Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-04 / 20. szám, szerda

Ili sin 1949 majois 4 MÁJUS 1 A VIDÉKEN K o S i c é n a művészi műsorral egybekötött május 1-i ünnepségek már április 30-án megkezdődtek a Felszabadulás téren. Május 1-én a reggeli óráktól folytak az ün­nepségek, a rendőrség, légionisták, az ifjúsági és tömegszervezetek, a gyárak dolgozói és a lakosság tízez­res tömegeinek részvételével. Az ünnepség díszvendége K. Smidtke volt. A rendőrség és népi milíciák szervezetei nyitották meg a dísz­felvonulást. A csehszlovák és szov­jet himnuszok elhangzása után bé­kegalambokat eresztettek szabadon. A köztársasági elnök üzenetét O. Jelen, a koSicei NV elnöke olvasta fel. Utolsó szavaira a tömeg viha­rosan ünnepelte Klement Gottwald köztársasági elnököt és Sztálin generaliszimust • A munka ünnepét Luöenecen is nagyszabásúan rendezték meg. A városi lakosságon kiviil a járás községei is nagyszámban képvisel­ték magukat. A felvonuláson mint­egy 30.000 ember vett részt allego­rikus kocsik kíséretében. Az ünnep­ség a Sztálin-téren iolyt le. Az ün­nepi szónok dr. M. Falt'an volt, aki többek között ezt mondotta: Nem félünk a kapitalistáktól, mert a vi­lág békééről győzedelmeskedni fog­nak. A közellátás javult és hála a szocialista munkaversenynek, az ipartervet száz százalékon felül tejjesítjük, a mezőgazdaságban pe­dig állandóan fokozódik a terme­lés a kitűzött tervek szerint és így biztosíthatjuk a dolgozók ellátását. A magyar polgártársak nevében Réti elvtárs mondott beszédet. • Impozáns keretek között zajlottak le a május elsejei ünepségek Rozs­nyón. Az előkelő vendégek sorában ott volt Való képviselő, a Nemzeti Biztosító központj vezetője. Az ün­nepélyen az ONV elnöke felolvasta Klement Gottwald május elsejei üze­netét A résztvevők zászlókkal és jelképes kocsilkon, az ifjúság lelkes ünneplésétől kísérve, a nagyállomás­ról a város felé vonultak fel. A rozs­nyói dolgozók lelkesen éltették a dol­gozók egységét, a sz*«cializmus építő munkáját és a világbékét • Banská Stiavnlca ls hatal­mas munkásfelvonulásnak volt a ta­nuja, ahol az ünneplők nemcsak a Fő-teret lepték el, hanem a közel­fekvő utcákat is, hogy meghaílgas­sák a köztársaság elnökének üzene­tét. A felvonultaikhoz az UVSVF nevé­ben Jasik elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az ünneplők közt főkép­pen a .Fiatalok Vasútvonalának" él­munkása; tűntek ki, akiknek nagy l'-'lresedése igazolta, hogy megértet­tek május elsejének nagy jelen tősé­get. A felvonulók száma kb. 3.000 volt. • S e n e c történetében először for­d'.ilt elő, hogy mint újdonsült járása székhelyen, melyhez 22 község t?r­tezik, többezer főnyi tömeg ünne­pe'te május elsejét. Az elnöki üzenetnek szlovák és magyarnyelvű felolvasása után szlo­vák nyelven Sip, magyarul pedig Száraz József elvtársak méltatták a május elsejét, majd az időszerű helyzetet ismertették. A munkaverseny és a jelképes ko­csik kitüntetettjei közül a helyi vil­lamosrnfivek az első, a téglagyár munkásai pedig a második díjat nyerték. Az első díj, a .iárási Kom­munista Párt által ajándékozott ván­dor vöröszászló átvételekor a vil­lamostnű munkásai megfogadták, hogy a gyönyörű díj birtokukban maradásáért továbbra ; s rohammun­kával fognak dolgozni. • S a h y b a n a Járásá Nemzeti Bi­zottság elnöke, JanS'k olvasta fel a köztársasági elnök üzenetét és utá­na Bakura, a SNR képviselője mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi han­gulat emeléséhez az időszerű jelsza­vakkal tüntető Ifjúság különösen hozzájárult. A felvonuláson kb. öt­ezer ünneplő vett részt. Hviezdoslav kiállítás Prágában A Csehszlovák Társaság Prágában átvette a bratislavai kiállításon bemu­tatott Hviezdoslav-kiállítás könyv- és levélanyagát. Bratislavában ezt a ki­állítást a nagy szlovák költő, P O. Hviezdoslav születésének századik év­fordulója alkalmából rendezték. Most Prágában is bemutatják ezt az érde­kes anyagot. A kiállítást a Vencel-téri Nemzeti Múzeumban tartják és való­színűleg május 15-én kezdődik. 31 év­vel ezelőtt ugyanis ezen a napon Hviezdoslav Jirasekkel együtt tüntet­tek a csel ek és szlovákok független­sége mellett. ECoeisfanfin Szimonov és Alexandrov Szlovákia fővárosában Konstantin Szlmonov, a világhírű Sztálin-díjas író és G. Alexandrov filmrendező, a Szovjetúnió nemze­ti művésze néhány napot Bratisla­vában töltöttek, hogy megismer­kedjenek azzal a fejlődéssel, amely a felszabadulás óta itt végbement. A prágai békekongresszuról jövet vasárnap résztvettek a májusi ün­nepségeken és fümjük, a „Találko­kozás az Elbán" ünnepi bemutató­ján. A premiéren nagyhatású be­szédben ismertették a mai szovjet művészet útját. Hétfőn este dr. Pavlik, tájékoztatásügyi megbízott rendezett fogadást a kiváló ven­dégek tiszteletére, amelyen a szlo­vák irodalmi és művészeti élet sok kiválósága vett részt. A magas színvonalú eszmecseré­ben Szimonov és Alexandrov rámu­tattak a szovjetkultúra mai állásá­ra, céljára és erejére. „Az író nem tehet mást, mint a munkás — mondotta Szimonov. — Minden erejével és tehetségével részt kell vennie a szebb szocialista jövőért folytatott harcban. Segíte­nie és irányítania kell a lelkes épí­tőmunkát, arról kell írnia, amire szükség van. Nem csinálunk kultú­rát és irodalmat néhány, a néptől eltávolodott sznob számára, de úgy , írunk, hogy azt népünk megértse. Az Amerika földjére lépő Soszta­kovics orosz zeneszerzőtől kárör­j vendve kérdezték az amerikai ujság­' írók: — Mi a véleménye a pártkriti­káról, amely az ön művészetét ze­nei formalizmussal vádolta meg, mondván, hogy mondanivalóival messze került a néptől. Sosztakovics erre nagyon nyu­godtan ezt válaszolta: — Igen, a nép már nem értette a mondanivalóimat és így kár is volt beszélnem, a párt kritikaja megmutatta az útat amelyen visz­szatalálok oda, ahonnét indultam, a hősies szovjetnéphez! Meg kell segítenünk az egyszerű embereket nehéz munkájukban és következe­tesen hangoztatni kell a békét. Harcolni kell érte az író minden eszközével, a becsület és erkölcsiség minden fegyverével. | — A háború megszüntette az új­ságíró és az író közötti különbsé­get — folytatta Szimonov. — Ir­tunk mi is, amire szükség volt. Ha­dljelentést és tárcát, hogy a szov­jet katona lelki ellenállását a leg­végsőkig emeljük. Azt mondják ránk, hogy túl egyszerűen írunk és mondanivalónk híjján van a szavak művészetének. Aki írt már. az tud­ja, hogy a legnagyobb művészet a formákat eldobva, egyszerűen és világosan írni. Szívünk minden me­legével kívánunk a szlovákiai iro­I dalom és művészet mestereinek ; munkájához sok-sok sikert. I Lelkes taps, szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel minduntalan a Carlton fogadótermében. A hala­dó értelmiség elragadtatva -helye­selte a művészek nagyfontosságú kijelentéseit Az eszmecsere befejeztével Szi­monov három gyönyörű versét re­citálta, amely példája, hogyan kell harcolni a költőnek az igazi em­berségért és a békés jövendőért. A hallgatóság szűnni nem akaró taps­sal fejezte ki hálás köszönetét a nagy szellemi élményért. A fogadás végeztével a két ki­váló művész lapunk munkatrásá­nak interjút adott amelyet teljes egészében közlünk: — Igen nagy örömünkre szol­gált, hogy résztvehettünk a bra­tislavai május elsejei ünnepsége­ken. Szlovákia fővárosa igazán ; méltóan és lelkesen vett részt min­denütt a munka ünnepén. Mélyen és örömmel éreztük, hogy Szlová­kia népe lelkesen és odaadóan tün­tetett a béke, a szocialista jövő, a Szovjetúnió és a népi demokrá­ciákkal való barátság mellett. A munkásság nagy táblákon mutatta be munkájának kiváló eredmé­nyeit, szemléltetően ábrázolva, ho­gyan teljesítette magára vállalt kö­, telezettségeit az ötéves terv, a dol­gozók boldogsága és életszínvonalá­nak emelése érdekében. Az élmun­kások mindenütt a csoportok élén haladva bemutatták munkateljesít­ményeik fokozását és a szabad szo­cialista munka termelékenységét üzemeikben. Kiviláglott ennek a szorgalmas népnek lelkes akarása, amely büszke lehet sikerére, ame­lyet munkájával ért el. Erre a májusi tüntetésre a prágai békekongresszusról érkez­tünk — folytatta. — És itt igazán : meggyőződhettünk arról, hogy az egyszerű emberek mennyire akar­' ják a békét és milyen aktívan har­colnak érte. Mindenkinek könnyes lett a szeme, amikor a száz fehér ! galamb az ég felé repült, hogy jel­j képezze a világbékét. A gyönyörű menet díszes, allegorikus csoportjai ! nagy betűkkel hirdették: BÉKE. Igen, a mi nemzeteink békét akar­nak és megérdemlik a békét, mert harcoltak érte. Valamennyiteknek, Csehszlovákia minden dolgozójának sikereket kívánunk az ötéves terv elérésében. Jó aratást, fehér ke­nyeret, hogyha eljön majd a követ­kező május, a munka ünnepének nagy napja, még magasabb legyen az életszínvonal, a megelégedés, a boldogság. Kívánjuk, hogy békében érhessétek meg alkotó munkátok gyümölcsét. Dolgozzatok, hogy bol­dogok legyetek! Mi, a hatalmas Szovjetunió- népei, erős kézfogással mellettetek állunk! — fejezte be nyilatkozatát Konstantin Szimo­nov. Az emberiség nag y szellemei a világ lelkiismeretét ébresztik Fagyejev, Ziliacus 9 Howard Fast a békéről Hatvannégy nemzet képviseltette magát a párizsi békenapokon. A vi­lág népe soha még ilyen egyetemle­gesen, ilyen elementárisán és szerve­zetten nem nyilvánította békeakara­tát. A fasizmus brutalitása, az atom­bombák, gázkamrák, koncentrációs táborok szörnyű emléke, Lidicék, Oradovur-ok tanulsága gyűlöletessé tesz minden háborút, vérontást. A békenapokon elhangzott legjellem­zőbb beszédekből kivonatosan köz­lünk néhányat: Fa gy e j ev m orosz fró: Mi, a Szov­jetúnió emberei, akik t-udjuk, mi a háború, esküszünk Sztálingrád hal­hatatlan dicsőségére, hogy nem aka­runk háborút. Mi nem akarunk há­borút, mert a mi nagy szocialista ál­lamunkban saját kezünkkel építjük az életet. Mi megmutattuk, hCgy egy szocialista államban kis és nagy né­pek egymás mellett barátságban és békességben élnek és élhetnek. Ziliacus az angol delegáció ne­vében: Mi azt üzenjük az Atlantic paktum szervezőinek: — Ha nem akarjátok nekünk megadni a békét, engedjétek, hogy mi magunk teremt­sük meg. Tegnap a nép még semmit sem jelentett, amikor a háború és béke kérdésében kellett döntenie, de holnap a nép lesz minden. Howard Fast, a híres balolda­li amerikai író, akit az utóbbi idő­ben üldöztek és le is csuktak egy időre: Mi különböző színű, fajú, nyel­vű népeket képviselünk, különböző véleményeket és hitet. A mi közös­ségünk hisz az életben és akik a ha­lálban hisznek, azoknak azt üzenjük: Vigyázzatok! Elég régen rendelkez­tek már velünk, de amilyen biztosan nappal követi az éjszakást, olyan biz­tosan véget fogunk ennek vetni,' A legmegrendítőbb békebeszéd asz­szcmyi szájból hangzott el; a világ meggyötört anyáinak nevében Z o­ja édesanyja beszélt. Nemesség és fenköltség sugárzik vonásairól, igazi Mater Dolorosa fájdalomban és megértésben; ö joggal beszélt, oda­adta a szabadságért lányát és fiát, de nem akarja, hogy anyák a jövő­ben ilyen áldozatot hozzanak, nem akarja, hogy fiatal lányok, akik élet­re, szerelemre, munkára születtek, akasztófán végezzék életüket, hogy szadista hordák kínozzák halálra őket, hogy fiatal fiúk ottmairadjanak a csatatéren. — Lehetséges volna? — kérdi — hogy azt a békét, melynek ára gyermekeink élete, anyák és á vák könnye volt, megzavarhassa most az imperialistáknak egy csoportja? Nem, nem engedhetjük ezt! A világ minden részéből öszegyűltünk itt, hogy leleplezzük a háborús uszító­kat és szemükbe vágjuk a figyelmez­tetést: — Mi milliónyian vagyunk, egységesek és szilárdak a küzdelem­ben, semmiféle hatalom nem törhe­ti meg szolidaritásunkat. Anyákhoz és apákhoz intézem szavamat: —Ne­veljétek gyermekeiteket demokrati­kus szellemben, legyenek a szabadság szerelmesei, a béke harcosai! Drahos Lajos beszéd® a prágai békemanifesztációs népgyűlésen A magyar ipari munkásság és a legnagyobb magyar ipari központ. Vörös Csepel, üdvözletét hozom Csehszlovákia ipari munkásságá­nak és demokratikus népének. A párizsi és prágai békekon­gresszus együttes jó munkája még szilárdabbá tette a béke nemzetkö­zi frontját és a demokratikus erők között új kapcsolatokat hozott l^íre. t A béke frontja a konferencia után még erősebbé vált. A magyar dolgozó nép min­den erejével a béke, az építés és szabadság biztosításáért küzd s tudjuk, hogy mindezt csak ke­mény munkával tudjuk elérni. A magyar dolgozó nép nagy ve­zetője, Rákosi Mátyás, mondta: „A i támadni készülő imperialisták ve­! gyék tudomásul, hogy Magyaror­i szág a népi demokráciák békefrorit­ján nem fés, hanem erős bástya." j 1945 óta sikerrel küzdöttünk az amerikai imperializmus rágalmai és nemzeti függetlenségünket veszé­: lyeztető politikája ellen. Tudjuk, I hogy ez a támadás még nem szűnt, meg. Most a hazáját eláruló Mind­szenthyt vették pártfogásukba. Bennünket a múltban a kapita­listák és k'zsákmánylók legfőbb képviselői: a Habsburgok és horthyisták a szomszéd népekkel szemben akarták kijátszani. Most, hogy szabadok vagyunk, nem leszünk többé az imperialis­ták sakkf'gurái, akiket « szom­szédos népek ellen leheti uszítani. A felszabadult dolgozó magyar nép viszonyát a szomszédnépek­hez nem a reakció által szított nemzeti gyűlölködés, hanem a szomszéd népekkel megkötött ba­rátsági, kölcsönös segélynyújtási és kultúrális egyezményekben megpecsételt népi szolidaritás és együttműködés jellemzi. Mi magyar dolgozók viharos lel­kesedéssel üdvözöltük a mult év februári nagy fordulatot Csehszlo­vákia pol'tikai életében. Még na­gyobb öröm számunkra, hogy a mu't hetekben barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést kö­töttünk. Ez csak kezdete a két nép számára gyümölcsöző együttműkö­désnek. Mi ezeket a baráttsági szerződéseket a béke igazi pillérei­nek tekintjük. A párizsi és prágai békekon­gresszus határozatát teljes egészé­ben a magunkévá tesszük és min­den erőnkkel küzdünk megvaló­sulástikért A világ népeinek többsége békét akar. Mi vállaljuk azokat a felada­tokat, amelyeket a béke védelme jelent. A magyar dolgozó nép egybe­forrva dolgozik és harcol az emberi haladásért, a békéért, a népek sza­badságáért a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével. Éljen a demokratikus Cseh­szlovák nép és nagy vezetője Gottwald! Éljen a magyar dolgozó nép nagy tanítója, Rákosi Mátyás! Éljen a világ demokratikus népének harcos egysége a béké­ért! Éljen a világbéke hatalmas őre, a Szovjetunió és bölcs ve­zére Sztálin!! Angolok képzik ki a holland légvédelmi tüzérséget Hága. A helyi lapok hírei sze­rint május hetedikén Hollandiába és Belgiumba angol kiképző lég elhárító tüzérség jön, hogy a hol­land és belga légvédelmi tüzérsé get kiképezze. A kiképzők érke zére egybeesik Montgornery mar sall hágai látogatásával. Folytatják az osztrák béketárgyalásokat Londont. — Háromnapos szünet irtán ismét megkezdték az Ausztriával kötendő békeszerződé­si tárgyalásokat. A külügyminisz terhelyettesek tanácsa megkezdte tárgyalásait az Ausztriában lévő szövetséges vagyon elosztásáról. / tárgyalások eddig nem vezette' eredményre. Félmillió ember a tokiói ünnepségeken Tokió. — A tokiói május elsejei ünnepségeken ötszázezer ember vett részt. A népgyűlésen a japán Kommunista Párt vezertitkára, Nakádo Tokuda mondott nagy be­szédet. A beszéd ideje alatt a város fölött amerikai bombavető gépek köröztek. Erban miniszter moszkvai nyilatkozata Moszkva. — A moszkvai rádió beszámolt azokról az üdvözlésekről, amelyeket a Vörös-téren lefolyt nagy díszszemle alkalmából az egyes kül­földi delegációk képviselői mondottak. A csehszlovák dolgozók nevében Er­ban miniszter beszélt. Többek között kijelentette, hogy az egész világ mun­kásosztályával együtt Csehszlovákia dolgozó népe is idetekint és a Szov­jetúnió népeivel együtt akar Riadni szocialista munka útján, a testvéries­ség, a népek közötti barátság és az alkotó elvtársiasság szellemében. Mauthausen a náci bestialitás örök emléke lesz Hétfőn az osztrák belügyminiszter Mauthausent átadta az északausztriai hivatalok igazgatásába azzal a céllal, hogy az egész koncentrációs tábort őrizzék meg gázkam ráival, kivégző szerszámaival és egész berendezésé­vel együtt, örök figyelmeztetésül az utókor számára és tiltakozásul minden fasiszta megnyilvánulás ellen. Wailace az Atlanti paktumról Detroit. — Henry Wailace, az ameri­kai haladó párt elnöke folytatja béke­körútját az Egyesült Államokban és május elsején nagy beszédet mondott Detroit városában. Többek között ki­jelentette, hogy az Atlanti-paktum ér­telmi szerzője Vandenberg szenátor, aki szent háborút hirdet a Szovjetúnió ellen. A sok tízezres tömeg nagy lel­kesedéssel és tüntetéssel fejezte ki békeakaratát Hz állam tulajdonába kerül az Iparművészeti Múzeum Május negyedikén Prágábari ünne­pélyesen átadják az állam tulajdonába" az Iparművészeti Múzeumot. Igazga­tásával a közművelődésügyi miniszté­riumot bízták meg. Az ünnepségen dr. Zd. Nejedly iskola- és közműve­lődésügyi miniszter mond beszédet, felszólalnak aztán a Kereskedelmi és Iparkamara, a Múzeum képviselői is, a művészek részéről pedig J. Benda tanár és L. Smrcková. M< MM MC M M<< MI< MMMM M< MHMXMMM MI — Szlovák film nagy sikere Szó­fiában. Szófiában nagy érdeklődéssel kísérik a szlovák filmeket. A „Farkas­verem" c. szlovák film szjfiai ejöadá­sa után a bolgár filmtársulat vitát ren­dezett, amelyen százötvenen vettek részt. Egy egyszerű munkás a kö­vetkezőket mondotta: Ez a film meg­győzött arról, ha Csehszlovákiában ilyen hősies nép él. nem kell attól fél­nünk, hogy ott valamikor győzhet a reakció! Hasonlóan beszéltek a töb­biek is. Sokan rámutattak a filmnek arra a hiányára, hogy a szlovenszkói kommunista párt vezető szerepét nem emeUék ki, benne a történet hőseit túlságosan egyénileg jellemezték és a film néhány jelenete erőszakolían hat.

Next

/
Thumbnails
Contents