Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-29 / 67. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZ6K LAPJA 2 Kcs II. évfolyam, 67. szám fl KS£ Központi Bizottsága elnökségének határozata mlH és a gabonafelvásárlás biztosításáról fl KSÖ Közponli Bizottsága elnökségének június 27-i ülésén clíogaJolt nyilatkozat Csakhamar megkezdődik az aratás, ötéves tervünk első aratása. A mezei munkák gyors elvégzése és a tavaszi hónapok kedvező időjárása lehetővé tették a mezőgazdasági kultúrák jó fejlődését és gazdag termés bö kilátását nyújtják. Ebben az évben minden feltétel adva van, hogy a dolgozók élelmiszerekkel való ellátását biztosítsuk. Ezért a ' falu kommunistáinak • feladata az, hogy a Nemzeti Bizottságokban, az állami gépállomásokon, az állami birtokokon, a mezőgazdasági szövetkezetekben, de a városokban is segítsenek a földműveseknek a termés betakarításának sikeres lefolyásában és gondoskodjanak arról, hogy egy szem gabona sem veszi szék kárba. I. fiz aratás biztosítása V. Siroky kormányelnökfielyettes levele a handléval bányászokhoz V. Siroky kormányclnökhelyettes levelet intézett a handlovai bányászokhoz, amely a következőképpen hangzik Köszönöm mindnyájatoknak a bányászmunkát jelképező ajándékokat. Annak a munkának, amelyet érdeméhez méltóan csak most értékelnek, mert gazdasági életünk alapja. Nem volt ez minri'g így, népi demokráciának kellett eljönnie, hogy méltányolja és értékelje a bányászmunkát és méltóképpen jutalmazza is. Népi demokratikus köztársaságunk, mely a szocializmus felé halad, folytatja a bányász megélhetését biztosító és a bányászhivatás felemelését szolgáló munkáját. A bányászok munkájukkal, az ötéves terv példás teljesítésével fejezik ki a köztársaság iránti hűségüket. Az ötéves terv megvalósítása a közös út, amely a szocializmus felé vezet. Sok sikert kívánok munkátokhoz. SzovjeíÉsii kiiiüSttsége visszakozásra kényszerítene a nemzetközi együttműködés ellenségeit a Küíügyminiszierek Tanácsában Bratislava, 1949 június 29, szerda 1. A kommunisták a falvakon gondoskodjanak arról, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok a Nemzeti Front összes részeinek együttműködése mellett, az Egységes Földműves Szövetséggel és az Egységes Földműves Szövetkezettel karöltvt kidolgozzák az aratási munkálatok és a cséplés legrészletesebb tervét, amely összefogja az összes helyi eszközöket és eröforásokat. Ez azt jelenti, hogy a vidéki kommunisták mindenekelőtt szervezzék meg az összes szövetkezeti és magángépen teljes kihasználását, a széles arányú önsegélyt és abban az esetben, ha az aratás elvégzésére a helyi eszközök nem lennének elegendők, teremtsenek összeköttetést az állami gépállomásokkal és a járás ipari üzeméivel. Ott, ahol önző magánérdekekből a nehezebb gépek tulajdonosai nem akarnának kölcsönözni aratási és cséplőgépeiket a többi parasztságnak, élni kell a mezőgazdasági terv biztosításáról szóló 55/47. sz. törvénnyel. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek a valóságban is szervezői legyenek az aratási munkálatoknak, a közös cséplés megszervezésének, hogy teljesen kihasználják az összes arató- és cséplőgépeket. Az aratási tervek kidolgozásánál és végrehajtásánál a kommunisták a falvakon a következő alapelvek szerint dolgozzanak: a) Ne hagyjunk kereszteket feküdni a földön, de mindjárt állítsuk fel őket. b) Mingyárt a kaszálás után hajtsuk végre a tarlótörést és vessünk keverékmagot mindenütt, ahol az lehetséges. c) Minden f-abonát hordjunk össze a cséplőgépekhez és a leraktarozás céljaira megfelelő térségeken, hogy nz esetleges eső ne károsítson meg bennünket. d) A cséplés idejét úgy állapítsuk meg, hogy a villanyhálózat ne legyen túlterhelve. (Reggel és este.) e) Védjük a termést a tűzvész és minden kártévő ellen. 2. A Párt helyi és üzemi szervezeteinek feladata, hogy átvegyék a védnökséget a falvak, az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok felett, hogy megszervezzék a gépi és arató rohammunkások kiküldését, hogy az Ifjúsági Szövetséggel karöltve mozgósítsák a7, iskolák és üzemek fiatalságát a vidék megsegítésére és így gyakorlatilag megvalósítsák a falu és város szövetségét. 3. A kommunisták feladata a Nemzeti Bizottságban az, hogy időben gondoskodjanak a munkaerőkről, ar, e°yes községek és járások gépi eszközeiről, a rohammunkásosztagok megszervezéséről, az aratási tervek kidolgozásáról és az esetleges kihasználatlan traktorok és más gépek áthelyezéséről. Továbbá szükséges, hogy a Nemzeti Bizottságok állandóan ellenőrizzék az aratás lefolyását a falvakon, az állami birtokokon és mindenütt beavatkozzanak, ahol nehézségek mutatkoznak. 4. A kommunisták feladata a gépállomásokon az, hogy biztosítsák a gépállomások tökéletes felkészültségét, a traktorok maximális kihasználását az aratás folyamán. Törödniók kell: a) higy az aratásig befejeződjenek a javítások és a gépek előkészítése, hogy rendben legyenek a traktorok, kombájnok, önkötöző-, arató- és cséplőgépeit, pótkocsik, tarlótörő ekék sib. és hogy időben gépi brigádok küldessenek ki az állami birtokokra és az Egységes Földműves Szövetkezetekbe ugyanezen munkák elvégzésére, b) hogy a gépállomások minden községben kötelező szerződést írjanak alá a földművesekkel az aratási munkálatok elvégzéséről a helyi Nemzeti Bizottságok közvetítésével és ahol van, az Egységes Földműves Szövetkezettel, hogy így mindennemű felesleges járkálás nélkül biztosítsák az összes gépek tökéletes kihasználását és a kis- és középparasztságnak ni/üjumdó legnagyobb arányú segítséget, c) hogy az összes gépi állomásokon kidolgozzák az aratási munkálatok tervét, a gabona összehordását és kicséplését, d) hogy a gépállomások megfelelő menni/iségű üzemanyagot

> spá/gát és gépalkatrészt halmozzanak fel, e) hogy minél több traktorvezetőt nyerjenek meg a munkának és a megállapított normák szerinti jutalmazásnak és hogy vezessék be az üzemanyag megtakarításáért járó jutalmakat, f) hogy utazó gépjavító műhelyeket szervezzenek be, amelyek az aratás idején segítséget ni/ujtanak. 5. A kommunisták feladata bebizonyítani a parasztságnak azt, hogy az állami birtokok az állandó munkaerőhiány ellenére is jól bírják az aratást és gyorsan elvégzik. Főleg az a lényegec a) hogy a szükséges gépeket megjavítsák, b) hogy gondoskodjanak a munkaerőkről a környező falvak és a városi brigádok segélyével, c) hogy az állami birtokokon a kinemcsépelt gabbnát rakják osztagokba, hogy így az időjárás viszontagságai ellen jobban megvédjék. 6. A kommunisták feladata gondoskodni a mezőgazdasági szövetkezetekben az üzemanyagok, kötőspárga, j,sákok és pótalkatrészek tárolásáról és folyamatos szétosztásáról. II. Q gabona felvásárlásának biztosítása A kormány elhatározta, hogy a mezőgazdasági termékek eddigi árait ez évben is fenntartja, annak ellenére, hogy bőséges termésre van kilátás. A földművesek helyesen értékelik a kormány tevékenységé^ és sok helyen pótszerződéseket kötnek, nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termeket fognak átadni, mint amennyit az előző szerződés előír, amikor még nem ismerték a termés kilátásait. A kommunisták felhívják az összes földműveseket a falvakon, hogy a kormány ezen intézkedése iránti hálájuk kifejezése jeléül kössenek pótszerződéseket. A kommunisták főfeladata a vidéken az, hogy biztosítsák a heti és havi felvásárlási tervek végrehajtását. 1. A kommunisták feladata a gazdasági szövetkezetekben: a) hogy bzitosítsák az összes raktárakat és időben tisztítsák és fertőtlenítsék azokat, hogy alkalmasak legyenek a gabona elraktározására. b) hogy a járási felvásárlási terv értelmében a szövetkezeti bizalmiak bevonásával és az Egységes Földműves Szövetkezet elnökeinek jelenlétében megállapítsák a heti beszolgáltatási feladatokat, a helyi felvásárlási helyek meghatározásával, c) hogy bebiztosítsák a zsákok rendes elosztását az egyes községekben és meggyorsítsák a zsákok körforgását, d) hogy a gazdasági szövetkezetek, a helyi Nemzeti Bizottságokkal karöltve megállapítják a gabona elszállítását községek szerint és így elébe vágjanak a felvásárlási helyeken való torlódásnak. A legtávolabbi helységekből való elszállítását szervezzék meg a szövetkezetek saját szállítási eszközeikkel, e) hogy a sz.övetkezetek csakis száraz és jóminőségü gabonát vásároljanak fel. 2. A kommunisták feladatai a helyi \emzeti Bizottságokban, az Egységes Földműves Szövetségben es a falvakon általában. Kövessék és ellenőrizzék a földművesek beszolgáltatási terveinek teljesítését és gondoskodjanak a mezőgazdaság szövetkezetekkel való együttműködésről, a gabona közös elszállításáról, hogy minél rövidebb idő alatt menjen végbe és minél kevesebb fáradtsággal történjék. Az öszszes helyi szállítási eszközöket mozgósítani kell. A kommunisták elsőrendű feladata az, hogy a nyári hónapokban biztosítsák a nemzet ellátását a nemzeti front minden rétegével és az összes jóakaratú polgárokkal együttműködve. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Párt kerületi és járási választmánya, a falvak összes kommunistái és a városi brigádok teljesítik kötelességüket, hogy a nép ellátását minél jobban javíthassuk és tovább erősítsük- a munkás-paraszt szövetséget, amely a szocializmus felépítésének alapköve. Terrorista merénylet Dél-Kóreában A Reuter jelenti, hogy Syngman Rhe, a délkóreai bábköztársaság elnökének elleniedét, Kima Koot vasárnap meggyilkolták. A tettes a dé'kóreai hadsereg tiszti egyenruháját viselte. A katonai rendőrség elfogta a merénylőt, de nevét nen ismertelte és nem volt hajlandó sem igazolni, sem megcáfolni, vájjon a terrorista cselekmény e'követője a koreai hadsereg tagja e. Melnikov, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa írja: Egy hónapig tartott Párizsban a Külügyminiszterek Tanácsának ülésszaka. A központi kérdés a német kérdés volt. Az ülésszak munkájának egész ideje alatt a szovjet küldöttség türelmesen és á'ihatatosan az alapvető kérdések megoldására törekedett. Nem egyszer hangsúlyozta, hogy a Szovjetúnió a még rendezésre váró őszes alapvető német kérdések megoldását kívánja. A német kérdés megoldása a nemzetközi jeszültség gyökeres enyhítését jelentené és jelentősen hozzájárulna a nemzetközi együttműködéshez. Nem titok, a nemzetközi egvüttműködés ellenségei erőfeszítéseiket nagymértékben arra irányítják, hogy fokozzák a német kérdéssel kapcsolatban a nagyhatalmak között fennáPó nézeteltéréseket. A Németország kettészakítására irányuló politikáról lemondani és az alapvető német kérdésekben megegyezésre jutni számukra egyértelmű a halállal. A német kérdésben való meaeg%iezés kihúzná a talajt ezeknek az uraknak a lába alól és megszilárdítaná a népek biztonságát. A német kérdés megoldása végül elengedhetetlen feltétele az európai békerendezésnek. A német kérdés megoldásával kapcsolatos célok elérése teljesen megfelel a sztálini külpolitika irányvonalának. Ezért a Szovjetúnió határozottan síkraszáll az alapvető német kérdések gyors megoldása érdekében. A párizsi értekezleten elhangzott szovjet javaslatok éppen arra irányultak, hogy előmozdítsák a német kérdés megoldását. A nyugati hatalmak elutasító álláspontja' a szovjet javaslatokkal szemben, valamint az a körülmény, hogy nem kívántak megegyezésre iutni az alapvető német kérdésekben, megmutatta, hogy a nvugati hatalmak külpolitikai számításaiba nem tartozik bele sem a nemzetközi feszültség enyhítése, sem a népek biztonságának megszilárdítása, sem pedig a gyors békerendezés. A potsdami négyhatalmi döntéseken alapuló szovjet javaslatok közül a német egységre vonatkozó javaslat elutasításával a nyugati hatalmak szemmelláthatóan bebizonyították, hogy a nyugati hatalmak Németország általuk végrehajtott kettészakítását tovább igyekeznek elmélyíteni. Noha az alapvető német kérdések megoldását elutasították, a nyugati hatalmak mégis kénytelenek voltak megegyezésre jutni a Németországra vonatkozó folyó kérdésekben és az osztrák szerződés ügyében. A népek békeakarata, a Nyugat és Kelet közötti gazdasági és kereskedelmi kancsolatok megújításának szükségessége a nyugati országok I gazdasági neti' nek fokozódása következtében megtette hatását a nemzetközi együttműködés ellenfeleire. Ezek a tényezők arra indították a nyugat; államok küldöttségeit, hogy részleges megegyezést kössenek. A megegyezés létrejöttében döntő szerepe volt a SzOvjetúniónak, amikor olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek reális lehetőséget nyitottak a megegyezés megkötésére. Mindez amellett szól, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának párizsi ülésszakán elért megegyezés a Szovjetúnió vezetése alat álló béketábor, i béke és haladás erőinek gvőzelme. Ez a megegyezés a külügyminiszterek értekezletéhez fűzött reakciós számítások kudarcát jelenti. Teljes kudarcot vallott a nemzetközi együttműködés ellenségeinek az a számítása, hogy diktatórikus módszerekkel sikerül majd a Szovjetúnióra nekik kedvező határozatokat rákényszeríteni. Az ülésszakon újra bebizonyosodott, hogy a diktatórikus módsz°rek teljesen alkalmatlanok a Szovjetunióval szemben. Ma

c Cormick, a New York Times megfigyelője a

z ülésszak eredményeiről szóló kommentárjában csalódottan jelentette ki, hogy az ülésszak bebizonyította, „a Nyugat még nem elég erős arra, hogy változást Idézzen elő a szovjet politikában". Ezzel elárulta: n reakció arra számított, hogy rákényszerítheti akaratát a Szovjetunióra s elárulja azt is, hogy « számítások teljesen eredménytelelenek maradiak. Nem ieazolódtak a reakciónak azok a számításai sem, hogy végleg felborult a német kérdés megvitatásának és megoldásának négyhatalmi módszere. Az ülésszak előtt számos jóslat hanszott el, hogy az ülésszak eredményeképpen „megsemmisül a Külüevm'niszterek Tanácsa és a többi németországi négvhatlmi szerv". Az ülésszak végén kiadott hivatalos Vözteménv azonban alaposan rácáfolt ezekrp a ióslatokra: az ENSZ őszi ülésszaka idején a négy kormány eszmecserét fog folytatni a Külügyminiszterek Tanácsa következő ülésszakának öszszehívásáról és a németországi megszálló hatóságok négyhatalmi alapon fognak tanácskozni a német gazdasági és politikai egység helyreállítása érdekében. Nagyjelentőségű az ülésszak döntése a nyugati és keleti övezetek gazdasági kapcsolatainak fokozásáról. Ennek részleteit az ülésszak végén kiadott hivatalos közlemény pontosan körülírja. A külügyminiszterek Tanácsának a folyó német kérdésekben és &z osztrák szerződés ügvében hozott döntései — fejezi be Melnikov — előmozdítják a nemzetközi együttműködés megszilárdítását. Ezért a világ demokrat'kus közvéleménye helyeslően fogadta ezeket a döntéseket. fl brüsszeli MarslialI-srtekezSet kudarca döntően kiélezte az angol-amerikai ellentéteket Londonból jelentik: A Financial Times című angol pénzügyi szaklap megállapítja, hogy a Marshall-államok brüsszeli értekezletének kudarca pánikhangulatot idézett elő a londoni tőzsdén. Ez a hét „egvike volt a legroszszabbaknak a háború óta", írja a lap. A brüsszeli értekezlet, mely a Marshall-államok egymás közötti fizetési egyezmény ügyében folyt, a maga teljes eredménytelenségében élesen visszatükrözi az angol-amerikai gazdasági elLentétek súlyosságát. Daily Express brüsszeli tudósítója szerint Harriman élesen kikelt az angolok ellen, mert az angolok nem voltak hajlandók elfogadni azt az amerikai egyez mény-tervezetet, amelynek az volt eélja, hogy az Anglia által a többi marshallizáit országnak rendelkezésére bocsátott összegek dollárra legyenek átválthatók és így azokon amerikai árukat vásároljanak. .Remélem «— mondotta — Cripps újra megfontolja politikáját". Cripps a lap íelentése szerint méltatlankodva ismerte be: ,.Haiapófogóba kerültem. Amerika nem hajlandó megvásárolni a mi áruinkat éj most az amerikaiak arra kérnek, hogy utolsó dollárjainkat is átengedjük Európának".