Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-05 / 21. szám, csütörtök

1949 május 10 UJSZ0 3. Erélyes bolgár jegyzék Angliához Ax angol külügyminisztérium közölte a londoni követséggel, hogy Bogomil Thodorov harmadik kö­vetségi titkárnak el kell hagynia Angliát. Közölte azt is, hogy ez a rendszabály megtorlás, válaszul ar­ra, hogy a bolgár kormány „perso­na non grata"-nak nyilvánította Denis Greenhillt, a szófiai angol követség első titkárát ismeretes: GrenhUlrő] bebizonyosodott: be­le volt keveredve a tizenöt pro­testáns lelkész kémkedési bűn­ügyébe, Bogomil Theodorovot viszont semmiféle hasonló tevé­kenységgel nem vádolhatták. Az angol kormánynak erre a jog­talan intézkedésére Bulgária tilta­kozó jegyzéket intézett az angol kormányhoz. Az angol kormány ezzel a durva és barátságtalan cse­lekedettel megsértette a legelemibb diplomáciai szokásokat. Napgép, plasztikus hangosfilm, gépesített szénbánya a szovjet fizikusok nagyszerű felfedezései között. A Szovjetúnióban a legelvon­tabb, magasnívojú tudományok nemcsak a szakértők kis körét ra­gadják meg, hanem felrázzák a tö­megeket, mint ez legutóbb a nagy biológiai vitánál megnyilatkozott. Joffe szovjet fizikus szerint a nagy „A szocialista tudomány nem né­hány specialistának müve, hanem millió és millió feltalálóé." Ivanov szovjet fizikus megol­dotta a térhatású hangosfilmet egy rovarszemhez hasonló, soklen­csés vetítőgéppel. Moszkvában egy mozi állandóan ilyen síe­reoszkópoean szemlélhető filmeket vetít Egy fizikai és technikai fejlett­ségre jlllemző, hogy a Donmeden­cében a széntermelést teljesen gé­pesí'ették. A nagy technikai vo­natkozású felfedezések közül ki­emelkedik Frederigo Moderonak az üzbegisztáni Taskend cukorgyá­rában felállított napgépe, mely ha­talmos tükrök segítségével hasz­nosítja a napfény energiáját. Sike­rült is itt 470 Celsius fokú túlheví­tett gőzt előállítania. Példátlan felháborodás Törökországban az amerikai tengerészek „táncestébe" miatt ISTAMBUL. — Az istambuli kikö­tőben horgonyzó amerikai hadihajó matrózainak tiszteletére az amerikai Keresztyén Ifjúsági Szövetség klub­jában táncestélyt rendeztek. Erre a táncestélyre török diáklányokat hív­tak meg. A következő nap a Yeni Sabah napilap leírást közölt az es­télyről. A lap szerint a táncestély valóságos orgiává fejlődött, amely­nek sorén részeg amerikai tengeré­szek eröszakot követtek el török di­áklányokon. Az egész istambuli saj­tót az ország minden részéről tilta­kozó levelek özönével árasztották el. A felháborodás olyan méreteket ói­tött, hogy a rendőrség attól tartott, hogy James MacFariandot, az ame­rikai információs tisztet meglincse­lik s ezért őrséget állítottak irodája elé. Haszán Digger istambuli képvi­selő kérdést intézett a kormányhoz az ügyben. A miniszterelnök kénytelen volt megígérni, hogy vizsgálatot in­dít. cédulákkal árasztja el a telepet, melyek reggelenként mint egy madárraj lepték el a kerítést, a gépeket, a földet, bebújtak a mun­kások zsebébe, az ingük alá • . . Majd meg az éjszaka jön elébe, amikor a szaboiázsra készülődtek egy lágymányosiuti kiskocsmában, füstölgő vaskályha mellett. Nem tagadja, ahogyan kicsavargatták a gépek alkatrészeit, a szíve úgy bökdöste bordáját, mint szopós borjú az anyja hasát. Mert akkor már éjszakai sichtben csomagol ták a gépeket s vitték Németor­szágba. Tudta ő jól, mit kell ott­hon felejtenie, milyen kis sem­minek látszó csavart tüntessen el, hogy szélütött gépek érkezzenek oda, béna transzformátorok, me­lyeket hiába próbálnak üzembe állítani. Mintha csupa szivet, meg tüdőt rejtett volna el. Sose szokott ő képzelődni, de akkor mégis úgy tűnt, mintha lélegeztek volna a szétszedett alkatrészek, a tenyere tele volt lüktető csavarokkal, me­lyeket úgy emelt ki a gép testé­ből, mint valami meghibbant se­bész, aki kilopja a gőzölgő mell­kasból a nemes szerveket. Aztán jött a lebukás. A házi­asszonya dermedt arca bukkant fel benne, amelyet csak a gyűlölködés olvasztott fel Arról, hogy mi tör­tént ott lenn a pincében, szűken beszélt. Egy púpos kis alakra em­lékezett, aki dülledt szemekkel verte. De semmit sem csikart ki belőle, sem 6, sem a többiek. Ami azután következett, a fel­szabadulást követő napokban, ne­hezen tudja szavakba szedni. A képzelete úgy bukdácsol, mint a járni tanuló gyerek, elhasal és új­ra nekirugaszkodik. Gyalog jött Sopronkőhidáról, az akarata ci­pelte, nem a két rogyadozó lába. S a törmelékek, feltépett bendöjü iiázak, kormos gerendák között a Pártot kereste. Az 6 Pártját, amely végre kibújt a föld alól, mint a mag. Igen, magra gondolt akkor, hogyan fog nőni ez a magocska, szárba szökkenni, erősödni. — Megtaláltam a Pártomat — mondja hangosan és a lépcsőház visszadübörgi hangját. Ott a bi­zottság előtt is így mondhatta, mert mintha tovább görgették volna a szavait, falak és padló ezt visszhangozták. Arról nem ejtett szót, hogyan dolgozott azóta. Minek arról be­szélni. Zsebében lapultak a sze­mináriumi füzetek, a tömpe kis ceruza és azontúl meg az ujja he­gyében, a homloka megett, a váll­tartásában, lélegzésében mindaz, ami valóság lett belőle, amit a be­tűkön keresztül úgy váltott be, hogy nemcsak új gépek nőttek baból, hanem új emberek, mások, különbek. •. — Jó munkát, elvtárs — idézi fel magában a bizottság köszönté­sét és ismét az a melegség járja át, melytől könnyek szurkálják az orrát. A tenyerében érzi a szorí­tást, az öiszetartozás, a bizalom kemény érintését és tudja már, hogy ebben a kézfogásban, egyet­len mondatba mindent megka pott: mindazt az ölelést, amit az édesanyjától várt. Fejét, melyet az idő szürke pora már befújt, fölemeli. Mert az any­jának tesz most Ígéretet, akit szo­rongó szívvel lesett gyermekko­rában a Bordásék udvarán, hogy két erős karjával harcoljon érte, hogy nekimenjen annak, aki őt bántani meri. Most ismert csak rá. 0 volt az édesanyja, az igazi, akit egyre várt, akihez egész életében tarto­zott. A Párt A berlini közlekedési korlátozások bármely pillanatban megszűnhetnek (Reuter) London — Beaver­brook lapja, a- Daily Express írja: Az amerikaiak Nagy-Britanniáról nem beszélnek másképpen, mint re­pülőgép anyahajójukról. A folyóirat vezércikke hangsúlyozza: A berlini közlekedési korlátozások bármely pillanatban megszűnhetnek. A tár­gyalásokon a nyugati hatalmak ne­vében csak az amerikai delegátus vett részt. Ka Jessup beleegyezik, ez természetesen annyit is jelent, hogy Nagy-Britanniának is bele kell j egyezni. Valamikor általában igen ! magasra értékelték az angol bölcses- J séget a tekintélyt és az eröt. Ma J az amerikaiak Nagy-Britanniáról j csakis mint repülőgép anyahajójuk- i ról va"~y repülőalapról beszélnek, | amelyről amerikai repülőtériekkel biztosítani lehet az európai béke jö­vendőjét Hatalmas tömegtüntetés Buenos Airesben BTTENOR AIRESBEN a Peron­kormány betiltotta az Argentin Kommunista Párt politikai gyűlését és ugyanakkor korlátozta a Hó­ra" c'mü kommunista lap példány­számát Az argentin főváros mun­kásága hatalmas tüntetéssel vála­szolt a kormány durva jogsértésé­re. A rendőrség 85 embert letartóz­tatott. Soha nem látott számodat ér <•» magyar könyvkiadás Budapestről jelentik: A réri vi­lágban jó átlagnak számított, ha egy szépirodalmi könyv három-négy­ezer példányban megjelent. A Szikra ugyancsak hasonló szá­mokkal kezdte. Ebben az évben azonban már át­lag tizennégyezer példánvt ad ki | egy-egy szépirodalmi miiből. A marxizmus-leninizmus klassziku­sa'. Bőt néhány egyéb tudományos mfl húsz-ötvenezres. nem ecryszer százezres példányszámot is elér. A többi könyvkiadó termelésében is emelkedés mutatkozik. Az 1947-es 1 három-négyezer példányos átlaggal i szemben egy-*?? szépirodalmi könyvnél ma már hat-hétezres átlag-példányszá­mot és el. A hároméves terv során tehát az életszínvonal emelkedése következ­tében mód nyílt a nagyobbarányú könyvvásárlásra. A Szovjetúnióban áttérnek a szubtropikus növé­nyek tömeges termesztésére A szovjet kormányzat igen nagy gondot fordít a kollektív és állami birtokok szubtropikus növényeinek termelésére. Ezzel kapcsolatban ren­deletet adtak ki. amely a termelés fejlesztésének beláthatatlan perspek­tíváit nyitja meg. Az örmény Ta­nácsköztársaságban például öt éven belül a szubtropikus növények vetés­területét 30.000 hektárral növelik. A Szovjetúnióban fokozatosan át­térnek a szubtropikus növények: olajbogyó, fii gr, gránátalma, mandu­la, és egyéb frvOmölcsök tömegterme­lésére. A legtöbb új ültetvény szűz talajon, hegyoldalon és erdei tisztá­sokon terül el. Az Ú1 telep'tések fa­csemete-szükségletéről a hatalmas állami és kollektív birtokok faiskolái gondoskodnak. TITÓÉSC kémkedésre szólítják fe! a Bulaáriában tanuló jugoszláv diákokat A Bulgáriában élő jugoszláv diá­kok levelet intéztek a Rabotnicseszko Delo-hoz és leleplezik a Tito-klikk bulgáriai földalatti tevékenységét. Elmondják: otthontartózkodásuk al­kalmával mefrgyŐ7Ődtek arról, ho°-v a Kommunista Párt legderekabb embereit kizárják a pártból, üldö­zik és bebörtönözik. Amikor vissza­tértek Bulgáriába, a szófial lugo­szIAv nagykövetség felszólította őket hogy lépjenek érintkezésbe azokkal, akiknek elmét megadták, folytassanak kommunista- és szov­jetellenes propagandát As szerez­zenek rtjabb agitátorokat. Szolgálataikért külön jutalmakat és magasabb ösztöndíjakat Ígértek. Az egyik diáklányt kémkedésre ls fel­szólították. A jugoszláv diákok leve­lükben hangsúlyozzák, hno-v rendü­letlenül kitartanak a Tájékoztató Iroda álláspontja mellett. A rohamosan fejlődő nehézipar a Szovjetúnióban és a népi demokráciákban A gazdasági erő alapja — ft nehézipar termelése. Vas, acél, szén olaj, gépek — ezek tesznek gazdaságilag erőssé és függetlenné egy országot. Ezért helyeznek különös súlyt a nehézipar gyorsütemű fej­lesztésére a tervgazdálkodó állam ok. SZOVJET VILLAMOSENERGIA­TERMELÉS. „Szovjet hatalom-f elektrifikáció = kommunizmus" — mondotta Lenin. A GOELKO, a Szov­jetúnió villamosításának terve nyitot­ta meg a diadalmas tervek sorát. A háború szörnyű sebeket okozott a szovjet vi 1! amossnergi a termel ísben is, ennek ellenére 1950-ben már 70 százalékkal több villamosenergiát termelnek a Szovjetúnió erőmüvei, mint a háború előtt. Az évi termelés 82 milliárd kilówattőra lesz. A nehéz­ipar többi jellemző száma: 44.9 mil­lió tonna nyersacél és nyersvas, 250 millió tonna szén 1950-ben. A növe­kedés a háborúelöttihez viszonyítva 35, illetve 51 százalék. CSIH rnjwvüs 1958 1933 BLLGAR SZÉNTERMELÉS. Bul­gária elmaradott félgyarmati sors­ba taszított ország volt a háború előtt. A felszabadulás után kétéves tervet dolgozott ki és mgteremtette alapjait egy ötéves nagyszabású tervnek, amely gyors felemelkedést, ipari erősödést biztosít az országnak. Különösen hatalmas fejlődést mutat a szénbányászat. A háborúelőtti 218 ezer tonnával szemben 1948-ban már 427 ezer tonnát bányásztak. 1953-ban pedig elérték a háborúelőtti 300 szá­zalékát, 655 ezer tonnát. Még na­gyobb a nyersvas és nyersacél ter­melésének növekedése. lENGVll ije^aoul, ROMÁN OLAJTERMELÉS. A ro­mán nemzetgyűlés a Román Mun­káspárt Javaslatára 1948 decemberé­ben fogadta el az első 1949. évi gazdasági tervet. Természetesen ez a terv is elsősorban az iparosítást tartja főfeladatának, ezenbelül pedig a nehézipar fejlesztését. Egy eszten­dő alatt például a vasfedolgozóipar termelése 35 százalékkal növekszik. Jelenlegi termelése mintegy 0.5 mil­lió tonna szén. Romániának azon­ban az olaj a legfontosabb termé­szeti kincse. A terv a jelenlegi kö­rülbelül 5 millió tonna évi terme­lést további 20 százalékkal emeli. mt­JtOVJST inüarno-jeji&i^iCi CSEHSZLOVÁK NYERSVASTER­MELÉS. Csehszlovákia iparilag fej­lett ország volt már a háború előtt is. A most megindult ötéves terv to­vábbi hatalmas fejlődés útját jelöli meg a csehszlovák ipar számára. A nyervastermelés élérte az 1938-as 1,675.000 tonna 101 százalékát 1953-ban pedig kétmillió 700 ezer ton­na lesz, 61 százalékkal magasabb, mint a háború előtt. Az acélterme­lés 52 százalékkal növekszik, eléri az évi hárommillió 500 ezer ton­nát, a szénbányák pedig 53 millió tonna szenet adnak majd. 19hö 19W LENGYEL ACÉLTERMELÉS. Lengyelország ipara az elmúlt év­ben befejeződött hároméves terv eredményeképpen már túlhaladta a háborúelőtti termelést. Szénbányá­szata 83 százalékkal, nyersvaster­melése 46 százalékkal múlja felül az 1938-ast. A további fejlődést az új terv hozza meg, amely hat évre szól. A terv átlagosan 85—95 százalékkal emeli a jelenlegi 62 millió tonna szén-, 0.5 mülió tonna olaj-, 7200 millió kilówattóra vülamosenergia­termelést. Az ország iparosításának főkérdése a géptermelés növelése, ami az acéltermelés függvénye. Az acéltermelés tehát a háborúelőttihez képest megkétszereződik. ROMÁN MAG/AR sr 93<t 19V Magyar géptermelés. A magyar ötéves terv méltón csatlakozik a többi népi demokratikus ország tervéhez. Hogy csak néhány adatot sorolunk fel: szénbányászata mely 1938-ban 9.3 millió tonna sze­net adott a terv végén 18 millió ton­nára emelkedik. A Martin-kemencék­ből 1.5 millió tonna acél kerül ki, két és félszer több, mint 1938-ban. Megkétszereződik villamosenergia­termelése. Különösen jelentős a gépipart termelés növekedése. Gép­Ipari termelésének értéke 1938-ban 1 milliárd 506 millió forint volt. Eb­ben az esztendőben már 2 milliárd 820 millió forint lesz _ azonos ára­kon számítva. Az ötéves terv végé­re pedig megkétszerezik az idei termelést. Ezek az adatok Is megrgyözöen mutatják, milyen hatalmasak _ te egyre hatalmasabbak, legyőzhetetlenek a béke erői.

Next

/
Thumbnails
Contents