Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-10 / 25. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Ára 2 Kcs II Kommunista Párt területi konferenciái az országépítés jegyében folytak le AZ IMPERIALIZMUS - HÁBORÚ, A SZOCIALIZMUS - BÉKE! — mondotta V. Siroky Siroky beszél... szavai egyszerűek, meggyőzőek, valami belső erő árad belőlük. Siroky beszél és az ezerfőnyi hallgatóság, a munkásosztály legjobbjai, a párt és a szocialista munka élharcosai néma csendben, meg­feszített figyelemmel hallgatják. Nincsen egyetlen fölösleges szava, egyet­lenegy frázisa. Mély, tiszta gondolatokkal mutat irányt, a jövő útjáról be­szél. Amint szemedbe nézve magyaráz, szavai a megtámadhatatlan logika kristályos egyszerűségével hatnak. Siroky beszél és mi tudjuk, hogy amit mond, az nem ígéret, hanem a tanító szava, aki megmagyarázza nekünk, hogyan kell cselekednünk, hogy szebb legyen az élet! A köztáraság területi szervezetei szombaton és va­sárnap az egész országban konferenciákat tartottak. Ezeken a területi konferenciákon megválasztották a IX. pártkongresszus kiküldötteit és az új területi ve­zetőséget. A prágai terület első delegátusa Klement Gottwald elvtárs lett, míg a bratislavai terület első de­legátusa Viliam Siroky. A területi konferencián bebi­zonyították azt, hogy az ország a kommunisták ve­zetése alatt nagy fejlődésben van és az eredmények azt mutatják, hogy a szocialista gazdálkodás erős ta­lajból indult el és munkásosztályunk sikerrel teljesíti a reá váró nagy feladatokat. A párt munkásai és tö­megei érvényt szereztek a Központi bizottság határo­zatának, betartják és teljesítik Gottwald elnök 9 pont­ját. Mindenütt lelkesen csatlakoztak a szocialista or­szágépítő versenyhez és kötelezettségeiket, amelyeket a IX. pártkongresszusra vállaltak, mindenütt teljesítik, sőt néhol túl is szárnyalják. A területi konferenciák Gottwald és Siroky iránt érzett hála, odaadás és sze­retet manifesztációivá váltak, mert a nép tudja, hogy a párt és vezetői csak a dolgozók javát szolgálják. „Az imperializmus velejárója a háború és a szocializ­mus útját biztosítja a béke ..." mondotta Sirokf és ez a mondás jellemzi legjobban a Kommunista Párt munkáját és jövőjét. Igen, a béke kell nekünk, hogy életünket magasabb nívóra emeljük, termelésünket fo­kozzuk, a traktorok ezrei szeljék a köztársaság föld­jét és a gyárakban zúgjanak a gépek, mint a jobb jö­vő ritmusa. A bratislaval területi konferencián résztvett a párt központi bizottságának elnöksége is Siroky elvtárssal az élen. Az első nap eseménye volt KaboS mérnöknek, a bra­tislavai terület politikai titkárának részletekre kiter­jedő beszámolója, amelyben lefektette azokat az alap­vető munkákat, amelyeket a párt a szervezés terén el­végzett. Slánsk^- elvtárs a novemberi program kimuta^ fcisa alapján dolgozó pártszervezés igen nagy eredmé­nyeit mutatja fel. A szocialista munkaverseny pél­dája a tmavai Kovosmalt üzeme, amely lelkesen és jól szervezetten kapcsolódott bele az építőmunkába. Az összes üzemekbe bevezettük a szocialista munkaver­seny gondolatát, melyet kezdetben nem minden mun­kás értett meg. Néhány helyen teljesen helytelenül úgy akarták fokozni a termelési eredményeket, hogy fel­emelték a munkaidőt. Ez nem volt helyes és a terme­lés fokozását a jobb munkamódszerek helyes alkalma­zásával értük el. Az összes üzemekben meg kell va­lósítani az egyes iizemi részek önállóságát, az üzemek gazdasáf>i önkormányzatát és az egységes bérrend­szert. Enélkül a szocialista munkaverseny sikere el sem képzelhető. KaboS elvtárs beszédének további részé­ben méltányolta a bratislavai terület felajánlásalt a IX. pártkongresszusra. Ebben az akcióban 585 szerve­zet vett részt, amelyek 187 millió koronát takarítottak meg és 122 millió koronával termelték túl a terveket. Falusi szervezeteinket olyan éretté neveltük, hogy megkezdhessék a harcot a zsíros parasztság ellen és ezzel megkezdjék az osztálypolitika megvalósítását a a felvásárlás és a beszolgáltatás terén. Ennek egyik legjobb bizonyítéka a beszolgáltatások állandó és fo­kozatos javulása. A konferencián felszólaltak az üzemek és a falusi szervezetek képviselői is, hogy hangot adjanak mun­kájuknak, eredményeiknek és kritikus szemmel bon­colgatták az egyes felbukkanó hibákat. Jöttek egy­másután a delegációk, hogy a tömegszervezetek nevé­ben üdvözöljék a konferenciát. Sokszor könnyekig megható volt az a lelkesedés, amellyel az egyszerű dolgozó nép üdvözölte pártját, annak vezetőjét és az .egész konferenciát. A vasárnapi nap nagy eseményes Sirokv elvtárs be­széde volt, amelynek első részét itt közöljük: | 5 milliárd dollárt Invesztált, az amerikai imperialisták Görögor­szágban fegyverekkel támogatják a monarchofasiszta kormányt, amely a görög nép ellen harcol. Ennek a hadseregnek a felszerelésé­re és felfegyverzésére eddig 96 mil­lió dollárt áldoztak. A nemzetközi egyezmények állandó megsértésének útjára léptek, a potsdami egyez­ményt megsértették, amely Német­ország ügyeit volt hívatva rendezni, ugyanekkor támogatják a német kartelleket és a nácik támagotásá­1 val újjáfejlesztik a háborús német iüart. Háborús blokkokat szervez­nek, Atlanti paktumokat, a Szovjet­únió és a népi demokráciák ellen tá­madó és hódító politikájuk szolgála­tára saját népük, saját munkásosz­tályuk ellen intrikákat szerveznek. Ezek a provokációk, melyeket a bé­I ke ellen szerveztek, nem bizonyítják az imperialisták erejét, de az im­perialista tábor és a kapitalista szerkezet gyöngeségéröl tesznek ta­núságot. II kapitalista gazdasági élet válsága V. Siroky nagy beszéde a bratislavai konferencián A nyolcadik kongresszus óta di­csőséges utat tettünk meg. A nyol­cadik kongresszus a Kommunista Pártnak, a munkásosztálynak és az egész népnek megadta a kapitalista és a nagybirtokos reakcióval szem­beni harchoz szükséges tiszta és nyílt politikai irányelveket. A reak­ció már akkor kibújt a Nemzeti Front kereteiből és célja az volt, hogy a kormány munkaprogram­ját minden lehető eszközzel meg­gátolja és a koáicei kormánypro­gram keresztülvitelét megakadályoz­za. A csehszlovákiai Kommunista Párt VIII. pártkongresszusa egyide­jűleg kitűzte azokat az irányelveket, amelyek biztosíthatták a munkás­osztály helyzetét a népi demokrácia felépítésében. Megadta a munkásosz­tály és a nép számára azokat a ve­zéreszméket és irányvonalakat, amellyel megszerezhette a politikai és az állami hatalom gyakorlásához szükséges eszközöket. Ezen irány­elvek alapján a VIII. kongresszus megadta azokat az alapfeltételeket, amelyek szükégesek voltak ahhoz, hogy a nép a februári győzelmet a reakció felett megszerezhesse s így véglegesen a népi demokrácia rend­szerét kialakíthassa. Népi demokráciánk kialakulásában a februári események egy új törté­nelmi korszakot jelentenek, ame­lyek a nép gazdasági és szociális felemelkedéséhez vezettek. Éppen ezért a csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusának előestéjén bizonysággal megállapíthatjuk, hogy ez is fontos határköve lesz Pártunk életének, ami a szocializmus győ­zelmének városokban és falvakban való gyorsabb kiépítését jelenti. A fasiszta Németország felett aratott győzelem napjának negye­dik évfordulója alakalmából forró üdvözletünket küldjük Sztálin ge­neralisszimusznak, a nagy vezérnek és a béke stratégájának, a Szovjet Hadseregnek, a szocialista szovjet állami berendezésnek, a szovjet népnek, amely heroizinusával meg­teremtette a mi számunkra is a jobb jövő felépítésének lehetősé­I gét. A fasiszta Németország felett ara­, tott győzelem negyedik évfordulóján meg kell emlékeznünk a békeszere­tő népek nagy, nemzetközi kiállásá­ról az új háború gyujtogatóival szemben. A nemzetközi helyzetet a kapitalista államok, gyarmati és félgyarmati népek munkásosztályá­nak a béke mellett történő nagysze­rű felsorakozása jellemzi. Az Ame­rikai imperialisták világuralomra tö­rekszenek és a n.vugateurópai álla­mok gazdasági ftiggetVnségét kí­vánják aláásni. Magasan kifejlett kapitalista államokat marshailizál­nak, diktálnak, előírják azok gaz­dasági működési területét és Nyu­gat-Európa életnívóját csökkentik. Az európai államokban a reakció ér­dekében interveniálnak, a gyarma­tokon és félgyarmatokon az impe­rialista gyarmati politika érdekében s az amerikai imperialista vazallu­sok érdekében tesznek meg minden lehetségest. Csankajseknek nyújta­nak segítőkezet a kínai nép ellen, amely becsületéért és függetlensé­géért harcol. Az amerikai imperializmus 1940-ig Csankajsek bandájának üzelmeibe A második világháború a nép el­lenségének reményeit és vágyait nem váltotta be. Ellenkezőleg, a ka­pitalista rendszer általános krízisét csak kimélyítette, mert hiszen a má­sodik világháború a kapitalista és imperialista élettér hatósugarát na­gyon megszükítette. A Szovjetúnió pozícióját viszont nemhogy meg­gyöngítette volna, ellenkezőleg, azt megerősitette. A második világhá­ború a Szovjetúnió nemzetközi sú­lyát és ezzel együtt a haladás és a , szocializmus helyzetét az egész vi­' lágon megszilárdította. A nemzetközi helyzet tehát az imperialisták meggyöngülésének ki­fejezője és egyben arra mutat, hogy a kapitalizmus kiutat keres a re­ménytelen helyzetéből. A kapitalista gazdasági élet már a válság erös előjeleivel küzködik. Termelése nem beszél fejlődésről és sok tekintetben a háború előtti nívó alá süllyedt. Óriási munkanélküliségről kapunk híreket a kapitalista államokból, amelynek nagysága megközelíti az általános gazdasági krízis idején, az 1929—33-as évek idején bekövet­kezett tömeges munkanélküliség méreteit. A kapitalista gazdasági élet hanyatlik. Ezzel szemben a Szovjetúnió és a népi demokráciák • gazdasága állandóan erősödik és a további konszolidáció útján 1 halad. A Szovjetúnió termelése annak elle­nére, hogy a háborúban kifejezhetet­len nagy károkat szenvedett, már az 1948-as évben túlszárnyalta a hábo­rúelőtti színvonalat és ez áll Len­gyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Magyarország esetében is. Ez a Szovjet és a népi demokratikus ál­lamok gazdaságának erejét igazolja. Ezekhez a tünetekhez a kapitalista államok kormányon lévő osztályai­nak a néppel szembeni félelme járul. Az imperialisták a világot két el­lenséges táborra kívánták felosztani: nyugatra és keletre. El akarták vá­lasztani kelet népét a nyugat népé­től. És mit értek el? Azt, hogy a békét szerető világ sohasem volt még annyira összefűzve, a nemzet­közi szolidaritás még sohasem volt olyan erös, mint most, a békéért fo­lyó harcban. Franciaország, Olasz­ország és a többi országok mun­kásosztályai ma mind egyöntetűen a béke. demokrácia és szocializmus tá­borába tartoznak. A monopolisták­kal, a kizsákmányolókkal szembeni aktivitás már az imperialista intri­kák fészkeiben is felbukkant. A pá­rizsi és a prágai békekongresszusok a békeszerető erők impozáns mani­fesztációi voltak az imperialisták háborús törekvéseinek megakadályo­zása érdekében. A békeerőknek túl­súlya az imperialistákkal szemben megmutatkozik Európa és Ázsia né­peinek mindennapos harcában is. Az amerikai imperializmus naponta szenved vereséget a hős kínai népi demokratikus hadseregtől. A kínai népi demokratikus győzelmek meg­döntik az ázsiai imperialista ural­mat és hatalmas lökőerőt adnak a gyarmati és félgyarmati népeknek szabadságukért és függetlenségükért folytatott harcukban. A béke erői­nek a háborús úszítpkkal szembeni fellépése idején érkezett a berlini egyezség híre. Ez a szovjet béke­politikának világos sikerét jelenti. Mert hisz mit akartak az imperia­listák elérni? Nemzetközi krízist akartak a berlini kérdésből kiprovo­kálni. A külügyminiszterek tanácsát akarták megszüntetni és a Szovjet­úniót megfosztani a német kérdés­ben való együttműködési jogától. Mi­ről beszél a berlini kérdéssel kapcso­latos egvezséeről szóló hivatalos je­lentés? Alapjában véve arról, amit Sztálin mondott január 27-én Kings­bury Smithnek adott nyilatkozatá­ban. Az újságíró harmadik kérdésé­re. hogyha az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai hajlan­II. évfolyam, 25. szám Bratislava, 1949 május 10, kedd 1 I 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents