Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-19 / 12. szám

1949 március 19 II J SZO S &áQosi Mályás 57 eves Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának születésnapját ünnepli nemcsak a Magyar Népköztársaság, hanem az egész haladó emberiség. Rá" kosi nevét mindenütt ismerik, ahol felszabadult, vagy öntudatra ébredt az elnyomott ember. Rá­kosi Mátyás kiemelkedő alakja a nemzetközi munkásmozgalom­nak, rettenthetelen harcosa a szo­ciális haladás ügyének. Elfoghat­ták, bebörtönözhették, kínozhat­ták, de soha le nem győzték l Nem győzhették le, mert min­denkor erősebb tudott lenni a snult szánalmas árnyainál, „k'rá­Ivi" ügyészeknél és bíráknál, mert ő akkor is a jövő embere volt: a kommunista ember. Ha tudni akarjuk, hogy milyen az új em­ber'í pus, a szocialista társadalom embere, ha tudni akarjuk, hogy milyen az a magasabbrendű em­ber, aki nem kies'nyes önérdek­kel törőd k, hanem a közösségért tud dolgozni, harcolni, s ha kell, meghalni — akkor nézzük meg Rákosi Mátyás életét, ezt a har­cos, alkotó életet. Az ő élete le­gyen példa mindazok számára, ak'k fel akarnak emelkedni a szo­cial'sta ember magasságáig. Rá­kosi Mátyás emberi nagysága megmutatkozott élete m'nden mozzanatában, nagy volt a harc* téren, az illegális szervezőmun­kájában, nagy volt a börtönben és a bírósági tárgyalásokon, de ez a* emberi nagyság talán legjob­ban a felszabadulás után bonta­kozott ki, amikor a Kommunista Párt élén bölcs vezetéssel meg­teremtette, megszervezte a ma­gyar újjáépítést, vezetésével a haladó erők le tudták gyűrni a re­akc'ó ellentámadását s mind na­gvobb lendülettel halad a magyar nép a szocializmus felé. Rákosi Mátyás a helyes útra, a szocializmus útjára vezette a magyar népet, aki a kizsákmá­nyoló úri osztály eltávolításában, a gyárak és üzemek államosítá­sában, a szegény paraszt és föld­munkás földhözjuttatásában lát­ta a kivezető utat a nyomor, a nélkülözés és a munkanélküliség­ből. Rákosi Mátyás nem igazolta magát a revinionizmus hazug fá­tyoléval, hogy leplezze a nehéz­ségeket, hanem bátran, kommu­nista módra szembenézett azok­kal, annak a Sztálini mondásnak szem előtt tartásával, hogy: „A nehézségek azért vannak, hogy leküzdjük őket". Élénk emlékezetünkben él még a nemzetközi proletár szolidari­tás megnyilatkozása, amelyet a csehszlovák dolgozók gyűléseken tiltakozó delegációk szervezésében és kiküldésében nyilvánították k' a Rákosi-per idején. Ma Rákosi Mátyás erre azzal válaszol, hogy a felszabadulás óta élénk figye­lemmel kíséri a csehszlovákiai dolgozók harcát a szocializmusért. Örömmel fogadja újjáépítési mun­ka'nk sikerének hírét és odaadás­sal dolgozik azon, hogy a két or­szág dolgozói baráti jőviszonyban együtt haladjan- k közös nagy tá" mas unk, a dicső Szovjetúnió ol­dalán a szoc'alizmusért, a dolgo­sok szebb és jobb jövőjéért, Dr. M. Falfan földművelésügyi megbízott a földművesek problémáiról Az ötéves terv első évében falvai nk­ban is megkezdjük a tervgazdálkodást a mezőgazdaság terén. Bizonyára sok földműves csodálkoz­va kérdezi, mire való ez az újítás, mi­ért kell a földművesnek terv szerint gazdálkodnia, miért kívánják tőle, hogy a termelést mennyiségben és minőség­ben emelje, hogy a beszolgáltatásokat teljesítse és hogy miért kell termelési és beszolgáltatási szerződéseket aláír­nia. hiszen állítólag minden földműves tudja, mi a teendője, tudja hogyan kell dolgoznia, fölöslegét pedig mindegyik eladja. Miért készítünk tehát terveket a földművelésben ? Mindenekelőtt azért, hogy, mert ma, amikor más gazdasági ágakban tervek szerint folyik a munka, nem lehet az. hogy minden földműves azt termelje, amit saját szűk látóköre szerint szük­ségesnek és célszerűnek gondol. Nem szabad megfeledkeznünk a felszabadu­lásunk óta beállt nagy változás-okról. Hála, ma nincsenek nálunk munkanél­küliek és a dolgozó nép sokkal több élelmiszert vásárolhat, mint a háború előtt Földműveseink fogyasztása is erősen emelkedett, kivált húsban, tej­ben, tojásban. Ezt a megnőtt fogyasz­tást itthoni forrásokból kell fedez­nünk, ami azt jelenti, hogy emelni kell különösen azoknak az élelmicikkaknek a termelését, amelyek fogyasztása leg­inkább emelkedik, ú. m. húst, tejet, zsiradékokat, tojást. Az ötéves terv a mezőgazdaság terén ebből a tényből indul ki és az egész nemzetnek és így a földművesek érdeke is megkívánja: az állati termelés megkétszerezését. Ha mindent szabadjára engednénk és nem fektetnénk le már ma tervsze­rűen a következő évekre a magasabb ál­lati termelés alapjait, akkor nem is tudnánk teljesíteni földműves kötelessé­günket: a nemzet élelmezését és a földműves életszínvonalának emelését Egyes földművesek talán kételkednek abban, vájjon lehet-e a termelést oly gyorsan fokozni? Tervgazdálkodás nél­kül ez nem sikerülne. Mostanáig nem dolgoztunk tervszerűen és termelésünk évtizedeken át nem is emelkedett lé­nyegesen A tervszerűtlen, kapitalista gazdálkodásban a földműves termé­nyeinek eladásánál bizonytalanságban élt. Az 1930—1935 éveikben a tehén és sertésállomány csökkent, mert nem volt elegendő sertés és tej vásárló. A tervszerű gazdálkodás biztosítja, hogy a termelés állandóan emelkedik, anél­kül, hogy az értékesítés válságba jut­na. De a tervgazdálkodás nemcsak kö­telességeket jelent, hanem a mezőgaz­daság megsegítését és állandó emel­kedésének biztosítását is. Az ötéves terv mindegyik évében a mezőgazdák segítségére jönnek: új gépek ezrei, azok villamosítása, a műtrágya mennyisé­gének állandó emelése, a jó vetőmag­vakkal és jobb tenyészállatokkal való ellátás, új földműves iskolák létesítése, földművesek széleskörű iskolázása, kb. 150.000 hektár legelő és rét rendezése, nagyméretű talajjavítási és öntözési munkálatok, földműves-szövetkezetek minden irányú támogatása, stb. Terv­gazdálkodás nélkül ily nagyméretű ak­ciókat távolról sem lehetne végezni. Ezért kívánjuk ma a földművestől, hogy gazdasági állatállományát szapo­rítsa, több takarmánymagot vessen, emelje a hektáronkénti termelést, ja­vítsa a legelőket és réteket, hasson oda, hogy a tejtermékek mennyisége emelkedjen, növelje a marhák és a baromfiak számát. Ezért tervezzük a gépesítést, a legelőrendezést, a műtrá­gya gyártást, a szövetkezetek szerve­zését és hasonlókat. A termelési szerződések, amelyet földműveseink a napokban aláírtak, a feladatok megvalósításának segítségére vannak. A földművesek túlnyomó több­sége megértette a tervezés jelentőségét : és a szerződések értelmét. Számos köz­| ségből táviratok érkeznek, amelyekben í a földművesek ígérik, hogy túlteljesí­tik a tervet. Vannak azonban olyan községek is melyekben a földművesek egyrészt nem volt hajlandó önként vállalni i terv teljesítését. Ez azért történt, mer nem magyarázták meg nekik eléggé i szerződéskötések jelentőségét. Néhol az ért húzódtak a szerződés aláírásától mert a terv rosszul volt előírva, má sutt pedig azért, mert a földművesei ! ha a hús, tej, zsiradék, tojás, burgo­nya, kenyér fejadagokat biztosítjuk a gyárakban, bányákban és hivatalokban dolgozók számára, tudjuk biztosítani a gazdasági rendet, az iparcikkek gyár­tásának emelését és a földművesnép iparcikkel való ellátását. Ezért az ő érdekük, hogy mindenütt aláírják a beszolgáltatási szerződéseket. A termelés fokozásához és a terme­lési szerződések teljesítéséhez az első lépés a tavaszi munkálatok rendes és kellő időben való elvégzése. A tavaszi munkálatokat minél gyor­sabban kell befejezni, mert ezzel meg­óvjuk a nedvességet, melyből az idén kevés van. Ezért elrendellük, hogy egyrészt a szántás és egyúttal az ősz­szel felszántott földek boronálását mi­nél előbb elvégezzék, másrézt, hogy mind maguk a földművesek, mind a hivatalnokok minden intézkedést meg­tegyenek a talajnedvesség megtartásá­ra. E munkálatok gyorsítására és irá­nyítására kerületekben, járásokban és községekben meghatalmazottakat ne­veztek ki. Ezeknek a feladata arról ; gondoskodni, hogy a gépeket, jószágot kihasználják, mégpedig ha másik ép ' nem megy, úgy a kölcsönös segélyről szóló törvény alkalmazásával is. Továbbá gondoskodniok kell arról, i hogy a földművesek kellő időben és a tervgazdálkodás szerint kapjanak mű­trágyát és vetőmagot. Minthogy a trá­gya és vetőmag vételhez a földműve­seknek, különösen pedig az átköltö­zötteknek és telepeseknek pénzre van szükségük, elrendeltük, hogy a járásá hitelbizottságok az átköltözötteknek és telepeseknek, sürgősen engedélvez­| zenek hitelt, hektáronként 2000 Kcs-t. féltek, hogy megbüntetik, ha kötelessé- j geiket önhibájukon kívül nem teljesít- ; hetik. Ha a földműves megtesz: a tőle , telhetőt, de valami elemi csapás, jég­verés. marhavész, árvíz, szárazság miatt nem teljesítheti kötelezettségét, akkor a községi nemzeti bizottság in­dítványára a járási nemzeti bizottság kötelezettségét arányosan leszállítja. Ahogy a cseh földműves megértette, úgy a szlovén szkói földműveseknek is meg kell értenie, hogy a termelési szer­ződések a kiindulása pontot jelentik a földműves-termelés tervszerű fokozá­sához és ahhoz, hogy a termelés terén rend legyen, ami a legbiztosabb út a földművesek életszínvonalának emelé­séhez. így kell a dolgot felfogni és így kell a szerződések aláírásával megmu­tatni, hogy teljes erővel részt akarnak venni a köztársaság felépítésében. A napokban a falvakban még köz­szemlére teszik és aláírják a beszolgál­tatási szerződéseket. A termelési szsrződések. amelyeket a földművesek aláírtak, előfeltételei a második fajta, az ú. n. beszolgáltatása szerződéseknek. A beszolgáltatási szer­ződések célja az, hogy mindjárt az év elején minden földművessel vüágosan megállapodjon arra vonatkozólag, mit kell az év folyamán a közellátás cél­jaira beszolgáltatnia. A tervbevett és megkívánt beszolgáltatások elviselhetők és teljesítésük nem veszélyezteti a ter­melést Csak annyit írnak elő, ameny­nyi rendes körülmények között eladás­ra került. A termelés emelésével, a földműve­sek feleslegekhez is jutnak, amelyeket a beszolgáltatás teljesítése után szabad áron eladhatnak a szabad piacon. Csak A Kín?i néuhadiereg Nanking és Sang'iáj ! özött áttörte a Jangce vonalát Párizsból jelent',k: Nankingba ér­kezett hire k szerint a felszabadító hadsereg kedden Nank'ng és Sangháj között át­törte a Jangce-fclyó vonalát. \ felsza'ad tó néphadsereg ugyan­akkor támadá-t indított Csen-Kiang vá os, Kiang Szu tartomány főváro­sa el en. Az United Press nankingi jelentése szerint a nép* csapatok a Jangce egész vonalán nagyarányú csapatmoz­dulatokat végeznek. Párizsi megfigyelők szerint Li elnök a Kuomintang kormányválság gyors megoldására törekszik. A Kuomintang egységét szeietné visszaállítani, ez azon' an egyre nehezebbnek bizo­nyul, mert az egyes csoportok között sú y s harc folyik. Az Üj Kí" a hírügynöksége beszá­mol arról, hogy a néphadsereg fel­szabadította területek lakossága tö­megesen jelentkezik katonai szolgá­latra. Pekingben például öt nap alatt több, mint 2400 diák, értelmiségi je­lentkezett a felszabadító harcba va­ló bekapcsolódásra. A kínai néphad­sereg erejét mutatja, hogy a hónapokon át harctéri szol­gálatot teljesített csapattesteket meghatározatlan időre leszere­lik. Ssnturg félszigetén nagy ünnepsé­gekkel fogadtak 60.000 leszerelő ka­tonát, akik a mult évben a legnehe­zebb támadásokban vettek részt. A katonák zöme paraszt, ezek még a néphadsereg megérkezése előtt par­tizánharcokban felmorzsolták az el­lenség egységeit, és az így zsákmá­nyolt fegyverekkel egészítették ki felszere 1 ésüket. A katonákat a soraikban harco­ló kommunisták példája lelke­sítette és bátorította — áľapítja meg a jelentés. Miközben a néphadsereg folytatja diadalmas eKnvomulását, a felsza­badított területeken teljes erővel megindu't az újjáépítés. „Az ellenség gerincét már össze­törtük, rövidesen egész Kínát felszabadítjuk!" —ez a jelszó a ma felszabadított te­rületeken. Hu-Csung-Nan Kuomintang tábor­nok csapatai kiürítették Senszi tar tományt és Sziang városát, amely eddig állomáshelyük volt. A Kuo­minta^g-csaoatok Na^kingtól 200 mérföldnyire, Szan-Taj és Kuang" Juan városokba vonultak vissza. A „yiľig demokntixus ifjúság naX letét Vándor József, az újonnan kinevezett magyar főkonzul a napokban bemu­tatkozó látogatást tett Csordás István konzul kíséretében K. Šm'dkénél, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökénél ésDr. G. Husáknál a Meghatalmazottak Testületének elnökénél. ezidén m'nden progresszív ero mozgósításának ós harc' szemléjé­nek jegyében ünnepeljük. A ha­ladó szellem ma egységes arcvo­nalat alkot, amely kész megvé­deni a békét a háborús uszítók­kal szemben. Szavát emeli a ka­pital's fa erszágek és a Mrrshall­álJr>mck ifjúsága is és határoza­taiban k'mcndja, hegy nem fog harcolni a Szovjetúnió el'on és élesen elítéli a folytonos — Kelet és Nyugat közti konfliktusckat előidéző pol'tikáiát. A Demokratikus ifjúsági Vi­lágszövetség köré tömörült héke­tá' or napról napra nő és vállvet­ve a munkások és nők világszer­vezetével, elveszi a Wa'l-strcot és más érdekkörök harcos kedvet. 1943"ban, amikor az európai nemzetek a nác'iárom alatt nyög­tek. a világ ifjúságának konfe­renciája a március 21 "e cs 2F-a kí'zť napokat a hős ellenállókkal való szcľdaritás hetévé kiáltotta ki. Azóta hét év telt el, de az ak­kori és a mai helyzet nagyen ke­vésben különbözik egymástól. Eopen ezért nem véletlen válasz­tás a Szövetség által most kibe­csájtott je'szó: ,.Az ifjúság egysé­ges a tartós békéért, nemzeti füg­getlenségért és demokráciáért folytatott küzdelemben!". Fiatal emberek milliói harcol­tak szabadságukért a második vi­lágháborúban de nem mindnyá­juk részére jött el a szabadul;'s. A népi demokráciákban, ahol győ­zött a haladás, hozzáfoghattak a nyugodt újjáépítéshez, úgy, mint a Szovjetúnióban. A Nyugat or­szágaiban (és elsősorban a „sza­badság hazájában") viszont gyö* ! kerében elfojtanak minden iga­; zán demokrat kus megnyilvánu­lást és a gyarmatok elnyomott nemzetei elszánt harcot folytat­nak a kizsákmányoló túlerővel szemben. Mi, az egész világ haladószeJ­lemü ifjúsága, be akarjuk bizo­nyítani, hogy többen vagyunk, m'nt a há' orúra-bujtogatók. Szük­séges tehát, hogy lányok, fiúk, !! csehszlovákiai ifjúsági szövetsé­günk tagjai, mind ott legyünk a „V lág demokratikus ifjúságának hete" a Tka1mából rendezendő ün­nepségeken. Csrk tömeges rész­vételünk tudja ke'lôen kifejezni a gyarmatvilág jogok nélkül sínylő­dő '"fjúságával érzett szolidaritá­sunkat. Ez azonban nem minden. Kon­krét feladat is áll előttüihk, éspe­dig anyagilag segítségére sietni harcoló barátainknak és nemzeteiknek. Mert ..nem elég­séges meddő rokonszenvvel len­ni egy nép iránt, amely nemcsak honi fasizmusa piszkának és sze­metének, de a világ :moer«pliz­musnak eltávolításáért is küzd" — mondotta Gottwald elvtárs, köz* w társaságunk elnöke. Hisz nem kell ] senkinek külön magyarázni az pny?»giak je'entőscgét minden had­viselésre nézve, de önhuzdítási'l emlrke^ünk v«ssza hazánk dol­gozó'nak spontán megnyilatkozá­sára, anvkor oly hathatósan tá­mogattuk a sztrájkoló francia há- | nyászokat. Koronát koronához t rakva most is ősszegyüjthetünk egy olyan öszeget, amely serit m'ndörökre elhomályosítani a dol­lár gyarmati dicsövedét és ben­nünket is a megalázottak egyen­jogúsításának büszke harcosaivá avat. Ez a hét hatalmas tii^tetŕs ]<>. gyen. amely kifejezi els-ánt aka­ratunkat még szorec ahhan egy­más mellé á'lni azok tábora 1-"*­ak"k a néni demokrácia győző­mét kívánják az eg^.z vlágon. Szántó György. MUNKÁBAN A PARLAMENT A csehszlovák Nemzetgyűlés K.': b fontos törvényjavaslat tárgj Í út kezdte meg. Első helyen áll a k: ío­nai törvényjavaslat, amely a parla­ment többi bizottságainak munka­programján is szerepel. \

Next

/
Thumbnails
Contents