Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-28 / 41. szám, szombat

1949 májais 28 UJSZ0 1. Csehszlovákia útban a szocializmus felé 9rf 7; Ü. HopecQy, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Vezetősége elnökségének tagja Több, mint egy év mult el 1948 februárja óta, amikor a csehszlovák nép a KSŰ vezetése alatt meghiúsí­totta a reakció aljas merényletét, teljesen saját kezébe vette a hatal­mat és rálépett a szocializmus felé vezető útra. És ugyanakkor, amikor a nemzet­közi reakciónak a reakciós csehszlo­vák emigránsokkal együtt csak egy dolga maradt: azon elmélkedni, ho­gyan történhetett, hogy a kommu­nisták olyan gyorsan — öt februári nap alatt— oly döntő győzelmet arattak és törvényes úton saját ja­vukra döntötték el a hatalomért fo­lyó harcot, a csehszlovák munkás­osztály, a dolgozó nép forradalmi lendülettel állt munkába, hogy gyors ütemben megváltoztassa országa arculatát. Pártunk, amely a nép va­lamennyi politikai és alkotó erejét egységbe fogó újjászületett Nép­frontra támaszkodik, abban látja fő feladatát, hogy fáradhatatlanul erő­sítse a munkásosztály és a dolgo­zók győzelmes hatalmát, hogy a népi demokrácia feltételei között si­keresen törjön előre a szocializmus megvalósítása felé. Országunkban valamennyi dolgozó törekvése a szocializmus megvalósí­tására irányul, amely már közvetlen céllá lett. 1948 februárja óta két­ségtelenül igen jelentős lépéssel ha­ladtunk előbbre a szocializmus út­ján. Példaképpen elegendő utalni or­ra a tényre, hogy iparunk, amely nagy szerepet játszik a népgazda­ságban, majdnem 100 százalékig ál­lamosított. A párt annak az irány­vonalnak a követése során, amely­nek célja a kapitalista elemek foko­zatos korlátozása és kiszorítása a gazdasági élet valamennvi területé­ről, további fontos ereiményeket ért el. 1949 januáija óta rendkívül so­kat tettünk az állami kereskedelem­nek, nemcsak a kül-, de a belföldi nagy- és kiskereskedelemnek a fej­lesztésére is'. Nincs mess ie az az idő, amikor az egész ke'-eskccV-iem irá­nyítása átkerül az állam kezébe s a szövetkezetek és az clo£~t's rendié szocialista elveken fog felépülni. A legkisebb termelők kezdeményezé­sére a kisüzemi magánjellegű terme­lés terén is megkezdődött az átépí­tés. A kisüzemek kezdenek be'ekan­csolódnl az államosított vállalatok­ba, vagy átalakulnak társadalmi vállalatokká — népi munkásszövet­kezetekké. A mezőgazdaságban teljes ütem­ben folyik az egységes mezőgazda­sági szövetkezetek tömeges szerve­zése. E szövetkezetek feladata az, hogy elöbbrevigyék a mezőgazdaság gépesítését, bzitosítsák az állami be­szolgáltatásokat és megteremtsenek minden előfeltételt a mezőgazdasági munkák társadalmi formáihoz. A szegényparasztság és a középpa­rasztság egyre erősbödő szövetsége, valamint a munkások és parasztok testvéri szövetségének fáradhatatlan erősítése mellett ezek az egységes mezőgazdasági szövetkezetek képe­zik annak a harcnak az alapját, me­lyet a kulákok ellen folytatunk. A szocializmus építésének kezdete nálunk az első csehszlovák ötéves terv megvalósítása jegyében folyik, amelynek teljesítéséhez 1949-ben, a kétéves terv sikeres teljesítése után fogtunk hozzá. Az ötéves terv szé­leskörű nlkotó terv, amelynek fo­koznia kell a csehszlovák ipar. ktilö­lönösen a nehézipar és a gépipar teljesítőképességét és még- nagyobbá kell tenni országunk általános gaz­dasági erejét. Az ötéves tervnek egyidejűleg határozottan emelni kell Szlovákia, gazdasági színvonalát, még pedig a cseh területek garda­sági "színvonalának megfelelően, ily­módon szilárd anvagi alapot kell te­remtenie a két egyenjogú nemzeti­sé? csehek és szlovákok — test­vériségéhez. Az országunkban folyó alkotó­munka soráh a hatalmas és egysé­ges szakszervezetele különbözö mód­szereket vezetnek be a munka ter­melékenységének emelésére, a ter­melési folyamat gazdaságosságénak és a vállelatok rentabilitásának emelésére. A mv.nkaverseny, a ro­hammunka-rendszer, a termelési fo­lyamatok észszerüsí tőinek eredmé­nyei, az önkéntes munkabrigádok megszervezése kitűnő eredményeket adnak A termelésbe tömegesen kap­csolódik! be a munkaerő, például az állani é° a t£rs?dalm! intézmények felesleges irodai tisztviselőinek át­állítása révén. A munkások és a dolarozók közül egyre több gyárigaz­gató, vállalatvezető kerül ki és lesz a gazdasági és társadalmi szervek vehetője. A tervszerű vezetés országunk gazdasági életének mind nagyobb ré­szére terjed ki, így máris magába foglalja az ár- és a munkabérpoliti­kát Ahogy új, szocialista elveket alkalmazunk az állam pénzgazdál­kodásában, ugyanúgy hozzáfogunk az árak és a hasznok tervszerű sza­bályozásához, ezzel kapcsolatban pedig a dolgozó tömegek életszínvo­nalának rendszeres emeléséhez. Az állami tervhivatalnak, mint egy olyan szervnek a létesítése, amely központilag összehangolja valameny­nyi társadalmi gazdasági szerv mun­kásságát, igen fontos mozzanat né­pi demokratikus államunk új szo­cialista szervezetének kiépítésében. E téren is a Szovjetúnió példáját és tapasztalatát használjuk fel. A február utáni fejlődés hatalmas eredményeket hozott külpolitikai té­ren is. Lehetővé tette mindenekelőtt kapcsolataink kimélyítését a többi , demokratikus államokkal. Csakis február után kapták meg igazi tar­talmukat. Csehszlovákiának Len­gyelországgal és Bulgáriával meg­kötött szövetségi szerződései, vala­mint a Romániával újonnan megkö­tött szerződés, Csehszlovákia csakis február után foghatott hozzá egy ha­laszthatatlan probléma megoldásá­hoz, — annak a válaszfalnak a le­bontásához, amelyet a régmúltban Csehszlovákia és Magyarorzság közé e két ország régi vezető osztályai emeltek. Nagy örömünkre megvaló­sult Csehszlovákia és Magyarország között a szövetség, amely megerősí­ti a népi demokratikus országok arcvonalát Közép-Európában és meg­mutatja a két ország népei interna­cionális érzéseinek erejét. A helyzet abból a szempontból is megváltozott, hogy a magyar lakosság a csehszlo­vák köztársaságban ma az összes de­mokratikus polgárjogokat élvezi. Csehszlovákiában jelenleg nap-" je­lerittfRé^et tudajdonítanak a Kelet­Németországhoz fűződő viszonvok­nek. A vele va.!ó» szorosabb együtt­működés megvalósítására irányuló törekvés te'^es öss^hanTban áll az­zal, hogy Kelet-Németország hala­dószellemü elemei és néni tömefei, Csehszlovákia és Lengyelország né­peihez hasonlóan, síkraszállnak a német kapitalizmus hatalmának, ez Egyesült Államok. Anglia és Fran­ciaország Imperializmusának kiszol­gálása érdekében szorgalmazott visz­szaállítása ellen. 1948 győzelmes februárja óta a csehszlovák nép hatalmas út.at ha­rrvott mp^a mögött eszmei téren is, megérti, hogy a szocializmushoz ve­zető út a proletár internacionaliz­mus szellemében a népi demokrácia többi országával, a nemzetközi szo­cialista arcvonal többi ereivel való szorosabb kapcsolatok felé vezet. A csehszlovák néo azt ls m-látja, hogy a szocializmushoz vezető út szüksé­gesé teszi a le,"határozottabb har­cot Tit.ó áruló klikkje ellen Jugo­szláviában. az ellen a klikk ellen, amely nacionalista éröel-ekből elárul­ta a nemzetközi testvériséget és a hagyományos, szoros csehszlovák­jugoszláv kapcsolatokat. A február utáni Csehszlovákia, ame'v ellen elkeseredett ráe-alom­hadjáratot folytat a nemzetközi re­akció, érzi, hocry most a legszoro­sabb kapcsolatban áll a Szovjetunió­val —a, nagy testvérrel és szövet­ségessel, amelynek Csehszlovákia ré­pei nemcsak felszabadításukért há­lásak, hanem egész mostant szeren­csés sorsukért, is. A Szov'etúnió gaz­dasági sesrlteni'karásának és narrv­lelkűségének számos tanújelét adta amiért személyesen Sztálin genera­lisr™imuHznak mondunk köszönetet. A Kölcsönös Gazdasági Segítség 1 Ta­ni csa lehetővé tette, hosy a Szov­jetúnió és a Csehszlovákia közötti pa"das*<ri e'ryttttmüködés mind szá­mottevőbb arányokban fejlődhessék. Jlymódon ez az e" ry1Ut.mftkö' ,és meg­hiusítja a nvusrati hata'mak azon kísérletét, ho~y hátrányos kereske­delmi megkülönböztetések és a be­vitel lezárása által nehézsé-reket. o-f.r'T'+senok CsehpzlovíVa gazdasági fejlődése elé és lefékezzék azt. * A csehszlovák nép legfontosabb feladatának tartja azt, hogy minden erejével résztve<rven a békéért folyó ragy nemzetközi harcban, amelv az ÉS"EV-* tienti E^ye-mén 1* P 1 * írása után döntő szakaszába lépett. A efefcr-VvvSk nén belátja azt, ho"ryaz Imperialista háborús o-vuito^atók bű­nös pz'ndé"-*! a sajít életét veszé­IveztoMk. Eltökéltségünket nem sza­bad. bo<rv meggyöngítse az a rásra­J-imhadiái-gt. melyet Nyu°at reakciós köret indítottak meg, amelvek bű­nös? 1- Mitíiehen'H, s amelvek most a csehszlovák reakciós emieráció be­vonísivpi v.ém'-edéit. bomlasztó és aknamunkát, próbálnak megszervez­ni országunkban. A repl'd^ e-*en ás­kálódásai csak meggyorsítják azt a folvamatot. amelv országunkban a kapitalista elemek teljes felszámo­lásához fo" majd vezetni és me~­erösítik nénünk azon elhatározását, bo"y minél hamarabb végrehajtsa a szocialista átépítést. A Csehszlovák Kommunista Párt megérti azoknak a történelmi fel­adatoknak a fontosságát, amelyek osztályrészéül jutottak. Megérti, hogy a szocializmus építését kísérő kiélesedett osztályharc feltételei kö­zött az ország társadalmi és gazda­sági átépítése mellett az egész nép ideológiai átnevelésének óriási je­lentősége van. Múlhatatlan fontossá­gú feladat leszámolni a kapitalista mult ideológiai hagyományaival és a kapitalista Nyugat befolyásával, me­lyet a múltban oly kifejezetten kul­tivált a csehszlovák burzsoázia, amely 1919 óta áldozatul dobta oda a nyugati imperialistáknak a nép érdekeit, egyéniségét és lelkét. Ezt a hatalmas ideológiai harcot a siker biztos tudatában folytatjuk. A marxizmus-leninizmus világító fáklya egész munkásságunk számá­ra. A KSC minden tagja — több mint kétmillió ember — foglalkozik a marxizmus-leninizmus rendszeres tanulmányozásával. A marxista-leni­nista oktatásba a dolgozók mind na­gyobb és újabb tömegei kapcsolód­nak be. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak müvei a legnagyobb példányszámban sem képesek kielé­gíteni az igényeket. A párt tömeges kiadást készít eló Sztálin elvtárs egész sor művéből Egész köztársaságunk a KSC IX. kongresszusa jegyében áll. őszintén örülünk annak, hogy a kilencedik kongresszuson, üdvözöl­ve a testvéri kommunista pártoktól érkezett vendégeket, kifejezésre jut­tathattuk forradalmi proletár inter­nacionalizmusunkat, határtalan sze­retetünket és odaadásunkat a Szov­jetúnió, valamint nagy kommunista pártja — a nemzetközi kommunista mozgalom vezető pártja iránt. Erélyes szovjet válasz egy ango! emlékiratra Guszev szovjet külügyminisz­terhelyettes átadta Harrison moszkvai angol ügyvivőnek a szovjet külügyminisztérium em­lékiratát, válaszul az április 28-án átadott ar.gol emlékiratra. Az an­gol emlékirat egyrészt azt állítot­ta, hogy egész sor szovjet állam­polgár, aki kilépett a brit nagy­követség alkalmazásából, ezt a szovjet szervek nyomására tette, noha ezek a szovjet állampolgá­rok — az angol emlékirat beis­merése szerint is — „erről sem­mit sem beszéltek"; másrészt ki­fogásolta, hogy a szovjet szervek — állítólag indokolatlanul — megtagadják a beutazási vízumot olyan brit alattvalóktól, akiket a moszkvai angol nagykövetségre akarnak küldeni diplomáciai szol­gá'atra. Az angol emlékirat azzal a kijelentéssel végződött, hogy a szovjet állampolgárokkal szem­bon a vízumok kiadásában és egyéb kérdésekben a brit nagy­követség ugyanilyen módon jár majd. el. A szovjet válasz leszögezi: az angol emlékiratnak a brit nagy­követség szolgálatában álló szov­jet állampolgárokra vonatkozó áll'tásai minden alapot nélkülöz­nek, de egyébként is megenged­hetetlen kísérletet jelentenek ar­ra nézve, hogy az angol nagykö­vetség beavatkozzék a szovjet szervek és a szovjet állampolgá­rok közötti kölcsönös viszonyba. A szovjet szervek és a szovjet ál­lampolgárok kölcsönös viszonya, bárhol dolgozzanak is az említett állampolgárok — nem ^ tartozik a brit nagykövetség hataskörébe. Ami a nagykövetség emlékira­tában felvetett vízumkérdést ille­ti, hogy a külügyminisztérium­nak állítólag nincs joga megta­gadni a beutazási engedélyt olyan személyektől, akiket a Szovjet­únióba diplomáciai szolgálatra küldenek, a szovjet külügymi­nisztérium leszögezi: a nemzetkö­zi jog szabályai szerint „persona non grata"-tói igenis megtagad­ható a beutazási engedély. Ugyanakkor a szovjet külügy­minisztérium emlékirata tények­kel bizonyítja, hogy nem felel meg a valóságnak a brit nagykö­vetség eiVékiratának azon állítá­sa, hogy a brit kormány állítólag korlátozás nélkül ad beutazási engedélyt a londoni nagykövet­ségre diplomáciai szolgálatra kül­dött szovjet állampolgároknak. A Szovjetúnió külügyminiszté­riumának emlékirata végül leszö­gezi: a Szovjetúnió külügyminisz­tériuma nem hagyhatja említésen kívül sem a nagykövetség emlék­iratának megengedhetetlen hang­ját, sem azokat a fenyegetéseket, amelyeket a nagybritanniai szov­jet nagykövetség alkalmazottai­val szemben kilátásba helyez. A brit kormánynak tudnia kell, hogy ilyen módszerek a szovjet kormánnyal szemben nem vezet­nek eredményre — fejeződik be a szovjet emlékirat Vllágisotránnyá dagadt Eisler elrablása Az elhurcolt Gerhard Eisler ügye világbotránnyá dagadt. Nemcsak a haladószellemü szer­vezetek tiltakoztak az ismert anti­fasiszta író letartóztatása és el­hurcolása ellen, hanem — a köz­vélemény egyre növekvő felhábo­rodásának nyomása alatt — még e^yes jobboldali angol lapok is kénytelenek voltak beismerni, hogy Eisler letartóztatása „szük­ségtelen volt". A „Lettres Francaises" legújabb száma Gerhard Eislemek a párizsi világbékekongre--szus alkalmából írt nagy cikkét közli. Eisler cikke hangsúlyozza: a Szovjetúnió ve­zette béketáfcor elég erős ahhoz, hegy egy harmadik világháború kitörését megakadályozza. Soha az imperializmus történetében a há ijorú ellen folytatott harcnak nem voltak olyan nagy esélyei a siker­re, mint most. Az amerikai külügyminiszté­rium egyébként, mint az AFP Wa­shingtonból jelenti, hivatalosan felkérte a brit kormányt, hogy szolgáltassa ki Gerhard Eislert az USÁ nak. Az amerikai külügymi­nisztérium Eislert „szökésben levő körözött egyénnek" nevezi- Ter­mészetesen mind az amerikai, mind a brit hatóságok igen jól tudják, hogy Eisler nem bűnöző, de a valóság elferdítésével akarják egyrészt alátámasztani a kiadatási kérelmet, másrészt leplezni Eisler jogtalan letartóztatását. INNEN-ONNAN ü Szovjeliinió sikere a Nemzetközi Siszivetség osiói kongresszusán A háború befejezése óta a Szovjet­unió sportolói már számtalan nemzet­közi versenyen bizonyították be külön­leges képességeiket. A £>ynamo lab­darugó csapatának Angliában és Svédországban aratott győzelmei, a szovjet súlyemelők, birkózók és ko­sárlabdázók számtalan diadala azt mu­tatta: ott ahol a szovjet élsportolók megjelennek, ritkán terem babér má­sok számára. A Szovjetúnió sportvezetői egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be az "egyes sportágak nemzetközi szö­vetségeink munkájába is. Az oslói értekezleten a Szövetség 28 tagállama vett részt és amikoi a Szovjetuniónak ták, két nemzet — jellemző módon a „munkáspárti" Anglia és a fasiszta Spanyolország képviselői — kivételé­vei egyhangúan mellette határoztak. Soboljev és Andrei^v szovjet kikül­döttek megjelenésekor a kongresszus tagjai hatalmas tapss.il köszöntötték őket és a Szövetség norvég elnöke orosz nyelven mondott üdvözlő beszé­det. Nagyjelentőségű az a halározat is, amely szerint a iövőben a Szövetség hivatalos nyelve les/, az orosz is. Az új tisztikar megválasztásakor az elnöki tanácsban és a technikai bizott­ságbari helyet kapott a Szovjetúnió és az egyik alelnöki tisztséget Lengyel­a tagok közé való felvételét tárgyal- országnak juttatták cyLiönUe a 'Duna ? Miként már közöltük, az utóbbi napok nagyarányú esőzései követ­keztében Felső-Ausztriában és Svájc északi részén a Duna felszíne roha­mosan emelkedik. Míg e hó i*-én a Duna vizének magassága 648 cm volt, a következő nap már fél méterrel emelkedett és 25-én már elérte a 702 centimétert. Csötürtökön a Duna egyre nőtt és ebéd után már 739 cm-t, estére pe­dig 741 cm-re emelkedett. Ezért a biztonsági szervek a Duna folyása mentén óvintézkedéseket tettek és a védőszolgálat mindenütt készenlét­ben áll. 9 Max Reimann leleplezi a német bábpolitikusok cselszövését. Max Reiman, a nyugatnémetországi kör­zet Kommunista Pártjának vezetője a „Daily Worker"-ben megjelent cikkében kimutatja, a nyugatnémet­országi rekaciós politikai vezetők, a szociáldemokraták és a keresztény demokraták vezérei arra törekedtek, hogy még a négy külügyminiszter találkozása előtt sürgősen kiépítsék az önálló nyugatnémet államot. Eb­ben a törekvésükben a német reak­ciósok csupán sakkfigurák azok ke­zében. akik Nyugat-Németországot az imperializmus fő gazdasági és katonai támaszpontjává szeretnék tenni. O Tüntetések Izraelben a kormány jogfosztó rendelkezései ellen A tel­avivi demokratikus sajtó hírt ad az izraeli kormány legutóbbi rendeleté­ről, amely szerint a városi törvény­hatóságok tagjait ezentúl választás helyett egyszerűen kijelölik. A la­kosság tömegtüntetéseken tiltakozik a kormány antidemokratikus intéz­kedései ellen. A Lyddában lefolyt tömeggyülésen Willner, az izraeli parlament kommunista képviselője felszólította a lakosságot, lépjen fel a kormány poltikáia ellen, amely megsemmisíti az alkotmányos sza­badságjogokat és mindinkább pa­rancsuralmi rendszert honosít meg. • Magyar hegedűs a prágai verseny döntőjében. Kovács Dénes, a tavalyi Reményi-verseny győztese, Zathu­retzy Ede tanítványa, a prásrai nem­zetközi verseny döntőjébe került. A nagyszám i pályázók közül még öt orosz és három amerikai került a döntőbe. • Az Eeonomlst címfl londoni köz­gazdasági lap írja, hogy Texas ál­lamban eltávolítják a kommunista és halad óé rzelmü egyetemi tanárokat. New Hamphire és Illionls államok „kommunista tevékenységet vi^cá­16" bizottságok kiküldését rendelték el az egyetemeken, Oregon állam­ban pedig elbocsátottak egy tanárt, mert L'szenko elméletének tanulmá­nyozását ajánlotta. (Az Economist e hírhez hozzáfűzi^ hogy az amerikai egyetemek jórészt „nagylelkű" kapitalisták adományai­ból tartják fenn maglikat s az egye­temek vezetősége kénytelen alkal­mazkodni az adományozókhoz. Mon­dani sem kell, hogy Klu-Klux lova­gok és egyéb alvilági szervezetek képviselői szabadon terjeszthetik eszméiket az amerikai egyetemeken. Ezt mutatja a legutóbbi newyork! diáksztrájk is, ahol két négerfaló tanárt védelmébe vett az egyetem rektora és Newyork polgármestere.) • Londonból jelentik: Cyprus szige­tin az árak egyre emelkednek és a lakásszükséglet is nagymértékben növekszik. Az USA és Nagy-Britan­nia kormánya most széleskörű pro­pagandaszervezeteket állít fel a szi­geten (Cyprus szigetének mintegy 450 ezer lakosa van. A lakosság négy­ötöd része görög, egyötöd része tö­rök. Tavaly az angolok törvényhozó testületet ígértek a cyprusiaknak. Ehelyett azonban szétverték a váro­si és falusi tanácsokat, becsukták a szakszervezeteket és üldözik a poli­tikai vezetőket. A legvtóbbi válasz­tások megmutatták, hogy Cyprus lakossága a Kommunista Párt mö­gött tömörül. A Párt a Görögor­szággal való egyesülés és a görög monarcho-fasiszta kormány elűzését követeli.) ANGLIÁBAN az északkeleti vidék varutasai sz ráikba léptek, ho^y tiltakozzanak a vasúti sza­bályzat új, miinkásellones rendel­kezései ellen. A sztrájk következ­tében több mint 20 expresszvonat és 60 helyi vonat nem indulha­tott el vasárnap és sok vonat fél­úton megállt. A vasutasszövetség körülbelül 4000 tagja plhatározta, ho?y minden vasárnap folytatja az pgyn"Dcs jelképes sztrájkot, amíg nem teljesítik a vasutasok követeléseit.

Next

/
Thumbnails
Contents