Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-12 / 27. szám, csütörtök

4. UJSZG1949 május 3 fl kis- és középparaszt hivatása a népi demokratikus államrendszerben A TRAKTOR ES A FALU Az ötéves terv meghirdetése a mezőgazdaságban, mezőgazdaságunk forradalmasítását jelenti. Ha a mezőgazdasági többtermelés szükségességét hangsúlyozzuk, akkor meg kell adnunk a kis- és kl zépparasztságnak mindazokat az előfeltételeket, amelyek a termelő munka mellett a többtermeiés lehetőségét biztosítják. Szükséges ugyanakkor az is, hogy a nyújtott kedvezményeket és lehetőségeket a kis- és középparasztság kedvezően fogadja s azoknak előnyeit a legmesszebbmeníen kihasználja. így állunk mezőgazdaságunk gépesítésével is. Nem elégséges pusztán az, hogy az állam a mezőgazdasági termelés racionizálása szempontjából traktorállomásokat létesítsen, de elsőrangú fontossággal bír a«, hogy ezeket az adottságokat százszázalékosan ki is használja. Az ö éves terv megvalósításával a falu elmaradottságát kívánjuk megszüntetni és hazánkat korszeiű mezőgazdasággal rendel kező állammá kívánjuk fejleszteni. A bratislavai területi pártkonferencián Viüarn Siroky miniszterelnökhelyettes beszédében h-ngsú'yozta, hogy az ötéves terv előírásait pontosan kell követ nl'nk és ennek keretében különös hangsúlyt kell helyeznünk a; állcttenyésztésre. A traktorok csak a földműves nép egy hányadánál találtak kellő értékelésre, még ped'g az a tény, hogy a parasztság munkáját t a : tor lényegesen megkönnyíti és korszerű talajmüvelést érünk el vele. A traktcrállomáíok létesítése tahát a dolgozó parasztoknak felszabadulását is jelenti a kulák ok és a falusi gazdagok igauzsorája alól. Traktor, vagy igásállal? Egy közepes lgárökör 8 órai traktor 9 pár munkáját végzi el, ez a 18 darab igásbarom éven ként 1000 q trágyát termel, 8 q trágyával 5 kat. hold földet tudunk rendesen megtrágyázni. Ha a nyolc pár igásállat munkáját traktorral végezzük, akkor helyettük ugyanannyi haszonállatot tarthatunk. Ha viszont a haszonállatnak ugyanannyi takarmányt adunk, mint az igásállatnak, akkor legalább kétszerannyi Ltállótrágyát nyerünk. A gyakorlatban ugyanis bebizonyosodott, hogy egy igásállaf naponta 15 kg istállóírágyát ad, a haszonállat pedig 30 kg-ot A trágyamennyiség így kétszer akkora területre elegendő, mint az igásállatoktól nyert trágyaA kételkedő kisgazda erre bizonyára még tovább szövi a ,,de"-k sorozatát a újabb ellenvetéssel lép fel, hogy a számításból kihagytuk a traktorszántás és a gcp-'müvelés költségeit. Ám tegyünk egy kis számítást. A példának vett 4 kat. holdat 9 pár igásökörrel 8 órai munka mellett tudjuk felszántani. Ugyanezt a munkát egy traktorral végezhetjük el. Kilenc pár igásállat 9x 8 munkaórára van szükség, ami a 80 kös-s átlagnapszámbér mellett magábanvéve jelentős össze get tesz ki. Ugyanakkor vegyük számításba, hogy ha traktorral műveljük meg földjeinkét, igásbarmáinkat haszonállatokkal cserélhetjük ki és a haszonállatok napi tejhozamának értéke továb bi jelentős nyereséget jelent A TRAKTORSZÁNTÁS KÖLTSÉGEIT BŐSÉGESEN BEHOZZÁK A HASZONÁLLATBÓL EREDŐ TÉRÍTÉSEK. De egyebek terén is alig lehet a gépi- és a kézimunka közti külünbséget összehasonlítani, mert a kézimunkával elérhetetlen az az eredmény, amit géppel és a gép mellet dolgozó ember munkájával könnyen elérhetünk. Vegyük a szántást. Elméletben 48 igásló képes annyi mélyszántást elvégezni, mint egy 35 lóerős traktor. Agyagtalajon viszont hasztalan a'carunk igaerővel jó mélyszántást végezni. Az igásló tárcsázási miunkáját egy tarktor minőségileg messze túlhaladja. Ezek az eredmények természetesen a termés mennyiségét növelik és minőségét megjavítják. A (statisztikai kimutatások szerint a gépi munkák 30 százalékos átlagos javulást eredményeznekA traktorállomás nemcsak az állam, de elsősorban a parasztság érdekeit szolgálja összevetve az itt felsoroltakat, kétségkívül meggyőződhet a fenti adatokból a kis- és középparasztságunk és megállapíthatja, hogy a traktcrállomások nemcsak az állam érdekeit kívánják szolgálni, hanem a kis- és középparasztság termelésének növekedését, a termőföld kihasználását, a gazdák helyzetének javítását és ezen keresztül az összpolgáreág életszínvonalának emelését is. Foglalkoznunk kell azonban az zal a kéMéssel is, mi lesz a falusi munkástcmegekkel, akik földdel vagy np*n rendelkeznek, vagy pedig csak oly kismértékben, hogy a falx gépesítésével mimkalehető ég'ík egész kicsire csökken. lg**, hogy a gépek alkalmazásának természetszerű következmén"*, hogy nemcsak igaerőt pótolrfck, de emberi erőt is s ezá tfi az emberi munkaerő felszabadul, ez azonban nem jelenti azt, hogy állami berendezésünk az ítvy felszabadult munkaerőket nem oudná foglalkoztatni. A kisés közepparasztság soraiból munkaerőket az állami birtokok vagy s% ipari termelés tárt karokkal *ogja fogadni. Az elmúlt hetek során azért jelent meg a mezőgazdasági idénymunkásokra vonatkozó miniszteri rendelet amely az állami mezőgazdaságokban dolgozó tömegek munkarendjét és bérét van hivatva rendezni. Ez a rendelet már minden bizonnyal ismeretes a falu népe előtt és a számadatok arra mutatnak, hogy az egészen vagy részben felszabadult munkaerők megtalálják számításaikat az állami mezőgazdasági birtokok keretén belül. A kis- vagy középparaszt, aki az évnek nagy részén át munkahiáiy miatt idejét és alkotóerejét kellőleg.kihasználni nem tudta, ma a szocialista mezőgazdasági termelés rendszerében megtalálja a módját hogy munkaerejét 100%-osan kihasználva, maga és családja életszínvonalát felemelhesse és ezzel maga is részese legyen annak a nagy és történelmi fontosságú munkának, amelyet népi demokratikus rendszerünk a szocializmushoz vezető útján, az ötéves terv keretén belül magának és minden dolgozó polgárnak kijelölt. »» Hogyan keltették életre a dél gyümölcseit a rideg orosz éghajlat alatt Micsurinról, a nagy orosz biológusról Olvasóink bizonyára keveset hallottak Micsurinról, a híre* szovjet tudósról, aki Szovjetoroszországban végzett kutatásai során valósággal új növényeket teremtett. Még az első világháború előtt Kozlov városa közelében élt és tanult egy törhetetlen akaraterővel rendelkező ember. Bogarasnak tartották, mert vasúti hivatalnok lé tó re otthagyta biztos nyugdíjas állását, eladta szülőházát és földet vett magának. Faiskolát rendezett be, a telekre kis kunyhót épített s itt kezdett bíbelődni, dolgozni, újat Teremteni. Bántotta. hogy milyen nyomorúságos kertjei vannak a kozlovi parasztoknak. Hitvány gyümölcsfák, inkább vadak, mint szelídek, hiába szívják a talajból á nedűt Az igaz, hogy a nemesebbje a hideg orosz földön nem tudna megélni. ÍW ekkor ötlött fel Micsurinban — G volt a bogaras ember — a gondolat mi is volna, ha a nemesgyümölcs szépségét zamatát valahogy összhangba hozná az orosz fák végtelen szívósságával. Micsurin határtalan türelemmel rendelkezett és érzéke volt a növények titkai iránt Kertjében és faiskolájában soha nem látott és nem létezett gyümölcsfajták keltek életre. Az új gyümölcsöknek már nem ártott a fagy. A földkerekség minden fájáról összehordatta Micsurin a szebbnél szebb fajta gyiimölescsemetéket és addig keresztezte, oltogatta őket míg az orosz ég alatt is termést hoztak. Micsurin úgy gondolkodott: a természet nem lezárt könyv, a természet alakítható, formálható s miért ne formálhatná az ember saját akarata szerint Kapta magát és az orosz almát körtével, eperrel keresztezte és kertjében eddig ismeretlen, furcsa gyümölcsök jelentek meg az ágakon. Közben megváltozott a világ, kitört a forradaom s az új orosz nép számára sok minden vált fontossá, amire eddig ügyet sem vetettek Egy szép napon sürgöny érkezett Koziovba. Maga Lenin küldte a sürgönyt: Kísérletei óriási jelentőségűek, küldjön azonnal Jelentést Micsurint végtelen boldogság töltötte el. Munkásságát egyszeriben szükségesnek látta a hatalmas ország. Akkora faiskolát rendeztetett be, mint egy jókora uradalom. Egyre-másra nevelte az újabbnál újabb fajtákat és küldte szét az egész országba a kísérleti állomásoknak. Micsurin azóta meghalt de ittmaradt tanítványa, Dysenko és a többi tudós, akik Micsurin lelkesedésével dolgoznak és fáradoznak tovább és forradalmositották ax égési élettan tudományát Ma már • szovjet tüdősök sok olyant megralAsftan&fc, amlrSl aaelőtt csak álmodott a világ. Szovjet tudósok sebészeti műtét alá vetettek egy fiatal káposztát bevágták a szár végét és óriási káposztájuk termett, kétszer, háromszor nagyobb a rendesnél. Fölfedezték a sejtek szaporításának módját Ma még csak a felfedezések kezdő korszakát éljtlk, de a lehetőségük oly hatalmas távlatokat nyitnak meg előttünk, hogy nyugodtan állapíthatjuk meg, a felszabadított ember felszabadítja magát a tudományt. RáECOSI: SS faSu nem fesz tölsiié mostohagyerek" 30,030 traktor mint a magyar paraszt segítőtársa A Mezőgazdaság elmaradottsága miatt a háború előtti Magyarország Európa egyik legkezdetlegesebben és legkorszerűtlenebbüi termelő országa volt. Traktor kevés volt s a meglévő kevésből is csak a nagybirtokok részesültek előnyben. Egyéb mezőgazdasági gépe meg csak mutatóban akadt egy-két úri birtokosnak. Akkor a nyomorgó nincstelen, kiszipolyozott dolgozó parasztság nem is álmodhatott arról, hogy kevesebb munkával több, jobb termést tud földjéből kihozni. A népi demokrácia egyik főfeladatának tekintette ennek a helyzetnek gyökeres átalakítását. A hároméves tervben Magyarország kormányzata a mezőgazdaság gépesítésére, a gépállomások felszerelésére és kiegészítésére, a szövetkezetek géppel való ellátására edd'g összesen kb. 1.500 millió csehszlovák koronának megfelelő forintott áldozott. Az ötéves terv folyamán ez az összeg majdnem megtízszereződik és eléri a 15 milliárd forintot A hároméves tervben 4531 traktor készül, az ötéves terv folyamán pedig 24.000 traktorral siet az ipari munkásság a dolgozó parasztság felmelkedésének segítségére a népi demokratikus magyar kormány. A korszerű termelési módok alkalmazásával a mezőgazdaságban a régi módszerekkel szemben kat holdanként évi 200 kg-mal több termésre lehet számítani. Egvedűl gépi talajművelés kat. holdanként évi 90 kg lést Jelent búza többtermci nyugati hatalmak és a parasztság helyzete Akadályozzuk meg idejében a kártékony rovarok elszaporodását A kedvező, nedves időjárás jótékonyan hat az őszi- és tavaszi vetésekre, azonban a kártékony rovaroknak fors elszaporodását is előmozdítja, terjedésüket mindenekelőtt ott várhatjuk, ahol az elmúlt években okoztak károkat. Veszély esetén azonnal jelentést kell küldeni a Járási Nemzeti Tanács mezőgazdasági referensének (agronóm), hogy hol és milyen rovar kezd elszaporodni. Szükséges, hogy a íöldmüvesszövetség helyi vezetősége előre készítsen terveket a beálló veszély esetére. E hasznos munkánkban nagy segítségünkre lehet a diákifjúság, akit nagy tömegben és célszerűen bevonhatunk a kártevő rovarak elleiíi küzdelembe. A földművesszövetség helyi vezetői tárgyalják meg előre ezeket a kérdéseket az iskolák igazgatóságaival, illetőleg a tanfelügyelőségekkel. Jó termést csak úgy várhatunk, ha a kártevők ellen folytatott harcunkat jól megszervezzük. Ebben a harcunkban bizalommal számítunk minden becsületes polgár segítségére. A jó eredmény ugyanis valamennyiünk érdeke. Az Egységes Földműves Szivetkezetek a mezőgazdaság gépesítésének szilárd alapját képezik Nap-nap után érkeznek jelentések Egységes Földművesszövetkezetek alakításáról. Az okok, melyek rávezették a földműveseket, hogy falujukban szövetkezetet létesítenek, különbözők, azonban mindegyiküknek egy a céljuk, hogy minél jobb eredményeket érjenek el. A legfontosabb feladat, mely az új szövetkezet megalakulásánál felmerül, a mezőgazdasági munka gépesítésének kérdése. A traktorok száma meghaladja a 20 ezret. Ezt a számot az ötéves terv keretében a kétszeresére emeljük A fokozódó ipari termelés mezőgazdaságunk állandó gépszaporodását biztosítja és 3. alapjában változtatja meg a földműves munkájának Jellegét. A gépi munka a jövőben helyettesíteni fogja az ültetést, a burgonya és répa körülkapálását, kiásását. A takarmány kaszálásánál és főleg az aratási munkálatoknál használják. Nem arról van szó, hogy a gép többfajta munkát végezzen, hanem, hogy több ember munkáját helyettesítse. Már az első látszatra is világos, hogy egyedül a szövetkezeteik segítségével tudják a földművesek a mezőgazdaság gépesítését legcélszerűbben keresztülvinni. A szövetkezetek egységesen szervezik meg a gépek vásárlását, gondoskodnak azoknak szakszerű kezeléséről és javításáról. Feladatuk, hogy a falu számára átvegyék és meghonosítsák a technika vívmányaiit. Az új egységes szövetkezetek a mezőgazdasági terv fő teljesítői lesznek. Ahelyett, hogy az állam a földművesekkel külön-külön kötne szerződéseket, sokkal hamarább és könynyebben köti majd meg a jövőben az Egységes Földműves Szövetkezetekkel a termelési és beszolgáltatási szerződéseket. A szövetkezetek egyúttal átveszik tagijaik nevében a kötelezettségek teljesítésének felelősségét. Tehát a mezőgazdaság minden kérdését és nehézségét sikeresen oldják meg az egységes szövetkezetek. A múltban a szövetkezet csak a földművesek kihasználása ellen nyújtott védelmet. Ma ellenben a földművesek kezében hathatós eszközt jelent, mellyel olyan eredményeket érhetnek el, amilyenekre a múltban még gondolni sem mertek. A mai idők új viszonyai új tartalommal telítik a szövetkezeti gondolatot. Tudatában vagyunk annak, hogy az egységes szövetkezetek létesítése kezdetben sok nehézségekbe ütközik. A kis- és középparasztság józansága és okossága azonban győzni fog az előítéletek felett és a falvakban valóban megindulhat az építő és észszer munkatermelés, mely mezőgazdaságunknak új arculatot ad. A Marshall-terv hatásának köszönhető, hogy a francia mezőgazdaság ma hihetetlen nehézségeken megy keresztül. Az ország minden terhét jóformán kizárólag a mezőgazdasági lakosságra hárították. A Meyerterv különösen a francia parasztságot sújtotta. Súlyog adóterhek alatt nyög a kisparaszt A Mayer-terv seerint • mezőgazdasági bevételek után fizetett adó megháromszorozódott « föld- és a pótadók megkétszereződtek. Ezenkívül rendkívüli adót vetettek a kis-, paraszt nyakába, mely 5000—150.000 frankig terjed. A terv elsősorban a kis- és középparasztság ellen irányult mivel a nagy kapitalista társaságok egész sor kedvezményt élveztek vagy teljesen mentesek a „rendkívüli adótól". Az adó növekedése azonban semmi javulást nem hozott. Ellenkezőleg, a francia mezőgazdaság helyzete súlyosbodik. A Nemzett parasztkwiferend® a francia parasztsághoz Intézett felhívása a következőket mondja: „Az iparcikkek árának emelése, a rendkívüli adók, a többi adó növekedése, a frank elértéktelenedése és végüli • genfi egyezmény, amelynek célja « Por*szi gazdáitok megfostt&irti minden védelemtől az amerikai konkurrenciAval szemben, a kormány olylrányú intézkedés*), amelyek lényegében a francia mezőgazdaság likvidációjára, tönkretevésére irányulnak, az amerikai terjeszkedési politika érdekében". Ezek azok az eredmények, amelyekben Franciaország parasztsága számár* a „Marshall-terv" és az a

m

erikai „segítség" megnyilatkozik. a