Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-03-05 / 10. szám
I IWS mSrcíus 8. UJ SZ0 1 Gyermekek szsrte a világban Arról, hogy egy-egy országban milyen a gyermek helyzete, mennyire tőrödnek a gyermekvédelemmel, milyen gondot fordítanak a nemzet legnagyobb értékére, a gyermekre, világos képet ad az ország politikai helyzete és társadalmi rendszere. Minden megjegyzés és magyarázat nélkül leírok néhány adatot világviszonylatban az egyes államok gyer mekvédelméröl és nevelési eredményéről. Szovjetúnió. A háború után 200.000 árva gyermeket fogadtak örökbe 200.C00 árva gyermeket intézményeknél helyettek el. 1950-ben 1,420.000 állandó és 3.000.000 időszaki bölcsőde lesz. Közoktatás céljára 1946-ban 46 milliárd rubelt fordítottak, 1950-ben 59.1 milliárd rubelt fordítanak majd. Az iskolák száma 197.000. Az általános iskolai tanítás is. szakoktatás ls ingyenes, egymillió diák részesül felső oktatásban. A diákok 90%-a ösztöndíias. Iiengyelország. A háború után 400 ezer árva, egymillió félárva gyermek maradt. A gyermekek 25—30%-a tüdőbeteg. Szakképzett nevelőket, egészségügyi ápolónőket képeznek ki. Bulgária. A felszabadulás óta háromszorosára emelkedett a bölcsődék száma. Anglia. Sok az árva, a rokkant, a „dobált" gyermek. Egyre több asszony dolgozik az iparban és a mezőgazdaságban. Ennek ellenére az 1150 bölcsőde több, mint felét becsukták. Görögország. Gyermekek börtönben, deportáló táborokban sínylődnek. Sátrakban élnek, éheznek, füvet esznek. Több gyermeket végeztek ki politikai bűntett miatt. 50.000 árva gyermek van. A gyermekek 70%-a tbc-s, az iskolák 70%-át más célokra vették igénybe. Szabad Gördögország. 12.000 gyermek közül 10.000 iskolába jár, megfelelő tankönyvekből demokratikus oktatásban részesülnek. USA. Több, mint egymillió gyermek nem jár iskolába. Ezek felnőtt korukban analfabéták lesznek. Nagy a tanító hiány, 50—60 gyermek tanul együtt egy osztályban. Einstein szerint 1948ban a költségvetések 8%-át fordították iskolai célokra, 66.3%-át atomfegyverre. A filmek erkölcstelenek, gyilkosdicsőítök, fő, hogy jó üzlet legyen. Az ifjúság nevelése helyett rombolják annak lelkivilágát. Ponyvaregényekből 60.000 dollár a kereset. Néger gyermekek csak a nekik külön fenntartott kórházat, illetve kórházi ágyat használhatják. A néger gyermekek száma az öszszes gyermekek számának 10%-a. Ezzel szemben a kórházi ágyak 1%-át vehetik igénybe. Olaszország. 1947 óta a gyermekvédelmi célokra megszavazott összeget más, demokrata ellenes politikai célokra használják fel. A gyermekhalandóság 19- 20%-ra emelkedett. Oka a rosszultápláltság. Lakás hiányában a külvárosi gyermekek egy része hűvös éjszakákon úgy védekezik a hideg ellen, hogy négyesével ötösével összebújva a gőzölgő kanális tetején alszanak. Franciaország. 400 milliárd frank hadikiadásokra, 17 milliárd gyermekvédelemre. A gyermekhalandóság kétszeresére nőtt az utóbbi években a rossz tápláléktól, a rosszminöségü tejtől. A jóminőségü tejet külföldre szállítják. India. 6—7 éves koruktól dolgoznak a gyermekek. Teaültetvényeken 75%ban gyermekek dolgoznak, 6—7 éves gyermekek gyárban, 1* bányákban dolgoznak. Savas tartályok tisztítását bízzák rájuk. A sav lemarja lábukról, testükről a bőrt. Lyukacsos, huzatos faépületben szönyegszövést végeznek. A huzattól, a félhomálytól, a megfeszített munkától súlyos szembajokat kapnak. Dohánygyárakban, gyufa- és cementgyárakban 10—12 órát dolgoznak. Ebédidő nincsen, testi fenyítés annál több. A gyermekek közül az utóbbi időben több mint egymillió éhenhalt, kítmillió a nyomorúság miatt pusztult el. A gyermekek 55%-a tüdőbajos. Kalkuttában 85% az analfabéta. Kína. A gyermekek 90%-a analfabéta. Ezek az adatok világosan mutatják a háború, az elnyomórendszer pusztítását és átkos hatását a gyermekek életére. Me°mutatiák azt is, hogy a dem^krác'a és a béke kérdése szervesen összefügg gyermekeink boldogulásával. Túri Mária. *... ííe feledjéték, hogy minden emberben ott bujkál az építő bölcs ereje, csak meg kell adni neki a szabadságot, hogy fejlődhessék, kivirulhasson és egyre nagyobb csodákkal gazdagítsa a világot." M. Gorkij leveléből Makarenkóhoz. £1 gépem... A gépem, melynek szíve én vagyok Holt tömeggé dermed, ha elhagyom .., Egyhangú dala síró fajba hördül, Ha tudásomat neki nem adom. De látnád bár szilaj örömét, Mikor kezem merev testéhez ér, Hogy zúg fel dala diadalmasan, Ha az élet hozzá visszatéri Es ismét szülhet kínos vajúdással, Ezrekre menő sok-sok vasfiat, Mikből annyi újabb érték készül, és szebb jövőhöz vernek új hidat. Mert a gép az alkotásnak híve, De kell ehhez, hogy én legyek a szíve... Szab adosn é Rózsa SZOVJET VÍGJÁTÉK SZÍNPADJAINKON Még egyszer [' accuse \ Kaptuk a következő levelet: „Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a magam és m&sok nevében annak, aki ezt a cikket megírta. Egyben köszönöm a szerkesztőségnek, hogy ezt az Üj Szó olvasói részére közzétették. A Mindszenty-perrel kapcsolatos „Anya vádja" cikkről van szó. Hála Istennek, hogy már mi ís ott tartunk, hogy megmondhatjuk, ami évtizedek óta nyomja agyunkat és önérzetünket oly régen sérti. A szerkesztőség közzétette azt, ami százezer anya és feleség szívét nyomta A hét vádlott egyike, aki szintén nem volt katona, „igen nemesen viselkedett a honvédséggel szemben." Ugyanis Fertő Rákot mellett levő birtoka közelében a katonaság lőgyakorlatot tartott. Egypáran a katonák közül kimentek az illető földbirtokos földjére dinnyét lopni. Mikor kihallgatásra került a sor, az a gazda, akinek magának is kevese volt, nem kívánta mzgbüntstésüket. De a milliókkal rendelkező földbirtokos pár dinnyéért 100 embert ber csukatott egy pajtába. Ide becsorgott az eső ís a katonák mind megbetegedtek. Mégegyszer köszönet azoknak, akik velünk éreznek „s ha kell, fáradhatatlanul tovább küzdünk, Alig néhány nappal azután, hogy a prágai Burran-színház, a D 49 bemutatta Konstantin íszajev és Alex Galics TAJMYR HlV c. komédiáját, a bratislavai Nemzeti Színház is műsorra tűzte a szovjet szerzőknek ezt a nagysikerű játékát. Egy moszkvai hotelszobában reggel négy, egymás előtt teljesen idegen és ismeretlen férfi ébred, akik a hatalmas szovjet föld négy tájáról érkeztek a fővárosba, hogv itt ügyesbajos dolgaikat elintézzék. Köztük, van D'uzsikov, a Tajmyr nevű arktikus félsziget gazdasági ügyeinek intézője. A négy szovjetember isme i retséget köt egymással és a mókás j derűs bevezetőt csakhamar elevenen , pergő bonvoda'mak. a tévedéseknek j és félreértéseknek egyre vidámabb j sora követi. ! Djuzsikov, a komédia • főhőse, örül. hogy végre megismerheti az annyira áhított Moszkvát és már indul, anrkor szól a telefón és arra kéri. hogy maradion a helyén és várja i be itt á^omáshelye, a titokzatosan haTzó Taimyr hívását. Kénytelenkelleťen marad és míg három úi barátja magára váľal ja. hogy a hiva-. , tal^kban elintézik helvette doVait. hogy aztán ideje maradjon a főváros megtekintésére, cserében a hotelszobában ő helyettesíti őket. így a filharmónia igazgatója nevében énekeseket és táncosnőket fogad, már'k társát percig bcnyolult sze! relmi ügyben kénvtelen helyettesíteni. Se vége, se hossza aztán a he! lyettesítésből eredő vidám kalamitásoknak és félreértéseknek. A kitűnő színpadösztönnel rendelkező szovjet szerzők a vígjáték cselekményét rendkívül mulatságosan , pergetik, humoruk ötletes és természetes, mindenképpen érthető tehát, | ho'jy tavaly egé?z szovjetföldön osztatlan sikert arattak és ez a siker itt is hangos és őszinte. „K. íszajev és A. Galics játéka minden érdekessége ellenére is nem lehet mintaképe más szerzőknek. A színházaknak továbbra is vígjátékokat kell keresnie érdekes és tartalmas életigenléssel" — írta a szovjet kritika, amely megköveteli az írótói, hogy az életet ne csupán olyannak fes^e le. amilyen, hanem keresse m-'g értedét és a felvetett problémákat oldja meg akár komoly, Szmirnov Gaurilovics Glyb mérnök m gérkezett Gszylinska állomásra. A községig, ahová tagosítás végett hívták meg, szekéren még 30— 40 versztnyi utat kellett megtenni. — Legyen szíves megmondani, hol kaphatnék én itt postalovakat? — fordult a mérnök a szolgálattevő csendőrhöz. — Mit? Postalovakat? Itt az ember száz versztnyire egy kóbor kutyát nem talál, nem hogy postalovakat ... És hová akar ön menni? — Dijk'szóba, a Chochotou tábornok birtokára. — Nos? — ásított egyet a csendőr. — Menjen až állomás mögé, ott az udvaron néha vannak parasztok, ak k szállítják az utasokat. A mérnök egyet sóhajtott és kiment az állomás mögé. Ott, hosszas keresés, alkudozás és ingadozás után talált egy komor, szeplösarcú, hatalmas termetű parasztot, rongyos szűrben és bocskorban. — Az ördög 'látott olyan szekeret, mint a tied! — dörmögte a mérnök, a szekérre mászva — Nem tudja az ember, hol a hátulja hol az eleje... A ló fia 4al, de sovány volt, letaposott lábakkal és ö^szeharapdált fülekkel. Anvkor a fuvaros felemelkedett és ráhúzott a kóc-ostorral, a ló csak a fejét rázta meg, mikor me° egyet káromkodott és másodszor ráhúz itt, hát a szekér nyikorgott és úgv reszketett mintha a hideg lelte volna A harmadik 'után a szekér egyet zökkent a negyedik után meg kimozdult a helyéből. — így fogunk haladni egész úton? kérdette a mérnök, érezne az erős rázást és bámulva az orosz fuvarosok abbeli tehetségét, hogy képesek a cstgamászást a lélekrázás•al egves ;teni. — Odaérünk! — nyugtatta meg a fcv&ras. A lovacska fiatal, tii* TÜLSÓZTA Irta: A. Cscchov zes... Ha majd nekiiramodik, hát meg sem lehet lesz majd állítani... ! N j-o-o, átkozott! Mikor a szekér kifordult az állomásról, xalkonyodott. A mérnöktől jobbra egy sötét, befagyott, határtalan rónaság húzódott. Ha elindul rajta az ember, hát bizonyosan az ördöghöz ér el vacsorára. A láthatár szélén, ahol eltűnt és összeolvadt az égbolttal, lomhán aludt kifele a hűvös északi fény. Balra az úttól a sötétedő levegőben valamiféle halmok függtek vagv mult évi sz?na voglyák, va?y egv falunak a há^ai. Hogy mi volt elől. azt a mérnök nem látta, mert erről az oldalról az egész láthatárt elfedte a fuvaros széles, esetlen háta ... Az idő csendes, de hűvös, fagyos volt. — Ez ugyancsak elhagyatott hely! — gondolta magában a mérnök, igyekezve a köpenyeg gallérjával betakarni a fülét. Sehol egy fa, sehol egy ház! Ké?őre jár az idő, megtámadnak és kirabolnak úgy, hogy senki meg sem tudia, ha ágyúzna is az ember... És a fuvaros se megbízható ... Nézd csak. milyen válla van! Ha a természet ez a gyermeke e°y ujjával hozzád nyúl, hát kimegv a leľ'ed! A pofája is vad, gvanus kinézésű — Hej, kedvesem, hogy hívnak téged? — kérdezte a mérnök — Engem? ... Klimnek. — Hát aztán mi újság itt felétek, Klim? Nincs semmi baj? Nem rabolnak? — Hála Istennek, nincs semmi újság ... Hát ki rabolna? — Az jó, hogy nem rabolnak... de minden eshetőségre felkészülve, én mégis hoztam magamra*] három revoVert — hazudta a mérnök. — Tudod, a revolverrel nem jó tréfálni, tíz rablóval is el lehet bánni... Besötétedett. A szekér hirtelen egyet ny! korgott, egyet döccent és mintegy akarata ellenére, balra fordult. — N5zd csak — fordult a fuvaroshoz. — Azt mondod, hogy itt nincs mitől félni? Kár... én szeretek verekedni a rablókkal... Külsőleg én sovány, beteges embernek látszom, de olyan erős vagyok, mint egy ökör ... Egy alkalommal három rabló támadott meg... És mit gondolsz? ... Az egyiket úgy odavágtam, hogy ... hogy tudod, kiadta a lelkét, a másik kettőt meg Szibériába juttattam a bányákba ... Klim ránézett a mérnökre, megfintorította egész arcát és rávágott a lóra. — Igen, barátom... — folytatta a mérnök. — Isten ments, hogy valaki belém kössön. Nem elég, hogy a rabló kéz nélkül, láb nélkül marad, de még a bíróság előtt is számolnia kell. Én ismreős vagyok minden bíróval és csendőrtiszttel. Én állami hivatalnok vagyok, akire most nagy szükség van. Én most utazom és a kormánynak tudomása van rólam . n?gvon vigyáznak, hogy engem se»nkí meg ne bántson... Az út rrértén, a bokrok mögött hivata'nokok és csendőrök vannak elbújtatva. Vá-várj csak! — hebegte a mérnök. — Hová hajtottál te be? Hová viszel engem? — Hát talán nem látja? Az erdőbe! — Ez csakugyan erdő — gondolta magában a mérnök. — És én megjjedtenal Pe sr'&dazo&áUal aem szabad megmutatnom felindulásomat... — Nézd csak, Klim, miért kurgatod úgy a lovat? — Én nem kurgatom ... Maga iramodott neki... Ha egyszer nekiindul, semmi módon sem lehet viszszatartani... Maga sem szereti, hogy olyan lába van. — Hazudsz, barátom? Látom, hogy hazudsz! Csakhcgv én nem ajánlom neked ilyen sebesen hajtani ... Fékezd a lovat... Hallod? Fékezd! — Miért? — Hát azért... azért, mert utánam négy barátomnak kell jönni az állomásról. Azt akarom, hogy utolérjenek minket... Azt ígérték, hogy ebben az erdőben érnek engem utói. Velük keľemesebb lesz utazni... Erős. eg'szséges legények. — mindegyiknél van revolver. Mit nézegetsz folvton hátra és mit fészkelődöl, mintha tűkön ülnél? ... no? ... Én, barátom, vagyis ... barátom ... Rajtam nincs semmi látnivaló... nincs rajtam semmi érdekes... Legfeljebb csak a revolverek ... Ha tetszik, megnézheted őket, kiveszem ... Nézd meg... A mérnök olyan mozdulatot tett, mintha a zsebében kotorásznék és ez alatt olyas valami történt, amire ő minden félénksége mellett sem számithatott... Klim hirtelen kifordult a szekérből és négykézláb befutott az erdőbe. — Segítség! — kezdett kiáltozni — Segítség! Vedd, te átkozott a lovat is, a szekeret is, csak az életem ne bántsd! Segítseg! Gyors, távolodó lépéseket, ágrecsegést lehetett hallani... és minden elcsendesedett... A mérnök, nem számítva ilyen megelepésre, elsősorban megállította s lovat, azután kényelmesebben helyezkedett el a szekéren és elkezdett gondolkozni. Megszökött *« i megijedt! A b9i akár derűs módon. A „Tajmyr hív" ilyen igényes kritikai elv nézőszö" géből is szemünkben jó komédia, mert valóságos és élet van benne, tanulságos es példaadó életigenlés. Formájában ez a játék nem új, a szerzők attól sem riadnak vissza, hogy jól bevált régi trükökkel mulattassanak és taposott úton járjanak. de a komédia boiondos körforgását derűvel figyelő néző csakhamar rájön arra. hogy nem csupán a helyzetek komikumán, a trükökön és az egyre halmozódó félreértéseken mulat. Jóérzésének és szórakozásának voltakéDpen más és mélyebb az eredete. A fintoj-t vágó groteszk figurák s konvencionális ko* médiaa'akok mellett meglátja az igazi szovjetembert, aki tele van készséggel és segíteni akarással. Ez az új embertípus a szívét nem hordja a száján, de tetteit besugározzák derűvel, őszinte örömmel. Egvetlen amerikai vagy francia szerző sem tudna ilyen, szinte burleszkbecsapó kavarodásba annyi realitást. annyi eleven életet adni, mint a Tajmyr hív írói. Szép és egészséges a szovjet élet, példázza ez a komédia is, te'e van munkával, mozgással és perrze akadályokkal is. Ee ugorjunk át rajtuk nagy, vidám lendülettel és le^esedéssel, ne hagyjuk magunkat legyűrni a leglehetetlenebbnek tűnő helyzetekben sem. Igen, szép és egészséges a szovjet élet, mondják a játék szerzői, tele van ilyen pompás Djuzsikovokkal és ismeretlen kisemberek százezreivel, akik bármerről jönnek is, rögtön egymásra találnak és vérbeli rokonnál jobban összeforrnak. Egy új emberség életformájának kialakítói és hordozói ők, akikben az új ember kovácsoló akarata és optimista hite egyforma lelkességgel ég. A bratislavai Nemzeti Színház előadása színvonalas, tempós és mulatságos. Dju^s kov szerepében Pántik fiatalságának egész lendületével játszik és a titokzatos Tajmyr északi varázsa szavaiban hitelt kap. Mellette kitűnő figurákat adott J. Kelló Baburin aoó szerepében és Karol L. Zachar mint zenekari igazgató. A nők közt M. Krá^ovicsová iárult hozzá jó alakításával a sikerhez. EGRI VIKTOR. lond... No, mit csináljak most? — Klim! Klim! — Klim! — válaszolta a visszhang. Arra a gondolatra, hogy az egész é'szakát a hidegben, az erdőn kell majd tölteni és a farkasokat, a visszhangot és a sovány ló nyerítését hallgatni, a mérnök hátá mintha hideg fűrésszel vakargatták volna. — Klimuska! — kiáltotta. — Galambom! Klimuska, hol vagy te?! Vagy két óra hosszat kiabált a mérnök és csak azután, hogy bere' kedt és megbékült az erdőn való éjszakázás gondolatával, a gyenge szellő valakinek a nyögését hozta el hozzá. — Kl ;m! Te vagy az, galambom? Menjünk! — Me-egölsz? — Hisz én csak tréfáltam. Verjen meg az Isten hogy tréfáltam! Hol van nálam revolver? ŕ n félelmemben hazudtam! ölj fel, kérlek, me^iünk! Teliesen átfagytam. Klim,. meggondolva valószínűleg, ho<*y epv igazi rabló már rég eltűnt volna a lóval és szekérrel kijött az erdőből és határozatlanul odament utasához. —• No, mitől ijedtél meg, te bolond? Én ... én tréfáltam és te megijedtél... ölj fel! — Az Isten áldjon meg téged, uram, — mormogta Klim a szekérre kapaszkodva. — Ha tudtam volna, hát száz rubelért sem hoztalak volna. Majd meghaltam az ijedtségtől... Klim rávágott a lóra... A szekér megrázkódott... Klim még egyszer rávágott és a szekér egyet rándult A,negyedik ütés után, amikor a szekér k :mozdult a helyéről, a mérnök betakarta a fülét a gallérral és elgondolkozott. Az utat és Klimet máx nem találta veszedelmesnek. ^ Fordított*; Zsstkovios KálmAiv