Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-12 / 53. szám, vasárnap

fl csehszlovák-román barátság heíe Bratislava, 1949 június 12, vasárnap 2 Kcs II. évfolyam, 53. szám Tőbbszáz katolikus pap és hívő kiáltványa a katolikus társadalomhoz A közvélemény régóta várja már, hogy a katolikus hivők és a papság vegyék át a kezdeményzést az egyház és az állam közötti feszült viszonyban, amelyet az egyház magas klérusa külföldi sugallatra okozott. Az utóbbi hetekben egyre több egyházközségek és vallásos egyesületek jelentkeztek, amelyek levelekben, táviratokban, nyilatkozatokban hívták fel a magasabb egyházi körök figyelmét a nép akaratára. A nép epiteni akar és békét óhajt. Hiába a külföld uszítása, hiábavaló a belföldi reakció minden mesterkedése, a nép tudja, melyik út vezet a szabad, boldog élet felé. Lapzártakor kaptuk az alábbi nagyjelentőségű nyilatkozatot, amelyet többszáz pap és hívő írt alá. A nyilatkozat erélyes hangnemben kíván végetvetni az áldatlan feszült helyzetnek és minden eszközzel egyengeti a megegyezés útját. Me lcseh és szlovák katolikusok ikJelentjük: mindig is hűek voltunk és hűek maradunk a római katolikus egyházhoz. A Szent Atyát az egyház látható fejeként minden ügyben elismerjük, ami a hitet, az erkölcsöket és az egyházi fegyelmet illeti és mindennek, ami a hívők örök üdvének kérdésével összefügg, alávetjük magunkat. A hit és erkölcsök dolgában elismerjük a püspökök jogát és elismerjük a többi egyházi elöljárók fennhatóságát. Bensőnkben meg akarjuk őrizni és a jövő nemzedékének átadni a mi Urunk Jézus Krisztus tanításainak kincsét és minden napi életünkkel meg akarjuk valósítani tanításait a magán és nyilvános életben is. Mindig hü tagjai akarunk maradni a római katolikus egyháznak, mint Krisztus tanításának tueg.vőzötléses követői, mely tanítást az egyének és nemzetek életére irányadónak Ismerünk el. Nem lehetünk köztKibösek a ma legégetőbb szociális kérdéseiben. Elítéljük a kapitalizmust, mint azt a gazdasági rendszert, amely a magin- és gazdasági életben lévő önzés megtestesítése. Kétségtelen, hogy a kapitalizmus mint gazdasági rendszer keresztényellenes és bűnös. Megkavarja Krisztus evangéliumának 1 galapvetőbb tanítását, a szeretetet. A szeletet és az igaz« ággosság he1\ ett a hasznot tette, istenné, amelynek mindent alárendelt. Szent Máté evangéliumának 6. bekezdése, 24. verse így szól: Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem lehet egyszerre szolgálni az Istent és a Mammonnt. A tőke tekintet nélkül halmotása, am l.v nem veszi tekintetbe a szociális igazságosság és szeretet legprimitívebb kövcte'éseit sem, volt okozója annak, aminek sok-sok év en át tanúi voltunk. Ez volt a szörnyűséges oka mindazoknak o szociális szerencsétlenségeknek, gazdasági válságoknak és megrázkódtatásoknak, amelyek a népeket oly gyakran érték és amelyek végül a világot két borzalmas háborúba sodorták. Mi, akik átéltük az utolsó háború szörnyű szenvendéseit, amely népeinknek annyi szenvedést okozott, Krisztus tanításának szellemében a béke meggyőződéses hívei vagyunk népünkön belül és az összes népek között. Míg államférfialnk az összes jóakaratú emberekkel együtt a béke után áhítoznak, néhány felelőtlen ember szájából hangokat hallunk, amely új háborúért kiállt. Boldogok a békességre igyekezők mert ők az Isten f ainak mondatnak. (Máté 5. 9.) A felelőtleneknek a béke fejedelmének, Jízus Krisztusnak szavait idézzük em 1 ékezetükbe, amellyel szent Péterhez fordult: »Di'gd el kardodat a helyért mert mindannyian, akik kardot r' tanak ki, kard által vesznek el.« A keresztény egyházak képviselői, L"leértve a római katolikus egyház épviselőit is, a prágai nyilvános malífesztáción 1948. február 2-án kijeentették: »Az új háború az éhség liaborúja volna, amelyet senkisem tudna igazolni Isten és emberek előtt é* amelyért elítélnék azokat, akik ezt r" jkészítették és azokat is, akik hallgattak, amikor ezt el lehetett volna hárítani.« Ezért üdvözlünk a népek közötti békére irányuló minden becsületes törekvést. Csatlakozunk a áltványához és egytittmunkálkodásra szóllítjuk fel az egész világon élő hittestvéreinket, hogy a békéért necsak imádkozzanak, ne minden eszközzel védjék is azt. Meg vagyunk győződve arról, hogy nem lesz addig igazi nyugalom és béke a világon, amig a kizsákmányoló társadalmi rendszert az új igazságos szocialista társadalom nem váltja fel. Az emberi társadalom történelmi újjászületésének vagyunk tanúi, új szociális rend épül az egyenlőség eszményének szellemében, az emberi testvérieség, a szociális igazságosság és tartós béke jegyében. A csehszlovák köztársaság népe a jobb világ építőinek első soraiban áll, ahol megszűnnek az osztályellentétek, megszűnnek az ellentétek, megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása és ahol az összes embereknek joguk lesz békében és nyugalomban élvezni Isten ajándékait. Ezek olyan eszmények, amelyek nincsenek ellentétben a keresztény világrendre vonatkozó elképzeléssel, söt éppen ellenkezőleg ezek megvalósítása a legnagyobb egyetértésben van Krisztus tanításával: a felebaráti szeretettel. Az átütő szociális változások, amelyek nálunk már meghonosodtak és amelyeknek megvalósítása köztársaságunkban folyamatban van, hivő katolikusainkat is meggyőzik ardésében előzékeny volt. Ha szó esett a szétparcellázott egyházi birtokok ról. az egyházi sajtóról, a vallásoktatásról, az egyházi iskolákról, vallásos egyesületekről, vagy a pap ság létének biztosításáról, az állam készségesnek mutatkozott a tárgyalásokra. Tudjuk, hogy amíg a tárgyalások folytak, egyetlen egy folyóiratot sem szüntettek be és a püspökségeknek felajánlották a sajtó legszélesebb terjesztését azzal a feltétellel, ha biztosítja ennek politikamentességét. Ezt a biztosítékot saj nos az egyházi fennhatóságok elutasították. A földreformról szóló törvény nem irányult az egyház ellen. Még akkor .sem, ha az egyházi nagybirtokokat és latifundumokat érintette. Az állam rögtön nagyarányú kárpótlást ajánlott tel. Ezt sajnos az egyház vezetői elutasították, ami az egyház kárára szolgált és most is az egyházon múlik, hogy a dolgot sikeresen megoldják. Ugy értesültünk, hogy ezek a tárgyalások most megakadtak, mert az egyházi vezetők nem voltak hajlandók a megegyezés alapvető feltételeit teljesíteni: vagyis hogy világosan kijelentsék a köztársaság iránti hűségüket, amely számunkra, hívők számára természetes parancs, amely Pál apostol szavaiból következik: .^Legyetek engedelmesek a magasabb hatalmasságoknak, mert a

zok, akik vannak, az Istentől származnak. Ezért, alti a hatalmasságoknak ellenszegül, Istennek is ellenszegül és el ítéltetését készíti elő." Sajnáljuk, hogy a megegyezés nem történt meg és megkérdezzük a püspök urakat, hajlandók-e az egyház és az állam viszonyát megoldani éspedig úgy, hogy az egyház nemzeteink életében küldetését sikeresen teljesíthesse. Meglep bennünket, hogy amíg az ról, hogy a szocializmushoz vezető út, egyházi méltóságok büntetik azokat amelyen most haladunk, a magasabb ~ ... — és tökéletesebb társadalom és a dolgozó emberiség jobb jövőjének útja amelyért Krisztus is harcolt. Emié kezzünk csak az ő szavaira: »Gyertek hozzám mindannyian, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak benneteket.* (Máté 11. 28.) A mi népi demokratikus köztársaságunk biztosítja a népnek a munkát és eltávolítja a munkanélküliséget. Elvette a nagybirtokosoktól a földet és odaadta azoknak akik azon dolgoznak. Államosította a bányákat, gyárakat, pénzintézeteket, az erőforrásokat, a dolgozó ember kezébe adta őket s ezzel ehetetlenné tette az ember által való kizsákmányolását. Az egészségügyi szolgálat betegség esetén törvénnyel biztosítja minden dolgozó jogát és a nemzeti biztosítás minden embernek öregség idején békét, nyugalmat nyújt. Védelmet biztosítottunk sokgyermekes családoknak. Még sok ilyen intézkedést tudnánk felsorolni, amely a nemzet valamennyi rétegének hasznát szolgálja és az összes polgárok méltó életét teszi lehetővé. Mi papok, hivő katolikusok ennek őszintén örülünk, mert ebben látjuk Krisztus tanításának. a felebaráti szeretetnek gyakorlati megvalósulását; Hálásan nyugtázzuk, hogy a májusi 9-i alkotmány a vallás szabadságát biztosítja és a vallási fejlődést lehetővé teszi. Hasonlóan értékeljük, hogy a népi demokrátikus állam évenként jelentős ösrzeggel járul hozzá a templomok és művészi emlékek fenntartásához, amivel az e£ láz működését biztosítja, hozzájárul a papság fizetéséhez és törvénnyel biztosítja az iskolákban a vallási oktatást. Reméltük, hogy az egyház és állam közötti tárgyalások amelyek 1948. májusában kezdődtek, az öszszes kérdések sikeres megoldását hozzák és a kölcsönös viszonyt megerősítik. Ügy tűnt, hogy a tárgyalás sikerre vezet, mert az állam az egya papokat, akiknek egyetlen bűnük a népi demokratikus köztársaság iránti hűség és a néphez való oda adás, másik oldalon hallgatnak néhány pap felforgató tevékenységérő'., amit az állam törvényei ellen vétettek vagy pedig népünk ellenségeinek szolgálatában állottak. Az állammal szembeni kötelességünk az, hogy az egyházzal és a római katolikus egyház bensejében is minden eszközzel törekedjünk e viszszásság jóvátételére, az egyház és állam közötti jóviszony érdekében, mert hű tagjai vagyunk egyházunknak és egyúttal jó polgárai vagyunk államunknak, ' amely iránt kötelességeink vannak, amelyek a természet és az isteni törvényből következnek. Elvárjuk, hogy főpásztorainknál értésre találjunk, meg vagyunk győződve arról, hogy senki sem fogja^ üldözni a papokat, vagy a katolikus' hívőket az állammal szembeni pozitív magatartásuk miatt, mert tudatában vagyunk annak, hogy mögöttünk áll a hívő nép döntő többsége. Biztosítottuk hazánkban a katolikus egyház sikeres és békés fejlődését. Kezdeményzni és törekedni fogunk arra: 1. Hogy az egyház vallási és erkölcsi életét intenzívebbé tegyük és a papság meg a hivők közötti együttműködést kimélyítsük. 2. Hogy biztosítsuk gyermekeink vallási nevelését a jelen és a jövő időszakban. 3. Hogy elterjesszük a hívők között a kato'lkus sajtót 4. A földreform megvalósítása után arra törekszünk, hogy az állam biztosítsa a templomok és vallási kultusz fenntartását és tejesítését. 5. Törekedni fogunk a katolikus jótékonysági tevékenység kiterjesztésére és kimélyítésére úgy, hogy még tevékenyebb legyen, mint eddig és átültesse az életbe és a gyakorlatba a felebaráti keresztényi szeretet nagy Június 12— IS-ika között tartják meg a „Csehszlovák-román barátsag hetét". Vasárnap, június 12-én román küldöttség érkezik Prágába Petre Cons'antiscu, a román népi köztársa ság képviselőházi elnökség megbízottjának vezetésével. A küldöttségben résztvesz dr Mazinoscom tájékoztatás* és művészetügyi miniszter, azonkívül a román harcos szövetség és a román demokratikus asszonyok szövetségének kiküldöttei is Az új román népi köztársaság képviselőinek Csehszlovákiában való tartózkodásuk alkalmával a Romániával gazdasági és kulturális kapcsolatokat fenntartó társaság, gazdag kulturális és tájékoztatási műsorokat készített elő, melyek a szocializmus felé haladó két nép barátságának megerősítését és kölcsönös megismerését szolgáW ják. A csehszlovák és román barátság hetében az egyik prágai moziban román filmeket is vetítenek majd. Prágában, Brünnben, Bratislavában, Ostravában és Olomoucban a 180 tagú román katonai tánc- és énekegyüttes lép fel. A kultúrműsor keretében ugyancsak fellép Elvira Loebe híres zongoraművésznő is. A prágai egyetem orvosi és filozófiai szakán az új népi demokratikus Romániáról tartanak előadásokat. A román küldöttség a prágai Nemzeti Színházban megtekinti az „Eladott mennyasszony" díszelőadását. A román küldöttség elutazása előtt nyilatkozatot ad az újságíróknak. Az új magyar kermány A magyar országgyűlés politikai bizottsága pénteken délelőtt rendkívüli gyűlésre jött egybe, hogy elfogadja Dobi István kormányelnök és minisztertársainak lemondását. A külügyi bizottság a magyar kormány lemondását tudomá ul vette és egyidejűleg a magyar Köztársaság elnökének javaslatot terjesztett elő, hogy az Dobi István. Mi íiiszterelnökhe

1 y ettes: Rákosi Mátyás. Ár amminiszter: G e r ő Ernő. Külügyminiszter: Kállai Gyu'a. Belügymin szter: Kádár János. Honvédelmi miniszter: Farkas Mihály. Igazságügy miniszter: Rí esz István. Pénzügyminiszter: Kossá István. Közlekedésügyi miniszter: v B e b r i t s Lajos. Földművelésügyi miniszter: új ko'mány megalakításával az elnök Eobi Istvánt bízza meg. A dez gnált miniszterelnök a köztá sa:ági elnöknél tett látogatása, Valamint a Függetlenségi Népfront polit

;kai pártjaival r ytatott tárgyalásai után meg-' tóttá az új magyar kormán,^ Az új kormány összetétele. Miniszterelnök: Erdei Ferenc. A nehéz-ipar minisztere: Z s o f i n e c Miklós. A könnyű-ipar minisztere: Marosán György. Cjáépítési miniszter: Darvas József. Kereskedelmi miniszter: Bognár József. Külkereskedelmi miniszter: Rónai Sándor. Népjóléti miniszter: R a t k ó Anna. Népmüvelődésügyi miniszter: Révai József. Iskolaügyi nvniszter: O r t u t a y Gyula. Az új kormány szombaton dél- j létében tett fogadalmat és hétfőn előtt a köztársas gi elnök jelen- | mutatkozik be az országgyűlésnek. fi svéd nép döntő többsége a háborús uszítás ellen Stockholm. — A svéd kulturális élet kilencvenkilenc kiváló tagja közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a svéd nemzet döntő többsége azt a politikát támogatja, amely biztosítja az ország függetlenségét és elejét veszi annak, hogy háború esetén katonai támaszpontok átengedésére kényszerítsék Svédországot. — Hazánkban — mondja a nyilatkozat — jelentékeny erőfeszítéssel háborús légkört igyekeznek teremteni és háborús uszításokat folytatnak. Ezért mozgósítani kell a nemzet kulturális erőforrásait a békéért folytatott küzdelemre. A nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy a felhívást egy erőteljes svéd békemozgalom kezdeményező lépésének tekintik. 8 riollárcsatlósok újabb merénylete: Jules Moch betiltotta a Bolsevik Párt történetének terjesztését Moch és óueoiille olyasmit tettek. amit 1939 előtt francia kormány nem mert volna megtenni, — írja a l'Humanité azzal kap csolatban, hogy Moch belügymi niszter betiltotta a Bolsevik Párt története Szovjetúnióban nyomott 20.000 példányának terjesztését. A könyveket a kereskedelemügyi miniszterrel kötött szer ződés értelmében vitték Franciaországba. — A francia könyvpiacot szovetellenes rágalmakat tartalmazó fércművek, álirodalmi termékek, amerikai pornográf művek és a gengsztereket dicsőítő írások árasztják el, de betiltják annak a annyi francia hazafit ihletett hő. si tettekre és annyi embernek gyújtott világosságot a fejében. Amit a francia kormány csinál, hű másolata annak, ami az Egyesült Államokban történik. A 12 amerikai kommunista vezető pere is a marxista leninista tanoknak a hirdetését akarja megakadályozni. Franciaországban most ugyanerre törekednek. Ma a Bolsevik Párt történetét, holnap ' a Kommunista Kiáltványt és a Tökét fogják betiltani. Azok azonban, akik számára a szabadság foga'ma szent, nem hagyják enynyiben a dolgot" — fejezi be cikkönyvnek a terjesztését, amely két a l'Humanité. ben oldjuk meg: Egyházam és államom kebelemben testvériesen szeressétek egymást, mindegyiknek szívem felét adom, mindegyiteknek egész sziemet adom. törvényét, hogy megvalósítja a gon- | ez a program a papság es a katolikus nncl/Anncr o m ol,^ o ~v n rf üi-Trn rrí rf, ,9 Á » J 1 ^ 1.1 —. ' _ 1 _ " párizsi és prágai békekongresszus ki- | ház minden jogos követelésének kérdoskodást, amely az egészségügyi szolgálatot egészíti ki és lehetpvé tegye a rendi ápolónők üdültetését. 6. Az államhoz való viszonyunkat Suáil gyönyörű jeligéjének szellemékozik bele és amelynek célja ?ut, hogy sorainkba elhintése a nyugtalanság magvát. Semminő politikai jellegű külföldi parancsot nem fogadunk el. Belpolitikai ügyeinkbe egyedüli jogoMeg vagyunk győződve arról, hogy sult döntőbíró a nép. Hisszük, hogy a. . i.-i_i:i... [sten s

egít

ségéve» és az összes jóakaratú emberek együttműködéséver drága hazánkba megteremtjük a vallási élet sikeres fejlődésének jó előfeltételeit. A kiáltvány többszáz hívó és egyház tényező írta alá. nép döntő többségének programja. Mint a népi demokratikus állam jo polgárai, határozottan elutasitunK minden külföldi kísérletet, amely népünk és államunk íenségjogaiba avati "V