Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-25 / 38. szám, szerda

Üdvözlet a párUoiiíesszusnak Ára 2 Kcs A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR 0OLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 május 25, szerda A napokban fejezték be Prágában a „Forradalmi harcok történelmét" bemutató kiállításnak előkészületi munkálatait. A kiállítást a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusának előestéjén, 1949 május 24-én nyitották meg. Ez a kiállítás a csehszlovák történelemben egyedülálló. Az előkészületi munkálatokat már februárban megkezdték és an>iyi anyagot gyűjtöttek, hogy annak egy tizedrésze Is bőrtárgyú kiállítás renedezését teszi lehetővé. Szlovenszkó és forradalmi történelme a kiállításon méltó helyet kaDott. A forradalmi harcok történelrrl kiállítása főkép a7 ifjúság körében talált élénk visszhangra. A kiállítás ugyanis bő, szemléletes anvagot nvuit az osztályharcok történetének tanulmányozására. Attrkinttwtően tárja elénk a csehszlovák nép szabadságharcainak sorozatát. A történelmi anvaff és a' szahntsáírharcos mozwilmMtról szóló kiállított művek a XV. századot idézik a szemlélő elé. A kiállítás a huszita harcokkal kezdődik. bemutatia azoknak egyes szakaszait és Európaszerte gyakorolt nagy hatását. Pikkov 1672-ben kitört felkelése a paraszlmozgalmak régikeletű gyökeréről és megindulásáról tanúskodik. A következő festmény Jánosíknak és szövetségeseinek szabadságküzdelmét szemlélteti. A harc itt Is az elnyomás következménye volt. A kiállító helyiségben tovább haladva a gőzgép feltalálását és ennek szociális következményeit láthatjuk. Majd az 1871-es párizsi kommün eseményeihez jutunk el. Később az Internacionálé első gyűléséről készült festményt látjuk, melyen ott ragyog a proletárok jelszava: „Világ proletárjai egyesüljetek"! L. Stúrnak az 1847-es magyar országgyűlésen elmondott beszéde jelentős helyet foglal el a kiállításon. Stúr beszédéből a következő idézetet olvashatjuk: „Két kor határán vagyunk és pedig a letűnő kasztrendszernek és © egy új korszak — minden becsületes munkás aranykorának haiarán".' A csehszlovák dolgozók további sorsát a kiállított újságok sorozatából láthatjuk. Az újságok ugyan különböző helyeken jelenlek meg, de felfogásuk egy: eljön a munkásság felszabadulása! Az 1905-ös orosz forradalom, a világháború előzményei mind tanulmányozhatók a kiállításon. Vacek Antal az akkori munkásmozgalmak egyik legkimagaslóbb alakja, írja a korabeli újságokban: „A n i hancunk az emberiség szívében zajlik le és főcélja, a becsületes munka, emberhez méltó életkörülmények és a szeretet". A kiállítás nagy részét az Októberi orosz forradalom foglalja el. Az akkori csehszlovák légló-kat a felke-lő bolsevisták ellen vezénylik, de ezek a bolsevistákban osztályszövetségese'ket látták és megértve nemes céljukat, csatlakoztak hozzájuk. A forradalom után kiadott csehszlovák újságok nagy rokonszenvvel írnak a Lenin és Sztálin vezetése alatt végbemenő szabadságharcáról. Láthatjuk az itteni újságokból és festményekből, hogy az orosz bolsevista mozgalmak oéld*iát a szlovák dolgozók is követték. Vrútkyn 1918-ban 22 vasntasmunkást börtönöztek be, akik a háborút ellenezték és annak tovább folytatását sztrájkokkal igvkeztek akadályozni. A következő nagy esemény, melyet itt tw'mányozhatunk, az 1918as proletárdiktatúra Szlovenszkón. A kacsai Vörös Újság, val^m-nt a K->ss*n és Budapesten készült fényképfelvételek arról tanúskodnak, hogy a kommunista „Köztársaságok Tanácsának" Szlovenszkó is tagia volt. A következő helven látható emlékek a Csehszlovákiai Kommunista Párt 1921-ben történt meeralanítás-ít és a csehszlovák munkásság' fejlődését mutat'áll be. A párt lap és füzet"! ioveke-Tiek me<*maf;yarázni a kizsá'fmányolóknak, hogy a mt'r

,'ásnsztálv etrvszer lerázza máéról a jármot. A pártnak ezt a nézetét hangII. évfolyam, 38. szám súlyozták mindig. A lB30-as világválság idején láthatjuk, hogy egyeuúl a Csehszlovák Kommunista Párl védte a veszélyeztetett munkásságot. Az volt a jelszó, hogy „Egy embert sem engedünk el a gyárból és egy fillért sem engedünk el megérdemelt bérünkből". Ezeket a tényeket a párt akkori lapja, a Rudé Právo és a Mladá Garda cikk I támasztják alá. Az egykorú lapokból kitűnik, hogy Klement Gottwald a kommunista párt akkori parlamenti képviselője zseniálisan megjósolta a kizsákmányolás sorsát. „Minden munkás életéért szímot fogtok adni"! A Pravda 1929-ben a következőket írja: „Szlovenszkón földműves sztrájkok kezdődtek — lépjetek Ti is sztrájkba"! A kiállításon a fasizmus Iralomrajutása is tanulmányozható. A Kommunista párt akkori vezetősége tl'takozik Torgler német kommunista vezér elítélése ellen. „ A fasizmust cs?k egységes kommunista front buktathatja meg" — írják az akkori kommunista lapok. A kiállítás további része az 1908-as évek utáni eseményeket tükrözi viszsza. S-enlélteti kommunista vezéreink harcát Csehszlovákia felszabadításáért. Eljutunk a Vörös Hadsereg álfái történt felszabadulásunkig, a kassai programhoz, Prága felszabadulásához és a népi demokratikus Csehszlovák köztársaság megalapozásához. Az e^yes kiállított művek ismertetik a Kommunista párt nagyérdemű munk^»át a csehszlovák gazdasági .élet úiiáépítés"ben. Az áll-ruosí+^s kérdéseire a kiállított műve'*-ől bölcs fejleteket kaphitunk. A februári eseménvek a csehszlovák népi demokrácia errvik legie'-nfősebb foHnlónont'át i'éneT'k s méltó t-elyet fogHn^k el a i-sjiiftj

S

Op. \ velük k"ncsol-<tban M^iií+ott művek 3 hr»7í»ír* pi'"1 íját és az igazság februári pvŐTeimét. Így vezet bennünket a kiállítás a leg.egibb munkásmozgalmakon keresztül napjaink legnagyobb eseményéhez, a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusához, melynek az a hivatása, hogy mindennemű reakciót eltávolítson, kiszélesítse a szocialista versengést, fokozza a termelést és ezáltal népünk boldogabb jövőjét bíztosítsa. A IX. pártkongreszszus határmesgyét jelent, melynek átlépése után egy szebb holnapba jutunk. Ma iil össze a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusa. Huszonnyolc esztendeje annak, hogy nz éppen megalakult Kommunista Párt megtartotta első kongresszusát. Akadályokkal teli, ám dicsőséges az az út, amelyen pártunk keletkezésétől a IX. kon rcsszusig haladt. Huszonnyolc esztendő csupán, de ez a huszonnjolo esztendő a fejlődésben évszázadokat jelent. Köztársaságunk népeinek gazdag forradalmi tradíciói vannak. Sok száz. esztendőn keresztül harcoltunk a szociális és nemzeti elnyomatás és kizsákmányolás ellen. Népeink múltjából a cseh országrészek huszita forratfa'mára emlékeztetünk és a Dózsa-féle parassztlíizadásra, amelyet a magyar nép földig sújtott parasztjai vívtak az urak ellen. A Dózsa-féle p::r|is/tlázndáshan résztvett a szlovák nép is. A magyarsífggal együtt vállvetve harcolt a nagyobb darab kényérért. a szabad éleiért, a jobb jövőért. Népeink közös erővel, egymásnak feszülő vállal védték Európát a tatúr-török hordák ellen és 1848—49ben is a középen rópai márciusi forradalmak harcosai voltunk. De az újabb kor történelmében is bőségesen megtaláljuk az osztályharc és a forradalmi mozgalmak jeleit. A búnyászlázadások, a modern munkásmozgalomnak első gyenge kezdeményezésel, mind ennek a dicső forradalmi tradíciónak kiemelkedő mérföldkövei. És az első világháború után megalakult magyar és az azt követő szlovák tanácsköztársaság is ennek a múltnak egy-egy dicsőséges állomása. Maga Lenin is kiemelte a középeurópai megmozdulásoknak nagy jelentőségét. Ezeknek a gyönyörű tradícióknak egyenes folytatása, a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulása, amely sohasem tért el az igazi munkásmozgalmi tradícióktól és amely egyenes úton haladt és vezette a munkásosztályt és vele együtt az egész dolgozó népet a végső győzelem felé. Huszonnyolc éven keresztül vezette köztársaságunk haladó néjK-it ez a párt az örömteli építője a inának és a szocialista holnapnak. Önként adódik a kérdés, miben re jlik pártunk titokzatos ereje, miért volt képes ilyen töretlen akarattal harcolni sorsunk jobbrai'ordulásáért. A válasz mindegyikünk ajkán az, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt a legforradalmibb osztály, a mi forradalmi munkásosztályunk történc'mi képviselője. Azért tuutunk haladni ilyen egyenesen, bátran, félelmet nem ismerően, az. útból elhárítva minden akadályt, mert a KSC-t az emberi történelem legtökéletesebb tudománya, a szocializmus tudománya, a mar.v-leniiü eszme vezeti. A munkásosztály harca a mult évszázad második felében keletkezett és fejlődött ki, akkor is volt már a munkásosztálynak politikai pártja és a mozgalom mégsem érte A csehszlovák Szláv Bizottság a Szovjetúnió Szláv Bizottságától a következő táviratot kapta: „Mély részvétünket fejezzük ki Peter Jilemnicky idöelötti elhalálozása alkalmából, aki a szláv mozgalom fáradhatatlan munkatársa, a Szovjetúnió és Csehszlovákia népei közötti barátság kifejlődésének tevékeny harcosa volt. Örökre szívünkbe zárjuk barátunk fényes emlékét. — Gundorov, Meéalow." A bolgár Szláv Bizottság a következő táviratot küldte: „Bulgária Szlá^ Bizottsága legmélyebb részvétét fejezi ki a csehszlovák társadalomnak Peter Jilemnicky elhalálozása alkalmából, aki nálunk is ismert kultúrmunkás és népünk barátja el azokat az eredményeket, amelyeket a munkásosztály pártúm; 28 éves \ i z»t' ;<• alatt elért. A munkásosztály első politikai képviselője a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt. jóllehet kezdetben a munkásosztály sok harcát vezette sikerre, mécsem lett annak megbízható képviselője. És cz annaa következtében álL he, mert a szociáldemokrácia nem értette meg a marxista tudomány forradalmi tartalmát, megalkuvás htjára adta magát, politikáját a burzsoá politikával hangolta öss/.c és az út természetes folyományaként végezetül teljesen elárulta a munkásosztályt. A munkásosztály ténylegesen vezető nélkül maradt. Párt nélkül maradt, de nem sokáJ *. mert a szociáldemokrata balszárny tudta, mit kell csinálni. Az 1920-as esztendő decemberi veresége rávezette a munkásosztályt, hogy új pártot kell alakítani, újtípusú pártot, amely történelmünk haladó tradícióira támaszkodva levonja a tanulságot a nagy orosz októberi forradalomból és a marxizmus-leninizmus eszméi a'apján vezeti a munkásosztály harcát. Az új párt a marxizmus-leninizmus i tján haladva 28 esztendő alatt bemutatta, hogy a fejlődésben nincs megáliás. A 28 év harcaiban pártunk annyira megerősödött, hogy amikor előttünk állott az 1848-as február, mindenki tudta, hogy mit kell csinálni, és a szeretett párt hívó szavára az egész dolgozó nép egy emberként állt fel és súlyos ölik t magasba emelve kiáltotta a reakciónak : , Ali előre megyünk, vissza egy lépést sem teszünk!" A nép várta ezt a gottwald! szózatot. nem érte felkészületlen'*), mert vezető pártja jól előkészítette, jól ellátta tanácsokkal és útmutatással és tudta, mit kell tennie. És a nép megértette Gottwa'd hívó szavát akkor is, amidőn harcba hívta a köztársaság minden dolgozóját az országépítés nagy munkájába. Őszinte lelkesedéssel küldöttek el a cseh, szlovák és magyar dolgozók ajándékaikat a IX. kongresszusnak, mert tudják azt, hogy cz a kongresszus nem a fölöttünk álló idegen emberek tanácskozása, de népünk legjobbjainak tanácskozása az egész dolgozó társadalom jobb jövőjéért. I'hh n az értelemben Üdvözöljük a párt összeülő IX. kongresszusát. Ebben az értelemben kívánunk munkájuknak sok sikert. Ebben az értelemben várjuk mi itt Szlovenszkó városa'ban és falvaiban, a kormos gyárak tövében és zöldelő b'zatáblák között Gottwald és a párt új hívó üzenetét, mert tudjuk, ho-y amit Ti fogtok mondani nekünk és amit Ti határoztok el, az a mi érdekünkben történik. És ebben ai. értelemben kiáltjuk együtt az összes dolgozókkal: Klement Gottwalddal előre a szocializmus útján. volt. — Dr. Ivan PaSov elnök, Trajana Nenová titkárnő." A csehszlovák Szláv Bizottság az elhúnyt feleségéhez, Olga Jilemnickyhez a következő táviratot intézte: „Tisztelt Elvtársnö! Mély gyászszal fogadtuk drága barátunk, Peter Jilemnickynek, a csehszlovák Szláv Bizottság tagjának fájdalmas halálhírét. A Szláv Bizottság sohasem felejti el Peter Jilemnicky elvtárs nagy munkáját, amit a többi szláv nép közötti, de főleg a Szovjetúnióval való testvériesség kiépítésének érdekében tett. Fogadd legmélyebb részvétünket és biztosítunk, hogy ezekben a súlyos napokban gondolatban Veled vagyunk. A csehszlovák Szláv Bizottság." II négy nagyhatalom külügyminiszterei megkezdték tanácskozásaikat Minden ülés után hivatalos sajtókonferenciát tartanak a külügyminiszterek Az egész világ nagy figyelmétől kísérve nyitották meg tegnap délután Párizsban a nagyhatalmak külügyminisztereinek tanácskozását. A négyek tanácskozásán mindazok a kérdések kerülnek szőnyegre, amelyek a május 5-1 hivatalos nyilatkozatban láttak napvilágot a német, illetőleg a berlini kérdéssel kapcsolatosan. A nagyhatalmakat a következő külügyminiszterek képviselik: Andrej Visinszkij külügyminiszter a Szovjetúnió, Dean Acheson az Egyesült Államok, Bevin az Angol Egyesült Királyság és Kobert Scliuman külügyminiszter a francia köztársaság részéről. 1948 óta sok kísérletezés után ismét összeültek a nagyhatalmak külügyminiszterei, hogy a második világháborúadta német kérdések ügyeit rendezzék. A Quai d'Orsay bejárata előtt körülbelül 50 újságíró és fényképész várta a külügyminisztereket. A Rózsa-palota kapuja elé elsőnek Acheson autója gördült, azt az amerikai küldöttséget hozó többi gépkocsi követte. A gépkocsikat rendőri motorkerékpárosok kísérték. Acheson és Jessup megérkezte után Bevin jött autóján, végül a Szovjetúnió delegációja Visinszkij külügyminiszter vezetésével, Scliuman francia külügyminiszter a három külföldi vendég és a külföldi kiküldöttek megérkezte előtt már a francia külügyminisztérium székházában volt. Amint az utolsó újságíró is elhagyta a Qual d'Orsay nagy tárgyalási termét, az aranyozott párnás ajtók becsukódtak és a tanácskozások megindultak. A külügyminiszterek tanácsának első összejövetele 17.30-kor ért véget. Az eddig meg nem erősített hírek szerint megállapodtak a tárgyalási rendben, továbbá abban, hogy minden ülés utan hivatalos sajtókonI fereneiát tartanak a külügyminiszterek. Visinszkij külügyminiszter sajtómegbízottja a párizsi konferencia első ülésének befejezése után az egybegyűlt újságíróknak nyilatkozatot adott. Megállapította, hogy a szovjet delegáció az első nap eredményére nem tekint borúlátóan. Az újságírók kérdést intéztek a nyilatkozatot adó orosz megbízotthoz, Visinszkij mely kínai kormányt gondolta, amikor a Japán békeszerződést érintve, javasolta, hogy azon egy kínai megbízott is résztvegyen. A szovjet válasz erre a következő volt: Visinszkij Kína megbízottját értette. A külügyminiszter sajtómegbízottja a továbbiak során kijelentette, hogy azok a kifogások — a Szovjetúnió egv javaslatot terjesztett elő, amely Németországnak a négy nagyhatalom által (Folytatás a 2. oldalon.) a kezdődik a Párt IX. kongresszusa Az utolsó előkészületek is befefezedtek a Csehszlovákiai Kommunista Párt és erszágunk történelmének egyik legjelentősebb eseményéhez P"" — "i ? Végre itt van a nagy nap. A nap, amelyet az Orava völgyében ép- r ! úgy, ni.it a Labe partjai mellett egyformán várnak a dolgozók. A nap, ; ? amely határkövet jelent eddigi életünkben, a nap, amely útmutatást ad • | a jövő felé. Biztosak vagyunk abban, hogy pártunk egyenes és töretlen T f vonalú történelmének újabb nagyjelentőségű állomásához érkeztünk, ! f amelynek homlokzata lángbetűkkef áll: Üt a szebb jövendő felé. II Szláv Bizottságok rászvéttáviratai Peter Jilemnicky elhunyta alkalmából Ausztria és a Marshall-terv Az „Österrelchische Volksstimme" legutóbbi száma egy titkos levelet adott közé, amely leleplezi Amerika nyomasztó diktátumát a marshallizált államok felett. E levélben Figl osztrák kancellárhoz utasítást intéztek, melyben felszólítják öt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, jelenjen meg az amerikai megbízottnál az osztrák pénzügyi világ és kormánykörök legmagasabb személyeségeivel együtt, hogy közölhesse velük az osztrák állam pénzügyi politikájának irányelveit. Az irányelvek többek között ezeket tartalmazzák: Az osztráK kormánynak különleges intézkedéseket kell tennie az állami költségvetési hiányok iedezésére. E hiányok fedezése céljából az adókat fel kell emelni, különböbö új állami bevételekre kell szert tenni és államkölcsönt kell sürgősen kiírni. A titkos iratból nyilvánosságra került, milyen szerepet is játszik tulajdonképpen az M-terv Ausztria életében. Amint ismeretes, a lakosság az amerikai áruért megállapított árat fizet, melyet az osztrák kormánynak letétbe kell helyezni és ezzel az amerikaiak szabadon diszponálhatnak. A Marshall-terv ausztriai keresztülvitelezöje titkos levelében leszögezte, hogy ebből a letétbe helyezett összegből Ausztria lakossága, illetőleg az osztrák kormány egy fillért sem fog látni mindaddig, aniíg a kormány az amerikaiak által utasított pénzügyi rendszabályokat nem foganatosítja. A felemelt adókból az amerikai javaslat szerint az osztrák kormánynak a hadsereg megszervezését kell fedeznie, miután a csendőrt ; és rendőrség állományának fenntartásáról a költségvetés gondoskodik!