Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-19 / 8. szám

Ára K3s 3 — A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYA R DO LGŐZÖK HETI LAPJA Bratislava, 1949 február 19. o II. évfolyam, 8. szám ntim Nem lesz háborús bonyodalom, amellyel az imperialista uszítók fenyegetnek Klement Gottwald köztársasági elnök nyilatkozata egy ncrv.'g lap munkatársának Klement Gottwald köztársasági elnök a „Vordens Gang" Című norvég lap felelős szerkesztőjének, Eiden Oddonak néhány kérdésére a következőképpen felelt: Mi a csehszlovák ötéves terv lényege? — ötéves tervünk célja a városokban és falvakban emelni a dolgozó nép életszínvonalát. Az ötéves terv súlypontja a nehéz gépipar, melyet fejleszteni akarunk, mert ez megfelel lehetőségeinknek és szükségleteinknek és leg nkább hozzájárul gazdaságunk felvirágoztatásához. Emellett azonban nem feledkezünk meg iparunk, valamint mezőgazdasági termelésünk fokozásáról sem és célirányosan úgy intézzük termelésünket, ahogy azt kitűzött feladatunk megkívánja. Mennyire haladt a Csehszlovák Köztársaságban az államosítás és a gazdasági fejlődés? — Iparunk 95 százalékát államosítottuk. Ez szilárd alapunk. Azonkívül államosítottuk pénzintézeteinket é'á külkereskedelmünket. Az itthoni nagykereskedésben csak államosított és szövetkezeti alakulatok vannak. Nagy súlya van kiskereskedelmünk államosított részének. Csekély kivétellel államosítva van a szállítás Is. — Ennek köszönhető, hogy le tudjuk győzni az összes akadályokat, amelyek felmerülnek, vagy amelyeket szándékosan állítanak útunkba. Gazdaságunk hajtóereje nem az egyesek haszna, hanem az egész állam előnye. E feladat rendelkezésére áll az állam minden ereje. Ezért az államosítás hatalmas tényező gazdaságunk megszilárdításában. Csak néhány példát hozok fel erre: Hála államosított gazdaságunknak és a Szovjetúnió önzetlen és baráti segítségének, szerencsésen túljutottunk az 1947. évi igen rossz termében, amely más körülmények közt kétségtelenül mill'ókra éhínséget hozott vclna. Költségvetésünk és külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyban van. Államosított termelésünk sikere a kétéves terv keretében lehetővé tette a kötött forgalom mellett,, a szabad forgalom bevezetését is, ezt még kiszélesítjük, az árakat fokozatosan leszállítjuk és így előkészítjük a kötött forgalom teljes megszűntetését. Tervünket k ) téíríthetjük és igy gazdaságunknak új és új erőit szabadíthatjuk fel. Államosított gazdálkodásunk által segítünk magunkon és saját erőnkből mehetünk előre. Kívánja-e a Csehszlovák Köztársaság nyugattal való kapcsolatainak kimé'yitését? — A nyugati államokkal való kereskedelmi kapcsolatainkat fenntartani és kimélyíteni óhajtjuk. De védekezni fogunk és védekezni akarunk minden oly kísérlet ellen, mely belső ügyeinkbe akarna avatkozni. Tolonganak a vevők a „Pramen" b ratislavai élelmiszer elárusítójában Mi azt követeljük, hogy kölcsönösség alapján, mint egyenlők egyenlőkkel dolgozhassunk. Ismeretes, hogy jó üzlettársak vagyunk, becsületesen és őszintén teljesítjük kötelezettségünket. Ugyanezt kívánjuk a másik féltől. így jó alapot lehet teremteni a külkereskedelmi kapcsolatok számára. Az bizonyos, hogy ezt nem lehet e'érni lebecsüléssel és a belső ügyekbe való beavatkozással. Mily lehetősége van nyilatkozatra annak a csehszlovák állampolgárnak, aki nem ért egyet a kormány programmjával? « — 1848 május 9.-i új népi demok- , dolláriroperializnuis háberús uszítóirat kus alkotmányunk különbség nél- í val. Ezeknek a bizonyítékoknak a kül mindenkinek biztosítja a sza- ; súlya alatt Mindszenty és cinkostárbad véleménynyilvánítást. Állam- ' sai beismerő vallomást tettek. Elspogárainknak joga van véleményét j merték bűnösségüket és hamisítatlan szóval, sajtó útján, vagy bármely í farizeus szokás szerint sajnálkozásumás módon nyilvánítani, félelem ) kat fejezték ki a történtek felett. A inekül, amennyiben nein lépi itúl | és nemzeti türelmetlenség bíboMiiidszenty-per és tanulságai (M. I.) — A M'.ndszenty-perrel kapcsolatban megdöbbentő magyar- és nemzetközi vonatkozású mozzanatok kerültek felszínre. Kézzelfogható és szcmmellátható bűnjelek — Mindszenty levélváltása cinkosaival — a napnál világosabban bizonyítják, hegy a magyarországi reakció, Mindszenty hercegprímással az élén, szoros kapcsolatokat tartott fenn a társadalmi fejlődés külföld kerékkötőivel, a haladás, a népi demokrácia, a szocializmus esküdt ellenségeivel,' a az .kat a határokat, amelyeket a törvény előír, amelynek célja a nép, a nemzet és az állam érdekeinek védelme. Végül minden polgár, tehát az is, aki nem ért egyet berendezéseinkkel, kifejezésre juttathatja állásfoglalását a választásokon; mert az alkotmány az összes polgároknak általános, egyenlő", közvetlen és titkos vá'aszíójcgot biztosít. így történt a legutolsó nemzetgyűlési választásokon is, amikor a kormánynyal egyet nem értő polgárok külön, (Folytatás a 2. oldalon) L'

abb szov'et béke]avaslat a B

:ztomŐQÍ lanctc^bnn A Szovjetúnió a nagyhatalmak fegyveres erőinek egyharmados csökkentését és az atomfegyver betiltását indítványozza fegyerkezési adatait Március 31-ig v a I a m e n n y i naoyhatalom k ö z ö követeli a határozati javaslat J « A Biztonsági Tanács ülésén Malik, a Szovjetúnió képviselője a következő határozati javaslatot terjesztette elő. A Biztonsági Tanács tanulmányozta az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 1948 november 19-i atomfegyver megtiltásáról és a Biztonsági Tanács állandó tagjai fegyverzetének és fegyveres erejének egyharmadával történő csökkentéséről szóló' határozatát és a következőket jegyzi meg: Egyes hataV>ak támadó szellemű köreinek tevékenysége erősödik. Ezek a körök új háború szítására irányuló politikát folytatnak, amit a feg5>er.««»és indokolatlan növekedése és a katonai költségvetések felduzzadása kísér. Egy^s o.szágfok uralkodó köreinek ösztönzésére szakadatlan és egyre erősödő háborús hírverési politika folyik, bár az ilyen hírverést a közgyűlés határozata még 1947-ben megbélyegezte. Az utóbbi időben egész sor államcsoportosu'ás jött létre, amelyek élén agresszív politikáinkat másokra ráerőszakolni kívánó nagyhatalmak ál'anak. Ezek fokozzák fegyverkezésüket és a földteke minden részén légi és haditengerészeti támaszpontokat létesítenek. A határozati javaslat ezután megállapítja, hogy mostanáig sem az atómbizottság, sem az általános fegyverkezési bizottság nem teljesítette feladatát, mert egyes nagyhatalmak kormányai mindeddig nem törekedtek olyan határozatok hozatalára, amelyeket minden békeszerető hatalom elfogadhatott volna és amelyek ne^ri sértették volna egyik érdekelt á lam nemzeti függetlenségét sem, A határozati javaslat azt ajánlja, hogy a Biztonsági Tanács utasítsa a fegyverkezéssel foglalkozó yzottságet, hogy első lépésül dolgozzon ki egy tervet, amely szerint a Bizrrínsági Tanács öt, tagál'ama köteles fegyverzetét és fegyveres erejét 1950 március l-ig egyharmadával csökkenteni. A tervet legkésőbb 1949 június l-ig a Biztonsági Tanács elé kell terjeszteni. A Biztonsági Tanács utasítsa az atómbizottságot, hogy 1949 június hó l-ig terjesszeú. a Biztonsági Tanács elé egy tervet • az atomfegyver megtiltásáról és az atomerő ellenőrzéséről — azzal a kikötéssel, hogy a két egyezményt egyidejűleg kell megkötni és érvénybeléptetni. A Biztonsági Tanács keretében nemzetközi ellenőrző szervet kell lélesíteni, a fegyverkezés és a fegyveres erőljí csökkentésével, valamint az atómfégyver megtiltásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére és megfigyelésére. A határozati javaslat végül kimondja: feltétlenül szükséges, hogy a Biztonsági Tan'ics állandó tagjai legkésőbb 1919 márc:us 31-ig teljes adatszolgáltatást terjeszszenek be fegyveres erejükről és mindenfajta fegyverzetükről, beleértve az atomfegyvert is. A szovjet javaslat előteriescztése után Austin amerikai kiküldött azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács csak a közgyűlés határozatát továbbítsa a szokásos, fegyverkezéssel foglalkozó bizottsághoz és ne tárgvalia a szovjet javaslatot. A Biztonsági Tanács elnöke kiielentette, hogy a Tanács tagiainak „tanulmányo-miok kell" a szovjet javaslatot, ezért az ülést bezárta. res „hőse", az irredentizmus és revíziós gor» del at kalandor poli tikusa, az amerikai dollárkufárok f'zetett kéme és Habsburg Ottó magyarországi szálláscsinálója nem úgy hagyta el a vádlottak padját, mint elveinek gáncsnélküli lovagja és egyházának vértanuja. A vádlottak padján Mindszenty József ült, a törpe ember, az életéért rettegő gyáva polgár, akit bűnözés közben tetten értek s aki látva, hogy olyan csapdába került, amelyből nincs menekvés, megtorpant bűne következményeitől. Nem, a hősöket és vértanukat nem ilyen fától faragják. Pontosabban: a halódó kapital sta társadalom félfeudális csökevényeivel csak ilyen hősöket és vértanukat tud kitermelni. Célunk azonban nem az, hegy megrajzoljuk Mindszenty profilját. Sokkal jobban érdeklik a haladó közvéleményt a reakció nemzetközi kapcsola'a", az a minden országra kiterjedő kémhálózat, amelyről a Mindszenty-per rántotta le a leplet. Több, mint b zonyos, hogy az amerikai dollárimperializmus csápjai nemcsak a Marshall-terv országait fonják át halálos ölelésükkel. Ezek a veszedelmes csápok titokzatos földalatti utakon igyekeznek behatolni a népi demokráciák országaiba is, A népi demokráciák még nem számolták fel — mert nem is számolhatták fel eddig — mindazokat a társadalmi rétegeket, melyeket osztályérdekük a kapitalista társadalomhoz fűz. Azok a gyárosok, nagykereskedők, nagyiparosok, akiknek üzemei a dolgozók kezébe kerültek, azok a nagybirtokosok, akiknek földjeit felosztották a dolgozó parasztság között, azok a zsíros parasztok, akik ma már nem basáskodhatnak a kis és középparaszt felett, akik nem zsákmányolhatják ki a nincstelen, szegény parasztot úgy, mint azelőtt, kitűnő talajnak bizonyulnak a nyugati „magvetők" számára. Mindszenty és cinkostársai, po.pck és nem papek, főleg ezekre az elemekre támaszkodtak. Persze ez nem csak Magyarországon van így. így van ez nálunk is és a népi demokráciák többi országaiban. Sajnos, a zsíros paraszt tekintélye még ma is meglehetős súllyal esik a latba. Sok esetben a k's- és középgazda, de még a tájékozatlan és nem eléggé osztálytudatos földmunkás is, ncnr Iát osztályellenséget a zsíros parasztban, hiszi, hogy az megváltozott. hogy beleélte magát a változhatatlanba. A kulák ma ugyanis gyakran taktikázik. Megtanult mosolyog. ni a szegény emberre, behálózza őt mézes-mázos szavaival, sőt olykorolykor tud bőkezű is lenni vele szem. ben. Szóval, be akarja bizonyítani a falu dolgozóinak, hogy már nem az a hetvenkedő, pöffeszkedő, a falu dolgozóiból gúnyt űző, nehéz helyzetükkel visszaélő uzsorás, mini valamikor volt. De amellett tovább folytatja kútm^rgező politikáját. Mindazokat a r -ségeket, melyekkel a népuralmi rendszernek meg kell birkóznia, nagyítja, eltorzítja és igyekszik a falu dolgozóit a népi demokrácia, a szocializmus ellen hangolna Portája a suttogó propaganda melegágya. Onnan indul el a rágalomhadjárat minden ellen, ami a haladással, a szocializmussal, vagy a. Szovjetunióval összefügg. Onnan indulnak el a nenjzeti gyűlölködés, a sovinizmus szeníiyhullámai, hogy a dolgozók ne tudjanak összefogni más nemzetiségű osztályosaikkal a nemzetközi tőke, a dollárimperializmus világuralmi törekvéseivel szemben. Ö szítja a tüzet a falu és város dolgozó' között, ő szervezi a szabotázsakciókat, hogy a gazdák ne szolgáltassák be a rájuk kivetett gabonaés élelmiszermenny'séget. Másutt pedig a zsíros paraszt kitűnő összeköttetései, disznótorok és egyéb dáridók révén a beszolgáltatás terheit nagyrészt a kis- és középgazda vállaira hengeríti át, míg ő maga kibújik a beszolgáltatást kötelezettség alól. Gyakran megesik, hogy az ilyen elsőrendű összeköttetésekkel bíró zsíros paraszt, noha csak elenyésző százalékban tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, mégis megkapja a ruházati jegyet és élvezi a népi demokrácia egyéb előnyeit. A kis- és közép-parasztság, de különösen a falusi proletárelemek elsőrendű érdeke, hogy véget vessenek a zsíros paraszt garázdálkodásainak. Különösen arra ügyeljenek, teljesíti-e a vetési tervet, nem hagyja-e vetetlenül a földjét, nem műveli-e földjét szándékosan úgy, hogy az minél kevesebbet teremjen, nem jelent-e be hamis adatokat a vetéssel, a szarvasmarha- vagy sertésállománnyal kapcsolatban? Balgaság volna hinni a rókánál is rókább volt falusi k

!skirálynak. A külföldi reakf'óval c'rnboráló, néjiét és hazáját idegen hódítóknak felkínáló, az idegen imperialisták érdekében kémkedő Mindszenty szelleme ne mételyezze meg, ne kísértse többé büntetlenül a közvéleményt se Magyarországon, sc Szlovens?kón, se egyebütt. Még egy igen-igen nagy tanulságot kell levonniok a Mindszenty-per kapcsán Szlovenszkó dolgozóinak. l áttuk, hogy a reakció nemzet'ségi különbség nélkül egy táborba tömörül a haladás, a népi demokrácia, a szocialismus ellen. Ma olyan jer'choi zajt csapnak világszerte a Mindszenty-ü'gy körül, oly szemérmetlenül hazudnak, rágalmaznak, piszkolódnak, hogy maga Göbbels, a hazugságnak ez a nagymestere is megirigyelhetné, ha történetesen élne. Nagyon sok nemzeti „hős", ak'nek vaj volt a fején, Csehszlovákiából Is, Magyarországról is külföldre szökött. A dollárimperializmus országaiban tárt karokkal fogadták őket. Ma »etüzeü különbség séUtül egjr