Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-12 / 7. szám

1949 február 12. UJSZ0 Szlovenszkószcrte az utolsó hetekben két egymást kiegészítő film futott: a kékszakáll Chaplin filmje — Monsieur V e r d o u x — és a tömeghalál hitleri dokumentuma — U s v i e č i n. A téma egy: rablógyil* kcsság, a eél közös: zsákmányszerzés. Az egyiket a házssságszédclgő real'zálja, a másikat a történelmi szédelgés. Ha jól emlékszem, az osztrák kávéházi bölcs. Anton Huh mondot* ta egyszer: aki meg akarja ismerni Hitlert, az tanulmányozza a házas ságszédelgő lélektanát. Chc-dinnek és Hitlernek ez nem az első találko" zása. Van valami sorsszerű irónia altban, hogy Hitler a zsidó bohóe Chaplin szőrpamacsát plagizálta árja orra alá. Maga a „Diktátor" film már egy alakká gyúrta,, fintorgatta mindkettőt. Chaplin és Hitler újabb egymásttükrözése tehát nem vélet* len. Az egyik a gigantikus gyilko* téma, a történelm leg elkönyvelt barbár tett. a másik a kibogozható maradéktalan tanulság: a moralitás. A művész zsenialitása elemészti a dik tátor dinamikáját! Az egyiknek csak önlényeget kifejező gyilkos es? közei és béklyózó megnyilatkozásai van" nak, a másiknak leleplező ítélete', cáfolhatatlan fintorai. Monsieur Verdoux csetlő botló improvizációit, ug" ri-h«gri hsláltáncait az osviečini gázkamrák könyörtelen pontes gép* szerűsége és túlméretezettségc emeli : visszhangos tanulsággá és félremagvarázhatatlsn moralitássá. A nagy kemence értelmét Chaplin kis kemencéje meséli el hiánytalanul. Nincs különbség: a gyilkosság nvo' j mait tünteti el mindkettő. Az egyik az osviečini n? g y kemencékben, a 1 másik kis kemencében, mely hason latos azon kis kenyérsütő házikók- 1 hoz. melyeket vasúti őrházak táié" kán lát az ember. A k's füstölgő kemence csak eg?' pillanatra villan fel előttünk, sok mozilátogató tán észre sem vette ezt az expozét, csak az előtérben ágáló incríinci iiracska virágszagolgató negédeskedését nevette: a hullabűzt el kell űzni valamivel! A kis kemence vékonyan eregeti füstjét: a kékszakáll gyilkos kariaiba futó szerelmes vénasszonyok maradékát, de a nagy kemencéből gonosz pöifeszkedés gomelyogtrttja a füstfelhőket: az érrcn egy visszájára fordult catalaunumi üíkö zet kavarog: egy szétszórt nép gyilkos temetőbegyüjtése, gyáván megk?n»ott védtelen kreatúrák halmaz' állapot-változása, lélekvándorlása, tetemrehívása. A kis kemence ama* , tőr-i!zeme és a nagy kerrencrk mll'ó? hullaforgalma: a két filmnek ez a tanulságos egymásbajátszása min* (i?n szónál pontosabban érzékelteti a háború gyilkos lényegét, a birteklásvácy mohó elsőbbségét, á zsák- : mánybiztosítás meztelen valóságát! ,.A világtörténelem egyre jobban ember vadászattá aljasul" — jegyezte föl Verdun poklában az első világhá" berú nfgy német halottja: Franz Mare, a feledhetetlen festőzseni. Monsieur Verdoux pénzes asszonyok- | r<* vad ász'k, gyilckkal. méreggel, köt'llel és halálos hízelgéssel, de mesterségbeli ruVn nélkü!, remegő kezekkel és félre, hogy leleplezi önmagát áldoxrta előtt, önmagára van utalva, de a Hitlerek ember- és zsákmányvadászatát az egész ál'rmana* rá'us támogatja és szentesíti: kitarn't hadsereg, Ivvatéscs felvadászok, társadalom, „közvélemény", gazda- ; s-", kultúra, tudemány, technika és sajíó. És mégis: az egyiknek neve: gyilkos, a másiké: Führer és nem* z'tve^ér. Miért? Mert ?z e^vik s?

4áf kezével és s^ét H'f'^óiára kénytelen megfojtani áldozatát, hogy í nyát megs?tere»zo, m'g s más'k ii^vaia'-ker millió*; statisztáival és gépjeivel végezteti el ugyanezen munkát: bujhujhajrával erénnyé avatva a rablógyilkosság meztelen tényét és orrfacsarító bűzét. Ami k's „m&gánüxemhen" és titokban gyakorolva: bűn és gyilkosság, az nagv méretben, parancsra, r'adóra — történelmi szükségszerűség és legfőbb ha

Tafiú

: kötelesség. Ki érti ezt? Ki tudja ezt szemrebbenés nélkül elhinn ? A jí*gás* például, Fínkey Ferencz, alti a régi jó Budapesti Szemle eť*yik háborús számában adta fel fcimagántk a kérdést: „Jogi er -' Ö7.*ek neve-*hető-e « háború, melynek keresitülvitele a legsúlye h f rajza. A háborút báz

;$nak tekintettem ,,. Szí

;n?t után. újra M'ndszenty áll a mikroi'on elé. Arra a kérdésre, bűn .nek érzi-e ma«át, rövid habozás után a következőket mondja: — Amennyiben a vád tárgyává ; te t cselekmények jelentős részét el- j k vettem, annyiban lényegében bűnösnek érzem magam. Az elnök kérdéseire Mindszenty elmondja, hogy 1947-ben Zakarral ľ e yütt utazott Ottawába, az ottani Mária-kongress^us-a. Ott látogatta j meg ői Z ia volt királyné a leányáj val. Egy zárdában találkoztak, s a f bes~élgetfs forán az is felvetődött, j hogy a prímás Habsburg Ottóval t?! lálkozzék. Chicagóban Zsémhoki Pál. Habsburg Ottó leik atyjának közre| működésével ez meg is történt. A beszélgetés négyszemközt zajlott le. | Habsbu g Ottó hivatkozott a nagy ' nemzetközi feszültségre, a közeli háború lehetőségére és ennek megV?- 1 »lo.>n érdeklődött a magyarországi í helyzet felől. { Elnök; Mii mondott: kaphat-e g'isíget az Fgy^siilt Államoktól? Vart-e fenn állandó kapcsolatot hivatalos körökkel? M'nd*zenty (határozottan): Igen. Azt is mondoUa. 1 M'nds

7.enty előadja azt is: Ottó elmondotta neki, hegy e<»yes amerikai vezetők belátták, hiba volí a moir?rebia szétzúzása. Ottó perszonáluniót képzelt e' Ausztria és Magyarország köpött. Elképzelése szerint ehhez csatlakozhatnék még a katolikus Bajorország s. E'nök: Ön kifejtette, hogy régi híve? Mindszenty: Efelől nem volt kétsége. Fl^ök: Ivfejtette? Minds zentv: Kifejtettem. Elnök: Találkozott ön Habsburg Ottóval bizonyosan? Mindszenty: Kérem, én ezt nem is tagadtam.. . E nök: Ugyanis Habsburg Ottó nydatkozatot adott az Osservatore R ^manónak, amelyben azt állítja: A n~pc'-ban hallott e'éczör arról, begv Önnel ta'álkozott -Mozgáô a külföldi ú

:*' gírók sors'bsn.) M rds^enty most arról beszéhhoty é' ben rz időben meg volt gvőződve ró'a: küszöbön áll egy harmadik világháború. Elnök: Tett ön valamit a háború "ikarüiéséárt? Hiszen az iratok szerint terveit éppen ennek kitörésere építette! Mindszenty (zavartan): Én nem kívántam a háborút — legfeljebb, mint bázist tekintettem ... A külföldre va ó szökés terve Ezután az elnök Mindszentynek Chap.n.iel, a budapesti amerikai koveuel való kapcsolataira* tereli a tárgyalást. Elnök: Felajánlotta a követ önnek, hogy seg,vségére iesz a külíöld| rejutáiban? Mindszenty: Feltétlenül szükséges ' válaszolnom? Elnök: A perrendtartás értelmében ! egyet" en kérdésre sem köteles válaszolni. De felhívom a figyelmét, hogy ezzel a védekezés lehetőségétől üti el magát. Mindszenty: Akkor válaszolok. Igen. Chap.n felajánlóLta, hogy segít külföldi.e-jUttatásomban (Mozgás a külföldi újságírók soraiban.) Elnök: rls ön hajlandó lett volna külföldre távozni? j Mindszenty: Kérném elnök urat, tekintsen el a választól. Némi halozás után az elnök kérdésére megállapítja, hogy bűnösnek érzi magát a valutáris bűncselekményekben. Elnök: Elismeri-e, hogy ez a hatalmas összegekkel történő man pulácló ; súlyos támadás volt az ország gazdaI sági rendje ellen? Mindszenty: Igen. Mindenesetre sajnálom ... Közben a teremőrök behozzák azt a hataimas fémtokot, amelyben Mindszent yék a titkos iratokat tartották. Arra a kérdésre, miért ásták el az iratokat, Mindszenty előbb ezt válaszolja: — Nem Számoltam azzal, hogy az irodán túlmenően is írsz házkutatas. AZ ÁRULÓ LEVÉL A népügyész tett fel ez:itán néi hány kérdést. Megkérdezte, hogy a világpolitika fejlődésének sok-'éle lehetősége közül Mindszenty és Baranyai m'ért csak a harmadik világháború és azon belül amerikai győzelem ese ére dolgoztak ki működési tervezetet? Mindszenty: rgv áll a helyzet, hogy a lehetőségek közül ehhez állottunk legközelebb... Njpügyész: Válaszoljon arra is, hogyan adhatott a kalocsai, illetve az egri érsk helyet egy világi személynek, Habsburg Ottónak megbízatást a n agyar katolikusok képviselték. Mindszenty: Valóban, ez a szempent akkor nem jutott eszembe . . i Népügyész: ön továbbá megemlékezett egy beszélgetésről, amelyet Chaí> nnel folytatott és amelynek során kijelentette: feltétlenül itt kíván maradni az országban. Mindszenty: Igen, ezt mondottam. Él kor Alapi népügyész helyéről felállva, feszült figyelem közepette egy levelet mutat fel, Mindszenty . ktžírásával. A levél szövege a következő: Követ úr! Csütörtökig kel 1 valóban cselekedni A tárgyalás kés:-, a tárgya

1 ás Amerika ellen van kiélezve és azt kívánják igazolni, hogy Amerikától oénzt kaptam ťť-okért. Autót és reoülőt kérek. Más k bontakozásra út nincs. Legí'dv9z?et: M-'ndszentv. Január 23. Utóirrt: Kérem Kccrak a oma'i intézkedését, hegy a ^evél vivőjével mép ma találkozzék minden megbeszélésre. Utóirat: A pilótának ipénr-iek az ü«r

v hen 4000 dollárt, rmit én majd térítek. Mindszenty." Nép' gyász: Lrneri ezt a levelet? ; Mindszenty: Igen, ismerem. N pügj'é'z: ön írta

0 I M'nds-enty (halkan, fejét lehajtva): Igen. én. N

,

:pü"yész: Köszönöm, több kérdésem nincs. * Mindszenty József ellen kedden re*g«l hozott íteletet a népbírő^ág. T.r ői lapunk első oldalán rámolunk i be. CHAPLIN —OS VIEČINBEN sabb közönséges bűntettek elkövetésével, gyilkolással, gyujtcgatússal, rombolással jár?" — „Igenis", hangzik a felelet: „a háborúban a had' sereg egyes tagjai által elkövetett gy'lkošsésf, pusztítás fogí Lniiag bűntettnek lenne minősíthető, de ezek az egyes cselekmények ö s s z e v é* ] v e mint az ánsm ált:J p-ranesolt | haditények követtetnek el és így ... ; a háború a maga egészében eo ipso nem bűntett" íme a f elment vény! A tegnapi fel mentvény és mai következményei: a fegyveres barbarizmus teljes fer"" { zeizmusa: az antihumánum, mint k

;- ' nyilatkoztatett hittéfel, a hí

ucrú.

{ mint nemsetüsszegező eredmény, a katona mint legfőbb mérték, a*? unt* j formis, mint egyetlen jogcím, a háborús életforma — mint példaadó { erkölcs* gyakorit. ry M os er*»k egv | van: Mcns'eur Verdoux! A kéksza- • káli. a házasságszédelgő, ak? m

;r''en » „eset" után bosrorkánye$ ujjakkal \ lapozza át ló^ungiát: egy emberélet • zsivány hasznát. Osviečin más: az egyes cselekmények összevéve { megadják a felmentvényt. Osviečinbc<n a rengeteg híd la csak úffy önti a cipőt, ruhát, ékszert, melyek raor' z

r-á't mohó kezekkel és egymást lökdösve söprik be a hóhérlegények és Hitleramazonok De ez rendién van: a hullák napi vagontételekben trá- j syárzák szövettel és arannyal a gyil-1 kos h aď gépezete t és ösztökél k újabb és újabb zsákmányszerzésre. Osv'e£in egészébe n tehát megbocsátható! | Hazugság! ..A háború — hr>mr.' sag": Thomas Mann Hitlerrel kapcsolatban szövegezte lel«*nlező rkszímóniáját. A háború — hp-T-^sáf: a gyilkosság elkendőzése. Hábcvira. gyilkosságra nincs mentsé?. csak el* marasztalás. Mcn«

reur Ver^rnx mm farizeuske^dik: ölt, rabolt, bűnh5s'»k! Ezen az egyértelműségen megdől az ejrész háborús felmer

<vf>nv. Vfr'Vnx . lelendő fiffiirává válik: kötéllel a nr?káb«»n A'ádpt szövge? a j'n

1 adon szaladgáló nagyobb népgy'lkosok felé. Chaplin Verdoux alakjában maga mellé parancsolia, igazságához húzza a világámító h^zurr ságot: a háború gyilkos voltát A kis . senki gyilkos elmarasztalta önmagát, de a* elmarasztalással kirántotta a t?l?it a piadesztálón áf*->lók rtzenskodása alól. A nsgr kemencének nines többé felmentvénye! Egy svájci kriťkus a filmmel kapcsolatb an Chapl n veszedelmes zse* ] nialitá&áról beszélt: a szimpatikussá vált gyilkos-figuráról. Ne feledjük el: Monsieur Verdoux Chaplin alakításában válik a meztelen igazság leleplező fintorává. Mindeu szimpátiánk a chaplini művészetnek tapsol, mert kis senki gyilkosa kikényszeríti a párhuzamot: a „szimpátia" katasztrófa-változatát. a tHmegcyilkosok, nemzetvezérek, diktátorok és Fiihrerek felé forduló bálványimádat és Heil-üvőlto psroksxizmus kórosra duzzadt hazugságát, v'lágveszedelmét. At Inci finel gyilkos fölénye — leleplező őstántesége — elvitathatatlan. Chaplin újra elmarasztalta Hitlert! j Fábry Zoltán, MINDSZENTY A NÉPBÍRÔSÁG ELŐTT A terhelő bizonyítékok súlya alatt összeroppant az áruló hercegprímás Reggel 9 óra. A nagy per megkezdődik. A magyrr nép fog ítélni most az ország árulói, a ha*a

5 a szabadság ellenségei felett. A zsúfclt, nagy tárgyalóteremben jogászok, a vádlottak hozzátartoíó"', magyar és külföldi ujfágtrók ülnrk. Az újságírók kezében ceruza, előttük papír, ők adnak majd hírt az egész világnak erről a tárgyalásról. Bevezetik a vádlottakat. Minden szem feléjük fordul, azt kutatja, miről vallanak még így nímán ;s, ezek az arcck, ezek a tekintetek. Jon Eszterházy, a feudális főúr, kétszázezer hold ha'dani ura, cselédek, z el. lérek, munkások e^reinek modern rabszolgatartója. Erről a múltról vall egész alakja é

s ezt a multat akarta „v'sszsegítcni" a legitimista összeesküvés anyrgi támogatásával. Jön Baranyai Jusztin, Zakar András, a prímási titkár és maga a főbünös: M ndszenty József, az idegen hatalmakkal emboráló, m-ndenre elszánt becsvágyó főpap, Esztergom prímása — és az imperialisták cinkosa, ügynöke! A népbíróság főtárgyaiási termét már jóval ;

,a tárgyalás megkezdése el'-tt meglöltötte az érdeklődő hallg tó ág. valamint a magyar és a kü földi S3 i tó képviselői. A személyi adatok felvétele után i az elnök felülvizsgálta a védők megbízását. A hét vádlott közül csak • dr. Zakar Andrásnak van kirendelt védő'e, a másik hatot maguk választott a ügyvéd védi. } •,: • • • Mindszenty késő. bánsia! A vádirat részletes ismertetése utvái Olli tanácselnök bejelentette, ho

0y Mindi zen t y Józse" a következő leve et intés.íe az igassági'gymlniszterhez: „Igaz ágügymin'szter úv! Arra kérem igrjtságügyminiszter u.atrir.é túztossék boje'entésemet, ill. kérls?met táigy-lás alá venni. Hoszsz:.bb-.'öv'debb ide'

e nyilyár csan és isméié t.n az a kii'ogís hangzott el ellenem, hegy az állarn és egyház között a béke létrejöttét nehíziterr és a fennálló államrenddel szemben magatartásom ellenséges. Az előbbire nizve tény az. hogy ?z előfeltételeket valóban mindenkor kihangsúlyoz am. Most hozzá akarok járulni az általános helyzeti megenyhüiésbez. A küszöbönálló bírórúgi tárgyalás e'őtt önként beismerem, hegy a z á

1 lam i büntetőtörvénykrnyv alaoján. vád tárgyává tett cselekményeket Ilyenében elkövettem. A jövőben a ma^j'ar állam külíő-belső ü yeit mindenkor a magyar köztárs'sjg teljes szuverenitása alapján íté'en meg. Em-> elismerés és kijelentés után személyemet illetően a tárgyalás immár nem feltétlenül látszik szükséges ek. Ezért — r*m személyemre, hanem állás:mra tekintettel — kérem ögvem k'eme^sét a február 3-i tárgya"ási-61. Az ilyetén elhatározás mr-d^nríl, a leTSzerercsécebbe?! migiProtc-tt b

;rói ítéletnél is inkább mer önnvítené a kibontakozást. 35 napi ál an dó töprengés u tán ugva ekker k'jelentem en is, hegy egy riszt egvb akeken kívül részemből is, fentebb jelzett mtgat a it ásómból :s késhetett a megbékélés. másré'-zt az béke létésíiéS t á lam é* egyház között mindaddig idcszerűnek látom, amíg az I létre nem jön. Ennek az egyház tanai és törvényei szellemében való megvalósításában magam is résztvennék, ha épp a béke térén nem me.ü't volna fel nehezményezés elle em De, hogy még csak a jeleniétem stm tűnhessen fel a béke akadályaként és hogy az ilyenkor je! lentkező tárgyi akadályok elhárítáj s^lra 1 g "t-n fordítható m'nden erő, eze me magamtól, minden kényszer nélkül, kósn egemet nyih/ánítem, j hogy hivatalom gyakorlásától egyI idő;e visszavonulok. Ha a püspüki kar bölcsesége a maga egyetemében úgy látja jónak, h'ogy a békét megköti, egyáltalában nem áľol; útjába. A kérdés rendezésiben a vég-.ö szót kimondó Apostoli Szentszéknél fem ellenezném a béke üg é-ek komolyrafordulását Ezt a bsje'entést abbrn a tudatban te;zem, hogy az igazi békeállapot Al'a.vjnak, Fgyhárnak csak javára válhat k, nélküle az ország életét az eg Tene.lenkedés és sorvadás fenyegeti. F:ga:-ja az igazságügyin'

niszter úr őst'nte tiszteletemet, 1949 január 29. i Mindszenty József, bíbornok-érsek. Az elnök feltette a kérdést Mindsze-tynek, ő írta-e a levelet és fennt r ja-e az abban foglaltakat. M r,dsz:r.ty: Tg n! A n'p"gyész ellenezte Mindszenty t ügyének kiemelését a főtárgyalás anyjából, mert arra nincs jogi alap. í a védő vi

rzcnt az ügy kiemelését kérte. A T náes tárgyalásra vonul vissza mijd O íi V'mos tanácselnök kör-clte, hogy M'rtdsreiity és védőjének kérését elutasítja. A", el ö'^ ezidán szünetet rendelt el. I S ünet u'án a különtanács megkezdte a többi vádlott kihallgatását.