Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-21 / 35. szám, szombat

2. UJSZ0 1949 májna 2f Harrimann és Blaisdell igazolják a „M"-terv csuüjet Blaisdell, az Egyesült Államok ke­reskedelemügyi n.i.iiszterének helyet­tese, leguiubbi rádiónyilatkzoataban foglalkozott Nyugat-Európa gazdasá­gi helyzetével és ennek kapcsán ér tékes beismeréseket tett. Kijelentet' te, hogy amennyiben Európo nyugati és keleii térfele között rövid időn be­lül nem áll helyre a kereskedelmi élet és ezzel egyidejűleg Európa kereske­delme nem jön rendes kerékvágásba, úgy a Marshall-terv teljes bukásával kell számolni. Hogy ez nemcsak Blaisdell véleményét tükrözi vissza, bizonyítja Harrimannak az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottsága ame­rikai megbízottjának legutóbbi kije­lentése, aki nyilatkozatában maga is hangsúlyozta, hogy Nyugat- és Kelet­Európa között a kereskedelmi élet kiterjesztése haladéktalanul szükséges. Ugyanakkor nem szabad figyelmen­e« a Harrimann a marshallizilt államok ez a Harrimann a marsalizált államok kiküldötteinek legutóbbi ülésén a leg­határozottabban tiltakozott, hogy egyes nyugateurópai államok kereske delmi kapcsoatokat tartanak fenn Ke­let-Európával Harrimann az amerik.l poT.ikl bevett szokásaival, szankciók­kal fenyegetőzött. Véleményét ráakar­ta erőszakolni azokra a nyugati ál­lamokra, amelyek e kérdésben nem azonosították magukat az amerikai nagytőkések kívánságaival. Mivel lehet megmagyarázni az Egyesült Államok hivatalos tényezői­nek ezt a radikális véleményváltozá­sát? Köz'tudomásű, hogy amikor a nyu­gateurópai államok Amerikával kö­zel egy évvel ezelőtt kétoldali meg­állapodást kötöttek, kötelezték magu­kat, hogy Kelet-Európával fenntartott gazdasági kapcsolataikat teljes mér­tékben megszüntetik, mert az ameri­kaiak véleménye szerint ezzel ameri­kai érdekeket sértenek. Természete­sen az ilyen értelmű erőszakos gazda­sági kapcsolatoknak létesítése Nyu­gat-Európa gazdasági életének kialaku­lását semmiesetre sem segíthette elő. A marshallizált államok nemzeti és keres­kedelmi érdekei, árukészletük kicseré­lését kívániák meg, nemcsak a nyu­gateurópai térféllel, de egész Európá­val. A Marshall-terv és az abban ki­kötött megállapítások a nyugateurópai államok termelésének és felvásárló te­rületének csökkenését eredményezte, ami viszont a munkanélküliség nagy­méretű emelkedéséhez vezett és ei. az általános életstandard csökkentését jelentette. Az Anglia, Hollandia és Olaszor­szág szempontjából oly elsőrendűen fontos hajóipart Amerika nyomására leállították. Ez értékes nemzetközi fi­zetőeszközök elvonását jelentette. De vegyük Franciaország esetét, ahol az amerklai nagytőkések befolyására a Marshall-terv megindításával az üze­mek szárait állították le és ezzel b nehézipar munkásrétegének ezrei vol­tak a tengerentúli kalandozok kénye kedvére kiszolgáltatva. Köztudomású, hogy az európai gazdasági együttmun kálk'odás tanácsa, amely kizárólag az amerikai tó'ke kezében van, megtiltja az olasz ipari üzemeknek, hogy gép­termelésűket Romániával olaj ellené­ben vagy, hogy az osztrák golyóscsap­ágy termelést Ausztria kormánya a lengyel gabonával kicserélhesse. Az Indokolás az, hogy ezek a cserekeres­kedelemnek Kelet-Európa potenciálját növelnék. A kereskedelmi életnek ilyen értelmű rendezése, mely Európá­ban a Msrshatl-terv létiejöttével ala­kult ki „bűntettnek minősíthető és a bűntett elkövetői — Daily Wolker megállapítása szerint — az amerUal politikusok és nagytőkések soraiban keresendők". Nyugat-Európa és Ke­let-F urórta közős gardasétri kérdései­nek renderíse egyet jelenten* Nvueat­Enrőps tSmeTp*" munkanélküliségének megszüntetésével. Elérekezett az a? idő, hogy aa európai politikusok eltávolítsanak műi­den olyan törekvést, amely továbbn. is mesterséges g.izdasági válaszfala­kat akar emelni. Nyugat- és Kelet­Európa közé. Hogy a kialakulás szük­séges, az ma már nemcsak a kelet­európai gazdasági és politikai szakér­tők állítás-1- igazolja, de bizonyítják art Blaisdell és Harrimann legutóbbi kétségbeesett nyilatkozatai is. A két amerikai politikus, kik még nem Is olyan résren. mint a Marshall-terv fö­hirdetői tették Európában nevüket hír­hedtté. kijelentései nem jelentenek semmi mást, mint azt, hogy a mai vi­szonyok fenntartása és a Marshall­terv közreműködése mellett Nyugat­Európa biztos úton he'ad a teljes gaz­dasági összeomlás felé. HHUMHHHH __ Több külföldi nagy tejcsarnok hanghullámmal szeparálja a tejet. Ezt úary hajtják végre, hogy a tejen hanghullámokat vezetnek át, melyek a tejben lévő zsírgömböket összeve­rik és kiválasztják. További előnye ennek a módszernek, hogy a tejben lévő baktériumok nagy részét el­pusztítja. Szlovenszkó 700 millió koronás ajándéka a köztársaságnak cialista munkaverseny és Unnak huI íiímai lassan beáradnak az összes üzemekbe. Meg keV. említeni a vrút­kyi és zvoleni javít órn,vh"lveket "melyek igazán példásan dolgosak és rengeteg nyersanyagot takarítót tak meg munkájuknál. Szlovenszkó legjobb üzeme ma. kétsépHvül a írna vai Kovosmalt. amelynek egyik-má­sik osztályán igazi sztzhinovi ered­ményeket értek el. Ezeket a hatalmas összegeket termelékenység növelésével, a gyár­tási költségek csökkentésével és ma pávai a nagyobb iramú termeléssel érték el. Sok anyagot takarítottak meg. amit azelőtt a szemetesgódriik mélyébe dobtok és amiből ma útabb iparcikkek kérzü'nek. A pSrtkong­resszus az erőknek est a termékeny versengését továbbfejleszteni kíván ja és újabb nemes erőfeszítésre szó­lít fel. A kommunisták nem szoktak győzelmi babéraikon pihenni, hanem tovább munkálkodnak, hogy napról napra, évről évre megjavuljon a dol­gozók helyzete. Ma már pontos normáink vannak Az egész köztársaságban kb. 5 mil­liárd koronát adnak a dolgozók és ez az Össr.ep többet jelent, mint akármi­lyen belső vagy külső kölcsön. De ezek a számok csak a jól sikerült start eredményei. A munka tovább folmk és bemutatjuk. a vilávnak. hogy mire kévés a, tőkés kizsákmá­nvolás alól felszabadu't munkásosz­tály. A szocialista munkaverseny mi­kéntje és hogyanba ma. már vem kö­dös dolog. Az i'frmek eddípí ered­ményei ezt a vroblémát teljesen fel­tárták előttünk. Ma már pontos normáink vannak, t.n tudjuk a-t. is. hogy ezeket, a nor­mákat. {» túl fogjuk szárnyain*. H" ff? l p17-es. tehát a. háború előtti ma­aántóké sebnek végzett munka pro­duktivitását 1 00 ryontban j*'öiiilk meg, akkor az 1947-es év 6fagos munkateljesítménye 127.4 pont, <rr l!)4*-fs esztendő átlaga pedip 123 pont. ts ha az ötéves terv első esr­t^ndefértek vto'.'ó, mércrusi je 1 evé­sét nézzük, láttuk azt, hogv a ter­melékenység 131 pontra uirrott. F.z.ek nem rruszta számok, de súVos bizo­nyítékok. amelyk azt ionrolfák, hogy a v Api demokratikus állam, munkása tudja. hOfut kinek doloozik és tudja, hogy miért do'.pozík. Ha csak azt a tényt vesszük tekintetbe, hogy vé­v~em hónapokkal előbb teljesí­tette a beruházási építkezéseket, mint pl. a breznói htdüzem. rnnu a vv­chovi pumiavár, röptöv látjuk, hoay ez nz eredm^nu az ötéves tervet «fj«/0i»#w»yi idővel löki előre. Ka szá­mításba. vesszük azt. hopv a ruíOm­heroki Solo-pavírpvár ecnie.tl'*n újí­tása. az v. n. kérepfrftSpén 30 em­ber munkáját véori el px/orsa-bb idő alatt vagy pl. hogy a papírüzemek­I HI H HIII III It W«M<M Mm <H 4W «t << m mi A nagyhatalmak Bizoniában a nagy­tőkét segítik A nyugati hatalmak megszálló parancsnokai Németországban rendeletet bocsátottak ki, amely­ben kötelezik Bizoniát, hogy a nyugatnémet bányák veszteségét, 34,GOO.OOO márkát, saját költség­vetéséből megtérítse. A kormány­zó most elutasította a Kettős­övezet parlamentjének javaslatát, hogy a bányáknak ezt a vesztesé­gét a más bányák hasznából té­rítsék meg. Fritz Rische kommu­nista párti képviselő megállapí­totta, hogy Bizonia ezévi költség­vetési hiánya a 150 millió márkát is meghaladja. Az Indonéz köztársaság elismerését követelik a holland kommunista képviselők A holland képviselőház kom­mun'sta képviselői határozati ja vaslatot terjesztettek elő, amely­ben követelik az Indonéz köztár­saság független államkénti elis­merését és a holland katonaság Indonéziából való visszavonását. A képviselők javaslata ezenkívül követeli, hogy a holland katonák­nak embertelen viselkedésének kivizsgálására küldjön ki a parla­ment egy bizottságot. (Folytatás az 1-ső oldalról.) ben a tőzeget használják fel a gyár­tásban, akkor rögtön látjuk, a ter­melési erőknek mekko>-a fejlődését hozta meg ez a verseny. Látjuk, hogy a tömegek már moz­gósítva vannak és nincs messze az idő, amikor mindenki belekapcsoló­dik ebbe a versenybe. Ugyanekkor nagyon fontos és ége­tően sürgős változásokat kell végre­hajtanunk. Űj bérrendszert kell al­kotnunk, mert az eddigi fékezi a munkát. Az eddigi bérrendszer sze­rint csak 25 százalékkal kereshetett többet a munkás az a'aobérnél. Az egész munkaverseny sarkalatos kér­dése ez, mert fontos, hogy a mun­kásságot anyagilag is érdekelje a ver­seny. Az élmunkásoknak tisztelet és meg­becsülés jár. Népszerűsítenünk kelt őket, mert az élmunkás a szocializ­mus győztes csatájának élharcosa. Szioveiiszkón 17 ezer élmunkás dol gozik. 17 ezer elsővonalbeli harcos. 17 ezer kiváló kommunista. Becsüljük meg őket. Ne felejtsük el, hogy a szlovenszkói viszonylat ban ez még csak az első harcos mun kásnemzedék. Hiszen ipari munkás• Ságunknak több mint fele még csak nemrég hagyta ot a falut. A •teljesített kötelezettségeknek ez az örömteli mérlege boldog büszke séggel és lelkesedéssel tölt el ben niinket. Munkásosztályunk érett jövő feladataira és útmutatást nyújt a többi dolgozóknak is. Így dolgoz­zatok, így kell dolgoznotok, ha azt akarjátok, hogy tiétek legyen a jövő. Az egészségügyi megbízott középszlovenszkói körútja Polák Milán egészségügyi meg­bízott dr. Prikazsky az egészség­ügyi megbízotti hivatal IV. ügy­osztályának vezetője kíséretében hivatalos körútra indnlt, melynek során meglátogatta Középszlo­venszkó kórházait és gyógyfür­dőit. A lőcsei állami kórház meg­látogatása után, ahol jelenlétében gyermekgyógyászati pavillónt nyi­tottak meg. Rozsnyóra utazott az egészségügyi megbízott. A rozs­nyói tartózkodása alatt az ottani állami kórházat látogatta meg, ahol a legnagyobb rendet és tisz­taságot tapasztalta. Az egyes járási nemzeti bizott­ságok és az egyes kerületi nemze­ti bizottságok mellett járási és ke­rületi egészségügyi bizottságot lé­tesítenek. Ezeknek hivatása az lesz, hogy a járásban, illetőleg a kerületben lévő kórházakat he­lyesen irányítsák. Máj-us 17-én, kedden Polák egészségügyi megbízott Rima- j szombatba utazott, ahol dr. Val­lach állami kórházigazgató ünne­pélyes fogadtatásban részesítette, A megbízott itt is mindont a leg­nagyobb rendben és tisztaságban talált s a legnagyobb elismerését fejezte ki. Május 18-án, szerdán, Szlo­venszkó egyik legrégibb kórházát a banská bystricait látogatta meg a megbízott. Ugyanaznap az Ifjú­sági Vasútvonal brigádmunkásai­nak egészségügyi állapotáról ér­deklődött a Vasútvonal vezetősé­génél Az Ifjúsági Vasútvonalon meggyőződött a megbízott az itt uralkodó rendről, pontosságról és egészséges életmódról. Az I. V. vezetőségének vallomása szerint a balesetek száma a br'gádcsok szá mához viszonyítva, nagyon el enyésző. A brigádmunkások i megbízottal folytatott beszélgeté­sükben legnagyobb megelégedé­süknek adtak kifejezést. Függetlenséget követel a volt olasz gyarmatok népe Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek politikai bizottságában nagy vi­ta folyt a volt olasz gyarmatok kér­désében kidolgozott albizottság! ja­vaslatról, amely — a gyámság örve alatt — az imperialisták kezére akar­ja játszani a volt olasz gyarmatokat. A vitában sok küldött megállapí­totta. hogy az albizottság javaslata 02 ENSZ megkerülésével és a volt olasz gyarmatok népei függetlenségi követeléseinek teljes mellőzésével jött létre. A Líbia felszabadításáért küzdő bi­zottság képviselője kijelentette: Líbia népe nem felejtette el a harmincéves olasz uralom szenvedéseit. Amióta ismertté lett Bevin és Sforza megál­lapodási Tripolitániáról, a nép tün­tetésekkel küzd e tervek ellen. Erit­rea megbízottja hangeúlyozita: Erit­rea lakossága egyöntetűen tiltakozik az ország felosztása ellen s ha most' nem kaphat függetlenséget, akkor Frltreának az ENSZ gyámsága alá helyezését kívánja. Szomália küldött­je hasonlóképpen tiltakozott a javas­lat ellen, hangsúlyozva, hogy az ellenkezik az ENSZ a.lapokmányával és veszélyezteti a békét. Katz-Suchy lengyel megbízott ki­jelentette: támogatja a szovjet javas­latot, amely Líbiának öt év múlva, a többi volt olasz gyarmatnak tíz év múlva biztosítaná a függetlenséget, addig pedig az ENSZ gyámsága alá helyezné a területekét. Az egyiptomi megbízott közölte, hogy az angol-olasz alku eredménye­képpen egyes olasz gyarmatokon mar meg is indult az ellenállási mozga­lom. Turassenko ukrán megbízott rámu­tatott arra: az USA, Anglia és Fran­ciaország közös alkuja lehetővé teszi, hogy az angolszászok e területeken messzemenő gazdasági és satratégia: intézkedéseket tegyenek, amelyek végrehajtása után az 195Í-ben létre­jövő olasz gyámság nem egyéb pusz­ta látszatnál. Gromiko beszéde az ENSz-ben az ujság­trösztök háborús propagandája ellen Az ENSz közgyűlésének teljes ülé­sén a tájékoztatás szabadságáról szó­ló javaslatot vitatták meg, A vita során Gromiko, a Szovjetúnió fő­megbízottja nagy beszédben fejtette ki a szovjet álláspontot. Mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás szabadságának kér­dése elválaszthatatlan a békéért folyó küzdelemtől. Rámutatott, hogy az angolszász egyez­mény-tervezet megkönnyítené az amerikai ujságtrösztök háborús pro­pagandáját. A tervezet szerzői fel sem teszik a kérdést: hogyan kellene küzdeni az angol-amerikai sajtóban garmadával megjelenő lelkiismeret­len és hazug szovjetellenes tájékoz­tatás ellen. A fasizmus elleni küzde­lemre is hiába keresünk a tervezet­ben felhívást. A szovjet sajtó egészen más célo­kat követ. Közismert tény, hogy a szovjet sajtót teljesen a nép irányít­ja és következetes, tzaka-cLailan küzdel­met folytat a békéért és « bizton­ságért. A szovjet lapokban, könyvekben, fo­lyóiratokban nem lehet háborúra uszító felhívásokat találni! Befeje­zésül még egyszer kiemelte Gromi­ko, hogy mivel a tervezet a béke ellen irányuló hadjáratot akarja leplezni, azért a szovjet küldöttség azt nem fogadja el. A szavazásnál újra működésbe lépett az amerikai szavazógép és a közgyű­lés elfogadta a javaslatot a Szovjet­únió és a népi demokráciák szavaza­taival szemben. Jellemző azonban, hogy 18 ália m kiküldötte tartózko­dott a szavazástól. Az ENSz-hez kö­zelálló körökben rámutatnak, hogy az egyezménytervezetet, annak elfo­gadása ellenére, sok állam nem írja majd alá, mert az a kis országok sajtója és rádiózása ellen irányul és alkalmas arra, hogy segítségével az amerikai hírverés beavatkozzék akis országok ügyeibe. Jilemnickí meghalt Alig adtunk hírt a magyar iro­dalom és kultúrális élet kimagas­ló alakjának, Balázs Bélának hir­telen haláláról, újabb megrendítő gyászesetről kell beszámolnunk olvasóinknak. A halál ezúttal a szlovák irodalomnak egyik legki­válóbb vezető egyéniségét, Peter Jilemnickyt ragadta el az élők sorából. A halál Moszkvában ér­te a nagy szlovák írót, ahol a köz­társaságot kültúrköveti minőség­ben szolgálta, fáradságot nem is­merő szocialista munkájával. Peter Jilemnickí'/ 1901 március 18-án Csehországban született a Z samberk melletti Kytperken. Atyja mozdonyvezető volt. A gaz­dasági középiskola befejezése után 2 évvel, 1921-ben tanítói képesí­tést kapotta levícei tanítóképző intézetben. A képesítés megszer­zése után 1923-ig a IX. határva­dász zászlóaljnál teljesített kato­nai szolgálatot. A katonai szolgálat után Tur­zovkán tanítóskodott, ahol hiva­tásán kívül, mint a Csehszlovák Kommunista Párt példás tagja, a nép szociális nevelésének szentel­te életét. A falusi lakosság nyo­mora arra ösztönözte Peter Jilem­nickyt, hogy a nép baján segít­sen. Fáradhatatlan munkájáért nagy szeretetben részesült. 1926-ban Szovjet-Középázsiába utazott a nagy író, ahol az ottani szlovák telepesek között műkö­dött. A Szovjetúnióban való tar­tózkodása sok szocialista beállí­tású műve tárgyául szolgált. 1927­ben a párt a mOszkvai Újságíró iskolába küldte tanulmányútra, ahonnan egy év múlva hazahívták. Hazatérte után a Pravda főszer­kesztője volt. Később még két­szer látogatott el a Szovjetúnióba. Látogatásai során főkép a Balti­tenger környékét kereste fel. 1939­ben kommunista magatartása miatt Csehországba kellett mene­külnie, ahol mint tanító résztvett az illegális mozgalmakban. 1942­ben a Gestapo hordái leleplezték és Pardubicén börtönbe vetették. Később 8 évi büntetőtáborra ítél­ték, ahol a hős szocialista 1945-ig szenvedett. Hazatérte után testileg megtör­ve, de. annál nagyobb lelkierővel fogott tönkretett hazája újjáépíté­séhez. Később a Szlovák Nemzeti Tanács tagjává választották. 1948 elején csehszlovák kultúrattasé lett Moszkvában. Jilemnickyt lelkes írónál több­nek kell tekintenünk. Nézetét, szocialista gondolkodását és esz­méit művein keresztül juttatta el a néphez. A nép között járt, is­merte elnyomatás alatti nyomorát. Műveivel lelket öntött a dolgo­zó népbe és kifejezésre juttatta., hogy eljön a z idő, eljön a hajnal, amikor a proletárok napja is fel­kel. Nem vagyunk elveszve! A Csehszlovák Kommunista Párt nagy szövetségesével, a Szovjet­únió segítségével kiharcolja dol­gozó proletárjai számára a jogot, a békét, az egyenlőséget — a szo­cia.lizm.ust. Jilemnickí/ művei « proletár irodalom gyöngyeivé váltak. Legfontosabb és legjelentősebb munkája: A győzelmes bukás. Visszatérés, Zengő lépések, Töret.­'cn föld, Egy darab cukor, Króni­ka, stb. Jilemnickí halálával egy fényes csillag esett le a szocializmus egé­ről. Ez a csillag, mely a csehszlo­vákiai munkásnép vezércsillaga volt, az utat. mutata a haladás s a szabadság felé. Petpr Jilemnic­ky meghalt, de munkája, emléke a dolgozó nép lelkében tovább él.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents