Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-24 / 63. szám, péntek
1949 június 21 3 Az újjáépülő Magyarország B dolgozók négyéves építőharcának eredményei A Vörös Hadsereg második és harmadik ukrán iróniának győzelmes ctapásai következtében visszavonulQ nemet haderő Magyarország hidalt, útjait, vasútvonalait, ipari berendezeoeit tökéletesen tönkretette. Akinek ebben az időben módjában volt végigjárnia a magyar városokat és falvakat, az tudja, hogy a főváros és a vidék siralmas állapotba került, olyan állapotba, amelyre sokan azt mondották, hogy nincs feltámadás. Budapest belvárosában nem maradt egyetlenegy ablaküveg sem és a házak 80—90 százaléka súlyos sérüléseket szenvedett. A szép Dunahidak a vízbe hanyatlottak, mozdony- és vagónpark, autók, kocsik, lovak nélkül kezdett dolgozni a csapásoktól még félalélt magyar nép. A Magyar Kommunista Pártnak és mindenekelőtt Rákosi Mátyásnak köszönhette a magyar nép, hogy romjaiból és a szörnyű szenvedésből felemelkedhetett és megkezdhette az országépítést, sokkal nehezebb körülmények között, mint hazánkban. De a népi demokratikus Magyarország még két teljes esztendeig kegyetlen küzdelmet folytatott a haz3i és külföldi reakcióval. Ez a küzdelem az élniakarás küzdelme volt, mert a reakció esetleges magyarországi győzelme a magyar nép életét teljesen megfojtotta volna. A megszilárduló politikai viszonyokat azonban állandóan zavarta a Kisgazdapárt földbirtokos és egyházi rétege, amely a legitimistákkal egy síkban igyekezett tönkretenni azt is, amit nehéz munkával, véres verítékkel harcolt ki magának a dolgozó magyar munkás. A dolgozó nép azonban mégis legyűrte ezeket a veszélyes hazai és külföldi népellenes elemeket és a Kommunista Párt kezdeményező erőfeszítéseivel hatalmas méretű országépítő munkába kezdett. Nem egészen három esztendő leforgása alatt a magyar d Isozók életszínvonala az 1937-es év színvonalát elérte és a gazdacági élet sok ágazatában felül is múlta. Az elpusztított ország felépítésére a jelszót közvetlenül a felszabadítás után a Magyar Kommunista Párt adta ki, amelynek sikerült mozgósítania a munkásosztályt és az egész dolgozó népet , R közlekedés és az ipar A háború a vasútvonalak össztávolságának 20 százaiékát semmisített* meg teljesen és „további nagy százalékot tönkretett. Az összes hidak 42 százaléka pusztult el. 2800 mozdonyból 450 maradt és azok nagyrésze is félig hasznavehetetlen állapotban. 2300 személykocsiból 285-tel lehetett megkezdeni a forgalmat és 43.000 tehervagonból csupán 700 maradt. Négyévi munka után a magyar közlekedés elérte már az 1937-es szinvonalat és 1948-ban a Magyar Államvasutak 3,800.000 utassal többet szállítottak, mint az 1938-as évben. A motoros járművek száma 4 év alatt 52.000-re szaporodott. Az iparban a szénbányászat 1948 novemberében elérte a háború előtti színvonal 131 százalékát. A gyárakban pedig 20 százalékkal több munkás dolgozott, mint a háború előtti utolsó esztendőkben. Gyorsan emelkedett a magyar dolgoz.ónép életszínvonala is. A reálbéreket 1947 augtól 1948 júliusáig 27.5 százalékkal emelték. A dolgozók életszínvonalának emelésével kapcsolatban megtették a lépéseket arra is, hogy szociális gondoskodást gyorsan megjavítsák és gondoskodás történt a dolgozók egészségéről is, mert a népi demokrácia legnagyobb értéke maga a dolgozó ember. Az életszínvonal emelésével emelkedett a népszaporulat is. Az u'olsó 17 esztendő egyik évében sem született annyj gyermek, mint 1948-ban. A halandóság pedig ugyanekkor 30 százalékkal csökkent. A népi demokratikus Magyarország a dolgozók gyermekeivel igen intenzíven törődik. 1938-ban 100.000 gyermekkel foglalkoztak 1200 óvodában. 1948-ban már 2000 óvoda és bölcsőde nevel 160.000 gyermeket. Ezenkívül 96.000 gyermek számára 1500 új napközi otthont állítotak fel. 1948-ban már 226 gvárban vo't napközi otthon. A mult évben 60.000 gyermek nyeralt államköltségen. 0 földművelés fejlődése A kormány nagyon sokat, tett az elmúlt négy évben a dolgozó parasztság érdekében. Több, mint háromnegyedmillió hektár szántóföldet osztotak szét 642.000 dolgozó paraszt között. Földhöz jutott 150.000 gazdasági béres, 260.000 mezőgazdasagi munkás, több földet kapott 213.000 iöipejiaraszt és 33.000 kozépparaszt. Az újgazdák számára 1945 óta 150 ezer uj földműves tanyát építettek. A parasztok 16 hektáron alul kamatmentes vetőmagot kaptak. A legnagyobb hasznot hozta azonban az állam és az egész parasztság részére a traktorállomások felállítása, amelynek száma ebben az évben meg fogja haladni a 3500-at. A traktorállomások gépvezetői politikai iskolázást is kapnak és minden egyes traktorista a munkás-parasztszövstség kiváló agitátora a falun, A Magyar Dolgozók központi pártjának vezetősége következetesen alkalmazta azt a lenin-sztálini jelszót, hogy támaszkodjunk a szegényparasztságra, egyezzünk meg a középparaszttal és egy pillanatra se szüntessük meg a harcot a kulák ellen. A dolgozó parasztság zöme megértette ezt a helyes politikát és a megértés eredménye m<-gmutatkozott a legutóbbi szavazásnál is. A magyar parasztság tudja azt, hogy az országban minden érette történik. Hiszen a mezőgazdaság gépesítésével az átlagos hektárhozamoí 90 kilogrammal sikerült emelni. Ma már a dolgozó parasztság teljes erejével egy síkban áll a munkásosztály mögött, mert tudja, hogy a munkásosztály vezetőszereoének megerősödésével együtt erősödik a répi demokratikus rendszer tartósságába vetett hit, a biztonságérzet, a nyugodt, békés termelés és a javulás állandóan felfelé ívelő tudaita. A szövetkezeti mozgalom az utolsó esztendőben nagy haladást mutat. Az állatállomány javítására Svájcból hozattak fajállatokat. A legjobb földműves szóvetkezetek disznókat, és marhákat kaptak. 1948-ba n bevezették a sertések kötelező oltását, azonkívül pedig olcsó bizitosítást is élet beléptettek, amelynek segítségével az esetleg elhullott állat helyett a földműves újat vásárolhatott. B népnevelők munkája A Magyar Dolgozók Pártja és a népi demokrácia már általános gazdasági és politikai eredményeihez nagyban uozzájárult a magyar népnevelők munkája. A népnevelők politikai tudása emelkedett és az iskolák munkája is ezzel kapcsolatban jelentősen megjavult. A nyolcéves általános iskolába ma már 1,000.000 gyermek jár. A középiskolákban a munkás- és parasztszarmazású gyermekek százalékaránya 10 százalékkal nőtt és ugyanígy növekedett a főiskolákon is. 1938-ban 20.000 pedagógus működött Magyarországon. IC -i-ban pedig 31.000 népnevelő oktatja az iskolás gyermekeket. A nyolcosztályos iskolák száma is növekedett. Ez az emelkedés csodálatos. A Horthy-féle fasiszta rezsim alatt 698 ilyen iskola működött. Ma pedig ennek tízszerese, pontosabban 6.181. A középiskolások száma az országban méghaladja a 80.000-t. R sikerek nem tették elbizakodottá a magyar nép vezetőit A Magyar Dolgozók Pártja bölcs és meggondolt vezetőktől vezérelve, számontartja a hibákat és állandóan utat mutat a magyar dolgozók tömegeinek. Még nagyon sok feladat áll előttük, de a feladatok megoldásához most már sokkal bátrabban foghatnak. A választások megmutatták, hogy a dolgozó nép bízik a magyar állam vezetőiben és szívesen követi útmutatásaikat. Tudja, hogy az áldozatokat önmagáért és önmagának hozza és hogy az áldozatok a fejlődés során bőségesen megtérülnek. Idézzük Rákosi Mátyás rosait: „Mi magyjr kommunisták, a Magyar Dolgozók Partjának katonái, nem szédülünk meg a sikerektől, mint ahogyan a múltban sem ijedtünk meg a nehézségektől, élen akarunk járni a munkában, példamutatásban, áldozathozatalban és vezetni fogjuk dolgozó népünket tovább előre, új sikerek, új győzelmek és a szocializmus felé". Az új magyar ötéves terv Magyarországot haladó, fejlett modern állammá teszi. A dolgozó nép tudja, hogy csak most nyílt meg előtte a szabad jövő, csak most tárulnak ki előtte a gazdasági, politikai és kulturális felemelkedést elzáró kapuk. A magyar nép egészséges optimizmussal néz a jövő felé, mert tudja, hogy jövője olyan kezekben van, amelyek nem tétováznak, erősen és biztosan fogják az ország kormányát. A most Csehszlovákiában időző magyar kormány tagjai ennek a fejlődésnek legfőbb irányítói. Rákosi Mátyás, a magyar dolgozók népszerű vezetője 30 év tapasztalataival tántoríthatatlanul kormányozza az országot a szabad, boldogabb holnap felé. Magyarország erős bástya a béke arcvonalában és a Szovjetúnió vezetésével a nagy Sztálin útmutatásai mellett, Csehszlovákiával és a többi népi demokratikus államokkal együtt biztosan halad a szocializmus felé. UJSZ0 Zsukov a párizsi eredményekről A külügyminisztereknek nem sikerült megegyezésre jutniok a Németországra vonatkozó alapvető kérdésekben. mégis az ülésszak eredményei határozott haladást jelentenek a nemzetközi együttműködés megszilárdítása terén. A miniszterek az osztrák szerződés legfontosabb cikkelyeire vonatkozóan megegyezésre jutottak és elhatározták, hogy tovább folytatják Németország gazdasági és politikai egységének visszaállítása érdekében eddig kifejtett munkásságukat, állapítja meg Zsukov. a moszkvai Pravda párizsi levelezője beszámolójában, melben a négy külügyminiszter most végetért ülésszakával foglalkozik. De a négy külügyminiszter kilátásba helyezte a német kérdéssel kapcsolatban a Tanács következő ülésszakának összehívását is. A döntést, amely a békéért és a nemzetközt együttműködésért folyó küzdelem egyik konkrét eredménye, a közvélemény minden bizonnval kedvezően fogja fogadni. Kedvezően fogja értékelni azt a küzdelmet is. ame'.yi*t a demokratikus tábor a Szovietúnió vezetésével folytat a béke megvédése és fennta-tása érdekében. A világ közvéleménye a párizsi ülésszaknak tényleges eredményeiből bizonvságot szerez arról, hogy a nyugat' kormánykörök támadóie'.legű politikája kudarcot vallott. Ez a politika pz utóbbi években kizárólag arra iránvult, hogy po1it :Vai1ag és gazdasági'ag a Szovjetuniót elszigetelje és a Szovietúnió háta mögött a maga szájafzének megfelelően intézze a legfontosabb nemzetközi problémákat. fgv a német kérdést is. A szovlet kormánv már a mostan befeiezést nvert párizsi külügyminisztert ü'ésezések elején reális és konkrét tervet terjesztett elő Németország gazd^sA**! és politikai eg-"?^ 4n»k helvr^SIU+ácíra. A nruwatj kü 1ügyminiszterek az egyetemes német kormány megalakításának kérdését nem voltak hajlandók megvizsgáln: és a szovjet részről javasoit egyetemes német államtanács létrehozását is ellenezték. A Szovjetúnió reális javaslataival szemben a nyugati külügyminiszterek a maguk "tervét tolták előtérbe, amely a követelményekkel világosan ellenkezik. Az amerikai, angol és francia miniszterek szemmelláthatóan igazolták, hogy céljuk és törekvésük továbra is Németország kettészakadásának fenntartására és annak elmé lyítésére irányul, de ugyanezt tapasztaltuk a berlini kérdés megvita tásánál is: A nyugati diplomácia mesterségesen idézte fel és mélyítette el ezt a kérdés*, hogy akadályul szolgáljon a német probléma rendezésénél. Visinszkij a Szovjetúnió nevében az alkotószellemű javaslatok egész sorát terjesztette elő. hogy lehetőséget nyújtson a berlini kérdés megoldására, a német főváros egységének helyreállítására és mindennapi életének rendezésére. Acheson Bevin és Schuman. a nyugati nagyhatalmak három külügyminisztere a szovjet javaslatokkal szemben elfogadhatatlan a korábban kötött nemzetközi egyezménvek felhordását célozó terveket dolgoztak ki. amelyek gyakorlatilag egész Berlinre a nyugati hatalmak ellenőrzésének kiterjesztését jelentették volna. Nyilvánvaló — állapítja meg Zsukov —, hogy a nyugati megbízottak törek vése' a berlini kérdésnek „függő állapotban" való meghagyására irányulnak. A párizsi Tanács egyik legfontosabb mozzanata a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésének kérdésével kapcsolatos vita volt Ez a kérdés valóságos próbakő, mert ebben a kérdésben világlik ki a legpregnánsabban a Szovjetúniónak és a nvugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt valódi álláspontja. A fiz antikommunizmus az amerikai iskolák tananyaga Pierre Courtade, az Ismert francia haladószellemü újságíró, az Egyesült Államok életével foglalkozva megállapítja, hogy az USA politikai gangszterségénck legjellemzőbb sajátossága; propagandáját úgy beállítani, hogy ezzel az amerikai kommunistákat és haladószellemü egyéneket a széles amerikai tömegek előtt mint parazitákat és kémeket jellemezze. Az antikommunizmus az USA-ban ma állami tantétel és mint üyen, helyet pakott az iskolák tananyagában. A francia újságíró legutóbbi amerikai útja során az Amerika-ellenes bizottság által kiadott propagandafüzetet kapott, melyről később megállapította, hogy a szerkesztőség ezt a füzetet hivatalos úton minden iskolának megküldötte és ma ez a füzet az amerikai iskoláknak bizonyos értelemben katekizmusa. Hogy jellemezzük a kommunista tanok elleni amerikai tömeghisztériát, sorokat idézünk e hírhedt tankönyvből: Kérdés: Vannak-e Amerikában kémek? Felelet: Vannak. Kérdés: Miért folytatnak nálunk az oroszok kémkedést? Felelet: A szovjet kormánynak az a célja, hogy az Egyesült Államok, de az egész világ felett is uralomra tegyen szert és a szovjet kémek az amerikai szoviet megteremtése érdekében dolgoznak. Kérdés: Mi érdekli legjobban a szovjet kémeket? Felelet: Az atómbomba titka. Kérdés: £s ez minden? Felelet: Nem. A szovjet kémek ?z Egyesült Államokról mindent tudni kívánnak. Kérdés: Az összes amerikai kommunisták kémek? Falelet: Igen. Kérdés: Az amerikai kommunisták a kémkedést pénzért folytatják? Felelet: Nem minden esetben. Vannak olyan amerikai kommunisták is, akik megharagudnak, ha pénzt kínálnak nekik. De az amerikai „katekizmusnak' ta'.án legérdekesebb része a következő párbeszéd: Kérdés: És ez mind komoly dolog? Felelet: Nagyon, nagyon komoly dolog. Ami az egyes fontos titkok elárulását illeti, mi amerikaiak voltunk azok, akik azokat nyilvánosságra hoztuk. Kérdés: Hogyan? Felelet: Mert megpróbálkoztunk a Szovjetunióval baráti* álláspontra jutni. üyen és ehhez hasonló szovjetéilenes, gyűlöletes alapelveket hirdetnek ma az Egyesült Államokban, amelyekben leszögezik, lehetetlen, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetúnió egymás mellett békésen élhessenek. Ma már ezeket az uszító megállapításokat nemcsak az amerikai sajtó kürtöli, de tankönyvek formájában a fiatal arn erika; gyermeki lelkeket mételyezik az amerikai tőkés, imperialista érdekeltségek Az egyszerű newyorki polgár azonban nem hisz ezeknek az értelmetlenségeknek. tudja, hogy a kommunistael'enes hisztéria a Truman-doktrinából fakadó politikai céltörekvéseknek eszköze és ha Truman egyszer mégis rászánná magát az antikommunista hisztéria elleni harcra, úgy mindenekelőtt parancsot kellene adnia a görögországi amerikai csapatok visszarendelésére és le kellene mondania híres doktrínájáról is. II német Kommunista Párt a külügyminiszterek nyilatkozatáról A német Kommunista Párt a párizsi külügyminiszterek tanácsának kiadott kommünikéjével foglalkozva a következőket állapította meg: „A külügyminiszterek között létrejött megegyezés, ami a keleti és nyugati övezetek gazdasági érintkezésének kibővítését illeti, azt igazolja, hogy a külügyminiszterek között a közeljövőben újabb tárgyalások indulnak meg, amit az egész német nép, mint a megértéshez vezető újabb lépést üdvözöl . Ez a tény újabb csapást jelent a nyugat németországi és Berlin nyugati övezetében megbújó háborús uszítókra, akik minden Tehetőt elkövettek, hogy a párizsi külügyminiszteri tanácskozásokat megtorpedózzák. Amennyiben a német nép, állapítja meg a németországi Kommunista Párt nyilatkozata, egy hatalmas mozgalomban egyesül, amely a mozgalom a nemzeti függetlenséget, a békeszerződest és a megszálló hatóságok eltávozását követeli, úgy nem lesz a világon senki, aki megtagadná az igazságos követelmények teljesítését, szovjet kormány teljes határozottsággal hangsúlyozta a Németországgal való békeszerződés előkészítésének és a béke megkötésének gyors szükségszerűségét. A szovjet küldöttség konkrét javaslatokat terjesztett elő, hogy a négy érdekelt nagyhatalom kormánya három hónap leforgása alatt terjessze a Tanács elé a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét. Ebben a tervezetben megállapítást nyert, hogy a megszálló hatalmak egy évvel a béke megkötése után kivonják csapataikat, Németországból. De a nyugat; hatalmak képviselői a meglepetéssel fogadott szovjet javaslatot elutasították. Ojra beigazolódott: a nyugati hatalmak beláthatatlan időre akarják elhalasztani a német békeszerződés előkészítését és Németországra egy oly megszállási szabályzatot akarnak rákényszeríteni, amely egy szót sem tartalmaz arról, hogy meddig maradnak Németországban a megszálló csapatok. A tagadó álláspont ellenére sem nyilt azonban a nyugati hatalmaknak lehetőségük arra, hogy felrobbantsák a tárgyalásokat. Sőt, maguk is kénytelenek voltak kísérletet tenni arra, hogy a Németországgal kapcsolatos kérdésekben, va.amint az osztrák államszerződés ügyében részleges megegyezésre jussanak. Mert a nyugati nagyhatalmak külügyminiszterei nem hagyhatták figyelmen kívül azt a nyilvánvaló tényt, hogy az egész világon növekszik és erősödik a Szovjetúnió-vezette háborús uszítók elleni békemozgalom és a tárgyalások eredmény nélküli beszüntetése egyet jelentett volna: hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői a világ és saját népeik előtt is a háborús uszítók nyílt tettestársainak szerepében jelentek volna meg. A nyugati hatalmak képviselői kénytelenek voltak azzal a körülménnyel is számolni. hogy országaikba nnapról napra erősödnek a gazdasági válság előjelei. A szovjet küldöttség, amely változatlanul a nemzetközi együttműködés megszilárdítására irányuló politikát hirdeti, teljes mértékben kifejezésre juttatta a megegyezésen alapuló határozatok létrehozására irányuló jóakaratát. A Párizsban elért megegyezés igazi jelentősége elsősorban az, hogy lényeges lépést jelent a Tanács rendszeres tevékenységének helyreállításához. továbbá hozzájárul a nemzetközi légkör enyhítéséhez és megnyitja az utat azoknak az alapvető feladatoknak a megoldása felé, amelyeknek érdekében a négy nagyhatalom külügyminisztereinek ülésezését létrehozták. Ha a diktátum módszereiről Acheson és társai lemondanak, úgy megegyezésen alapuló döntés igenis, elérhető, hisz ezt bizonyítja az elért eredmény is. Hogy azonban a külügyminiszterek párizsi tanácskozásain elért eredményeket miként lehet értékelni, azt valójában csak a jövő fogja megmutatni — állapítja meg Zsukov. i mt Mt MI tH Mt Wt t HI W MI III MI Mt Mt ltW a római katolikus teolépsck támogatása Az 1948— 49-cs iskolaévben kb. 128 kérvény érkezett a római katolikus teológiai fakultás hallgatóitól, melyben állami támogatást kérnek. Az idei iskolai évben ezek közül 104 hallgató kapott állami ösztöndijat. Az ösztöndíj teljes összege egy hóra 74.000 Kés. A többi kérvényező vagyoni viszonyok vagy tanulmányi eredménytelenség miatt nem részesült ösztöndíjban. Az 1949—50. évre ismét pályázatot hirdetnek az állami ösztöndíjakra. Nagy tömeg látogatja az újitók kiállítását Miután a szlovenszkói újítók kiállítása iránt igen nagy az érdeklődés és tömeges látogatásokra lehet számítani, a SOR tervet dolgozott ki a cso. portos látogatások megkönnyítésére. Bratislava környékének gyárai ezért tartsák be azt a sorrendet, melyet számukra a SOR kijelölt. A bratislavai üzemek viszont azonnal a kiállítás első napjaiban szervezzék meg a csoportos látogatásokat. i. k
