Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-12 / 11. szám

/ UJSZ0 lMt mérdm VL fl béke oldalán! Asszonatok sápadt aokasd&a Tör út.at végtelen magának S3 asszor.yerdö tömegébé Eggyé forrnak a békevágyak. •« Jöttnek tütó, szenvedő arccal. Mit saülés kínja rájuk égett, Bs óva intnek háborútól, Lékére kémek minden népetí i Ldttál-e mdr anyai azivei j A fájdalomtól megszakadni, Mert magzatja, gyermeke éltét A. pusztulásnak kellett adni... f i : Vagy láttál mdr szenvedő asszonyt ! tfhségtöl gyenge, vézna kezet, Ki azért, hogy gyermeke élKn Mtnd neki adja — a kenyeret... f : 1 ffo zzegSny árvák fajszava I Mélyen markol a szívedbe, , Ügy rádöbbensz, hogy anyák ajka • Méri foMzzkodja epedve: ' tfmber, kell, hogy végre megértsed. Hisz téged is hordott karán Kgy anya s nem a sátán nemzett: Küzdjünk a béke oldalán t Ezabadosné Rózsa. — Ä DUNA-EGYEZMÉNY RATI­FIKÁLÁSA. A jugoszláv külügymi­nisztériumban az első három Duna­menti állam képviselői elhelyezték a dunai hajózásról kötött egyezmény ratifikált okiratait. Az egyezményt tavaly augusztus 18-án írták alá Bel­grádban. — A MALACOK ELADÁSA. A földművelési miniszter 199/49. Úr. V. sz. hirdetménnyel a következőket rendelte el: szopós- és süldőmalaco­kat (v. 1. 50 kg-nál nem nagyobb élő­súlyú sertéseket) tenyésztők egymás közt csak akkor cserélhetnek (adhat­nak e!), hogyha a szerző (vevő) ki­mutatja, hegy az 194S-as évben ter­hére sertésbeszolgáltatás elő volt ír­va. A községi Nemzeti Bizottság szo­pós. és süldőmalacokra vonatkozó levelet és kötlevelet csak akkor állít­hat ki, ha s szerző (vevő) felmutatja 1948/49 évre szóló gazdasági kimu­tatását, lekhelye községi Nemzeti Bi­zottságának aláírásával és pecsétjé­vel ellátva. Ez a rendelkezés 1949 február 10-től érvényes. — Csehszlovák siker a newyorki kiállításon. A csehszlovák ipar new­yorki kiállítása oly elismerést ka­pott, melyre senki sem számított. Jaq-ues Kustanaar, az amerikai nem­zetközi kereskedelem vásár és kiállí­tási osztályának elnöke a kiviteli és reklám szakemberek szövetségének fogadásán felszólalt. Elmondta, hogy Amerikában egész sor kiállítás és vá:ár van készülőben, így Filadel­f aban, Detroitban, Dullasban és San­franciscóban. Megemlítette a toron­t (Kanada) vásárt, melyen Cseh­szlovákia is résztvett. Dícsérőleg nyi­latkozott a nemzeti kiállításokról és példának állította oda hasonló fajta kiállítások számára. A gyermekegyüttes Iparcikkeket kapnak a gazdák A J3SR, járási szövetkezetei utalványokat kapnak az ipcrcikkek src tcsitcsera A Szlovenszkói Gazdák Központja e napokban utalványokat küldött szét járási szövetkezeteinek munka­cipők, gummicsizmák és munkanad­rágok vásárlására. A magadott irányelv szerint a já­rrési szövetkezetek először megálla­pítják a Járási Nemzeti Bizottság­nál, hegy egy:s községekben hány gazela kapta meg a textil- és cipő­pontokat. A szétküldött utalványok száma a járási szövetkezetek megál­lapításához igazodott. Ugyancsak e szövetkezeteknek a bizottsága osztja szét az utalványokat azoknak a gaz­dáknak, akik a textil- és cipőpontok birtokában vannak. A JSSR helyi bizottságai a JSSR központjának az irányelvéhez kötelesek igazodni, amelyet még február elején kaptak kézhez. 1949 első negyedében a JSSR köz­pontja 80.000 ilyen utalványt küldött szét „A" és ,.B" jelzéssel. Az utalvá­nyok bőrtalpú munkacipőre érvénye­sek éspedig úgy férfi, mint női ci­pőre. Egyes járások 800 utalványt kaptak „A" jelzéssel és 200 darabot „B" jelzéssel. A JSSR ugyanezen időben 35.000 utalványt küldött szét „C" jelzéssel, amelyek gummicsizmára érvénye­sek, úgyhogy egy-egy járásra 400— 450 utalvány esik. A JSSR központja hangsúlyoz­za, hogy a bőrtalpú munkacipő­re és gummlcsizmákra kiosztott utalványoknak zálogjellege van. Ezt a módszert azért volt szükséges ebben a formában bevezetni, mert a JSSR központjának nincs még teljes áttekintése az egyes járások textil­pont birtokosairól, ami által más­képp dönthetett volna. A JSSR köz­pontja kéri járási szövetkezeteit, hegy ne halasszák tovább a kiadott textil­j egyek számának kimutatását, hanem minél előbb juttassák el a központhoz. A fentemlített Iparcikkeken kívül „E" és „F" jelzésű utalványsorozato­kat is szétküldenek. Ezek «az utalvá­nyok feljogosítják tulajdonosukat munkanadrág vásárlására. A köz­pont ezeknek elkészítéséről rövid időközökben kap jelentést s így nem kaphatnak az csszes járások ilyen utalványokat. Ezeket az utalványo­kat hetenként, csütörtökön osztják majd szét. A JSSR központja kéri a járási szövetkezteket, hogy ne rekla­málják az „E" és „F" jelzésű utal­ványokat, ha azokat az első külde­ményben kap'ák meg. A bejelentett, elkészített 4800 da­rab munkanadrág mennyiségéből a JSSR központja 150 darab utalványt osztott ki a következő járásoknak: Cadea, Kys. Nové Mesto, Námesto­vo, Bytča, Ružomberok, Tstená, Ži­lina, Kežmarok, Poprad, Spiš. Stará Ves, Ban. Štiavnica, Nová Baňa, Sa­binov, Brezno, Banská Bystrica. Kremnica, Levoča, Stará Ľubovňa, Zvolen, Bardejov, Giraltovce, Hu­m:nné, Medzilabcrce, Snina, Strop­kov, Sobrance és Spišská Nová Ves. Lipt. Sv. Mikuláš és Svidník -közt 20C— 2C0 darabot osztottak szét, a maraiék E0 darabot csekély száma miatt visszatartották a második kül­deményig. A JSSR járási szövetkezetei kime­rítő utasítást kaptak arra vonatko­zólag, miképp ocszák szét az utalvá­nyokat. Ismételjük, hogy csakis az a gazda tarthat igényt az utlványokra, aki teljesítette a termelési tervet, a beszolgáltatásnak eleget tett és meg­kapta a textil­j egyeket. Az említett iparcikkek vásárlásánál a jegyek pontjait a következőképp használ­hatja fel: bőrtalpú munkacipőre 45 pont szükséges, gummicsizmára 20 pent és munkanadrágra ugyancsak 20 pont. A járási szövetkezetek a JSSR köz­pontjának negyedévenként terjesz­tik elő a kiadóit utalványok kimuta­tüs-.t. A JSSR helyi szervezetei ha­son' ó kimutatást küldenek be a OSJSSR-nek, tehát semmiesetre a JSSR központjának. A JSSR központja ezúton kéri úgy járási mint helyi szervezeteit, hogy kellő gondosságot szenteljenek az utalványok szétosztásának, hogy min­den gazda részére, aki a beszolgálta­tást teljesítette, a fontos iparcikkeket leg­lá 1;b a legezükségesebb mennyi­ségien szerezzék be. A húsbeszo!gá!fa'ás eredménye iebruár második he eoen Február második hetében a mar­ha* és sertésfelvásárlás a következő volt: heti előírás marhában 253.720 kg volt, a tényleges felvásárlás 184 e er 369 kg, azaz 74.43°/o. A felvá­sárlásban az első helyen Hurbanovo, Vráble és Štúrovo járások állanak. A heti sertés előírás 132.830 kg volt, a tényleges felvásárlás 55.688 kg, azaz 44.15%. Itt első helyen Zlaté Moravce járás áll 90.01%-kal. A marha- és sertésfelvásárlás átlaga az j e jyes járásokban a következő volt: i Zlaté Moravce £0.34%. Hurbanovo 82.14%, Štúrovo 81.78°/o, Vráble 80.70 j %, Bánovce 70.28%, Levice 63.65%, Šaľa £0.13°/o. Komárno 41.80%, Prie­vidza 33.33% és Nové Zámky 31.37 A košicei kerület marhatenyésztői az ellátás céljaira 460.521 kg mar­hahúst szolgáltattak be, ami az elő­írás 80%-a. A marhahúsbeszolgálta­tásban lcg'cbb járások: Košice, mely 51.349 kg-ot szolgáltatott be, Mol­dava járás 17.276 kg-ot, Sp. Nová Ves 14.7C0 kg-ot, Poprad, Levoča, Rožňava, Kežmarok, Gelnice, stb. Sertéshúsból Keemarok járás be­szo'gá'tatctt 2950 kg*ct és ezzel az előírást 9S%-osan teljesítette. A töb­bi járásban a beszolgáltatás nem ér­te el az előírás 50°/o-át. A kerületi Nemzeti Bizctts.'g m'nelen intézke­d'st megtesz, hogy a húsbeszolgálta­tás és a lal:os"ág ellátása szabály­szerűen történjék. A lúd- és kacsabeszoígá tatás irányelvei Az élelmezési megbízott a mező­gazdasági és földreform megbízottal együttesen az összes kerületi és já­rási Nemzeti Bizottságok részére irányelveket adott ki az 1S49. évi lúd- és kacsabeszolgáltatással kap­csolatban. Ezek szerint a járási Nem­zeti Bizottság az egyes községeknél az előírás alapjául a járás tényleges lúd- és kacsaállományát veszi és az összes községeket csoportokba oszt­ja aszerint, hogy az 1948. évben hány ludat és kacsát neveltek fel, továb­bá aszerint, hogy kizárólag földmű­ves községről, vagy túlnyomóan föld­műves lakosságú községről van-e szó; eset eg vegyes- vagy munkás­lakosságú községről, melyben csak jelentéktelen számú ludat és kacsát nevelnek saját szükségletükre. A beszolgáltatás előírását bizottság ké­sz ti elő, amoly a községi Nemzeti Bro tság, a kl'zségi Egységes Szlo­vák FJldrrűves Szövetség és a köz­ség rendkívüli élelmezési bizottság e'nö" eiből, esetleg a községi végre­hajtó bizotteág elnökéből és a járá­si Nemzeti Bizottság képviselőjéből áll. Oly tenyésztőkre, akik nagyobb számú 'udat vagy kacsát tenyészte­nek, úgyszintén nagyobb megművelt ingatlannal rendelkezőkre nagyobb beszolgáltatási kötelezettséget lehet kvetní. Figye^mbe kell azonban venni a családtagok számát és azok korát, úgy hogy a beszolgáltatási kö­tslezetteég teljesítése után a tenyész­tőknek saját szükségletre megfelelő számú lúd és kacsa maradjon. így küi nősen, ha oly földműves sze­mélyről van szó, aki nem önellátó. volt a legszebb és legfelejthetetlenebb száma a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúr Egyesület első estjé­nek. Amikor a függöny felgördült és színes kosztümökben megjelentek a színpadon, már mindenki meleg szív­vel várta produkciójukat. Tehetsé. gük, bájuk, művészi hivatottságuk percről percre a legnagyobb elragad­tatást és lelkesedést váltotta ki. A közönség ezt az érzést is vitte ma­gával haza és a koSícei gyermek­együttes mindenkinek legszebb emlé. ke marad a kultúrestről. Szépek, te­hetsé n esek, feg'/elmezettek és biztos ígéretei a jpvő vmv művészeinek. Meg vagyunk győződve arról, hogy mén sokat fogunk hallani róluk. Hálásan köszönjük nekik ezt a szép estét és azt, hogy első kultúr­p"*évk ff'Jrfírét. Tf ni'szí'?'­tén ezúton tolmácsoljuk legnagyobb elismerésünket és köszönetünket fá­radhatatlan és nagy hozzáértést mu­tató vezetőiknek és tanítóiknak, kik nőidét vn.vtnt.nak. arra, hogy lehet idealizmusból dolgozni egy nem**, szén cél érdekében. Úgyszintén hálá* köszöneten* 4* éüameréeftnh Fábry Ica művésznő­nek, ki szintén finom, mily megér­zéssel és művészi készséggel előadott népdalaival esténk nívó iát fokozta. A Kultürest Előkészítő Blzottsdg­gának lelkes fáradozásáért, kfílönős­kénnen Kertész elvtársnak és Stehier tívtdrsn/ynek fáradságos munkájukért ezúton mond köszönetet a vezetőség. i — További árleszállítások a Szov jetúnióban. A Szovjetúnió miniszter­tanácsa és a Kommunista (bolseviki) Párt Központi Bizottsága rendeletet adott ki, mellyel az ipari és mező­gazdasági termékek árát 10—30 szá­zalékkal leszállítják. Ez már a har­madik árleszállítás az 1948 év elején történt pénzreform óta. E reform óta a szovjet nép az alacsonyabb árakon 86 milliárd rubelt takarít meg. A mostani árleszállítás a szovjet lakos­ság kiadásainak további 71 milliárd rubellel való csökkenését, egyben a szovjet nép életszínvonalának lénye­ges emelkedését jelenti. — 99.4 9/o-os széntermelés február­ban. Az ideiglenes eredmények sze­rint a csehszlovák bányák a februári feksteszéntermelési tervet 99.4%-ban teljesítették. Az ostravai körzet 99.2 %-ban, a kladnói 100°/o-ban, a plze­ni 107.2%-ban, a trutnovi 91.1°/o-ban, rosici 101%-ban teljesítette a terve­zett termelést. A barnaszéntermelés­ben Csehországban a februári felada­tot 100.8%-ban teljesítették. Szlo­venszkón azonban csak 77.7*/r-ban. Most 98%-ban, Sokolov 102.1%-ban, Mydlovary 119%-ban, Hrádek 159.1 %-ban és Ratiškovice 112.6%-ban termelt. A bányakoksz termelési ter­vét februárban 106.6%-ban teljesí­J LJBXMBÍ - - I — A Szovjetún !ó jegyzéke a svéd kormányhoz. Az SSSR jegyzéket in­tézett a svéd kormányhoz, amelyben azzal vádolja, hogy eszt, lett és lit­ván nemzetiségű szovjet állampol­gárokat üldöz. Követeli az eszt Suur­vallínnak, a stockholmi SSSR nagy­követség volt alkalmazottjának sza­bado-nbocsátását, akit a svéd rendőr­ség indokolatlanul letartóztatott. — Csehszlovák-jugoszláv kereske­delmi szerződés. A napokban Bel­grádban aláírták a Csehszlovák köz­társaság és a Jugoszláv köztársaság közt kötött kereskedelmi szerződést, mely az 1949 _es évre szóL bámult barázdás arcával belie a ká­véház kékfüstös levegőjébe a ké­pssujság rikító címlapjáról, kicsit komolyan,- kicsit idegenül, mint aki érzi, hogy nem neki való hely­re rekült s ellenséges a környe­zettel szemben. Igen, idegen volt neki az ablakokon bemosolygó ta­vaszi napfény, a tükrök s álara­nyozások talmi pompája, a tálcák és kanalak diszkrét zöreje és a nappal józan, szorgos világában ténfergő, fecsegő, unatkozó embe­rek furcsa összevisszasága. Neki nem ez a világa, ez a he­nye, hamis lét, ahol ismeretlen az izzadság, a veszély és az infe­szítő munka, mellyel győznie kell a kőkemény anyagem a betevő kenyérért és azért, hogy meg ne szűnjön itt fenn ez a másik világ, ame'y úgyszólván teljesen az ő sziszifuszi munkájára van alapoz­va gépeivel, fényeivel, vágyaival és álmaival együtt s amit egysze­rűen úgy foglalnak össze: a hu­szadik század civilizációja.. Az ő világa ott lenn van a föld sötét mélyén, hova soh'sem jut el a tavaszi napsugár fénye, hol ha­lál kísért a magános csákányok tompa csapásaiban s a szív elszo­ruló dobbanásaiban egyaránt és ahol az ezerszer áldott és meg­szentelt emberi verejték versenyt csörgedez a fekete falak vízerei­vel. Sok és sokféle hőse van az em­beri munkának: históriás köny­vek megsárgult lapjain, műtők kloroformos termeiben, gépek vas­ta'pain, górcsövek tükrén, csaták zaján és sportpályák salakján, föl­dön, vízen és a magasságos leve­gőben egyaránt, de korunk leg­nagyobb h íse talán még'scsak a vakondok-munkát végző bányász, aki nélkül minden mai élet meg­állna a földgolyón ... ó, ember, vedd le kalapod a bá­nyász előtti ' SZFRKE5ZTéa ÜZENETEK Amerikai „aegítség* — Celofán, mint kötszer-anyag. A celofánt edd g mint kiváló csomago­lási anyagot ismertük; most már a gyígy'tás terén is használják. Ameri­kai orvosok a celoľánt sebek, égések és hasonlók bekötésére használják. Erre a célra nagyon alkalmas, mert áťátszó és nem engedi át a port, olajat, vagy zsiradékokat, nem szív fel vizet, úgyhogy visszatartja a ned­vességet, ami a gyógyulás tekinteté­ben fontos. Nem ragad a szövethez, ezért könnyen eltávolítható anélkül, hogy ezzel a gyógyulást megakadá­lyozná. — Lapunk ma! számához az új elő­fizetőink részére csekklapot mellékel­tünk és kérjük, hogy ezek kitöltésé­nél szíveskedjenek nevük előtt elő­fizetési számukat feltüntetni, amint az a címke jobb oldalán található (pl. 14.312 U). A szám az előfizető száma, az U üj Szót jelent. Amennyiben olyan eset fordulna elő, hogy egy előfizetőnk tévedésből ugyanazt a lapot több példányban, vagy hibás címen kapja meg, kérjük a reklamációhoz a címkéket (úgy a helyest, mint a hibásat) mellékelni, hogy a hibát helyrehozhassuk. Cím­változás esetén kér'ük úgy az eddigi, mint az új cím közlését. Kérjük lapunk megrendelőit, hogy a esekklapokat (vagy postautalványo­kat) ne használták megrendelésekre, hanem csak az előfizetési díj kiegyen­lítésére. A KIADÓHIVATAL. Sz. R., Rožňava. Költeményét, mint azt mai számunkból megállapíthatja, közöljük, ám csak a tárgy időszerűsé­gének és a vezérgondolat szépségének köszönheti, hogy ezúttal nyomdafesté­ket lát. Zökkenőkkel teli versei ugyan­is csupán alapos fésülés, csiszolás árán lettek élvezhetőkké. Hasonlítsa eredeti­jét átdolgozásunkkal s tanuljon ebből. Ritmusérzéke még nem eléggé fejlett, költői kénéi pedig fyakran ZPvarosak. És — ejnye! — baj van a helyesírás körül is! Ezentúl biszony jobbat ké­rünk, különben _ elnyeli a kosár! Nagy Gyula, Doíny Okaj. Elbeszélé­se túl hosszú, ezért — sajnos — nem használhatjuk. _ „Ria". Verseinek té­mái nem 'apvnkba valók. Próbálkozzék esetleg mással. — Csákányi Senior, Levice. Verse _ fájdalom -1 nem üti meg P '-'vánt színvonalat. Üdvözöljük! — Pálffv Katal'n, Bratislava. „Múl­nak az évek,, _ kezdi költeményét, mt pedig hozzátesszük, hogy bizony múl­nak az évek" _ kezdi költeményét, ml Bánatunk forrása ez is, tessék elhinni! — „Trisz". „Tavasz — szerelem — bol­dogság" _ tudja mit: maradjunk írá­sának címénél. A többce^éves ler^ez szövegét amú°ry is tizenöttel felfelé mindenki t"die! _ Fová<>s István, Fa­jó^ömör. „Apám emlékére" c. versét alkalom adtán közölni fogjuk. Üdvö­zöljük! _ Grešo L., Zvolen. Verse nem közölhető. — „Salóvöl*»yi asz­szony". Száz szónak is egy a vé^e — I még akkor is, ha a T'nódy-n^Ivázat ,,Gyémánt"(!) díszoklevelét nyerte és a „Pró~ai Ir^k lNtéke^tő S/ôľ-^ke'-e­tének"(ü) stb., stb. tagja volt: Írá­sai nem feledek me<r a 1* ehelyütt már ismételten hangsúlyozott zsinórmér­téknek. Különben sem helytálló, ho 0^ (idézzük) „egy asszony nem írhat másról, csak virágról és szerelemről. Olvassa csak el Szabadosné Rózsa multheti számunkban meg ^elent „A gépem" c. pom oás versét s tüstént mesrgyőződhet arról, hogy elcsépelt ömlengések helyett igenis, verselhet egy asszonv pl. a dolgozók életének problémáiról is. — Terv. Kttl*v»r"ém reJ átlagon felüli értelemből fakadó írá­sok, de túlontúl öntelt, mesterkélt az alaphangjuk. Engedje meg, hoTV ezzel kapcsolatban megjegyezzük: alázat nél­kül nincs nagyság, őszintesér nélkül nincs szépség. S ez nem csak a költé­1 szetre vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents