Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-11 / 52. szám, szombat

1949 június "lí fl párizsi csehszlovák honfitársak üdvözlik a köztársasági és a kormányelnököt UJSZÖ A párizsi „Csehszlovák kolonisták egyesülete" a napckban üdvözlő táviratot küldött Klement Gottwald köztársasági elnöknek és Anton Zápotocky kormányelnöknek. A köztársasági elnökhöz intézett táviratukban a következőket írják: „Elnök Cr! Mi, a párizsi Csehszlovák kolonisták egyesületének tagjai, egyesületünk rendes közgyűlése alkalmából szívélyes üdvözletünket küldjük önnek. Tu datában vagyunk annak, hogy ön barátja és védelmezője minden — a világon szétszórt — csen és szlovák munkásnak és ezért a szeretetnyilvánításcrt m'nden külföldi cseh és szlovák nevében hálás köszönetünket fejezzük ki önnek." A kormányelnöknek küldött táviratban szívélyes üdvözletüket tolmácsolják és a következőket hangsúlyozzák: „Ezévi rendes közgyűlésünk megmutatja állásfoglalásunkat azokkal szemben, akik a februári események után Frani?-országba jöttek, hogy itt folytassák nép- és demokráciaellenes tevékenységüket. Ez a közgyűlés a hűség és a készség méltó man.ifesztác'ója volt, amelylyel bebizonyítottuk csehszlovák'ai testvéreink iránti szeretetünket és a szacializmtJssal való teljes egyetértésünket. Emlék:zünk még az ön munkásságára, melyet a csehszlovák dolgozó nép érdekében tett. Sck sikert kívánunk önnek, Csehszlovákia népének, szebb és biztosabb jövőjéért folytatott küzdelmében." Alexander Gorjacsevsskij mérnök írja az Uraiból Esti iskola az üzemekben — Munkásokból mérnökök Tavaly júniusban Konstantin Korjakin acélöntőt osztályáról a tervező irodába helyezték át. Ez az esemény röviddel azután történt, hogy Korjakin megszerezte ct tervező mérnöki oklevelet. Hat éven keresztül tanult az esti tanfolyamokon, amelyet az uráli nagy gépgyár műszaki intézete rendezett. Szorgalmasan látogatta az előadásokat és a laboratóriumokat, késő éjszakáig ült a tervek fölött és kitartóan tanulmányozta őket. Az üzem igazgatósága segélyt nyújtott ehhez a munkájához és a vizsgák idején szabadságot is adót neki. Korjakinnal együtt még 15 más munkást avattak fel. Közöttük volt Szergej Koreskov is, aki szintén a háború idején kezdte meg tanulmányait és gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ma Koreskov a műszaki osztályon dolgozik és foglalkozása megszakítása nélkül tovább folytatja tanulmányait, hogy a „tudományok jelöltje" fokozatot elérhesse. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg az üzem politechnikai, intézete. Azelőtt a munkások kénytelenek voltak a városban lévő intézetben tanulni, ami a gyártól való távolsága miatt — 8 km — jelentős időveszteséget jelentett. Valamennyi munkás, aki tovább akart haladni, emiatt nem'-tudott tanulni. Ezért azután az üzem igazgatója megegyezett az intézet igazgatójával, hogy az üzemben fiókintézetet szervezzen. A hallgatók száma gyorsan nőtt és az intézet néhány év leforgása alatt jelentős számú új mérnököt avatott fel. Köztük olyan kiváló szakemberek voltak, mint Szergej Sazmojlov, az üzem mostani főmérnöke. Később a hallgatók száma még jobban emelkedett, mert a háború alatt az üzemi munkásság számára esti iskolákat rendeztek, amelyekben ma több mint 1500 munkásifjú tanul. Tavaly ősszel 200 munkás tette le a fiókintézet első évfolyamához szükséges felvételi vizsgát, akik közű' sokan a munkási

fjúság esti iskolájában koptak oktatást. A fiókintézet hallgatói ugyanolyan műveltségre tesznek szert, mint a különböző fakultások rendes hallgatói, csak az időben van különbség, amenynyiben a munkások a fiókintézetben 5 év helyett 6 évet hallgatnak végig. Az előadásokat hetente kétszer tartják, éspedig két napon át. A többi napokat önálló munkának szentelik. A könyvtár, a műszaki ismeretek tára, kb. 40 ezer kötet könyvből áll és az összes hallgatóknak ingyen juttatja a szakirodalmat. Kísérleti gyakorlataikat a központi laboratóriumban végzik el a hallgatók. A vizsgálati időszak befejezése után az összes hallgatók 10 munkanap alól felmentést kapnak, utólagos szabadságolás formájában. A rendes szabadságot ugyanakkor veszik ki, mint az intézet tagjai. Az államvizsgák idejébe^"és a különböző írásbeli disszertációs munkákra a hallgatók 4 hónapi szabadságot kapnak és ebben az időben ösztöndíjjal is jutalmazzák őket, mint az intézet legfelsőbb évfolyamának többi hallgatóit. A vizsgákon a hallgatók igen jó előmenetelről tesznek tanúságot. Az egyik évfolyamból a másikba való átlépésnél a hallgatók magasabb szolgálati fizetési osztályba is jutnak. Az idén nyáron a hallgatók iljabb özönlését várjuk, mert az abszoivensek száma évenként emelkedik. A tanulmány iránti vágy sok olyan munkásnál is megmutatkozik, akik a háború előtt középiskolát végeztek, de különböző okokból tanulmányaikat nem folytathatták. Ezek részére külön felvételi előkészítő tanfolyamokat rendeztünk. Az összes költségeket, az előadók fizetéseit, a helyiségek bérét, tanszerek beszerzését, fűtést és világítást az üzemi igazgatóság fedezi az állam által évenként adományozott tanulmányi alapból. Uráli Szemünkben megteremtettük az alapfeltételeket. hogy a szoviet alkotmány állal biztosított műveltségre való jogot minden munkás és munkásnő kihasználhassa. Bevin kormányzója az ugandai tüntetők közé löketett Vigyázzatok, bennszülöttek! Itt vannak a vadak! Vwjyes llUek _ FELTŰNŐ RENDŐRI ERŐSZAK A NEWYORKI KIKÖTŐBEN A „BÁTHORY" MEGÉRKEZÉSEKOR. A „Báthory" nevü lengyel gőzös, amelyről Gerhard Eislert elhurcolták, isnjét Newyorkba érkezett. Amikor a hajó befutott a kikötőbe, az amerikai bevándorló hatóságok emberei megrohanták. A rendőrség alakulatai szigorú záróláncot vontak a. hajó kikötési helye köré és felszólították a kapitányt, tiltsa meg a legénységnek a partraszállást. Ezután három órán keresztül faggatták a kapitányt és a legénység minden tagját, miképen került Gerhard Eisler a fedélzetre. Végül is kénytelenek voltak a zárlatot beszüntetni, miután bebizonyosodott, hogy a le^énvsíS^nek semmi köze sincs az Elsler-ü'ryhöz. A bevándorlási hatósáarok erőszakoskodása nagy feltűnést keltett Newyorkban. Sajtójelentések szerint 111 személyt, köztük 21 nőt és 1 gyermeket elszállítottak a „Báthory" lengyel hajóról és az Ellis Island bevándorlási szűrőállomáson tartják őket fogva. Az angol hatóságok erről a hajóról szállították el Gerhard Eislert is. .— TTTO MEGINT PÉNZT KÉR AZ ÁRULÁSÉRT. A Ce Soir című párizsi lap washingtoni értesülése szerint a jugoszláv követség levelet intézett az Export-Import Bankhoz. A levélben Tito húszmillió dolláros kölcsönt kér, amelyet amerikai áruk vásárlására kívánnak fordítani. Mint ismeretes, Jugoszlávia előzőleg a Nemzetközi Banktól ötvenmillió dolláros kölcsönt kért. Az Export-Import Bank és a Nemzetközi Bank ezen a héten tartandó együttes ülésen tárgyalja Tito kérését. Mint a Ce Soir értesül, a kölcsön megszavazása előtt kérdést intéznek az amerikai külügyminisztériumhoz, vájjon politikai okokból javasolja-e a kérelem teljesítését ? Belgrádi jelentés szerint Hermán Brassert ismert amerikai üzletember a jugoszláv fővárosba érkezett. Utazásának célja a jugoszláv kormánykörökkel folytatandó tárgyalás egy amerikai acélgyár felállításáról. Ez a két hír élesen világítja meg a mult héten átnyújtott szovjet jegyzék szavalt: „Tito a Szovjetúnió ellenségeinek táborába csúszott át." — A FRANCIA KERESZTÉNY SZAKSZERVEZETEK CSELEKVÉSI KÖZÖSSÉGBEN A CGT-VEL. A Francia Keresztény Szakszervezetek Szövetsége most tartott kétnapos kongresszusán megvitatta a keresztény szakszervezetek és a CGT cselekvési közösségének kérdését. A kongresszus elhatározta, hogy fenntartja a cselekvési közösséget a CGT-vel. Ezzel a keresztény szakszervezetek kiléptek abból a szakszervezeti kartellböl, amelyet a Force Ouvrire munkásáruló vezetői létesítettek, hogy szétszakítsák a francia munkásosztályt. _ ORSZÁGOS BÉKEKONFERENCIÁT RENDEZNEK MAGYARORSZÁGON JÚNIUSBAN. Pénteken délben a párizsi békekongreszszuson résztvett magyar küldöttség megbeszélésre hívta össze a Magyar Értelmiségi Nemzeti Bizottságának, a szakszervezeteknek, az MNDSznek, a MINSZ-ne.k, a DÉFOSZ-nak, honvédségnek, a Szabadságharcos Szövetségnek, az egyházaknak, a művészeti és tudományos egyesületeknek képviselőit. Az értekezlet elhatározta, hogy június folyamán a párizsi békekongresszus folytatásaként országos konferenciát hív össze s béke védelmére. A konferencia előkészítő bizottságot küldött ki. — ÚT ELADÁSI HULLÁM A NEWYORKI TŐZSDÉN. A newyorki értéktőzsdét eladási hullám borította el. A fontosabb papírok árfolyamvesztesége 1—4 dollár között váltakozott. 1,300.000 részvény cserélt gazdát zuhanó árakon. Több ipari vállalat részvényeinek zárlati árfolyama a legalacsonyabb volt 1944 óta. Különösen súlyos árfoyamveszteségeket szenvedtek a General Motors, a Dupont vegyitröszt, a Standard Oil és United States Steel részvényei. Az együttes árfolyamveszteség meghaladta az egymillió dollárt. Főként az a hír idézett elő riadalmat, hogy rövidesen újból csökkentik az acéltermelést, ezúttal már nyolcadszor nyolc héten belül. Csikágói jelentés szerint a gabonaárak is jelentősen estek. Példaképeink: A sztálini ötéves tervek Talán még ma sem hatolt be az emberek tudatába teljes jelentőségében a szocialista gazdasági rendszer valósága. Ezért álljanak itt Engels híres sorai ennek az egyszerű és legidőszerűbb szónak megértésére: „tervgazdaság". „A termelési eszközöknek a társadalom által való birtokbavételével megszűnik a termék uralma a termelőn. A társadalmi termelés anarchiája helyébe a tervszerű, tudatos szervezés lép. Megszűnik az egyéni létért való küzdelem. Csak ezzel válik el bizonyos értelemben az emberiség végleg az állatvilágtól, csak ezzel lép állati feltételéből valóban emberi feltételek közé ... Csak ettől kezdve csinálják majd az emberek teljes tudatossággal a m"guk történetét, csak ettől kezdve lesznek meg a tőlük mozgásba hozott társadalmi okoknak túlnyomóan és egyre növekvő mértékben azok a következményei, amelyeket szándékoltak: Az emberiség ugrása ez a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába." Ez a történelmi ugrás. — melynek bekövetkezését Marx és Engels a lángelmék éleslátásával jósolták — a fejlődés különlegessége folytán Európa legelmaradottabb birodalmában, a cári Oroszországban következett be. Magunk elé kell képzelnünk ennek az országnak sivár viszonyait, jó száznegyvenmillió, túlnvomóan írástudatlan lakosságát és földrésznyi kiterjedését. Csak ha nr'ndezt magunk előtt látjuk, foghatjuk fel annak az alkotásnak nagysását, mely ebben az országban a világ leghatalmasabb és egvik, legmodernebb ipari-mezőgazdasági államát. az emberiség leímagasabbrendű ku'túráiát és a haladás legerősebb bástyáját felépítette. A szovjet tervgazdaságok rendszerének tárgyi és alanyi alapjait Lenin a polgárháború és a hadikommunizmus legnehezebb viszonyai között készített írásaiban körvonalazta. Az ország villamosítására vonatkozó konkrét tervel voltak az első tervgazdasági kezdeményezések. A tervgazdaság tárgyi alapjait Lenin a gyors iparosításban, mindenekelőtt a nehézipar kifejlesztésében és a mezőgazdasági visszamaradottság felszámolásában, a milliónyi törpegazdaság szövetkezeti szervezés útján nagyüzemi formákba való tömörítésében és gépesítésében jelölte meg. fiz e!sö ötéves terv E nagv szellemi hagyaték iránytűje mellett keletkezett és valósult meg Sztálin vezetése alatt, a szovjet nép rendíthetetlen alkotó erejéből, a sztálini ötéves tervek rendszere. Az első ötéves terv feladatai voltak a leghatalamasabb^k! Az elmaj radt technikát újjá, modernné építeni, erős, teljeren önálló ipari országot teremteni, a kapitalista elemeket kiszorítani és megteremteni a szocialista társadalom felépítésének gazdasági alapját, átszervezni a közlekedést és mezőgazdaságot, a nagyüzemi kollektív gazdaság vágányaira átvinni a kisüzemű és szétdarabolt mezőgazdaságot, az ország véderejének maximális emeléséhez szükséges technikai és gazdasági feltételeket megteremteni. — íme. ez vo't az első ötéves terv Sztálin által öszszefoglalt feladata. Az el?ő ötéves terv viharos munkaiendiilete 4 év és 3 hónap alatt megvalósította, sőt sok téren túlhaladta a kitűzött feladatot. Egész ?or olyan ipar keletkezett, amelv azelőtt egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben létezett. Hatalmas vas- és fémipar, traktor- és automobilipar, szerszámgyár és vegyiipar keletkezett. Létrejött a mezőgazdasági gépipar és repülőgépipar. Az elektromos erő termelése, a kőolaj- és széntermelés terén az ország világviszonylatban az utolsó helyről a legelsők közé került. Falun: a szétszórt kisés törpegazdaságok milliói nagy, modern gépekkel dolgozó szövetkezeti egységekbe tömörültek. A mezőgazdasági termelés a békebelivel szemben rohamosan megnőtt. A munkanélküliség városban és falun egyaránt megszűnt s a dolgozók életszínvonala lényegesen javult. A város és falu közötti áruforgalom teljesen átalakult és kifejlődött a szovjetkereskedelem: „a kereskedelem kisés nagyspekulánsok, kis- és nagykapitalisták nélkül". Ezek voltak a tárgyi változások. És alanyi téren? Megváltozott a szoyietember, megváltozott a szoviet társadalom. Az ötéves terv megvalósítói. miközben átalakították körnvezetüket, maffuk is átalakultak. Más lett a munkához, más lett az egymáshoz való viszonyuk. Mely erők biztosították a párt és a kormány biztoskezű vezetése alatt az ötéves terv történelmi győzelmét? Sztálin erre a kérdésre így válaszolt: 0 „Ez az erő mindenekelőtt a munkások és kolhozparasztok milliós tömegeinek aktivitása és önfeláldozása, lelkesedése és kezdeményezése, azoké a munkásoké és kolhozparasztoké, akik a mérnökökkel és technikusokkal egyetemben, kolosszális energiát fejtettek ki a szocialista verseny és rohammunka-rendszer kifejlesztése érdekében." A második ötéves terv nem annyira a gyors mennyiségi növekedésre, mint inkább a minőségre helyezte a súlyt. Mindenekelőtt az ipar „asszimilálására", vagyis az új technikai eljárások elsajátítására, gazdaságosabb termelés és tökéletesebb üzemszervezés biztosítására fordított gondot. A második ötéves terv folyamán bontakozott ki teljes egészében a technika elsajátítása mellett magának az embernek, a dolgozó és irányító „káderek" elsőrendű fontossága. Ebben a fejlődési szakaszban terjedt el a sztahanovlzmus csodálatos mozgalma, amely a munka új művészetté és új forradalmi normáit hozta létre s kialakította a munkás sztahanovista típusát. II kommunizmus felé A harmadik ötéves terv a szovjet gazdasági rendszer végső kiépítését, ennek keretében a vegyiiparnak a tudomány legújabb eredményei alapján való kifejlesztését,

f a mezőgazdaság teljes modernizálását, nyersanyag- és félgyártmány-tartalékok felhalmozását szolgálta. A harmadik ötéves terv a szocializmusból a kommunizmusba való fejlődés gazdasági hídját célzott megteremteni. Azonban az imperialista háború kitörése félbeszakította a terv megvalósítását. Az 1941 június 22-i orvtámadással megindított fasiszta rablóháború a szoviet népet a legnagyobb próbának vetette alá. Ezt a próbát az ötéves terveken át kifejlődött és megalapozott szovjet rendszer és gazdaság teljes sikerrel állotta ki. Lehetetlen lett volna a fasiszta támadásnak ellentállni s neh

: par, s általában az ipari felkészültség, továbbá a kollektív mezőgazdaság olyan magas foka nélkül, amilyent a tervek létrehoztak. A háború kitörése azonban nemcsak oróbát jelentett, hanem egvben megmutatta úgv a szoviet rendszer, mint a szovjet tervgazdaság fölénvét a tőkés rendszerrel, a tőkés gazdasággal szemben. 4 év alatt Ma a Szovjetúnió népe elpusztíthatatlan szívóssággal építi tovább a kommunizmust a háború utáni ötéves terv keretében. A tízezerszámra lerombolt, felégetett városokat, falvakat üzemeket, intézményeket túlnyomórészt újjáépítették. Az 1946 március 15-én, az Állami Tervgazdaság (Goszplán) által előterjesztett új ötéves terv gazdaságpolitikai feladata, hogy „helyreállítsa az ország háborúsújtotta kolhozait, helyreállítsa az ipari és mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát, sőt azt jelentős mértékben túl is haladja". Ennek keretében közel két és félszeresére kell növelni az ipari termelés háborúelőtti színvonalát, el kell érni a közszükségleti cikkek gyártásának fellendülését, biztosítani a technikaj haladást, túlhaladva a tudománynak Szovjetúnió határain kivül elért vívmányait és biztosítani a szocialista halmozás nagy ütemét, miután a közgazdaság főbefektetéseinek 1950-ben túl kell haiadniok a ború előtti színvonalat. Ma ez a hatalmas ötéves terv a négy év alatt való diadalmas befejezése felé közeledik. A szovjet társadalmi rendszer alépítményével, a tervgazdasággal együtt, megváltozott az egész társadalmi felépítmény is. A világ leg| haladottabb alkotmányára támaszkodó új jogrend, a népnevelés eddig ismeretlen méretei és az oktatásügy forradalmi átalakulása, a közegészségügy és sport világraszóló, mintaszerű kifejlődése, a városi és falusi dolgozók magas életszínvonalának, erkölcsi és szellemi felemelkedése, a művészet és tudomány, különösen a biológia, a botanika, a geológia s a

z exakt tudományok hatalmas fellendülése, a mindezekről beszámoló szovjet-könvv és szovjetfilm nagyszerű, minden egy nagy nép 30 éves harcát és ffvözelmét hirdeti egv új világ megterpm'éséért, amelvben ..minden eave* ember szabad fejlődése az összesség szobetd fejlődésének feltétele".