Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-24 / 63. szám, péntek

UJSZ0 1949 júntos 24 Macedón gyermekek között Öjból találkoztam a görögorszá­gi macedón gyermekikkel. A CSM keretén belül a bratislavai ifjú­sági alkotóverseny döntőjében lép­tek fel. Vasárnap inlernátusunk­ban reggeliztek, mindnyájan egy­forma kék ruhában. Arcuk egc­szen más vonású, mint a miénk; kicsit magas homlokuk, egyenes orruk, az ősi görög klasszikus szobrokat idézték emlékezetembe. Egy régi nép gyermekei ezek. A szívem összeszorult, amikor kö­réjük álltunk az ép akkor regge­liző főiskolás társaimmal és hall­gattuk, ahogy nekünk énekeltek. Először macedón dalba, fogtak. Hangjukból felsírt a mély, nagy fájdalom, az elnyomatás és a sza­badságért folyó keserves küzde­íbn kínja, mely népük lelkéből szakadt ki. Apjuk talán valamely erdő mélyén fekszik holtan, any­jukat talán bombotalálat érte a faluban vagy pedig a monarchis­ták sortüze ölte meg. Házuk he­lyén talán csak üszkös romok vannak, a földek vetetlenek, sok­helyen síri, néma táj, csak mesz­szebbről ágyúdörgés és géppuska­kattogás hallatszik. A szabadság­harcosok az új é'-tért küzdenek, hogy az eljövendő nemzedéknek szabad életet biztosítsanak. Ezek a gyermekek apjukat, any­jukat vesztették el vagy pédig a demokratikus had terej soraiba léptek s ezért csoportszámra hagy­ták el hazájukat és Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon kerestek menedéket, ahol nagy szeretettel fogadták ezeket a kis árvákat. ... Es énekeltek nekünk az el­jövendő szabadságról, amikor majd visszatérhetnek szüleik és nagyobb testvéreik véráldozata árán felszabadított hazájukba. „Halál az elnyomókra" éneklik, akik annyi embert tesznek sze­rencsétlenné és annyi ezer gyer­meket hontalanná. Arról énekel­nek a gyermekek, hogy egyszer csak végetér majd ez a keserves sors és újból szilleik ölelő kar­jaiba futhatnak. S béke lesz majd a földön és szabadság a világon. Kis macedón gyermekek, higi'­jetek erősen a győzelemben, né­petek becsületes, Igaz küzdelmé­nek rövidesen meg lesz a gyümöl­cse és ti visszatérhettek majd ha­zátokba, a szabad Görögországba. -• A cukorrépabeszolgáltatásról ál­talában. A földmüvelésügyi és a köz­ellátásügyi minisztérium rendelete ér­telmében megváltoztatták a répater­me'.és és beszolgátatás eddigi rendjet. Az uj rendelet lényeges eltéréseket mutat a tavalyival szemben. Minden cukorrépatermelő a beadott répa után mázsánként 4 kg cukorra igényjogo­sult. Ezt a mennyiséget azonban a cukorgyár nem cukorral, hanem a cu­kor fogyasztási árával juttatja a ter­melőhöz, ami azt jelenti, hogy a répa ára mázsánként 4 kg cukor áraval emelkedik. A termelőknek ezenkívül cukorprémiumra (jutalomra) van igényjogosultságuk és pedig a répa­föld terjedelme szerint. Három hektá­rig 15 kg, 4 hektárig 14 kg, 5 hektá­rig 13 kg, 6 hektárig 12 kg, 7 hektá­rig 11 kg stb. Fzt úgy kell érteni, hogy az a termelő, aki három hektár­földet vetett be cukorrépával, minden 100 métermázsa beszolgáltatott cukor­répa után 15 kg cukrot kap. Ez a cu­kormennyiség nem számítható be a fentemlített 4 kg-ba, amit a termelő minden mázsa után kap pénzben. A cukorrépatermelő a kapott cukorból köteles megjutalmazni mindazokat a munkásokat, akik a cukorrépa meg­művelésében résztvettek Ezenkívül minden termelő 100 métermázsa répa után 5 kg cukor hivatalos áron való felvásárlására jogosuty, melyből 3 kg­ot a munkásoknak köteles juttatni. A termelőknek melaszra s más gyári mel­léktermékekre is van joga, mely lehe­tővé teszi a belterjes állattenyésztést. Amint látjuk, tehát, a termelőknek sokféle előnyük származik a cukorré­patermelésből A csehszlcvák szövetkezeti mozgalom vezetői Stockholmban. Június 2J tói tartja ülését Stock­ho mban a Nemzetközi Szakszer­vezeti Szövetség központi bizott­sága. Csehszlovákiát a szövetkeze­t k részé ől Antonín Zmrkal képviselő, J. Nepomucky képvise­lő, <J. Kufner igazgató és J. Mora­vec szerkesztő képviselik. Főpróba előtt állnak a gépállomások Az aratási és cséplési munkálatokat időben és sikeresen megoldani —- ez lesz a gépállomások erőpróbájának nagy feladata. A gépeken a szüksé­ges és mutatkozó javításokat már most el kell végezni, hogy azok a munka megérkeztének pillanatában rendelkezésre álljanak, hogy az eset­leges gépi hibák miatt a munka me­netébe akadályok az utolsó pillanatban ne gördüljenek. Az aratás előtti mun­kálatok további feladatára is rá kell mutatnunk. A kis- és középparaszt­sággal ma kell már a gépi használat­ra szóló szerződéseket megkötni, hogy a munkálatokat tervszerűen lehessen előkészíteni, nehogy a munka menete esetleg a jelentkezők torlódása miatt, hátrányt szenvedjen. A gépállomásokon ma nincs sürgő­sebb és égetőbb munka, mint az ara­tásokkal kapcsolatos előkészítő mun­kálatok megoldása, tehát a szerződé­sek számbavétele. A traktorállomá­sok vezetőinek, alkalmazottainak — kivéve a gépkezelő személyzet, amely a javítási munkálatokkal köteles foglalkozni —, mint járni a falut s a földművesekkel megkötni a gépi mun­kákra vonatkozó szerződéseket. Nem szabad megengedni, hogy akár egyet­len egy földműves a szükséges felvi­lágosításokat a szerződésekkel kapcso­latosan, ne kapja meg, hogy ne kapja­nak közvetlenül a gépi állomások meg­bízottaitól felvilágosítást az állam ál­tal biztosított kedvezményekre vonat­kozólag. Az állam 20 százalékos kedvezményt biztosít mindazon gazdáknak, kik a Szlovenszkói egységes földműves szö­vetségnek tagjai vagy akik az Egy­séges Földműves Szövetkezet tagjai­nak sorába felvétel céljából jelentke­zéseiket benyújtották a gépállomások útján végeztetett gépi munkákra. Mindazoknak a földműveseknek, akiknek ingatlan vagyonuk nem ha­ladja meg a 20 hektárt, de a SzEFSz­be az Egységes Földműves Szö­vetkezet tagjainak sorába még nem jelentkeztek, de az előírt termelési és beszolgáltatás!- kötelezettségeiknek ele­get tettek, a gépállomások által végez­tetett munkák után 10 százalékos ked­vezményt kapnak az államtól abban az esetben, ha a munkálatokra vonatkozó szerződésüket a gépállomásokkal elő­zetesen megkötik. az ára rendesen 20% levo­10% levo­násával násával Kcs Kcs Kcs hektár földterület kaszáló géppel való lekaszálása kaszáló géppel 260.— 208.— 234.— hektár kaszálása 4 soros kévekötés­sel 380.— 304.— 342.— hektár kaszálása 3 sorostól 1 soros kéveköiéssel 500.— 400.— 450.— hektár tarlószántás 8—12 cm méíy­ségű 8—12 cm méíy­360.— 288.— 324.— fi Wall Street ausztriai „fehér négerei' r Igy gyarmatosít a dollárimperializmus Az amerikai monopoltőke az osztrák néppárt reakciós klikkje és a Mar­shall-szocialisták segítségével felállí­totta tényleges uralmát Ausztriában. Az amerikaiak, amikor az ország marshallizálásával kapcsolatban külön­leges ellenőrzési jogokat biztosítottak maguknak a nemzetgazdaság felett, széttéptek minden nemzetközi meg­egyezést, amelyet Ausztria független­ségére és szuverenitására vonatkozó­lag kötöttek. „Kétoldalú" megegyezés alpján megszerezték maguknak azt a jogot is, hogy egyoldalúan állapítsák meg az árakat és feltételeket, amelyek mellett „segítséget" küldenek és meg­tiltják az osztrákoknak, hogy gazda­sági életüket saját elgondolásuk sze­rint tervezzék meg. Emellett kötelez­ték „gyámoltjaikat", hogy az árukat még megérkezésük előtt fizessék ki. Áz „amerikai segítségért" folyósí­tott osztrák fizetések már több mint 80 milliárd schillingalapot teremtettek, amely a közeljövőben gyors ütemben emelkedni fog.. Az osztrák kormány adóbevételekből egyenlíti ki azt a kü­lönbséget, amely a dollárblokk magas világpiaci ára és az osztrák belföldi árak közt mutatkozik. Ezzel a zárolt alappal kizárólag az amerikaük rendel­keznek. Ezért a pénzért, amelyhez csak a rendkívül magas árak révén jutnak, hadászati nyersanyagot vásá­rolhatnak, amelyet ilymódon maguk az osztrákok fizetnek ki. A marshallizálás kényszerzuhlianyában Az osztrák nép a marshallizálás kényszerzubbonyában nem tud saját szükségleteinek és érdekeinek megfe­lelően mozogni. Ausztria főleg élelmi­szereket és nyersanyagot importál. Az Anschluss előtt ezeket jelentékeny mértékben a keleti államoktól kapta, cserébe ipari gyártmányokért. Ausz­tria gabonaszükségletének 82 száza­lékát Magyarország, Románia és Ju­goszlávia fedezte. Normális években Ausztria külkereskedelmének 40—15 százaléka ezekbe az országokba, va­lairlnt Csehszlovákiába és Lengyelor­szágba irányult. Mint az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének európai gazdasági bizottsá­gának legutóbbi ülése megmutatta, a nyugateurópai országok népei az euró­pai gazdasági élet helyreállítását csak abban az esetben remélhetik, ha meg­élénkül kereskedelmük a népi demo­krácia virágzó országaival, amelyeket nem fenyegetnek válságok és amelyek nagy vásárlóerővel rendelkeznek. De Ausztria mai vezetői, engedelme­sen követve az amerikai diktátumot, a Kelettel és a Nyugattal való normá­lis és az ország szempontjából elő­nyös gazdasági kapcsolatoknál többre becsülik az egyoldalú, csak nyugati orientációt. Ennek a politikának káros 'eredményei szemmelláthatók. Így pél­dául az 1948-ban Washingtonban meg­tartott „búzavilágértekezleten" Ausz­tria kötelezte magát, hogy öt éven át egész gabonabehozatalát az angol­szász gabonakirályoknál eszközölt vá­sárlásokkal fedezi és magas árakat fi­zet, hiszen a tengeri szállítás egyma­gában körülbelül 1Q—15 százalékkal emeli az árat. De Ausztria az Egye­sült Államokból behozott cikkek he­lyett ugyanezért a pénzért a keleti or­szágokban összehasonlíthatatlanul több és jobbminőségű árut kaphatott vol­na s emellett sem szuverenitása, sem függetlensége nem szenvedett volna csorbát. Kutyaeledel lett a „segélyszállítmányokból" belőlük maguknak Minél függőbb helyzetben van az ország, annál féktelenebbül varrják nyakába az amerikai készgyártmányo­kat. Ami semmiképpen sem talál pia­cot az Egyesült Államokban, azt rá­tukmálják a Wall Street osztrák gyar­matának „fehér négereire". A romlott konzervek tömegeit szállították ne­kik, amelyeket végül is kutyaeledeliiek kellett átdolgozni, ezenkívül régi to­jásport, gyenge tápértékíi lóhúskon­zerveket és hasonló kétesértékü dol­gokat. Azzal az 1,200.000 ágytakaróval együtt, amelyet hatmillió osztráknak küldtek, megkapták a jóindulatú taná­csot is: varrjanak munkaruhát. Marshallizálás nélkül Ausztriának Amerikával folytatott mesterségesen felfújt kereskedelme szétpukkanna, mint a szappanbuborék. A háború előt­ti években (1929-ben vagy 1937-ben) Ausztria külkereskedelmében az Egye­sült AllamoR részssedése csak 2.5 és 6 százalék közt ingadozott. A nép szempontjából a behozott áru­nál még nagyobb jejentősége van an­nak, amit kivisznek. Az első köztársa­ság idején a feldolgozóipar mintegy 40 százalék erejéig külföldi kivitelre Szovjet-írancía gazdasági együttműködés Szombat n e?y francia küldött­ség indult Moszkvába, mely végle­gesen meg érgyalta a szovjet-fran­cia gazdasági együttműködés kér­dés, it, me yekről már régebben tárgya 1 nak. A francia gazdasági körök különös érdeklődést tanúsí­tanak a szovjet könnyűfémek iránt, míg a Szovjetúnió elektro­mos gépeket szándékozik behozni F a iaországból A két állam kö­zötti csereforgal'm eddig jelen­téktelen volt. A Szovjetúnió 1938­ban 17 millió dollár értékű fran­cia árut importált, Franciaország viszont 8 millió értékűt. A fran­cia behozatal 1947-ben 10 millió dJlárt, 1948-ban 8 millió dollárt tett ki. A második világháború befejezése után mindkét állam v zetői próbálkoztak a gazdasági együttműködés megteremtésével, törekvésük azonban kudarcot val­lott. Reméljük azonban, hogy a je­lenlegi tárgyalások eredményesek lesznek. dolgozott. Az amerikai monopolisták, akik a Marshall-terv segítségével sze­retnék az egész világot elárasztani készáruikkal, minden konkurrenciát kipusztítanak ott, ahová elér a kezük. Monopolhelyzetet igényelnek Ausztriá­ban mind maguknak, mind nyugatné­metországi iparuknál. Csökken az életszínvonal A marshallzálók arra törekszenek, hogy megfojtsák az osztrák nehéz­ipart. Az osztrákokat arra kényszerí­tik, hogy amerikai gépkocsikat és me­zőgazdasági gépeket vásároljanak. A világhírű Steyr-autógyárakat az a ve­szély fenyegeti, hogy a General-Mo­torstól behozott autóalkatrészek össz­szeállító műhelyeivé züllenek. Ausztria textilipara is kezdi már megérezni a tömeges amerikai behozatal következ­ményeit. Még a legkisebb közszükség­leti cikk gyártását sem kíméli a tenge­rentúli monopolisták terjeszkedése. Az ország tele van „Made in USA" bé­lyegzésű gyufával Ausztria marshallizálása éppen csak hogy megkezdődött. De már most mu­tatkoznak az első eredmények. Jellem­ző, hogy az áruinség ellenére már je­lentkezett a piacválság. A munkanél­küliség növekszik. Már a mult évi első amerikai-osztrák szerződés meg­kötése után négy hónappal vissza­esett a széles néptömegek élet­színvonala. Az Ausztria matshallizálá­sa óta eltelt egy esztendő alatt az osztrák munkások és tisztviselők reál­bére 25 százalékkal csökkent. „R hóhér szeretete" A készárukat termelő ipar ellen in­tézett támadások nemcsak azt a célt szolgálják, hogy elpusztítsák Ausztria függetlenségének egyik gazdasági alapját. Ezekben az üzemekben össz­pontosul a szervezett munkások több­sége, a demokrácia leghatalmasabb har­ci erej'e. Az angolszász és a belső re­akció támadásai, amelyek Ausztriát előretolt állássá akarják változtatni a népi demokráciák tábora és a Szovjet­únió ellen, egyidejűleg az egész mun­kásosztály ellen irányulnak, amely ve­lük szemben ellenállást tanúsít. „A Marshall-segítség" a hóhér sze­retete áldozata iránt, azoknak a vállal­kozása, akik halálos ellenségei a népek szabadságának és függetlenségének. Hoover, az amerikai reakció egyik fő­kolomposa, már a Marshall-tervről megindult első viták idején cinikusan kijelentette, hogy azok az országok, amelyek „segítségben" részesülnek, kötelesek közreműködni Amerika vi­lágpolitikai céljainak elérésében. A te­lekvásárlók azonban hiába hiszik, hogy dollárjaikkal úgy vásárolhatnak meg egész népeket, mint ahogyan valami­lyen árut, múzeumi ritkaságokat vásá­rolnak vagy ahogy megvásárolják a „harmadik erő" politikusait. Ausztria népi tömegei, amelyeket a Szovjet Hadsereg szabadított meg a hitleri imperialisták igájától, nem engedik meg, hogy a Hitler nyomdo­kaiba lépő amerikai Imperializmus jár­mát tegyék a nyakukba. Az Osztrák Kommunsita Párt nagygyűlésének az a felhívása, hogy egyesüljenek az ösz­szes antiimperialista erők, hatalmas visszhangra talál a dolgozók között, akik a haladás összes erőivel össze­fogva harcolnak hazájuk felvirágzá­sáért. szabadságáért és függetlensé­géért és az egész világ békéjéért. • Prága—Bukarest 2:2 (0:0). Szer­dán este Prágában, a Sparta sta­dionjában, 15.000 néző előtt játszot­ták a mérkőzést. A himnuszok el­játszása után a kővetkező felállí­tásban vették fel a küzdelmet: Prága: Capek — Senecky, Ven­drál' — Koutek, Karel, Menclík — KokStein, Cejp, Tomáá, Zd'arsky, Pesek. Bukarest: Apostol — Apol­zan, Michailescu — Bodo, Zilahi, Sosec — Lungu, Spielmann, Váczi, Filotti, Tanacescu. A bukaresti válogatott az első fél­időtől kezdve egyenrangú ellenfél volt. A csapaton látni lehetett, hogy a # csehszlovák—román nemzetközi mérkőzés óta sokat javultak. A csa­pat szép, technikás összjátékot mu­tatott. A védelemben Michailescu tűnt ki jó játékával. A fedezetsor­ban Sosec, míg a csatársorban Lun­gu volt a legjobb. A prágai együt­tes meglepetésszerűen gyengén ját­szott. A védelemben — Senecky. és Vendrál, a fedezetsorban Menclík, míg a támadósorban Zd'árskyi volt jó. A prágalak a második félidő 12. percében KokStein góljával szerez­ték meg a vezetést. Üt perc múlva ugyancsak ő eredményes, úgyhogy 2:0-ás vezetésre tesznek szert. A ro­mánoknak szép támadások után si­került kiegyelíteniök. A 28. percben Lungu, míg a 37. percben Váczi lőttek gólt. • Bukarest—Prága 0:3 (0:1). A két város második válogatottja Bu­karestben játszott. A 12.000 néző előtt lefolyt mérkőzés jó sportot ho­zott. A prágai csapat elejétől, kezdve fölényben volt. A gólokat Hemele (2) és Putera lőtték. A. prá­gai csapat gerincét az ATK és a Skoda Plzeft képeztek » Dynamo Kosice—SONP Kladno 2:0 (0:0). Kassán játszották a mér­kőzést, mely gyenge sportot hozott. A honiaknál főleg a védelem muta­tott jó játékot. A kladnóiak leg­jobbja Dediéov kapus volt. • Jól sikerült a román atléták be­mutatója. Szerdán, körülbelül ezer néző előtt rendezték meg az atléti­kai viadalt, mely jó eredményeket hozott. Az eredmények: 100 m: 1. Stojanescu 10,9 mp. 2. Jafáa 11 mp. 3. TaSk#< 11.1 mp. — Magasugrás: 1. Toma 180 cm. 2. Tonko 175 cm. 3. Paus 165 cm. — Súly: 1. Negruciu 14.20 m. 2. Pod­skalicky 12.88 m. — 400 m: 1. Moi­na 49.4 mp. 2. Jecu 52.7 mp. 3. 2aj­dlík 53.6 mp. 4. Pavlenda 54.4 mp. — Diszkosz: 1. Coman 41.78 m. 2. Podskalicky 39.62 m. 3. Negruciu 39.22 m. — 800 m: 1. Moskovic 2:03.2 mp. 2. Trujca 2:03.5 mp. 3. Város 2:03.9 mp. — 1500 m: 1. Chrirea 4:07 mp. 2. Pop 4:08.5 mp. 3. Molnár 4:12.1 mp. 4. Takáő 4:11.4 mp. — Távolugrás: 1. Poenaru 678 cm. 2. Wiesenmayer 670 cm. 3. Paus 658 cm. — Gerely: 1. Dr. Mala 55.64 m. 2. Stefan 52.57 m. —3000 m: 1. Rodu 8:55 p. 2. Augustin 9:08 mp. — Kalapács: 1. Toma I. 51:35 m. 2. Struhán 41:69 m. — 4X100 m staféta: 1. Bukarest 44.1 mp. 2. Bratislava 45.3 mp. VIDfKI EREDMÉNYEK 2ILINA1 KERÜLET. Zdroj Martin—Odeva Púchov 0:4 (0:1), Cementárne L. Lucka—LFZ Zi­lina 2:0 (0:0), Dolny Kubín—Bytca 1:2, (1:2), Cadca—SBZ Ruzomberok 4:1 (3:0). NITRAI KERÜLET. Komjatice—NV Nővé Zámky 1:2 (1:1), Palarikovo—-Nővé Zámky 3:1 (1:0). Komárno—Levlce 4:1 (1:1) Komá­romban, 1500 néző előtt játszották a mérkőzést. A honiak megérdemelten győztek. 1 Ilohovec—Stúrovo 3:1 (1:1). PRESOVI KERÜLET. Odeva Presov—St. Lubovna 2:0 (1:0), Vranov—Sniha 6:0 (2:0), Zem­plin—Stropkov 5:0 (3 0), Humenne— VSJ Preiov 4:0 (1:0), Presov—Kapu­sany 1:1 (1.0). Slavia Sabinov—Zel. Humenne 4:2 (1:1), Saris—Bardejov 1:1 (1:0) B. BYSTRICAI KERÜLET. B Stiavnica—Lucenec 2:0 (0:0). A mérkőzés izgalmas, jó sportot hozott. N. Mesto n. V.—NV Sv. Jur 3:2 (2 I). Kablo Bratislava—Senec 1:0 (0:0). A Kábel-pályán, szépszámú nézőkö­zönség előtt játszották, a mérkőzést, mely jó sportot hozott. III SZO a csehszlovákéi magyar dolgozók napilapia. Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava Jesenské iránvító postahivatal Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vallalnlnk Keznat.ika " ' F 1 beruuira 44.— Ka Jesenského 8., II em ikal nem adunk Kié. Teleim. 7H2-7? Fő- és felelösszerkeszfő: !.5.ini» vissza. Elöl zetes 1 évre 54U.—, % évre 27U.­fiyula Feladó iS Vé évre 4<4o. —,

Next

/
Thumbnails
Contents