Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-31 / 43. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Ünnepélyesen bezárult a KSC IX. kongresszusa Egyhangú lelkesedéssel Gottwald elvtársat választották meg a Párt elnökéül Kopecky elvtárs beszámolója a marxi-lenini nevelésről „Teljesítjük a IX. kongresszus határozatait" Kopecky a proletár nemxetköxiségről 9 csehszlovákiai magyarság munkásának értékelése A szocialista hazafiasság és a proielár nemzetköziség Ára 2 Kcs Maienkov tolmácsolja a szovjetklilfiöttség záróüdvözletét Bratislava, 1949 május 31, kedd 0 n. évfolyam, 43. szám A Csehszlovák köztársaságban való tartózkodásunk alatt meggyőződhettünk a legforróbb elvtársi kapcsolatokról. Meg vagyok győződve, hogy az összes testverpártok kiküldötteinek kívánságát tolmácsolom, amikor ezért szívélyes köszönetet mondok. A konrgresszus mai záróülésén, amely a csehszlovák törtenelem oly ragyogó eseménye lett, engedjétek meg nekem, hogy kifejezzem nektek, a Szovjetunió barátainak és általatok az egész csehszlovák népnek, a Szovjetúnió nc peinek testvéri üdvözletét és a csehszlovák nép legjobb barátjának, Sztálin elvtársnak köszöntését és jókívánságait. Tegnapelőtt a prágai Óváros téren tanúi voltunk a nemzetközi összetartás felejthetetlen és lélekemelő ünnepségének, amely az összes békeszerető népek minden becsületes emberét fellelkesítette. Nektek, a csehszlovák nép legméltóbb képviselőinek, azt akarom mondani, hogy a legdrágább a világon népeink barátsága. Éljen, virágozzék és örökké tartson a Szovjetúnió és Csehszlovákia népeinek barátsága! Éljen a szabad, független, demokratikus Csehszlovák köztársaság! üdv Csehszlovákia Kommunista Pártjának! Éljen a most megválasztott központi bizottság és a Párt elnöke, Gottwald elvtárs! Vasárnap 1949 május 29-én lezárult a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusának ülésszaka, amely kitűzte az országépítés irányvonalát és a szocializmus megvalósításának útját hazánkban. A IX. kongresszus utolsó napján az elnöklő Václav Nősek reggel 8.15 órakor nyitotta meg az ülést. A kongresszust sorban Mikunis elvtárs, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára, Amazonas, a brazíliai, Fuenmayo elvtárs a venezuelai, Sanchez a chilei, Alvarez elvtárs, argetínai és Marinello elvtárs, a kubai kiküldött üdvözölte. Az üdvözlések után folytatták a vitát, amelynek keretében felszólalt VaSáková elvtársnö, parasztasszony a cseh-morva fensíkról, Stencel elvtárs Handlováról, Trávniöek brnoi egyetemi tanár, Drda, az Írószövetség elnöke, Reicin ezredes és Hejzlar, az ifjúsági szövetségből. A vita folyamán Nősek elvtárs bejelentette, hogy Prágába befutott Kosicéröl a Sokol stafétája. A stafétafutók üdvözletét Zátopek főhadnagy, olimpiai bajnok tolmácsolja, aki egyúttal Gottwald elvtárs szülőfalujának, Dedicnek üzenetét is hozza. Azután a Sokol szervezet nevében Truhlár elvtárs üdvözli a kongresszust. 11.15 órakor kezdi el beszédét Sverma Mária elvtársnö, akit a kongresszus résztvevői szűnni nem akaró éljenzéssel üdvözölnek. Sverma Mária a Párt szervezeti rendjében végbemenő változásokról számolt be. Azután Frank elvtárs, képviselő ismerteti a köztársaságnak szánt ajándékok végső összegét, amely majdnem 6 milliárd Kős-et tesz ki. A Központi Bizottság legforrób köszönetét fejezi ki a dolgozóknak, akik ezzel a gyönyörű ajándékkal adták tanújelét a Párt iránti szeretetüknek. 12.20 órakor befejeződik a vita és Klement Gottwald elvtárs lép a mikrofón elé. A kongresszus résztvevőinek, viharos, szűnni nem akaró éljenzése közben megállapítja, hogy a vita a központi bizottság munkáiának egyöntetű helyeslését hozta és kifejezte a Párt általános irányvonalával való teljes egyetértést. Tekintettel a kongresszus résztvevőinek erre az egyértelmű- elismerésére, Gottwald elvtárs nem él a befejező szó jogával. A sokezer dolgozó felA szocializmushoz vezető utunkon | a Ihunkásság és a dolgozók széles I tomegeineK átnevelésére két nagy eszmet emelünk ki: az egyik a szocialista hazafiasság, a másik a proletár nemzetköziség. A hazafiasságnak a nemzeti büszkeségnek, a nemzeti kultúrának semmi köze nincsen a nacionalizmushoz. A nacionalizmus a burzsoá osztály világnézetének, a burzsoá szellemiségnek terméke. A nacionalizmust a kapitalizmus korszaka szülte, amikor versenytársi jellege arra vezette a burzsoáziát, hogy országa népe kizsákmányolásának kizárólagos jogát nemzeti érdekek jelszavával takarja, hogy ezzel piacait és rabszolgáit védje más országok burzsoáziájának támadó szándékai ellen. A különböző osztályok nemzeti érdekegyezésének ürügye, az úgynevezett nemzeti szolidaritás jelszava alatt a burzsoázia arra törekedett, hogy az országának dolgozó népét és munkásságát befolyása alá vonja, a nemzeti sovinizmus uszításával más népek ellen hansrolia és így a munkásság és a dolgozó nép nemzetközi osztályszolidaritásának törekvéseit kiegyenlítse. Emellett azonban a burzsoázia osztályértelemben szolidaritást érzett más osztályok burzsoáziájával, a nemzetközi burzsoáziával. A burzsoziának ezt a kezdeményezését az imperialista vezető tényezőknek alárendelve magát, a világpolgárság eszméjével fedi. Hogy a csalást még jobban betetőzze, megkísérli a világpolgárság eszméjét a nemzetköziség' eszméjével összehasonlítani. A valóságban a világpolgárságnak semmi összefüggése nincs a nemzetköziséggel és ugyanúgy a burzsoázia osztálynézetének szüleménye, mint a nacionalizmus. Mindamellett a nacionalizmust alárendelik a kozmopolitizmusnak és ez magával hozza, hogy valamelyik gyengébb tőkés állam vagy gyengébb tőkés államok nemzeti érdekeit alárendelje egy nagyhatalom érdekeinek, vagy valamelyik vezető imperialista nagyhatalom akaratának. (Valamikor a nagynémet, azután a nagyfrancia, azután a nagyangol és napjainkban a nagyamerikai gondolat szolgája lett.) Mi mindig harcoltunk a nacionalizmus, mint a polgári osztályideológia veszedelmes szüleménye ellen. Kötelességünk harcolni a burzsoá nemzetiesség maradványai ellen és a legnagyobb határozottsággal emeljük fel szavunkat ma bármiféle nacionalista irány ellen, amikor a népi demokrácia útján menetelünk a szocializmus felé és amikor a burzsoá nacionalizmus és a nemzetiségi elhajlások hatása utunkra igen károsan hathat. A szocializmushoz vezető utunkon a nacionalizmus hatása többféleképpen jelentkezik. Egyrészt az élet áltváltoztatásának kérdéseiben elfoglalt irányvonalakban, a szocializmus építésével és ezzel öszszefüggő kérdésekkel elfoglalt álláspontban, (politikai kérdések, gazdasági, katonai, biztonsági ügyek), amelyeket szűk állami és nemzeti szempontból vizsgálnak, másrészt pedig a szocializmus építésére rendelkezésre álló saját erőink túlértékelésében mutatkozik meg. Itt van például Jugoszlávia. Tito nacionalista klikkjének árulása és csattanó tapsa új bizonyítékát adta annak, milyen erősen felzárkózott a Párt a gottwaldi vezetés mögé. Unáta sor kerül az egyes bizottságok jelentésére MoSko elvtárs a Párt szervezési rendjének néhány változásáról ad hírt, majd Bacilek elvtárs felolvassa a mandatárius bizottság jelentését. Dolansk^ elvtárs, a javaslati bizottság elnöke ajánlja, hogy a kongresszus fogadja el Gottwald elvtárs beszámolóját a Könzponti Bizottság működéséről teljes egészben és változtatás nélkül és javasolja, hogy a Párt irányvonalát, amely Gottwald elvtárs 10 pontban tűzőt ki, tegye mágáévá a következő korszakban. A javaslatot a közgyűlés felállással és viharos tapssal elfogadta. Ügyszintén egyöntetűen és lelkesen elfogadták a választási bizottság Kopriva elvtárs által tolmácsolt javaslatát a Központi Bizottság összeállítására és Pártunk ellenőrző bizottságának névsorára vonatkozólag. Viharos lelkesedéssé fokozódik a kongresszus beleegyezése, amikor Kopriva elvtárs azt ajánlja, hogy a Párt elnökéül válasszák meg Gottwald elvtársat, és a Párt főtitkárává Slánsk^ elvtársat. Percekig tart a jelenlevők lelkes ünneplése, a beleegyezésnek ovációkban kitörő megnyilvánulása. vök helyükön maradnak és senki nem mozdul. A taps és az éljenzés egyre fokozódik, mindenkinek arcán az öröm és a jólvégzett munka suegész mai helyzete elrettentő bizonyítéka annak, hová vezethet a nacionalista álláspont, amely a saját hatalmas biradólma önteltségében él és amely azt képzeli be magának, hogy saját erejével a Szovjetúnió, más népi demokratikus országok segítsége és a szocializmus nemzetközi erejének támogatása nélkül tudja építeni és felépíteni a szocializmust. Jugoszlávia példája bizonyítja, hogy ez a nacionalista álláspont a Szovjetúnió iránti hűség elárulásához, a proletár nemzetköziség, a marxizmusleninizmus, a szocializmus feladásához vezet és a töke imperialista táborába juttat. Köztársaságunk népének különösen fájdalmas dolog nézni, hogy hová vitte Tito nacionalista klikkje Jugoszláviát és árulásának gyümölcseképpen hogyan omlik össze mindaz a sok és nagy remény, amelyeket a szláv nemzetek Közép- és KeletEurópában fűztek kezdeti lépéseikhez. De amíg kezdetben hihetetlennek tartottuk, hogy Tito és klikkje képes lenne ilyen aljas árulásra és arra, hogy nyíltan ellensége lesz a Szovjetúniónak az imperialisták csatlósaként, efelől ma már nem kételkedik senki. Ma m^r mindenki tudja. hogy Tito és klikkjének személyében Jugoszláviában a hatalmat a burzsoá nacionalisták kapták meg, akik a szláv nép érdekeinek elárulását már csak jelentéktelen kommunista köténnyel fedik. Az, hogy a népi demokrácia ilyen lerombolására Jugoszláviában sor kerülhetett, figyelmeztetően tanul(Folytatás a 3. oldalon) Gottwald, a KSC újra m egválasztott elnöke A kongresszus lezárulása előtt szót kér Georgin Malenkov elvtárs, a szovjet delegáció vezetője. Malenkov a kongresszus lelkes éljenzése közt Sztálin elvtárs üdvözletét tolmácsolja, amelyet lapunk elsö oldalán teljes egészében közlünk. Malenkov szavait Slánsky elvtárs fordítja le, majd Fierling.er zárószavai után az internacionálé lelkes eléneklésével fejeződik be a IX. kongresszus. De az éljenzés nem akar szűnni. A résztvegárzik és egyetlen hatalmas szavadkórus dübörgő hangjaival ismétlik Sztálin és Gottwald nevét. Gottwald elvtárs mosolyogva lép a mikrofon elé és ezekkel a szavakkal fejezi be uiabMtori történelmünk legjelentősebb szakaszát: Elvtársak és Elvtársnők, most mindannyian elfoglaljuk helyünket, hogy kongresszusunk határozatát végrehajtsuk. Práci éest'! II Csehszlovákiai HcMöKSSía Párt elnöksége és titkársága A IX. kongresszus befejezése után alakuló gyű'éscre ii'* ö'sze a Csehszlovnk'ai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen Klement Gottwald elvtárs elnökölt. Az ülés programjának egyetlen pontja a Központi Bizottság elnökségének és titkárságának megválasztása volt. A javaslatot Kopjfiva elvtárs terjesztette elő. A Párt központi bizottságának e nökségébe a következő elvtársakat választották meg: Klement Gottwald, Gustáv Bares, Stefan Bast'ovansky, Václav Dávid, Jaromír Qoiansky, július Duris, Evzen I Erban, ZJenék Fierlinger, Jozef Frank, Ludmrla Jankovcová. Ooldrich John, Augustín Kiiment, Václav Kopecky, Ladislav Kopriva, Jozef Krosrúf, Zdénék Nejedly, Václav Nősek, Rudolf Slánsky, Jozef Smrkovsky, Viliam Siroky, Mária Svermová és Anton Zápotocky. A Kommunista Párt központi titkárságába a következő elvtársakat küldöttek ki: Klement Gottwald, Rudolf Slánsky, helyettesei: Mária Svermová, Jozef Fnank, Ladislav Korivá, Gustáv Bares és Stefan Bast'ovansky.