Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-03 / 46. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 júnus 3, péntek 2 Kcs II. évfolyam, 46. szám Magas egyházi körök hiúsították meg az egyház és állam közötti megegyezést Lehetséges az állam és az egyház közötti megegyezés? Kopecky miniszter az állami szervek és a Hemzeli Front legmesszebbmenő engedékenységéről Az állam és egyház viszonyának kérdéséről nyiitan és világosan ! | beszélt Václav Kopecky a KSC IX. kongresszusán. Többek között ? i kijelentette, hogy az egyház és állam viszonyának mai rendezetlen- j t ségét kizárólag a magas egyházi körök kívülről sugalmazott be- f I avatkozása okozta, mert mind az állami tényezőkben, mind az ala* csonvabb rangú papságban, de magában a katolikus hitvallást valló ? néptömegekben is a megegyezés iránti készség teljes mértékben í megvolt és megvan. Az egyház érdekei azonosak a köztársaság ér| dekeivel és céljai csakis a népi demokráciában és a szocializmusban i válhatnak élő valósággá. Nem rejthetjük véka alá a valóságot — mondotta Kopecky miniszter —, hogy az állam és az egyház közötti viszonyba bizonyos idő óta a katolikus egyház által okozott bizonyos zavaró körülmények szóltak bele, amelyek a viszony kiélesedését eredményezték. A hiba nem a mi oldalunkon van Mindenki előtt ismeretes, milyen nyugodt volt köztársaságunkban a valláspolitikai fejlődés er,észen 1948 februárjáig és még azután is, a köztársaság elnökének nu, választása idején, amikor a Szent Vitus székesegyház Tedeumjának tanuja volt és úgy tünt, hogy országunkban elkerülhetjük a más népi demokratikus államokban lejátszódó zavaros körülményeket. A legmesszebbmenő engedékenységet tanúsítottuk, liogy a különböző fe'merülő kérdéseket világossá tegyük, Ezt az összes egyházak, amelyeknek viszonya lojális az állammal szemben, teljes mértékben elismerik. Elismerik ezt maguk a katolikus papok is, miután becsületesen elláthathatják küldetésüket és ha van bennük jószándék elismerni a nép győzelmes hatalmát és a dolgozó nép törekvéseinek jogosságát, amely a földi élet jobbátételére irányul. Elismerik ezt a katolikus egyházférfiak is, ha nem követnek más célokat, mint az igazi egyházi célokat, — ha nem követnék politikai, reakciós éa ellenforradalmi célokat. Üjból hangsúlyozom, a tárgyalásokban, amelyek az egyház és az állam között kezdődtek, nem a vallás ügyéről van szó, hanem a kapcsolatok helyreállításáról, állampolitikai és egyházpolitikai . - ., , . . , szemszögből. Amellett továbbra is amennyiben ilyenek mutatkoztak a m

eghagyjuk a katolikus egyház téfebruár utáni uj viszonyokkal kap- , nyezöinek azt a jogo

t, h

ogy mércsolatban. Tergyalás kezdodott a legeljéki hogva

n akarják értelmezni Nemzeti Front központi végrehajtó bizottságának képviselői és a katolikus egyház képviselői között, úgyszintén a Nemzeti Egység minden rétegének a Csehszlovák Néppárt bevonásával is. Időközben azonban az történt, hogy ebbe a tárgyalásba ismert külső tényezők avatkoztak bele és ezek nálunk is megkísérelték, hasonlóan, mint a népi demokratikus Magyarországon és Lengyelországban, a reakciós katolikus főpapság közvetítésével a világnézeti erőt mozgósítani, amely a katolikus egyház jogainak védelme címén támadásra indult államrendszerünk, a népi demokrácia és a szocializmus ellen. Ezek az erők megkísérlik, hogy a keresztény hitvallást az új, jobb és igazságosabb szociális rend ellentéteként játsszák ki. Ezen külső befolyásolt hatása folytán alakult ki az állam és az egyház viszonyában ez a mai rendezetlen állapot, amely meghiusítja különböző fontos végrehajtási intézkedések megvalósítását, amelyeket az egyház és az állam képviselői között feltételezett szerződés jelölt volna meg. Lehetetlen nem látni, hogy néhány katolikus püspök, akik Róma parancsa szerint igazodnak, nemcsak hogy nem nyilvánítanak kellő jóakaratot a népi demokratikus rendszerhez való viszony megjavulása érdekében, de megkísérlik nyiitan ni<gtagadni az állam szembeni lojalitást és káros politikai jellegű akciókat szervednek. Hangsúlyozni kell, hogy a dolgok ilyen fejlődése semmilyen összefüggésben sincs a vallással. Már bebizonyítottuk, ho-ry a szabad hitvallás lehetőségét teljes mértékben tiszteletben tartjuk és a vallás gyakorlásának szabadságát támogatjuk. Az úi néni demokratikus alkotmányban ezeket a szabadságokat ünnepélyesen biztosítottuk. A vallásszabadság érdekében állást foglaltunk az egyházakkal szemben is, amelyeket nem gátolunk vallásfelekezeti tevékenységük gyakorlásában. Ezzel ki- a külkereskedelmi hivatal mutattuk új rendszerünk legnn- ...,, gyobb méretű demokratikus voltát, gatojanak vezetesevel. A kuldottés gyakorlatilag megvalósítani viszonyukat ahhoz az államhoz, melyben élnek. Senkit sem hagyunk azonban kétségben afelől, hogy a hazaárulókat tűrni és kímélni nem fogjuk, még akkor sem, ha papi köntösbe bújnak. Egyszerűen mondotta Gottwald elvtárs: „A köztársaságot fe'forgatni nem hagyjuk!" És nem hagyjuk felforgatni egyházi felforgatóktól sem! Történelmünk tapasztalatai, népeink életének eseményei nagyon is tragikusak ahhoz, hogy megengedhessük, hogy a Vatikán és az egyházi hierarchia egymással ismét szembeállítsa a va'lísi érzéseket a nemzet iránt érzett hűséggel. Népünknek az a része, amely vallásos, nem hagyja magát arra a tragikus útra vezetni, amely a nemzeti érdekekkel, a népi demokrácia és a köztársaság érdekeivel ellenkezik. Végül tudjuk azt is, hogy a hazafias érzelmű katolikus hívők és a jó papok nem értenek egyet a magas egyházi méltóságok fellépésével és nem értenek eeyet a Vatikán gyűlölködő csehszlovákellenes állásfoglalásával sem. Éppen úgy mint más országokban, nálunk is erősödnek már a jó és elszánt 'kato|jkus napok sorai, akik nem ismerik el azt, hogy a keresztény érzés és vallási meggyőződés akadályozhatná a népi demokratikus állam és szocializmus felé való pozitív állásfoglalást. Ezek a papok hűen együtt haladnak a néppel, miután meg vannak győződve arról, hogy vallási törekvéseik azonosak a népi tömegek törekvéseivel a jobb élet érdekében. A keresztény törekvések azonosak a néptömegek viiágbékéért folytatott harcával is. Igen, ezek a papok együtt haladnak a néppel és ha ezért őket a magas klérus és a Vatikán üldözi, ez csak megerősíti az összetartozás érzését. Ali nem akarunk harcot a katolikus egyházzal, de megmondjuk nyomatékosan, soha ebben az országban nem volt a hatalom olyan erős és annyira elhatározott a nép érdekeinek védelmében, az állam függetlenségéért és szocialista rendjéért, mert a köztársaság népi demokratikus hatalma a dolgozó népre, a győzelmes munkásosztályra támas; < ik. -Szilírdaii hiszünk ..,: egyház: ,,.ÍI,Ogatásában, mert tudjuk, hogy a katolikus hívők és katolikus papok nagy része hű államunkhoz, hü népünkhöz. És hisszük, hogy a katolikus papok követni fogják nemzetünk történelmének oly gyönyörű példáit, hogyan teljesíthetik a papok felekezeti hivatásukat a nemzet érdekeivel összhangban az általános szláv és emberi érdekek kapcsán. Ebben az érie'emben továbbra is tisztelethen fogjuk tartani az egyház működését és a felekezeti élet ieljes szabadságát. Természetes, hogy mások az állam nevelési és államvilágnézeti érdekek. Természetes, hogy a vallási szabadság elismerése mellett az állam kizárólagos jo<?a és kötelessége az öszs7.es gyermekek nevelése és ezt a nevelést o'yan irányban fogjuk irányítani, arre'v megfelel ncpi rendszerünknek. Fenntartjuk magunknak azt a T^NRNT, LIORRY PZ C ^ 7 ISKOLAI CS 'SKOL^H kívr'i á'lami nevelést világnézetünk szellemében, tudománvos i^azsá^unk tudatában, a nvrxízmus-'"ninizmus tanainak szegemében végezzük. Megtagadjuk a Vatikánnak belső kérdéseinkbe való akármilyen beavatkozását éppen úgy, mint egyházi vagyonok. panok büntetése kérdésében, akik államellenes tevékenységet folytattak. A Valikánhoz való viszonyunkat nem vallási kérdések szemportjából fogjuk megoldani, hanem mint egy nemzetközi politik I tényezővel. Megtagadjuk a páriái államnak azt a jogát, hogy állami függetlenségünkbe bármilyen jogcím alatt beavatkozzék, viszont a Vatikánhoz, mint nemzetközi politikai tényezőhöz való viszonyunkat abból a szemponlból fogjuk értékelni, hogyan viselkedik majd államunkkal szemben. Barátságosan vagy pedig ellenségesen, miután mostani fe'lépése azt igazolja, hogy a nemzetközi reakció, a nemzetközi imperializmus szolgálatában á'l. amelv a Vatikáni olvan fénybe állítja, amelv határozottan ellenséges velünk és szövetségeseinkkei szemben. Csehszlovák küldöttség utazott Nagy-Britanniába Vasárnap utazott el Angliába a hivatalos csehszlovák gazdasági küldöttség dr. Rudolf Margolius, :azség az angol kormánytényezőkkel tárgyalásokat folytat a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról és pénzügyi kérdésekről. Megnyitották a Puskin kiállítás! Prágában KI. Gottwald köztársasági elnök védnöksége alatt, kedden ny' < tták meg a prágai Klementinum tükörtermében a „Puskir 1799—1949" kiú.iitást, amelyet Puskin születésének 150-ik évfordulója alkalmából rendezett a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség. Az ünnepélyes megnyl ón dr. Nejedly iskolaügyi miniszter, Silin szovjetnagykövet, Chazarov, Norikov és Semenov, a szovjet nagykövetség magasrangú hivatalnok: I, a román nagykövet, a moszkvai csehszlovák nagykövet, a köztársaság elnöki hivatala képviseletében Necásek főszerkesztő és még több más közéleti személyiség jelent meg. Az ünnepi beszédet dr. Nejedly miniszter tartotta. Puskin müveit pedig nagyhatású előadásában Krusinskij, a moszkvai Pravda állandó prágai Ieve'ezője méltatta. A kiállítás négy főrészre oszlik: Puskin élete és művel, Puskin otthon, Puskin és mi, végül pedig Puskin és a világ. A kiállításra került értékes könyvek és képzőművészeti alkotások, hatásosan igazolják, milyen nagy népszerűségnek örvend nálunk Puskin, az orosz költészetnek ez a lángeszű alakja, az orosz irodalmi nyelvnek zseniális megteremtője. Nagy részvét mellett eltemették PETER JILEMNICKYT a nagy szocialista írót A bratislavai Nemzeti Színház fek.te drapériákkal és fekete katafalkkal d szített előtere volt a színhslye Peter Jilemnicky, a na^y szlovák szocialista költő és iró, a köztárs ság nemzeti művésze .ulclsó útjának. A nagy kataía'kon koszorúk erdejében állt a k's ércu na a nagy halott poraival. M nden húsz percben váltakozik a szlovenszkói kultúrmunká ok és a bratislavai üzemek munkás ágának d'szőrsége. A talapzat egyik koszorújának szalagján felirat: Jilemnicky elvtáisnak Klement és Martha Gottwald. A díszőrség résztvevőinek arca mé'y szomorúságot fejez ki, a sxemek könnyesek. öt ó.akor délután megjönnek a hivatalos vendégek Siroky minlszterelnökhelyetlessel, Sefcik és Peír miniszterekkel, émidktvel az SNR elnökével, dr. Husákkal, Bal.fovansky főtitkári al és a Csehszlovák írók sz vetségének megbízottaival az élükön. A sz'ovák tanítók énekkara elérekli a népszerű „Peter négy elvtársa c. cseh dalocskát. A dalt, amellyel Jilemnicky valamikor a „Dav" c. folyóiratban ke/.dte meg munkásságát. Dr. Oká'yi, Novorre ky, Král és Ponicán elhagyják a tribünön helyeiket és az urnát az épület elé viszik. Horov gyönyörű szavai száinyalnak az elcsendesedett tér fe ett, ame'ynek házaira a la.-san lenyugvó nap helyén szürkület borul. Dr. Pavlik megb

;zott mondja el azután gyászbeszédét, majd fekete-balogi partizánközség polgárainak c oportja köze'eg a katafalkhoz, hogy utolsó tiszteletet adjon annak az embernek, aki müvével a s abadságért harcoló községet megörökítette. J lemnicky földi maradványait ágyúta'pra helyezték és az Interna-ionálé eléneklése után megindult a gyászmenet a bratislavai Slavin-temető felé. A Slavinon a tanítók énekkara egy orosz dalt énekelt, majd elhangzottak Ján Kos'.ra a nagy halotthoz címzett költeményének emelkedett sorai. Az Írószövetség nevében a csehszlovák nép nagy fiától dr. Ponicán búc.úzott. Egy fekete-balogi polgár mondott azután néhány szívbő jövő szót Jilemnicky regényt nek, a „Krónika" hősei nevében. A drága halott legkedvesebb dalának hangjai mellett helyezte el a négy elvtárs: Novomesky, Okáli, Ponicán és Kiál az ércúrnát a sírboltba. A csehszlovák és szovjet himnusz hangjaival ért véget a gyászünntpély. Gerhard Eisler elvtárs Prágában „Életemben először vagyok népi demokratikus államban" Sajtókonferencia a német antifasiszta tiszteletére A tájékoztatási minisztérium megbízottjának rövid sziveiyes üdvözlése uiáu Gerhard Eisler sajátos öüeies módján válaszolt a csenszlovák es küiiöidi újságírók számos kérdésére. A Reuter-ügynökség képviselőinek kérdésére, vájjon milyen tervei vannak a jövőre, Eislei kijelentette, hogy még egyáltalán nincsenek konkrét tervei, életében előszöi van egy népi demokratikus államban és ez számára nagyon éldekes. További kérdésié, hogy mi a véleménye Tom Clarck amerikai igazságügyminiszter kijelentéséről, aki azt mondotta, hogy mindent megtesz, hogy Eisier visszakerüljön az USA-ba, Eisler azt válaszolta, hogy ez a kijelentés nem lepi meg öt, mert Tom Ciarck ostobaságáért nyugodtan megkaphatná a Nobeldijat. A lengyel távirati iroda munkatársa megállapította hogy szimbolikus jelentőségű, hogy lengyel kapitány mentette meg a német antifasisztát. Eisler ehhez hozzáfűzte, hogy valóban igen nagy jelentőségű, hogy lengyelek és csehszlovákok, akiknek a német fasizmus annyi kárt okozott, segítenek a német antifasisztáknak, míg az amerikai reakciósok üldözik őket és olyan gyilkosoknak nyújtanak segítséget, mint llsc Koch. Arra a kérdésre, akar-e hozzáfűzni valamit az amerikai szenátus képviselőinek kijelentéséhez, Eisler ezt válaszolta: Sajnálom az amerikai népet, hogy ilyen szenátorok képviselik. A moszkvai Pravda prágai tudósítójának kérdésére, vájjon milyen mértékben befolyásolta a nemzetközi közlemény a bíróság döntését, valamint, hogy mi a véleménye az egységes Németországról és általában annak jövőjéről, Eis'er így válaszolt: Az angol bíró. mint jogászemher, azt öntötte Ítéletébe, amit a nemzetközi közvélemény kívánt. Németország egységéről kijelentette, hogy azért tél haza, hogy harcoli jon az egységes német államért. Szomorú lenne, lia a németek soisa az angol-amerikai reakciótól függne, a német nép támaszai a világ haladó erői, mindenekelőtt a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok. A Rude Právo szerkesztőjével folytatott eszmecserében Eisler megrajzolta elfogatásának történetét. — A „Báthory" nevii lengye! hajón támadott meg az an^iol rendőrség — mondta Eisler. — Bezárlak egy kabinba és az angol rendőrökön kívül volt az amerikai konzul is állandó őröm. A lengyel hivatalnokok, akik szintén a hajó fedélzetén voltak, azt a parancsot kapták, hogy n eadjanak ki. Ezért kijelenteltem a hajót önkéntesen elhagyom abban ag esetben, ha engem a lengyel hivatalok kij Inának Es amikor védekeztem elhurcoltatásom el'en, nég$ rendőr erőszakkal vonszolni kezdett. Kezemnél é

s lábamnál fogva vonszoltak az étterembe vezető lépcsőkön keresztül, ahol éppen a vacsorát szolgálták fel és ahol én bizonyára meglehetős pánikot okoztam. Azután bezártak egy kis rendőrcsónak kajütjébe. Itt is az amerikai konzul strázsált állandóan. — Amikor az angol börtönben ültem, az egész világból kaptam leveleket. táviratokat és ajándékokat. Amerikai munkások, angoi és dán katonák, lengyelországi harátok és sok más ország haladószellemű emberei írtak nekem. Arra a kérdésre, mii*rt repült Prágába, am'kor még néhány nanin- Londonban akart tartózkodni, Eisler azt mondotta, hogy nem akart érin'eni egyetlen államot sem amely aláirta az Atlanti egyezményt, mert itt amerikai parancsok vannak érvényben és ismét lefoghatták volna. — Nagyon ideges voltam — mondja Eisler — míg a7 amerikai megszállási övezet fölött repültünk, de amikor a repülőtér pilótája azt mondotta, hogy Csehszlovákia területe fölé érkeztünk, nagy kő esett le a szívemről. 1