Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-05 / 10. szám

T 1949 márchis B. Hogyan teljesíthetjük a hűsbeszolgáltatást — A NÉPI MUZSIKA JÓTÉKONY HATÁSSAL VAN AZ IDEGBETEGEK­RE. Egy külföldi kórházban kísérlete­ket végeztek annak meg­állapítására, hogy a ze­ne milyen hatással van a beteg lélekre, beteg idegrendszerre. A bete­gekből tizennégy tagú csoportokat állítottak össze, férfiakból és nőkből vegyesen, de különválasztot­ták a fiatalokat az idősebbektől és kü­lön csoportokba tették a különböző be­tegségben szenvedőket. Minden csoport két-három naponkint egy-egy órát töl­tött gramofónzene hallgatásával, esetleg együttes énekléssel. Feltűnő nagy ered­ményeket nem értek ugyan el, de a zene jó hatása minden esetben bizonyít­ható volt. A nyugtalan, emberkerülő betegek már néhány kezelés után sok­kal nyugodtabbá, barátkozóbbá váltak. Érdekes a különböző fajsúlyú zeneda­rabok különböző hatása. A klasszikus darabok fokozták a biztonságérzést, a romantikus művek pedig idegcsil.apUó hatásúak voltak. A legkevesebb ered­ményt a modern tánczenével érték el, míg a leghatásosabbnak az igazi népi muzsika mutatkozott. Feltűnő, hogy a nagyigényű modern zenét, mint elsősor­ban Bontók, Stravinsky szerzeményeit szinte öntudatlanul szerették meg a vizsgált idegbetegek. Az eleinte ellen­érzéssel fogadott lemezeket néhányszori hallgatás után kivétel nélkül mind meg­szokták és minduntalan hallani kíván­ták — A BÉCSI LAPOK részletes tu­dósításokban számolnak be arról, hogy Magyarország visszaköveteli a háború idején osztrák területre hurcolt ma­gyar verseny- és te" nyészlovakat. Megem­lékeznek a Cifra, Lu­cy és Celera nevű üge­tőkről és agyba-főbe dicsérik Cifrát, melyet a tenyésztésben használnak ki és amelyről mi is tudjuk, milyen kiváló ügetőló. Augustin, Uragan, Hubertus, Delmonico teli vérmének, Eve'ina és Baroness anyakancák is magyar tulajdonban vannak, nagy­részüket csikókorukban lopták ki az óságból a nyilasok és nyugaton kap­ták nevüket, vagy keresztelték át őket, hogy meg ne ismerjük. A „Die Prerse" nyíltan megírja, hogy a két oszt.ák versenyegylet minden igye­kezete arra irányul, hogy bebizonyít­sa az itt említett lovak osztrák tu­lajdonba jutásának jogi alapját és így akadá'yozza meg a lovak kiszol­gáltatását. — FURCSA SZÓRAKOZÁS. Wil­helmshavenből jelentik: A város szép­ségkirálynőjét nagy bál keretében vá­lasztották meg. A bálon többszáz személy vett részt. Feltűnően szép szőke nőt választottak meg szépségkirálynőnek. Eredményhirdetés után a szépségkirálynő kijelentette, hogy ő férfi. Kijelentését megfelelő bizonyíté­kokkal támasztotta alá. Mikor megkér­dezték tőle, hogy mAért tette ezt, vál­latvont és azt mondta: „Az ember szó­rakozik". — BARBARÁNAK TILOS BOK­SZOLNI. Londonból jelentik: A lon­doni várori tanács megtiltotta Bar­bara Butriek 18 éves ondoni génírónőnek, uogy férfiakkal bok­szoljon. Az ötvenöt ki­ós Parbara ugyanis arra készül, hegy ki­hívja A gl:a pehelysúlyú férfiboksz­bajn-kát döntő mérkőzésre. A lon­doni városi tanács ezt „illetlenség­nek" tartJa. — A LENINGRÁDI CSILLAG­VIZSGÁLÓ AZ ÁPRILISI HOLD­FOG Y AT V OZA S MEGFIGYELÉSE­RE KÉSZÜL. Leningrádból jelentik: A leningrádi csillag­vizsgáló megkezdte az előkészületeket az áp­rilis 13-i és október 7-i teljes holdfogyat­kozás megfigyelésére. Április 13-án újonnan felszerelt esz­közök s°gíigével fotometriai mé­réseket végeznek, A januári, februári húsfelvásárlási kimutatások és a piacok helyzete arra hívja fel figyelmünket, hogy fokozott érdeklődést tanusítsunk a húsfelvásár­lás kérdésében. A januári húsfelvásár­lás kissé javult ugyan, de még távol­ról sem kielégítő, ezzel szemben, feb­ruár első felében, újra hanyatló irány volt észlelhető. A marhahús felvásár­lásit például 60%-ban, míg a sertéshús felvásárlását 40%-os arányban telje­sítették. Az okokat, amelyek előidézték ezt a helyzetet, okvetlenül meg kell vizsgálni és módot kell találni arra. hogy elérhessük a 100%-os húsbeszol­gáltatást. Nézzük meg például a zlaté-morav­cei járást, amely ama járások közé tartozik, amelyek 50%-osan teljesítet­ték húsbevásárlási feladatukat, holott ez a járás határozottan termékeny és a marhatenyésztésében felesleg is ki­mutatható. Hogy miért nem teljesítet­ték itt a húsbeszolgáltatást, ez több o^ban kereshető. Elsősorban a párt ke­rületi választmánya nem foglalkozott elég komolyan és rendszeresen a fel­vásárlás és marhaállomány kérdésé­vel, a járás vezető elvtársai nyilván nem szívlelték meg kellőkép Gottvala és Široký elvtársak komoly szavait, akik hangsúlyozták, hory az élelme­zési kérdés első helyen áll mindenna­pi tevékenységünkben. Az elégtelen felvásárlás további oka mindjárt a felvásárlási módban kereshető. A járási vezetőség ugyanis megnyugodott abban, hogy tisztán a beszolgáltatandó mennyiség előírásával elvégezte feladatát, abban a hiszem­ben, hogy a földművesek majd önként jelentkeznek az előírt mennyiséggel. Nos, « téren az eredmény lesújtó ta­pasztalatokkal járt. Ugyancsak fontos körülménynek te­kinthető a gazdag földművesek, a falu­si gazdagok vonakodó magatartása a húsbeszolgáltatásban. E komoly köte­lezettségek alól jizzal a ravasz kifo­gással tértek ki, hogy az 1947-es évi termés rossz volt, nincs takarmány és tömegesen, nyakra-főre adták el a termést. Ezek a gazdag parasztok a mai napig sem gondoskodtak arrói, hogy megfelelő nagyságúra egészítsék ki állatállományukat. Általános tünet, hogy a 20—30 kat. holdas gazdák, leg­feljebb két tehenet és egy borját tar­tanak, holott tudjuk, hogy ekkora te­rületen valamikor 10—15 darab bar­mot is neveltek. Rendkívül jellemző, hogy a kis földművesek rendszerint több barmot tartanak (több húst is szolgáltatnak be), mint a falusi gaz­dagok. Hogy a felvásárlásnál ily sajnálatos esetekkel találkozunk, nem csekély részben az az oka, hogy némely köz­ség rendkívüli élelmezési bizottságá­nak rokonsági és szomszédi kapcsola­tai vannak ezekkel a gazdagokkal. Hihetetlennek tűnik, de mégis így van, hogy az élelmezési bizottság többnyire szigorúan behajtja az előírt mennyisé­get a k|s- és középgazdáktól, azonban rendkívüli tapintattal és előzékenység­gel jár el, ha a gazdagoktól kell behaj­tani a beszolgáltatást, holott tudjuk, ezek a gazdagok szándékosan, kész­akarva nem tenyésztenek annyi álla­tot, amennyit földjének nagysága megkövetelne. A javítás határozottan lehetséges. A zlaté-moravcei járásban szerzett ta­pasztalatok révén, a járási vezetőkkel és a földmüvesekkel való érintkezés alapján azt lehet állítani, hogy a mostani előírások 100%-os teljesítése megvalósítható, még akkor is, ha az álla'á^omány az 3 947 tavaszához ké­pest 2000—300,0 darabbal hanyatlott. A mai állatállomány körülbelül 10.000 darabot tesz ki, az előírt évi mennyi­ség 690.700 kg, amely az állomány 11%-át jelenti és természetesen, bizo­nyos fontos intézkedések betartása merett, ez a mennviség elviselhető. Különös gondot kell fordítani a fel­vásárlásra. E téren a járási titkári hivatal új vezetősége minden lehetői megtesz és reméljük, hogy a párt já­rási bizottsága is hasonlókép cselekszik. A javítás második feltétele a felvásár­lás új módja és pedig az, hogy a fel­VEGYES HÍREK ME GGY ILKOLTÁK PAPARIGASZT, A GÖSÖG SZAK­SZERVEZETEK FŐTITKÁRÁT Athéni jelentések szériát Papari­gaszt, a görög szakszervezeti szövet­ség főtitkárát, a nemzetközi munkás­moz' -'ím ismert harcosát rendőrségi zárkájában meggyilkolták a monar­chofasiszta hatóságok. A monarcho-fasiszták így szabadul­tak meg veszélyes ellefeliiktöl, akit nem mertek a görög osztálybíróság elé állítani, mert semmi bizonyítékot sem tudtak felhozni állítólagos bűnös­sége mellett. Az athéni rendőrség köz­leinénve „öngyilkos,sáí^iak" akarja fel­tüntetni a nagy görög hazafi halálát. EGYMTLLÍO ANGOL MŰNK A S AZ ATLANTI SZÖVETSÉG ELLEN Manchesterben gyűlést tartott a Brit-Szovjet Társaság. A gyűlésen csaknem egymillió ipari munkás kép­viselői szólaltak fel a Szovjetunióval való békés együttműködés és barátság mellett. Platts Mills képviselő beszédében élesen elítélte az angol „munkáspárti" kormányt, mert megsértette a Szov­jetűnióval való barátságot és együtt­működést és Nagy-Britanniát az új há­borút előkészítő amerikai imperialisták táborába vezette. Követelte, hogy Ang­lia építse ki kereskedelmi kapcsola­tait a Szovjetúnióval és a népi demo­kráciákkal, hiszen új piacokat csak ezekben az országokban lehet találni. „Külkereskedelmünk öngyilkos­ság felé halad a Marshídl-segély jóvoltából és éppen f-z az, amire az amerikaiak törekszenek" — mondotta Platts Mills. A gyűlés, egy másik határozata leszögezte, hogy a brit nép a Szovjetúnióval való együttműködésén alapló politikát sza­vazta meg 1945-ben és az angolok ma sem hajlandók a Szovjetúnió ellen fegyvert fogni. vásárlásnál nem szabad várakozási ál- | láspontra helyezkedni, hanem a hely­színen keli megszervezni. A zlaté­moravcei járásban ezt az elvet meg is valósították és az eredmTay már mu­tatkozott is. Február második felében például a marhahús felvásárlása 90 %-ra emelkedett, ez ugyan még nem teljes siker, de mégis lényeges hala­dást jelent. Az új módszer alapja ab­ban áll, hogy az RDD alkalmazottjai egy-két nappal a felhajtás ideje előtt a községi járási bizottság elnökével közösen megállapítják, hogy minden elö van készítve a felvásárlásra. Ha azt látják, hogy az előkészületek még nem történtek meg, akkor gondoskodnak arról, hogy a kitűzött hétre a felvá­sárlás biztosítva legyen. A gazdagokkal szemben szigorúan és igazságosan kell eljárni a járás ve­zetőségének, főkép az MVK-nak, a falusi lakossággal szemben határozot­tabban kell fellépnie, mint eddig. Ha a 7—9 kat. holdas kisgazda két tehe­net nevelhet, akkor a harminc holdas­nak legalább 6—7 marhát kell nevel­nie. Ez természetesen igen enyhe köve­telés ilyen nagygazclával szemben, ez­ért az előírt mennyiséget akkor is be kell hajtani a gazdagoktól, ha törté­netesen csak két marhájuk van. Kény­szeríteni kell, hogy többet neveljen, ha erre nem hailandó, szigorúbb intézke­désekhez kell nyúlni, sőt attól rem szabad visszariadni, hogy birtokát ál­lami kezelésbe vegyék. Gottwald elnök-elvtárs szavai lesz­nek itt mérvadók, aki a KSC 1948 nov. 18 .-i történelmi nevezetességű ülésén azt hangoztatta, hogy a földműve­lési termékek beszolgáltatásánál ügyelni kell arra, hogy a nagyok töb­bet szolgáltassanak be. Ezáltal a kis­gazdák helyzetén könnyitttnk. A köte­lező beszolgáltatások előírásainál szem előtt kell tartani a gazdagok és a ka­pitalista elem maradványainak a meg­terhelését, városokban épúgy, mint vidéken. Ezeknek az elemeknek tör­vényellenes tevékenysége esetén, va­gyoni büntetést is kell rájuk róni. VALAHOL EUnÓPÁBAN" Radványi Géza filmrendező sikere Körülbelül tizenöt évi távollét uMn ta átkoztam Radványi Gézával, a *n­dezövel, egy bratislavai zsúfolt moz­góban. Ki tanra voltam Radyányi vívódásának éveken keresztül, ahogy kareste, kutatta a maga útját, hat­ványozott megdöbbenést váltott ki be ő em alkotásának kiforrott mű­vészete. Eadványi először ugyanis írással kezdte, Ember Tamás néven jelent meg egynéhány írása, de ké­sőbb azzal érveit, hogy Márai Sán­dor, a bátyja sokkal művészibb és tökéletesebb formában írja meg azt, amit ő szeretne megírni, így hát, sajnos, az irodalom területét el kell hagynia. Némi rezignációval vallotta ezt egy kassai kávéházban. Válsá­gos, forrongó évek voltak ezek, hu­szonnégy évesek lehettünk, éles és k'méV.len önkritika alatt nyögtünk mindketten. Emlékezem, Radványi­nak az vo!t az álláspontja, hogy a művész csak akkor teljesíti felada­tát, ha munkája pótolhatatlan, ha olyasmit alkot a köz javára, amit csakis a művész sajátos és kiforrott tehetsége eWeníthet meg. Nos, e film után el kell ismer­nem, hogy Radványi teljesítette fel­adatát. Elképze'heteťen, hogy más­valaki, ugyanezzel az anyaggal, ilyen f lmet rendezett volna. A film tör­ténetét, meséjét kár lenne elmonda­ni, az olvasó még halvány képét sem kapná a rendező jelentőségé­nek. Itt minden szó és mozdulat, a rendező kiváló képességét és tehet­ségét viseli magán, körülírása merő­ben fe^s^ges munka, mert Radvá­nyi művészete éppen abban rejlik, hogy csakis képekben fejezhető ki. Amióta a filmet láttam, nem tu­dok szabadulni attól a gondolattól, hogy Radványi jelentősége ott kez­dődik, ahol Márai Sándor ragyogó irodalmi munkássága végződik. És bár kétségtelen, hogy a két fivér, finom, intellektuális nűanszokkal, egyazon eszközökkel dolgozik, mégis merőben más eredményekre jutnak. Míg Márai munkáit majdnem lehe­tetlen képekre váHani, addig Tad­ványi eleven képei tökéletesen kife­jezik mondanivalóját. De a döntő különbség főleg az állásfoglalásnál éiv^nvesül. Márai bámulatos ügyes­séggel tudott kényes dolgokról tár­gyalni anélkül, hogy egyszer is hatá­rozott állást foglalt volna jobbra vp^v b q 1r°. v'-> + rn­1""""! rv'i_ vének minden jelenetében kímélet­len, meg nem alkuvó váddal sújt le a fasizmus mérgezett erőszakosságá­ra és embertelen, állati magatartá­sára. Radványi rendezői hatása mély, megkapó és közvetlen, a néző hatá­rozottan érzi, hogy itt nem mester­séges propagandát, szólamokat kap, hanem olyasvalamit, amit a valóság feneketlen mélyéből emeltek ki és művészi hő£okon« lelkiismerettel, & kot£ssá sűrítettek. Radványi ebben a filmjében a legnehezebb anyaggal, gyermekekkel dolgozik, biztos kéz­zel mozqatia őket, a tanácstalanság legkise 1 b jele né'kül. De ugyanak­kor, amikor a kis szereplőkből a le 1­kük legjavát hozza felszínre, a né­zőről is lerántja a salla^got. a lep­let hogy eiju son a szíve mélyé :g és felébressze, megremegtesse emberi méltóságát. Hallom, hogy Magvarországon nem volt meg ennek a filmnek a megér­demelt sikere. Ha ez igaz lenne, ak­kor sem csodálkoznék. Valószínűlef itt sem lenne sikere olvan flmnek. ahol bemutatnák a gárdista menta­litást, ahogy Radványi bemutatia a nyilas szellemet. A nyilas-je 1er ,et Radványi bámulatos művészi érzéké­ről és figyelemreméltó bátorságáról tanúskodik. Azt a jelenetet értem amikor a nyilas-tiszt kíméletlen bru­talitással pofozza az ártatlan, ott­hontalan gyermekeket. A gyermek annyira ártatlan, hogy fájdalmas ar­ca, ahogy tűri a csattogó ütéseket már a bambasággal, a közönnyel ro­kon. Kérges közöny ez, az ütések visszapattannak, visszaütnek, a néző pontosan megkapja a nyilas-szellem mentalitását, a felháborodás annyira elborítja, hogy legszívesebben a nyi­las-tiszt pofájára hágna és széttapos­ná, mint egy poloskát. Kétségtelen, hogy a nyilasok sokkal szörnyűbb dolgokat követtek el akkor amikor eleven férfiakat, asszonyokat és gyer­mekeket a jéggel borított Dunába hajítottak, de ennek a tömeggyilko­lásnak az illusztrálásával alig lehet művészi hatást kiváltani. Az Osvie­čin című filmnél is láthattuk, hogy a gázkamrák működését nem lehetett bemutatni. Van ugyanis egy bizonyos pont, ahol az ember szelleme hány­ingert kap az irtózattól, a szó, a kép és egyáltalán a művészi eszközök gyengének bizonyulnak a valóság közvetítésére. Az alkotó szellem is megáll itt tehetetlenül és egyetlen lépéssel sem mehet tovább. Ezért van az hogy Radványi a nyilas-jele" netten uralásra Vé v->vs7e r i'i1, sejtetni eneed és a néző dolga, hogy követ­keztessen. Az utolsó években ritkán akadtam rá egy fi'm^en annyi őszinte lírára r nemes igyekezetre, művészi ötletre, szívbéli mondanivalóra, mint Radvá­nyi alkotásában. Ha vannak is a f'Imben törések, mé f fis egvöntetűvé, teljes é válik azáltal, mert egyazon művészi gond, lelkiismeretesség szö­vi át minden jelenetét. Egyazon tisz­ta forrá rból fakadt a legielentékte­"en bb mozdiiľat, hanglejtés is, még­is óriási munkája könnyűvé és él­vezhetővé válik, mihelyst általa ki­fejezésre jut, mert magán viseli a művész, az alkotó kimeríthetetlen szellemét. A film vetítésénél úgy éreztem, mintha valaki közvetlenül szólna hozzám, világosan és egyértelműen felhívná a figyelmemet a vétkekre ' ű ökre, a félreértés minden homá­lya nélkül. Az ember naponta láthat filmeket, látja a szereplők és a ren­dező igyekvését, erőfeszítését. Itt minderről szó sincs A néző a kej: vetítése alatt egyetlen egyszer sem gondol a rendezőre, vagy a szerep­lők alakítására, mint ahogy az em* ber a mozgó vonaton sem gondol » gőzgép feltalá 1 ójára és segítőtársai­ra. A néző csak részvétet és felhá­borodást érezhet, hogy i'yesmi a htv szadik században megtörténhetett. Hogy megtörténhetett, ebben senki sem kételkedik Radvánv? 'ilmie ko­moly Ígéretet és ugyanakkor komoly művészi vállalást is jelent a fejlő­dés, a szocializmus felé vezető úton. Mindazok, akik a megható izgalma­kon túl költészetet akarnak élvezni képekben, nézzék meg ezt a filmet j 5ZAB0 BÉLA H Í (i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents