Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-29 / 5. szám

1949" január 29. Ssizé'geiés az ál\a orvossal a tyúkvészről Jónapot doktor úr. Eljöttem, hogy megkérjem, jöjjön el, legyen szíves és oltsa be a mi tyúkjainkat is valamilyen betegség ellen. A férjes leányom irt Dolný Kékedről, hogy az ó udvarát át­ugrottá a vész, mert nála be voltak olt­va a tyúkok. Milyen betegségről van tulajdonképpen szó? Dolný Kékeden baromfipestis *an. Bizony ez a háború egyik nagyon szo­morú öröke. A háborúig nagyon ritkán fordult elü, de most sok milliós vesz­teséget okoz évente a tyúkállomány­ban. A betegség okozója virus, olyan kóranyag, amelyet még egyszerű mi­kroszkóp alatt nem látni. A baromfi­kolera okozóját jól látni például a mikroszkóp alatt. Doktor úr, mitől kapják a betegsé­get, hogy történik a behurcolása? Sokféle úton, Nagyné. Látszólag egészséges tyúkok vásárlásával, ame­lyek már fertőzöttek. A legszomorúbb az, hogy sok helyen az elhullott, vagy levágott tyúkok belső részeit, vérét, tollazatát csak úgy a trágyadombra dobják, vagy alig takarják le. Mi sem könnyebb, hogy a baromfi vagy a Bodri kutya akár a falu másik végére hordja a vészt. A gazda udvarában, persze a fertőzés biztos ilyen módon. Bizony igaza~van doktor úr. Mit csi­náljunk, hogy megakadályozzuk a vész terjedését? Az állatok fertőző betegsé­geiről szóló törvény értelmében, min­den polgár köteles bejelenteni a helyi hatóságoknak, ha gyanús megbetege­dést, vagy elhullást észlel. Ilyenkor az­tán már a hatóságok kötelessége az esetleges kitört járvány elfojtása. A hatósági orvos jöveteléig a beteg álla­tokat el kell különíteni az esetleges hullákat meg el kell okvetlen égetni. Sajnos, nagyon sokszor kell tapasztal­nunk azt a szomorú és nemzetgazdasá­gi szempontból nagyon súlyos kár,okkal járó tényt, hogy sokan az egé3z ba­romfiügyet még mindig az asszonynép ügyének tekintik. Ezt pedig tűrni nem szabad. A mai élelmezési nehézségek­kel, különösen a húsellátás terén, küz­dő átmeneti időkben mindent meg kell tennünk, hogy a fennálló hiányt a leg- 1 gyorsabban kiküszöböljük. Közös ügyünk kell, hogy legyen a hiányok el- j távolítása. Doktor úr, milyen tünetekkel jelent­kezik a betegség és melyik szárnyas baromfi betegszik meg a leghamarabb? Az országunkban elterjedt járványban a víziszárnyasok (liba, kacsa) nem be­tegszik meg. a többiek igen, köztük a pulyka is. A felnőtt állatoknál ai fertő­zés után 5—7 nap, a növendék szár­nyasoknál 2 hónaptól 6 hónapig, 4—5 nap, a csibéknél 2—3 nap elteltével je­lentkeznek a betegség tünetei. Ezek a tünetek: szomorkodás, étvágytalanság, krákogó, šípoló lélekzés, hasmenés, bé­nulások. A megfertőzött állat ilyen tü­netek mellett, 1—9 nap alatt hull el. Az erriLert nem fertőzi meg a betegség. Mit tegyünk, hogyan védekezzünk a betegség ellen a legjobban? Kedves asszonyom. Először is ne vásároljunk baromfit olyan helyről, ahol járvány van. A vásárolt baromfit legalább 14 napig tartsuk elkülönítve... A levágott baromfi hulladékát gondosan szedjük össze és égessük el. Ilymódon más be­tegséget sem hurcolunk be és nem ter­jesztünk udvarunkban. A betegség el­leni küzdelem legjobb módja a baromfi­pestis elleni ojtás. Erre a téli hónapok a legalkalmasabbak. Télen már mindé­PRÁGAI SZÍNHÁZI liVÉL A Kondor család nütt idősebb a baromfi. Az ojtás 4—6 hónapig véd és hasznos tudni azt is, hogy a tojásaikból kikelt csibék 6 he­tes korukig nem betegednek meg. A növendékálJatok védettsége 2—4 hóna­pig tart. A csibék oltással még nem védhetők meg. Fontosnak tartom meg­jegyezni, hogy a védettség csak a 11. napon fejlődik kV Hogy értsem azt, hogy a védettség | csak a 11. napon fejlődik ki? Említet- i tem már, hogy a betegség lappangási ideje 2—7 nap. Ezért, ha az oltás után 12 napig elhullások történnek, az állo­mány az oltás idején már fertőzött volt, vagy ebben a 12 napban, mikor még az oltás nem hat, fertőződött meg. A védettség csak 12 nap elteltével fej­lődik ki. Azért ajánlatos arra az időre az állományt védeni fertőzés eshetősé­ge ellen, egy elkülönített helyen ícsür, padlás). Még egy megjegyzésem volna, az oltás az állam támogatásával törté­nik, úgy, hogy a tulajdonosnak nem is jelent nagy megterhelést. Darabonként 3 Kčs. Ajánlom az állatállomány újra­oltását minden 4 hónapban, a növendé­keknél minden 2 hónapban. Köszönöm a felvilágosítást doktor úr. Holnapra mindent előkészítek. A szom­szédaimmal is megbeszélem az oltást. B'ztos ők is beoltják a baromfit. Isten magával, 10 órára, holnap dél­előtt ott leszek. ii!(i«uiirniiniiiiiiiii;tifiii(iiíiiM(tiiiiisi!iisiiiiHSfiiiiiiiiiiiitiii!tiiiiiiifiiiiiiiiiiMiituiiiiiiiii Ady emlékezeíe Mrghalt? Hát akkor m'ért C lik naponta A televény titokzatos honában Szóval, tettel és hallgatással is? izsrat tovább, nem nyugszik, nem feled. Miért békítik a simák alattomba Ezer holdcn kiált és haragjában lány-duzzogéssá haragvásait? szeleket űz a Hortobágy felett. ! Földön a magyar és földben a költő, Szeleket, melyek úri passzióból dühödt markába rögöket szorít, a begyűjtött kis szénát szétszedik melléről égbe libbent fel a felhő, s a süllyedt falun felkapják a hóból de tovább vívja foi a^alniaít Dózsa népenek zsuppfedeleit. r 1cste a földé! Földművesé a lelke, < z rt koppan a kapa néhanap. Sírja három millió kcldús telke, hol házat épít, vet majd és arat. Verse törvény cs édes ritmusában kő hull s a kastély ablaka zörög, — eke hasít barázdát ú;i húsában, mert virágzás, mert ékt és örök. József Attila. iitiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiaiiiiiiiKifiiiiiiiiiciiifiiiiiiiiiiiiaiiiisiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiitKStiiisiifiiiiiiiiir íz éz amerikai New Yorkból jelentik: 1948 novemberében az Egyesült Államokban, Ge­orgia államban a Ku-Kiux-Klan, felesége és gyermeke Jelenlétében, megölt egy Mallard nevű négert. Milliard ugyanis fel merte szólítani a helybeli nége­reket, hogy éljenek törvényes választójogukkal. A hatóságok először semmit nem tettek a gyilkosság ügyében, amikor pedig ne wv or ki haladó újságírók firtatni kezdték az ügyet, férjgyllkosság \ádjával letartóztatták — Ma 1 kard özvegyét. A helybeli Ku-Kiux-Klan né hányta g j % köztük Howell és Klixton farmerek, készséggel tauúskodtak arról, hogy Mallerdné lőtte le férjét. Vé­gül a közvélciuony f gyre fokozódó felháborodása miatť a bíróság kénytelen volt Mallardnét szabadon bocsátani. Ekkor Mallerdné és más tanúk esküt tet­tek arra, hogy Howell és Klixton tagjai \oltak a Mallardot meglincselő ban­dának. A bírósági tárgyalás mindössze 25 pereinr tartott. Az esküdtszék tag­jai kijelentették, hogy Howell és Ivli.vton „becsületes farmerek" és hogy nem hisznek egy néger özvegyasszony állításainak. Az ügyész erre elejtette a vá­dat. Az idei prágai színházi évadnak j tagadhatatlanul legjelentősebb ese­nu-nye August Jakobson szc-'jet-észt I író ,,A Kcndor család" című drámá­jának nagysikerű bemutatója volt E. F. Burian immár másfél évtized óta szocialista realizmust hirdető szín­házában. A Sztálin-díj as Jakobson színműve a bus as évekbe vezeti a nézőt. Ti­tusz, a Kondor testvérek egyike, hú cz es-.tandei távollét után meggazda­godva tér v'ss^a szülővárosába, ahol egy fűrésztelepet vásárol. Titusz a m-ga kapitalista módján segíteni s eietne proletársorban maradt test­vérem és azok gyermekein, akik tör­ténetesen az általa megvásárolt fű­résztelep munkásai. A dráma folya­mán a Kondor család keretén belül is megír u .átkoznák az ellentétek a tőkés v'lág és a proletariátus közt. Az egy k fivér, az orvos Sámuel, in­gat: g jellemével tipusa annak az ál­szocialistának, aki csak beszél és sza­val, de egyetlen haladó tette sincs; Ján, e~y más ;k fivér, szolgalelkűsé­gé'ren áru óvá, munkáselnyomóvá vá­lik és még gyilkosságtól sem riadna vissza. De a többi fivér, a kevésbe­szádü. rokonszenves Jim és Petr, a legidősebb testvér öntudatos proletá­rok maradnák, akiket semmi veszte­g:tls és jó szó nem bírhat rá, hogy osztályuk ellen forduljanak. Jakobson drámájának főerőssége, hogy a krp talista fivért nem festi le kizsákmányo'ó szörnyetegnek, j elle­ni'ben nem rajzolja el, de követke­ze tarén emberien állítja elénk, telve jóssándékkal és segíteni akarással, aki a maga bőrén, a saját sorsán kénytelen megtani^ni, hogy A kapi­talizmus őt mag-át is felfalná és ösz­sz'jinorzso'ná, ha saját tőkés kasztja éllen csupán emberségből próbálna tenni valamit. A dolgozók világa és a kapitalisták között nincs híd. nincs öss-e :öiő kapocs. Ahogy tűz és víz nem keverödhetnek, úgy el kell kü­1 nüln'e a két világnak. Jakobson drámájaban a dolgozók elbuknak. Je bukásuk nem veresig, még elb^"Ká­sukb:.n is fölébe nőnek a meddő éle­tű tőkéseknek; börtönbejutásuk vagy msnekülésiik pillanatában tisztán ér­Zik, hogy a harc tovább fog folyni, a helyükre újak, a fiatalbk állnak, akik elölről kezdik a harcot a végső győzelemig. Megrendítő az észt szerző drámá­jában a taru'ni vágyó fiatal Tamás­nak, Petr fiának vergődése, akit a tanulás lehetősége bácsija előkelő házába vezet és ott látszólag osztálya árulójává válik. Am Tamás csak ad­d g marad az ellenpárt oldalán, amíg a ház romlott légkörében magára éb­red és akkor feltámadó jobb énje visszavezeti a harcos és lázadó övéi­hez. Ez a megpróbáltatott Tamás az új jövő ígérete, aki a bebörtönzöttek és futni kényszerültek helyére fog á lni, hegy az ő szellemükben, erő­secb eszmei felkészültséggel folytas­sa a harcot. Jrkobson színműve az elmúlt esz­tendő egyik legnagyobb szovjet­s kere volt és nem kétséges, hogy prágai bemutatója elindítja további s'kerét a népi demokráciák országai­nak haladó szellemű színpadjain. Egri Viktor. Az új bíráskodás a nép javát szo'g^'ő intézmény A „DUD" egyik legutóbbi száma foglalkozik az új csehszlovák bírásko­dással. Cikke bevezető soraiban foglal­kozik az új alkotmánnyal, mely a kas­sai kormányprogramból, vagy ahogyan . azt a köztársasági elnök emevezte, a csehszfóvák dolgozók Magná chartájá­ból, indul ki, mikor az alkotmány első cikkelyében kifejezi, hogy a népi demo­kratikus csehszlovák köztársaságban minden államhatalom egyetlen forrása a nép. A nép ilyen kizárólagos szuve­renitáshoz fűződik, hogy a nép képvise­lői útján nemcsak alkotja a törvénye­ket, hanem azokat ugyanúgy képvise­lői útján gyakorolja is. Ahogyan a nép a Nemzetgyűlésben képviselői útján törvényhozó hatalmat t'ejt ki, ugyan­úgy résztvesz a nemzeti tanácsokban a törvények végrehajtásában, is. Hason­lóan résztvesz a nép az igazságszolgál­tatásban is, mégpedig a népből szár­mazó bírák révén. Az alkotmány megállapítja, hogy a bírák egyrészt hivatásos birók, más­részt a népből származó bírók az alkot­mány XI. cikk., 140. § 3. bekezd, ér­telmében a bírósági tanácsok elvben hi­vatásos és a népből származó birákból tevődnek össze. A bíráskodás népesí­téséről szóló törvényjavaslat az alkot­mány ezen álapvetö rendelkezéseit va­lósítja meg és a bíráskodást a népi de­mokratikus szervezkedésbe mint alap­vető pillért illeszti be. Hiszen a bírás­kodás is államhatalmi végrehajtás és természetes, hogy .az állami szervezeti rendszer oszthatatlan kelléke. A tör­vényjavaslat jellegzetes vonása a bí­ráskodás egészen új, szocialisztikus ér­telmezése. A javaslat szerint a bírás­kodásnak szociális funkciója k^ll hogy legyen, a nép javát szolgáló intézmény­nek kell lennis, tehát összhangban kell lennie a nép igazságérzetével és szo­ciális meggyőződésével. A bíráskodás­nak érintkezésben kell lennie a néppel, hogy ítéletei, érvei összhangban legye­nek azokkal a fő éietelvekkel, melyek­ben a biró él. Az igazi égszínkék Mese: Balázs Béla, — Most fhár kibékülhetünk, miau, mió, mi jó, hogy magam is kék va­gyok! — mondta egészen érthetően. Mikor Ferkó ezen a reggeien isko­lába ment, a nap fényesen és melegen sütött és az utcák, mintha mézeska­lácsból készültek volna. Olyan jó kedve volt. Először is: titkos szövetség Zsu­zsával. Másodszor: az eges láda. Har­madszor: a berltni-kék Cincu. Negyed­ízer az iskolai ünnepély és az utolsó óra elmarad. Ahogy Ferkó belépett az osztályte­rembe, Kari már az ajtónál várta és a kályha mögé húzta, .— Valami nagyszerűt csináltam — súgta neki nevetve. — Várj csak, majd elbeszélem. Novák tanitó úr letette a cilnderét odakint a folyosóablakra és bement a tanari szobába. Senki sem volt a folyosón. És én a cilinderjét be­lülről gyorsan bekentem az igazi ég­színkékkel. Figyeld csak meg, mi lesz ebből! És Cser Kari nevetett és örömében egyik lábáról a másikra állt. Ekkor odajött a Síró a kályha másik oldalárul és megkérdezte: — Hát ti meg mit sugdolództok itt? Mondjátok el nekem is. De Kari így felelt: — Mi titkós szövetséget kötöttünk. Van egy nagy titkunk ée neked nem gurulunk el semmit. . ^ ­— Csakhogy én mindent hallottam ám, — mondta Síró. — Semmit sem hallottál, te hazug­disznó — ordított Cser Kari. — Taka­' rodj innen, vagy kupán váglak, hogy arról koldulsz. Amire Siró sietve el is távozott és úgy tizenegy óráig nem történt semmi sem. Tizenegy órakor az egész iskola az udvaron gyülekezett. A lányosztá­lyok is ott. voltak és az összes tanítók és tanítónők. Novák tanító úr hosszú fekete ferenejóska-kabátot hordott és cilindert a fején. Mert neki kellett az ünnepi beszédet mondania. Ezért egé­szen vörös volt az arca és a verejték végigcsorgott a nyakán. — Nem értem — mondta a többi ta­nítóknak, — nem tudom magamnak megmagyarázni. Hiszen nem is süt a nap. Az ég egészen felhős és én mégis úgy érzem, mintha a z izzó nap éppen a fejem búbja fölött állna. Igazán nap­szúrást kaphat az ember. Mi lehet ez" kérdezte és nagy vörös zsebkendőjé­vel törölte vei törölte magáról az izzadságot. Kalmár Ferkó és Cser Kari hallották ezt, mert egészen elől álltak és nevet­tek; ők bezzeg tudták, mi lehet ez. Az, hogy a cilinder tetejének belső fe­j lén kis külön ég volt. És azon sütött a j nap. Ekkor m igazgató úr az udvarrs lé­pett — Éljen, éljen! — kiáltott min­denki. Novák tanító úr előlépett és be­lekezdett szép beszédébe. Olyan csend támadt, hogy a légy zümmögését meg lehetett volna hallani. De alig mondott Novák tanitó úr három mondatot, mi­kor megdördült az ég. De nen; fent dördült ám meg, hanem a Novák ta­nító úr cilinder-kalapjában. Nem is votl olyan hangos, mint az igazi mennyei mennydörgés lenni szokott, de a nagy csöndben ezt is tisztán lehetett halla­ni. Bizony, mennydörgött a Novák ta­nító úr cilindere. Cser Kari oldalbabökte Ferkót és oda­súgta neki: — Te! Hítflod-e? Jön a zivatar! — Én már tegnap tudtam, hogy ma vihar lesz a mi egünkön, — szólt Fer­kó komolyan. A másik oldalról pedig, ahol a lá­nyok álltak, áttekintett a Dán Zsuzsi­ka. aztán eltakarta az arcát, mert o is hallotta a mennydörgést. Tulajdonkép­pen mindAyáj&n hallották, csak nem tudták, honnan jön. Novák tanító úr helyreigazította a cilindérét, aztán to­vább beszélt Erre másodszor is meg­dördült kalapjában az ég, de most már sokkal erősebben. Amire ideges lett és dadogni kezdett. Az igazgató levetté a csíptetőt az orráról és a fejét csóválta. A gyerekek közt súgás-búgás kezdő­dött. A tanítónők egymásra néztek és messzebbre vonultak. S nkkor hirtelen erős dördülés halattszott a cilinderka­lapból, mint egy puskalövés. És a kö­vetkező pillanatban azínte ömlött az esővíz a kalapból és végigcsorgott Nó­vák tanitó úr arcán és nyakán, be a gallér alá. A tanító úr szörnyen megijedt. Le­kapta a kalapját és a földhöz vágta. És az összes tanítók és gyerekek ösz­sze-vissza futkoslak és kiabáltak: — Merénylet! Akna volt a cilinderben! Merénylet! És a legtöbbet egyáltalán nem is lehetett megérteni. Pompás do­log volt! Hanem azután jött ám a nagy vizs­gálta! Mindenkinek vissza kellett men­nie az osztályokba, mert meg akarták tudni, ki követte el a tréfát. Ahogy a gyerekek izgatottan felrohantak a lép­esen, Ferkó észrevette, hogy Zsuzsi utánuk int lentről és kezével titkos szövetség jelét mutatja, — Te, Kari, — mondta a Csernek — nézd csak a Zsuzsát. A titkos szövet­ség jelét mutatja! Veszély fenyeget. Vissza kell menni és meg kell kérdez­ni. mi a baj. "Mindketten visszamentek Zsuzsihoz, aki a kapu alatt állt osztályával és nem hagyhatta el a többit. Ügy tettek hát. mintha elvesztettek volna valamit és amíg a padlón kotorásztak, Zsuzsa odasúgta nekik: _ A Síró feladott ti­teket. Meghallotta, mit beszéltétek há­tul, a kályha mögött A Karinak át fogják kutatni a zsebeit Kari egészen elsápadt az ijedtségtől. Felrohant a lépcsőn. Ferkó utána. — El kell dobni az égszínkéket, mondta Kari, — Ha, megtalálják ná­laiö. kicsalnak bennünket &z iskolából­— Miért kell mindjárt eldobni? — kérdezte Ferkó. — Hát nem kár érte? Inkább dugjuk el valahol. Nem, nem, csak eldobni, eldobni, eldobni! — lihegte Cser Kari és reme­gett félelmében. Aztán beszaladt a klo­zetbe. ... .. Sa most jött a vizsgálat. Persze, mindent tagadtak és Cser Kari zsebé­ben csak egy darab drótot, két üveg­golyót, öt márványgolyót egy darab rágógumit egy darab kvarckövet egy törött késpengét és egy tel .cigarettát találtak. így csak a cigaretta miatt hordták le, de nagyobb baj nem tör­tént. Férkó énnek ellenére szomorú volt Mert ez^e! elveszett a legtöbb égszín­kék. Most már csak egészen kevés volt az üvegben. És persze az, amit ZSUZSL képére és amit Ferkó az égladára fes­tett rá. De a Zsuzsa képével is baj történt még aznap. Délután- a Zsuzsa szülei el­mentek. Ekkor bezárta a gyerekszoba ajtaját és elővette a képet az iskola­táskából. Egymásra rakta a könyve­ket, úgy, hogy a képet álló helyzetben lehetett hozzájuk támasztani. Ott állt most a ház a három fával és a kerí­téssel és a kis darab igazi éggel fö­lötte. Akkor Zsuzsa minden virágot kivett a vázákból minden °:yön . > víri got és árvácskát é3 a ház e ­fiket. Most hát volt egy kiskeit is zi virágokkal. Ebbe a kiskertbe ültette le e babát, akinek szintén igazi haja volt a porcellánfején. Folytatjuk.),

Next

/
Thumbnails
Contents