Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-05 / 6. szám

m? feSralr 5. JSZÖ NanKingot íeljcscn bekeríti a kínai néphádsereg öt kia&i ixfpd kei«tr« ké*e«n in a Jajigoe_folyóa rmlä átkelésre — Jdentiik a Párizsba érkező hűek. A hírek soerimt a néphadsereg csütörtökön ötven ki. lométert haladt eJőre HankautóJ északkeletre. Csen­Y i tábornok ®t népi hadtsereget vojit ö-sze a Jangce-folyó északi part­ján, hogy a folyón itkelv^ elvágja a Nanlkiiri,g—Sanghaj vasútvonalat. Pári_ jelentések sze-' it 200.000 föböl álló kínai néphadsereg nyomul előre három osctlaphan és teljeseid bekeríti Nankku go-t. Az AFP Jelentéi azt állítja, hogy Li-Csung-Jen el­íoradj* Mao-OuTwif n/oU Mka UHUdM. * Uk«itirx7«J£jok jául és kijelentette volna, hogy a békekötés után azonnal lemond tisztségéről. A Kuominta'ngban mutatkozó *úíyos ellentétekre jellemző hogy a szélsőjobb­oldali elemei mindenképipen a további harc melllett varrnak és szeretnénetk Déü­KLiiábaaa visszavonulni. Más hírek arról S^áimo Inaik be, hogy a Szun-Fo ko nnány két minisztere lemondott Megerősítést nyernek azok az érte?ülések, hogy Csariíg-KaLSek lemondá?a ellenire, to­vábbra ia kfvjx^olat'Vkan áll a Kuomitn.. tarig jobboldali elemeivel. VEGYES HÍREK Sztrájkok, tüntetések Franciaországban a kormány munkaellenes politikája miait A tmmér. dolgozók folytatj-át a har­•ot s, ffzťrájktevékeny^ég miatt bebör­tönzött bányászok s^badonbocsátása árdekéh®*. ClemrofmUFeJTanii'ban tíwacr föböl álló tömeg tüntetert rendezett a kórház előtt, amelyben M éhségsztrájkot folytató három Kánra** fekiwňk. A kormány munkásé® enes politikája még eailiLrdahb egységbe kovácsolja Bnmt m íranda dolgozókat. Az észek­íraoidWsnraágí 4m délfranciaországi bá_ nyaridéken csütörtökön a bányászok több helyen tiltakozó sztrájkba léptek. VáJtozatlaimu! |fl a sztrájk a pártes/kör­nyéiiri Paniheaxl-gya ribam. Marseille hajóépítő mfíhelyeihen a 3000 munkás tiltakozó szí.tájkja nx Änkényea elbocsátások miatt máj tizedik napja tart. Változatlan egységben folytatódáik a sztrájk a lyoni Berliet-gyárban. A Frainciia K oman unista Párt Poéti­kai Bizottsága üdvözölte a baloldali köz­táiPasági eMendilási csoport Grenoble­ban aratott választás? győzelmét, majd megbélyegezte a kormánynak a bebör­tönzött bárnyászokkal szembeni eljá­rágt^ A közvélemény végül utalt a bé­kemozgalom fontosságára. CS EHSZL OVÁK KULTURÁ LIS KÜ LDÖ TTS ÉG UTAZOTT MOSZKVÁBA Nfcjedly közoktatásügyi miniszter öttagú küldöttség élén Moszkvába repült, A küldöttség tagjai a Cseh­szlovák-Szovjet Társaság vezetői, akiket a szovjet külföldi kulturális kapcsolatokat kiépítő bizottság hí­vott meg. NÉPFRONT ALAKUL JAPÁNBAN Az AFP jelentése szerint a vasár­napi választásokon a Japán Kom­munista Párt jelöltjeire hárommillió szavazatot adtak le. A Párttal szö­vetséges Munkás-Paraszt Párt pedig félmillió szavazatot kapott. A fran­cia hírszolgálat egy más'k jelentése szerint a japán Szakszervezeti Szö­vetség szóvivője kijelentette, hogy tervbevették a Népfront megalakí­tását. KUDARCBA FULLA DT A SK ANDINÁV ÁLL AMOK ÉRTEKEZLETE MARSHALL- TÉL OLASZORSZÁGBAN JEGES SZEL süvít ilyenkor az olasz falvak és városok szük utcái, rideg kőházai között. A képeslapokról örökké mo­solygó kék ég zöldéi ó pálmák, vi­rágzó narancsfák helyett északon hó és fagy, délen pedig zuhogó eső, sártenger, hideg borzongás, tüdő­vész és más betegségek: ez a tél Olaszországban. Ez a tél — persze nem a luxu^­A MU NKÁSSÁG azonban felvett* s harcod Össze­hangolták az üzemenké-vti ellenál" lást a tőkés szabó lázzsal szemben. Ogynevezett „Szolidaritási Bizottsá­gok" alakultak az összes demokra­tikus szervezetek bevonásával. Mert most már tényleg élet-halál­harcról volt szó. Egész Olaszországot bejárta a lapokban megjelent döbbe­netes kén: Mario Sartorio. 43 éves Olaszország és Franciafirszá* népi tömegmozgalmainak fejlő lése érdekében szorosabb kapcsolat léteiül az olasz és francia KP között A Telepress római Jelentése sze­rint az Olasz Kommunista Párt vég­rehajtó bizottságának ülésén Olasz­ország és Franciaország népi tömeg­mozgalmainak hathatós együttműkö­dése érdekében elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot létesítenek az olasz és francia Fommunista Párt kö­zött Az Olasss Kommunista Pártnak az Ülésről kiadott közleménye szerint Marcel Cachin elvtárs hangsúlyozta, hogy Franciaországban és Olaszor­szágban ,,s kommunisták minden erő­fesz'téssel igyekeznek kiszélesíteni és megerősíteni azokat a kötelékeket, amelyek összefogják a háborús elő­készülteket és az elnyomás politi­káját elítélő, bármely politikai irány­zathoz és bármely felekezethez tar­tozó férfiakat és nőket." A francia és olasz kommunisták így teljesíthe­tik harcos feladatukat a nemzetközi békearcvonalon, amely a nagy Szov­jetunió vezetésével útját állja a há­borús elnyomás erőinek. Kravcssnko4 öiyvet több amerikai ügynök ál ította össze Párizsi tudósítások részletesen szá­molnak be a Kravcsenko per tárgya­lásáról. Louis Martin Chauffier, a nagy francia katolikus író rámuta­tott, hogy Kravcsenko nemcsak hazáját árulta el, hanem a világ vala­mennyi szabad népét, amely a nácizmus ellen harcol. Grenier kommunista képviselő, volt légügyi miniszter tanuvaliomá­13 ab an bebizonyította, Kravcsenko 600 oldalas könyvet sem volt munkás, sem volt kom. munista, sem pedig szovjet em­ber nem írhatta. ,,A szabadságot választottam" című fércmüvet egv amerikai ügynök, vagy ami még valószínűbb, töbo ame­rikai ügynök állította össze. Ez ki­tűnik a könyv egyes részeiből. A-7 egyik fejezetben például Akabad vá­rosáról ír, amelyet ma — szerinte — Sztálinabadnak hívnak. A valóság az, hogy Akabad a Kaspi-tenger partján fekszik s nem cserélt nevet: Sztálinabad onnét ezer kilomé­ternyire, Középázsiában van. Grenier több más nevetséges téve­désre is felhívta a figyelmet és ki­jelentette: többezer francia, aki a két há­ború közötí megfordult a Szov­jetunióban, megcáfolhatja a Kravcsenkó-könyv állításait. A könyv tele van hazugságokkal — mondotta —, Sztálin kijelentéseit nemcsak megcsonkítva közli, hanem egész hamis mondatokat ír bele. Csak a gazdám diktálta.. ,,A szovjet.ellen93 rágalmakat terjesztő Kravesenkóről a párizsi bíróság előtt kiderült, hogy nem tudja, mi van a saját könyvében." w kiATinekti Psdig 4a írtam, kéjrem, — csak a gárdám diktáiU«, Általában megbízható svéd parla­menti körök hétfőn este közölték, hogy a Koppenhágában megtartott skandináv megbeszélések eredmény­telenek voltak, miután Svédország és Norvégia nem tudott megegyezni abban a kérdésben, hogy a három északi nemzet milyen kap illatot teremtsen az Atlanti Szövetség ha­talmaival. A skandináv miniszterek a hét végén Oslóban újabb értekez­letre ülnek össze. HAT HÓNAP ALATT 71 MAGYAR~1KÓNY V" ROMÁNIÁBAN A romániai Állami Könyvkiadó magyar osztálya 1949 első felére hathónapos munkatervet dolgozott ki. A munkaterv az év első felére 71 mű megjelentetését irányozza elő. A 71 kötetes keretben helyet talál­nak a szépprózai, lírai, színházi, or­vostudományi, mezőgazdasági stb. művek. Az előirányzott művek kö­zül 32 magyar író eredeti munkája, 30 fordítás románból és oroszból, tíz pedig franciából, angolból és német­ből. FRANCO GYANAKSZIK Franco nagy beszédet tartott, amelyben politikai és gazdasági té­ren megvizsgálta az elmúlt év ered­ményeit. Kijelentette: Spanyolor­szágban az elmúlt év folyamán a termelés minden vonalon csökkent. Gyanújának adott kifejezést, hogy a munkások szántszándékkal csökken­tik a termelést és megfenyegette őket, hogy „erősebb rendszabályo­kat" fog alkalmazni. AZ ANGOL MUN KÁSSÁG TILTA­KOZIK A SZAKSZERVEZETI VÍ LÁGSZÖVÉTSÉG ELHAGYÁSA "ELLEN" Az Angol Szakszervezeti Kon­ffres: us nemzet :özi ü<r ?kkel foglal­kozó bizottság kedden meghallgat­ta Deakin és Tewson jelentését a Világszövetségből történt kilépésé­ről. Szerdán a Szakszervezeti Főta­nács elé kerül az ügy. A Főtanács döntésétől függ — legalábbis egye­lőre —, vájjon Anglia nyolcmillió szervezett munkása továbbra is tag­ja marad e a Világszövetségnek vagy sem. Az angol szakszervezetek egyre hevesi sen tl akozi Deák fek hevesebben tiltakoznak Deakinék pá rizsi döntése ellen. A tiltakozók kö­zött sok vasmunkás, bányász és vasutas szakszervezet szerepel. , ŤJ SZTRÁJK A NEW~YCTRKI KIKÖTŐBEN New-Yorkból jelentik: A new yorki kikötőt és 9 hajózást úiahh bénulás fenyegeti. Hatezei ^ömunkás u. i. bejelentette, hogy szerdán éjfélkor beszünteti a munkát. New York pol­gármestere k' jelentei te, hogy a sztrájk súlyos veszélyt idézhet fel. A kikötőmunkások 25 százalékos bér­emelést követelnek, míg a munkálta­tók mindezideíg csalt 10 százalékot jgájaiuttaii feh szállók küiioidi turistáinak, nem is a gazdag olaszoknak, hanem a dol­gozó népnek, amelynek számára a fasizmus maradványai és a feudális nagybirtokrendszer átka mellett a több, mint egy évvel ezelőtt műkö­désbe lepett Marshall-terv még nyo­morúságosabbá tette az idei telet. A nagy északolasz iparváros, Mi­lánó gyárai közül csak az elmúlt he­tekben a Safar telefongyár 700, az Alfa-Romeo autógyár 900, a Breda gépgyár 1600, a Caproni gyár -1000, a Megneli Marelli üzemek 1400 mun­kást bocsátottak el. Egyedül Milánó­ban a munkanélküliek száma meg­haladja a 150.000-et. Az egész or­szágban több, mint 2 és félmillió dolgozó maradt kereset nélkül. A legtöbbet emlegetett, leggyűlölete­sebb név ma Olaszországban Zeller­baché, a dúsgazdag amerikai gyá­rosé, aki a Marshall-terv intézőbi­zottságának olaszországi megbízott­ja. az olasz ipar halálos ítéletének végrehajtói a. AZ OLASZ NAGYIPAROSOK, akik részvényeiket borsos áron el­adták az amerikaiaknak, — minden meglévő ellentétük mellett — Össze társultak, összefonódtak a tengeren­túli nagy monopóliumokkal és ve* lük együtt folytatják a harcot a ka­pitalista rendszer fenntartásáért — az olasz nép ellen December közepén összeült a hír­hedt „Confindustria", az olasz GyOSz kongresszusa, amelyen maga Zeller­bach és az amerikai utasításokat ki szolgáló De G asp err k or m án y tagjai is résztvettek. Miről volt itt szó? A munkások az elmúlt hónapokban egyre keményebben, egyre szerve­zettebben védték jogaikat. Megszáll­ták a gyárakat, megakadályozták a termelés szándékos csökkentését, a dolgozók újabb tömegeinek elbocsá­tását. -Ez ellen akarták felvenni a harcot a gyárosok a kormány kar hatalmának és az amerikaiak dol­lárjainak segítségével. A közvetlen cél az Olasz Kommunista Párt ere­jére támaszkodó Általános Szak­szervezeti Szövetség, a G GIL szétzú­lett vain*. inuxikanéi-Külit egy reggel holtan ta­lálták a milánói Sant Alessandro­téren, egy oszlopnak támaszkodva. A halál oka: éhség és megfagyás. De a szerencsétlen Sartorio, aki éhezve, otthon nélkül bolyongott a város utcáin, csak egy két és félmillió olasz és 150.000 milánói munkanél­küli közül. A Marshall-terv urai pe­dig cinikusan kijelentették: ez ke­vés, az ipar termelését csökkenteni kell. Milánóban nemsokára legkeve­sebb 160.000 munkanélküli lesz ... ÉS DÉLEN?_ Ahol nem fagynak meg az utcán, ahol „a délolasz napsütés lágy és vi­dám dalokat varázsol az emberek ajkára?" Nedvesfalú odúkban, bar­langokban élnek a feudális nagybir­tokok árnyékában a lerongyolódott, középköri viszonyok közé kényszérí­; tett földmunkás tömegek. A munka a mezőgazdaságban is egyre keve­sebb — a nagybirtokosoknak nem érdekük a termelés fokozása, az árak csökkentése. Apuliában az aratás idején is 95.000 munkanélküli volt! Az olasz búzatermés 70 millió má­zsáról 45 millióra csökkent. A DE GASPERI KORMÁNYT és tisztviselőit ez nem zavarja. A méltatlankodóknak egykedvűen ki­jelentik: Hiszen a délolaszországi nyomor nem új keletű, hozzátartozik a tájhoz, az olasz élletformához". Az is, hogy Materában, sziklábavájt „városban" szinte az egész lakosság nyirkos, földalatti barlangokban éi, ahol ablak, szellőztetés, víz, árnyék­szék ismeretlen fogalmak. Annál gyakoribbak a járványok, betegsé­gek, a trachoma, tüdőbaj, pusztít a i gyermekhalandóság. Vagy Apui a j tartomány legnagyobb városa, And­ria, amelyet az olasz lapok ,.a nyo­mor fővárosának" neveznek Tényleg „hozzátartozik a tájhoz ez a nyomor", nem lehet rajta változ­tatni? De igen. Lehet. Ezt ma már nemcsak Milánó, Torino, Róma és Nápoly harcban áľó ipari munkásai tudják, hanem a déiv.dék földmun­kásai is. Ezért fogadták olyan hatal­mas lelkesedéssel ..a nyomor főváro­sában", Andriaban Di Vittoriot, a Szakszervezeti Szövetség kommunis­ta főtitkárát, aki a munkások és pa­rasztok harcos szervezetének és a Kommunista Pártnak céljairól: az emberi jogok biztosításáról, a föld­reformról bedéit. Mindez, a „megváltoztathntatlan életforma" hazug meséje régen szer­tefoszlott. Olaszország újra általános sztrájk előtt áll — mondják a ró­mai jelenítsek. Matera barlangjai­ból, Róma, Torino, Milánó mu 'ká^ negyedeiböl mind szervezettebben, egyre ön tudatosabban szállnak harc­ba a dolgozók. Szabadságért és de­mokráciáért harcolnak. Azoknak a jogoknak a megszerzéséért — ame­lyeknek megvédelmezéséért küzde­; nek « Szovjetunió ét a népi demok­1 raaiak dolgozói* t i

Next

/
Thumbnails
Contents