Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-08 / 49. szám, szerda

A CSEHSZL0VAKIAI MAGYAR 00LGOZŰK LAPJA Bratislava, 1949 június 8, szerda 2 Kcs II. évfolyam, 49. szám A Budapest Székesfővárosi Hangversenyzenekar nagysikerű bemutatkozása BratisSaváfean Szeretnénk a baráti szeretetet Budapesten mielőbb viszonozni — mondják az itt szerepeit magyar művészek Szombaton Bratislava oly jelentős kultúresemény színhelye volt, amely túlnőve az egyre szorosabbá és élénkebbé váló csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatokon, valósággal határkövet jelent a két állam barátságában és egészséges elindítója a további fejlődésnek. Az idei prágai zenei ünnepségeken oly nagy sikerrel szerepelt Budapesti Székesfővárosi Zenekar érkezett Bratislavába s a Nemzeti Színházban európai hírű karmesterük, Koródi András vezényletével hangversenyt rendezett. Az est oly spontán lelkesedést vlátott ki a zsúfolt nézőtérből, amelyre Bratislavában ritkán akad? példa. A 27 éves karmester példás művészettel vezette pompás zenekarát s rohamra bevette fővárosunk zeneértőinek szívét. A Prágábó, érkező budapesti vendégművészek sorai közt ott láttuk a modern magyar zene egyik legkimagaslóbb vezető egyéniségét, Kadosa Pált. Julo Horváth sajtófőnök, a tájékoztatási megbízott nevében lendületes szlovák és magyar nyelvű beszéddel köszöntötte a magyar művészeket az állomáson. Ugyancsak J. Horváth mondott nagyhatású bevezetőt a hangverseny előtt, beszédében kiemelve a tavalyi februári eseményeket és a magyar választásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Bratislavában ilyen nagy számban magyar vendégművészeket üdvözölhettünk. Horváth a továbbiak során rámutatott az egészségesen fejlődő kultúrkapcsolatokra, amelynek ez az est egyik fénypontja s annak a remenyenek adott kifejezést, hogy a művészek és a kultúremberek áldásos munkája mély nyomokat fog hagyni a két állam életében, megerősíti a baráti kapcsolatokat és hozzájárul ahhoz, hogy a népi demokráciák torhetetlen egységet képezzenek a béke frontján. , A budapesti vendégművészeket Goda Gábor kulturtanacsnok kísérté, aki Budapest polgármesterét képviselte a prágai zene! ünnepségeken. ! A Prága felöl érkező szombat délutáni gyorsvonatot J. Horváth, a tájékoztatási megbízotti hivatal sajtófőnöknek vezetésével, Bratislava kultúréletének számos előkelő tagja várta. Ezzel a vonattal érkezett ugyanis Prágából Szlovenszkó fővárosába a Budapesti Székesfővárosi Hangversenyzenekar, hogy prágai és plzeni hangversenyei után megtartsa első bratislavai koncertjét. J. Horváth sajtófőnök a tájékoztatásügyi megbízott nevében szlovák és magyar nyelvű beszédben köszöntötte a vendégeket, aki a következőket mondotta: Tisztelt és kedves vendégeink, engedjék meg, hogy Szlovákia fővárosában a tájékoztatási hivatal nevében szívélyesen üdvözöljem Önöket. Üdvözlésem igen szívélyes és őszinte, hiszen ma már 15 hónapja elmúlt annak, hogy a csehszlovák munkásosztály februári győzelmét aratta, ami a csehszlovákmagyar viszonyban Jelentős változásokat eredményezett. A népi demokrácia rendszereinek alapjai már annyira megszilárdultak és annyira kifejlődtek mindkét oldalon, hogy a baráti és élénk kulturális együttműködésnek akadályai nincsenek és azoknak megindulása csupán idő kérdése. Hofry milyen fontos szerep var különösen reáiik az együttműködés terén, azt nem kell különösebben hangsúlyoznom. Bratislava zenekedvelő közönsége nagy örömmel vette tudomásul hangversenyük megrendezését és biztosíthatom Önöket arról, hogy legfőbb óhajtásom. hogy a csehszlovák-magyar kulturális együttműködés egyre szorosabbá vál jon. Érezzék magukat továbbra is kedves vendégeinkként, akik velünk együtt haladnak a szocializmus, a szebb és boldogabb emberi jövendő felé A* sajtófőnök vendégszerető üdvölésére Goda Gábor, székesfővárosi kultúrtanácsnok, Budapest székesfőváros polgármesterének megbízottja, keresetlen szavakkal felelt, megköszönve a meleg üdvözlést es rámutatott a magyar kultúrtényezök őszinte törekvésére, amellyel két nép kulturális kapcsolatainak kimélyítésén közreműködnek. A budapesti vendégeket ezek után a különböző kulturális szervek képviselői köszöntötték. Munkatársunknak alkalma nyílott a hangverseny előtt és azt követőle-* a magyar vendégekkel beszélgetést folytatni a két állam között időszerűvé vált kulturális együttműködésről. Elsősorban Goda Gábort, Budapest székesfőváros kultúrtanácsnokát, aki Budapest polgármesterének megbízásából, mint a zenekar vezetője kísérte el a művészeket csehszlovákiai hangversenyúljukra, hogy nyilatkozzék csehszlovákiai benyomásáról és általában azokról a feladtokról, amelyeket szükségesnek lát a két nép kultúrkapcsolatainak megindulásakor leszögezni. Goda Gábor kultúrtanácsnok a legnagyobb készséggel állt rendelkezésünkre és ezeket mondotta: A csehszlovákiai meghívás a fővárosi hangversenyzenekarunkat a álareáhan való támogatását eredményezné csupán és amely a reakció és a fasizmus malmára hajtaná a vizet. Élesen és határozott módon kell állást foglalnunk az imperializmus burzsoá kultúrája ellen és minden erőnkkel és tudásúnkkal meg kell erősítenünk és egyre fejlettebbé kell tennünk szocialista kultúránkat. Jól tudjuk mi magyarok, hogy ez komoly harcot és szívós munkát jelent. Sok minden sikerűit nekünk kultúráüs tekintetben is a felszabadulás óta. Ebben elsősorban a Szovjetúnió egyetemes szocialista kultúrája volt segítségünkre. A népi demokráciák kultúráüs erőtartalékai is nagy segítséget jelentenek a szocializmus felé. haladó úUinkon. Nem kétséges, hogy egy-egy ilyen látogatás kulturális vonalon nagyban hozzásegít azoknak a hangúlatoknak teljes eloszlatásához, amelyeket az elmúlt rendszer fasisztái szítottak az emberek lelkében. Hisszük, hogy ezek a kulturális kapcsolatok gyors ütemben fogják követni egymást s a két népi demokráciának barátságát még fokozottabbá fogják tenni. Nagyon jo nain-iiiat i>:iii v" urunk haza és úgy érezzük, hogy ezzel az utazásunkkal Is jó ügyet, a szocializmus ügyét szolgáltuk. Köszönjük a szíves fogadtatást és szeretnénk, ha ezt a sok baráti kedvességet és elvtársi szeretetet Budapesten mielőbb viszonozhatnánk. Goda Gábor nyilatkozata után, amelyet a Rádió és az Üj Szó számára tett. Kadosa Pálhoz, a modern magyar zeneirodalom egyik legkiválóbb személyiségéhez fordultunk és öt is nyilatkozatra kértük fel. Első kérdésünk természetesen a prágai koncerteket illette, amelyekről oly sok szépet és oly elragadtatással írtak a prágai lapok. -r-t , vrL Id <u-' oCo^^i Goda Gábor és Kadosa Pál üdvözlő sorai a csehszlovákiai magyar dolgozókhoz. prágai zenei fesztiválon való részvételre szólította fel. Ennek az utazásnak keretében alkalom nyílott arra, hogy Prágán kívül Plzenben és most a szlovák fővárosban is bemutatkozzunk. Meg kell mondanom, hogy nagyon örültünk e meghívásnak. Igen komoly jelentőségű lépésnek tartom a magyar-csehszlovák barátság erősödése szempontjából azt a tényt, hogy egy több mint száztar ú budapesti zenekarral sor kerülhetett erre a látogatásra. Azt tapasztaltam és tapasztalhattuk valamennyien, hogy őszinte barátsággal és nagy szeretettel fogadtak mindenütt, ahol játszottunk. Ez a szeretet abban a rendkívüli érdeklődésben is megnyilvánult, amely hangversenyünket a magyar népi demokrácia zenei életét és kultúráüs munkánkat kísérte. Annál jobban esett a fogadtatásnak ez a melegsége, mivel mi őszintén átérezziik annak a jelentőségét. amit a két népi demokrácia és ezen keresztül valamennyi népi demokrácia szempontiából jelent. Mi Magyarországon tisztában vagyunk vele, hogy a hareot a fasizmus és a reakció ellen kulturális vonalon is ugyanolyan keményen és hiánytalanul kell meghareolnunk. mini a társadalmi élet egyéb területein. Ez elsősorban gyakorlatilag azt jelenti, hogy fel kell számolnunk a burzsoá kultúra minden olyan maradvánvával, ami Igazi céljául a kapitalista társadalom visszaállításának ábrándját tartja szem előtt, amely a nyuirati imuei'ialistáknak a. művészet U^JU^ ÍM 7 Kadosa Pál, zeneakadémiai tanár, a magyarországi zenetanárok alelnöke, kérdésünkre a következőkben válaszolt: — A Székesfővárosi Zenekarnak és Ferencsik karnagynak a prágai fesztiválon döntö és tüntető sikere volt. Mind a két hangverseny a zsúfolt Smetana-teremben zajlott le. Meggyőződésem, hogy a rendkívüli ünneplés nemcsak a zenei teljesítménynek szólt, hanem tüntetés volt ez a csehszlovák-magyar barátság mellett is. — Külön öröm számomra, hogy Antal István kollégámmal diadalra vihettük Bartók nem könnyen érthető kétzongorás szonátáját. A prágai közönség láthatólag nagy megértéssel fog-adta ezt a Bartók-művet s a második hangversenyen előadott Bartók-koncertet is. Munkatársunk Kadosa Pál e megjegyzéséhez hozzáfűzte, hogy a prágai közönség sokkal hamarább ismerte meg és zárta szívébe nagy szeretettel Bartókot és műveit, mint Magyarország, Budapest népe. Kadosa Pál munkatársunknak ezt a megállapítását tényként ismerte el: — Ez természetes. A Horthy-rezsím félfeduáüs Magyarországa nem fogadhatta lelkesedéssel Bartók forradalmi művészetét, — állapította meg Kadosa mester, majd így folytatta: . — Bartók közönsége Magyarországon csak kis rétegre és voltaképpen csak polgári rétegre szorítkozott s a néphez, amelyhez Bartók tulajCsehszlovákia nem politikai eszmét, de jóminőségű árut szállit külföldre Hilding Hagberg képviselő, aki mint * svéd Kommunista Párt kiküldöttje vett részt a KSC IX. kongresszusán, prágai tartózkodása alkalmával^Gregor iparügyi miniszterhez a csehszlovák-svéd kereskedelmi viszonyt érintő kérdéseket intézett. A beszélgetés pontos beszámolóját a svéd „Ny Dag'' folyóirat közölte. Arra a kérdésre, hogy a két állam közötti kereskedelem kielégítő-e, Gregor miniszter tagadólag felelt és hangsúlyozta, hogj Csehszlovákia a kereskedelmi kapcsolatok kibővítését kívánja. Ha jóakaratulag felülvizsgálnánk a dolgokat, rájönnénk, hogy államaink egynús _között az árúk egész sorozatát cserélhetné ki. Gregor miniszter többek között hozzátette, hogy Csehszlovákia nem politikai eszmét, hanem jóminőségű árut szállít külföldre Gregor miniszter végül a következőket mondotta: tekintettel arra, hogy a nyersanyagszükséglet az ötéves tervben állandóan növekszik, Csehszlovákia nagyobb mennyiségű árut vásárolna Svédországtól, mintahogy megállapodtak, mi pedig ugyancsak további iparcikkeket szállíthatnánk Svédországnak, amire ott ugyancsak nagy szükségük lenne. A párizsi békekongresszus titkárságának felhívása a négy külügyminiszterhez Hivatalos jelentés a külügyminiszterek párizsi titkos üléséről A négy nagyhatalmi értekezlet titkársága pénteken este a következő hivatalos közleményt adta ki a külügyminiszteri értekezlet zárt üléséről. A külügyminiszterek zárt értekezletet tartottak Visinsk>j szovjet külügyminiszter elnökletével. Az értekezleten a külügyminiszterek megvizsgálták a Szovjetúnió és az Egyesült Államok javalatait a berlini kérdésben. A párizsi békekongresszus titkársága a következő felhívást intézte a négy külügyminiszterhez: A pár'zsi békekongresszus titkársága 600 millió férfi és nő nevében köszönti a négy nagyhatalomnak a tárgyalásokhoz való visszatérését. A megegyezés fontos hozzájárulás lenne a világbéke fenntartásához. A békekongresszus titkársága a kongresszus határozatait tolmácsolja és kifejezésre juttatja a népek óhaját ég akaratát, hogy a nemzetközi kérdések rendezésénél a második világháború volt szövetséíesei között maradjon meg a tárgyaló szellem. A világ népei figlemmel kísérik mindazokat az okokat, amelyek egyrészt a békét veszélyeztetnék, másrészt amelyek a béke fennmaradásának zálogát jelenthetik számukra, A titkárság kötelességének tartja hangsúlyozni, hogy a német kérdésben történő mostani tárgyalások a népek szemében felidézik mindazokat a hatalmas áldozatokat cs szenvedéseket, amelyeket a legutóbbi vlágháború alatt vállalniok és elszenvedniük kellett. Ezek a fájdalmas emlékek egymagukban is indokolttá teszik a megegyezés szükségességének megkeresését. A béke hívei az egész világon azt kívánják, hogy a négy külügyminiszter a mostani tanácskozások során kényszerítse a háborús uszítás meghátrálását. A béke hívei azt kívánják továbbá, hogy a német kérdésben a denacifikáció é* a németországi demokrácia kifejlesztése ügyében az oly szükséges megoldást a külügyminiszterek megtalálják. donképpen szólott, el sem juthatott. Magyarország Bartók 50. születésnapjáról megsem emlékezett, ugyanakkor más országok Bartók-estéket, Bartók-heteket rendeltek. Itt akarom megállapítani, hogy amikor Magyarországon a nagy művész 50. születésnapját a hivatalos magyar kultúrtényezők méltatásra sem érdemesítették, a bratislavai rádió Bartók-hangversennyel ünnepelte meg ezt a napot. Ma már világosan látjuk, hogy Bartók egyike volt ama kevés kultúrmunkásoknak, akik ouvrejükben előkészítői és hirdetői voltak a dunai népek együttműködésének. Bartóknak ezt a harcát a népi demokrácia értékeli és a legfontosabb kulturális mozgalmainak egyikére, a kórus mozgalomnak zászlajára is az ő neve került. Amit az akkori politikusok elrontottak, — hangsúlyozta Kadosa Pál — azt a kultúra emberei, művészek, tudósok igyekeztek rendbehozni. A csehszlovákiai hangversenykörúttal kapcsolatban a kiváló magyar alkotóművész a következőket mondotta: — A magyar zenei élet egyik reprezentatív zenekarával jöttünk a csehszlovák köztársaságba. Örömmel és lelkesen jöttünk, mert úgy tekintjük Idejövetelünket, mint auftaktját (hogy a zenei nyelv formaképében maradjak), igen, mint auftaktját a két nép közötti szoros kulturális együttműködésnek. A koncert után közvetlenül az elutazás előtt még Brnovszky Károlylyal, a Budapesti Székesfővárosi Hangversenyzenekar igazgatójával is elbeszélgettünk itteni élményeiről. Vivaldi lehelletfinomságú a-moll Concerto grossoja után, a fiatal és nagytehetségű, osztatlan elismerést aratott Kérődi András vezényletével Bartók egyik legcsodálatosabb alkotását, a Concertót mutatta be a Székesfővárosi Hangversenyzenekar. ' A színházat Ksflfoláslg megtöltő WSzönség visszafojtott lélegzettel hallgatta a nagy magyar géniusz csodálatosan szép muzsikáját. — Kedves Brunovszky Igazgató, nem hallhatnánk néhány közelebbi adatot Bartók hatalmas müvéről? — Bartók ezt a müvét Amerikában írta — állapította meg a zenekar igazgatója — és Budapesten először a magyar származású Dutáti Antallal adtuk elő 1947-ben. Ez a mü hallatlan nagy sikert aratott mindenütt, ahol játszottuk. Ezt a sikert és ezt a lelkesedést éreztük Prágában is, ahol a müvet Ferencsik vezényelte. A műnek olyan fantasztikusan nagy sikere volt, hogy másnap a csehszlovákiai Hanglemez-készítő nemzeti vállalat felvételt csinált és in a gramofónlemezt rövidesen mindenütt hallani fogjuk. Azt hiszem, hogy ez lesz az első autentikus felvétel, me~t hiszen magyar karmesterrel, Koródy Andrással, magyar zenekar játszotta. A hangverseny utolsó száma Schubert felejthetetlen VII. szimfóniája volt. A zenekar valóban megejtő szépséggel játszotta Schubert örökszép szimfóniáját. A közönség a befejező akkordok elhangzása után tapsorkánban tört ki és percekgi ünnepelte a magyar zenekart és annak karnagyát. A közönség a taps alatt )s a helyén maradt és alig tudott megválni a vendégektől. Kérdést intéztünk a nagy ünnepeltetéssel kapcsolatban, vájjon talán csak nekünk tünt fel ez a rendkívüli jelenség. —Igen, e* szokatlan volt előttünk — állapította meg Brunovszky Károly — és be kell vallanom, hogy nemesik itt tapasztaltam ezl a megbecsülést, de Prágában és Plzenben is. Érthetetlen és szokatlan volt az első pillanatban, hogy a közönség nem állt fel a hangverseny befejezése utá:i a helyéről s valamit várvi, tapsolva ünnepelte a zenekart. Ezt az ünneplést és a tetszésnek ezt a szokatlanul kedves formáját nagy sikerként könyvelem el. Ügy éreztük — mondotta Brunovszky, —, hogy ezt a sikert meg kell hálálni s úgy háláltuk meg, hogy a zenekar Berlioz Rákóczi indulóját, a magyarság egyik legforradalmibb indulóját, játszotta el ráadásként*