Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-12 / 27. szám, csütörtök

ma méjms n Ili SIS? Május 12, csütörtök. A nap kél 3 óra 19 perckor, nxmgszik 20 óra 34 perckor. A római katolikus és a protestáns naptár szerint Pong­rác napja van. m Francia njsághfr: Plerre Púval, a Moulin Rougebsri most fellépő nagyhírű fakír többek között új­ságokat is lenyel, teljes vasárna­pi számokat, a vaskos szórakoz­tató melléklettel együtt. Jó étvágyat! • Kertéseefc, mezőgazdák, vigyá­zat! Rániktörtek a íagyosezentek. éjjeli fagyveszély! Ellenintézke­dések sürgősen foganatosítandók! • Egy aimerlkai mű gyűjt Snek fel­ajánlották Csankajsek portréját. — Ugyan, ugyan — mondja a yenki — ezek a kínaiak olyan egyformák! Honnan tudjam, hogy ez a kínai elnök? — Abból — feleU. az eladó —, hogy ez a kínai speciel mindkét kezével az elnöki székbe kapasz­kodik. — A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­íók Kultúregyesülete, f. hó 8-iki arámban közzétett felhívás kiegészí­téséül közli, hogy minden hétfőn és szerdán reggel 8-tól, d. u. 6-ig jelentkezhetnek Bratislava, Rázusovo, mindazon kultúrmunkások, kiknek egyébként d. u. 4-ig nem áll módjuk­ban a jelentkezés — Fogadás Izrael prágai követsé­gén. Izrael követe, Ehud Avriel szer­dán Prágában a nemzeti ünnep első évfordulója alkalmából fogadást ren­dezett. A fogadáson résztvettek dr. Clementis, dr. ing. Slechta, J. Ploj­har, dr. Neuman miniszterek, továbbá gen. Drgac, dr. Vacek polgármester, ár. Rais, az elnöki iroda főnöke és a politikai és gazdasági élet sok kiváló­sága. — A bratislavai szállodai- és ven­déglői alkalmazottak iskolázása. A ROR kultúrpropaganda osztályával va­ló megegyezés alapján a bratislavai Kriván szállóban a vendéglő- és szál­lodai iparban foclalkoztskstt alkalma­zottak résére politikai iskolázást tarta­nak. A vendéglő- és szállodai alkalma­zottaknak uryatis eddig nem volt alkal­muk semmiféle iskolázásra — Mexikó értelmisége tiltakozik Franco állatiasságai ellen. A spa­nyol kormányhoz küldött nyílt levelükben tiltakozásukat fejezik ki a diktátor tettei ellen, me­lyekkel mindennemű haladó szel­lemet és szocialista mozgalmat elnyom. A nyilatkozatot Mexikó legnagyobb festőművészei: Diego Rivera, Dávid Alfaro, Siqueiros. Fernando Gamboa és írói Jósé Mancisidor, Martin Luiz Guz­man és V. M. Villasenyor, a mexikói kommunista párt t tkára írták alá, Mexikó ifjúsága nevében pedig Ma­nuel Popoca, az ifjúság szövetsé­gének elnöke. — Nemzetközi békedíjjtitalom­ntal tüntetek ki azt a filmet vagy irodalmi művet, amely leg­nagyobb mértékben hozzájárul a nemzetközi egyetértés megterem­téséhez. A békedíjpályázatot a párizsi békekonferencián hirdet­ték ki. Háromféle díj lesz, me­lyekkel a világkongresszus elöl­járósága tünteti ki a legjobb mű­vek szerzőit. A díjak magassága meghaladja az 5 milliót. — Paul Robeson, a híres néger énekes $ napokban Stockholmban koncertet rendezett. Abban a pil­lanatban, amikor az orosz him­nusz éneklésébe fogott, leírhatat­lan lárma keletkezett. Robeson a svéd reakciósok provokációs ma­gatartására nagyarányú beszéddel válaszolt. Kijelentette, hogy ro­konszenve a Szovjetunió iránt törhetetlen és békeszeretete csak a Szovjetúnióban talál visszhang­ra. Ö művész, de neki is van szí­ve és agya, tehát ő is látja az imiperialisták helytelen politiká­ját. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: „A négerek csak a Szovjetúnióban járhatnak olyan felemelt fővel, mint az or­szág bármely népe. Erre másutt nincs joguk." Beszélgetés a területi konferencia magyar Az elsö területi konferencia vitá­ja kapcsán alkalmunk adódott a ma­gyar küldöttekkel beszélgetni. Mind­hárman a becsületes, harcos és tán­toríthatatlan kommunista megsze­mélyesítői. A dunaszerdahelyi Bugár Titusz elvtárssal kezdjük beszélge­tésünket. — Bugár elvtárs, mondj valamit magadról. Hogyan kerültél a moz­galomba és milyennek látod a ma­gyar dolgozók mai helyzetét? — 53 éves vagyok. 1925 óta párttag. Azt a megtíszteletetést, hogy résztvehetek a konferencián, annak köszönhetem, hogy sokat olvastam és tanultam. Mindig a baloldalon és a tiszta úton halad­tam. A természetem, hogy nem látom mindenben a rosszat, hiszek a dolgok jó kifejlődésében. 1919 óta vagyok bolsevlkl. Mint vörös katona résztvettem a forradalmi harcokban és azóta vagyok a kom­munista gondolat katonája. Saj­nos, már nem vagyok fiatal, a mes­terségemben ls dolgoznom kell, hogy megkeressem kenyeremet, de szeretnék még többet dolgozni a közös ügyért, mert tudom, milyen szükség van megbízható segítség­re. — Jelenleg Járási alelnök va­gyok, a párt járási szervezetének • második alelnöke és a szakszerve­zet vezetőségének a tagja. Aes vagyok, a Novdomnál dolgozom, amely az új szocialista építés ke­retén belül työkfarmokat és rt'sz­nóhízlaldákat épít. A szocialista verseny a mi mnnkaszervezetttnk­ben nincs még ke'ioen előkészítve, de keresztül fogjuk vinni termé­szetesen mielőbb. — A magyarság egyenJoFtf«á~á­val az a véleményem — folytatja — hogy eredményekhez jutunk. Ijraz. hogy most még nehézsé­geink Is vannak, de I© fogjuk sr.o­kat küzdeni. W^r a flatalofc »s lát­ják, hopy jó úton haladunk, csak iskolázni, oktatni, nevelni kell őket,. Ha a káderek megleszek, nagy tömegeket lehet megnevelni. A magyarsáfrnak nr.<rj része mé» a kispolgári Ideológia rabja és ezekkel nehezen boldogulunk. Azok, akik Csehországban voltak, fpIvlIá»os«xTnttihbak. Az egyik például Így nyilatkozott: ,.TTi nem lett volna február és nem lett v»T­na Gottwaíll e'vtárs, úry ma Js nagyon kilátástalan volna a hely­retünk!" Különös érdeklődéssel kezdjük el beszélgetésünket Z s i g ó Márta ros­ticei (nagymagyari) elvtársnővel, aki az egyetlen magyar női kikül­döttje a konferenciának. — Az én mclsmerkedésem a kommunista eszmével a szere'em­nel kezdődött, — mondja. — Fér­jem, aW lelkes kommunista volt, udvarolni kezdett nekem és a szo­kásos bókolás és széptevés helyett magyarázni kezdte, nekem a kom­munizmus értelmét és célját. Meg­értettem őt és rövidesen arra a meggyőződésre jutottam, ho-.v nekem ls be kell lépnem a pártba ós segítenem kell munkájában. S4 éve vagyok párttag. Jelenleg já­rási alelnök vagyok. Minden mun- , kában résztveszek, minden igye­kezetem az, hogy a nőket is bele­vonjam a szocialista munkába. Ez még egyelőre nagyon neheze* megy, de bizakodó vagyok és az idő megmutatja majd nekik is rö­videsen, hogy ez a helyes út. • vsrvrr. t tön beléptem a kommunista párt­ba. A pártigazolványt 1921-től kap­tam meg, katonai éveimet ls be­számították. 1938-ig tevékeny tag­ja voltam a pártnak. 1930-ban pártelnök lettem és később a kom­munista párt képviselője a járási testületben. J 938-ig dolgoztam oda­adóan és aztán hat évig a.z illega­litásban levő elvtársakkal állan­A r v a I József földműves elvtárs ! a másik rokonszenves magyar ki­küldött, aki a munkáselnökségben ; foglal helyet és akit már az új terü­leti választmányba is beválasztottak, így nyilatkozik: — 1919-ben beleptem a szociál­demokrata pArtT>« és 1920-bwi j Hradee Krá! svába vonultam be a ! csehszlovák hadseregbe rendes katonai SKol-fflatr*. Ebben az Idő­ben a IremrnunlstAk Mváltmk a szo­cUUtinnelcwta pártitól. — ISSü-bea leszereltem ís rög­dóan kapcsolatot tartottam fenn. 1945-ben, a felszabadulás után azonnal új raf el vételemet kértem és 1947 óta Ismét tagja vagyok a pártnak. Minden tehetségemmel és erőmmel szolgiáJom a szocializmus ügyét. Állandóan magam előtt lá­tom felejthetetlen harcos és mun­katársamat, Stelner Gábor elvtár­sat, akinek szelleme minden mun­kámban vezet, ha már a fasiszták kegyetlensége miatt nélkülöznünk kell pótolhatatlan munkáját. a külkereskedelem részére Kas-Prága. — Az Kxtko vállalat amely a bőr- és gummigyártmányok behozatalával és kivitelével foglalkozik, átvette a védnökséget a gott­waldovol kereskedelmi akadémia fölött. Az akadémia a következő iskola­évtől kezdve csal? a külkereskedelemben elhelyezkedő fiatalemberek ta­nításával fog foglalkozni. Már ebben az esztendőben is kiválasztották a kereskedelmi akadémiák negyedik osztályénak legjobb növendékeit és megkezdték további iskolázásukat. A következő iskolaévtől kezdve a cseh országrészekben három akadémia nyüik meg, míg Szlovenszkón c-ry. külkereskedelmi iránnyal. Ezeken az akadémiákon azonkívül egy­és kétéves tanfolyamot nyitnak az idegennyelvü levelezők és levelező­nök számára. Az iskolákon a legjobb szakemberek fognak tanítani. Tö­rődnek majd azzal is, hogy a szakiskolák diákjai a legszűkebb érintke­zésbe kerüljenek saját szakuk gyakorlati dolgozóival, hogy minél előbb előkészülhessenek az összes feladatok elvégzésére. Ezeken a tanfolyamokon természetesen csakis kiváló tanulók ve­hetnek részt, akik eltekintve attól, hogy kitűnő nyelvérzékük van, meg­értik azt is, mily fontossággal bír a külkereskedelem népi demokráciánk szempontjából. A tanfolyamok egyedüli szempontja elsőrangú munka­erőket nevelni és kiképezni — Az osztrák hivatalok a közel­zelmultban azzal a kérdéssel fordultak az amerikai hivatalokhoz, hogy adják ki a háborús bűnöst, dr. Gustáv Schaell volt gauleitert, aki felett az osztrák kormány akar ítélkezni. Az amerikaiak válaszukban az osztrák kormány kérését elutasították. — A volt politikai foglyok nemzet­közi szervezetének végrehajtó bizott­sága Varsóban időszaki konferenciát tartott. A gyűlésen elhatározták, hogy csatlakoznak a párizsi békekongresz­szus nyilatkozatahoz. A vezetőség fel­hívta az összes volt politikai foglyo­kat, hogy minden országban rendezze­nek tömegtüntetéseket az új háborús uszítók ellen. — A Délafrikai Ünió neofasisz­ta min szterelnöke, dr. Maian de­krétumot adott ki, mellyel betilt­ja Paul Robeson néger énekesnek Air kába való beutazását, vala­mint dalainak gramofonon való já's ás.'t. A neofasiszta minisz­erelnöknek Robeson így felett: Már átéltem hasonló eseteket, a háború idején a norvég hitlerista bérencek szintén betiltották da­la'mat és azoknak hanglemezen való közvetítését, ez azonban nem jelentette elnémulásukat A Olvasóink fígyeimébo Kedves Olvasóinkhak megkönnyítjük az apróhirdetések feladását. A követ­kező helyeken rendeztünk be apróhir­detésgyűjtő állomásokat: József Barényi, könyvkeresk., Tren­cín. Alxbeta Chrapková, könyvkeresk., Cadca, Mestsky dom. Dunaj könyvkeresk., Roiiíava. Dunaj könyvkeresk.. Nővé Zámky. Dunaj, könyvkereskedés, Zilina. Alexander Gergely, könyvkeresk., PleSivec. József Holas, könyvkeresk., Trenü. Teplice. Michal Hrabíák, trafik, Bratislava, Benesova 35/a Ján Kolesár, könyvkeresk., Moldava n. B. József Oravec, trafik, Bratislava, Ulica C. A 25. Journal, ujságárúsítás, TopoFcany. Pravda fii. adm., Banská Bystrica, Masarykova 8. Pravda fii. adm., KoSlce, ítefárri­kova c. 95. Pravda könyvkeresk., Komámo, Masarykova c. 33. Ján Payer, KoSlce, Kováíska 33. Alexander Seiler, papírüzlet, Micha­lovee, Stalinova ul. Zoltán Sacher, ujsígárusítis, Luée­nec, Mereskovského 26. Weiss Berta, könyvkeresk., Bratisla­va, Leningradskú c. 10 Hajdú Stefan, Kral*. Chlumec, Nár. Pravda fii adm., Nitra. povst. 46. Ezen apróhlrdetésgyGjtS Momisok szolgálati igénybevételét figyelmükbe ajánljuk. nép annál nagyobb érdeklődés­sel hallgatta a fasiszta bérencek tudta nélkül. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy egész Afrika népe továbbra is hallgatja dalai­mat. Betiltásuk elenyésző cse­kélység azokhoz a kegyetlensé­gekhez viszonyítva, melyeket Délafrika több mint 8 milliós né­pe Malannak, terroristáinak és rendőreinek k&szönhet. Ahelyett, hogy Beviri és Schuman urak az Atlanti paktum aláírása végett Washingtonba utaznának, inkább Maian barátjukat látogathatnák rheg, hogy meggyőződjenek Afri­ka demokratizálásának szüksé­gességéről. >I W>MHM ti mH II H III MHW »I Mt Ml t li m»t — Tudna nekem száz koronát köl­csön adni? — De hiszen én magit nem ls is­merem ... — Éppen azért! Mert aki Ismer, úffjtem adl Petrád Bálint: MÁJUSI /ÁlEK Délután volt. Hegykőziék udvarán viáam zajjal gyermekek bújócskát jauzottak. A hunyó a tavaszi fára .uDUizzKOáva magaoan szarna ugatott, a többiek azalatt az istállóba, <J> sza i­iiMKUzaí moue vagy peaig a* uauar sarkaoan tuiyyoti üres szekér atá oujlax.. Azt an keresesüKre indult es na vaiaui.eiyiK.re raai-cadt, a játék iz­galma joíytatodott, mert mind a ket­ten, utánuk majd a többiek is a vi­rágzó fa felé futottak, hogy mielőbb verjek a fa törzsére a három ütést — és akit a hunyó megelőzött, annak kellett a következő menetben huny­nia. Azzal meg mit sem törődtek, hogy néha apró lábukkal a terebé­lyes tehénlepényekbe cuppuntak. Csörge Bandi ki sem mozdult rej­tekhelyéből. Ügy elbújt, hogy a töb­biek észre sem vették, hogy hol van. Felmászott a szalmalzazal tetejére ét onnan állandóan a szomszéd udvar felé bámult, ahol három fiúcska ját­szadozott a gondozott, virágápyak* kai díszített kertben, ők nem bújócs­káztak, nem voltak porosak, sem fol­tosak, mint ezek a kis parasztgyer­mekek. Bandiban nagy vágy ébredt. AM égen szelíd bárányfelhők úszkáltak. A nap meg nyugovóra készülődött, égen szelíd bárányfelhők úszkáltak. Még az idő is oly barátságos volt. Lassan lemászott a kazalról, a kerí­téshez settenkedett. Gyermekszemét a réshez nyomta és úgy nézte az úr­fiakat, akik fparipán lovagoltak, kis ostorral verdesték a fehérre fes­tett csikó lábait é« légpuskával lövöl­döztek. — Jancsi'... Jancsi! — suttogta kérőén a résen át Bandi. Kiss szá­zados fiát hívta. _ Jancsi, gyere ide... — Mit akarsz? — Engedj be hozzátok, szeretnék veletek játszani... Bandi izgatott lett. Félt a választól, hátha nem engedi be. A bankos fia, Sanyi sunyin, igenlően intett Janesi felé. — Na fó, gyere, ...Ae mord meg előbb a lábad.' — mondotta végre a* úrfi. — Mingydrt ffisüvök} — kiáltotta boldogan Bandi és már futott is « kúthoz, hogy megmossa porot lábát. Hiába kiáltottak utána a társai, hogy ő a hunyó, — megyek a szdzadosék* hoz 1 — felelte vissza hetykén és lábát meg sem törölve futott ki H utcára, hogy bemehessen a festett fa­csikó birodalmába. Kapujuk előtt azért m*fjreme0*t1. napbarnftotta lábára nézett, mely még most is piszkos volt, maid fol­tos, földszínű nadrágjára tekintett. Kezével elkezdte gyorsan porolni, i* hiába tette, azon úgysem segített. Megnyomta a csengőt. Végre kitárult az igezi botdorruffr nak vélt ház kapuja.. Jancsi nyitotta ki, a másik két gyermek a kapu mö­gé bújt­— El gi/ütfem — mondotta szégyen­Iffsen, lehajtott fejfel Bandi. — Csak gitere beljebb, ott a eirtkó, ni,... lovagold meg ... — hívogatta Jancsi. Bandf arra mosolygóssá vált. Véart teljesülhettek vágyai és örömmel in­dult befelé. Alig tett Bandi pár lépést, Bantü felemelte ostorát is végigsuhintott« kis parasztfiún. — Nesze! Kell neked fac*W! GM te! G^l! — és rávágott még egyszer Bandira. Szegény Ra-vM futásnak eredt A Boldogságot rejtő kapu becsapódott mögötte. Az úrfiak hangos zsivaj közepette folytatták játékukat. Bandi keze a testéhez tapadta szorult ökölbe. Szemében ktnny csil­lonott. ugyan, de nem sírta el ma­gát. Visszatartotta gyermeki fá.kial­ma egyetlen mecmirilatkozásái. Tár­sai elébe jöttek és kézenfogfák.Virz­szamentek egi/Utt az udvarba, hol eddig oly boldogan szórakoztak. Könnyekel küzdve emelte fel vég­re Bandi fenyegetően a karját. — Megálljatok, visszaadom nek­tek, de igaz ostorral! — kiáltotta A többiek hallgattak: komolt«Je voltak. Egyikük sem gúnyolta Ban­dit, hogy kár volt az úrfiak közi keverednie. Megértették, ennek Ipy kellett lennie. Bandinak is meg kel­lett tanulnia, hogy elválaszthatatla­nul közéjük tartjeik. h *+ » V v «• » — Köszönetet mondok minden ro­konnak, ismerősnek, a bratislavai Szt Vince egyesületnek és mindazoknak, akik szeretett férjem halála alkalmá­ból részvétüket fejezték ki. Köszö­nöm továbbá férjem lelkiüdvéért el­mondott imádságokat. Júlia Antalko­vicotá. ű—54 k A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents