Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-05 / 6. szám

m% fefcrulr J. UJ szo s. A dolgozó nép megmutatta a háború óta, hogy építeni, jövőt tervezni és valóra váltani jobban tud, mint a tőkések. A Szovjetúnió ma már kiheverte a háború okozta sebeket és a romok helyén ma új városok, üzemek állnak és dolgoznak a béke fölépítésén. A népi demokráciák dolgozói is megmutatták, hogy tudják követni a szovjet példát, hogy hajlandók áldozatokat hozni a jövőért. Odaát, Magyarországon a semmiből, a romokból emelték ki a dolgozók az országot, megmutatta a magyar nép, hogy mire képes, a magyar földműves, hogy példásan tudja beszolgáltatni a föld termékeit, mert az ő érdekei, az ő célja felépíteni a szabad hazát. Csehszlovákiában is csodákat művelt a munkásosztály. Az ipari termelés túlhaladja a háborúelőtti színvonalat, önkéntes munkabrigádok bizonyítják, hogy a hazaszeretet nem üres szó, de tettekre kényszerítő parancsa a dolgozók önérzetének. Nem fog sokáig tartani, — még egy kis megfeszített munka, még egy pár száz föláldozott szabadóra és nem lesz gond se élelemre, se ruhaanyagra. Ma Csehszlovákiában az a helyzet, hogy semmilyen téren sincs gát a magyar dolgozók előtt és elvárja tőlünk az egész ország, hogy minden erőnkkel belekapcsolódjunk az építésbe és megmutassuk azt, hogy a magyar dolgozó mindenre képes, ha szabadsága megalapozásáról és a szocializmus kiépítéséről van sző. Világszerte ismer'

k a magyar munkást Franciaországban, Amerikában, mindenhol, ahová elvitte sorta, ahová a saját hazájából kiűzték kenyeret keresni, úgy beszéltek róla mint okos, szorgalmas és megbízható munkásról. Pedig ezekben az országokban a tőkésekre és idegenekre dolgozott. Természetes tehát, hogy saját hazájában, a népi demokratikus Csehszlovák köztársaságban még sokkal nagyobb erőfeszítéssel, önfeláldozással fog dolgozni. Ma senki munkája nem vési kárba. M nél többet termel az üzem, annál több jut a dolgozóknak. Ma a haszen nem a tőkések páncélszekrényének mélyére kerül. Ma a dolgozók birtokai az üdülőtelepek, szanatóriumok, ma házakat, lakásokat a dolgozók számára építünk. Ma tudnia kell minden földművesnek, hogy minél több kenyér, hús, zsiradék, vaj, tojáj jut a városi dolgozónak, annál gyorsabb lesz a termelés irama, annál hamarább lesz általános jólét. Ne gondolja senki, hogy jól jár, ha nem szolgáltatja be azokat a termékeket, amiket be kell szolgáltatnia, ha felsrófolja a fekete piacon az árakat, úgy, hogy a dolgozó képtelen legyen vásárolni. Ma a magyar dolgozó, ipari vagy mezőgazdasági munkás egyenjogú polgára a népi demokráciának, egyenjogú polgára mindenki, aki becsülettel akarja szolgálni a nép érdekeit. A nép az mi vagyunk, mind együttvéve. Aki az államnak akar ártani, az mindannyiunknak árt. Százával kapunk leveleket, melyekben magyarok azt írják, hogy dolgozni akarnak í* dolgoznak. Nagy szeretettel és i'römmel olvassuk ezeket a leveleket. Sokan arról írnak, hogy egyik, vagy másik helyen nem értették meg, hogy a magyar egyenlő rangú és jogú polgár, sokan panaszkodnak még a rajtuk elkövetett igazságtalanságért. Azt üzenjük* minden jóakaratú magyarnak Csehszlovákia területén, hogy nincs oka félni. A Csehszlovák Kommunista Párt nem tűri és nem fogja tűrni, hogy dolgozó embereken igazságtalanságokat kövessenek el, bármily nemzetiségű is legyen. Persze egyik napról a más'kra új világot teremteni nem lehet. De meggyorsítani azt, hogy minden r«»/ibcjöjjön lehet. Lehet, mégpedig munkával, odaadással. Legyen a magyar munkás az első sztachanovista, legyen a pártszervezetben a legjobb kommunista, legyen a legszorgalmasabb szakszervezeti funkcionárűs. Adjon nekünk lehetőséget a magyar gazda, hogy az Üj Szó el lő oldalára büszkén kiírhassuk: minden magyar gazda pontosan beszolgáltatta az előírt gabona-, hús- és tej" A Marshall-tervvel ellentétben békés, alkotó célokat szolgál és a teljes egyenjogúság elvén alapul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — írja a Szovjet Tájékoztató Iroda A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa, Geraszimov szemléjében rámutat arra, hogy a nyilatkozat, amely Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetúnió képviselőiből alakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrehozását bejelentette, mély visszhangot keltett a szovjettársadalom széles köreibein. A keleteurópai országok nemzetgazdaságának újjáépítésében döntő tényező az, hogy gazdasági lehetőségeiket meg is tudják valósítani. A lehetőségek kihasználása évről-évre növekszik és egyi* újabb területekre terjed ki aftnak a hatalmas, önzetlen támogatásnak következtében, amelyet a Szovjetúnió nyújt a népi demokráciáknak. A népi demokratikus országok — miután kiszakadtak az imperializmus láncából — a Szovjetúnió támogatásával, amely nyersanyagot, félkészítményeket, ipari berendezéseket szállított, sőt közvetlenül is résztvett különféle fontos építkezésekben — rövid idő alatt elérték háborúelőtti termelési színvonalukat, egész sor új iparágat létesítettek és sikeresen teljesítették az előirányzott terveket, A gazdasági tervek sikeres teljesítése következtében ezeknek az országoknak lehetőségük nyílt arra, hogy termékeiktől exportáljanak és előnyös kereskedelmi" és hitelegyezményeket kössenek. A Szovjetúnióval kötött kereskedelmi egyezmények keleteurópai országai számára mindenekelőtt előnyös és szilárd piacot biztosítanak. A népi demokráciák export-importforgalma jelentői mértékben megnövekedett Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Keleteurópa országainak fényes gazdasági sikerei és külkereskedelmük gyors növekedése olyan feltételek mellett történik, amikor az Egyesült Államok, Anglia és más államok kormányai könyörtelen politikai célokat követve, a Szovjetúnióval és a népi demokráciákkal szemben bojkottálják a gazdasági kapcsolatokat. Az imperialisták Keleteurópa országait megfosztották nemzetgazdaságuk számára szükséges nyersanyagoktól. Ez késztette őket arra, hogy népeik érdekében még szélesebb gazdasági együttműködést szervezzenek. Az újonnan megalakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában biztosították a résztvevők teljes egyenjogúságát és döntéseket csak az illetékes ország képviselőjének beleegyezésével fogadnak el. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ténykedése eltér a Marshall-terv szervezetének az úgynevezett „Európai Gazdasági Együttműködési Tanácsnak" elveitől, mert abban egyedül az Egyesült Államok üzletemberei uralkodnak, akik a Wall Street pénzmágnásait képviselik. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának főfeladata az, hogy megszervezze az országok között a gazdasági tapasztalatok kicserélését, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, támogassák egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel, felszereléssel. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elmélyíti a keleteurópai or szágok közötti gazdasági kapcsolatokat, lényegesen megnöveli gazdasági haladásukat és megerősíti nemzeti szuver énitásuk alapját Ezeknek az országoknak népei és az egész demokratikus közvélemény melegen üdvözli a Tanács megalakulását, mert az mindenekelőtt békés alkotó célokat szolgál és a teljes egyenjogúság elvén alapul. A Keleteurópában lejátszódó események tanulságos leckék a nyugati gazdasági és kereskedelmi politika számára. A támadó jellegű „Marshallterv'* merénylete ma már világos minden egészséges gondolkodású ember számára. Az „Európai Gazdasági Együttműködési Tanács" megszervezéséről nemrégiben közzétett nyilatkozatban annak alkotói elismerték, hogy 1952ben „az úgynevezett négyéves újjáépítési terv végén Nyugateurópa termeiéisi színvonala a háború eflőtti színvonal alatt marad és a marshallizáló országok dollárdeficitje meghaladja a hárommilliárd dollárt". Anglia és néhány más nyugateurópai ország gazdasági élete számára komoly károkat okoz az, hogy bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetúnióval és a népi demokráciákkal. Még a burzsoá újságok is elismerik, hogy mélyül Nyugateurópa nemzetgazdaságának válsága. Azon országok számára, amelyek nem kerültek a Marshall-terv hálójába, egyetlen út van a gazdasági újjászületésre: ez az ország érdekeinek meg nem felelő kizsákmányoló egyezmények elutasítása és a többi demokratikus országokkal a kereskedelmi kapcsolatok széles kifejlesztése. A moszkvai gazdasági tanácskozáson kihangsúlyozták, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nyílt szervezet amelybe beléphet minden más európai ország, amely magáévá teszi a Tanács elveit és széleskörű gazdasági együttműködést kíván annak jelenlegi tagjaival. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának elvei kölcsönös tiszteletet ás bizalmat, a nemjzeti szuverénitás védelmét jelentik. Ez az út felel meg minden nép érdekeinek és nyitva áll minden ország számára. belül ott tartanak életszínvonalukkal a háború előtti életszínvonalukhoz viszonyítva, mint Magyarország dolgozói. . i A JEGYRENDSZER ELTÖRLÉSE, ÚJ tELAÜAlOK Lengyelországban AZ ÜJESZTENDÖ döntő változást hozott Lengyelországban: megszűnt a jegyrendszer. A j egy rendszer eddig sem az árúhiány jele volt Lengyelország az élelmezés terén a bőség országa, textiláruban, cipőben sincs hiány. A jegyrendszer kettős árrendszert jelentett eddig. A cipőt, ami „szabadon" 10—15.000 zlotyba került, egy munkás — jegyre — 6—800 zlotyért kapta. A gyapjúszövet, amelynek ára 4—5000 zloty, egy dolgozónak 4—500 zlotyért jutott. Hasonló különbség volt a kenyér, a zsír, a hús, a cukor „szabad" és jegyes ára között Január 1-ével a kettő® árrendszer megszűnt. Természetesen, nem a dolgozók kárára szűnt meg. A béreket átszámították, úgy, hogy mindazt, amit a dolgozók eddig jegyre, alacsonyabb áron vásárolhattak meg, — most a jegynélküli, magasabb áron is megvásárolhassák. És mindehhez átlagban — külön 10 százalékos béremelés járult. Ezzel a béremeléssel a lengyel dolgozók körülmennyiséget Adjon nekünk alkalmat a csehszlovákiai magyar dolgozó, hogy példának állíthassuk a többi do'gozó elé. Ha ez így lesz, akkor minden rendbe jön és büszke öntudattal örülhetünk majd a jólétnek mindannyian, (ru) Február 3-án kerül Mindszenly a népbíróság e!é Budapest — A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Mindszenty József hazaárulási és kémkedési perének tárgyalását február 3-án kezdi a magyar népbíróság. A Mindszenty-per tárgyalására számos külföldi újságíró érkezett a magyar fővárosba, akiknek a per egész anyagát rendelkezésükre bocsátották. IIIIIIlllllIIIIBIIIIllIlllIIIIlIIXIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII18lllIIR8IIIIIIIIIf IIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIII A Sárga könyv lerántja a leplet Ä a kettős árrendszer megszűntetése a lengyel újjáépítés diadalának egyik jele. Üjjáépítés? Talán még soha olyan ütemben nem folyt ez, mint az eimu t hónapokban. Egy sziléziai bányavárosból, Zabrzeból indult ki • kezdeményezés: „A lengyel munkásosztány egységes pártjának, az egyesülési kongresszusinak megünneplésére ajándékképp javítsuk munkánkat, fokozzuk a termelést" A zabrzei bányászok hívó szavára az egész országban gyorsabban forogtak a kerekek, sűrűbben és megrakottabban jártak a tehervonatok, felszökkent az üzemekben a termelési táblázat görbéje. A varsói Technikai Főiskola épülete — ahol az egyesülési kongresszus lezajlott — három hét alatt épült újjá. Az eredeti terv szerint három hónapig tartott volna újjáépítése. És nemcsak ez az épület hanem a hidak és bérházak, gyárak és irodák viselik a büszke feliratot Az eredeti időpontnál ennyi és enynyi héttel, ennyi és ennyi hónappal épült fel hamarabb. [ VARSÓNAK KÉT ARCA VANt Az egyik arcát már csak az szemléli megdöbbenve, aki a háború ót* először jár a fővárosban. A romok végtelen pusztaságából, lakatlanná vált hatalmas városrészekből áll ez., A másik arcra az figyel fel nem ki

c sebb csodálkozással, aki félévvel, vagy egy évvel ezelőtt már látta Varsót. Üj házsorok nőnek ki a romok helyén és az építés láza a téli fagyban sem hagy alább, — beszalmázott ajtajú és ablakú épületekben folyik tovább a munka. VARSÖNAK KÉT ARCA LESZ. Az óvárosi részeket régi formájuk® ban, a régi Varsó jellegének megőrzésével építik újjá. De máshol egé* szen új várost építenek. Az első pillanatban talán frázisnak hangzik, ha azt mondjuk, hogy a kapitalista főváros helyén szocialista főváros épüL De nézzük csak: Varsó egyes részei oly sűrűn lakottak voltak, mint Csikágó. Szűk utcákon, nyomott bérházakban, kéteslevegőjű lakásokban zsúfoltan éltek az emberek. Parkot az itt nevelkedő gyerekek nem is" mertek. Most hatalmas parkok körül épülnek az új lakónegyedek. S ez a szó: „lakónegyed" — új értélmet nyert. Itt valóban csak lakások, egészséges, modern lakóházak lesznek. Külön ipari negyed épül és külön hivatali, kereskedelmi negyede is lesz a fővárosnak. Az új Varsó így a világ egyik legmodernebb városa lesz. Harmincezer munkás dolgozik ma a főváros újjáépítésén. Ennek az újjáépítésnek jeleintőségét még egy számmal jelezhetnők: 1948-ban az állami beruházások 11 százalékát fordították Varsó újjáépítésére. A ľHumanité megcáfolja a jobboldali sajtó magyarellenes rágalmait A ľHumanité legutóbbi száma „A magyar népi demokrácia teljes mértékben biztosítja a vallás szabad gyakorlását" — címmel írt cikkében válaszol azokra a jobboldali sajtórágalmakra, amelyek vallásüldözéssel vádolják a magyar kormányt a Mindszenty üggyel kapcsolatban . Hi* vatkozik a magyar kormány és t református, valamint más egyházak között létrejött egyezményre, amely nemcsak hogy biztosítja a szabad vallásgyakorlást, hanem állami támogatásban is részesíti az egyházakat