Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-11 / 52. szám, szombat

1949 június "lí fl párizsi csehszlovák honfitársak üdvözlik a köztársasági és a kormány­elnököt UJSZÖ A párizsi „Csehszlovák kolonis­ták egyesülete" a napckban üd­vözlő táviratot küldött Klement Gottwald köztársasági elnöknek és Anton Zápotocky kormány­elnöknek. A köztársasági elnök­höz intézett táviratukban a kö­vetkezőket írják: „Elnök Cr! Mi, a párizsi Cseh­szlovák kolonisták egyesületének tagjai, egyesületünk rendes köz­gyűlése alkalmából szívélyes üd­vözletünket küldjük önnek. Tu datában vagyunk annak, hogy ön barátja és védelmezője minden — a világon szétszórt — csen és szlovák munkásnak és ezért a szeretetnyilvánításcrt m'nden kül­földi cseh és szlovák nevében hálás köszönetünket fejezzük ki önnek." A kormányelnöknek küldött táviratban szívélyes üdvözletüket tolmácsolják és a következőket hangsúlyozzák: „Ezévi rendes közgyűlésünk megmutatja állás­foglalásunkat azokkal szemben, akik a februári események után Frani?-országba jöttek, hogy itt folytassák nép- és demokrácia­ellenes tevékenységüket. Ez a közgyűlés a hűség és a készség méltó man.ifesztác'ója volt, amely­lyel bebizonyítottuk csehszlová­k'ai testvéreink iránti szeretetün­ket és a szacializmtJssal való teljes egyetértésünket. Emlék:zünk még az ön munkásságára, melyet a csehszlovák dolgozó nép érdeké­ben tett. Sck sikert kívánunk önnek, Csehszlovákia népének, szebb és biztosabb jövőjéért foly­tatott küzdelmében." Alexander Gorjacsevsskij mérnök írja az Uraiból Esti iskola az üzemekben — Munkásokból mérnökök Tavaly júniusban Konstantin Kor­jakin acélöntőt osztályáról a tervező irodába helyezték át. Ez az esemény röviddel azután történt, hogy Kor­jakin megszerezte ct tervező mérnöki oklevelet. Hat éven keresztül tanult az esti tanfolyamokon, amelyet az uráli nagy gépgyár műszaki intézete rendezett. Szorgalmasan látogatta az előadáso­kat és a laboratóriumokat, késő éj­szakáig ült a tervek fölött és kitar­tóan tanulmányozta őket. Az üzem igazgatósága segélyt nyújtott ehhez a munkájához és a vizsgák idején szabadságot is adót neki. Korjakinnal együtt még 15 más munkást avattak fel. Közöttük volt Szergej Koreskov is, aki szintén a háború idején kezd­te meg tanulmányait és gépészmér­nöki oklevelet szerzett. Ma Koreskov a műszaki osztályon dolgozik és foglalkozása megszakítá­sa nélkül tovább folytatja tanulmá­nyait, hogy a „tudományok jelöltje" fokozatot elérhesse. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg az üzem politechnikai, intézete. Azelőtt a munkások kénytelenek voltak a vá­rosban lévő intézetben tanulni, ami a gyártól való távolsága miatt — 8 km — jelentős időveszteséget jelen­tett. Valamennyi munkás, aki tovább akart haladni, emiatt nem'-tudott ta­nulni. Ezért azután az üzem igazga­tója megegyezett az intézet igazgató­jával, hogy az üzemben fiókintézetet szervezzen. A hallgatók száma gyor­san nőtt és az intézet néhány év le­forgása alatt jelentős számú új mér­nököt avatott fel. Köztük olyan ki­váló szakemberek voltak, mint Szer­gej Sazmojlov, az üzem mostani fő­mérnöke. Később a hallgatók száma még jobban emelkedett, mert a há­ború alatt az üzemi munkásság szá­mára esti iskolákat rendeztek, ame­lyekben ma több mint 1500 munkás­ifjú tanul. Tavaly ősszel 200 munkás tette le a fiókintézet első évfolyamá­hoz szükséges felvételi vizsgát, akik közű' sokan a munkási fjúság esti is­kolájában koptak oktatást. A fiókintézet hallgatói ugyanolyan műveltségre tesznek szert, mint a kü­lönböző fakultások rendes hallgatói, csak az időben van különbség, ameny­nyiben a munkások a fiókintézetben 5 év helyett 6 évet hallgatnak végig. Az előadásokat hetente kétszer tart­ják, éspedig két napon át. A többi napokat önálló munkának szentelik. A könyvtár, a műszaki ismeretek tára, kb. 40 ezer kötet könyvből áll és az összes hallgatóknak ingyen jut­tatja a szakirodalmat. Kísérleti gya­korlataikat a központi laboratórium­ban végzik el a hallgatók. A vizsgálati időszak befejezése után az összes hallgatók 10 munka­nap alól felmentést kapnak, utóla­gos szabadságolás formájában. A rendes szabadságot ugyanakkor ve­szik ki, mint az intézet tagjai. Az államvizsgák idejébe^"és a különbö­ző írásbeli disszertációs munkákra a hallgatók 4 hónapi szabadságot kap­nak és ebben az időben ösztöndíjjal is jutalmazzák őket, mint az intézet legfelsőbb évfolyamának többi hall­gatóit. A vizsgákon a hallgatók igen jó előmenetelről tesznek tanúságot. Az egyik évfolyamból a másikba való átlépésnél a hallgatók maga­sabb szolgálati fizetési osztályba is jutnak. Az idén nyáron a hallgatók iljabb özönlését várjuk, mert az abszoi­vensek száma évenként emelkedik. A tanulmány iránti vágy sok olyan munkásnál is megmutatkozik, akik a háború előtt középiskolát végez­tek, de különböző okokból tanulmá­nyaikat nem folytathatták. Ezek ré­szére külön felvételi előkészítő tan­folyamokat rendeztünk. Az összes költségeket, az előadók fizetéseit, a helyiségek bérét, tansze­rek beszerzését, fűtést és világítást az üzemi igazgatóság fedezi az ál­lam által évenként adományozott ta­nulmányi alapból. Uráli Szemünk­ben megteremtettük az alapfeltétele­ket. hogy a szoviet alkotmány állal biztosított műveltségre való jogot minden munkás és munkásnő ki­használhassa. Bevin kormányzója az ugandai tüntetők közé löketett Vigyázzatok, bennszülöttek! Itt vannak a vadak! Vwjyes llUek _ FELTŰNŐ RENDŐRI ERŐ­SZAK A NEWYORKI KIKÖTŐBEN A „BÁTHORY" MEGÉRKEZÉSE­KOR. A „Báthory" nevü lengyel gő­zös, amelyről Gerhard Eislert elhur­colták, isnjét Newyorkba érkezett. Amikor a hajó befutott a kikötőbe, az amerikai bevándorló hatóságok emberei megrohanták. A rendőrség alakulatai szigorú záróláncot vontak a. hajó kikötési helye köré és felszó­lították a kapitányt, tiltsa meg a legénységnek a partraszállást. Ez­után három órán keresztül faggat­ták a kapitányt és a legénység min­den tagját, miképen került Ger­hard Eisler a fedélzetre. Végül is kénytelenek voltak a zárlatot be­szüntetni, miután bebizonyosodott, hogy a le^énvsíS^nek semmi köze sincs az Elsler-ü'ryhöz. A bevándor­lási hatósáarok erőszakoskodása nagy feltűnést keltett Newyorkban. Sajtójelentések szerint 111 sze­mélyt, köztük 21 nőt és 1 gyerme­ket elszállítottak a „Báthory" len­gyel hajóról és az Ellis Island be­vándorlási szűrőállomáson tartják őket fogva. Az angol hatóságok er­ről a hajóról szállították el Gerhard Eislert is. .— TTTO MEGINT PÉNZT KÉR AZ ÁRULÁSÉRT. A Ce Soir című párizsi lap washingtoni értesülése szerint a jugoszláv követség levelet intézett az Export-Import Bankhoz. A levélben Tito húszmillió dolláros kölcsönt kér, amelyet amerikai áruk vásárlására kívánnak fordítani. Mint ismeretes, Jugoszlávia előzőleg a Nemzetközi Banktól ötvenmillió dol­láros kölcsönt kért. Az Export-Im­port Bank és a Nemzetközi Bank ezen a héten tartandó együttes ülé­sen tárgyalja Tito kérését. Mint a Ce Soir értesül, a kölcsön megsza­vazása előtt kérdést intéznek az amerikai külügyminisztériumhoz, vájjon politikai okokból javasolja-e a kérelem teljesítését ? Belgrádi je­lentés szerint Hermán Brassert is­mert amerikai üzletember a jugo­szláv fővárosba érkezett. Utazásá­nak célja a jugoszláv kormánykö­rökkel folytatandó tárgyalás egy amerikai acélgyár felállításáról. Ez a két hír élesen világítja meg a mult héten átnyújtott szovjet jegy­zék szavalt: „Tito a Szovjetúnió el­lenségeinek táborába csúszott át." — A FRANCIA KERESZTÉNY SZAKSZERVEZETEK CSELEKVÉ­SI KÖZÖSSÉGBEN A CGT-VEL. A Francia Keresztény Szakszerve­zetek Szövetsége most tartott két­napos kongresszusán megvitatta a keresztény szakszervezetek és a CGT cselekvési közösségének kér­dését. A kongresszus elhatározta, hogy fenntartja a cselekvési közös­séget a CGT-vel. Ezzel a keresztény szakszervezetek kiléptek abból a szakszervezeti kartellböl, amelyet a Force Ouvrire munkásáruló veze­tői létesítettek, hogy szétszakítsák a francia munkásosztályt. _ ORSZÁGOS BÉKEKONFE­RENCIÁT RENDEZNEK MAGYAR­ORSZÁGON JÚNIUSBAN. Pénte­ken délben a párizsi békekongresz­szuson résztvett magyar küldöttség megbeszélésre hívta össze a Magyar Értelmiségi Nemzeti Bizottságának, a szakszervezeteknek, az MNDSz­nek, a MINSZ-ne.k, a DÉFOSZ-nak, honvédségnek, a Szabadságharcos Szövetségnek, az egyházaknak, a mű­vészeti és tudományos egyesületek­nek képviselőit. Az értekezlet elha­tározta, hogy június folyamán a pá­rizsi békekongresszus folytatásaként országos konferenciát hív össze s béke védelmére. A konferencia elő­készítő bizottságot küldött ki. — ÚT ELADÁSI HULLÁM A NEWYORKI TŐZSDÉN. A newyor­ki értéktőzsdét eladási hullám bo­rította el. A fontosabb papírok ár­folyamvesztesége 1—4 dollár között váltakozott. 1,300.000 részvény cse­rélt gazdát zuhanó árakon. Több ipari vállalat részvényeinek zárlati árfolyama a legalacsonyabb volt 1944 óta. Különösen súlyos árfoyam­veszteségeket szenvedtek a General Motors, a Dupont vegyitröszt, a Standard Oil és United States Steel részvényei. Az együttes árfolyam­veszteség meghaladta az egymillió dollárt. Főként az a hír idézett elő riadalmat, hogy rövidesen újból csökkentik az acéltermelést, ezúttal már nyolcadszor nyolc héten belül. Csikágói jelentés szerint a gabona­árak is jelentősen estek. Példaképeink: A sztálini ötéves tervek Talán még ma sem hatolt be az emberek tudatába teljes jelentőségé­ben a szocialista gazdasági rendszer valósága. Ezért álljanak itt Engels hí­res sorai ennek az egyszerű és leg­időszerűbb szónak megértésére: „terv­gazdaság". „A termelési eszközöknek a társa­dalom által való birtokbavételével megszűnik a termék uralma a terme­lőn. A társadalmi termelés anarchiá­ja helyébe a tervszerű, tudatos szer­vezés lép. Megszűnik az egyéni lé­tért való küzdelem. Csak ezzel válik el bizonyos értelemben az emberiség végleg az állatvilágtól, csak ezzel lép állati feltételéből valóban emberi fel­tételek közé ... Csak ettől kezdve csinálják majd az emberek teljes tu­datossággal a m"guk történetét, csak ettől kezdve lesznek meg a tőlük mozgásba hozott társadalmi okoknak túlnyomóan és egyre növekvő mér­tékben azok a következményei, ame­lyeket szándékoltak: Az emberiség ugrása ez a szükségszerűség birodal­mából a szabadság birodalmába." Ez a történelmi ugrás. — melynek bekövetkezését Marx és Engels a lángelmék éleslátásával jósolták — a fejlődés különlegessége folytán Európa legelmaradottabb birodalmá­ban, a cári Oroszországban követ­kezett be. Magunk elé kell képzel­nünk ennek az országnak sivár vi­szonyait, jó száznegyvenmillió, túl­nvomóan írástudatlan lakosságát és földrésznyi kiterjedését. Csak ha nr'ndezt magunk előtt látjuk, foghat­juk fel annak az alkotásnak nagy­sását, mely ebben az országban a világ leghatalmasabb és egvik, leg­modernebb ipari-mezőgazdasági álla­mát. az emberiség leímagasabbrendű ku'túráiát és a haladás legerősebb bástyáját felépítette. A szovjet tervgazdaságok rend­szerének tárgyi és alanyi alapjait Le­nin a polgárháború és a hadikommu­nizmus legnehezebb viszonyai között készített írásaiban körvonalazta. Az ország villamosítására vonatkozó konkrét tervel voltak az első terv­gazdasági kezdeményezések. A terv­gazdaság tárgyi alapjait Lenin a gyors iparosításban, mindenekelőtt a nehézipar kifejlesztésében és a me­zőgazdasági visszamaradottság fel­számolásában, a milliónyi törpegaz­daság szövetkezeti szervezés útján nagyüzemi formákba való tömöríté­sében és gépesítésében jelölte meg. fiz e!sö ötéves terv E nagv szellemi hagyaték irány­tűje mellett keletkezett és valósult meg Sztálin vezetése alatt, a szovjet nép rendíthetetlen alkotó erejéből, a sztálini ötéves tervek rendszere. Az első ötéves terv feladatai vol­tak a leghatalamasabb^k! Az elma­j radt technikát újjá, modernné épí­teni, erős, teljeren önálló ipari or­szágot teremteni, a kapitalista ele­meket kiszorítani és megteremteni a szocialista társadalom felépítésének gazdasági alapját, átszervezni a köz­lekedést és mezőgazdaságot, a nagy­üzemi kollektív gazdaság vágányai­ra átvinni a kisüzemű és szétdara­bolt mezőgazdaságot, az ország véd­erejének maximális emeléséhez szük­séges technikai és gazdasági feltéte­leket megteremteni. — íme. ez vo't az első ötéves terv Sztálin által ösz­szefoglalt feladata. Az el?ő ötéves terv viharos mun­kaiendiilete 4 év és 3 hónap alatt megvalósította, sőt sok téren túlha­ladta a kitűzött feladatot. Egész ?or olyan ipar keletkezett, amelv azelőtt egyáltalán nem, vagy csak kis mér­tékben létezett. Hatalmas vas- és fémipar, traktor- és automobilipar, szerszámgyár és vegyiipar keletke­zett. Létrejött a mezőgazdasági gép­ipar és repülőgépipar. Az elektro­mos erő termelése, a kőolaj- és szén­termelés terén az ország világviszony­latban az utolsó helyről a legelsők közé került. Falun: a szétszórt kis­és törpegazdaságok milliói nagy, mo­dern gépekkel dolgozó szövetkezeti egységekbe tömörültek. A mezőgaz­dasági termelés a békebelivel szem­ben rohamosan megnőtt. A munka­nélküliség városban és falun egy­aránt megszűnt s a dolgozók élet­színvonala lényegesen javult. A vá­ros és falu közötti áruforgalom telje­sen átalakult és kifejlődött a szovjet­kereskedelem: „a kereskedelem kis­és nagyspekulánsok, kis- és nagyka­pitalisták nélkül". Ezek voltak a tár­gyi változások. És alanyi téren? Megváltozott a szoyietember, megváltozott a szoviet társadalom. Az ötéves terv megvaló­sítói. miközben átalakították körnve­zetüket, maffuk is átalakultak. Más lett a munkához, más lett az egymás­hoz való viszonyuk. Mely erők biz­tosították a párt és a kormány biz­toskezű vezetése alatt az ötéves terv történelmi győzelmét? Sztálin erre a kérdésre így válaszolt: 0 „Ez az erő mindenekelőtt a mun­kások és kolhozparasztok milliós tö­megeinek aktivitása és önfeláldozá­sa, lelkesedése és kezdeményezése, azoké a munkásoké és kolhozparasz­toké, akik a mérnökökkel és techni­kusokkal egyetemben, kolosszális energiát fejtettek ki a szocialista ver­seny és rohammunka-rendszer kifej­lesztése érdekében." A második ötéves terv nem annyi­ra a gyors mennyiségi növekedésre, mint inkább a minőségre helyezte a súlyt. Mindenekelőtt az ipar „asszi­milálására", vagyis az új technikai eljárások elsajátítására, gazdaságo­sabb termelés és tökéletesebb üzem­szervezés biztosítására fordított gon­dot. A második ötéves terv folya­mán bontakozott ki teljes egészében a technika elsajátítása mellett ma­gának az embernek, a dolgozó és irá­nyító „káderek" elsőrendű fontossá­ga. Ebben a fejlődési szakaszban ter­jedt el a sztahanovlzmus csodálatos mozgalma, amely a munka új művé­szetté és új forradalmi normáit hoz­ta létre s kialakította a munkás szta­hanovista típusát. II kommunizmus felé A harmadik ötéves terv a szov­jet gazdasági rendszer végső kiépí­tését, ennek keretében a vegyiiparnak a tudomány legújabb eredményei alapján való kifejlesztését, f a mező­gazdaság teljes modernizálását, nyers­anyag- és félgyártmány-tartalékok felhalmozását szolgálta. A harmadik ötéves terv a szocializmusból a kom­munizmusba való fejlődés gazdasági hídját célzott megteremteni. Azon­ban az imperialista háború kitörése félbeszakította a terv megvalósítá­sát. Az 1941 június 22-i orvtámadással megindított fasiszta rablóháború a szoviet népet a legnagyobb próbának vetette alá. Ezt a próbát az ötéves terveken át kifejlődött és megalapo­zott szovjet rendszer és gazdaság tel­jes sikerrel állotta ki. Lehetetlen lett volna a fasiszta támadásnak ellent­állni s neh : par, s általában az ipari felkészültség, továbbá a kollektív mezőgazdaság olyan magas foka nél­kül, amilyent a tervek létrehoztak. A háború kitörése azonban nemcsak oróbát jelentett, hanem egvben meg­mutatta úgv a szoviet rendszer, mint a szovjet tervgazdaság fölénvét a tőkés rendszerrel, a tőkés gazdaság­gal szemben. 4 év alatt Ma a Szovjetúnió népe elpusztít­hatatlan szívóssággal építi tovább a kommunizmust a háború utáni öt­éves terv keretében. A tízezerszámra lerombolt, felégetett városokat, fal­vakat üzemeket, intézményeket túl­nyomórészt újjáépítették. Az 1946 március 15-én, az Állami Tervgazda­ság (Goszplán) által előterjesztett új ötéves terv gazdaságpolitikai felada­ta, hogy „helyreállítsa az ország há­borúsújtotta kolhozait, helyreállítsa az ipari és mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát, sőt azt je­lentős mértékben túl is haladja". Ennek keretében közel két és fél­szeresére kell növelni az ipari ter­melés háborúelőtti színvonalát, el kell érni a közszükségleti cikkek gyár­tásának fellendülését, biztosítani a technikaj haladást, túlhaladva a tu­dománynak Szovjetúnió határain ki­vül elért vívmányait és biztosítani a szocialista halmozás nagy ütemét, miután a közgazdaság főbefektetései­nek 1950-ben túl kell haiadniok a ború előtti színvonalat. Ma ez a hatalmas ötéves terv a négy év alatt való diadalmas befeje­zése felé közeledik. A szovjet társadalmi rendszer al­építményével, a tervgazdasággal együtt, megváltozott az egész társa­dalmi felépítmény is. A világ leg­| haladottabb alkotmányára támasz­kodó új jogrend, a népnevelés ed­dig ismeretlen méretei és az okta­tásügy forradalmi átalakulása, a köz­egészségügy és sport világraszóló, mintaszerű kifejlődése, a városi és falusi dolgozók magas életszínvona­lának, erkölcsi és szellemi felemel­kedése, a művészet és tudomány, kü­lönösen a biológia, a botanika, a geo­lógia s a z exakt tudományok hatal­mas fellendülése, a mindezekről be­számoló szovjet-könvv és szovjet­film nagyszerű, minden egy nagy nép 30 éves harcát és ffvözelmét hir­deti egv új világ megterpm'éséért, amelvben ..minden eave* ember sza­bad fejlődése az összesség szobetd fej­lődésének feltétele".

Next

/
Thumbnails
Contents