Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-24 / 63. szám, péntek
UJSZ0 1949 júntos 24 Macedón gyermekek között Öjból találkoztam a görögországi macedón gyermekikkel. A CSM keretén belül a bratislavai ifjúsági alkotóverseny döntőjében léptek fel. Vasárnap inlernátusunkban reggeliztek, mindnyájan egyforma kék ruhában. Arcuk egcszen más vonású, mint a miénk; kicsit magas homlokuk, egyenes orruk, az ősi görög klasszikus szobrokat idézték emlékezetembe. Egy régi nép gyermekei ezek. A szívem összeszorult, amikor köréjük álltunk az ép akkor reggeliző főiskolás társaimmal és hallgattuk, ahogy nekünk énekeltek. Először macedón dalba, fogtak. Hangjukból felsírt a mély, nagy fájdalom, az elnyomatás és a szabadságért folyó keserves küzdeíbn kínja, mely népük lelkéből szakadt ki. Apjuk talán valamely erdő mélyén fekszik holtan, anyjukat talán bombotalálat érte a faluban vagy pedig a monarchisták sortüze ölte meg. Házuk helyén talán csak üszkös romok vannak, a földek vetetlenek, sokhelyen síri, néma táj, csak meszszebbről ágyúdörgés és géppuskakattogás hallatszik. A szabadságharcosok az új é'-tért küzdenek, hogy az eljövendő nemzedéknek szabad életet biztosítsanak. Ezek a gyermekek apjukat, anyjukat vesztették el vagy pédig a demokratikus had terej soraiba léptek s ezért csoportszámra hagyták el hazájukat és Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon kerestek menedéket, ahol nagy szeretettel fogadták ezeket a kis árvákat. ... Es énekeltek nekünk az eljövendő szabadságról, amikor majd visszatérhetnek szüleik és nagyobb testvéreik véráldozata árán felszabadított hazájukba. „Halál az elnyomókra" éneklik, akik annyi embert tesznek szerencsétlenné és annyi ezer gyermeket hontalanná. Arról énekelnek a gyermekek, hogy egyszer csak végetér majd ez a keserves sors és újból szilleik ölelő karjaiba futhatnak. S béke lesz majd a földön és szabadság a világon. Kis macedón gyermekek, higi'jetek erősen a győzelemben, népetek becsületes, Igaz küzdelmének rövidesen meg lesz a gyümölcse és ti visszatérhettek majd hazátokba, a szabad Görögországba. -• A cukorrépabeszolgáltatásról általában. A földmüvelésügyi és a közellátásügyi minisztérium rendelete értelmében megváltoztatták a répaterme'.és és beszolgátatás eddigi rendjet. Az uj rendelet lényeges eltéréseket mutat a tavalyival szemben. Minden cukorrépatermelő a beadott répa után mázsánként 4 kg cukorra igényjogosult. Ezt a mennyiséget azonban a cukorgyár nem cukorral, hanem a cukor fogyasztási árával juttatja a termelőhöz, ami azt jelenti, hogy a répa ára mázsánként 4 kg cukor áraval emelkedik. A termelőknek ezenkívül cukorprémiumra (jutalomra) van igényjogosultságuk és pedig a répaföld terjedelme szerint. Három hektárig 15 kg, 4 hektárig 14 kg, 5 hektárig 13 kg, 6 hektárig 12 kg, 7 hektárig 11 kg stb. Fzt úgy kell érteni, hogy az a termelő, aki három hektárföldet vetett be cukorrépával, minden 100 métermázsa beszolgáltatott cukorrépa után 15 kg cukrot kap. Ez a cukormennyiség nem számítható be a fentemlített 4 kg-ba, amit a termelő minden mázsa után kap pénzben. A cukorrépatermelő a kapott cukorból köteles megjutalmazni mindazokat a munkásokat, akik a cukorrépa megművelésében résztvettek Ezenkívül minden termelő 100 métermázsa répa után 5 kg cukor hivatalos áron való felvásárlására jogosuty, melyből 3 kgot a munkásoknak köteles juttatni. A termelőknek melaszra s más gyári melléktermékekre is van joga, mely lehetővé teszi a belterjes állattenyésztést. Amint látjuk, tehát, a termelőknek sokféle előnyük származik a cukorrépatermelésből A csehszlcvák szövetkezeti mozgalom vezetői Stockholmban. Június 2J tói tartja ülését Stockho mban a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség központi bizottsága. Csehszlovákiát a szövetkezet k részé ől Antonín Zmrkal képviselő, J. Nepomucky képviselő, <J. Kufner igazgató és J. Moravec szerkesztő képviselik. Főpróba előtt állnak a gépállomások Az aratási és cséplési munkálatokat időben és sikeresen megoldani —- ez lesz a gépállomások erőpróbájának nagy feladata. A gépeken a szükséges és mutatkozó javításokat már most el kell végezni, hogy azok a munka megérkeztének pillanatában rendelkezésre álljanak, hogy az esetleges gépi hibák miatt a munka menetébe akadályok az utolsó pillanatban ne gördüljenek. Az aratás előtti munkálatok további feladatára is rá kell mutatnunk. A kis- és középparasztsággal ma kell már a gépi használatra szóló szerződéseket megkötni, hogy a munkálatokat tervszerűen lehessen előkészíteni, nehogy a munka menete esetleg a jelentkezők torlódása miatt, hátrányt szenvedjen. A gépállomásokon ma nincs sürgősebb és égetőbb munka, mint az aratásokkal kapcsolatos előkészítő munkálatok megoldása, tehát a szerződések számbavétele. A traktorállomások vezetőinek, alkalmazottainak — kivéve a gépkezelő személyzet, amely a javítási munkálatokkal köteles foglalkozni —, mint járni a falut s a földművesekkel megkötni a gépi munkákra vonatkozó szerződéseket. Nem szabad megengedni, hogy akár egyetlen egy földműves a szükséges felvilágosításokat a szerződésekkel kapcsolatosan, ne kapja meg, hogy ne kapjanak közvetlenül a gépi állomások megbízottaitól felvilágosítást az állam által biztosított kedvezményekre vonatkozólag. Az állam 20 százalékos kedvezményt biztosít mindazon gazdáknak, kik a Szlovenszkói egységes földműves szövetségnek tagjai vagy akik az Egységes Földműves Szövetkezet tagjainak sorába felvétel céljából jelentkezéseiket benyújtották a gépállomások útján végeztetett gépi munkákra. Mindazoknak a földműveseknek, akiknek ingatlan vagyonuk nem haladja meg a 20 hektárt, de a SzEFSzbe az Egységes Földműves Szövetkezet tagjainak sorába még nem jelentkeztek, de az előírt termelési és beszolgáltatás!- kötelezettségeiknek eleget tettek, a gépállomások által végeztetett munkák után 10 százalékos kedvezményt kapnak az államtól abban az esetben, ha a munkálatokra vonatkozó szerződésüket a gépállomásokkal előzetesen megkötik. az ára rendesen 20% levo10% levonásával násával Kcs Kcs Kcs hektár földterület kaszáló géppel való lekaszálása kaszáló géppel 260.— 208.— 234.— hektár kaszálása 4 soros kévekötéssel 380.— 304.— 342.— hektár kaszálása 3 sorostól 1 soros kéveköiéssel 500.— 400.— 450.— hektár tarlószántás 8—12 cm méíységű 8—12 cm méíy360.— 288.— 324.— fi Wall Street ausztriai „fehér négerei' r Igy gyarmatosít a dollárimperializmus Az amerikai monopoltőke az osztrák néppárt reakciós klikkje és a Marshall-szocialisták segítségével felállította tényleges uralmát Ausztriában. Az amerikaiak, amikor az ország marshallizálásával kapcsolatban különleges ellenőrzési jogokat biztosítottak maguknak a nemzetgazdaság felett, széttéptek minden nemzetközi megegyezést, amelyet Ausztria függetlenségére és szuverenitására vonatkozólag kötöttek. „Kétoldalú" megegyezés alpján megszerezték maguknak azt a jogot is, hogy egyoldalúan állapítsák meg az árakat és feltételeket, amelyek mellett „segítséget" küldenek és megtiltják az osztrákoknak, hogy gazdasági életüket saját elgondolásuk szerint tervezzék meg. Emellett kötelezték „gyámoltjaikat", hogy az árukat még megérkezésük előtt fizessék ki. Áz „amerikai segítségért" folyósított osztrák fizetések már több mint 80 milliárd schillingalapot teremtettek, amely a közeljövőben gyors ütemben emelkedni fog.. Az osztrák kormány adóbevételekből egyenlíti ki azt a különbséget, amely a dollárblokk magas világpiaci ára és az osztrák belföldi árak közt mutatkozik. Ezzel a zárolt alappal kizárólag az amerikaük rendelkeznek. Ezért a pénzért, amelyhez csak a rendkívül magas árak révén jutnak, hadászati nyersanyagot vásárolhatnak, amelyet ilymódon maguk az osztrákok fizetnek ki. A marshallizálás kényszerzuhlianyában Az osztrák nép a marshallizálás kényszerzubbonyában nem tud saját szükségleteinek és érdekeinek megfelelően mozogni. Ausztria főleg élelmiszereket és nyersanyagot importál. Az Anschluss előtt ezeket jelentékeny mértékben a keleti államoktól kapta, cserébe ipari gyártmányokért. Ausztria gabonaszükségletének 82 százalékát Magyarország, Románia és Jugoszlávia fedezte. Normális években Ausztria külkereskedelmének 40—15 százaléka ezekbe az országokba, valairlnt Csehszlovákiába és Lengyelországba irányult. Mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének európai gazdasági bizottságának legutóbbi ülése megmutatta, a nyugateurópai országok népei az európai gazdasági élet helyreállítását csak abban az esetben remélhetik, ha megélénkül kereskedelmük a népi demokrácia virágzó országaival, amelyeket nem fenyegetnek válságok és amelyek nagy vásárlóerővel rendelkeznek. De Ausztria mai vezetői, engedelmesen követve az amerikai diktátumot, a Kelettel és a Nyugattal való normális és az ország szempontjából előnyös gazdasági kapcsolatoknál többre becsülik az egyoldalú, csak nyugati orientációt. Ennek a politikának káros 'eredményei szemmelláthatók. Így például az 1948-ban Washingtonban megtartott „búzavilágértekezleten" Ausztria kötelezte magát, hogy öt éven át egész gabonabehozatalát az angolszász gabonakirályoknál eszközölt vásárlásokkal fedezi és magas árakat fizet, hiszen a tengeri szállítás egymagában körülbelül 1Q—15 százalékkal emeli az árat. De Ausztria az Egyesült Államokból behozott cikkek helyett ugyanezért a pénzért a keleti országokban összehasonlíthatatlanul több és jobbminőségű árut kaphatott volna s emellett sem szuverenitása, sem függetlensége nem szenvedett volna csorbát. Kutyaeledel lett a „segélyszállítmányokból" belőlük maguknak Minél függőbb helyzetben van az ország, annál féktelenebbül varrják nyakába az amerikai készgyártmányokat. Ami semmiképpen sem talál piacot az Egyesült Államokban, azt rátukmálják a Wall Street osztrák gyarmatának „fehér négereire". A romlott konzervek tömegeit szállították nekik, amelyeket végül is kutyaeledeliiek kellett átdolgozni, ezenkívül régi tojásport, gyenge tápértékíi lóhúskonzerveket és hasonló kétesértékü dolgokat. Azzal az 1,200.000 ágytakaróval együtt, amelyet hatmillió osztráknak küldtek, megkapták a jóindulatú tanácsot is: varrjanak munkaruhát. Marshallizálás nélkül Ausztriának Amerikával folytatott mesterségesen felfújt kereskedelme szétpukkanna, mint a szappanbuborék. A háború előtti években (1929-ben vagy 1937-ben) Ausztria külkereskedelmében az Egyesült AllamoR részssedése csak 2.5 és 6 százalék közt ingadozott. A nép szempontjából a behozott árunál még nagyobb jejentősége van annak, amit kivisznek. Az első köztársaság idején a feldolgozóipar mintegy 40 százalék erejéig külföldi kivitelre Szovjet-írancía gazdasági együttműködés Szombat n e?y francia küldöttség indult Moszkvába, mely véglegesen meg érgyalta a szovjet-francia gazdasági együttműködés kérdés, it, me yekről már régebben tárgya 1 nak. A francia gazdasági körök különös érdeklődést tanúsítanak a szovjet könnyűfémek iránt, míg a Szovjetúnió elektromos gépeket szándékozik behozni F a iaországból A két állam közötti csereforgal'm eddig jelentéktelen volt. A Szovjetúnió 1938ban 17 millió dollár értékű francia árut importált, Franciaország viszont 8 millió értékűt. A francia behozatal 1947-ben 10 millió dJlárt, 1948-ban 8 millió dollárt tett ki. A második világháború befejezése után mindkét állam v zetői próbálkoztak a gazdasági együttműködés megteremtésével, törekvésük azonban kudarcot vallott. Reméljük azonban, hogy a jelenlegi tárgyalások eredményesek lesznek. dolgozott. Az amerikai monopolisták, akik a Marshall-terv segítségével szeretnék az egész világot elárasztani készáruikkal, minden konkurrenciát kipusztítanak ott, ahová elér a kezük. Monopolhelyzetet igényelnek Ausztriában mind maguknak, mind nyugatnémetországi iparuknál. Csökken az életszínvonal A marshallzálók arra törekszenek, hogy megfojtsák az osztrák nehézipart. Az osztrákokat arra kényszerítik, hogy amerikai gépkocsikat és mezőgazdasági gépeket vásároljanak. A világhírű Steyr-autógyárakat az a veszély fenyegeti, hogy a General-Motorstól behozott autóalkatrészek összszeállító műhelyeivé züllenek. Ausztria textilipara is kezdi már megérezni a tömeges amerikai behozatal következményeit. Még a legkisebb közszükségleti cikk gyártását sem kíméli a tengerentúli monopolisták terjeszkedése. Az ország tele van „Made in USA" bélyegzésű gyufával Ausztria marshallizálása éppen csak hogy megkezdődött. De már most mutatkoznak az első eredmények. Jellemző, hogy az áruinség ellenére már jelentkezett a piacválság. A munkanélküliség növekszik. Már a mult évi első amerikai-osztrák szerződés megkötése után négy hónappal visszaesett a széles néptömegek életszínvonala. Az Ausztria matshallizálása óta eltelt egy esztendő alatt az osztrák munkások és tisztviselők reálbére 25 százalékkal csökkent. „R hóhér szeretete" A készárukat termelő ipar ellen intézett támadások nemcsak azt a célt szolgálják, hogy elpusztítsák Ausztria függetlenségének egyik gazdasági alapját. Ezekben az üzemekben összpontosul a szervezett munkások többsége, a demokrácia leghatalmasabb harci erej'e. Az angolszász és a belső reakció támadásai, amelyek Ausztriát előretolt állássá akarják változtatni a népi demokráciák tábora és a Szovjetúnió ellen, egyidejűleg az egész munkásosztály ellen irányulnak, amely velük szemben ellenállást tanúsít. „A Marshall-segítség" a hóhér szeretete áldozata iránt, azoknak a vállalkozása, akik halálos ellenségei a népek szabadságának és függetlenségének. Hoover, az amerikai reakció egyik főkolomposa, már a Marshall-tervről megindult első viták idején cinikusan kijelentette, hogy azok az országok, amelyek „segítségben" részesülnek, kötelesek közreműködni Amerika világpolitikai céljainak elérésében. A telekvásárlók azonban hiába hiszik, hogy dollárjaikkal úgy vásárolhatnak meg egész népeket, mint ahogyan valamilyen árut, múzeumi ritkaságokat vásárolnak vagy ahogy megvásárolják a „harmadik erő" politikusait. Ausztria népi tömegei, amelyeket a Szovjet Hadsereg szabadított meg a hitleri imperialisták igájától, nem engedik meg, hogy a Hitler nyomdokaiba lépő amerikai Imperializmus jármát tegyék a nyakukba. Az Osztrák Kommunsita Párt nagygyűlésének az a felhívása, hogy egyesüljenek az öszszes antiimperialista erők, hatalmas visszhangra talál a dolgozók között, akik a haladás összes erőivel összefogva harcolnak hazájuk felvirágzásáért. szabadságáért és függetlenségéért és az egész világ békéjéért. • Prága—Bukarest 2:2 (0:0). Szerdán este Prágában, a Sparta stadionjában, 15.000 néző előtt játszották a mérkőzést. A himnuszok eljátszása után a kővetkező felállításban vették fel a küzdelmet: Prága: Capek — Senecky, Vendrál' — Koutek, Karel, Menclík — KokStein, Cejp, Tomáá, Zd'arsky, Pesek. Bukarest: Apostol — Apolzan, Michailescu — Bodo, Zilahi, Sosec — Lungu, Spielmann, Váczi, Filotti, Tanacescu. A bukaresti válogatott az első félidőtől kezdve egyenrangú ellenfél volt. A csapaton látni lehetett, hogy a # csehszlovák—román nemzetközi mérkőzés óta sokat javultak. A csapat szép, technikás összjátékot mutatott. A védelemben Michailescu tűnt ki jó játékával. A fedezetsorban Sosec, míg a csatársorban Lungu volt a legjobb. A prágai együttes meglepetésszerűen gyengén játszott. A védelemben — Senecky. és Vendrál, a fedezetsorban Menclík, míg a támadósorban Zd'árskyi volt jó. A prágalak a második félidő 12. percében KokStein góljával szerezték meg a vezetést. Üt perc múlva ugyancsak ő eredményes, úgyhogy 2:0-ás vezetésre tesznek szert. A románoknak szép támadások után sikerült kiegyelíteniök. A 28. percben Lungu, míg a 37. percben Váczi lőttek gólt. • Bukarest—Prága 0:3 (0:1). A két város második válogatottja Bukarestben játszott. A 12.000 néző előtt lefolyt mérkőzés jó sportot hozott. A prágai csapat elejétől, kezdve fölényben volt. A gólokat Hemele (2) és Putera lőtték. A. prágai csapat gerincét az ATK és a Skoda Plzeft képeztek » Dynamo Kosice—SONP Kladno 2:0 (0:0). Kassán játszották a mérkőzést, mely gyenge sportot hozott. A honiaknál főleg a védelem mutatott jó játékot. A kladnóiak legjobbja Dediéov kapus volt. • Jól sikerült a román atléták bemutatója. Szerdán, körülbelül ezer néző előtt rendezték meg az atlétikai viadalt, mely jó eredményeket hozott. Az eredmények: 100 m: 1. Stojanescu 10,9 mp. 2. Jafáa 11 mp. 3. TaSk#< 11.1 mp. — Magasugrás: 1. Toma 180 cm. 2. Tonko 175 cm. 3. Paus 165 cm. — Súly: 1. Negruciu 14.20 m. 2. Podskalicky 12.88 m. — 400 m: 1. Moina 49.4 mp. 2. Jecu 52.7 mp. 3. 2ajdlík 53.6 mp. 4. Pavlenda 54.4 mp. — Diszkosz: 1. Coman 41.78 m. 2. Podskalicky 39.62 m. 3. Negruciu 39.22 m. — 800 m: 1. Moskovic 2:03.2 mp. 2. Trujca 2:03.5 mp. 3. Város 2:03.9 mp. — 1500 m: 1. Chrirea 4:07 mp. 2. Pop 4:08.5 mp. 3. Molnár 4:12.1 mp. 4. Takáő 4:11.4 mp. — Távolugrás: 1. Poenaru 678 cm. 2. Wiesenmayer 670 cm. 3. Paus 658 cm. — Gerely: 1. Dr. Mala 55.64 m. 2. Stefan 52.57 m. —3000 m: 1. Rodu 8:55 p. 2. Augustin 9:08 mp. — Kalapács: 1. Toma I. 51:35 m. 2. Struhán 41:69 m. — 4X100 m staféta: 1. Bukarest 44.1 mp. 2. Bratislava 45.3 mp. VIDfKI EREDMÉNYEK 2ILINA1 KERÜLET. Zdroj Martin—Odeva Púchov 0:4 (0:1), Cementárne L. Lucka—LFZ Zilina 2:0 (0:0), Dolny Kubín—Bytca 1:2, (1:2), Cadca—SBZ Ruzomberok 4:1 (3:0). NITRAI KERÜLET. Komjatice—NV Nővé Zámky 1:2 (1:1), Palarikovo—-Nővé Zámky 3:1 (1:0). Komárno—Levlce 4:1 (1:1) Komáromban, 1500 néző előtt játszották a mérkőzést. A honiak megérdemelten győztek. 1 Ilohovec—Stúrovo 3:1 (1:1). PRESOVI KERÜLET. Odeva Presov—St. Lubovna 2:0 (1:0), Vranov—Sniha 6:0 (2:0), Zemplin—Stropkov 5:0 (3 0), Humenne— VSJ Preiov 4:0 (1:0), Presov—Kapusany 1:1 (1.0). Slavia Sabinov—Zel. Humenne 4:2 (1:1), Saris—Bardejov 1:1 (1:0) B. BYSTRICAI KERÜLET. B Stiavnica—Lucenec 2:0 (0:0). A mérkőzés izgalmas, jó sportot hozott. N. Mesto n. V.—NV Sv. Jur 3:2 (2 I). Kablo Bratislava—Senec 1:0 (0:0). A Kábel-pályán, szépszámú nézőközönség előtt játszották, a mérkőzést, mely jó sportot hozott. III SZO a csehszlovákéi magyar dolgozók napilapia. Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava Jesenské iránvító postahivatal Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vallalnlnk Keznat.ika " ' F 1 beruuira 44.— Ka Jesenského 8., II em ikal nem adunk Kié. Teleim. 7H2-7? Fő- és felelösszerkeszfő: !.5.ini» vissza. Elöl zetes 1 évre 54U.—, % évre 27U.fiyula Feladó iS Vé évre 4<4o. —,