializmus ellen, a békéért harcolnak, győzni fognak ebben a harcban, melyet hatalmas szövetségesünk, a békeszerető Szovjetúnió v«zet. Ez a harc mindnyájunk számára biztosítani fogja a jobb jövőt. A most megalakult csehszlovák-román baráti szövetségnek egyik főfeladata, hogy megerősítse a béketábort." A román kiküldött beszédét viharzó taps jutalmazta. Zupka megbízott mondott azután köszönetet a baráti szövetség nevében a román kiküldöttnek. Beszéde további során Zupka hangsúlyozta, hogy a két állam közötti barátságot törekedni fogunk kimélyíteni, annál is inkább, mert <?zt már a csohszlovák nép felszabadításáért vívott harcban 20.000 román katona életével szentelte meg. Az alakuló közgyűlést az újonan választott elnök zárta be. Befejező szavaiban hangsúlyozta, hogy a csehszlovák-román baráti társaság a népi demokratikus államok közötti együttműködésnek és a szocializmusért folytatott küzdelemnek egy új nagyjelentőségű eszköze. Rámutatott arra a tényre, hogy tartós barátsági szövetséget csak népi demokratikus államok között lehet elképzelni, ahol az államok célja a béke, az építés és a haladás, nem pedig az imperialista, vagy kapitalista kizsákmányolás. Nagy örömmel vesszük tudomásul, hogy a két állam dolgozói között a történelemben eddig páratlan viszony jött létre. A ránk bízott feladatot csak úgy teljesíthetjük, ha a szocializmus útján haladunk és a dolgozó nép érdekeit tartjuk szem előtt — fejezte be beszédét Zupka megbízott. A csehszlovák-román baráti szövetség alakuló közgyűlését többek között a dolgozó nők szakszervezetének vezetője is üdvözölte, aki a román küldöttségnek és Zupka megbízottnak rózsacsokrokat nyújtott át. A gyűlés folyamán a közélet több kiváló egyénisége is felszólalt. Valamennyien * két állam közötti együttműködés fcVtossá^át hangsúlyozták. Svoboda tábornok, államvédelmi miniszter az új Lidice megalapításának ünnepségén Június 12-én, vasárnap adták át Lidice asszonyainak az első felépített házat és nemsokára újraépítik az egész falut. A megható ünnepségen Svoboda tábornok, nemzetvédelmi miniszter beszélt. Felszólalásában többek között kijelentette, hogy a lidicei vérfürdőt és a falu elpusztításának vandál tettét csak olyan emberek követhették el, akiknek a beteges nacionalizmus vált hitévé és akiknek programja a történelem megállítása, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának széttörésc, más nemzetek igájába vonása volt és tönkre akarták tenni az új világot, a szocializmus szabad országát, a testvéri Szovjetuniót. A lidicei gaztettet a nemzet szívébe szúrt kardnak szánták, de nem okozott halált, hanem az új és erősebb élet megvetője lett. A köztársaság népei, amikor látták, hogy mi a fasizmus, öntudatukat még jobban megerősítették és hatalmas földalatti harcba kezdtek, amely azután a dicső szovjet nép és hősies hadserege oldalán győzelmesen befejezte az újfajta barbarizmus ellen vívott háborút. De emlékezzünk arra is, mondotta a miniszter, hogy a lidicei pusztuláshoz csakis a szégyenletes müncheni diktátum után kerülhetett sor. amikor a hazaáruló itthoni nagytőkés réteg leszerelte a népet. Lidice közvetlen következménye a szabadság és önállóság elvesztése. A német imperializmus nemzeti ellenségünk azért lett. mert elsősorban munkásosztályunk osztályellensége volt. Ma is osztályellenség minden imperializmus. A lidicei mártírok, férfiak, nők és gyermekek emlékénél kötelesek vagyunk ellenőrizni és megfigyelni, hogy hol nőnek az új imperializmus erői és kötelesek vagyunk leleplezni azokat, akik új háborút akarnak előidézni. n bolgár kormány válasza a jugoszláv jegyzékre A bolgár külügyminisztérium most tette közzé válaszát a május 27. és június 7-i jugoszláv jegyzékekre. A bolgár külügyminisztérium nyilatkozatában elsősorban elutasítja a jugoszláv jegyzékek szokatlan hangját, valamint a tényállás durva kiforgatását. A jugoszláv jegyzékek egyike a bolgár kormányhoz intézett támadásában többek között ezt írja: Jugoszláviából Bulgáriába oly személyek szöktek át, akik a szocializmus és az internacionalizmus álarca alatt, sötét indítóokoktól hajtva dezertáltak Jugoszláviából és ezzel elárulták szocialista hazájukat. A bolgár külügyminisztérium most kiadott nyilatkozatában a fenti megállapodásokkal kapcsolatosan a kővetkezőket jelentette ki: Köztudomású, hogy a Kommunista Pártok információs hivatalának határozata értelmében a jugoszláv kormány elszakadt az imperialista ellenes tábortól, demokratikus és kommunista-ellenes rendszert létesített és átment az imperialisták táborába. Tehát a jugoszláv polgárok, kik hazájukat elhagyják, nem hazaárulók, de a szocializmus és a demokrácia igazi harcosai. Csak természetes, hogy a bolgár polgárok, a bolgár közvélemény vendégjogot biztosított ezeknek a hazafiaknak. A bolgár politikusok — folytatja a bolgár külügymínisztérim nyilatkozata —, akik elutasították és elítélték Jugoszláviának a béke frontjával, a szocializmussal és a demokráciával szemben folytatott játékát, a szocialista és proletár-internacionalizmus tanításai szerint tették ezt és nyilatkozataik teljesen egyeznek a bolgár Kommunista Párt, a hazafias front, az egész bolgár közvélemény, valamint a Szovjetúnió és a többi népi demokratikus államok véleményével. A bolgár kormány a leghatározottabban elutasítja azt az állítást, hogy Bulgáriában oly jugoszláv emigráns szervezet létezne, amely bomlasztó és kémszolgálatokat folytatna Jugoszlávia ellen, vagy pedig a szófiai jugoszláv nagykövetség tagjai ellen bombamerényleteket tervezne. A bolgár külügyminiszteri nyilatkozat leszögezi, hogy a jugoszláv emigránsoknak nyújtott vendégjog nem ellenkezik a Bulgária és Jugoszlávia között fennálló barátsági együttmunkálkodási és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. A legerélyesebben visszautasítja a jugoszláv jegyzékben alkalmazott kifejezéseket, amelyek a jugoszláv nagykövetség »kívánságairól« beszél, mert a bolgár kormány az ilyen helyt nem álló jegyzékekkel és hasonló »kívánságokkal« a jövőben nem fog foglalkozni. A szlovák bányászok versenye a ,,Bányászok napjára 6 6 A csehszlovák bányák fennállásának 700. évfordulója alkalmából a szlovák bányászok a következő levelet küldték ing. Radnak, a csehszlovák bányák országos igazgatójának: „Mi, a banská-stiuvnicai bányászok, tudatában vagyunk a csehszlovák bányák 700 éves évfordulója nagy szociális jelentőségének. A számunkra oly nagyjelentőségű szeptember 11-ére elhatároztuk, hogy fokozni fogjuk a termelést és takarékoskodunk a nyersanyaggal is. llymódon 2 millió Kcs megtakarítását szándékozunk elérni. Ezzel az ajándékunkkal kifejezésre juttatjuk Gottwald köztársasági elnök és a kormány iránti hálánkat azért a gondosságért és szociális intézkedésekért, melyeket a bányászok érdekében tettek. Egyben felhívjuk Csehszlovákia összes bányáit, hogy kövessenek bennünket. Vállaljanak feladatoka a nagyjelentőségű Bányászok napjára s legalább ilymódon róják le hódolatukat szocialista államunk előtt." H szervezett munkások tömege szembefordul a háborús uszítókkal R Trud a nagy milánói kongresszusról Moszkva. — A Trud foglalkozik a Szakszervezeti Világszövetségnek a közeljövőben Milánóban megnyíló II. kongresszusával. Megállapítja, hogy a Világszövet ség 1945-ben Párizsban tartott első kongresszusa óta eltelt időszakot a kemény harcok korszakának lehet minősíteni. A harcot két tá bor folytatja egymással: az imperializmus és a reakció tábora az Egyesült Államokkal és Angliával az élén, valamint a béke, a demokrácia cs szocializmus tábora, amelynek élén a hatalmas szovjetállam áll. A Szakszervezeti Világszövetség harcra mozgósította tagságát a békéért és erélyes küzdelmet folytat a reakció ellen. A cikkíró kifejti, hogy az angol és amerikai szakszervezeti mozga lom reakciós vezetői, Dcakin és Carey, arra ^rekednek, hogy megbontsák a szakszervezeti világ mozgalom egységét. Most, a milánói kongresszus előtt a szakadárok táborában lázas nyugtalanság urplkod k. M ndent elkövetnek, hogy csökkentsék a kongresszus jt lentőségét. Megszerveztek a k ;«ebb „marshall'záít nrszágek" n-'hány szervezetének kilépését a Világszövetségből. Olaszországban pedig köztársaságpárti és Saragat féle „Szakszervezeti Szövetséget" létesítettek. — A szervezett munkások tömege azonban szembe fordul a munkásmozgalom el'enségeivel, az imper'alista monopoltőke ügynöke'vel és a háborús uszítókkal. A milánói kongresszus azokat a szakszervezeteket képviseli, amelyek a békére törekszenek és a dolgozók életszínvonalának emelkedéséért küzdenek.
